1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE"

Átírás

1 1. A magyar nép eredete 1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE Hosszas vándorlás után érkeztünk meg a Kárpát-medencébe Eredetünk: ázsiai származás (a magyar őshaza az Urál-hegységtől keleti irányba lehetett) eredetmondáink szerint a hunokkal vagyunk rokon nép (csodaszarvas monda, hadak útja) A nyelvtudomány finnugor eredetet tételez fel: uráli nyelvek finnugor nyelvcsalád vogul és osztják rokonság Ugyanakkor a török eredetet sem lehet kizárni (kultúra, kinézet, harcmodor) 2. A vándorlás állomásai: 1) Uráli őshaza: zsákmányoló életmód az Uráltól keletre 2) Magna Hungária = régi Magyarország, ma Baskíria: legeltető állattenyésztés, jurta az Uráltól nyugatra, a Volga és Káma folyó mellett 3) Levédia: kazárokkal szövetség, földművelés, kettős fejedelemség átvétele (kende/kündü és gyula) a Fekete-tenger, Meotisz és Don mellett 4) Etelköz (a 7 törzs vérszerződése) a Dnyeper és Dnyeszter folyók közén 5) Kárpát-medence (honfoglalás és letelepedés) 3. Honfoglalás: két szakaszban történhetett, egy hosszabb folyamat volt, nem pillanatnyi harcok! Lehetséges okai: a) Etelköz katonailag nehezen védhető terep, a besenyők támadásai elől menekültünk át b) Őseink már a honfoglalás előtt jártak a Kárpát-medencében megismerték előnyeit (pl. legelőkben és folyókban, a hegyek miatt jól védhető) és előre megtervezhették az irányított betelepülést Szakaszai: szakasz: : a Kárpát-medence fokozatos megszállása 1. Erdély elfoglalása (Vereckei-hágón át) 2. Az Alföld megszállása 3. A Dunántúl és Felvidék elfoglalása szakasz: : a Kárpát-medence védelme (bajor támadások elhárítása) A honfoglalás vezetői: Árpád fejedelem (kende) és Kurszán hadvezér (gyula) A krónikák szerinti 7 honfoglaló vezér: Álmos, Előd, Ond, Kont, Tas, Huba, Töhötöm 7 honfoglaló törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi Monda: A fehér ló története (a lóért cserébe vizet, füvet, földet kér Árpád Szvatopluktól) 1

2 1. A kalandozások kora ( ) 2. A MAGYAR ÁLLAM SZÜLETÉSE Célok: 1. a szomszédok megfélemlítése 2. rablóháborúk (zsákmányszerzés, fosztogatás: arany, selyem, élőállat, rabszolga) Irányok: Német-Római Császárság Itália Bizánc Harcmodor: menekülés színlelése közben az ellenség bekerítése nyílzápor az ellenségre (korabeli ima: A magyarok nyilaitól, ments meg Uram, minket! ) Kudarc: 1. Kiismerik a magyar taktikát. 2. Megjelenik a nehézpáncélos lovagi harcmodor Nagy vereségek: Merseburg (933), Augsburg (955) Kalandozások mondái: Szent Gallen-i kaland, Lehel kürtje (Augsburg), Botond legyőzi a görög óriást A kalandozások után válaszút elé kerül népünk: 1. Folytatjuk a kalandozásokat kihal a magyarság, mert a szomszédaink kiirthatnak bennünket 2. Beilleszkedünk a keresztény Európába így megmarad a magyarság is. 2. A keresztény magyar állam megnevezése : két nagy uralkodó nevéhez fűződik: a) Géza fejedelem: ( ) békekötés a szomszédokkal: ne támadjanak ránk megígéri, hogy nem lesz több kalandozás fiának, Vajknak németországi (bajor) hercegnőt szerez feleségül (neve: Gizella; célja: rokoni kapcsolat a német uralkodóval) keresztény hittérítők behívása Európa minden nagy országa keresztény vallású ha pogányok maradunk, keresztes háborút is hirdethetnek ellenünk fiát, Vajkot is megkeresztelteti, új neve: István lovagok behívása: cél: eltanuljuk a nyugati lovagi harcmodort ha valaki mégis megtámad bennünket, megfelelően tudunk majd védekezni b) I. (Szent) István ( / ) leveri a lázadó törzsfőket (Koppány, Ajtony, Gyula) A lázadások okai: Géza megváltoztatja a trónöröklés rendjét: - az Árpádoknál eddig a legidősebb férfirokon örökölte a trónt, Géza utóda Koppány lenne - Géza viszont bevezeti a fiúági örökösödést: a trónt a legidősebb fiú örökli, vagyis István vissza akarják állítani a régi rendet: kalandozások, sámánhit Istvánt a lázadók fiatalsága miatt gyengének tartják, nem tisztelik úgy, mint Gézát (ezért négyelteti fel Koppány testét elrettentő példának) koronát kér II.Szilveszter pápától: fejedelemből király lesz Európában a királyság a megszokott államforma mivel a pápától kér koronát, Magyarország nem lesz a Német-Római Császárság tartománya a német császártól is kérhetett volna koronát, de akkor hazánk a császár hűbérbirtoka lett volna! támogatja az egyházat: földbirtokok adományozása egyházi adó bevezetése: tized ( dézsma) templomépítés előírása: Tíz falu építsen egy templomot kötelező misére járni (csak a tűzőrzők maradhattak otthon) vármegyékre osztja az országot a vármegye élén az ispán áll, akinek feladata: - adók beszedése - bíráskodás - a vármegyei katonaság vezetése 2

3 3. MAGYARORSZÁG VÁLSÁGA SZENT ISTVÁN HALÁLA UTÁN 1. Szent István halála után 3 gondot kell megoldani: a) trónviszályok b) pogánylázadások c) német támadások 2. A trónviszályok a) István király utódlási gondjai: István fia, Imre herceg egy vadászatban vadkan áldozata lesz a következő lehetséges utód Vazul, István unokatestvére gond: a régi rend híve, hasonlóan, mint Koppány volt István (vagy Gizella) alkalmatlanná teszi a trónra: elküldte követét, hogy szúrja ki Vazul szemét, és fülébe forró ólmot öntve süketítse meg így István utóda a velencei Orseolo Péter lesz, aki István nővérének fia b) Orseolo Péter és Aba Sámuel küzdelme Péter idegennek számít a magyaroknál, nem is kedveli a magyarokat: Üvöltő németekkel és fecsegő olaszokkal vetette körül magát a magyarok fellázadnak ellene, a trónt megszerzi Aba Sámuel (István sógora) Aba Sámuel viszont zsarnok lesz Péter vissza tudja tőle szerezni a trónt a ménfői csatában (1044, Aba Sámuel ) Péter nem tanul a hibáiból a magyarok végleg elkergetik, a trónra Vazul fiait hívják meg (András, Béla, Levente) c) Salamon és Béla története: Korona és kard Vazul fiai közül András testvérének, Bélának ígérte a trónt, mert nem volt fia gond: Andrásnak váratlanul fia született: Salamon András megszegte ígéretét és Bélát arra kényszerítette, hogy érje be a hercegi címmel: választania kellett a korona (királyság) és a kard (hercegség) között (ha Béla a koronát választotta volna, megölik) Béla András halála után királlyá koronáztatta magát Salamon csak Béla halála után lehetett király 3. pogánylázadások A trónviszályok miatti zűrzavarokat a régi rend hívei is megpróbálták kihasználni. céljuk a pogány hit visszaállítása legyilkolják a papokat, kirabolják a templomokat két nagyobb lázadás: 1046: Vata lázadása (ők ölik meg Gellért püspököt, róla kapta nevét a Gellérthegy) 1060: Vata fia, János lázadása 4. Német támadások a zűrzavarokat kihasználva a német-római császárok többször is megkísérelték meghódítani Magyarországot, de sosem jártak sikerrel két monda is őrzi III. Henrik császár hadjáratainak emlékét Vértes: a magyarok kiéheztették a németeket, az eldobált német vértekről kapta a nevét a hegység Zotmund (más néven Búvár Kund): Pozsonynál elsüllyesztette a németek hajóit 3

