MAGYARORSZÁG ÉS A NÉMET NYELVTERÜLETŰ ORSZÁGOK PROTOKOLLÁRIS SAJÁTOSSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG ÉS A NÉMET NYELVTERÜLETŰ ORSZÁGOK PROTOKOLLÁRIS SAJÁTOSSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány MAGYARORSZÁG ÉS A NÉMET NYELVTERÜLETŰ ORSZÁGOK PROTOKOLLÁRIS SAJÁTOSSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Készítette: Bodnár Edit

2 Budapest,

3 Tartalomjegyzék I. Bevezető 4 II. A protokoll szerepe, története, célja a protokollról általánosságban 6 1. A diplomáciai protokoll kialakulásának rövid története 10 III. A protokoll kialakulása, fejlődése Magyarországon 12 IV. A német nyelvű országok bemutatása Németország Ausztria Svájc 20 V. A protokoll sajátosságai az egyes országokban Németország protokolláris sajátosságai 26 a. A német protokoll története, fejlődése 26 b. A hétköznapi és hivatalos protokoll a mai Németországban Ausztria protokolláris sajátosságai 39 a. Az osztrák protokoll története, fejlődése 39 b. A mai osztrák hétköznapi és hivatalos protokoll Svájc protokolláris sajátosságai 49 VI. Hasonlóságok különbségek Magyarország és a német nyelvű országok protokolláris sajátosságait illetően 55 VII. Személyes tapasztalatok 58 VIII. Összegzés 60 IX. Irodalomjegyzék 61 4

4 I. Bevezető Napjainkban, amikor egyre inkább globalizálódnak a piacok, és a nemzetközi verseny is kiéleződik, még fontosabbá válik az országok közötti érintkezések megfelelő mederbe való terelése. A nemzetközi üzleti élet adta lehetőségekkel egy időben megnőnek az ezzel járó veszélyek is. Az üzleti sikereket ugyanis nagy mértékben befolyásolja a viselkedési szabályok betartása, a tabuk és elvárások figyelembe vétele, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. Egyre nagyobb szerephez jutnak a határokon, a kultúrákon és a tradíciókon túli személyes kommunikációk. Már a kilencvenes években is meghatározó szerepet játszott Németország Magyarország külkereskedelmében, elsőszámú külkereskedelmi partnerévé vált Magyarországnak az évek során. Gyakoriak voltak az érintkezések a két ország között, számos tárgyalás, értekezlet megrendezésére került sor üzletkötés, kapcsolattartás céljából, ezért már eddig is kiemelkedő fontosságú volt a németországi üzletemberek protokolláris szokásainak ismerete. Magyarország május 1-jei Európai Unióhoz való csatlakozásával véleményem szerint ez a téma még inkább aktuálissá vált, mert a különböző kapcsolatok száma az elkövetkezendő években mindenképpen bővülni fog nemcsak Németországgal, hanem a többi európai országgal is. A sikeres együttműködés érdekében szükség van arra, hogy a magyar üzletemberek, szakemberek tisztában legyenek az országok protokolláris előírásaival, szokásaival függetlenül attól, hogy milyen szintű és jellegű kapcsolatról van szó (vállalati, kormányzati, stb.). Dolgozatomban ezért leginkább ezt a problémakört szeretném kielemezni, az országok protokolláris sajátosságait összefoglalni. Valójában bármely európai országot választhattam volna dolgozatom tárgyaként, de amellett, hogy Németország Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számít és számos németországi cég képviselteti magát hazánkban, személyes okokból is a német nyelvterületű országokat választottam. Már gyermekkoromban kapcsolatba kerültem Németországgal, megszerezhettem első tapasztalataimat az ottani kultúráról, tanulmányaim egy része is a német nyelv és kultúra körül forgott, most pedig munkából kifolyólag még inkább érdeklődések középpontjába került. Gyakran 5

5 kerülök kapcsolatba német üzletemberekkel, ezért az eddigi ismereteimet én is szeretném a német nyelvű országok protokolláris sajátosságaival bővíteni és ajánlani mindazok számára, akik szintén valamilyen kapcsolatban állnak német, osztrák vagy svájci partnerekkel. Úgy érzem, hogy dolgozatommal világos képet kaphatunk a három német nyelvű ország protokolláris sajátosságairól és eltéréseiről, visszanyúlva időnként a magyar hétköznapi és hivatalos élet viselkedési szokásaira is. Célom, hogy olyan embereknek is betekintést nyújtsak a protokoll témakörébe, akik eddig nem tanulmányozták a német nyelvű országok viselkedési szabályait, gondolok itt olyanokra, akik valamilyen német, osztrák vagy svájci érdekeltségű cégnél dolgoznak, illetve németországi, osztrák vagy svájci céggel kapcsolatban állnak és mindennapi munkájuk során érintkeznek külföldiekkel. 6

6 II. A protokoll szerepe, története, célja a protokollról általánosságban Elsőként röviden szeretnék betekintést adni az etikett, a protokoll fejlődésútjába, a protokoll szerepébe, történetébe, hogy ismereteinket megalapozzuk, általános tudnivalókat sajátítsunk el, hogy a későbbi, különböző országokra specializált protokolláris sajátosságok vizsgálata érthető és világos legyen. A társadalmi érintkezés mai szokásainak gyökerei a távoli múltba vezethetők vissza. Egy közösségen, például törzsön belül szükségszerűen és természetesen alakultak ki megkülönböztető érintkezési szabályok a különleges helyzetű személyekkel (családfő, törzsfőnök) kapcsolatosan. A közösségen kívül is nélkülözhetetlenek voltak bizonyos egyezményes jelzések. Az írásban fennmaradt legrégebbi emlékek az érintkezési szokások már kifinomult és bonyolult rendszereiről adnak hírt. Az i.e évezred indiai jogrendszerét rögzítő Manu törvényei a jog és az erkölcs szoros összefüggését mutatják. Az egyiptomi fáraók udvartartása aprólékos és nagy gonddal volt megszervezve. A vallási vezetők és az államgépezet végrehajtói biztosították, hogy az istenek és a fáraó iránti tisztelet, az alázat hassa át a társadalmi érintkezés formalitásainak minden mozzanatát. A görög városállamok kialakulásával, a királyság megszűnésével és a demokrácia létrejöttével a társadalmi érintkezési szabályok is lényeges változáson mennek át. Az érintkezési szabályok egyszerűek, közvetlenek és nyíltak a hatalom képviselői is a közember szokásait követik, nincs uralkodói pompa, a választott vezetőket bárki bármikor megszólíthatja. Az állami és egyházi ünnepeknek, ceremóniáknak mindenhol megvolt a saját szertartása, rendje s így szervezője is. Ám ezek a szokások is csak regionális jellegűek maradtak volna a kereskedelem és a diplomácia fejlődése, térhódítása nélkül. Míg a klasszikus görög és római kultúra a társadalmi érintkezés ceremóniáit kora felfogása szerint pozitív jellemvonásoknak rendelte alá tisztelet, megbecsülés, igazmondás, bátorság, önfeláldozás, hűség, őszinteség, a bizánci diplomáciában, társadalmi életben a hatalom, a rend mind több formalitásban fejeződik ki, a kapcsolattartásban a szemkápráztató fogások mellett helyet kapnak a 7

7 szemfényvesztés, az ámítás, hízelgés, a megfélemlítés külsőséges eszközei. Bizánc sokféle szokást ötvözött egy olyan új szokásrendbe, amely egész Európát s így a világ általánosan elfogadott illemszabályait alapvetően befolyásolta. Bizánc állandó kapcsolatban volt az európai és a közel-keleti országokkal, s így bizonyos ceremoniális elemek ezen keresztül is elterjedtek. Európa a XI-XII. században szétdarabolódott: a bizánci birodalom fénye már homályosulóban, s ha kulturális, diplomáciai, ceremoniális öröksége szétsugárzik is a kontinensen, a jellemző a városállamok és hercegségek, királyságok örökké egymással háborúzó rendszere. Erős központi hatalom nélkül sem a bel-, sem a külpolitikában nincs egységes rend, általános érvényű érintkezési vagy viselkedési kódex. A kiskirályok, fejedelmek önkényesek, saját hatalmi fényüktől elvakítva, s az erkölcsi ítélet is végletesen egyéni. Ebből a zűrzavarból két szabályozó erő segít kibontakozni: a római katolikus egyház és a lovagi kultúra. A Vatikán által diktált egyházi szertartások rendje jó ideig elegendő volt a világi élet rendjének a szabályozására is: meghatározta a rangsort, a térdelés, a felállás és megszólítás rendjét. A lovagi viselkedés jellemző vonásai az udvariasság, a lovagi becsület, a nők tisztelete és védelme, a mértéktudás. A viselkedési szabályok számos eleme a lovagkorban megkövetelt formalitások maradványa: a kesztyűviselet, a kézcsók, s általában a hölgyekkel szemben megnyilvánuló udvariassági jegyek. A XV. században, Itália városállamaiban jöttek létre az első állandó követségek, s váltották fel az alkalmi követségek rendszerét, mégpedig oly módon, hogy a követek missziója fokozatosan egyre hosszabb időre terjedt ki. Az első állandó követséget Sforza milánói herceg alapította Genovában, 1455-ben. A központosított európai hatalmak kialakulásával megnőtt az etikett fontossága és bővült a hatásköre. Spanyolországban a XVI. században olyan szigorú etikett rendelkezett az udvari viselkedésről, hogy egyes szabályok megszegéséért halálbüntetés járt. A francia királyi udvartartás etikettje legnyilvánvalóbb formájában XIV. Lajos udvarában öltött ugyan testet, de nem korlátozódott a királyi udvarra. Már a XVI. századbeli városok közösségi élete számos egyházi és világi ünnepet, szertartást produkál, amelyeken a város valamennyi lakosa részt vesz és legalább rövid időre szükséges az alkalmi elrendezés, a rangsor kialakítása. Az etikett fogalma és 8

