Pannónia Középiskolás Kollégium OM: Pedagógiai program

Átírás

1 Pannónia Középiskolás Kollégium OM: Pedagógiai program

2 1 Tartalom I. Bevezetés... 4 Kollégiumunk alapfeladata, társadalmi szerepe... 4 Az intézmény rendeltetése... 5 II. Helyzetelemzés... 6 Működéshez szükséges pénzügyi források... 6 Az intézmény hagyományait bemutató helyzetfeltárás és értékelés... 6 Tárgyi és személyi feltételek... 7 Tárgyi feltételek... 7 Személyi feltételek... 8 A nevelőtestületről és a munkahelyi légkörről... 9 Az intézmény Szakmai alapdokumentumából adódó kötelezettségek A kollégiumi élet szervezése Elért eredményeink A tanulmányi munkáról A törvény által előírt kötelező foglalkozásokról Választható foglalkozásainkról Szakköreinkről A kultúrmunkáról Sportról A tanulók szocializációjával, mentálhigiénés állapotával és neveltségi szintjével összefüggő kérdések A szülőkkel való együttműködés, a Diákönkormányzat tevékenysége, döntési jogkörök szabályozása Szülőkkel illetve a diákok törvényes képviselőivel való együttműködés A diákönkormányzat munkájáról Döntési jogkörök A tantestület belső szervezettsége, információcsere rendszere, a belső ellenőrzés és értékelés Az intézmény kapcsolatrendszerének bemutatása III. Fejlesztési terv Kiemelt nevelési alapelveink: Kiemelt nevelési feladataink: Témakörök A tanulás tanítása A tanulási kultúra fejlesztése Korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás Tehetséggondozásról: Esélyegyenlőségről Az erkölcsi nevelés... 27

3 2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulói önkormányzat fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink Drogprevenció Orvosi ellátás Erőszak és az agresszió kezelése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés IV. Napi munkával kapcsolatos kiemelkedő feladataink A feladatok elvégzésének ellenőrzése A minőségirányítási rendszerről A diákok felmérésének módszere a kollégiumba való bekerüléskor V. Kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve Kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma A kollégiumi élet szervezésével összefüggő kötelező kollégiumi foglalkozások Túlmunkák pedagógiai tartalma A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés VI. Az intézmény vezetőjének és nevelőtestületének jogkörei VII. A nevelőmunkához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Szakirodalom az ajánlott csoportprogramokhoz

4 3 egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása.. műveltséget adni, az embert kultúrlénnyé tenni. (Comenius)

5 4 I. Bevezetés A Pannónia Középiskolás Kollégium Pedagógiai programja: - a évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény kollégiumokra vonatkozó előírásaira, - a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletre, - a 22/2013.(VII.5.) EMMI utasításra, - az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendeletre / Alapprogram/, - a 99/2014. (III.25.) Korm. rendeletre, - a 326/2013. ( VIII.30.) Korm. rendeletre, - a 346/2013. (IX. 30.) Korm. rendeletre, - és a kollégiumi foglalkozások keretprogramjának fejlesztési, nevelési és oktatási feladataira épül. A törvény által leírtak feladatsorát az intézményben folyó gyakorlati élet tapasztalataival tesszük élővé (Nkt. 28. ). A fenti iránymutatók tág teret biztosítanak a szakmai önállóság területén: - a nevelőtestület összetételét, végzettségét, - tanulóink összetételét, családi hátterét, érdeklődési körét, valamint a számukra kitűzött célokat, - a pedagógiai munkát segítők összetételét - a Kollégiumok Gazdasági Szervezete által biztosított tárgyi és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által biztosított személyi feltételeket illetően. Meggyőződtünk arról, hogy fiataljaink nevelése hozzáértő és gyermekszerető felnőttek kezében van. A fentiek fontosak, mert a legjobban, legszínvonalasabban összeállított program sem valósítható meg megfelelő, munkáját és a fiatalokat szerető dolgozógárda, valamint az alapfeltételeket biztosító tárgyi feltételek nélkül. A Pedagógiai programot a nevelőtestület javaslatai alapján állítottuk össze. A program összeállításánál igyekeztünk figyelembe venni az európai nevelés értékrendszerét. Kiemeltük ebből, hogy intézményünk Pedagógiai programja már több éves hagyományrendszerre épül, ami magában foglalja a nemzetek, emberek iránti tiszteletre, a közösségi életre nevelést, a sajátos nevelési igényű helyzetű fiatalok segítését, a tehetséggondozást, vagyis az esélykülönbségek csökkentését. Kollégiumunk alapfeladata, társadalmi szerepe - alapfeladata: biztosítani a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek a lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. - kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata: hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat.-ban meghatározott

6 5 kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is figyelembe véve végzi munkáját. Folyamatosan végezzük: - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását, - sportoló, művészeti, és egyéb képzésben részesülő tanulóink nevelését, - az OKJ-s képzésre, illetve a felsőoktatási tanulmányokra való felkészítést, irányítást. Az intézmény rendeltetése Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára: - nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, - nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése. Nappali tagozatos oktatás keretei: - középiskolai (szakközépiskolai, gimnáziumi, szakiskolai, speciális szakiskola) beiskolázású vidéki tanulók részére, - állami gondoskodás alatt álló középiskolás tanulók részére, - családi, szociális okokból súlyosan hátrányos helyzetű önkormányzatilag beutalt középiskolai tanulók részére, - érettségire épülő fővárosi középfokú szakmai képzésben részesülő vidéki tanulók részére (első szakma megszerzésére irányuló szakképzés esetén), - az esetlegesen fennmaradó üres férőhelyeken egyetemisták, főiskolások, további szakmát tanulók részére szállásbiztosítás (térítés ellenében). Küldetésünk az, hogy a fent felsorolt, kollégiumunkban nevelkedő fiatalok az általuk vállalt pályán megállják a helyüket, érettségit, szakmát szerezzenek. Az érettségi utáni továbbképzésben részesülő fiataljaink számára is biztosítjuk a pedagógiai segítséget. Mindezek mellett mindenre kiterjedő védettséget biztosítunk.

7 6 II. Helyzetelemzés A kollégium 1970-ben épült szeptember 1-től megszűnt a kollégium gazdálkodási önállósága. Ezt a feladatot a Fővárosi Önkormányzat irányítása mellett a Kollégiumok Gazdasági Szervezete vette át január 1-től a munkáltatói jogkör gyakorlása a KLIK Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott rend szerint történik. Költségvetési férőhelyek száma 310. Az elmúlt évek alatt a férőhelyek kihasználtsága %-os volt. A tanulók elhelyezése hat- négy- három- és kétágyas szobákban történik. Az emeletenkénti hálószobákhoz a létszámnak megfelelő kulturált vizesblokk tartozik. Az alapellátást biztosító helyiségeken túl a nevelés-oktatás ellátását az alábbi helyiségek szolgálják: - tanulószobák, - tanári szobák, - kollégiumi könyvtár, ezen belül számítógépek használata, - klubhelyiségek, - étterem, főzőkonyha, - teakonyhák, - tornaszoba, - szakköri szobák, - diák-önkormányzati szoba, - betegszoba. Működéshez szükséges pénzügyi források - Az intézmény működési feltételeihez az anyagi fedezetet Budapest Főváros Önkormányzata, mint működtető, valamint a fenntartó biztosítja. - A kollégium belső anyagi forrását a pályázatokból befolyó összegek és a GEO által biztosított szakmai-dologi keret jelenti. - Egyéb külső források: esetenként pályázatokból származó összegek. Az intézmény hagyományait bemutató helyzetfeltárás és értékelés A 2010-ben elfogadott Pedagógiai program feladatrendszerének értékelése után, és az azóta eltelt idő tapasztalatait is figyelembe véve készítettük el a helyzetelemzést. Ebből emeltük ki a számunkra legfontosabb feladatokat, amelyek alapján az értékelés készült. Alapfeladatunk: - megteremteni a feltételeket azon vidéki fiatalok számára, akik hátrányos helyzetük miatt nem tudnának továbbtanulni, - akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőség megfelelő iskolaválasztásra, művelődésre, - részben átvesszük a szülő szerepét úgy, hogy gyermekeink testi és lelki nevelését biztosítjuk és továbbfejlesztjük, - tanulmányi munkájuknál figyelembe vesszük az iskola pedagógiai célkitűzéseit,

8 7 - kiegészítjük a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást biztosítunk és érzelmi védettséget. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja, hogy minden nevelési területen az intézmények maguk készítik el a pedagógiai programjukat, mivel feladatrendszerük erre épül: - meghatároztuk azokat a tárgyi feltételeket, amire a pedagógiai munkánkban alapvetően szükség van. Elemeztük a jelenlegi helyzetet, munkánk eredményeit és kudarcait. - Foglalkoztunk azzal, hogy gyermekeink milyen családi hátérrel rendelkeznek, milyen környezetből érkeztek, mit hoztak magukkal. - Megalapoztuk azokat a személyi feltételeket, amivel a pedagógiai munka színvonalát emelni tudjuk. - Értékelésünk reális képet ad az eddig végzett munkánkról. Tárgyi és személyi feltételek Tárgyi feltételek Kollégiumunk megfelel a kötelező (minimális) helyiségek, eszközök és felszerelések jegyzékének január elsejével a hálószobákban hozzáférhetővé vált az internet. Itt a diákok a saját laptopjaikkal csatlakozhatnak a világhálóra. Az internethasználatot (WIFI) Belső Szabályzat szerint vehetik igénybe úgy, hogy először a rendszergazdánál regisztrálnak. Ezáltal a diákok internethasználata folyamatosan felügyelhető. A diákok egy része ezen kívül saját mobilinternet csatlakozási lehetőséggel is rendelkezik. A belső szabályzatot a kollégium Házirendje tartalmazza. Ezzel is elősegítettük, hogy minél több tanulónak nyújtsunk segítséget a tanuláshoz, a művelődéshez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Szívesen használják diákjaink a tornaszobát, amelyet anyagi helyzetünk függvényében folyamatosan fejlesztettünk. Így a diákok már kaptak szobakerékpárokat, hasizom erősítő padokat és evezőpadot. A szakkörök részére a működéshez szükséges eszközöket igyekeztünk folyamatosan biztosítani. Az elmúlt években megtörtént a nagyobb rendszerek túlnyomó részének korszerűsítése (a tető javítása, az első, második, harmadik emeleti vizesblokk, a fűtési rendszer és villanyhálózat, a lépcsők felújítása, a bejárati, illetve az aulában található lépcsők, nyílászárók cseréje, az emeleti folyosók burkolatcseréje. Az elkövetkező időszakban a KGSZ vezetőjével megbeszéltek szerint halad tovább az épület felújítása (lift, székek, asztalok, matracok cseréje, erősebb WIFI lefedettség bővítése stb.) Az elmúlt években saját forrásból folyamatos karbantartást végeztünk: évente a szobákat, egyéb helyiségeket festettük ki, a szükséges víz- és csatornaszerelési munkálatokat elvégeztük.

9 8 Több TV készüléket, automata mosógépet, hűtőszekrényt, mikrohullámú sütőt vásároltunk. A diákrendezvények hangulatos lebonyolításához különféle zenei technikai eszközöket (erősítő, keverőpult, hangfalak stb.) szereztünk be, valamint diákjainknak pályázati pénzből vásároltunk házimozi rendszert, amit folyamatosan üzemeltetünk. A tárgyi feltételek megfelelnek a tanulók alapellátására. Személyi feltételek A Pannónia Középiskolás Kollégium szervezeti struktúrája A Pannónia Középiskolás Kollégium pedagógus és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti álláshelyeinek számát a fenntartó engedélyezi az aktuális tanévi tantárgyfelosztás jóváhagyásával.

10 9 A jelenlegi nevelőtestületben18 fő egyetemi végzettséggel rendelkezik, 3 fő szeptemberben folytatja továbbképzését az Eszterházy Károly Főiskola kollégiumi-nevelőtanár szakán. A nevelőtestület magyar, történelem, matematika, angol, spanyol, orosz, szlovák, földrajz, ének, pedagógia, műszaki tanár, szakoktató, népművelő, szabadidő szervező, csillagász és testnevelő szakos tanár. A nevelőtestület továbbképzése Beiskolázási terv alapján történt. A Mérei Ferenc FPPTI és egyéb lehetőségeket igénybe véve rendszeresen fejlesztik magukat a pedagógusok. Az elmúlt évek alatt konfliktuskezelési, informatikai, idegen nyelvi, könyvtárosi, elsősegély nyújtási és drog prevenciós tanfolyamokon vettünk részt. Rendszeres a házon belüli továbbképzés, ami a munkaközösségen belül folyik. Egy-egy téma feldolgozására meghívott külső előadót vagy házon belüli pedagógust kérünk fel (intézményvezetőt, intézményvezető-helyettest, nevelőtanárt). A személyi feltételekben az elmúlt 3 év alatt több változás történt: - A nevelőtanároknál a változás betegség, halálozás vagy nyugdíjba vonulás miatt következett be. Az intézményvezető irányítása mellett stabil, gyermekeket szerető, fiatalabb nevelőtestületet sikerült létrehoznunk. Pályakezdő nevelőtanár nem érkezett hozzánk. Fogadásukra viszont fel vagyunk készülve, mellé mentor tanárt állítottunk, aki három éven át tanítja, segíti a gyakornokot a nevelőtanári feladatok elvégzésére, és értékeli a munkáját a Gyakornoki Szabályzat szerint. Az eredeti felállásban lévő pedagógusokkal az eddigi tapasztalataink alapján biztosítva látjuk a további színvonalas pedagógiai munka végzését. (Szükség van még kémia, matematikafizika, német, francia, informatika szakos pedagógusok felvételére.) A kollégium üres státusainak betöltésére olyan szakmáját szerető, sokoldalú tehetséggel rendelkező pedagógusokat kell alkalmazni, akik maximális segítséget tudnak nyújtani diákjaink személyiségfejlesztéséhez. Intézményünkben minden dolgozóval szembeni követelmény: - munkáját tekintse hivatásnak, - rugalmasan dolgozzon együtt a vezetőséggel és a kollégákkal, - gyermekközpontú, szakmailag felkészült legyen, - követendő példát mutasson a diákoknak, értékeket közvetítsen, - rendelkezzen megfelelő empátiával, - legyen képes a konfliktushelyzet kezelésére, és - őszinte, bizalmon alapuló emberi kapcsolatokat alakítson ki. A nevelőtestületről és a munkahelyi légkörről Szakmai munkaközösségi tevékenység keretében megfogalmaztuk a közös célokat, követelményeket, feladatokat, kidolgoztuk a kollégium módszertani és eszköztár kultúráját. Folyamatosan haladunk az egységesebb nevelési stílus kialakítása irányában. A nevelési feladatok elosztása ésszerűen megtörtént, széles szaktárgyi és egyéb kínálatot tud a nevelőtestület biztosítani a tanulók részére. A nevelőtestület magja hagyományosan stabil, a fluktuáció optimális, a cserélődés frissítő, megújító jellegű, nem destruktív.

11 10 A közösségért kiálló nevelőtestület jó légkört tudna biztosítani a nevelőtestület számára. A vezetők és a kollégák viszonyára szintén a jó légkör jellemző, de ezt még tovább lehet fejleszteni. A nevelőtestület az önfejlesztés irányába nyitott, továbbképzésre kész. (A vezetők és a nevelőtestület jogköreit részletesen a VI. fejezetben fejtem ki.) Az intézmény Szakmai alapdokumentumából adódó kötelezettségek Intézményünk szeptember 1-i hatállyal Vadas Márton Kollégium néven igazgatásilag önállósult. Középiskolai tanulók elhelyezésére szolgált. A Pannónia Középiskolás Kollégium nevet 1992-ben vettük fel. A kollégiumi férőhelyek száma: 310 fő. A kollégium egy hatemeletes épületben üzemel, tizenkettő tanulócsoporttal. Az I.-III. emeleten a fiúk, a IV.-VI. emeleten a lányok nyertek elhelyezést. Feladatunk férőhelyet biztosítani normál és sajátos nevelési igényű tanulók számára. Az utóbbi években a társadalomban és a gazdaságban keményedtek a feltételek. Gyermekeink elfogadtatásának érdekében pedagógiai munkánk, és ebből fakadó feladataink arra irányulnak, hogy tanulóink nagyobb és átfogóbb tudást szerezzenek. Jobb kiállásúak és magabiztosabbak legyenek. Ehhez a követelményhez szemléletváltás szükséges, mind a vezetés, mind a nevelők körében. A kollégiumi élet szervezése Kollégiumunk belső életét úgy szabályoztuk, hogy az éves fiatalok számára is optimális legyen. Biztosítjuk számukra: - a napi három étkezés, - a rendszeres tisztálkodás, - a tanulás és művelődés, - az egészségügyi ellátás lehetőségeit. Figyelembe vesszük diákjaink, a szüleik és az iskoláik igényeit úgy, hogy beépítjük a már meglévő hagyományrendszerünkbe. A tanulók mindennapi életének kialakításánál külön odafigyelünk a jogi keretekre, az iskolai sajátosságokra az iskolatípusokon szerint. Az a célunk, hogy a valós életre neveljünk. A kollégiumban nevelkedő diákok olyan emberek legyenek, akik folyamatosan változó, fejlődő társadalmunkban, választott szakmájukban jól megállják a helyüket. A visszajelzések szerint tanulóink szép sikereket értek el. Ez nem jelenti azt, hogy pihenhetünk, vagy az eddigi eredményeinkkel megelégedhetünk. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy minden tanulónkból az egyéni teljesítményének legjavát hozzuk ki.

12 11 Elért eredményeink A kollégium, mint azt a Szakmai alapdokumentumunk kimondja, elsősorban a normál középiskolás korosztály számára biztosít férőhelyet, de 1997-től 23 éves korig élhetnek olyan diákok is az intézményben, akik érettségi utáni szakképzésben vesznek részt. Az elmúlt évek tanulói összetétele 1 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összlétszám 04/ / / / / / / / / (Az érettségi utáni képzésben résztvevők száma évről évre emelkedett.) A éves korúak szakmát szereznek, gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségit tesznek. Az iskola elvégzése után a tanulók egy része távozik, a többiek a kollégiumban maradnak, és tovább folytatják a tanulmányaikat. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők főiskolán, egyetemen tanulnak tovább, vagy szakképzésben vesznek részt. Szakközépiskolában érettségizett tanulóink egy, két vagy három év alatt technikusi képesítést szereznek. Diákjaink a továbbtanuláshoz szükséges többlettudást megkaphatják a különböző szakköri foglalkozásokon, illetve a kollégium könyvtára nyújtotta lehetőségek által. A kollégium nevelői az érettségi után továbbtanuló fiatalok életét is figyelemmel kísérik, irányítják, igény szerint problémáik megoldásában segítik őket. 1 Október 1-ei statisztikák alapján

13 12 A tanulmányi munkáról Az elmúlt évek tanulmányi eredményei Év Létszám Tanulmányi átlag 00/ ,43 01/ ,45 02/ ,57 03/ ,72 04/ ,74 05/ ,85 06/ ,76 07/ ,60 08/ ,71 09/ ,72 10/ ,82 11/ ,85 12/ ,03 A tanulmányi munka eredménye személyenként nagyon változó képet mutat, annak ellenére, hogy megteremtettük a tanuláshoz szükséges feltételeket, a nyugodt szilenciumot, a tantárgyi korrepetálás és felzárkóztatás lehetőségeit. Megvásároltuk az érettségihez és a vizsgákhoz szükséges eszközöket. Külön biztosítottuk az egyéni tanulás feltételeit. Segítettük a fiatalok pályaválasztását. Minden tanévben meghirdetjük diákjaink számára a csoportok közötti tanulmányi versenyt. Szabályoztuk az értékelés szempontjait. A teljesítmény arányában jutalmazunk. A még jobb tanulmányi eredmény eléréséhez fokozottabb nevelői segítségre, ellenőrzésre, számonkérésre van szükség. Ez együtt jár a tanárok önképzésével szerzett ismereteik, és a jelenlegi iskolai követelményrendszer koordinálásával. A törvény által előírt kötelező foglalkozásokról A csoportfoglalkozásokat az Alapprogram alapján határoztuk meg. Ez szabályozza hétre lebontva, hogy egy tanév alatt hány foglalkozást kell a csoportnevelőknek megtartani. Ebből kiemelve: - szilencium (10 óra), - felzárkóztató, tehetséggondozó, speciális foglalkozás csoportonként 3 óra, - kötelező csoportfoglalkozás csoportonként 1 óra, - választható heti kötelező foglalkozás diákonként 1 óra, - egyéb kollégiumi lehetőségek csoportonként 9 óra. Ide tartozik a kollégiumon belül, illetve kívül szervezett minden foglalkozás (színházlátogatás, koncert, versenyek, mozi, egyéb sport, aktuális események stb.). Kötelező foglalkozás keretében még hat területtel foglalkoztunk az év folyamán: - Felkészülés a felnőttlét szerepeire területének fejlesztésében célunk az volt, hogy felkészítsük diákjainkat a kollégiumi és mindennapi élet alapvető szabályaira, megismerésére:. Bizalom és őszinteség, Párkapcsolat, Jogok és kötelességek,

14 13 Kötelességek betartása az élet minden területén című témáról beszélgettünk. - Énkép, önismeret, pályaorientáció területének fejlesztésében célunk az volt, hogy diákjaink egyéni képességeit, önismeretét fejlesszük. Ennek érdekében: Az egyéni-, a köz- és a művészi ízlés, divatok, hóbortok témákat emeljük ki, Pályaválasztási tanácsadó, Emberi megnyilvánulások című témákról beszélgettünk. A pályaválasztást az OKJ-s képzésben résztvevő diákoknál már nem tudtuk befolyásolni, de a kisebbeknél volt remény arra, hogy a diák a szülővel együtt mérlegelje a javaslatainkat. Ez már a nevelőtestület szempontjából pozitívumnak számít. - Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. Ezen a területen célunk az volt, hogy nyitottá tegyük diákjainkat az esztétikai élmények befogadására. Más népek, országok életének és kultúrájának megismerésére, elfogadására. Ezen belül beszélgettünk: Megemlékezés október 6-ról és október 23-ról, Pannónia Napok keretében Honfoglaló verseny, Rendszeres színházlátogatás és annak megbeszélése. A beszélgetések alatt érezhető volt az otthoni, az iskolai, illetve a baráti környezetből hozott vélemény. Nevelőtanáraink sokat tettek a szakköri és külső programok keretében annak érdekében, hogy a diákok szépérzékét és kulturális igényét fejlesszék. - Környezettudatosság Foglakozásaink és egyéni beszélgetéseink célja az volt, hogy a tanulók vigyázzanak szűkebb és tágabb környezetükre. Legyenek tisztában a saját felelősségükkel. A foglalkozások anyagai közül kiemelve: A víz világnapja, A környezettudatos magatartás, Hazánk természeti szépségei témákról beszélgettünk. Az volt a feladatunk, hogy a diákok életébe beépüljön a környezetkímélő magatartás. Szép eredményeket értünk el, de ez a munka egy évekig tartó, hosszú távra szóló feladat. Az első lépéseket már megtettük: saját halóik takarítása, a kollégium környékének tisztán tartása, szelektív hulladékgyűjtés beindítása. - Testi és lelki egészség Célként tűztük ki, hogy tanulóink ismerjék meg a mentálhigiénés összefüggéseket, az egészséget és testi épséget veszélyeztető tényezőket. Mit tehetnek azért, hogy megvédjék az egészségüket? Beszélgettünk: Cigaretta, ital drog, Élet a kollégiumban, Konfliktusok, agresszió kezelése témákban tartottunk foglalkozásokat.

15 14 A nevelőtanárok folyamatos egyéni beszélgetéseket is folytattak ebből a témakörből. Külső előadókat hívtunk meg: Bűnmegelőzési előadás november 7-én, előadó Németh Mónika alezredes, a XIII. ker. Rendőrkapitányság Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelőse. A külső előadók segítségével sikerült megerősítenünk, hogy a főváros nemcsak szépségeket, hanem veszélyeket is rejt magában. - Hon- és népismeret Célul tűztük ki, hogy diákjaink ismerkedjenek meg nemzeti-, kulturális örökségeinkkel. Tudatosodjon bennük, hogy elsősorban magyarok. Mivel más országban élő magyar diákok is rendszeresen élnek a kollégiumban, így először saját élő hagyományaikat mutatták be. Foglalkozásaink közül: A magyarság szimbólumai -t, Az etnikai kisebbségek életé, a Nemzetiségek jogai Magyarországon -t emelném ki. Kollégiumunk vezetősége, nevelőtestülete és diákjai tiszteletben tartják más nemzetek hagyományait, és szívesen ismerkednek meg azokkal. A hét alapterület tapasztalatainak összegzése Az elmúlt évek alatt sok tapasztalatra tettünk szert mind tartalmi, mind pedig módszertani szempontból: - sokkal átgondoltabban választjuk ki a témát, - jobban építünk a diákok javaslataira, - a témán belül bátrabban ütköztetünk össze észrevételeket és ellenérveket (az emberek igazsága nem állandó, helyhez és időhöz, korhoz kötött ), - vázlataink célra törőbbek, egyszerűbbek, érthetőbbek. A pedagógusok nem csak a kötelező csoportfoglalkozásokat tartották meg, hanem azon felül is beszéltek a diákjaikkal: - a Házirend betartásának fontosságáról, - a kollégisták jogairól és kötelességeiről többszöri alkalommal, - a kimenőkkel kapcsolatos ellentmondások tisztázásáról, és - különböző magatartási elvárásokról. Választható foglalkozásainkról Felsorolását lásd a Pedagógiai program 57. oldalától A kollégiumi élet szervezésével összefüggő kötelező kollégiumi foglalkozások cím alatt. Év elején a diákok majdnem egy hónapig gondolkodnak arról, hogy a törvény által kötelezően előírt egy órát mivel kívánják eltölteni. Előfordult, hogy évközben valamelyik diák változtatott a vállalt foglalkozásán, ezt minden további nélkül megtehette. Olyan is van, aki két-három foglalkozásra is jár (pl.: teaház, internet, tornaszoba, verseny, fellépés stb.).

16 15 A kisebbek, akik kevesebbet tartózkodnak a városban maguk által szervezett külső programon, azok szabadidejüket valamilyen belső foglalkozással kötik le. Ebből adódnak a plusz órák. Legkedvesebb foglalkozásuk az internet használata, tornatermi foglalkozás, a Teaházban való részvétel és a filmklub. Szakköreinkről A Teaház változatlanul az egyik legkedveltebb szórakozás diákjaink számára. Ebben a tanévben két alkalommal a DÖK-kel közös szervezésben tartották meg a foglalkozást. Az egyik a farsangi gyertyafényes teaház, a másik pedig az év végi záró Musical Teaház nagy sikert aratott a diákok körében. A Világörökségek szakkör keretében megtekintették a diákok a Hősök terét, az Városligetet, Vörösmarty teret, Budapest történelmi belvárosát, a híres építészek munkáit, és a Szépművészeti Múzeum tárlatait. Élményben gazdagon tértek vissza a kollégiumba. Tehetséggondozó szakköreink: - az Előadó-művészeti felkészítés, és a - kollégiumi rádión keresztül sugárzott műsorok színvonalasak és eredményesek voltak. (Lásd: Szépen beindult a Természetjáró szakkör és a Kollégiumi újság szerkesztése is. Már évek óta működik az angol és a spanyol szakkör. Itt a diákok felkészülhetnek tanári segítséggel a másnapi óráikra, valamint segítséget kapnak a középfokú nyelvvizsgák letételéhez. A kultúrmunkáról A kultúrmunkánkat úgy szerveztük meg, hogy az vagy a tantárgyi ismereteket, vagy tanulóink személyiségét fejlessze. A kollégiumban a kultúrmunka folyamatosan színesedett. A programok szervezését és lebonyolítását a programért felelős nevelő közösen végzi a DÖK vezetőivel. Hagyományosan megrendezzük: a Gólyabált, a Mikulás-estet, a Karácsonyi műsort és hangversenyt, a Valentin-napot, a Farsangi bált, a Teaházat és a Ballagást és a Pannónia Napokat. Magatartási problémával ezeken a rendezvényeken nem találkozunk. A szervezést és lebonyolítást főleg a gyerekek végzik pedagógus irányítása mellett. Rendszeres a színházlátogatás. Korszerű filmvetítő berendezést vásároltunk (DVD). Az a célunk, hogy minél több ismeretterjesztő filmet mutassunk be, ezzel is szélesítve a fiatalok érdeklődési körét. A Szabó Ervin Könyvtár helyén alakítottuk ki és korszerűsítettük a jól felszerelt, kulturált körülmények között működő könyvtárat. Itt nem csak olvasni van módja a diákoknak, hanem CD-n zenét hallgatni, videót nézni, tanulni és Internetezni is. A könyvtár felszereltségét jónak minősítjük, ami nem azt jelenti, hogy nincs további teendőnk, ezért 350 új kötettel, számítógépasztalokkal és számítógépekkel, nyomtatóval,

17 16 faxszal, szkennerrel, tévével, DVD lejátszóval, DVD-kel, új berendezéssel, térképekkel és bővült a könyvtár állománya és eszköztára. Megvásároltunk egy GEORGE könyvtári szoftvert, amivel a kölcsönzés vezetését elektronikusan oldjuk meg. Az adatbázis már az összes könyvet tartalmazza. A vásárolt eszközök hozzájárulnak még több diák színvonalas ellátásához, akár a tanulás, akár a művelődés területén. Sportról Tanulni testben és lélekben is egészséges fiatal képes úgy, hogy képességei maximumát adja. A kollégiumon belül rendszeresen és jól működik az asztalitenisz, sakkbajnokságok lebonyolítása, valamint a tornaszobában egyéni sporteszközök használata. A budapesti kollégiumok közötti sportversenyek - Mozgásban a kollégium - közül rendszeresen részt veszünk: labdarúgásban, kézilabdában, kosárlabdában, atlétikában, asztaliteniszben és sakkban. Minden évben, az összetett eredményeink alapján első vagy második helyezést értünk el. A budapesti kollégiumok közötti sakk és asztalitenisz versenyeket 18 éve a kollégiumunk rendezte től sajnos a sakk elkerült tőlünk. A tornaszobán kívül az anyagiaktól függően - tornatermet béreltünk, ahol különböző labdajátékokra volt lehetőség től anyagi fedezet hiányában ez a lehetőség is bezárult.

18 17 Összesítés I. félév Hely 2008/ / / / / Fiú Leány Fiú Leány Fiú Leány Fiú Leány Fiú Leány Össz. fiú Össz. leány Összesen I = = = = = = = = = = = =210 II = = = = = = = = = = = =191 III = = = = = = = = = = = = =171 IV = = = = = =97 V = = = = = = = =73 VI = = = = = =42 Megjegyzés: 1 XIII. kerületi sportversenyek

19 18 Az elmúlt öt évben a budapesti kollégiumok közötti, és a XIII. kerület által szervezett sportrendezvényeken 667 lány és 1482 fiú vett részt. A kollégiumból összesen 2149-en vettek részt ezeken a sportrendezvényeken. Ebben a számban szerepelnek azok a sportolóink is, akik több versenyszámban vettek részt az elmúlt időszakban. A tanulók szocializációjával, mentálhigiénés állapotával és neveltségi szintjével összefüggő kérdések A kollégiumban folyó pedagógiai munka megszervezése és végzése az itt élő fiatalok tudására épül. A tanulók összetétele heterogén. Pedagógiai munkánkat meghatározza az a tény, hogy gyermekeink a legkülönbözőbb családi környezetből érkeznek. A kollégiumba került fiatalok neveltségi szintje és viselkedési kultúrája rendkívül eltérő. A beilleszkedés a tanulók kb. 30%-ánál gondot jelent. Ilyen gondok: tanulási nehézségek, viselkedési zavarok és a rendszeretet hiánya. A problémák kezelését nevelőtanáraink pedagógiai vagy pszichológiai módszerekkel igyekeznek megoldani. Fontos a jó személyes tanár-diák kapcsolat, az egymásra figyelés, az együttműködés, a példaadás. A módszerek közül a leghatékonyabb az egyéni foglalkozás. Kiemelt figyelmet fordítunk az elsőévesek és a vidékről felkerült tanulók beilleszkedésére. Odafigyelünk, hogy Budapest varázsa ne legyen negatív csábítás a számukra. Ellenőrizzük, ki hova megy, mikor érkezik. A társadalmi és önkiszolgáló munka minden év kiemelkedő feladata. Tanulóink itt tanulják meg, hogy kötelességeik is vannak ezen a területen. Kollégiumunkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat egyetemet végzett nevelőtanár látja el, munkaterv alapján. Napi kapcsolatot tart az arra rászoruló gyerekekkel és nevelőtanáraikkal. A felmerült problémákról tájékoztatja az intézmény vezetőjét, az intézmény vezető-helyettesét és a tanulók szüleit. Szükség esetén külső segítséget is igénybe vesznek. Az egyik legkiemelkedőbb terület ezen belül a drogprevenció.

20 19 A szülőkkel való együttműködés, a Diákönkormányzat tevékenysége, döntési jogkörök szabályozása Szülőkkel illetve a diákok törvényes képviselőivel való együttműködés Személyes, naprakész kapcsolatot tartunk a bázisiskolákkal. Évente a nevelőtanár kilátogat az iskolákba. A szülők kb.70%-ával találkozunk. Ilyenkor megismerkedünk és átadjuk egymásnak a gyerekkel kapcsolatos információinkat. Később többségében csak problémás esetekben találkozunk. Ezeket a találkozásokat többnyire a nevelőtanár kezdeményezi, ritkábban a szülő. A pedagógusok rendszeresen telefonon keresztül tartják a szülőkkel a kapcsolatot, ritkábban -t, levelet írnak. Ha a probléma súlyos, és a szülő nem partner az ügy intézésében, akkor hatósági eljárást kezdeményezünk. A diákönkormányzat munkájáról A diákok életének megszervezésében jelentős szerepe van a diákönkormányzatunknak. Részt vesznek a célok kitűzésében, a feladatok megvalósításának végrehajtásában, az eredmények felmérésében, értékelésében. Kiemelt szerepe van a csoportoknál a jogok és a kötelességek tolmácsolásában a törvényben leírtak és a Házirendben megfogalmazottak alapján. Az elmúlt években és jelenleg is a DÖK munkáját patronáló pedagógus segíti, aki a DÖK vezetőséggel közösen konzultál az intézmény vezetőjével. A DÖK kiemelt feladatkörébe tartozik a közösség formálás, fegyelmi ügyekben való részvétel, a tanulmányi munka segítése, valamint a kultúr- és sportesemények szervezésében és lebonyolításában való részvétel. Tanulják az együttélés szabályait, a véleménynyilvánítást, a demokratikus elveket, egymás segítését, érdekeik képviseletét. Feladatuk: a tanulók ösztönzése saját érdekeik felismerésére, és kulturált képviseletére. A DÖK munkatervének évenkénti újraírása. A Szervezeti és Működési Szabályzatnak, a Házirendnek évenkénti áttekintésekor ezek véleményezése. Döntési jogkörök Az Nkt. előírja, hogy a munkafolyamatban kinek miben van döntési, véleményezési, javaslattételi vagy egyetértési joga. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza azokat a feladatokat, ami a kollégiumon belül sajátos. Így például a döntési jogkört a tanulók minden ügyének minden intézésében átadta az intézményvezető az intézményvezető helyettesnek. A különböző feladatokban a jogkörök gyakorlását a munkaköri leírások tartalmazták.

21 20 Az Nkt. 48. szabályozza a DÖK jogköreit is. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, valamint a Házirend, SZMSZ elfogadásakor illetve módosításakor a DÖK véleményezési jogot gyakorol. Mindig vigyázunk arra, hogy minden döntést véleménykikérések előzzenek meg. Így biztosítjuk, hogy probléma esetén is demokratikus döntést hozzunk. A tanulókkal kapcsolatos ügyekben, ahol probléma merül fel, a helyettesek azonnal döntenek, beszámolási kötelezettséggel az intézményvezető felé. A tantestület belső szervezettsége, információcsere rendszere, a belső ellenőrzés és értékelés Az Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a nevelőmunka szervezettségét és annak ellenőrzését. A kollégium pedagógiai tevékenységét Pedagógiai program alapján végezzük. Évenként Munkatervet készítünk, ami az elmúlt év értékelését és az adott év feladatait tartalmazza. Az éves kollégiumi Munkaterv elfogadása után készítik el a nevelőtanárok a saját munkaterveiket, az intézményvezető helyettes pedig az ellenőrzési tervét. A pedagógusok Nevelői feljegyzéseket vezetnek, ami a napi tevékenységet és annak elvégzését rögzíti. A csoportok élén egyetemet vagy egyetemi továbbképzésüket végző pedagógusok állnak, akik kötött program szerint végzik a munkájukat, bevonva ebbe a csoport diákvezetőjét is. Évről-évre pozitív irányú fejlődés tapasztalható a nevelőtanárok tervezőmunkájában. Ebben a munkában kölcsönösen segítik egymást. Minden hónapban munkaközösségi értekezlet keretében megbeszéljük az aktuális kérdéseket, és ez egyben az információcsere egyik terepe, bárki elmondhatja a véleményét, észrevételeit. Értekezleteink: - tanévnyitó értekezlet augusztusban, - félévi értekezlet februárban, - munkaközösségi értekezletek minden hónapban, - tanévzáró értekezlet június végén A nevelési értekezleteket az intézmény vezetője, az intézmény vezető-helyettese vagy a munkaközösség-vezető szervezi, illetve vezeti. Az aktuális feladatok, kérdések, kérések, egyéb információk átadását rövid megbeszélés formájában bonyolítják le. Az információcsere a kollégiumban gördülékeny. A dolgozói létszám nem olyan nagy, viszont a kollégium napi feladatai között van olyan probléma, ami azonnali megoldást, intézkedést igényel. Rendszeres a napi kapcsolat az intézményvezetői, pedagógusi és pedagógus munkát segítő dolgozók között. A pedagógiai munka területén belső ellenőrzési tervvel rendelkezünk év elejére várjuk az új önértékelési kézikönyv megjelenését. A pedagógiai munka területén a vezetőség közös Ellenőrzés, mérés, értékelés terv alapján végzi feladatait. Az ellenőrzési terv kiterjed a kollégiumi élet minden területére. Észrevételeinket röviden értékeljük (személyre szóló értékelések, naplók, portai jelentések, munkalapok, stb.).

22 21 Az intézmény kapcsolatrendszerének bemutatása Kapcsolatrendszerünket a Pedagógiai programban és az Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítjük. - Kapcsolat a szülőkkel, elsősorban a tanulókkal kapcsolatos kölcsönös érdeklődést, tájékoztatást, tanácsadást szolgálják. Színterei és formái: év eleji szülői értekezletek; évközi személyes találkozások (szülők, illetve főleg problémás esetekben a kollégium kezdeményezésére); telefonon, illetve levélben történő megkeresés, tájékoztatás. - Naprakész kapcsolatot tartunk az iskolákkal. Csoportnevelők osztályfőnökök, ill. szaktanárok közötti folyamatos kapcsolattartás, közös meghívások, közös rendezvények. - A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal az intézmény vezetője szoros munkakapcsolatot tart. A változásokról írásban, telefonon, személyesen vagy -en tájékoztatja a kollégiumi referenst. - A KIK 8. számú Gazdálkodást Ellátó Osztállyal napi kapcsolatot tartunk. - A Kollégiumok Gazdasági Szervezetével napi kapcsolatban vagyunk. - A Sport Ügyosztály szakmai és pénzügyi támogatást nyújt számunkra pl. pályázatok. - Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal: vidéki, budapesti tanulók esetében a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelős tartja az illetékes Ifjúságvédő Intézetekkel telefonon keresztül vagy levélben. - Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet: tanácsadások, továbbképzések. - Kapcsolat más kollégiumokkal: sport-, kulturális és DÖK kapcsolat. - XIII. ker. Polgármesteri Hivatal Sportcsoport: szakmai és pénzügyi támogatás, programadás. - Színházak rendszeres, szervezett látogatása, bérlet József Attila Színház, Újszínház, Operaház, Bábszínház, Örkény Színház, RaM. - Pályaválasztási tanácsadó. - Budapesti Munkaügyi Központ. - Nemzetközi kapcsolataink kiterjednek a környező országokban élő magyarokra. Tanulói kapcsolatok. (általában: Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia) telefonon, Interneten keresztül és levélben. A Nemzeti Köznevelési törvényre épülő kollégiumi foglalkozások keretterve további szelekciót kíván a pedagógiai munkánk területén. 2 2 Ennek részletes kidolgozása a Fejlesztési Tervben és a csoportfoglalkozások leírásában található

23 22 III. Fejlesztési terv Nevelési céljaink: A tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Célunk az alapterületeken belül olyan előremutató feladatok kidolgozása, amelyek segítségével kibontakoztathatjuk fiataljaink egyéni képességeit, elősegíthetjük testi, lelki, szociális fejlődésüket, mindezt úgy, hogy figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat és egyéni adottságaikat. A célt úgy kívánjuk elérni, hogy felkészítjük őket a sikeres kommunikációra, ismeretszerzésre, az információforrások használatának elsajátítására, az információk megértésére, értékelésére a tanulás, a művelődés, valamint a társadalmi érintkezés és kapcsolatteremtés hatékonyságának érdekében. Kiemelt nevelési alapelveink: - az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; - a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; - szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; - az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; - az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; - építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; - az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; - a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; - a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Kiemelt nevelési feladataink: A kollégium a kollégiumi jogviszony fennállása alatt biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folyatatásához szükséges kollégiumi feltételeket. A kollégiumi nevelés részletes feladatait a 12 témakörben kifejtve fektettük le, amely a következő fejezetben található.

24 23 Partnereink a tanulók, a család, az iskola és minden olyan intézmény, amely a nevelőmunkánkat segíti. Nevelőmunkánkban fontos szerepet kap tanulóink egyéniségének, képességének és tudásának kibontakoztatása, testi-lelki fejlődésük elősegítése. Törekszünk arra, hogy a családból hozott értékekre támaszkodva fejlesszük tovább tanulóinkat. Az intézménybe került fiatalok életét külső és belső hatások sokasága éri: - Külső hatások családi háttér, iskola, baráti társaság, média és a fővárosi élet sajátosságai stb. - Belső hatások: a kollégiumi közösség (pedagógusok, társak) a kollégiumon belüli baráti kapcsolatok, kisebb és nagyobb közösségen belüli élet, a hagyományok, a különböző foglalkozások, tevékenységek, programok mind befolyásolják a tanulók személyiségét. Ezért a fejlesztési terv elkészítésénél ezt kell figyelembe vennünk. Témakörök A tanulás tanítása A tanulási kultúra fejlesztése Tágabb értelemben: valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség, a gondolkodási kultúra fejlesztése. Szűkebben értelmezve: a tanulásra (gondolkodásra) való motiválás, az (önálló) ismeretszerzéssel, az önműveléssel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése az eredményes és hatékony tanulás technikáinak elsajátíttatása. A tanuló képességeinek megfelelő eredményességgel végezze iskolai tanulmányait. Ismerje fel az iskolán kívüli (tananyagon túli) tanulás jelentőségét. Legyen igénye a művelődésre, permanens önképzésre, önművelésre. Rendelkezzen a különféle információhordozók, tömegkommunikációs eszközök ismeretével, használatának képességével. Ismerje a legjelentősebb közművelődési és kulturális intézményeket, azok szolgáltatásait. Célunk: diákjaink sajátítsák el a tantárgyak tanulásának módszertanát, az iskolai órákra való felkészülést, hatékonyan tudják a tanulásra szánt idejüket beosztani. Feladatunk: - korosztályonként megismertetni és elfogadtatni a tanuláshoz szükséges módszereket (irodalom, nyelv, matematika stb.), - elősegíteni az értő olvasás elsajátítását, fejlesztését, - erősíteni az emlékezést, a rögzítést és bevésést, - elő kell segítenünk az önnevelés elfogadását, - a tanulóval szembeni követelmények támasztása,

25 24 - el kell fogadtatnunk és lehetőség szerint igénnyé tennünk az élethosszig tartó tanulás fontosságát, - tanulóinkat önálló gondolkodásra, öntevékenységre kell ösztönözni, nevelni. Lehetőségeink: - tanulószobában történő tanulás, Ajánlott négyes átlagig a számonkérés. - hálószobában történő tanulás, Egyénileg négyes felett. - különböző helyiségekben történő kiscsoportos két-három fő hangos tanulás, Ezután számonkérés. - délelőtti illetve esti órákban történő tanulás. Hálóban, nevelői szobában és a tanulószobában stb. ellenőrzés, számonkérés. Módszereink: - egyéni tanulás, közös kiscsoportos felkészülés (2 3 fő), - diákmentor rendszer létrehozása, munkájának segítése, - tanulási időterv megbeszélése, - a tanulás sorrendiségének megbeszélése, - hogyan kell rögzíteni a megértett anyagot (ismétlés), - vázlat írása, szóbeli kikérdezése, anyaggyűjtés, rendszerezés, előadás tartása, - érettségi tételek kidolgozása, - egyetemek által meghirdetett felkészítéseken való részvétel biztosítása. Eszközei: - tankönyvek, segédkönyvek, katalógusok, kollégiumi könyvtári könyvek, hanglemezek, CD-k, TV adta lehetőségek, házi DVD ismeretterjesztő vagy egyéb oktatófilmek megtekintése, internet stb. Továbbtanulásra való felkészítés: - tantárgyi felkészítés a felvételi tárgyakból, - tanulás módszertani ismeretek adása önálló ismeretszerzés, könyvtár, Internet használata, jegyzetelés, - a sikeres vizsga összetevőinek megbeszélése, - a felsőfokú tanintézmények világában való eligazodás segítése. Korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás Célja a személyiség fejlesztése: - önállóságra, öntevékenységre, - a műveltség megszerzésének igényére, - a reális önismeret, önértékelés kialakítására, - a kitartó munkára (szorgalom, igényesség, kitartás), - az együttműködés kialakítására nevelés. Feladatunk: - tanulóink számára biztosítjuk a nevelés minden területén az alapkészségek elsajátítását (egészséges életmód, a természet szeretete, műveltségbeli hátrányok leküzdése, beilleszkedési és tanulási nehézségek), - egymás segítése, az együttérzés képességének kifejlesztése,

26 25 - különös figyelmet kell fordítani azon fiatalok pályaorientációjára, akit felzárkóztatunk, és akit valamilyen területen tehetségesnek tartunk, - a tehetség és képesség kibontakoztatása, - az Intézményi Minőségirányítási Program keretén belül a szükséges felmérések elvégzése a diákok körében, - a szociális hátrányok felmérése után a beilleszkedés, magatartási zavarok, tanulási nehézségek leküzdésének segítése, enyhítése, - a pedagógusok továbbképzése, átképzése, az elsajátított módszerek gyakorlati alkalmazása, - csoportokon belül egyéni program elkészítése, figyelembe véve a tanulók tudásés műveltségi szintjét. Külön kitérve arra, hogy kinek van szüksége felzárkóztatásra, honnan-hová kíván a pedagógus a rábízott tanulóval eljutni, és erre milyen módszereket használ. Ugyanez vonatkozik a tehetséges fiataljaink továbbfejlesztésére úgy, hogy bármilyen tudását fejlesztő külső programon is részt vehet. A feladatok elvégzéséhez és a kitűzött célhoz való közelítéshez: - a tanulók igényei eddigi tapasztalataink szerint meghatározók személyiségük fejlesztésében és szorosan kapcsolódnak a szüleik elvárásaihoz, - a tárgyi eszközök nagyrészt biztosítva vannak, 3 - a személyi feltételek nagyrészt megfelelnek, de a későbbiekben a már a helyzetelemzésben leírt pedagógusok felvételére kell, hogy sor kerüljön. 4 Tehetséggondozásról: - a módszerek kidolgozásához fontos a diákok tehetségének korai felismerése, - összehasonlítás a kortársakkal, pozitív eltérések felismerése, - írásbeli felmérések: intelligencia, tantárgyi, képességvizsgáló felmérések és kreativitás tesztek, egyéni, iskolán kívüli érdeklődés feltárása, tevékenység segítése, a szülői háttér, és az onnan kapott segítség feltárása, a pedagógus részéről a diák tevékenységeinek különböző szituációkban való megfigyelése. - Az iskolai tananyag gazdagítása, kiegészítése a tehetséges tanulók önképzőkörökbe irányítása, - képességfejlesztő szakkörök beindítása: zenei, színjátszó, irodalmi. - A fejlesztést szolgáló módszerek összeállítása: odafigyelés, bátorítás, cselekvésre, munkára, önálló ismeretszerzésre ösztönzés, lehetőségek felkutatása. Módszereink és eszközeink: mindkét esetben megegyezik az alapprogramban leírt módszerekkel, eszközökkel. Ezekből egyet emelnénk ki, ami a felzárkóztatásnál és a tehetséggondozásnál is elsődleges, az egyéni, személyes foglalkozást. 3 Eszközöket lásd a Kollégiumi csoportfoglalkozások kerettervénél 4 Lásd személyi feltételeknél

27 26 Esélyegyenlőségről Ez a témakör évtizedek óta problémaként vetődik fel minden intézmény életében, így nálunk is. Az esély fogalma jogi értelemben hozzáférhetőséget jelent. A kollégiumban teljes körű foglalkozást, képzést biztosítunk a diákok számára, ez a terület az esélyegyenlőség megteremtésének színtere. Figyelembe kell vennünk ennek érdekében az alábbiakat: - az intézményünk adottságát, - az eszközállományát, - a pedagógusok képzettségét, hobbijait, civil tudását. 5 Célunk: minden diákot segítsünk hozzá adottságai, képességei lehető legteljesebb kibontakoztatásához. Fő célunk: eljuttatni őket olyan fokra, hogy az élethosszig tartó tanulás belső igénnyé váljék számunkra. A közoktatásban résztvevőknek minden juttatás alanyi jogon jár. Ez vonatkozik nálunk: - a kollégiumi férőhely biztosítására, - a lehetőségekhez képest a legmagasabb szintű ellátásra, - az eszközpark folyamatos bővítésére pályázati pénzből, és a szakmai-dologi alapból, - a differenciált foglalkozások biztosítására: tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. A pedagógus szerepe: - értéket közvetítsen, - tudást és tananyagot adjon át, - normarendszert alakítson ki, - személyiséget fejlesszen. A diák feladata: - rangsorolva sajátítsa el a kapott információkat, - működjék együtt tanáraival és társaival. A szülő elvárásai: - gondoskodjunk a gyermekéről, - a legkorszerűbb információkat nyújtsuk számukra, - a problémákat helyben oldjuk meg, - őszinte kapcsolatot alakítsunk ki velük. Konkrétan diákokra lebontva kell tisztázni, hogy kinél milyen eredményt kívánunk elérni. Az esélyteremtés vonatkozhat anyagi-, személyi-, dolgokra is. 5 Lásd: a Helyzetelemzésnél