4 4. (SZENT) LÁSZLÓ ( ) ÉS KÖNYVES KÁLMÁN ( ) Szent László: 1. Kivezeti az országot a válságból a) békét kötött Salamonnal helyreállította a belső rendet b) megerősítette a keresztény egyházat: kimondta az egyházi személyek sértetlenségét: ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették (bünteti a pogánylázadásokat) László korában indultak meg a szentté avatások: Szent István (államalapító királyunk) Szent Gellért (vértanú püspök, akit Vata lázadásakor öltek meg Gellérthegy) Szent Imre (István király vadászbalesetben elhunyt fia) hitt a boszorkányokban, ha valakit rajtakaptak boszorkányságon, akkor azt máglyahalálra ítélték Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést c) szigorú törvényeket hozott a magántulajdon védelmére Ha valaki baromfinál nagyobb értékű holmit lopott, azt felakasztották Ha a lopott holmi értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor csak megcsonkították a tolvajt (vakítás, kéz-, orrlevágás, a nyelv kitépése). gyanú esetén istenítélettel tisztázták az ügyet víz alá merítés tüzes vas próba, forró vízbe nyúlással esetleg párbaj Hit: az ártatlanok megússzák a próbát, a bűnösök nem. 2. Külpolitikája: védekezés: az Erdélybe betörő besenyőket (kunokat) kiűzte az országból (mondák: Szent László legyőzi a lányrabló kun vitézt, Szent László füve, Szent László pénze, A tordai hasadék) hódítás: megszerezte Horvátországot ez a tengeri kijárat miatt volt fontos (kereskedelem) Könyves Kálmán 1. Hatalomra kerülése: Szent László unokaöccse, László azért jelölte királynak, mert neki nem volt fia Korábban papnak szánták, ezért igen sokat olvasott és hitbuzgó is, az akkori Európa legműveltebb uralkodója volt. 2. Belpolitikája: Kálmán folytatja Szent László uralkodását, de: enyhít a tolvajok büntetésein, és a halálbüntetés helyett legtöbbször csak csonkítás járt vagy eladták a tettest rabszolgának már nem volt elegendő a puszta gyanú, hanem a vádat be is kellett bizonyítani. a boszorkányok közül a strigák (vérszívó lidércek) üldözését megtiltotta, mivel ilyenek nincsenek. A többi boszorkányban hitt! De strigis, quae non sunt, nulla questio fiat! = A strigákról, akik nincsenek, szó se essék! 3. Külpolitikája: folytatta László hódításait: Megszerezte Dalmácia tengerpartját: nagyobb városok: Spalato (ma Split), Raguzát (ma Dubrovnik) és Zára (mai Zadar). megpróbálta meghódítani Halicsot is, ez a hadjárat azonban kudarcba fulladt. 4

5 5. KÉT JELENTŐS URALKODÓ MAGYARORSZÁG XIII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL 1. II. András ( ) és az Aranybulla: II. András idejében meggyengül a király hatalma: elpazarolja a királyi birtokokat csökkennek a bevételek (kevesebb robot, adó, ajándék) fölösleges háborúk (pl.: keresztes hadjárat) üres kincstár sok adót vet ki, lázadnak a jobbágyok a király gyengesége miatt a bárók önkényeskednek az idegenek hatalma ellen is tiltakoznak (1213-ban Bánk bán megöli Gertrúd királynőt) 1222: a királyt az elégedetlen nemesek kényszerítik az aranybulla törvényeinek kiadására: bulla: függő pecsét, amely szentesíti a törvényt (aranybulla: aranyból vagyon, úgy ám ) a nemesek adómentessége biztosított katonáskodni csak akkor kötelesek a nemesek, ha Magyarországot védő háborúba kell vonulni, külföldi csatákra nem lehet őket kényszeríteni a királyi hatalom korlátozása: nem vehet ki fölösleges adókat, nem adhat túl nagy birtokokat a nemesség ellenállási joggal rendelkezik: fegyveresen is kényszeríthetik a királyt az aranybulla betartására 2. IV. Béla uralkodása ( ): a) Uralkodása a tatárjárás előtt: IV. Béla gyermekként látta, hogy apja, II. András kénytelen a főnemeseknek engedelmeskedni. Átélte, hogy megölték az édesanyját, Gertrúdot és apja nem tudta megbüntetni a gyilkosokat. Ezért Béla megfogadta, hogy vissza fogja állítani a királyi hatalmat, amikor trónra kerül. Első intézkedéseiben ezért szigorúan fellépett a főnemesekkel (bárókkal) szemben: a bárók székeinek elégetése (jelzi, ki az úr a háznál) az apja által eladományozott földbirtokok visszavétele Julianus barátot elküldi az őshaza felkutatására Julianus hírt hoz a tatár veszedelemről behívja a kunokat, de ekkor még nem sikerül letelepíteni őket (a kunok állatai lelegelik a magyarok vetéseit, összecsapások törnek ki, a magyarok megölik Köteny kun királyt, a kunok emiatt fosztogatva kivonulnak az országból) b) A tatárjárás ( ), vezeti : Batu kán Béla vereséget szenvedett a Sajó menti Muhi pusztán (tatár túlerő és csapda, a nemesek nem támogatják a korábbi intézkedések miatt ), elmenekül Trau szigetére. A tatárok felperzselik az országot, majd kivonulnak (ok: Ázsiában meghal a nagykán és Batu akar a helyére kerülni). c) IV. Béla intézkedései a tatárjárás után ( rájön, hogy a nemességgel ki kell egyeznie) Kővárak építtetése a nemesekkel cserébe visszaadja a földjeiket. Kunok letelepítése a Kiskunságon és a Nagykunságon katonaság lesznek a tatár ellen. Külföldiek behívása (csehek, morvák, németek) az újjáépítéséhez. Királyi jövedelem a városok adóiból, mivel nagyon kevés földbirtoka marad. Alsószentivánhoz a Búvólyuk miatt kapcsolódik: személyesen hívta elő az oda elbújt lakosokat. Sikerül az ország újjáépítése, ezért IV. Béla kiérdemli a második honalapító címet. Az ország megerősödött, nem volt újabb tatárjárás (pedig még megpróbáltak visszatérni a hódítók). Későbbi probléma: a kővárak nemcsak a tatárok ellen jó támaszpontok, hanem a király ellen is védekezhetnek a nemesek a leggazdagabb nemesek hatalma megnő, belőlük lesznek majd a kiskirályok. 5

6 6. AZ ANJOU KIRÁLYOK KORA ( ) Anjou-házi királyaink: I. Károly Róbert ( ) és I. (Nagy) Lajos ( ) 1. Károly Róbert uralma: a) Hatalomra kerülése: 1301-ben kihal az Árpád-ház férfiága az egyik lehetséges örökös Károly Róbert (Itália). A trónért: trónharcokat vív Vencellel (Csehország) és Ottóval (Bajorország) le kell győznie a leghatalmasabb bárókat (kiskirályok), pl. Csák Máté, Aba Amádé Borsa Kopasz, Kán László Kőszegi Henrik, Vejtehy Tódor) b) Az ország felvirágoztatása: Új adók a kincstár megtöltéséért : - Kapuadó: a jobbágyok éves adója a királynak. - Harmincadvám: a kereskedők fizetik a határon (az áru értékének 1/30-ad része) - Bányabér: az arany és ezüstbányák jövedelmét megosztja a nemesekkel, ezért érdekük, hogy bányát nyissanak.(az Árpád-korban a nemes nem kapott semmit sem, ezért inkább eltitkolta, ha bányát talált.) Aranypénz firenzei mintára (fiorino forint) c) Külpolitika: Baráti szövetségre törekszik a szomszédokkal, ezért 1335-ben megrendezi a visegrádi királytalálkozót a magyar, lengyel és a cseh király között. A találkozó eredménye: Közös kereskedelmi útvonal megállapítása (cél Bécset kikerülni az árumegállító jog miatt) Egyezség a lengyel királlyal: III. Kázmér halála után a lengyel trónt Karoly Róbert fia, Lajos fogja örökölni. 2. I. (Nagy) Lajos uralma: a) Miért Nagy Lajos? Magas termetű volt, egy fejjel kiemelkedett katonái közül (legalább 180 cm) Emberileg is nagy: lovagkirály (élete kockáztatásával megmentette egy katonája életét) Mert rengeteg háborút vívott és sok területet meghódított Magyarország területe Lajos alatt volt a legnagyobb. (Az viszont csak túlzás, hogy Országa határait három tenger mosta. ) Háborúival 2 fő irányban terjeszkedik: Itália felé (Indok: megbosszulni testvére halálát, akit Averszában megfojtottak). Itáliába kísérte el harcolni az Arany János által bemutatott Toldi Miklós is. A Balkán-félsziget felé: harcokat vív a török ellen ben megszerzi Lengyelországot, létrejön a lengyel-magyar perszonálunió. Ez azt jelenti, hogy a két országot közös király köti össze, de egyébként függetlenek egymástól, egyik sem diktál a másiknak. b) Törvényei: 1351-ben Lajos megújítja az Aranybullát Ősiség törvénye: ha egy nemes fiú utód nélkül hal meg, a birtok visszaszáll a királyra, nem adhatja el a rokonságnak és a földkereskedőknek. Kilenced: a jobbágy terményének 1/10-ed részénél be kell, hogy adja a földesúrnak.(kilencedik tized mivel a 10. tized a dézsma) Ezt minden nemesnek kötelező beszedni a gazdagabb nemesek nem tudják elcsábítani a szegényebbektől a jobbágyokat. úriszék: a földesurak bíráskodhatnak is (addig ez a király és az ispán joga volt) pallosjog: néhány főúr akár halálra is ítélhette a jobbágyait. egy és ugyanazon nemesi szabadság elve : minden nemest ugyanazok az előjogok (kivé illetnek meg, akár főúr, akár kisnemes (pl. mentes az adófizetés alól, bíróságon többet ér a szava, ki kell előle térni az utcán stb.) Az Anjouk koráról összegzésként elmondható: hogy Magyarország egyik legdicsőbb korszaka volt. Az ország fejlődött, belső területén béke volt, katonailag erős, ezért hódításokra is képes volt. 6

7 7. A HUNYADIAK KORA (MAGYARORSZÁG KÖZÖTT) 1. Hunyadi János, a törökverő Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond királyunk udvarában tűnt fel zsoldos katonaként. Célja: a török kiűzése Európából. Harcainak többségét megnyerte, jó hadvezéri képességeinek és a szekérvár bevetésének köszönhetően. (Szekérvár: éles kaszákkal felszerelt harci szekér, melyből puskások és íjászok lövöldöztek az ellenség felé.) a) Támadó hadjáratok: 1443/44: hosszú hadjárat : a török csapatokat Magyarország déli határairól sikerült visszaszorítania a Fekete-tengerig. 1444: várnai csata veresége. A csata győzelemre állt, de I. (Jagelló) Ulászló királyunkat megölték a janicsárok és emiatt megfutamodott a magyar sereg. b) Védekező háborúk (A török birodalom visszavág) első csatáját 1442-ben az Erdélybe berontó törökök ellen Gyulafehérvár mellett vívja, itt történt a török megtévesztésére a közismert páncélcsere Kemény (Kamonyai) Simonnal a várnai vereség után Hunyadi az ország kormányzója lesz az új király, V. László gyermekkora alatt. Megerősíti a déli végvárvonal határvidékét, főleg Nándorfehérvárt, mivel tudja, hogy a török Magyarország ellen készül. 1456: Nándorfehérvárnál sikeresen visszaveri II. Mohamed szultán főnyi seregét, de a győzelem után pestisben meghalt. (Emlék: déli harangszó, legenda: Dugovics Titusz) 2. Hunyadi Mátyás: ( ) a) Hatalomra kerülése: a Hunyadiak harca V. Lászlóval: V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót és börtönbe zárja Mátyást ban V. László váratlan halála után a köznemesség (a legenda szerint a Duna jegén összegyűlve, a valóságban a Rákos mezején) királlyá kiáltja ki a fiatal Mátyást, akit nagybátyja, Szilágyi Mihály támogat. b) Mátyás uralma a középkori Magyarország fénykora: Erős királyi hatalom, belső béke, sikeres háborúk jellemzők. Az ellene lázadó főurakat leveri. Az erős királyi hatalom 3 támaszra épül: Hivatalnoksereg: végrehajtja a király utasítását Zsoldos hadsereg (fekete sereg): fenntartja a belső rendet és nyeri a külső háborúkat is. Adók: (biztosítják a hivatalnokok és a hadsereg fenntartását) - füstpénz (a kapuadó helyett a jobbágyok évi adója; át kell nevezni, hogy ne tudjanak alóla kibújni) - harmincad - bányabér - rendkívüli hadiadó c) Hunyadi Mátyás háborúi: Török elleni védekezés (legnagyobb győzelme a kenyérmezei csata Kinizsi Pál vezérsége alatt) Német birodalom elleni támadás: 1485: Bécs elfoglalása (Himnusz 3. versszak: Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. ) cél: megszerezni a német-római császári címet ha egyesíteni tudja a német és a magyar hadsereget, nagyobb esélye lett volna kiűzni a törököt Európából d) Mátyás és a kultúra: reneszánsz központ Budán reneszánsz: a XIV. században kialakult világnézet. Lényege, hogy a világ középpontjában az ember áll. Megújítja a görög művészet vonásait is (oszlopcsarnokok elterjedése, emberi szobrok.) Világhírű könyvtára a Corvina (hollós címerrel ellátott könyvek) Udvari költője: Janus Pannonius, az első ismert magyar költő. Fő verse Pannónia dicsérete. 7

8 8. AZ MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADÁBAN (HAZÁNK A XVI. SZÁZADBAN) 1. Magyarország 3 részre szakadása: a) 1490: Hunyadi Mátyás halála után a Jagellók nem tudják az erős királyi hatalmat fenntartani. kiürül a kincstár (a bevételeket elsikkasztják a főurak) zsold hiányában szétszéled a fekete sereg a hivatalnokok sem kapnak fizetést nem teljesítik a király utasításait hatalmaskodnak a főurak lázong a jobbágyság: Dózsa György parasztfelkelése 1514-ben eredetileg keresztes háború lett volna a török ellen, Bakócz Tamás esztergomi érsek hirdette ki akkor lázadtak fel a jobbágyok, amikor a főurak leállították a hadjáratot (ok: kellett a munkaerő az aratás miatt, s nem engedték el a harcba a parasztokat) Dózsa sokáig ostromolta Temesvárt, de végül Szapolyai János legyőzte Dózsa Györgyöt válogatott kínzásokkal végezték ki (tüzes trón, marcangolás) b) A gyengülő ország nem bír ellenállni a török támadásoknak. A török sorozatos támadásait II. Szulejmán szultán ( ) vezette: Nándorfehérvár eleste összeomlik a déli végvárvonal, nyitva az út a török előtt Budáig a mohácsi vész: tönkreverik a magyar sereget, Tomori Pál, a fővezér és II. Lajos, a király is gond: a csata után nem képes összefogni az ország, két királyt választanak, s Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd egymás ellen harcolva tovább gyengítik az országot A török elfoglalja Budát, ezzel az ország 3 részre szakad: I. I. Magyar Királyság fővárosa: Pozsony II. Erdélyi Fejedelemség fővárosa: Gyulafehérvár III. II. III. török hódoltság fővárosa: Buda (törökül: Kizil Elma = Piros alma) 2. A végvári harcok: A déli végvárvonal helyett új végvárvonal épült ki a hódoltság és a többi országrész határán. Céljuk: feltartóztatni a török sereget, nehogy egész Magyarországot el tudja foglalni. Ez sikerült is, a török hiába foglalt el újabb várakat, egész Magyarország területét nem tudta megszállni soha. Jelentősebb harcok: 1532: Kőszeg (Jurisich Miklós) győzelem angyalokkal : a halálba induló védők kitörése után megzavarodott a török sereg (az énekszóval, zászlóval kivonuló védőket angyaloknak hitték) 1552: Drégely (Szondi György) csak két apród maradt életben, akiket Ali pasa katonának nevelt fel Temesvár (Losonczy István) a török árulása: lemészárolják a magukat megadó várvédőket Eger (Dobó István) győzelem Bornemissza Gergely találmányaival 1566: Szigetvár (Zrínyi Miklós) a várvédők kirohanása és hősi halála A végvári harcok költői: Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, ifj. Zrínyi Miklós 8

9 9. KÍSÉRLETEK AZ ORSZÁG EGYESÍTÉSÉRE (XVII. SZÁZAD) 1. Három lehetőség volt Magyarország egyesítésére: A török egyesít (megakadályozzák a végvári harcok) Erdély egyesít az erdélyi fejedelem vezetésével A királyi Magyarország egyesít a Habsburgok vezetésével Egyesítési törekvések: 5 nagyobb kísérlet történt az ország egyesítésére 2. Erdélyi kísérletek: a) Bocskai István szabadságharca a Habsburgok ellen Erdély vezetésével ( ) A harc okai: a Habsburgok meg akarják szállni Erdélyt Básta György rémuralma ( Básta szekere ) felségárulási perek az erdélyi birtokokért vallásüldözés (nem tűrik a nem katolikus vallásúakat) Eredmény: Bocskai a harcban győzelmeket arat a hajdúk (marhahajcsárok) segítségével. Területeket tudott hódítani, de az egyesítés nem sikerült. A harcoló felek megkötötték a bécsi békét (1606), majd Bocskai István váratlanul. b) Bethlen Gábor kísérlete ( ) Erdély megerősítése: a Tündérkert lett Erdély mellékneve Bethlen korában bányászat fejlesztése jó pénz kiadása jó pénz adók kivetése adók hivatalnokok és zsoldos hadsereg belépett a 30 éves háborúba a Habsburgok ellen Eredménye: ugyanaz, mint Bocskai Istváné: területeket tudott szerezni, de az egyesítés nem sikerült. kultúra fejlesztése: főiskola Gyulafehérváron (híres tudósok: Apáczai Csere János, Comenius) 3. Magyarországi kísérletek: c) Zrínyi Miklós kísérlete ( ) költő és hadvezér, a szigetvári hős dédunokája Célja: önálló magyar hadsereget szervezni a török kiűzésére Eredményei: győzelmeket ér el a török ellen, legnagyobb haditette az eszéki Dráva-híd felgyújtása (a török legfontosabb mozgósítási útvonalát vágja el). a szégyenletes vasvári béke után (a császári csapatok megverték a törököt Szentgotthárdnál, de olyan békét kötöttek, mintha a török győzött volna, még újabb területeket is adtak át a vesztes törököknek) szervezkedni kezdett a bécsi udvar ellen, de váratlan halála (vadkan öklelte fel) megakadályozta terveit. d) Wesselényi-összeesküvés: A nemesek Wesselényi Ferenc vezetésével fellázadnak a Habsburgok ellen, de leleplezik a mozgalmat (önmagukat jelentik fel a marhái) és kivégzik a vezetőket. e) Thököly Imre kísérlete: kikiáltotta magát Magyarország fejedelmének (mivel támogatói a bujdosó kurucok voltak, nevezték kuruc fejedelemnek is) neki sem sikerült az egyesítés, sőt, Magyarország az ő idejében 4 részre szakadt: királyi Magyarország hódoltság Erdély Thököly fejedelemség A törököt végül között űzték ki a császáriak, Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő vezetésével 1686: Buda visszafoglalása 1699: karlócai béke a törökökkel 9

10 10. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN 1. A Rákóczi-szabadságharc ( ): kurucok és labancok küzdelmei a) Okai: Habsburg-önkényuralom: a magyar főurak megkérdezése nélkül döntenek az ország dolgairól Hamis felségárulási perek a gazdag földbirtokosok ellen A törököt kiűző német hadsereg fosztogatásai (nem kapnak időben zsoldot, ezért a védtelen parasztoktól khm gyűjtik be a megélhetésükhöz szükséges javakat) Súlyos adók a jobbágyok nyakán: (katonák ellátása: porció, fuvarozása: forspont) b) Célja: a magyar függetlenség kivívása c) Vezeti: II. Rákóczi Ferenc, hadvezérei: Bercsényi Miklós, vak Bottyán János, Esze Tamás d) Nagy csaták: Dunaföldvár elfoglalása (győzelem), trencséni csata (döntő vereség) e) Tetőpont: az ónodi országgyűlés (1707):a Habsburgok trónfosztása, a független Magyarország kikiáltása f) A harcok vége: a szatmári béke: Magyarország a Habsburg birodalom része marad, a magyar törvényeket viszont a Habsburgoknak is be kell tartaniuk. 2. Az ország újjáépítése III. Károly ( ) alatt: a) A népesség pótlása 3 úton: 1. természetes szaporodás 2. telepesek behívása (főleg németek, de más népek is) 3. bevándorlás (román, ukrán, horvát, szerb, szlovák, cigány népesség letelepedése) Emiatt Magyarország soknemzetiségűvé válik. Nemzetiségek elnevezései: német = sváb, szlovák = tót, román = oláh, szerb = rác, kárpátukrán = ruszin, rutén, lengyel = polyák b) A mezőgazdaság fejlesztése: földbirtok és vetőmag osztása, új növények elterjesztése, pl.: kukorica, krumpli Az ipart nem fejlesztik, mert ide akarják eladni az osztrák termékeket. c) Az ország irányítása: 3 hivatalból történik 1. kancellária (Bécs): végrehajtja a király utasításait 2. helytartótanács (Buda): intézi a belügyeket 3. országgyűlés (Pozsony): adókat és a katonaság létszámát szavazza meg 3. A felvilágosult abszolutizmus: (Mária Terézia és II. József uralkodása) Érdekessége, hogy önkényuralommal kormányoz (ezért abszolutizmus), de a felvilágosodás céljait akarja megvalósítani (ezért felvilágosult). Több rendeleteket hoznak a nép érdekében. a) Mária Terézia ( ) rendeletei 1. vámrendelet: úgy állapítja meg a határokon a vámokat, hogy a kereskedelem Ausztria és Magyarország közt bonyolódjon le. Magyarország iparcikkeket vásároljon, és mezőgazdasági cikkeket adjon el. Cél: a kereskedelem majd egybeolvasztja a két országot. 2. úrbéri rendelet: előírja, hogy a jobbágyoktól maximum mennyi adót szedhető be, pl.: évi 52 nap igás vagy 104 nap igátlan robot. Cél: a jobbágyok ne lázadjanak a sok adó miatt. Mária Terézia szavaival: Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk. 3. oktatásügyi rendelet: cél az iskolai oktatás kiépítése, szükség van a képzett hivatalnokokra b) II. József ( ) rendeletei (kalapos király, mert nem koronáztatta meg magát) 1. türelmi rendelet: megtűri a nem római katolikus vallású szerzetesrendeket is 2. jobbágyrendelet: javít a jobbágyok életén (pl. elmehet tanulni értelmiséginek, szabadon nősülhet) 3. adórendelet: meg akarta adóztatni a nemeseket is (a közös teherviselés előfutára) 4. nyelvrendelet: hivatalos nyelvé tette a németet ebbe bukott bele, s halálos ágyán a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta. 10

11 11. HAZA ÉS HALADÁS: A REFORMKORI MAGYARORSZÁG 1. A reformkor Magyarországon ( ) reform = újítás, változtatás reformkor: a reformországgyűlések kora, amíg a reformokat békésen hozták meg. kezdete: 1825 (Széchenyi István fellépése) vagy 1830 (a Hitel megjelenése) vége: március 15. (a forradalom már erőszakkal hoz reformot) 2. Széchenyi István fellépése: Széchenyi beutazta Nyugat-Európát és látta, hogy Magyarország mennyire elmaradott. Célja: Magyarország zárkózzon fel a fejlett országokhoz. Programja: a műveiben írja le (Hitel, Világ, Stádium) először a mezőgazdaságot kell fejleszteni, utána az ipart el kell törölni az ősiség törvényét, eladható lesz a birtok egy része, lehet rá így hitelt fölvenni a felvett pénzből lehet fejleszteni (gépesítés, műtrágyázás stb.) robot helyett bérmunka legyen, mert a jobbágy többet dolgozik, ha megfizetik a munkáját. Gyakorlati alkotásai: MTA, Lánchíd, lóverseny, kaszinó, gőzhajózás, folyószabályozás 3. Kossuth Lajos fellépése: Programját közli: 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztőjeként iparfejlesztés: Védegylet létrehozása: tagjai úgy támogatják a magyar ipart, hogy 6 évig csak magyar árut vásárolnak. ( Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás. ) Közös teherviselés: a nemesség is adózzon Kötelező örökváltság: a jobbágyok kötelező felszabadítása a földesúri terhek alól, a jobbágytelek örökké a jobbágyé marad, a földesurat az állam kártalanítja majd. Nagy különbség Kossuth és Széchenyi között: Kossuth hajlandó céljaiért háborúzni is, ha kell. Ezért lesz Kossuth ben a szabadságharc irányítója. Széchenyi már nem kér a harcokból, s 1848-ban visszavonul a szabadságharc kitörése után, s végül egy elmegyógyintézetben öngyilkos (?) lesz. 4. A reformkori törvényhozás menete és eredményei A törvényhozás bonyolultsága miatt a reformkorban csak kevés törvényt tudtak elfogadni. Oka: a javaslatnak 4 helyen is át kellett mennie ahhoz, hogy törvény legyen belőle: megyegyűlés országgyűlés alsótábla (köznemesek) országgyűlés felsőtábla (főnemesek) király (ha aláírta a javaslatot, törvény lett belőle, ezt nevezzük szentesítésnek) A reformkorban hozott 3 legfontosabb törvény: Nyelvtörvény: 1844-től a magyar lett hazánkban a hivatalos nyelv. Közös teherviselés: csak 2 adóra lesz érvényes: hídpénz (Lánchíd), házadó (a megyeházának befizetendő adó, ami fejlesztésekre fordítható, pl. útépítés) Önkéntes örökváltság: a jobbágy felszabadulhat a földesúri terhek alól, ha: a földesúr megengedi a jobbágytelek árát ki tudja fizetni saját pénzéből 5. A reformokban alakultak ki az első magyar pártok is: Konzervatív Párt (maradiak): nekik elég annyi, amennyit eddig elértek. Ellenzéki Párt: több törvényt akar, mint amit eddig hoztak. Pl. Kossuth Lajos, Deák Ferenc. Fiatal Magyarország.: ők akarták a legtöbb reformot és ezért harcolni is akartak. Vezetője Táncsics Mihály, tagjai: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos vagyis a későbbi márciusi ifjak. 11

12 12. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC A forradalom előzményei: az európai forradalmak (Párizs, Prága, Berlin, Bécs) megadják a követendő példát a reformkori országgyűlések nem hoznak több eredményt, aki többet akar, lázadnia kell III. 15. Forradalom Pest-Budán a) Kirobbantói: a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos b) Programja: a 12 pont, főbb követelései: cenzúra eltörlése = sajtószabadság magyar minisztérium (kormány) és országgyűlések évente Pesten törvény előtti egyenlőség: nincs hátrányos megkülönböztetés pl. vallás vagy származás miatt jobbágyfelszabadítás, az úrbéri terhek (robot, adó, ajándék) eltörlése, kötelező örökváltsággal (minden jobbágyra vonatkozik, s a földesurat az állam kártalanítja) közös teherviselés: a nemes is adózzon unió: egyesülés Erdéllyel c) A forradalom menete: 1. A márciusi ifjak indulása a Pilvaxból 2. Egyetemek végiglátogatása csatlakozik a fiatal értelmiség is 3. Landerer nyomdája: cenzúra nélkül kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 4. Gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt tízezrek hallgatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 5. A követelések aláírása a Városházán és a Helytartótanácsnál 6. Táncsics kiszabadítása a budai vár börtönéből 7. Ünnep a Nemzeti Színházban 3. Az áprilisi törvények: A 12 pontot emelik törvényre Széchenyi és Kossuth fő követeléseivel kiegészítve Batthyány Lajos kormánya 31 törvényt hoz, ezeket V. Ferdinánd szentesíti április 11-én. A kormány tagjai: Batthyány Lajos (miniszterelnök), Szemere Bertalan (belügy), Széchenyi István (közlekedés, közmunkaügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Eötvös József (vallás- és közoktatás), Deák Ferenc (igazságügy), Klauzál Gábor (földművelés és iparügy), Mészáros Lázár (hadügy), Esterházy Pál (király személye körüli miniszter, ma: külügy) 4. A szabadságharc eseményei: 1848 szeptembere: a szeptemberi fordulat bekövetkezése: 1. Európában leveik a forradalmakat 2. Jellasics seregei átlépik a Drávát: a forradalom szabadságharcba fordul át. A szabadságharc szakaszai: a) 1848 ősz: szeptember 29. Pákozd: Móga János megszalasztja Jellasics csapatait, majd Bécs alá vonulnak. Itt azonban Windisch-Gratz megveri a magyar sereget Schwechatnál. Ezzel eldől, hogy a harc el fog húzódni, nem lesz korai vége a háborúnak. b) tél: az udvar második támadása: A trónon Ferenc József váltja fel V. Ferdinándot és elrendeli a szabadságharc leverését. Windisch-Gratz csapatai megszállják a Dunántúlt, elfoglalják Pestet és megverik Kápolnánál Dembinskit is. A kormány Debrecenbe költözik. Szerencsére Bem József megtartja Erdélyt a piski csatában aratott győzelmével. c) 1849 tavaszi hadjárat: nagy győzelmek: Vác, Hatvan, Nagysalló, Isaszeg, Komárom, Buda. Gond: az osztrák sereg megsemmisítése és bekerítése nem sikerült a Duna-kanyarnál. d) 1849 nyár: győz az osztrák és orosz túlerő. Petőfi Sándor eltűnése a segesvári csatában Bem döntő veresége Haynautól Temesvárnál augusztus 13. : Görgey Artúr leteszi a fegyvert Világosnál = a szabadságharc vége. Megtorlás: Haynau rémuralma: október 6-án Aradon kivégzik a 13 tábornokot, és ugyanaznap Budán kivégzik Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. 12

13 13. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA TÖRTÉNETE 1. Előzmények: (a monarchia születése) a) Haynau rémuralma: tömeges kivégzések, (pl. aradi 13, Batthyány Lajos), várbörtönök, munkahelyi elbocsátások. Terrorral próbálnak meg rendet teremteni, majd Haynaut a közutálat miatt leváltották b) Bach Sándor miniszterelnöksége (Bach korszak) önkényuralommal kormányozzák az országot eltörlik az 1848-as áprilisi törvényeket, csak a reformkorban hozott törvényeket ismerik el. (nyelvtörvény, hídpénz, házadó, önkéntes örökválság) a rendszer a passzív ellenállásba bukik bele c) Egyezkedések Ferenc József és Deák Ferenc között. Az egyezkedés okai: Ausztriának kell Magyarország támogatása, mert külföldön sorra veszíti el a háborúkat (olasz és német egység csatáiban vereségek) Magyarországnak a fejlődéshez kell az osztrák bankok pénze, de addig nem adnak, míg nincs béke 2. Az egyezkedések eredménye: 1867-ben kiegyezés Ferenc József és Deák Ferenc között a) A kiegyezés főbb pontjai: Visszaállítják a 48-as törvényeket, de: Magyarország nem lesz önálló, hanem Osztrák-Magyar Monarchia néven szövetségi (dualista) államot alkot Ausztriával. Két központja Bécs és Budapest lesz. a két országot a közös ügyek kötik össze: hadügy, külügy, pénzügy közös az uralkodó személye is: I. Ferenc József császár és király (K. u. K.) a belügyeket viszont önállóan intézi a magyar országgyűlés! b) A kiegyezés következményei: a béke megkötése után hitelt adnak az osztrák bankok nagy fejlődés Magyarországon Magyarország. Ausztria mellett besodródik a vesztes első világháborúba. 3. Gazdasági fejlődés a kiegyezés után: lezajlik az ipari forradalom Magyarországon is: gőzgépek alkalmazása a mezőgazdaságban vasútépítés, megszületik a MÁV (vasminiszter: Baross Gábor) világhírű lesz az élelmiszeripar (malom-,cukor-, és szeszipar) Budapest világvárossá fejlődik (1896. millenniumi építkezések a honfoglalás évfordulójára) iparvárosok kialakulása (Csepel, Diósgyőr, Ózd) 4. Társadalmi változások: kialakul a kapitalista társadalom: király tőkés nagybirtokosok és gyárosok hivatalnokok (lecsúszott nemesek: dzsentrik), A munkásmozgalom nálunk inkább a mezőgazdaságban jellemző, fajtái: olvasóköri mozgalom (Szántó Kovács János) aratósztrájkok. szakszervezetek kialakulása 5. A monarchia bukása: a nemzetiségeken múlott ipari munkásság (proletár), parasztság (telkes gazda, házas/házatlan zsellér), értelmiség (pl. én) 13 felvonulások, tüntetések röplapok, újságok: (Népszava) terjesztése Nagy gond, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia többi nemzetisége nem kap olyan jogokat, mint az osztrákok vagy a magyarok, ezért igyekeznek elszakadni a monarchiától. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes oldalon van, s legyengül. Emiatt a nemzetiségek akadálytalanul elszakadnak az országtól, ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia darabokra esik szét.

14 14. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT I. ( ) 1. Az I. világháború ( ) 1914: A hadüzenet: Tisza István magyar miniszterelnök a szarajevói merénylet (Ferenc Ferdinánd és felesége Gavrilo Princip által) után ellenzi a hadüzenetet (az OMM szerinte még nem kész a háborúra), a német nyomás (II. Vilmos császár) azonban kényszeríti a háború megindítására. A villámháborús haditerv kudarcot vall: Szerbia keményen ellenáll, súlyos harcok az oroszokkal is Przemysl mellett 1915.: Olaszország belépése az antant oldalán, ettől kezdve a Monarchia hadseregének egy része az olasz fronton harcol: Isonzo, Doberdo, Piave Bulgária hadba lépésével viszont sikerül Szerbia lerohanása Románia az antant oldalán lép be (ígéretet kap Erdély megszerzésére), de nem bírnak el a székelyekkel, majd besegít Németország is Romániát megszállják a központi hatalmak 1917: A központi hatalmak kezdenek kimerülni okt. 17.: Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy a háború elveszett: Uraim! Ezt a háborút elveszítettük!, majd november 3-án az OMM aláírja a megadásról szóló kapitulációt. 2. A háborús vereség következményei: Szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarország független országgá válik Gazdasági problémák: munkaerőhiány: a férfiakat a női és hadifogoly munka nem pótolja, élelmiszerhiány jegyrendszer bevezetése, kényszer-beszolgáltatás, virágzó feketekereskedelem, infláció (pénzromlás) A szomszéd országok területi követelésekkel lépnek fel október 31. Őszirózsás forradalom demokrácia bevezetése kikiáltják a Magyar Népköztársaságot (köztársasági elnök: Károlyi Mihály) belgrádi fegyverszünet (területek átengedése a Délvidéken) szlovák (Felvidék) és román (Erdély) előrenyomulás a hadsereg nélküli országban (Linder Béla hadügyminiszter: Nem akarok többé katonát látni! (Arany Balfácán díj) gazdaság: sikertelen földreform Bukásuk: nem tudják megoldani a gazdasági válságot nem hajlandóak újabb színmagyar területek átengedésére a Vix-jegyzék szerint lemondanak b) A Tanácsköztársaság (1919 március-augusztus között) vezetői: Kun Béla és Garbai Sándor (a Forradalmi Kormányzótanács irányítói) vörösterror a hatalom megszilárdítására (Lenin-fiúk) gazdaság: állami tulajdonba veszik a gyárakat, földeket csődbe jutnak, mert a közösbe senki nem akar dolgozni, viszont annál több a lopás harc az antanttal: (hadvezér: Stromfeld Aurél ) Északon győzelem a Felvidéken a csehek ellen, de keleten vereség a románoktól. Bukásuk: az antant nem ismeri el őket országos támogatottságuk sincs a terror miatt és a gazdaságpolitika miatt a Felvidék cseheknek való visszaadása miatt a hadsereg feloszlik (dühükben hazamennek) a románok nem tartják be a visszavonulásra vonatkozó megállapodást és megszállják Budapestet. 14

15 15. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT II. ( ) 1. A Horthy korszak ( ) vitéz nagybányai Horthy Miklósról kapta a nevét, aki az antant segítségével jutott hatalomra. Magyarország államformája: király nélküli királyság, vezetője: Horthy Miklós kormányzó Békekötés: június 4. trianoni béke: a) diktálja: a négy nagy: Wilson (USA), Lloyd George (Nagy-Britannia), Orlando (Olaszország), Clemenceau (Franciaország) b) előírások: Területi elcsatolások: Erdély Románia, Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákia, Délvidék Jugoszlávia, Őrvidék Ausztria, Fiume Olaszország, szepesi falvak - Lengyelország Jóvátétel fizetése katonai előírások (pl. nincs légierő, a hadsereg létszáma maximum 35 ezer fő lehet) Gazdaság (Bethlen István irányításával): jóvátétel elengedése, új pénz: a pengő, külföldi kölcsönökből a gazdaság fejlesztése gond: a gazdasági világválság megakadályozza a fejlődést Külpolitika: fő cél: a trianoni béke eltörlése, felülvizsgálata (revíziója) 2 irányvonal jellemző: Bethlen István: angol francia szövetség kell nekünk, mert ők hozták létre a békét velük kell egyezkedni a felülírásról is Gömbös Gyula: német olasz szövetség kell, mert ők is a békerendszer ellen vannak. Belesodródás a II. világháborúba: Hitler agresszív politikáját kihasználva visszaszerezzük a Trianonban elvett területeink egy részét ezekért Hitler katonai segítségét kér Hitler szövetségesei leszünk a II. világháborúban. 2. Magyarország a II. világháborúban: Taktikánk: visszaszerezni a Trianonban elvesztett területeket minél kevesebb harc árán, ezért semlegesek maradunk és mindként féllel tárgyalunk a területek visszavételéről. Terület-visszaszerzések: első bécsi döntés: a Felvidék egy részét visszakapjuk (1938) Kárpátalja megszerzése Csehszlovákia szétveréskor (1939) második bécsi döntés: Hitler visszaadja Észak-Erdélyt (1940) a Délvidék elfoglalása Jugoszlávia német megszálláskor (1941) Belépésünk a háborúba: Hitler katonai segítséget kér a Szovjetunió ellen, meg is kapja. Hitler ekkor még legyőzhetetlennek tűnik úgy látszik, hogy érdemes vele szövetkezni június 26.: Kassát ismeretlen gépek bombázzák, ezt a szovjetekre lehet fogni hadat üzenünk a Szovjetuniónak Háborús események: a) vereség a szovjetektől: a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban (3 hídfő: Uriv, Scsucsje, Korotojak) b) a vereség miatt tárgyalni kezdünk az angolokkal, ezért megvalósul a Margaréta-terv: Hitler csapatai megszállják és kifosztják Magyarországot c) Horthy megpróbál átállni a szövetségesekhez, ezért a németek letartóztatják, Magyarország Szálasi Ferenc rémuralma alá kerül d) A Szovjetunió Vörös Hadserege kiűzi a németeket, de rajtunk ez nem segít: a németek helyett az oroszok foglalták el Magyarországot. (1945. április 4.: a háború vége Magyarországon.) 15

16 1. Előzmények: 16. A SZOVJETUNIÓ ÁRNYÉKÁBAN ( ) február: a jaltai konferencián a szövetséges államok vezetői: Churchill (Nagy-Britannia), Roosevelt (USA) és Sztálin (Szovjetunió) megegyeznek arról, hogy Kelet-Európa ( így köztük hazánk is) a Szovjetunió befolyása alá kerül ( Ez azt jelenti, hogy csak papíron önállóak, de igazából a Szovjetunió dirigál nekik.) április: Magyarország szovjet megszállás alá kerül. 2. A koalíciós időszak ( ) a) 1945-ös választások: 4 párt kerül a parlamentbe: 1. Független Kisgazdapárt 2. Szociáldemokrata Párt 3. Kommunista Párt 4. Parasztpárt b) Fontosabb intézkedések: az ország újjáépítése földosztás: egy millió család földet kap, megszűnnek a nagybirtokok államosítások (bányák, gyárak, bankok, iskolák) 3. A Rákosi diktatúra ( ) A fordulat éve: 1947-ben elcsalják a választásokat a Kommunista Párt javára (kékcédulás csalás) Kiépül a Rákosi diktatúra: mindenben a sztálini Szovjetunió követése jellemző. egypártrendszer bevezetése (Magyar Dolgozók Pártja) terror (irányítja az Államvédelmi hatóság, röviden ÁVH vagy ÁVÓ) személyi kultusz ( bölcs vezér, portrék, tapsvihar, versek, dalok stb.) mezőgazdaság tönkretétele (beszolgáltatás, söprés, téeszesítés) erőltetett iparosítás (vas és acél országa) kommunista városok: Dunaújváros, Kazincbarcika, Tatabánya, Dorog 4. Forradalom és szabadságharc, 1956 a) A kezdet: október 23. tüntetés a Bem-szobornál Követelések: mindazt visszaalakítani, amit Rákosi és társai (a négyesfogat ) elszúrtak: A) Rákosi lemondása és bíróság elé állítása B) Nagy Imre legyen a miniszterelnök C) ÁVH megszüntetése, terror leállítása D) orosz csapatok kivonulása ruszkik haza E) demokrácia a diktatúra helyett, 16 F) a mezőgazdaság fejlesztése, G) a beszolgáltatás, padlássöprés eltörlése, H) túlzott iparosítás leállítása, I) március 15. és október 6. legyen ünnep J) új címer a Rákosi-címer helyett b) Átmeneti győzelem (október november 3.): harcok az utcákon (Parlamenti sortűz, a Rádió elfoglalása., Széna tér, Corvin köz ) az ország kilép a Varsói Szerződésből szovjet csapatok kivonulnak a fővárosból Rákosi elmenekül, Nagy Imre alakít kormányt teljesítik a követelések nagy részét c) A vereség ( november 4-től 11-ig ): Tankok özönlenek Budapestre, és vérbe fojtják a forradalmat 5. A Kádár korszak: ( ) nevét Kádár Jánosról kapta a) Kemény diktatúra ( ) megtorlás (Nagy Imre és társainak kivégzése) Az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) létrehozása az egypártrendszer visszaállítása b) Puha diktatúra ( ) külföldi kölcsönök felvétele emelkedő életszínvonal, világszínvonalú lesz a mezőgazdaság Magyarország lesz a legfejlettebb szocialista állam:,,a legvidámabb barakk

17 1. Időszak: az 1980-as es évek fordulója 17. A RENDSZERVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON 2. Rendszerváltás = az uralmi rendszer alapvető megváltozása a diktatúra helyét átvette a parlamentáris demokrácia az egypártrendszer helyett kialakult a többpártrendszer az állami tulajdon uralmát felváltotta a magántulajdon. A rendszerváltás békés körülmények között jött létre. a váltás folyamatát csendes vagy tárgyalásos forradalomnak is szokták nevezni. 3. A rendszerváltás előzményei a) Belső változások: az 1980-as évek végére az ország súlyosan eladósodott kiderült, hogy politikai változásra van szükség ennek megoldására. b) Külső változások: Mihail Gorbacsov, kivonta a megszálló szovjet csapatokat Kelet-Európából (Magyarországról 1991 nyarán takarodott ki az utolsó katona) a rendszerváltás zöld utat kapott 4. A rendszerváltás folyamata hazánkban A többpártrendszer kialakulása a) Megalakulnak az új pártok: Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) b) Újjáalakulnak a történelmi pártok: Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) c) Felbomlik az MSZMP: Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Munkáspárt Két jelképes temetés 1989-ben: a) Nagy Imre és társai újratemetése megtörténik 1956 rehabilitációja is: Pozsgay Imre egy rádióbeszédben ellenforradalom helyett népfelkelésnek nevezi át az 1956-os eseményeket b) Ugyanebben az évben Kádár János jelképezi a Kádár-korszak végét is október 23. Szűrös Mátyás kikiáltja a köztársaságot a köztársaság ünnepe (hivatalosan még mindig nem 1956-é!) az államforma is megváltozik: a kommunista Magyar Népköztársaság helyett létrejön a demokratikus Magyar Köztársaság 1990-ben szabad parlamenti választásokat írnak ki az országgyűlési képviselők megválasztására azóta is működik a négyévenkénti választási rendszer. A rendszerváltás utáni miniszterelnökök: Választási ciklus 17 Miniszterelnökök Antall József ( ) Boross Péter ( ) Horn Gyula Orbán Viktor Medgyessy Péter ( ) Gyurcsány Ferenc ( ) Bajnai Gordon ( ) Orbán Viktor Köztársasági elnökök (őket nem 4, hanem 5 évente választják meg): : Szűrös Mátyás (ideiglenesen) : Göncz Árpád : Mádl Ferenc : Sólyom László : Schmitt Pál : Áder János

18 Magyarország királyai Árpád-ház I. (Szent) István I. (Orseolo) Péter Aba Sámuel I. (Orseolo) Péter I. András I. Béla Salamon I. Géza I. (Szent) László (Könyves) Kálmán II. István II. (Vak) Béla II. Géza III. István II. László (ellenkirály) IV. István (Ellenkirály) 1163 III. Béla Imre III. László II. András IV. Béla V. István IV. (Kun) László III. András Premysl-ház Vencel Wittelsbach-ház Otto Anjou-ház Károly-Róbert (Nagy) Lajos Mária II. (Kis) Károly Luxemburgi-ház Luxemburgi Zsigmond Habsburg-ház Albert Jagelló-ház I. Ulászló Habsburg-ház V. (Utószülött) László Hunyadi-ház I. Mátyás Jagelló-ház II. Ulászló II. Lajos Szapolyai-ház I. János Habsburg-ház I. Ferdinánd I. Miksa Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly Mária Terézia Habsburg Lotharingiai-ház II. József II. Lipót I. Ferenc V. Ferdinánd Ferenc József IV. Károly Erdély fejedelmei 18

19 Magyarország kormányzói A magyar történelemben, jogtörténetben 1446-ban hozták létre ezen intézményt. A kormányzó a király helyett vezette az országot, ha nem volt törvényes király vagy még kiskorú volt. Latin elnevezése 'gubernator'. Hunyadi János ( ) Szilágyi Mihály (1458) Lodovico Gritti ( ) Johann Caspar Ampringen ( ) Kossuth Lajos (1849) - kormányzó-elnök Horthy Miklós ( ) Miniszterelnökök Magyar Királyság ( ) gróf Batthyány Lajos, március október 2. Kossuth Lajos (az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke) október május 1. Szemere Bertalan, május augusztus 11. Osztrák-Magyar Monarchia ( ) gróf Andrássy Gyula, február november 14. gróf Lónyay Menyhért, november december 5. Szlávy József, december március 21. Bittó István, március március 2. báró Wenckheim Béla, március október 20. Tisza Kálmán, október március 15. gróf Szapáry Gyula, március november 19. gróf Wekerle Sándor, november január 15. báró Bánffy Dezső, január február 26. Széll Kálmán, február június 27. gróf Khuen-Héderváry Károly, június november 3. gróf Tisza István, november június 18. Fejérváry Géza, június április 8. gróf Wekerle Sándor, április január 17. gróf Khuen-Héderváry Károly, január április 22. Lukács László, április június 10. Tisza István, június június 5. gróf Eszterházy Móric, június augusztus 23. gróf Wekerle Sándor, augusztus október 29. gróf Hadik János, október október 31. Első köztársaság ( ) gróf Károlyi Mihály, október január 19. Berinkey Dénes, január március 21. Magyar Tanácsköztársaság (1919) Garbai Sándor, (a Forradalmi Kormányzótanács elnöke), március augusztus 1. Magyar ( király nélküli ) Királyság, miniszterelnökök ( ) Peidl Gyula, augusztus augusztus 6. Friedrich István, augusztus november

20 Huszár Károly, november március 15. Simonyi-Semadam Sándor, március július 19. gróf Teleki Pál, július április 14. gróf Bethlen István, április augusztus 24. gróf Károlyi Gyula, augusztus október 1. Gömbös Gyula, október október 6. Darányi Kálmán, október május 14. Imrédy Béla, május február 16. gróf Teleki Pál, február április 3. Bárdossy László, április március 9. Kállay Miklós, március március 22. Sztójay Döme, március augusztus 29. Lakatos Géza, augusztus október 16. Szálasi Ferenc (mint nemzetvezető), október március 28. Dálnoki Miklós Béla (Ideiglenes Nemzeti Kormány), december november 15. Tildy Zoltán, november február 4. Második köztársaság, miniszterelnökök Nagy Ferenc, február május 31. Dinnyés Lajos, május december 10. Magyar Népköztársaság, a Minisztertanács elnökei Dobi István, december augusztus 14. Rákosi Mátyás, augusztus július 4. Nagy Imre, július április 18. Hegedűs András, április október 24. Nagy Imre, október november 4. Kádár János, november január 28. Münnich Ferenc, január szeptember 13. Kádár János, szeptember június 30. Kállai Gyula, június április 14. Fock Jenő, április május 15. Lázár György, május június 25. Grósz Károly, június november. Németh Miklós, november május 23. Harmadik köztársaság, miniszterelnökök lásd a rendszerváltás tételben! MTK (nem focicsapat, magyar történelmi kronológia) : Honfoglalás (2 szakaszban) 895: Árpád a magyar sereg élén a Vereckei-hágón keresztül benyomul az Alföldre; : A Kárpát-medence fokozatos elfoglalása : az elfoglalt Kárpát-medence védelme (bajor támadások visszaverése) 907: Árpád fejedelem halála 933: Magyar vereség I.(Madarász) Henrik seregétől Merseburgnál 955: Magyar vereség I. Ottó seregétől Augsburgnál : Géza fejedelem uralma 973: Géza nagyfejedelem követeket küld I. Ottó császárhoz; Német papok és lovagok érkeznek Magyarországra; Elkezdődik a térítés : Szent István 20

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A HONFOGLALÓK VISELETE 1. Mik voltak a tarsolylemezek, szablyák, süvegcsúcsok, övveretek legfőbb motívumai? Palmetták. Mit jelent ez a szó? Legyezőszerűen szétterülő vagy szív alakú pálmalevél vagy lótuszvirág

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont

1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. 1848 szeptember: a szeptemberi fordulat Kettős fordulat: külön-külön leverik az európai forradalmakat a magyar forradalom átfordul szabadságharcba 2. Az udvar első támadása

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla

Részletesebben

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK (tudás nélkül a nemzet féleszű óriás, avagy segédanyag a 8. évfolyamos tanulók számára) A tanulni vágyók soha el nem múló tudásszomjának csillapítására az Úr, az Ész és az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye május Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye május Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc Megoldókulcs

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A

Részletesebben

Az Árpád-ház történelme

Az Árpád-ház történelme Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2015/2016 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. A világ és Európa a kora újkorban Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.

2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:. 1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag)

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 1. Témakör: Őskor Fogalmak: őskor, régészet, történelmi forrás, szakóca, ásóbot, eke, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés,

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Az ország főpapjai, bárói, nemesei és

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

TestLine - annafarkasdy tesztje-01 Minta feladatsor

TestLine - annafarkasdy tesztje-01 Minta feladatsor Test Érettségi felkészítő jellegű kérdéseket tartalmaz Történelem tantárgyból. kérdések Ókor, Középkor Kora Újkor és Újkor témájával foglalkoznak főképpen. Sok sikert, és jó játékot! Szentszövetség megalakulásának

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2012. február 9. MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Kedves Kolléga! A feladatok megoldására 60 perc állt rendelkezésére. A

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2016/2017. TANÉVBEN GYÁL

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2016/2017. TANÉVBEN GYÁL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELVÉTELI KÖRZETE A 2016/2017. TANÉVBEN GYÁL Köznevelési intézmény: Gyáli Ady Endre Általános Iskola 2360 Gyál, Ady Endre utca 20. Felvételi körzet: Ady Endre utca páros oldal, páratlan

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

I. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején?

I. FORDULÓ. Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... Felkészítő: 1. A Rákóczi-szabadságharc Ki volt a magyar uralkodó a szabadságharc kirobbanásának idején? Milyen okai voltak a szabadságharc kirobbanásának?

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Történelem 5. évfolyam Az őskori ember Hogyan élt az őskori ember? Az élelemtermelés kezdete Mesterségek születése Az ókori Kelet Mezopotámia Az Egyiptomi Birodalom Távol-Kelet

Részletesebben

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor

TestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa Lapszám: 1 001. szavazókör, a Ve. 78. -a szerint a települési szintû lakóhellyel rendelkezö választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör is Azonosító: 14-085-001-4, Cím: Napközi otthon, Bajcsy Zs.

Részletesebben

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526)

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526) A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA 2. A Török Birodalom megerősödése 1. II. Lajos uralma (1516 1526) II. Ulászló meghal 1516-ban, utódja kilencéves fia, II. Lajos II. Lajos reformokat dolgoztatott

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM I. (iskolai) forduló 2012. február 9. Intézmény neve (bélyegző) Versenyző Pontszám Neve Megye Elérhető Elért 60 Felkészítő tanár

Részletesebben

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor Párosítsd az eseményeket az évszám: (1) 1514, (2) 1521, (3) 1526, (4) 1541 1. évszámukkal! 2:50 Nehéz évszám uda elfoglalása /az ország három részre szakadása/ Mohácsi sata ózsa yörgy parasztháborúja Nándorfehérvárt

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A HÁROMSZOR KORONÁZOTT KIRÁLY I.

A HÁROMSZOR KORONÁZOTT KIRÁLY I. 1 A HÁROMSZOR KORONÁZOTT KIRÁLY I. Három jelölt, egy király - főúri hatalom növekedése a 13. sz. második felében - hatalmukat nem korlátozó uralkodót szerettek volna - 3 jelölt közül Károly Róbert (Anjou

Részletesebben

Cultura Nostra írásbeli fordulójának. megoldókulcsa

Cultura Nostra írásbeli fordulójának. megoldókulcsa Cultura Nostra írásbeli fordulójának megoldókulcsa 2006-02-07 I. 1. Ottó Vencel Alba/Fehérvár (Kán) László Kőszegiek, Ottó a fogságból kiszabadulva visszatért Bajorországba, vagy az Anjou-párt űzte ki

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

Történelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013

Történelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013 Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 82 pont 1. Keresd meg és írd ki egymás alá a pontozott vonalakra etőhálóban megtalálható nyolc fogalmat! Magyarázd meg jelentésüket is! (A fogalmak a középkori egyházzal

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet 1. melléklet a 12/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez Háziorvosi körzetek leírása 1. számú háziorvosi körzet Baczoni István utca Bethlen Gábor utca Blaha Lujza utca Búzavirág utca Csíktarcsa utca

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben