BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA. Történeti bevezető

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA. Történeti bevezető"

Átírás

1 BALÁZS GÁBOR PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA AZ 1940-ES ÉVEKBEN 1 Történeti bevezető A XX. század hajnalán több mint nyolc és fél millió magyar anyanyelvű lakost számláltak meg Magyarországon, és mintegy hét millió román, szlovák és német anyanyelvű állampolgár élt az országban. Az egyéb nemzetiségek aránya ekkor együtt sem érte el a 10%-ot. Ide az összeírások készítői a szerbeket, a ruténokat, a horvátokat, vendeket és a cigányokat sorolták. 2 A századfordulón az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun (PPSK) vármegye területén élő különböző nemzetiségek lakhelyének elhelyezkedése és a hatalmas terület természetrajzi képe alapvetően két fő részre tagolódott. Az ország települési viszonyainak megfelelően a vármegye hatalmas, alföldi síkjának lakossága tisztán magyar volt. A vármegye északi, hegyekben-völgyekben, helyenként alacsonyabb hegyláncokban gazdag részét ezzel szemben német, tót, szerb, illír stb. nemzetiségek lakták. Mindent egybevetve e hatalmas terület nemzetiségi szempontból egyértelműn magyar többségű volt, amit a korabeli statisztikai adatok mindennél egyértelműben bizonyítanak; a vármegye főnyi lakosságából ugyanis beszélte a többség nyelvét, a magyarul nem tudók aránya a vármegyében mindössze 8,5%-ot tett ki. Az anyanyelvet vizsgálva ettől természetesen némileg eltérő adatokat kapunk: a magyar anyanyelvűek 82%-os aránya azonban így is az egyik legmagasabb a korabeli Magyarország vármegyéi között. 3 Ezek a nemzetiségi arányok a hosszú évszázadok alatt lezajlott, különböző irányú történelmi folyamatok eredőjeként alakultak ki. A középkorban kikristályosodott területi eloszlást alapvetően felülírták a törökkor évtizedei. Ekkor a vármegye népe folyamatosan ki volt téve a török, a tatár és a német magyar hadaknak, ezért az itt élők tömegesen költöztek el a vármegye területéről. 1 Jelen tanulmány a Pest Megyei Levéltár november 24-ei konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. II. kötet. Szekszárd, o. 3 Borovszky Samu (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye. Országos Monográfia Társaság. I II. Budapest, o. 1

2 A törökkor után, a XVII. század első felében újratelepült a vármegye. Mindez részben a központi kormány intézkedéseinek, részben pedig a spontán népvándorlásnak volt köszönhető: a németek, a szlovákok, esetenként a szerbek és természetesen a más vármegyékből szabadon beköltöző magyarok ekkor alakították ki azokat az arányokat, amelyek még a huszadik század negyvenes éveinek elején is jellemezték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét. Ha az országos, átfogó jellegű folyamatokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a század első négy évtizedében a mobilitás bár érzékelhető, de nem változtatta meg lényegében a hazánkon belüli arányokat. Ebben az időszakban a szlovák, a német és a vend anyanyelvűek száma csökkent, ami elsősorban a kivándorlásukra vezethető vissza. A magyar, a rutén és a szerb anyanyelvűek száma ellenben valamelyest, 5-15%-kal emelkedett. 4 Bár jelen dolgozat nem vizsgálhatja az évszázadok alatt végbement, a vármegye nemzetiségeit érintő, illetve befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatokat, azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy az itt élő népek a XX. század közepére jelentős mértékben átvették a magyarság mentalitását, szokásait, és amint már statisztikai adatokkal is jeleztük a nyelvét. Az egyegy nemzetiséghez való tartozás a negyvenes évek elején kevés kivételtől eltekintve már szinte csak a különböző családnevekben volt megragadható. Korszakunkban kivételt ez alól csupán a főváros környéki sváb települések jelentettek: ez a húsz-harminc község ugyanis még a XX. század első felében is elég nagy tömbben és egymással elég szoros kapcsolatban élt ahhoz, hogy nyelvét és szokásait szinte érintetlenül meg tudja őrizni. A magyarság néprajzi képe a századfordulóra egyre inkább veszített jellegéből. Az északi részt, mint említettük, elsősorban nemzetiségiek lakták, a Duna túlsó oldalán lévő megyerészt elsősorban németek. Az északi, hegyes tájon emellett szlovákokkal is találkozhattunk a századfordulón. A déli, alföldi síkon ellenben magyar volt a lakosság. Kiskőrös és Félegyháza vidékén a korábbi évszázadokban igen jelentős volt a szlovák telepítés, ami a századfordulóra már szinte kimutathatatlanná vált. 4 Kollega Tarsoly, 154. o. 2

3 Magyar Ném et Szlovák Szerb 1. ábra Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (PPSK vm.) nemzetiségeinek megoszlása a századfordulón. Ha a diagram mögötti számokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy a vármegye lakosából magyar, német, szlovák volt, és végül 3451 fő tartozott a szerb nemzetiséghez. A vármegyében így a lakosság magyar többségű (60%) volt. Mindössze két jelentősebb lélekszámú kisebbség élt ezen a területen: a németek (11%) és a szlovákok (7%). A szerbek jelenléte már alig kimutatható (0,5%). A nemzetiségiek egy tömbben éltek, ezért tudták megőrizni identitásukat. Németek a Biai, a Monori, a Pomázi, a Ráckevei, a Váci és a Szentendrei járásokban éltek. A szlovákok a Gödöllői, a Monori és a Pomázi, illetve a Váci járásban telepedtek le. A szerbek velük és a németekkel vegyesen éltek a Pomázi, a Ráckevei és a Szentendrei járásokban. Ezen nemzetiségek által sűrűn lakott hat járáson kívüli nyolc járás, tehát a területileg nagyobb kiterjedésűek, tisztán magyar jellegűek voltak. Érdekes, hogy az északi, hegyes és nemzetiségiek lakta vidékeken a településhálózat sűrűbb volt, és elsősorban apróbb községekből állt. Ezzel élesen szemben állnak az alföldi rész települései, ahol többnyire nagyobb lélekszámú községeket találunk. 5 A kitelepítés alapja: az 1941-es népszámlálás A negyvenes években az országosan és ezzel összefüggésben a vármegyében végbement etnikai változások elsősorban a németek kitelepítésére, illetve a csehszlovák magyar lakosságcserére vezethetőek vissza. 6 5 Borovszky, 3. o december 29.: rendelet a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről február 27.: aláírták a csehszlovák magyar lakosságcsere egyezményt Budapesten. 3

4 Az áttelepítési gyakorlati végrehajtására az állam számára kizárólag a német anyanyelvű vagy német nemzetiségű személyekről az 1941-es népszámlálás során községenként készített, név szerinti kimutatások szolgáltak. 7 Ez a kezdetektől fogva konfliktus forrása volt a KSH és a kormányzat között, mivel a hivatal a háború alatt elvégzett népszámlálás adatait nem tartotta alkalmasnak erre a célra. Ezt a véleményt többször ki is fejezték a hivatal vezetői. Egy bűnügy kapcsán kiadott szakvélemény például nyomatékosan leszögezte, hogy az anyanyelvi vagy a nemzetiségi kérdésről az érdekeltek kérésére kiadott egyéni igazolványokat nem szabad más jellegű eljárásban alapul venni. 8 A KSH egy másik szakvéleménye szintén egyértelműen leszögezte, hogy az áttelepítésnél kizárólag az 1941-es népszámlálás adataira támaszkodni célszerűtlen és aggályos. Ebben a tájékoztató feljegyzésben az 1941-es népszámlálás módszertanával is megismerkedhetünk. Fontos újítása volt például ennek a felmérésnek, hogy az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdéseket különválasztották a felmérés készítői. A módszertani újítás mögött Teleki Pál azon elgondolása állt, hogy mivel a terjeszkedő Német Birodalom propagandája a kelet-európai németek arányát túlbecsülte, ez ellen pedig a magyar kormányzat csak hiteles adatok birtokában védekezhet. 9 Az második Teleki-kormány emellett azért költött hatalmas összegeket az adatgyűjtésekre, mert a majdani béketárgyalásokon bizonyító erejű anyaggal akart rendelkezni a visszacsatolt területekkel, illetve az esetleges telepítésekkel kapcsolatban. 10 Teleki ennek érdekében a KSH-nak küldött titkos utasításában minden esetleges csalást vagy nyomásgyakorlást szigorúan megtiltott. 11 A népszámlálás végül, ahogy várható volt, inkább a magyar becsléseket igazolta, mintsem a németekét. A statisztikai hivatal azonban az 1941-es népszámlálás adataival kapcsolatban egyéb fenntartásait is megfogalmazta. Az érvelés ezúttal abból indult ki, hogy amennyiben a hatalom ezeket az adatokat veszi alapul a kitelepítéseknél, számolni kell azzal, hogy megrendül a bizalom 7 Az 1941-es népszámlálás irányítója, Thirring Lajos vérbeli statisztikus volt. Nagyapja alapította a KSH-t, apja nemzetközi hírnévre tett szert ebben a tudományágban. Sikernek könyvelhette el, hogy viszonylag fiatalon bízták meg ezzel a feladattal. 8 A Magyar Központi Statisztikai Hivatal szakvéleménye az Abaffy Lajos és társai elleni bűnügyben a budapesti államügyészség által /1946. á. ü /1946. alatt kiadott vádirat és a budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa által B.IV.2 593/1946/30. sz. alatt hozott vádhatározat egyes pontjaihoz. KSH Thirring Lajos hagyaték. In: Bank Barbara Őze Sándor: A német ügy A Volksbundtól Tiszalökig. Magyarországi Németek Országos Szövetsége. Budapest München Backnang, o. 9 Bank Őze, 127. o. 10 Bank Őze, 13. o. 11 Bank Őze, 14. o. 4

5 a hivatal jóhiszeműségével szemben, ami óriási károkat okozhat hosszú távon. Az elvi aggályok mellett jogi problémákat is felvetett a szakvélemény, mindenekelőtt azt, hogy a számlálólapok nem okmányok foglalatai. Sok esetben azokat nem is az érintett írta alá, hanem távollétében valamelyik, sokszor nem kellően tájékozott családtagja. Ebből egyenesen következik, hogy esetleg nem azt jegyezték be a nemzetiségével és anyanyelvével kapcsolatos kérdésekre, mint amit maga az adott illető válaszolt volna. 12 Érthető a KSH elutasító magatartása, hiszen a személyes adatok kérdése már a negyvenes években is alapvető probléma volt. A hivatal a korábban kialakult gyakorlatot követve egyéni adatokat nem szolgáltatott ki senkinek, legfeljebb magának az adatszolgáltatónak. Ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták a miniszterelnököt, hogy az adatgyűjtés titkossága miatt korábban rendszerint még bűnügyi nyomozónak sem bocsátottak rendelkezésre egyéni jellegű adatokat. Zsidókra vonatkozó adatok kiszolgáltatására például egyetlen esetben sem került sor, de az anyanyelvvel és a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatos információk átadására sem. A sváb kérdés azonban összetett feladatot jelentett. Korábban a KSH főleg technikai okokból lehetőleg elzárkózott azoknak a szórványos kéréseknek a teljesítésétől is, hogy igazolja az évi népszámlálás alkalmával tett, az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdésekre adott válaszokat. Később, amikor a technikai akadályok jórészt elhárultak, a népszámlálási anyag döntő része hozzáférhetővé vált. Mivel az évi XIX. tc. az egyéni adatoknak az adatszolgáltató saját részére történő kiadását nem tiltotta, a hivatal elnöke valamelyest engedett merev álláspontjából. Hozzájárul ahhoz, és ezt a miniszterelnöknek is bejelentette, hogy szigorúan családi alapon, illetve ügyvédi meghatalmazással az anyanyelvi és nemzetiségi adatvallomás -ról igazolást lehessen kiadni. Mindez azonban az új gyakorlat szerint is csak akkor történhetett meg, ha az anyag hozzáférhető volt, és a számlálólap kikeresése nem okozott aránytalan nehézséget vagy időveszteséget a KSH-nak. A hivatal elnöke az igénylők körét is meghatározta; adatokat így csak az adatszolgáltató házastársa, fel- és lemenői, testvérei, apósa, anyósa, veje, menye és végül meghatalmazással rendelkező ügyvéd igényelhetett. A személyazonosság igazolását a hivatal természetesen minden esetben megkövetelte. A hatóságok kérései elől a KSH azonban a már említett évi XIX. tc. tiltó rendelkezéseire támaszkodva továbbra is szigorúan elzárkózott. A politikai rendőrség kérésével kapcsolatban a 12 Bank Őze, 128. o. 5

6 4184/1945. sz. miniszterelnökségi ügyiratban megadott engedély alapján később a bizalmas kezelés tilalma alatt hatóságoknak is kiadott a KSH egyéni (anyanyelvi és nemzetiségi) adatokat névjegyzékszerűen, vagy akár az egyes egyénekről külön is. A KSH azonban aláhúzta, hogy ez természetesen csak a miniszterelnöknek történő jelentéstétel mellett történt meg. Az említett, adatokat kérelmező hatóságok a világháború utáni legelső időkben elsősorban az igazolóbizottságok, a nemzeti bizottságok, a földigénylő bizottságok, a községi elöljáróságok, a Népgondozó Hivatal és különböző rendőrparancsnokságok voltak. 13 A politikai hatalom tehát eldöntötte, hogy a KSH népszámlálási adatait veszik alapul a németek kitelepítéséhez április 18-án délben a KSH II. osztályán megjelent a politikai rendőrség két kiküldöttje, egy bizonyos Szepes csoportvezető aláírásával ellátott levél alapján, és igazolványaik bemutatása után kikérték a Pest vármegyei németek által lakott városok és községek népszámlálási lapjait. Három nap alatt szerették volna a szükséges névjegyzéket elkészíteni. Az elnök azonban utalt a törvényi akadályra, és a gyakorlati megvalósítás nehézségeire is felhívta a figyelmet. Amikor a hivatalvezetőt néhány nappal később, április 21-én a miniszterelnökhöz hívták kihallgatásra, személyesen értesülhetett arról, hogy a kormányfő sem járul hozzá a munka elvégzéséhez. 14 A politikai nyomás azonban túl nagy volt, és a miniszterelnök végül engedett. A politikai rendőrség kérésére 1945 áprilisában és májusában a KSH Népszámlálási Osztályán a miniszterelnöktől Zöld Sándor államtitkár révén érkezett szóbeli engedély alapján néhány hivatali alkalmazott segítségével ugyanis a politikai rendőrség végrehajtotta eredeti elképzelését: a Pest megyei községek évi anyanyelvi, illetve nemzetiségi alapon magukat németnek valló lakosairól névjegyzéket készített. A munka végeztével a jegyzéket a politikai rendőrségre vitték. Ezután a hivatal a kettős munka elkerülése érdekében a Pest megyei kéréseket a Belügyminisztériumhoz (BM) tette át elbírálásra, a nem Pest megyei kérések esetében pedig a hivatal később a miniszterelnökhöz fordult döntésért. A miniszterelnökség 4184/1945. szám alatt engedélyezte ezeknek az adatoknak a hatóságok részére történő kiadását. A miniszterelnököt természetesen ilyen esetekben továbbra is tájékoztatni kellett. A nyilvántartások körüli politikai harc azonban tovább folyt. A /1945. I. B.M. sz. átirat úgy rendelkezett, hogy az anyanyelvi és a nemzetiségi adatokat belügyminiszteri engedély nélkül sem magánszemélyeknek, sem pedig hatóságoknak ne szolgáltasson ki a KSH. A rendelkezést 13 Bank Őze, 117. o. 14 Bank Őze, 114. o. 6

7 Bibó István miniszteri tanácsos írta alá. Ekkor tehát a minisztériumban folyó belső harcok is napfényre kerültek egy pillanatra. A levél ugyanis utalt arra, hogy az adatok kiszolgáltatásának korábbi engedélyezése bizonyára az időközben eltávozott Zöld államtitkár személyes befolyására történt. Ő azonban, Bibó kritikája szerint, nem vette figyelembe, hogy ez országos statisztikai érdekeket sért, és egyúttal a későbbi bármilyen adatfelvételek őszinteségét veszélyeztetheti. 15 Végül a különböző fórumok után a miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg három napra tervezett munka május 22-én befejeződjön. A Pest megyei német települések anyagát a kiküldöttek átlapozták és feldolgozták. 16 A népszámlálás gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban október 24-én értekezletet tartottak a miniszterelnökségen, amelyben részt vett a Miniszterelnökség, a BM, az Igazságügyminisztérium (IM), és a KSH. Itt ismét az az állásfoglalás született, hogy a törvény rendelkezéseitől eltérően a német nemzetiségűek névjegyzéke kiadható, de kizárólag olyan hatóságoknak, ahol nem forog fenn a visszaélés, rosszhiszemű vagy téves felhasználás (egyéni érdek, egyoldalú pártszempontok stb. érvényesítése), vagy éppen a hivatalra történő hivatkozással a publikálás veszélye. A megállapodás értelmében ilyen névjegyzékeket helyi hatóságoknak nem volt szabad kiadni, mivel itt tág tere nyílt volna a nem megfelelő felhasználásnak. 17 Hogy a névjegyzékek milyen keretekben szolgáltathatók ki a normális polgári berendezkedés szabályait követve, a BM volt hivatott eldönteni. Az értekezlet után Szekeres államtitkár azt kérte, hogy a német nemzetiségűekről minél előbb készüljön egy országos névjegyzék. A hivatal az értekezlet után azonnal hozzáfogott a német nemzetiségűek évi számlálólapjainak elkülönítéséhez és névjegyzékbe foglalásához. A munka jelentős részének elvégzése után jött Szekeres államtitkár következő kérése: a nemzetiségi jegyzék mellé készüljön egy nyilvántartás a német anyanyelvű személyekről. 18 Végül 1945 decemberének végén megjelentek a Központi Statisztikai Hivatalban a Népgondozó Hivatal kiküldöttei, akik leszögezték, hogy a BM-nek és a Népgondozó Hivatalnak a kérdéses névjegyzékekre a kitelepítések gyakorlati végrehajtásánál van szüksége. Ilyen gyakorlati előkészítő lépések után jelent meg december 29-én a /1945. M.E. sz. rendelet a magyarországi német lakosság Németországba történő telepítéséről Bank Őze, o. 16 Bank Őze, 116. o. 17 Bank Őze, 126. o. 18 Bank Őze, 127. o. 19 Bank Őze, 127. o. 7

8 A német telepítések Az 1945 nyarán megkötött potsdami egyezményekhez kapcsolódott a nemzetiszocialistákkal együttműködő németek felelősségre vonása és kitelepítése Kelet-Európából. A magyar népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte és 1946 áprilisában kivégezte a Volksbund vezérét, Basch Ferencet. 20 A kitelepítés kérdéséről élénk vita folyt a koalíciós pártok között. A Nemzeti Parasztpárt heves nacionalista agitációt folytatott. A Magyar Kommunista Párt (MKP) lapja, a Szabad Nép arról írt, hogy a magyarországi németek több mint 90%-a hazaáruló. Ennek ismeretében a német nemzetiségű emberek nagyarányú beözönlése a népi demokrácia pártjaiba ezekben az években egyfajta védelemkeresés volt. 21 A Dálnoki Miklós Béla által február 20-án kiadott 302/1945. M.E. számú rendelet a Moszkvában január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményre hivatkozott. A megállapodás ugyanis arról intézkedett, hogy az ország területén tartózkodó valamennyi német állampolgárt Németország zsidó állampolgárait kivéve rendőrhatósági felügyelet alá kell helyezni. 22 A német nemzetiségű községekben már a földreform végrehajtásának kezdetén sajátos helyzet állt elő. A törvény nem tett különbséget nemzetiségi hovatartozás szerint az igénylők között, így természetesen a svábok is helyet kaphattak a földigénylő bizottságokban. Ezt azonban az Országos Földbirtokrendező Tanács saját hatáskörében igyekezett megakadályozni. A bizottságok sok helyen épp csak megkezdték a földhözjuttatási tervek elkészítését, amikor május 11-én a megyei földbirtokrendező tanácsok utasítást kaptak az Országos Földbirtokrendező Tanácstól. Ebben a megyei tanácsokat arról tájékoztatták, hogy az ország más településeihez hasonlóan Pest megyében Budajenő, Budakeszi, Perbál, Telki, Torbágy, Zsámbék, Budaörs, Nagykovácsi, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Törökbálint, Dunaharaszti, Üröm, Harta, Hajós, Nemesnádudvar, Soroksár, Ceglédbercel, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetujfalu, Taksony, Pesthidegkút, Békásmegyer községek bizottságainak működését 1231/1945. számú határozattal felfüggesztik. Az Országos Földbirtokrendező Tanács arra is figyelmeztetett, ügyelni kell arra, hogy ezekben a községekben minél több magyar család települjön le, és foglalja el a Volksbund-tagok helyét Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Magvető Kiadó, Budapest, o. 21 Tilkovszky Loránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből Kossuth Könyvkiadó, Budapest, o. 22 Bank Őze, 22. o. 23 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon között. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, o. 8

9 A németek által lakott községekben a földigénylő bizottságok működésének felfüggesztése nemcsak azt a célt szolgálta, hogy az egyébként jogosult, ám német nemzetiségű családokat a juttatásból kizárják. A döntés mögött politikai szándék húzódott. A kommunista párt arra törekedett, hogy a tiszántúli agrárproletár családokat az Alföldön, illetve a Dunántúlon telepítse le. Ezzel az eljárással elsősorban a szavazók számát akarták növelni az őszi választásokra készülve. Ezt támasztja alá a kiválasztás módja, hisz a telepítés egyedüli kritériuma a jelentkezők pártpolitikai megbízhatósága volt. Nagy számmal jelentkeztek olyanok is, akik a földhöz nem értettek, korábban soha ilyen jellegű tevékenységet nem folytattak, és sok esetben néhány hónap elteltével, a sváb vagyonok felélése után, vissza is költöztek eredeti lakóhelyükre. Az önkéntes telepítésre jelentkezettek a földigénylő bizottságokban igyekeztek túlsúlyba kerülni. Ez főként a vegyes lakosságú községekben az őslakosság és a betelepülők között feszültséget okozott. 24 A földreform végrehajtásánál a volksbundisták vagyonának elkobzásánál nagyon összekuszálódtak az események. A felszabadulást közvetlenül megelőző időszakban a Volksbund helyi és országos vezetői részben megsemmisítették a Volksbund-listákat. A világháború folyamán már 1942 második felétől megindult a Volksbundból a tömeges kilépések sorozata. A helyi vezetők, az országos központ azonban nem törölte a kilépőket, mert a létszámcsökkenés miatt a németek elmarasztalták volna őket. Aki tehát egyszer belépett, az már eleve hazaárulónak számított a földreform során, idő sem volt esetleges kilépési nyilatkozatok felkutatására. Arra csak néhány példát látunk az országban, hogy a Volksbund-listákat a hatóságok differenciáltan és kritikával kezelték. 25 Az első hónapokban sok bizonytalanságot okozott a rendelet országon belüli telepítést lehetővé tevő paragrafusa. A gyakorlati végrehajtás szabályozatlansága miatt teljesen szervezetlenül, különböző hatóságok, politikai pártok segítségével, illetve egyéni tervek szerint indult meg a munka. Az önkormányzatok, a járások vezetői tehetetlenül álltak például az önkényes föld- és házfoglalókkal szemben. Ez Pest megyében is előfordult a sváb településeken. Méltóztassék írja a Monori járás főjegyzője hivatali felettesének a járás területén lévő német községek (Vecsés és Ceglédbercel) betelepítési kérdését nyitva hagyni. Ugyanis a járás területén több népes magyar ajkú község van, és egy községben sem nyert a földigénylés igényelhető birtok híján teljes kiegyenlítést. Tegnap az történt, hogy a gyömrői járás területén lévő Péteri községből néhány honfoglaló az ottani község rendőrsége és a kommunista párt vezetőségének kíséretében 24 Tóth, 55. o. 25 Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése Akadémiai Kiadó, Budapest, o. 9

10 máris elindult Ceglédbercelre, hogy ott az uratlanul maradt volksbundista birtokokat és házas ingatlanokat elfoglalják. 26 A megtorlások eredményeként április közepétől június végéig a német gazdaságok 35%- át kobozták el, és a német lakosság 42%-át űzték el otthonából. A telepítések idejére a svábok (magyar) és német állampolgárok jelentős részét internálták a Tolna megyei Lengyel községben felállított internáló táborba, továbbá a szekszárdi, a tolnai, a pécsi, kecskeméti, buda-déli internáló táborokba januárjában kezdődött meg és júniusig tartott, majd egy rövid augusztusi megszakítással egészen az év végéig folytatódott a hazai németek kitelepítése Németország amerikai övezetébe. Ezt 1947 augusztusában újabb kitelepítési hullám követte, ezúttal Németország szovjet övezetébe. 28 Ide még 1948 folyamán is érkezett néhány szállítmány. A kitelepítés névleges leállítása és az itthon maradt német nemzetiségű lakosság állampolgári egyenjogúságának visszaállítása csak az március 25-i kormányrendelettel történt meg. Eddig az időpontig az NSZK-ba mintegy , az NDK-ba , Ausztriába magyarországi német került. Ha hozzászámítjuk a főnyi háborús veszteséget, a magyarországi németség teljes veszteségét főre lehet tenni. Ha egybevetjük ezt a számot az évi magyar népszámlálás német anyanyelvű lakosságára vonatkozó adatával ( ), arra az eredményre jutunk, hogy Magyarországon német maradt. 29 A Magyarországról kitelepítendő németek száma fő volt, amely a következőképpen tevődött össze: 12 é ven aluliak é v közöttie k 60 é v felettiek Földbirtokos M unk ás Hivatalnok Érte lm isé gi Ke res kedő Eltartott 26 Pest Megyei Levéltár (PML) XXI. 4-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. Elnöki iratok / Bank Őze, 22. o. 28 Bellér, 188. o. 29 Bellér, 189. o. 10

11 Gyáros, kereskedő Gazda, 20 hold feletti birtokkal Gazda, 5-20 hold birtokkal Munkás Hivatalnok Ha a kor szerinti megoszlást nézzük, akkor azt látjuk, hogy 12 éven aluli , év közötti , 60 éven felüli személy hagyta el az országot ( férfi és nő). Foglalkozásukat tekintve földbirtokos, munkás, 4781 hivatalnok, 2776 értelmiségi, 2257 kereskedő és eltartott volt köztük. Végül vagyoni helyzet szerint is nézzük meg ezeket az embereket. Azt látjuk, hogy 2257 gyáros-kereskedő, 4220 volt a 20 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező gazda, illetve volt az 5 10 hold birtokkal bíró gazda, továbbá munkás, 4781 hivatalnok, 2776 értelmiségi és szabadgondokodású és végül olyan gazda tartozott ide, aki 4 holdnál kevesebbel bírt. 30 Láthatjuk tehát, hogy az országot egy döntően gazdasági szempontból aktív (és emellett közismerten magasszintű munkakultúrával rendelkező) réteg hagyta el. A szlovák telepítések Röviden tekintsük át a rendelkezésünkre álló statisztikák alapján, hogyan alakult a Pest vármegyei szlovákság száma, illetve relatív aránya a huszadik század első évtizedeiben. 30 Fehér, o. 11

12 PPSK vm. Alföld Országos 0 Anyanyelv (1910) Anyanyelv (1920) Anyanyelv (1930) Anyanyelv (1941) Nemzetiség (1941) 2. ábra A Pest megyei szlovákok arányának változása 31 Trianonon átnyúló folyamat volt a magyarországi szlovákok beolvadása a többségi magyar társadalomba. Ez azonos sebességgel zajlott 1910-től 1941-ig. A Pest megyei beolvadás az országos tendenciákat követte. Ez azt jelenti, hogy a vármegyei szlovákság hozzávetőlegesen az országos aránynak megfelelően részesedett az Alföldön élő szlovákság teljes létszámából. A Pest megyei asszimiláció tehát az országos tendenciákat szinte maradéktalanul leképezte. A lakosságcsere-egyezményt csehszlovák részről a kormány által meghatalmazott külügyi államtitkár, magyar részről pedig Gyöngyösi János külügyminiszter írta alá február 27-én Budapesten. Az egyezmény 16 cikkelyben foglalja össze a reciprocitás elve alapján megfogalmazott lakosságcserét, illetve a jelentkezők kiválasztásának alapelveit. 32 A magyarok és a szlovákok között a politikai súrlódások mellett az is feszültséget okozott, hogy a két fél eltérő statisztikai módszereket alkalmazott. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (CSÁB) sajátos módszerrel állapította meg a magyarországi szlovákok számát. Daniel Okáli PPSK vm. és Kecskemét törvényhatósági jogú (thj.) város összesen: (1910, anyanyelv), (1920, anyanyelv), (1930, anyanyelv), 9858 (1941, anyanyelv), 1431 (1941, nemzetiség). Alföld (Bács-Bodrog vm., Baja thj. város, Békés vm., Bihar vm., Csanád vm., Csongrád vm., Hódmezővásárhely thj. város, Szeged thj. város., Hajdú vm., Debrecen thj. város., Jász-Nagykun, Szolnok vm., PPSK vm., Budapest székesfőváros, Kecskemét thj. város, Szabolcs vm., Szatmár-Bereg vm.) összesen: (1910, anyanyelv), (1920, anyanyelv), (1930, anyanyelv), (1941, anyanyelv), (1941, nemzetiség). Országos (Dunántúl, Alföld, Észak): (1910, anyanyelv), (1920, anyanyelv), (1930, anyanyelv), (1941, anyanyelv), (1941, nemzetiség). Ehhez kapcsolódik még az úgynevezett országos index is (Dunántúl, Alföld, Észak): 100 (1910, anyanyelv), 859 (1920, anyanyelv), 634 (1930, anyanyelv), 459 (1941, anyanyelv, 1941, nemzetiség). 32 Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, o. 33 A csehszlovák kormány a szlovákiai magyar kisebbségi kérdés megoldására, valamint a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcserével kapcsolatban elsősorban szlovák szakértőket kért fel. A Magyarországgal folytatott tárgyalásokon Csehszlovákiát a szlovák Clementis képviselte, a csehszlovák magyar vegyes bizottság vezetésével és a lakosságcsere tényleges irányításával Daniel Okálit bízták meg. Már a lakosságcsere-egyezmény aláírása előtt, február 19-én létrehozták a Csehszlovák Áttelepítési Bizottságot (CSÁB), amely a Magyarországról érkezők fogadására készült fel. A bizottság élén szintén Daniel Okáli állt. 12

13 parancsára a bizottság munkatársai házról házra jártak, ám a szlovákok számát mégis a községekben bizalmiaknak kinevezett helyi lakosoktól tudták meg. A nemzetiség meghatározásának alapja a nyelvtudás volt. Erre az összeírásra, felmérésre hivatkozva beszélt Okáli , illetve magyarországi szlovákról. A szlovák nyelv ismerete azonban nyilvánvalóan nem jelentette automatikusan azt, hogy a kérdéses személyek magukat szlovák nemzetiségűnek is tartották. Az első világháborút követően, között például magyar nemzetiségű személy menekült át Magyarországra Csehszlovákiából, akik többsége addig az államigazgatásban dolgozott, és aránylag jól tudott szlovákul. Az 1941-es magyarországi felmérés szlovákul beszélő magyarországi személyt mutatott ki. A csehszlovák hivatalokban általában a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság májusi felmérését használták, ami a következőket mutatta: PPSK vm CSÁB m ájusi felm érése PPSK vm. Össze sen Összes en 3. ábra Szlovákok aránya a lakosságon belül PPSK vm-ben és országosan 34 A Szlovák Statisztikai Hivatal ezzel szemben főre becsülte a magyarországi szlovákok számát, és a repatriálásra felszólított romániai és jugoszláviai szlovákokkal együtt személlyel számolt. A Belügyi Megbízotti Hivatal (BMH) a valóságtól messze elrugaszkodó adatok, valamint Daniel Okáli jelentése alapján mintegy ezer magyarországi szlovák áttelepítését helyezte kilátásba november 25-én ennek alapján kérte a csehszlovák fél a kiszállítási terv kidolgozását. Ez a szám azonban folyamatosan csökkent, és 1946 januárjában már mindössze ezer, március végén pedig 100 ezer főről beszéltek. Erre abból következtethetünk, hogy a BMH ennyi személy számára tárolt ruhaneműt és egyéb ellátmányt a Csehszlovákiának küldött UNRRA-segélyből. A magyarországi szlovákok számát az áttelepítésre jelentkezettek kimutatásai tükrözik többé-kevésbé pontosan; ezek egyébként nem sokkal haladták meg a hivatalos magyar adatokat. A csehszlovák politikusok és történészek viszont ezeket az adatokat nem voltak hajlandóak elismerni A diagram alapjául szolgáló adatok: PPSK vm. 1930: , 1941: , CSÁB májusi felmérése: Összesen: 1930: , 1941: , CSÁB májusi felmérése: Vadkerty, 114. o. 35 Vadkerty, 115. o. 13

14 Befejezés, összefoglaló statisztikai elemzés A statisztikák készítésénél alapelv volt, hogy bár sok esetben külön vették PPSK vármegye és Kecskemét törvényhatósági jogú város adatait a földrajzi egység miatt összesítve kezeltük. Hasonlóan ehhez a Budapest környéki településeket is a vármegye teljes értékű részének tekintettük. Mind a szlovák, mind a német telepítések esetében enélkül csak igen torz adatokkal tudnánk számolni. 100% 80% 60% 40% 20% 0% (mai Pest m.) Egyéb Szlovák Német 4. ábra PPSK vm. nem magyar nemzetiségeinek aránya A rendelkezésünkre álló adatokból azt állapíthatjuk meg, hogy a németek megyén belüli számaránya a Harmadik Birodalom felemelkedésével párhuzamosan folyamatosan növekedett az A diagram alapjául szolgáló adatok: A népesség anyanyelve PPSK vm. magyar: (87,8%), német: (8,7%), tót: (2,4%), Egyéb (oláh, horvát, szerb ): (91,1%), német: (6,9%), tót: (1,4%). Egyéb (oláh, horvát, szerb ): Anyanyelv. Mindösszesen (PPSK vm. és Kecskemét thj. város): (magyar), (német), 9858 (szlovák), egyéb: (szerző). A népesség anyanyelv szerint (PPSK vm.). A népesség száma: , magyar: , szlovák: 1604, német: Egyéb: 6146 (szerző). A népesség anyanyelv szerint (Pest megye). A népesség száma: , magyar , szlovák: 1024, német: 273. Egyéb: 1689 (szerző). (Az évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakóhelyek szerint. Magyar Statisztika Közlemények. Új sorozat. 83. kötet. Szerkesztette és kiadta: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1932.) (Az évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Községek szerint. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal o.) (1949. évi népszámlálás. 9. demográfiai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o.) 14

15 évi népszámlálásig. A kitelepítés után azonban e nemzetiség reprezentációja drasztikusan csökkent, a kitelepítés után az itthon maradt németek száma mind abszolút értelemben, mind a többi, magát nem magyarnak valló lakossághoz viszonyítva is visszaesett. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és az 1950-ben kialakított mai Pest megyei arányai sem fedik egymást. A nemzetiségiek között a németek további térvesztése megítélésem szerint elsősorban a Pest környéki települések egy részének fővároshoz kerülésével elveszett. Arányokat módosító tényező lehet az is, hogy 1949-ben azok sem vallották be feltétlenül német nemzetiségüket, aki egyébként belül annak tartották magukat. Ha 1949-ben Pest megye nemzetiségi adatait az országos adatokkal hasonlítjuk össze, akkor azt látjuk, hogy a szlovákok aránya (0,3%) pontosan megegyezik e kisebbség országos arányával. Ami a németeket illeti, azt mondhatjuk, hogy a Pest megyei arányuk (a lakosság 0,08%-a vallotta magát németnek) kevesebb mint fele volt az országos arányuknak. Mindent egybevetve tehát azt látjuk, hogy a vármegye nemzetiségei közül az egykor Pest környéki településeken élő és monolit tömböt alkotó németek száma csökkent a legdrámaibb mértékben A népesség anyanyelv szerint (országos). Összesen: , magyar: (98,6%), szlovák: (0,3%), német: (0,2%). (1949. évi népszámlálás. 9. demográfiai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o.) 15

16 Levéltári források PEST MEGYEI LEVÉLTÁR (PML) XXI. 4-a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. Elnöki iratok Egyéb források december 29-ei rendelet a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről. Az évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakóhelyek szerint. Magyar Statisztika Közlemények. Új sorozat. 83. kötet. Szerkesztette és kiadta: Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, Az évi népszámlálás. Demográfiai adatok. Községek szerint. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, évi népszámlálás. 9. demográfiai eredmények. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Felhasznált irodalom KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN (főszerk.): Magyarország a XX. században. II. kötet. Szekszárd, BOROVSZKY SAMU (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye. Országos Monográfia Társaság. I II. Budapest, BANK BARBARA ŐZE SÁNDOR: A német ügy A Volksbundtól Tiszalökig. Magyarországi Németek Országos Szövetsége, Budapest München Backnang, TÓTH ÁGNES: Telepítések Magyarországon között. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, BELLÉR BÉLA: A magyarországi németek rövid története. Magvető Kiadó, Budapest, TILKOVSZKY LORÁNT: Hét évtized a magyarországi németek történetéből Kossuth Könyvkiadó, Budapest,

17 FEHÉR ISTVÁN: A magyarországi németek kitelepítése Akadémiai Kiadó, Budapest, VADKERTY KATALIN: A belső telepítések és a lakosságcsere. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony,

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

BEVEZETŐ. A magyarországi németek történetének levéltári forrásai (1670-1950)

BEVEZETŐ. A magyarországi németek történetének levéltári forrásai (1670-1950) BEVEZETŐ A magyarországi németek történetének levéltári forrásai (1670-1950) A kutatás célja A mai magyarországi önkormányzati levéltárakban található azon fondok és állagok mutatójának és rövid ismertetésének

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében XII/a. lista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében Nem kedvezményezett kistérségekben: Alsónémedi Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest Csobánka

Részletesebben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben

1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat. a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben 1-H-KJ-2007-46. bírósági határozat a Fvárosi Bíróság ítélete közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben A Fvárosi Bíróság Budapesten, 2007. szeptember 25-én a Bevándorlási és Állampolgársági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

XXI. 3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai 1945, 1947, 1949-1950

XXI. 3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai 1945, 1947, 1949-1950 XXI. 3. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai 1945, 1947, 1949-1950 a) Központi Összeíró és Választási Bizottságok iratai b) Névjegyzékek,, jegyzőkönyvek

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait LENCSÉS ÁKOS 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait az ELTE könyvtár matematika szakán végezte. Jelenleg másodéves doktorandusz az ELTE-n, és a KSH Könyvtár osztályvezetője. 1 Dely Zoltán:

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 100 hektárnál nagyobb et kezelők listája) 453 Pusztavacsi Erdészet 2378 Pusztavacs Pf.:10. 5575 Albertirsa 2,87 5,40 5576 Cegléd 96,48 6,83 5577 Ceglédbercel 35,83 5578 Csemő 405,40 1,23 5592 Dabas

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14. Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz-végállomás 8.00-16.00 6.00-18.00 Kamaraerdei

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám

BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám 1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE

A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE ZIELBAUER GYÖRGY A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ELHURCOLÁSA ÉS ELŰZÉSE (Válogatott szemelvények a korabeli magyar sajtóból) 1944_1948 SUB Göttlngen 7 206 390 36X 97A30713 ORSZÁGOS NÉMET ÖNKORMÁNYZAT BUDAPEST,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

II. ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI ADATOK

II. ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI ADATOK II. ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI ADATOK ANYANYELV A magyarországi cigányok három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Ezek: a magyarul beszélõ magyar cigányok, romungrók (akik magukat magyar cigánynak, zenész

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

Budapest, 2004. február

Budapest, 2004. február DR. HEINZ ERVIN DR. LAKATOS MIKLÓS: A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEREPE A NÉMET LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSÉBEN Budapest, 2004. február 1 BEVEZETŐ Magyarország és nyugodtan hozzátehetjük, az egész emberiség

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól

Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól A szakfelügyelői kar a tárgyévben tizenegy fővel (8 közlevéltári és 2 nyilvános magánlevéltári szakfelügyelő,

Részletesebben

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg

dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg dr. Tarczay Áron: A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez a jogtörténetben és jelenleg Bevezetés A 2004. december 5-i népszavazás kapcsán rengeteg szó esett arról, vajon

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

A MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK II. ORSZÁGOS KONSZENZUS KONFERENCIÁJA. 2002. Balatonkenese

A MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK II. ORSZÁGOS KONSZENZUS KONFERENCIÁJA. 2002. Balatonkenese A MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK II. ORSZÁGOS KONSZENZUS KONFERENCIÁJA 2002. Balatonkenese 1 A Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok által elfogadott konszenzusos döntések 2002-ben 1.) 2001. évi

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az újabb 2013. január 1-jei hatáskör változásra Szerkezete:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL 2011. ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4 1. Bevezetés 4 1.1. A megye főbb jellemzőinek bemutatása 4 1.2. A Kormányhivatal megalakulása, jogállása 6 2. A törvényességi

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben