BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA. Történeti bevezető

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA. Történeti bevezető"

Átírás

1 BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA AZ 1940-ES ÉVEKBEN 1 Történeti bevezető A XX. század hajnalán több mint nyolc és fél millió magyar anyanyelvű lakost számláltak meg Magyarországon, és mintegy hét millió román, szlovák és német anyanyelvű állampolgár élt az országban. Az egyéb nemzetiségek aránya ekkor együtt sem érte el a 10%-ot. Ide az összeírások készítői a szerbeket, a ruténokat, a horvátokat, vendeket és a cigányokat sorolták. 2 A századfordulón az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun (PPSK) vármegye területén élő különböző nemzetiségek lakhelyének elhelyezkedése és a hatalmas terület természetrajzi képe alapvetően két fő részre tagolódott. Az ország települési viszonyainak megfelelően a vármegye hatalmas, alföldi síkjának lakossága tisztán magyar volt. A vármegye északi, hegyekben-völgyekben, helyenként alacsonyabb hegyláncokban gazdag részét ezzel szemben német, tót, szerb, illír stb. nemzetiségek lakták. Mindent egybevetve e hatalmas terület nemzetiségi szempontból egyértelműn magyar többségű volt, amit a korabeli statisztikai adatok mindennél egyértelműben bizonyítanak; a vármegye főnyi lakosságából ugyanis beszélte a többség nyelvét, a magyarul nem tudók aránya a vármegyében mindössze 8,5%-ot tett ki. Az anyanyelvet vizsgálva ettől természetesen némileg eltérő adatokat kapunk: a magyar anyanyelvűek 82%-os aránya azonban így is az egyik legmagasabb a korabeli Magyarország vármegyéi között. 3 Ezek a nemzetiségi arányok a hosszú évszázadok alatt lezajlott, különböző irányú történelmi folyamatok eredőjeként alakultak ki. A középkorban kikristályosodott területi eloszlást alapvetően felülírták a törökkor évtizedei. Ekkor a vármegye népe folyamatosan ki volt téve a török, a tatár és a német magyar hadaknak, ezért az itt élők tömegesen költöztek el a vármegye területéről. 1 Jelen tanulmány a Pest Megyei Levéltár november 24-ei konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. II. kötet. Szekszárd, o. 3 Borovszky Samu (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye. Országos Monográfia Társaság. I II. Budapest, o. 1

2 A törökkor után, a XVII. század első felében újratelepült a vármegye. Mindez részben a központi kormány intézkedéseinek, részben pedig a spontán népvándorlásnak volt köszönhető: a németek, a szlovákok, esetenként a szerbek és természetesen a más vármegyékből szabadon beköltöző magyarok ekkor alakították ki azokat az arányokat, amelyek még a huszadik század negyvenes éveinek elején is jellemezték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét. Ha az országos, átfogó jellegű folyamatokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a század első négy évtizedében a mobilitás bár érzékelhető, de nem változtatta meg lényegében a hazánkon belüli arányokat. Ebben az időszakban a szlovák, a német és a vend anyanyelvűek száma csökkent, ami elsősorban a kivándorlásukra vezethető vissza. A magyar, a rutén és a szerb anyanyelvűek száma ellenben valamelyest, 5-15%-kal emelkedett. 4 Bár jelen dolgozat nem vizsgálhatja az évszázadok alatt végbement, a vármegye nemzetiségeit érintő, illetve befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatokat, azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy az itt élő népek a XX. század közepére jelentős mértékben átvették a magyarság mentalitását, szokásait, és amint már statisztikai adatokkal is jeleztük a nyelvét. Az egyegy nemzetiséghez való tartozás a negyvenes évek elején kevés kivételtől eltekintve már szinte csak a különböző családnevekben volt megragadható. Korszakunkban kivételt ez alól csupán a főváros környéki sváb települések jelentettek: ez a húsz-harminc község ugyanis még a XX. század első felében is elég nagy tömbben és egymással elég szoros kapcsolatban élt ahhoz, hogy nyelvét és szokásait szinte érintetlenül meg tudja őrizni. A magyarság néprajzi képe a századfordulóra egyre inkább veszített jellegéből. Az északi részt, mint említettük, elsősorban nemzetiségiek lakták, a Duna túlsó oldalán lévő megyerészt elsősorban németek. Az északi, hegyes tájon emellett szlovákokkal is találkozhattunk a századfordulón. A déli, alföldi síkon ellenben magyar volt a lakosság. Kiskőrös és Félegyháza vidékén a korábbi évszázadokban igen jelentős volt a szlovák telepítés, ami a századfordulóra már szinte kimutathatatlanná vált. 4 Kollega Tarsoly, 154. o. 2

3 Magyar Ném et Szlovák Szerb 1. ábra Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (PPSK vm.) nemzetiségeinek megoszlása a századfordulón. Ha a diagram mögötti számokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy a vármegye lakosából magyar, német, szlovák volt, és végül 3451 fő tartozott a szerb nemzetiséghez. A vármegyében így a lakosság magyar többségű (60%) volt. Mindössze két jelentősebb lélekszámú kisebbség élt ezen a területen: a németek (11%) és a szlovákok (7%). A szerbek jelenléte már alig kimutatható (0,5%). A nemzetiségiek egy tömbben éltek, ezért tudták megőrizni identitásukat. Németek a Biai, a Monori, a Pomázi, a Ráckevei, a Váci és a Szentendrei járásokban éltek. A szlovákok a Gödöllői, a Monori és a Pomázi, illetve a Váci járásban telepedtek le. A szerbek velük és a németekkel vegyesen éltek a Pomázi, a Ráckevei és a Szentendrei járásokban. Ezen nemzetiségek által sűrűn lakott hat járáson kívüli nyolc járás, tehát a területileg nagyobb kiterjedésűek, tisztán magyar jellegűek voltak. Érdekes, hogy az északi, hegyes és nemzetiségiek lakta vidékeken a településhálózat sűrűbb volt, és elsősorban apróbb községekből állt. Ezzel élesen szemben állnak az alföldi rész települései, ahol többnyire nagyobb lélekszámú községeket találunk. 5 A kitelepítés alapja: az 1941-es népszámlálás A negyvenes években az országosan és ezzel összefüggésben a vármegyében végbement etnikai változások elsősorban a németek kitelepítésére, illetve a csehszlovák magyar lakosságcserére vezethetőek vissza. 6 5 Borovszky, 3. o december 29.: rendelet a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről február 27.: aláírták a csehszlovák magyar lakosságcsere egyezményt Budapesten. 3

4 Az áttelepítési gyakorlati végrehajtására az állam számára kizárólag a német anyanyelvű vagy német nemzetiségű személyekről az 1941-es népszámlálás során községenként készített, név szerinti kimutatások szolgáltak. 7 Ez a kezdetektől fogva konfliktus forrása volt a KSH és a kormányzat között, mivel a hivatal a háború alatt elvégzett népszámlálás adatait nem tartotta alkalmasnak erre a célra. Ezt a véleményt többször ki is fejezték a hivatal vezetői. Egy bűnügy kapcsán kiadott szakvélemény például nyomatékosan leszögezte, hogy az anyanyelvi vagy a nemzetiségi kérdésről az érdekeltek kérésére kiadott egyéni igazolványokat nem szabad más jellegű eljárásban alapul venni. 8 A KSH egy másik szakvéleménye szintén egyértelműen leszögezte, hogy az áttelepítésnél kizárólag az 1941-es népszámlálás adataira támaszkodni célszerűtlen és aggályos. Ebben a tájékoztató feljegyzésben az 1941-es népszámlálás módszertanával is megismerkedhetünk. Fontos újítása volt például ennek a felmérésnek, hogy az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdéseket különválasztották a felmérés készítői. A módszertani újítás mögött Teleki Pál azon elgondolása állt, hogy mivel a terjeszkedő Német Birodalom propagandája a kelet-európai németek arányát túlbecsülte, ez ellen pedig a magyar kormányzat csak hiteles adatok birtokában védekezhet. 9 Az második Teleki-kormány emellett azért költött hatalmas összegeket az adatgyűjtésekre, mert a majdani béketárgyalásokon bizonyító erejű anyaggal akart rendelkezni a visszacsatolt területekkel, illetve az esetleges telepítésekkel kapcsolatban. 10 Teleki ennek érdekében a KSH-nak küldött titkos utasításában minden esetleges csalást vagy nyomásgyakorlást szigorúan megtiltott. 11 A népszámlálás végül, ahogy várható volt, inkább a magyar becsléseket igazolta, mintsem a németekét. A statisztikai hivatal azonban az 1941-es népszámlálás adataival kapcsolatban egyéb fenntartásait is megfogalmazta. Az érvelés ezúttal abból indult ki, hogy amennyiben a hatalom ezeket az adatokat veszi alapul a kitelepítéseknél, számolni kell azzal, hogy megrendül a bizalom 7 Az 1941-es népszámlálás irányítója, Thirring Lajos vérbeli statisztikus volt. Nagyapja alapította a KSH-t, apja nemzetközi hírnévre tett szert ebben a tudományágban. Sikernek könyvelhette el, hogy viszonylag fiatalon bízták meg ezzel a feladattal. 8 A Magyar Központi Statisztikai Hivatal szakvéleménye az Abaffy Lajos és társai elleni bűnügyben a budapesti államügyészség által /1946. á. ü /1946. alatt kiadott vádirat és a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa által B.IV.2 593/1946/30. sz. alatt hozott vádhatározat egyes pontjaihoz. KSH Thirring Lajos hagyaték. In: Bank Barbara Őze Sándor: A német ügy A Volksbundtól Tiszalökig. Magyarországi Németek Országos Szövetsége. Budapest München Backnang, o. 9 Bank Őze, 127. o. 10 Bank Őze, 13. o. 11 Bank Őze, 14. o. 4

5 a hivatal jóhiszeműségével szemben, ami óriási károkat okozhat hosszú távon. Az elvi aggályok mellett jogi problémákat is felvetett a szakvélemény, mindenekelőtt azt, hogy a számlálólapok nem okmányok foglalatai. Sok esetben azokat nem is az érintett írta alá, hanem távollétében valamelyik, sokszor nem kellően tájékozott családtagja. Ebből egyenesen következik, hogy esetleg nem azt jegyezték be a nemzetiségével és anyanyelvével kapcsolatos kérdésekre, mint amit maga az adott illető válaszolt volna. 12 Érthető a KSH elutasító magatartása, hiszen a személyes adatok kérdése már a negyvenes években is alapvető probléma volt. A hivatal a korábban kialakult gyakorlatot követve egyéni adatokat nem szolgáltatott ki senkinek, legfeljebb magának az adatszolgáltatónak. Ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták a miniszterelnököt, hogy az adatgyűjtés titkossága miatt korábban rendszerint még bűnügyi nyomozónak sem bocsátottak rendelkezésre egyéni jellegű adatokat. Zsidókra vonatkozó adatok kiszolgáltatására például egyetlen esetben sem került sor, de az anyanyelvvel és a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatos információk átadására sem. A sváb kérdés azonban összetett feladatot jelentett. Korábban a KSH főleg technikai okokból lehetőleg elzárkózott azoknak a szórványos kéréseknek a teljesítésétől is, hogy igazolja az évi népszámlálás alkalmával tett, az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdésekre adott válaszokat. Később, amikor a technikai akadályok jórészt elhárultak, a népszámlálási anyag döntő része hozzáférhetővé vált. Mivel az évi XIX. tc. az egyéni adatoknak az adatszolgáltató saját részére történő kiadását nem tiltotta, a hivatal elnöke valamelyest engedett merev álláspontjából. Hozzájárul ahhoz, és ezt a miniszterelnöknek is bejelentette, hogy szigorúan családi alapon, illetve ügyvédi meghatalmazással az anyanyelvi és nemzetiségi adatvallomás -ról igazolást lehessen kiadni. Mindez azonban az új gyakorlat szerint is csak akkor történhetett meg, ha az anyag hozzáférhető volt, és a számlálólap kikeresése nem okozott aránytalan nehézséget vagy időveszteséget a KSH-nak. A hivatal elnöke az igénylők körét is meghatározta; adatokat így csak az adatszolgáltató házastársa, fel- és lemenői, testvérei, apósa, anyósa, veje, menye és végül meghatalmazással rendelkező ügyvéd igényelhetett. A személyazonosság igazolását a hivatal természetesen minden esetben megkövetelte. A hatóságok kérései elől a KSH azonban a már említett évi XIX. tc. tiltó rendelkezéseire támaszkodva továbbra is szigorúan elzárkózott. A politikai rendőrség kérésével kapcsolatban a 12 Bank Őze, 128. o. 5

6 4184/1945. sz. miniszterelnökségi ügyiratban megadott engedély alapján később a bizalmas kezelés tilalma alatt hatóságoknak is kiadott a KSH egyéni (anyanyelvi és nemzetiségi) adatokat névjegyzékszerűen, vagy akár az egyes egyénekről külön is. A KSH azonban aláhúzta, hogy ez természetesen csak a miniszterelnöknek történő jelentéstétel mellett történt meg. Az említett, adatokat kérelmező hatóságok a világháború utáni legelső időkben elsősorban az igazolóbizottságok, a nemzeti bizottságok, a földigénylő bizottságok, a községi elöljáróságok, a Népgondozó Hivatal és különböző rendőrparancsnokságok voltak. 13 A politikai hatalom tehát eldöntötte, hogy a KSH népszámlálási adatait veszik alapul a németek kitelepítéséhez április 18-án délben a KSH II. osztályán megjelent a politikai rendőrség két kiküldöttje, egy bizonyos Szepes csoportvezető aláírásával ellátott levél alapján, és igazolványaik bemutatása után kikérték a Pest vármegyei németek által lakott városok és községek népszámlálási lapjait. Három nap alatt szerették volna a szükséges névjegyzéket elkészíteni. Az elnök azonban utalt a törvényi akadályra, és a gyakorlati megvalósítás nehézségeire is felhívta a figyelmet. Amikor a hivatalvezetőt néhány nappal később, április 21-én a miniszterelnökhöz hívták kihallgatásra, személyesen értesülhetett arról, hogy a kormányfő sem járul hozzá a munka elvégzéséhez. 14 A politikai nyomás azonban túl nagy volt, és a miniszterelnök végül engedett. A politikai rendőrség kérésére 1945 áprilisában és májusában a KSH Népszámlálási Osztályán a miniszterelnöktől Zöld Sándor államtitkár révén érkezett szóbeli engedély alapján néhány hivatali alkalmazott segítségével ugyanis a politikai rendőrség végrehajtotta eredeti elképzelését: a Pest megyei községek évi anyanyelvi, illetve nemzetiségi alapon magukat németnek valló lakosairól névjegyzéket készített. A munka végeztével a jegyzéket a politikai rendőrségre vitték. Ezután a hivatal a kettős munka elkerülése érdekében a Pest megyei kéréseket a Belügyminisztériumhoz (BM) tette át elbírálásra, a nem Pest megyei kérések esetében pedig a hivatal később a miniszterelnökhöz fordult döntésért. A miniszterelnökség 4184/1945. szám alatt engedélyezte ezeknek az adatoknak a hatóságok részére történő kiadását. A miniszterelnököt természetesen ilyen esetekben továbbra is tájékoztatni kellett. A nyilvántartások körüli politikai harc azonban tovább folyt. A /1945. I. B.M. sz. átirat úgy rendelkezett, hogy az anyanyelvi és a nemzetiségi adatokat belügyminiszteri engedély nélkül sem magánszemélyeknek, sem pedig hatóságoknak ne szolgáltasson ki a KSH. A rendelkezést 13 Bank Őze, 117. o. 14 Bank Őze, 114. o. 6

7 Bibó István miniszteri tanácsos írta alá. Ekkor tehát a minisztériumban folyó belső harcok is napfényre kerültek egy pillanatra. A levél ugyanis utalt arra, hogy az adatok kiszolgáltatásának korábbi engedélyezése bizonyára az időközben eltávozott Zöld államtitkár személyes befolyására történt. Ő azonban, Bibó kritikája szerint, nem vette figyelembe, hogy ez országos statisztikai érdekeket sért, és egyúttal a későbbi bármilyen adatfelvételek őszinteségét veszélyeztetheti. 15 Végül a különböző fórumok után a miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg három napra tervezett munka május 22-én befejeződjön. A Pest megyei német települések anyagát a kiküldöttek átlapozták és feldolgozták. 16 A népszámlálás gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban október 24-én értekezletet tartottak a miniszterelnökségen, amelyben részt vett a Miniszterelnökség, a BM, az Igazságügyminisztérium (IM), és a KSH. Itt ismét az az állásfoglalás született, hogy a törvény rendelkezéseitől eltérően a német nemzetiségűek névjegyzéke kiadható, de kizárólag olyan hatóságoknak, ahol nem forog fenn a visszaélés, rosszhiszemű vagy téves felhasználás (egyéni érdek, egyoldalú pártszempontok stb. érvényesítése), vagy éppen a hivatalra történő hivatkozással a publikálás veszélye. A megállapodás értelmében ilyen névjegyzékeket helyi hatóságoknak nem volt szabad kiadni, mivel itt tág tere nyílt volna a nem megfelelő felhasználásnak. 17 Hogy a névjegyzékek milyen keretekben szolgáltathatók ki a normális polgári berendezkedés szabályait követve, a BM volt hivatott eldönteni. Az értekezlet után Szekeres államtitkár azt kérte, hogy a német nemzetiségűekről minél előbb készüljön egy országos névjegyzék. A hivatal az értekezlet után azonnal hozzáfogott a német nemzetiségűek évi számlálólapjainak elkülönítéséhez és névjegyzékbe foglalásához. A munka jelentős részének elvégzése után jött Szekeres államtitkár következő kérése: a nemzetiségi jegyzék mellé készüljön egy nyilvántartás a német anyanyelvű személyekről. 18 Végül 1945 decemberének végén megjelentek a Központi Statisztikai Hivatalban a Népgondozó Hivatal kiküldöttei, akik leszögezték, hogy a BM-nek és a Népgondozó Hivatalnak a kérdéses névjegyzékekre a kitelepítések gyakorlati végrehajtásánál van szüksége. Ilyen gyakorlati előkészítő lépések után jelent meg december 29-én a /1945. M.E. sz. rendelet a magyarországi német lakosság Németországba történő telepítéséről Bank Őze, o. 16 Bank Őze, 116. o. 17 Bank Őze, 126. o. 18 Bank Őze, 127. o. 19 Bank Őze, 127. o. 7

8 A német telepítések Az 1945 nyarán megkötött potsdami egyezményekhez kapcsolódott a nemzetiszocialistákkal együttműködő németek felelősségre vonása és kitelepítése Kelet-Európából. A magyar népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte és 1946 áprilisában kivégezte a Volksbund vezérét, Basch Ferencet. 20 A kitelepítés kérdéséről élénk vita folyt a koalíciós pártok között. A Nemzeti Parasztpárt heves nacionalista agitációt folytatott. A Magyar Kommunista Párt (MKP) lapja, a Szabad Nép arról írt, hogy a magyarországi németek több mint 90%-a hazaáruló. Ennek ismeretében a német nemzetiségű emberek nagyarányú beözönlése a népi demokrácia pártjaiba ezekben az években egyfajta védelemkeresés volt. 21 A Dálnoki Miklós Béla által február 20-án kiadott 302/1945. M.E. számú rendelet a Moszkvában január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményre hivatkozott. A megállapodás ugyanis arról intézkedett, hogy az ország területén tartózkodó valamennyi német állampolgárt Németország zsidó állampolgárait kivéve rendőrhatósági felügyelet alá kell helyezni. 22 A német nemzetiségű községekben már a földreform végrehajtásának kezdetén sajátos helyzet állt elő. A törvény nem tett különbséget nemzetiségi hovatartozás szerint az igénylők között, így természetesen a svábok is helyet kaphattak a földigénylő bizottságokban. Ezt azonban az Országos Földbirtokrendező Tanács saját hatáskörében igyekezett megakadályozni. A bizottságok sok helyen épp csak megkezdték a földhözjuttatási tervek elkészítését, amikor május 11-én a megyei földbirtokrendező tanácsok utasítást kaptak az Országos Földbirtokrendező Tanácstól. Ebben a megyei tanácsokat arról tájékoztatták, hogy az ország más településeihez hasonlóan Pest megyében Budajenő, Budakeszi, Perbál, Telki, Torbágy, Zsámbék, Budaörs, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Törökbálint, Dunaharaszti, Üröm, Harta, Hajós, Nemesnádudvar, Soroksár, Ceglédbercel, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetujfalu, Taksony, Pesthidegkút, Békásmegyer községek bizottságainak működését 1231/1945. számú határozattal felfüggesztik. Az Országos Földbirtokrendező Tanács arra is figyelmeztetett, ügyelni kell arra, hogy ezekben a községekben minél több magyar család települjön le, és foglalja el a Volksbund-tagok helyét Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Magvető Kiadó, Budapest, o. 21 Tilkovszky Loránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből Kossuth Könyvkiadó, Budapest, o. 22 Bank Őze, 22. o. 23 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon között. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, o. 8

9 A németek által lakott községekben a földigénylő bizottságok működésének felfüggesztése nemcsak azt a célt szolgálta, hogy az egyébként jogosult, ám német nemzetiségű családokat a juttatásból kizárják. A döntés mögött politikai szándék húzódott. A kommunista párt arra törekedett, hogy a tiszántúli agrárproletár családokat az Alföldön, illetve a Dunántúlon telepítse le. Ezzel az eljárással elsősorban a szavazók számát akarták növelni az őszi választásokra készülve. Ezt támasztja alá a kiválasztás módja, hisz a telepítés egyedüli kritériuma a jelentkezők pártpolitikai megbízhatósága volt. Nagy számmal jelentkeztek olyanok is, akik a földhöz nem értettek, korábban soha ilyen jellegű tevékenységet nem folytattak, és sok esetben néhány hónap elteltével, a sváb vagyonok felélése után, vissza is költöztek eredeti lakóhelyükre. Az önkéntes telepítésre jelentkezettek a földigénylő bizottságokban igyekeztek túlsúlyba kerülni. Ez főként a vegyes lakosságú községekben az őslakosság és a betelepülők között feszültséget okozott. 24 A földreform végrehajtásánál a volksbundisták vagyonának elkobzásánál nagyon összekuszálódtak az események. A felszabadulást közvetlenül megelőző időszakban a Volksbund helyi és országos vezetői részben megsemmisítették a Volksbund-listákat. A világháború folyamán már 1942 második felétől megindult a Volksbundból a tömeges kilépések sorozata. A helyi vezetők, az országos központ azonban nem törölte a kilépőket, mert a létszámcsökkenés miatt a németek elmarasztalták volna őket. Aki tehát egyszer belépett, az már eleve hazaárulónak számított a földreform során, idő sem volt esetleges kilépési nyilatkozatok felkutatására. Arra csak néhány példát látunk az országban, hogy a Volksbund-listákat a hatóságok differenciáltan és kritikával kezelték. 25 Az első hónapokban sok bizonytalanságot okozott a rendelet országon belüli telepítést lehetővé tevő paragrafusa. A gyakorlati végrehajtás szabályozatlansága miatt teljesen szervezetlenül, különböző hatóságok, politikai pártok segítségével, illetve egyéni tervek szerint indult meg a munka. Az önkormányzatok, a járások vezetői tehetetlenül álltak például az önkényes föld- és házfoglalókkal szemben. Ez Pest megyében is előfordult a sváb településeken. Méltóztassék írja a Monori járás főjegyzője hivatali felettesének a járás területén lévő német községek (Vecsés és Ceglédbercel) betelepítési kérdését nyitva hagyni. Ugyanis a járás területén több népes magyar ajkú község van, és egy községben sem nyert a földigénylés igényelhető birtok híján teljes kiegyenlítést. Tegnap az történt, hogy a gyömrői járás területén lévő Péteri községből néhány honfoglaló az ottani község rendőrsége és a kommunista párt vezetőségének kíséretében 24 Tóth, 55. o. 25 Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése Akadémiai Kiadó, Budapest, o. 9

10 máris elindult Ceglédbercelre, hogy ott az uratlanul maradt volksbundista birtokokat és házas ingatlanokat elfoglalják. 26 A megtorlások eredményeként április közepétől június végéig a német gazdaságok 35%- át kobozták el, és a német lakosság 42%-át űzték el otthonából. A telepítések idejére a svábok (magyar) és német állampolgárok jelentős részét internálták a Tolna megyei Lengyel községben felállított internáló táborba, továbbá a szekszárdi, a tolnai, a pécsi, kecskeméti, buda-déli internáló táborokba januárjában kezdődött meg és júniusig tartott, majd egy rövid augusztusi megszakítással egészen az év végéig folytatódott a hazai németek kitelepítése Németország amerikai övezetébe. Ezt 1947 augusztusában újabb kitelepítési hullám követte, ezúttal Németország szovjet övezetébe. 28 Ide még 1948 folyamán is érkezett néhány szállítmány. A kitelepítés névleges leállítása és az itthon maradt német nemzetiségű lakosság állampolgári egyenjogúságának visszaállítása csak az március 25-i kormányrendelettel történt meg. Eddig az időpontig az NSZK-ba mintegy , az NDK-ba , Ausztriába magyarországi német került. Ha hozzászámítjuk a főnyi háborús veszteséget, a magyarországi németség teljes veszteségét főre lehet tenni. Ha egybevetjük ezt a számot az évi magyar népszámlálás német anyanyelvű lakosságára vonatkozó adatával ( ), arra az eredményre jutunk, hogy Magyarországon német maradt. 29 A Magyarországról kitelepítendő németek száma fő volt, amely a következőképpen tevődött össze: 12 é ven aluliak é v közöttie k 60 é v felettiek Földbirtokos M unk ás Hivatalnok Érte lm isé gi Ke res kedő Eltartott 26 Pest Megyei Levéltár (PML) XXI. 4-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. Elnöki iratok / Bank Őze, 22. o. 28 Bellér, 188. o. 29 Bellér, 189. o. 10

11 Gyáros, kereskedő Gazda, 20 hold feletti birtokkal Gazda, 5-20 hold birtokkal Munkás Hivatalnok Ha a kor szerinti megoszlást nézzük, akkor azt látjuk, hogy 12 éven aluli , év közötti , 60 éven felüli személy hagyta el az országot ( férfi és nő). Foglalkozásukat tekintve földbirtokos, munkás, 4781 hivatalnok, 2776 értelmiségi, 2257 kereskedő és eltartott volt köztük. Végül vagyoni helyzet szerint is nézzük meg ezeket az embereket. Azt látjuk, hogy 2257 gyáros-kereskedő, 4220 volt a 20 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező gazda, illetve volt az 5 10 hold birtokkal bíró gazda, továbbá munkás, 4781 hivatalnok, 2776 értelmiségi és szabadgondokodású és végül olyan gazda tartozott ide, aki 4 holdnál kevesebbel bírt. 30 Láthatjuk tehát, hogy az országot egy döntően gazdasági szempontból aktív (és emellett közismerten magasszintű munkakultúrával rendelkező) réteg hagyta el. A szlovák telepítések Röviden tekintsük át a rendelkezésünkre álló statisztikák alapján, hogyan alakult a Pest vármegyei szlovákság száma, illetve relatív aránya a huszadik század első évtizedeiben. 30 Fehér, o. 11

12 PPSK vm. Alföld Országos 0 Anyanyelv (1910) Anyanyelv (1920) Anyanyelv (1930) Anyanyelv (1941) Nemzetiség (1941) 2. ábra A Pest megyei szlovákok arányának változása 31 Trianonon átnyúló folyamat volt a magyarországi szlovákok beolvadása a többségi magyar társadalomba. Ez azonos sebességgel zajlott 1910-től 1941-ig. A Pest megyei beolvadás az országos tendenciákat követte. Ez azt jelenti, hogy a vármegyei szlovákság hozzávetőlegesen az országos aránynak megfelelően részesedett az Alföldön élő szlovákság teljes létszámából. A Pest megyei asszimiláció tehát az országos tendenciákat szinte maradéktalanul leképezte. A lakosságcsere-egyezményt csehszlovák részről a kormány által meghatalmazott külügyi államtitkár, magyar részről pedig Gyöngyösi János külügyminiszter írta alá február 27-én Budapesten. Az egyezmény 16 cikkelyben foglalja össze a reciprocitás elve alapján megfogalmazott lakosságcserét, illetve a jelentkezők kiválasztásának alapelveit. 32 A magyarok és a szlovákok között a politikai súrlódások mellett az is feszültséget okozott, hogy a két fél eltérő statisztikai módszereket alkalmazott. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (CSÁB) sajátos módszerrel állapította meg a magyarországi szlovákok számát. Daniel Okáli PPSK vm. és Kecskemét törvényhatósági jogú (thj.) város összesen: (1910, anyanyelv), (1920, anyanyelv), (1930, anyanyelv), 9858 (1941, anyanyelv), 1431 (1941, nemzetiség). Alföld (Bács-Bodrog vm., Baja thj. város, Békés vm., Bihar vm., Csanád vm., Csongrád vm., Hódmezővásárhely thj. város, Szeged thj. város., Hajdú vm., Debrecen thj. város., Jász-Nagykun, Szolnok vm., PPSK vm., Budapest székesfőváros, Kecskemét thj. város, Szabolcs vm., Szatmár-Bereg vm.) összesen: (1910, anyanyelv), (1920, anyanyelv), (1930, anyanyelv), (1941, anyanyelv), (1941, nemzetiség). Országos (Dunántúl, Alföld, Észak): (1910, anyanyelv), (1920, anyanyelv), (1930, anyanyelv), (1941, anyanyelv), (1941, nemzetiség). Ehhez kapcsolódik még az úgynevezett országos index is (Dunántúl, Alföld, Észak): 100 (1910, anyanyelv), 859 (1920, anyanyelv), 634 (1930, anyanyelv), 459 (1941, anyanyelv, 1941, nemzetiség). 32 Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, o. 33 A csehszlovák kormány a szlovákiai magyar kisebbségi kérdés megoldására, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcserével kapcsolatban elsősorban szlovák szakértőket kért fel. A Magyarországgal folytatott tárgyalásokon Csehszlovákiát a szlovák Clementis képviselte, a csehszlovák magyar vegyes bizottság vezetésével és a lakosságcsere tényleges irányításával Daniel Okálit bízták meg. Már a lakosságcsere-egyezmény aláírása előtt, február 19-én létrehozták a Csehszlovák Áttelepítési Bizottságot (CSÁB), amely a Magyarországról érkezők fogadására készült fel. A bizottság élén szintén Daniel Okáli állt. 12

13 parancsára a bizottság munkatársai házról házra jártak, ám a szlovákok számát mégis a községekben bizalmiaknak kinevezett helyi lakosoktól tudták meg. A nemzetiség meghatározásának alapja a nyelvtudás volt. Erre az összeírásra, felmérésre hivatkozva beszélt Okáli , illetve magyarországi szlovákról. A szlovák nyelv ismerete azonban nyilvánvalóan nem jelentette automatikusan azt, hogy a kérdéses személyek magukat szlovák nemzetiségűnek is tartották. Az első világháborút követően, között például magyar nemzetiségű személy menekült át Magyarországra Csehszlovákiából, akik többsége addig az államigazgatásban dolgozott, és aránylag jól tudott szlovákul. Az 1941-es magyarországi felmérés szlovákul beszélő magyarországi személyt mutatott ki. A csehszlovák hivatalokban általában a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság májusi felmérését használták, ami a következőket mutatta: PPSK vm CSÁB m ájusi felm érése PPSK vm. Össze sen Összes en 3. ábra Szlovákok aránya a lakosságon belül PPSK vm-ben és országosan 34 A Szlovák Statisztikai Hivatal ezzel szemben főre becsülte a magyarországi szlovákok számát, és a repatriálásra felszólított romániai és jugoszláviai szlovákokkal együtt személlyel számolt. A Belügyi Megbízotti Hivatal (BMH) a valóságtól messze elrugaszkodó adatok, valamint Daniel Okáli jelentése alapján mintegy ezer magyarországi szlovák áttelepítését helyezte kilátásba november 25-én ennek alapján kérte a csehszlovák fél a kiszállítási terv kidolgozását. Ez a szám azonban folyamatosan csökkent, és 1946 januárjában már mindössze ezer, március végén pedig 100 ezer főről beszéltek. Erre abból következtethetünk, hogy a BMH ennyi személy számára tárolt ruhaneműt és egyéb ellátmányt a Csehszlovákiának küldött UNRRA-segélyből. A magyarországi szlovákok számát az áttelepítésre jelentkezettek kimutatásai tükrözik többé-kevésbé pontosan; ezek egyébként nem sokkal haladták meg a hivatalos magyar adatokat. A csehszlovák politikusok és történészek viszont ezeket az adatokat nem voltak hajlandóak elismerni A diagram alapjául szolgáló adatok: PPSK vm. 1930: , 1941: , CSÁB májusi felmérése: Összesen: 1930: , 1941: , CSÁB májusi felmérése: Vadkerty, 114. o. 35 Vadkerty, 115. o. 13

14 Befejezés, összefoglaló statisztikai elemzés A statisztikák készítésénél alapelv volt, hogy bár sok esetben külön vették PPSK vármegye és Kecskemét törvényhatósági jogú város adatait a földrajzi egység miatt összesítve kezeltük. Hasonlóan ehhez a Budapest környéki településeket is a vármegye teljes értékű részének tekintettük. Mind a szlovák, mind a német telepítések esetében enélkül csak igen torz adatokkal tudnánk számolni. 100% 80% 60% 40% 20% 0% (mai Pest m.) Egyéb Szlovák Német 4. ábra PPSK vm. nem magyar nemzetiségeinek aránya A rendelkezésünkre álló adatokból azt állapíthatjuk meg, hogy a németek megyén belüli számaránya a Harmadik Birodalom felemelkedésével párhuzamosan folyamatosan növekedett az A diagram alapjául szolgáló adatok: A népesség anyanyelve PPSK vm. magyar: (87,8%), német: (8,7%), tót: (2,4%), Egyéb (oláh, horvát, szerb ): (91,1%), német: (6,9%), tót: (1,4%). Egyéb (oláh, horvát, szerb ): Anyanyelv. Mindösszesen (PPSK vm. és Kecskemét thj. város): (magyar), (német), 9858 (szlovák), egyéb: (szerző). A népesség anyanyelv szerint (PPSK vm.). A népesség száma: , magyar: , szlovák: 1604, német: Egyéb: 6146 (szerző). A népesség anyanyelv szerint (Pest megye). A népesség száma: , magyar , szlovák: 1024, német: 273. Egyéb: 1689 (szerző). (Az évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakóhelyek szerint. Magyar Statisztika Közlemények. Új sorozat. 83. kötet. Szerkesztette és kiadta: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1932.) (Az évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Községek szerint. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal o.) (1949. évi népszámlálás. 9. demográfiai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o.) 14

15 évi népszámlálásig. A kitelepítés után azonban e nemzetiség reprezentációja drasztikusan csökkent, a kitelepítés után az itthon maradt németek száma mind abszolút értelemben, mind a többi, magát nem magyarnak valló lakossághoz viszonyítva is visszaesett. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és az 1950-ben kialakított mai Pest megyei arányai sem fedik egymást. A nemzetiségiek között a németek további térvesztése megítélésem szerint elsősorban a Pest környéki települések egy részének fővároshoz kerülésével elveszett. Arányokat módosító tényező lehet az is, hogy 1949-ben azok sem vallották be feltétlenül német nemzetiségüket, aki egyébként belül annak tartották magukat. Ha 1949-ben Pest megye nemzetiségi adatait az országos adatokkal hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy a szlovákok aránya (0,3%) pontosan megegyezik e kisebbség országos arányával. Ami a németeket illeti, azt mondhatjuk, hogy a Pest megyei arányuk (a lakosság 0,08%-a vallotta magát németnek) kevesebb mint fele volt az országos arányuknak. Mindent egybevetve tehát azt látjuk, hogy a vármegye nemzetiségei közül az egykor Pest környéki településeken élő és monolit tömböt alkotó németek száma csökkent a legdrámaibb mértékben A népesség anyanyelv szerint (országos). Összesen: , magyar: (98,6%), szlovák: (0,3%), német: (0,2%). (1949. évi népszámlálás. 9. demográfiai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o.) 15

16 Levéltári források PEST MEGYEI LEVÉLTÁR (PML) XXI. 4-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. Elnöki iratok Egyéb források december 29-ei rendelet a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről. Az évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakóhelyek szerint. Magyar Statisztika Közlemények. Új sorozat. 83. kötet. Szerkesztette és kiadta: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, Az évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Községek szerint. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, évi népszámlálás. 9. demográfiai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Felhasznált irodalom KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN (főszerk.): Magyarország a XX. században. II. kötet. Szekszárd, BOROVSZKY SAMU (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye. Országos Monográfia Társaság. I II. Budapest, BANK BARBARA ŐZE SÁNDOR: A német ügy A Volksbundtól Tiszalökig. Magyarországi Németek Országos Szövetsége, Budapest München Backnang, TÓTH ÁGNES: Telepítések Magyarországon között. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, BELLÉR BÉLA: A magyarországi németek rövid története. Magvető Kiadó, Budapest, TILKOVSZKY LORÁNT: Hét évtized a magyarországi németek történetéből Kossuth Könyvkiadó, Budapest,

17 FEHÉR ISTVÁN: A magyarországi németek kitelepítése Akadémiai Kiadó, Budapest, VADKERTY KATALIN: A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony,

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Pest megyei települések ABC sorrendben

Pest megyei települések ABC sorrendben Közép-magyarországi 1 / 7 Pest megyei települések ABC sorrendben Pest megye lakónépessége: 1 229 880 fı Pest megye területe: 6 390,72 km 2 Pest megye átlagos népsőrősége: 192 fı/km 2 Pest megye településeinek

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez

3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez 3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosított tervlapjaihoz) SZELVÉNYKIOSZTÁS Budapesti

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

BEVEZETŐ. A magyarországi németek történetének levéltári forrásai (1670-1950)

BEVEZETŐ. A magyarországi németek történetének levéltári forrásai (1670-1950) BEVEZETŐ A magyarországi németek történetének levéltári forrásai (1670-1950) A kutatás célja A mai magyarországi önkormányzati levéltárakban található azon fondok és állagok mutatójának és rövid ismertetésének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Pest megyei települések listája

Pest megyei települések listája 1 Abony 15 679 fő ÁNTSZ Ceglédi i Intézete Ceglédi 2 Acsa 1 501 fő ÁNTSZ Váci,Szobi,Dunakeszi i Intézete Váci 3 Albertirsa 11 280 fő ÁNTSZ Ceglédi i Intézete Ceglédi 4 Alsónémedi 4 829 fő ÁNTSZ Dabasi-,Gyáli

Részletesebben

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája VEKOP-1.2.3-16 kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája Közép-Magyarország Budapest 1015 Budapest Hattyú utca

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Budapest és Pest megye

Budapest és Pest megye Abony Acsa Albertirsa Alsónémedi Apaj Áporka Aszód Bag Bénye Bernecebaráti Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest és Pest megye Kizárólag gyermekegészségügyi ellátást végző szolgáltató

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében XII/a. lista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében Nem kedvezményezett kistérségekben: Alsónémedi Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest Csobánka

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

XXI. 3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai 1945, 1947, 1949-1950

XXI. 3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai 1945, 1947, 1949-1950 XXI. 3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai 1945, 1947, 1949-1950 a) Központi Összeíró és Választási Bizottságok iratai b) Névjegyzékek,, jegyzőkönyvek

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait LENCSÉS ÁKOS 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait az ELTE könyvtár matematika szakán végezte. Jelenleg másodéves doktorandusz az ELTE-n, és a KSH Könyvtár osztályvezetője. 1 Dely Zoltán:

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14. Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz-végállomás 8.00-16.00 6.00-18.00 Kamaraerdei

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE

A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE Híves Tamás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Előadás tartalma Áttekintés a felsőoktatásban résztvevők és

Részletesebben

13. rész-ajánlattételi terület Pest megye

13. rész-ajánlattételi terület Pest megye e terhek 1 2 TÖK kül 81 12 46642 6036 5 15 igen 0 4 0 1 1 Budakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 1 6084 47014 1 2 TÖK kül 63 47711 32430 5 11 0 6 2 1 0 Budakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztály

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa.

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grün János? 1919 Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb. 1852 1945/46 Apa Grün

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 100 hektárnál nagyobb et kezelők listája) 453 Pusztavacsi Erdészet 2378 Pusztavacs Pf.:10. 5575 Albertirsa 2,87 5,40 5576 Cegléd 96,48 6,83 5577 Ceglédbercel 35,83 5578 Csemő 405,40 1,23 5592 Dabas

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE ZIELBAUER GYÖRGY A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE (Válogatott szemelvények a korabeli magyar sajtóból) 1944_1948 SUB Göttlngen 7 206 390 36X 97A30713 ORSZÁGOS NÉMET ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST,

Részletesebben

Házhoz szállítási díjaink!

Házhoz szállítási díjaink! Kiszállítás Magyarországon Fizethet készpénzzel vagy előre utalással. 50 000 Ft alatt 50 000 Ft felett Budapest 5 000 Ft ingyenes Pest megye Budapesthez közeli települései (lásd lentebb a teljes település

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Budapest, 2004. február

Budapest, 2004. február DR. HEINZ ERVIN DR. LAKATOS MIKLÓS: A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEREPE A NÉMET LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSÉBEN Budapest, 2004. február 1 BEVEZETŐ Magyarország és nyugodtan hozzátehetjük, az egész emberiség

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám 1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett

Részletesebben