8 szóhasználata is ebben a korban nyerte el ma már klasszikusnak számító értelmét ben nevezik ki az első protokollfőnököt, akinek tevékenysége a későbbi külügyminisztériumi protokollfőnökök legfontosabb teendői közül a kor jellegének megfelelően sokat tartalmaz. Az udvari etikett szertartásrendje nemcsak Madridban és Párizsban érvényesült, hanem átvette Bécs és a német föld, sőt az orosz cári udvar is. Az udvari ceremóniák, ünnepségek és ünnepélyek külsőségeinek pompája a felsőbbség hatalmát és tekintélyét növelte az alsóbb osztályok előtt. Kevésbé költekező formában, az udvariasság és az illem külsőségeit mindinkább a hétköznapok racionalitásához igazítva és erkölcsi tartalommal megtöltve vették át az etikett egyes elemeit. Mai viselkedéskultúránk közvetlen alapja így és ekkor, a polgárosodás folyamatában alakult ki. A XVIII. századtól már egyre inkább a szélesebb közönség által kialakított, közfelfogásnak megfelelő illemszabályok kezdték felváltani a királyi udvarok és nagyúri szalonok által erőltetett társasági szabályokat. A huszadik században a korábbi társadalmakban érvényesült bonyolult illemszabályok egyszerűsödtek, a legújabb kor forradalmi változásai átalakították az erkölcsi normákat, és így természetesen a viselkedés szabályait is. Eltűntek az írott vagy íratlan szabályok közül azok, amelyek az alárendelt osztályok viselkedését írták elő, s lassanként utat tört magának az egyenjogúság elismerése is. Kifejlődtek a társadalmi demokráciának megfelelő illemszabályok s megkezdődött ezek összegyűjtése, feldolgozása. Knigge klasszikussá váló illemtankönyve után egyremásra jelennek meg hasonló tanácsadók, s valójában kialakul a polgári etikett. A második világháborút követő évek diktatúrája jókora pusztítást vitt végbe a hétköznapi és a politikai protokollban. Az erőltetett egyenlősdi eltüntette a társadalmi élet színeit, száműzte a kézcsókot, szinte urizálásnak minősítette a jó modort és jellegtelenné szürkítette a megszólítási formákat a hivatalos és a magánéletben. A hagyományos illemtani értékeke azonban túlélték ezt az időszakot. A rendszerváltást követően ismét létjogosultságot kaptak a társadalomban az európai, a hagyományos értékek, a politika és a diplomácia protokollja pedig még közelebb került a nemzetközi gyakorlathoz. 9

9 A protokoll fogalma, haszna, szükségszerűsége A protokoll kifejezés a bizánci görögből származik. A protosz jelentése első, a kolla jelentése enyv, a bizánci görög nyelvhasználat ebből alkotta a protokollon kifejezést, ami a papirusztekercsekre ragasztott előzéklapot jelentette, amelyre a tekercs adatait ráírták. A szó jelentésének átalakulására csak következtetni lehet: mint előzéklap, fontos hivatalos iratnak számított, és ilyen tartalommal kezdhették alkalmazni nagy jelentőségű dokumentumok, szerződések, országok közötti megállapodások jegyzőkönyvének megjelölésére. Mivel eredeti értelmében tulajdonképpen a rendet jelentette az irattárban, ebben a szellemben mehetett át a magas rangú világi kapcsolatok, a diplomácia területére, a betartandó, követendő rendet jelölve. Mai értelmezése szerint a diplomáciai érintkezés formáira vonatkozó szabályok összességét jelöli. Bővebben a hivatalos közéleti és diplomáciai rendezvényeken és szertartásokon követett eljárási, magatartási, rangsorolási, levelezési és etikettszabályok összességét jelenti. A szó diplomáciai jelentése először a francia nyelvben mutatható ki, s ezt gyakorlatilag minden értelmező szótár azonosan tükrözi. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a fogalmon belül megkülönbözteti: - a nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvet, mint olyan szabályok összességét, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját; - valamint a politikai-diplomáciai és hétköznapi életre vonatkozó jelentéstartalmat, amelyet a következőképpen definiál: A hivatalos érintkezésekre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályoknak, érvényben lévő szokásoknak az összessége. A diplomáciai protokoll célja és feladata, hogy simává, zökkenőmentessé tegye a hivatalos és a személyes kapcsolatokat. A hétköznapi protokoll az otthonról hozott viselkedési szabályokra, kulturált magatartásra, illemtani ismeretekre épül. A protokoll célja és lényege abban foglalható össze, hogy - eszközt jelent a saját álláspont, bármilyen vélemény vagy cselekvési döntés kifejezésére, közlésére bármiféle körülmények között, lehetőséget adva minden 10

10 kényes kérdés feltevésére, illetve a másik fél hasonló problémáinak meghallgatására és tudomásul vételére; - a nemzetközi szokásokhoz való igazodás alapján megvédi az egyént attól, hogy a személyes érzései vagy indítékai alapján a hivatalos kapcsolatokban megengedhetetlen hibát, szabálytalanságot kövessen el, valamint olyan kapcsolatokba kényszerüljön, amelyek saját, vagy a képviselt szervezet biztonságát veszélyeztethetik; másrészt megvédi az egyént attól, hogy a másik fél vele szemben kövessen el hasonló hibákat, szabálytalanságot, sértést; - érdemi segítséget jelenthet például olyankor, amikor is egy megfelelő gesztussal előrébb vihetjük a tárgyalást, pozitív fordulatot idézhetünk elő, de ugyanakkor - taktikai eszközként is felhasználhatók például a figyelemfelvonásra, időhúzásra, meglepetésre. 1. A diplomáciai protokoll kialakulásának rövid története A diplomácia, az emberek közötti nemzetközi érintkezés szinte az emberiség társadalmi kapcsolatainak kialakulásával egyidős. Az ókori görög városállamok egymáshoz küldöncöket, szónokokat küldtek, akik a szomszédok agoráin felszólalva védték és képviselték városállamuk érdekeit. A Római Birodalom kezdettől fogva élénk és aktív diplomáciát folytatott területi integritásának, szövetségesi rendszerének biztosítása végett. A Bizánci Birodalom csendes jelentő munkát végző küldötteinek köszönhetően időben értesült a létét fenyegető támadásokról és az ellenséges szövetségesi viszonyrendszerekről. Bizáncban részletes Ceremóniakönyv szabályozta a különböző eljárási és viselkedési szabályokat. Európában a lovagkor idején alakulnak ki a hölgyekkel kapcsolatos udvariassági szokások. A középkorban, a reneszánsz idején jöttek létre az állandó képviseletek, kialakult a képviselők (későbbi diplomaták) intézményesített rendszere. Állandó diplomáciai képviselőt az olasz kereskedővárosok küldenek először, az első külügyi hivatal (külügyminisztérium) Franciaországban jött létre. A diplomata szót mai jelentésében és összefüggésében Robespierre használta először a külpolitikáról írt tanulmányaiban. 11

11 A diplomáciai kapcsolatokat és a diplomaták között érintkezés szabályait több szerződés szabályozta az elmúlt két évszázad során. Ezek közül a legismertebbek az 1815-ös bécsi kongresszus záró-rendelkezései, az azt kiegészítő 1818-as Aacheni Jegyzőkönyv és a XX. századi bécsi szerződésrendszerek (1961-es és az 1963-as Bécsi Egyezmények a diplomáciai és a konzuli kapcsolatokról). A diplomáciai protokoll mai jelentésében a nemzetközi kapcsolatok rendezvényein, eseményein követett eljárási, rangsorolási, magatartási, levelezési (írásbeli), szervezési, viselkedési és etikett szabályok összessége. Utóbbi szabályok az egyén szerepét határozzák meg a diplomáciai protokollon belül. A diplomácia szereplőinek viselkedése, érintkezése bizonyos alkalmakkor, előre meghatározott koreográfia szerint történik. A kapcsolatok folyója jól körülhatárolt csatornákon keresztül folyik ezek a csatornák a protokoll szabályai. A protokoll a diplomáciai cselekedetek nemzetközi nyelve, a diplomáciai képviselők mindenütt a világon értik és beszélik. 12

12 III. A protokoll kialakulása, fejlődése Magyarországon Feltételezhetjük, hogy már honfoglaló őseink korában is léteztek protokolláris sajátosságok, amelyek a különböző szintű vezetők közötti, valamint a más népek vezetőivel fenntartott kapcsolatok formai vonásait szabályozták. Az illem kifejezés csak 1840 körül bukkan fel a magyar nyelvben, a nyelvújítás szülötteként. A görög eredetű protokoll, a Bizánci Birodalom ( ) leleménye viszont már meglehetett a honfoglalás korában. Ebben az időszakban a magyarok kapcsolatban álltak a bizánciakkal, Bizánc szövetségeseként harcoltak a bolgár csapatok ellen, tehát a protokoll fogalma már ekkor elterjedhetett a vezető körökben. Kereskedelmet folytattunk a bizánciakkal és arabokkal, tehát valószínű, hogy e kultúrák is nyomot hagytak honfoglaló őseink műveltségében. Több feljegyzés is készült a magyarok különböző látogatásairól a bizánci udvarban, ahol illedelmes népként tartották őket számon. Ebben az időben már ceremóniamesterek igazították el a látogatókat az udvarban illő viselkedésről. Árpád fejedelem korának intelligens és nagy műveltségű férfiúja volt, legalább két nyelven beszélt és nemcsak a hadvezetésben jeleskedett, hanem a nemzetközi diplomáciában is. Ez a képessége bizonyosan hatással volt a fejedelmi udvar vagy szállás etikettjére és Árpád népének uralkodó osztályára. A magyarok fejedelme vendégeivel udvariasan és türelmesen viselkedett, tisztességesen megvendégelte őket és már ekkor jellemző volt a kölcsönös megajándékozás. Ez az illedelmes gesztus fontos lehetett a kulturált érintkezésben, hiszen középkori krónikáink is többször említik. Számos írás is arról tanúskodik, hogy a honfoglaló magyarság nem volt nomád nép. Vérségi, vagyon- és munkaközösséget jelentő nagycsaládokban élt. A szokásokat szóban, tettben hagyományozták nemzedékről nemzedékre. A gyermek általában utánzással sajátította el az akkori társadalmi normák szerinti viselkedés szabályait. Meghatározó erkölcsi norma volt a szülők és az idősek tisztelete, a törzs- és nemzetségfők iránti engedelmesség, s mindennél fontosabb az adott szó becsülete, amire jó bizonyíték a vérszerződés. Az étkezés szigorú szabályok szerint zajlott (például a tűzgyújtás férfifoglalatosság, a tűz őrzése a másnapi főzéshez a nők feladata volt). A diplomáciai protokollban manapság oly nagy szerepet játszó ültetési rend már a honfoglalás korában is létezett, sőt, ez az ősi rend sokáig fennmaradt a magyar 13

13 nagycsaládok körében, mely szerint a családfő jobbján rangsor szerint ültek a férfiak, bal oldalon pedig ugyancsak rangsor szerint a nők. Rangsor szerint történt a letelepedés is: Árpád öt fia közül a fiatalabbak apjuk szállásától balra, az idősebbek pedig jobbra ütöttek tanyát, vertek tábort vagy telepedtek le. A rang a családi temetkezési helyeken is topográfiai tényező volt. A megjelenésre, a külsőre sokat adtak a honfoglalók. Őseink könnyen mosható és cserélhető fehérneműt hordtak már a IX. században is, ami azért is említésre méltó, mert Európa lakosságának legfelső rétege is csak a XII. században kezdett fehérneműt használni. Rendszeres fürdési alkalmuk a péntek volt. A férfiak fejüket rendszeresen borotválták, az övükön lógó tarsolyukban a tűzszerszámok mellett volt a piperekészlet. A fülbevaló karikát nem csupán az asszonyok viselték, gyűrű viszont nem került elő a honfoglalás kori férfisírokból. A férfiak dísze, éke az öv, a rang jele a tarsoly, illetve az ivókürt volt. Az udvariasság és a finom viselkedés mint érték azonban korunkban látszólag kezdett veszendőbe menni. Az értékváltozás oka azokban a társadalmi változásokban keresendő, amelyek az utóbbi évtizedekben egyre erősebben befolyásolták életünket. Ám e viselkedésszabályok figyelmen kívül hagyása nagymértékben megnehezíti a társadalmi érintkezés hatékonyságát. Napjainkban azonban már érzékelhető a kedvező fordulat, az illemtudás ismét meghatározó szerephez jutott, az udvariasság ismét erény. Mind többen értik meg, hogy a jó modor biztosabbá teszi a fellépést, hozzájárul a szakmai és üzleti sikerhez és kellemesebbé teszi életünket. Az illemszabályokat egyre többen követendőnek tartják. Az érintkezés egyszerűbbé, célszerűbbé vált, így nincs szükség azokra a merev előírásokra, amelyek az előző korokban voltak érvényben. 14

14 IV. A német nyelvű országok bemutatása Ahhoz, hogy a német nyelvű országok protokolláris szokásait, sajátosságait megismerhessük és megértsük, mindenképpen szükséges az adott országok ismerete is. Ebben a fejezetben Németország, Ausztria és Svájc kerül bemutatásra. 1. Németország Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2962 m) az északi határát képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, -3,54 m) terülnek el. Németországot az Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. A német nyelv és a német nemzeti érzés már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom. A második Reich, a Német Császárság kikiáltása január 18-án, Versaillesben történt, a franciák porosz-francia háborúban elszenvedett es veresége után. Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított ban, az első világháború befejezése után létrejött a Weimari Köztársaság, majd 1933-ban, Adolf Hitler hatalomra kerülésével és a felhatalmazási törvény létrehozásával megszűnt a köztársaság alkotmánya és Hitlert diktátorrá tette. A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetszocialisták, másnéven nácik birodalma volt, 1933-tól 1945-ig ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult. Hitler politikája, amely során a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. A háború elvesztését követően (1945. május 8.) az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából és 45 évig kettéosztották az országot ben két német állam jött létre, Nyugat-Németország (NSZK) 12 német szövetségi államból 15

15 és Kelet-Németország (NDK) 5 német szövetségi államból. A szocializmus európai bukása után 1990-ben a két országot újraegyesítették, Franciaország mellett az egyesült Németország az Európai Unió egyik vezető hatalma. Az Unióban a németek a minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekednek. Németország az ENSZ biztonsági tanácsának tagja. Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es német alkotmány. A kormányfő a parlament tagjai által választott kancellár. Az államfő az elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik. Németország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Bundesland) és 3 város. Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága. Az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani. A volt Kelet-Németország régióinak integrációja gazdasági talpra állítása is egy költséges, hosszú távú feladat, amely eddig már több mint 100 milliárd dollárjába került az országnak. A közös európai pénz, az euró bevezetésével és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században. Németországnak sok nagyvárosa van, a lakosság így kevésbé koncentrálódik egy nagyvárosban, mint Európa legtöbb országában. A legnagyobb városok Berlin, Hamburg, München és Köln. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék és a Frankfurt régió. Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár (teljes népessége: kb ) él Németországban, vendégmunkások és ezek családtagjai. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent. A dán kisebbség, körülbelül fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv névcsoport, a szorb nép Szászországban ( fő) és Brandenburgban ( fő) található. A fríz nyelv, amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, ember anyanyelve, a többiek 16

16 Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch) is elterjedt. A vendégmunkások behozatala, illetve a bevándorlás miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió) és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre. Németország fő vallása a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele katolikus, fele protestáns. 2. Ausztria A Keleti-Alpok országa a Duna felső szakasza mentén fekvő alpesi ország több mint kétharmadát az Alpoknak kelet felé lealacsonyodó és szétágazó láncai foglalják el. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják, és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek. Ausztria területén öt egymástól jól elhatárolható tájegységet különíthetünk el: - Keleti-Alpok - Elő-Alpok - Bécsi-medence - Osztrák-gránitfennsík - Klagenfurti-, ill. Grazi-medence A vízfolyásokban gazdag Ausztria fő folyója a Duna, amelynek vízgyűjtő területe csaknem az egész országra kiterjed. Mellékfolyói közül az Inn, az Enns, a March az országon belül, míg a Rába, a Mura és a Dráva hazánk területén éri el a Dunát. A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a karintiai tavak nagy vonzerővel bírnak. A nagyobb tavak közül a Fertő-tavon (Neusiedlersee) hazánkkal, a Bodentavon pedig Svájccal és Németországgal osztozik. A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, védett völgyeiben a zöldmezőgazdálkodás, a vízerőre támaszkodó könnyűipar és az alumíniumkohászat honosodott meg. 17

17 Ausztria földje régóta lakott. Az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, míg a Keleti-Alpok vidékét germán törzsek (alemannok, bajorok) szállták meg. Az ezredfordulón előbb Ostmark, majd Österreich néven a Németrómai Birodalom része, illetve a Habsburg uralomra jutását követően központja lett. Ez a dinasztia azután hatalmát Karintia, Tirol, Vorarlberg mellett Csehországra, Magyarországra, Galíciára és Lombardiára, stb. is kiterjesztette. A Német-római Birodalom felbomlása után a Habsburg koronabirtokokból jött létre az Osztrák Császárság. Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság. Függetlensége 1983-ban átmenetileg megszűnt - mivel a németek bekebelezték (Anschluss) és csak május 15-én nyerte el újból szuverenitását. Megalakult a 9 tartományból álló második Osztrák Köztársaság. Az államszerződés megkötését követően Ausztria deklarálta és alkotmányba iktatta örökös semlegességét ben az Európai Unió tagja lett. Ausztria államformája: parlamentáris, demokratikus, kilenc tartományból álló szövetségi köztársaság. A szövetségi elnököt (államfő) hat évre népszavazással választják. Legfelső államhatalmi intézménye a kétkamarás Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung). A tartományokat tartományi kormányok (Landesregierung) kormányozzák. Az osztrák kis- és közepes vállalkozások jelentős nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, kiváltképpen a gépiparban. A járműgyártás nem túl fejlett, de Ausztria igen kedvező nettó kereskedelmi mérleget ért el a gépkocsialkatrész-iparban. Az utóbbi időben menedzsmentet tanítanak a cseheknek és másoknak. Nem kétséges, hogy az országot jól menedzselik. Meglepően csekély a környezetszennyezés: az Európai Unió normáinál szigorúbb környezetvédelmi előírások érvényesülnek. Szinte minden lenyűgöző: az utak, a vasutak, a mezőgazdaság, a városfejlesztés, az építészet. 18

18 A mai Ausztria lakosságának 98%-a német nyelvű osztrák. Mindössze főre tehető a Karintiában élő szlovének, a burgenlandi magyarok és horvátok, valamint a fővárosban élő csehek száma. A népesség növekedése egyike a leglassúbbaknak Európában. Napjainkban Ausztria lakossága 7,55 millió. A következő években a népesség fokozatos csökkenése és a lakosság elöregedése várható, mert a természetes szaporodás jó néhány éve negatív előjelű, s a bevándorlók száma is megcsappant. Ausztria ipari-szolgáltató jellegéből adódóan a keresők kétötöde az iparban, mindössze tizede a mezőgazdaságban, s már több mint a fele a harmadik szektorban dolgozik. A gazdasági fellendülés, a második világháborút követő osztrák gazdasági csoda időszakának nagy munkaerő-szükségletét részben külföldiek munkába állításával oldották meg. Az ország ásványi energiahordozókkal való gyenge ellátottságát a bőséges vízerőkészletek enyhítik. Tartalékei felülmúlják Svájcét is. A Keleti-Alpok láncai között nyújtózó, nyugat-keleti csapásirányú völgyek ősidők óta használt útvonalak. Ezek Európa országútjává avatták Ausztriát, amely ma is kiemelkedő szerepet tölt be a kontinensünk északi és déli, valamint nyugati és keleti területei közötti tranzitforgalomban. A személy- és árufuvarozásban a vasút szerepe ma is meghatározó. A folyami közlekedés szempontjából csak a Duna jöhet számításba (355 km). Az osztrák népről Bonyolult dolog a hétmillió osztrák nemzeti öntudata. A mai osztrákok, elsősorban a bécsiek a Habsburg Birodalom pszichológiai és érzelmi sajátosságait örökölték. Ezeknek köszönhetik zavaros identitás-tudatukat is. Identitásválságot örököltek, amelyet a jelen század eseményei csak súlyosbítottak: az első világháború, az as Anschluss, a második világháború, az 1955-ös semlegesség, majd az európai uniós csatlakozás. Ausztria népessége kilenc szövetségi tartományban (Bundesland) él; ezek: Burgenland, Karintia, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Vorarlberg és Bécs. Az egyes tartományokkal való azonosulás (Landesbewusstsein) 19

19 mértéke változó, mégpedig az osztrák nemzeti öntudat (Österreichbewusstsein) fejlettsége szerint. Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban jóval nagyobb az osztrák nemzeti öntudat, mint a tartománnyal való azonosulás. Körülbelül egyforma erős a kettő Felső-Ausztriában és Salzburg tartományban; Karintiában, Vorarlbergben és Tirolban viszont a közösségi öntudat inkább a tartományhoz kapcsolódik, semmint Ausztriához. A lakosság túlnyomó része a német nyelv bajor-osztrák változatait beszéli, kivéve Ausztria legnyugatibb részeit, ahol a nép, akárcsak svájci szomszédjai, az alemann nyelvi térséghez tartozik. Keleten (Burgenlandban, Bécsben) és délen (Karintiában) kis létszámú magyar, horvát, szlovén és cseh kisebbség lakik. Az 1970-es évektől kezdve új kisebbségek érkeztek Ausztriába, főként Bécsbe: törökök és délszláv bevándorlók. Polly Platt, az Ausztriát jól ismerő kultúraközi kommunikációs szakember szerint Ausztria olyan nemzet, ahol egyazon emberben megbújik a germán szabályszeretet és a találékony latin szabálykerülés, a német hatékonyság, a latinos jókedv és a szláv macsó individualizmus. Külföldiek véleménye szerint az osztrákok legjobb formájukban szívélyes, udvarias emberek, akik el tudják hitetni az idegennel, hogy szívesen látott vendég. Legrosszabb formájukban londiner-magatartást vesznek fel: Van szerencsém, vezérigazgató/professzor úr! vagy Kezeit csókolom, nagys asszony! Viszont érdeklődésük őszintének tűnik. Sok külföldi várakozásával ellentétben a bécsiek igenis előbbre valónak tartják az emberi értékeket a társadalmi megítélésnél. Egy Bécsben élő külföldi szerint a katolikus hagyomány megtanította az osztrákokat arra, hogy figyeljenek embertársaikra, és csak szórványosan követnek el botrányos botlásokat. Ugyancsak külföldiek állítják, hogy ha megkaparjuk a felszínt, latens, bizonytalanságból eredő agresszivitásra bukkanhatunk. A GEO magazin szerint a vorarlbergiek, a salzburgiak és a tiroliak kivételével minden osztráknak kisebbségi komplexusa van. A kivételeket pedig ravaszsággal párosuló csökönyösség jellemzi. Hivatalosan az osztrákok mintegy nyolcvan százaléka a római katolikus egyházhoz tartozik, Ausztriát ezért katolikus országnak tekintik. Az osztrákok értékrendjében a vallás csak az ötödik helyet foglalja el a család, a munkahely, a baráti kör és a szabadidő után. A felmérések szerint Ausztria lakosságának mindössze kb. 30 százaléka tartja fontosnak a vallást. 20

20 Az osztrák lélek című könyvében a néhai Erwin Ringel professzor azt írja, hogy honfitársai a szentimentális negatív önértékelés és a határtalan nagyság érzése között ingadoznak. Ez abban a kóros osztrák szokásban is tükröződik, hogy teljesen hétköznapi párbeszédekben a túláradó lelkesedést egyik pillanatról a másikra mély apátia váltja fel, vagy fordítva. Kétségtelenül nagyon neheztelnek a német gazdagságra, ráadásul egyesek a kultúrájuk elleni német összeesküvést is felfedezni vélik. Rendkívül súlyos nem itt találták fel komplexusban is szenvednek. Ringel professzor azt állítja, hogy ezeket a komplexusokat gyermekkorban a szülők tekintélyelvű viselkedése alakítja ki, akik engedelmességi, udvariassági és takarékossági normákat írnak elő, és ez a generációk között szeretet-gyűlölet kapcsolatot teremt. Az osztrák szülő a tulajdonának tekinti a gyereket, amíg otthon lakik, jóllehet minden európai szülőnél többet költ gyerekjátékra. Ezek a tényezők kettősséget teremtenek az osztrák lélekben, amelynek egyik oldalán a felszíni udvariasság és a konformitás, a másikon pedig a rejtett neheztelés és az irigység áll. A mostanság Ausztriában élő külföldiek viszont állítják, hogy az osztrákok ma már ugyanolyan engedékenyek gyermekükkel, mint bármely más európai szülő. Elismerik ugyanakkor, hogy a felnőttek nagyon maguknak való életet élnek, még a családon belül is sok minden marad kimondatlan. Egy kutatás szerint 1,4 millió osztráknak egy átlagos hónapban a munkahelyén kívül gyakorlatilag nincs kapcsolata a barátaival, ráadásul a házaspárok naponta átlagosan hét percet beszélgetnek. 3. Svájc A Svájci Konföderáció (Schweizerische Eidgenossenschaft) egy kis ország Közép- Európában. Szomszédjai Németország, Franciaország, Olaszország és Lichtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és hadügyi semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködések terén is, hiszen számtalan nemzetközi szervezet székhelye. Területe: km 2 Népessége: fő Államformája: szövetségi köztársaság 21

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak

Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben