HOVÁ TŐNTEK A NÉMETJEINK?
|
|
- Lajos Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HOVÁ TŐNTEK A NÉMETJEINK? A MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG TÖRTÉNETE ÉS KÁLVÁRIÁJA A XX. SZÁZADBAN A XX. századi Közép-európai trauma, melyet Trianon testesít meg, nem csak a Kárpát-medencei magyarságot sújtotta, hanem a vele évszázadok óta együtt élı német anyanyelvő, ugyanakkor kevert identitású német közösséget is ban trianoni Magyarország legnagyobb nemzetisége a németség volt a maga fél milliós tömegével 1 (a lakosság 6,9 %-a), mely létszám az 1946-os kitelepítése után fıre, illetve drasztikusabb becslések szerint fıre csökkent 2. A veszteség óriási, azonban méltatlanul kevés figyelmet szentelt neki a közvélemény és a történetírás. Napjainkban, túllépve a Trianon okozta anakronisztikus érzelmeken, józanésszel érdemes vizsgálni a tragédia okait, melyet a legjobban egy-egy szenvedı fél (nemzetiség) története és nemzeti karakterisztikája képes feltárni. A hazai németeknél továbbá fontos szerepet játszott a német politika, azaz az anyaállamhoz és a nácizmushoz való viszony, mely 45 után fı vád volt a kitelepítésnél. A magyarországi és Közép-európai német-kérdés többszintő problémát testesít meg, nemcsak történelmi, de politikai és erkölcsi vonzata is van, példaértékősége ezért is jelentıs. 3 Mit mond a történelemtudomány? Elöljáróban szükséges összehasonlítani régiónk etnikai térképét a német kisebbség szempontjából. A történelmi Magyarország területén a trianoni békeszerzıdést megelızıen 1,9 millió ember vallotta magát német anyanyelvőnek, 4 nemzetiségőnek. Nagy létszáma 1 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században es népszámlálások szerint fő, ugyanakkor sokan nem merték bevallani, hogy németek, így a létszám fő körülire becsülhető. 3 A tanulmányban kisebbségi német politikusok beszédeit, írásait felhasználtuk és vállalkozunk a magyar politikai elit álláspontjának felvázolására is. A forráselemzés mellett monografikus igénnyel készült olyan munkákra támaszkodunk, mint például Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Bihari Mihály: Magyar politika , Szarka László: Kisebbségi magyar közösségek a XX. században, illetve a Magyarországi németek rövid története c. írás. Die Deutschen in Ungarn (letölthető: Forrás: Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 4 Száray Miklós: Népességváltozás és anyanyelv a Kárpát-medencében (adattábla)
2 ellenére a német közösség nem volt egységes, eltérıen a többi nemzetiségtıl, nem élt egy etnikai tömbben: országszerte szétszórtan, urbanizált és iparosodott karakterébıl fakadóan nagyvárosok vonzáskörzetében helyezkedett el. Ennek egyik oka, hogy telepesként nem egy idıben érkeztek az országba, például az erdélyi szászok már a XIII. század óta jelen vannak és fontos részei különösen az erdélyi társadalmi rendnek. Ellentétes példaként a svábok a XIX. században a centrumokban és a Délvidéken telepedtek le és nem volt idejük, emellett fıleg érdekük beilleszkedni a magyar társadalmi, jogi és politikai rendszerbe egyes gondolkodók szerint nem koegzisztens részei az országnak. Ausztriához és Magyarországhoz főzıdı sajátos viszonyuk miatt a németek többsége a Monarchia kereteiben gondolkodott, nem volt céljuk az elszakadás, annak fölbomlasztása. Természetesen a korszak velejárója volt, hogy a környezı államok propagandája miatt egyes területeken, mint Dél-Erdélyben, az erdélyi szászokat sikerült félrevezetni és elszakadásra bírni, de a németek döntı többségére ez a magatartás nem volt jellemzı június 4. után a trianoni Magyarországon maradt német (29,2%-a a Kárpát-medencei németeknek, a továbbiakban csak össznémetek ), akik fıleg Baranya megyében és a Dunántúl nyugati határsávjában éltek. Az utódállamok közül Ausztriához került Burgenland, ahol német élt (16,1%-a az össznémeteknek). Ez a döntés számarányuknak köszönhetıen mondhatni a békeszerzıdés egyetlen igazságos pontja volt, mert itt legalább az etnikai elven nyugvó rendezés elvét alkalmazták. Jellemzıen az összes környezı államhoz kerültek jelentıs német közösségek. Ausztria után Csehszlovákia területén élt a monarchia utódállamai közül a legnagyobb német közösség, akik szudétanémeteknek 5 nevezték magukat. Létszámuk az 1931-es népszámlálás szerint a cseh tartományokban fıt tett ki (30 %-a a cseh lakosságnak), mely aránnyal a szudétanémetek képesek voltak jelentıs befolyást gyakorolni a politikai és gazdasági életre, ugyanakkor a náci Németország erısödésével részlegesen megbénítani az állam mőködését is 6. Csehszlovákia másik alkotórészében, Szlovákiában az úgy nevezett kárpátnémetek 7 éltek: létszámuk fıt tett ki (14 %-a az össznémeteknek). Érdekesség, hogy a kárpátnémetek az egyre radikálisabb, nacionalistább politikát folytató szudétanémetekkel szemben a II. világháborúig a szlovákiai magyarokkal egy platformon 5 Arnold Suppan: A szudétanémetek Prága és Bécs között. História 2002/8. szám 6 A csehszlovák belpolitikára a 30-as évektől fokozatos nyomás nehezedett a hitleri Németország felől. A fő vitapont a szudétanémetek helyzete volt, melynek védelmét a náci Németország felhasználta expanziós törekvéseire, Csehszlovákia felosztására és Lengyelország lerohanására. 7 Úgy nevezett cipszerek és mánták. Forrás: Esterházy és a szudétanémet politika. In: Esterházy János élete és mártírhalála
3 álltak, mind világnézetben, mind belpolitikában. Nitsch Andor, a szepességi németek vezetıje 1935-ben kijelentette, hogy a szlovenszkói németség érdekei teljesen eltérıek a szudétanémet érdekektıl, ezért az itteni németség nem támogatja a szudétanémet pártokat. 8 A Nagy- Romániához került németek (szászok) száma hasonló arányú volt, mint a magyarországiaké, fıt számláltak (29 %-a az össznémeteknek). A szászok ellene voltak a dualizmus kori magyar politikának, mivel a magyarosító politika korlátozta ıket, ezért az december 1-i gyulafehérvári csatlakozási győlésen Románia mellé álltak, feltételezve, hogy sorsuk jobbra fordul. Várakozásaikkal ellentétben azonban a román állam is asszimilációs politikát folytatott, ami a korábbi magyar intézkedéseknél drasztikusabb következményeket jelentett a szászokra nézve. Végül Jugoszláviára kell kitérni, ahol mintegy (16 %-a az össznémeteknek) német élt, fıleg a Vajdaságban, államhatárral elválasztva baranyai testvéreiktıl. Mivel e régió (a történelmi Délvidék) igen kevert volt és a németek aránya megközelítette az 1 millió fıt, ezért a világháború alatti hitleri koncepciókban a dél-dunántúli, baranyai, bácskai és temesi területeken élı németek önálló államának képe megjelent, Prinz Eugen Gau 9 néven. Mint a történelem igazolta, a II. világháború fı kiváltó okai közé sorolható a kisebbségi jogok biztosítása, melyet a hitleri politika ürügyként használt fel Európa lerohanására. A világháborús német vereség a térség német közösségeinek a sorsát is megpecsételte, a békekonferenciák döntöttek a lengyel, a cseh és a magyar területeken élı németek kitelepítésérıl, míg a jugoszláviai és a romániai németekre az elüldözés, a vagyonelkobzás és a megbélyegzés várt. Németek a magyar politikában A trianoni határokon belül a korábbi viszonyoktól eltérıen Magyarország mondhatni homogén állammá vált, lakosságának 10%-a maradt csak nemzetiség melyet döntıen az fıs németség és a fıs szlovákság alkotott. Relatív nagy létszámának köszönhetıen a németek augusztus 3.-án önszervezıdésbe kezdtek, megalapították a 8 Molnár Imre: Esterházy János élete és mártírhalála. In: 77.o. 9 Részlet Perjés Géza Bárdossy László és pere című munkájából: A Bácskából Telekihez érkező jelentések szerint a helyi svábság körében erősen magyarellenes népi német (volksdeutsch) agitáció indult meg, sőt olyan, a náci párt által kidolgozott tervekről is voltak hírek, amelyek szerint Bácska, Tolna és Baranya sváblakta területeit Prinz Eugen Gau néven Németországtól függő tartománnyá akarja szervezni. "
4 Magyarországi Német Népmővelıdési Egyesületet (MNNE, Volksbindungsverein), melynek elnöke a liberális Gratz Gusztáv volt. A korszellem hatásai nem csak a magyar elitre voltak hatással, a fasizmus és a nacionalizmus a németség körében is támogatókra lelt. Hitler hatalomra jutása után a hazai németség egy része úgy érezte, hogy érdekeit a nácizmus védi, vele szemben azonban egy a magyar államhoz lojális tömb is körvonalazódott. A náci politika igyekezett kihasználni minden lehetıséget arra, hogy befolyását növelje a térségben, ezért gyakori volt Magyarországgal szemben a vád, hogy a német kisebbséggel kedvezıtlenül bánik, melyet még a szudétanémet vezetı, Konrad Henlein is próbált kijelentéseivel alátámasztani. Henlein szavaival a németség magyarbarátága attól függ, hogy mennyire elégedett a trianoni Magyarország területén élı németség, emellett úgy vélte, hogy (a magyarországi) németségnek bizonyos panaszai vannak, amit minél hamarabb orvosolni kell 10. A korabeli magyar kisebbségpolitikára jellemzı volt a kisebbségi kultúra, fıleg a német, támogatása és az anyanyelvi oktatás biztosítása. A célja a kormánynak ezen intézkedésekkel az volt, hogy a nemzetközi politikában kedvezı képet alakítson ki magáról, ezáltal a határon túli magyarok helyzetét segítve az igazságos etnikai revíziót elérje. A Bethlen-kormány által 1923-ban megalkotott oktatási rendeletben, az úgy nevezett A-típusú népiskolákban, lehetıséget adtak a nemzetiségi tanulóknak a magyar és saját anyanyelvük tanulására, mely jogkör a késıbbi reformok 11 során szélesedett, tehát a náci propaganda által hangoztatott vád alaptalan és túlzó volt. Ugyanakkor a magyar politikai elitnek nem volt érdeke, hogy a németség politikailag megszervezze önmagát, elegendınek látta a kulturális autonómia biztosítását. Hitler hatalomra jutását követıen a harmadik utas politikai mozgalmak (Szabó Dezsı, Bajcsy- Zsilinszky Endre) és meghatározó gondolkodóik, illetve az Egységes Párt konzervatív szárnyát alkotó tradicionális elit (Bethlen István: a magyarországi németek könnyen felırlıdhetnek a két malomkı között 12, Teleki Pál) egyre jobban tartott a német befolyástól, melyet a hazai németekben látens módon megvalósulni láttak. Ezen mérsékelt csoportok elsısorban Németország és befolyásának ellenzıi voltak, közvetve pedig a német kisebbség asszimilációját tartották elırevezetınek. A németellenesség okai közé sorolható továbbá a pozícióféltés és az anyagi irigység is. A gazdasági világválságot a svábok kevésbé sínylették meg, így életszínvonaluk jelentısen a középosztályhoz közeledett, olykor meg is haladta azt. Illyés Gyula Pusztulás címő baranyai útirajzában a következıképp vélekedett a 10 In: Molnár 78.o december: nemzetiségi iskolarendeletben a B-típusú népiskolák alakításáról rendelkezik a kormány. 12 Bethlen István beszédei, 1940
5 német kisebbségrıl: Pusztul a magyarság, pusztít az egyke, tért hódít a németség, a nép vezetıi - beleértve az értelmiséget is - tétlenül nézik a nemzet döntı részét kitevı parasztság pusztulását, a nemzet felbomlásának szinte feltartóztathatatlan folyamatát. 13 Gratz Gusztáv, mint az MNNE elnöke, volt az összekötı kapocs a magyar politika és a német kisebbség között. Gratz célja az oktatás és kulturális jogok biztosítása és kiterjesztése volt, vele szemben azonban a náci hatások következtében szervezıdni kezdett egy radikális irányvonal, mely politikai jogokat és autonómiát követelt. Az március i Anschluss után Magyarország határos lett a német Birodalommal, mely az ország belpolitikájára és nemzetiségi politikájára is hatást gyakorolt ban Gratz Gusztáv a következı memorandumot intézte Darányi Kálmán miniszterelnök felé: Mindettıl eltekintve pedig az a meggyızıdésem, hogyha a dolgok úgy haladnak, mint eddig, akkor a túlzó elemek rövid idın belül magukkal fogják ragadni az egész magyarországi németséget. Komolyan gondolkozom azon, hogy nyíltan szembeszállnék a nyilvánosság elıtt és a parlamentben egyfelıl a Huss-Basch-féle agitációval és annak berlini támogatóival, másfelıl pedig azokkal a felfogásokkal, amelyek lehetetlenné teszik a túlzók elleni eredményes küzdelmet. A kérdés, amelyre feleletet kell találni az, hogy mit kellene tenni a német mozgalomnak helyes mederben való visszaterelésére november 26.-án Basch Ferenc vezetésével megalakult szudétanémet mintára a Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn), mely váltást jelentett a többségi nemzethez való viszonyukban. A szervezet megalakulásával párhuzamosan Gratz lemondott tisztségérıl és visszavonult a politikától, mivel céljaiban és autonómiatervében jelentıs eltérések voltak, illetve a Volksbund által képviselt utat járhatatlannak tartotta. Basch a következıképp vélekedett a magyar kisebbségpolitikáról a Volksbund megalakulása után: "Az elmúlt évben gyakran volt alkalmam idehaza és külföldön magyar politikusokkal beszélgetni. Eme ıszinte beszélgetések során nem találtam közöttük senkit, aki végül be ne ismerte volna, hogy a német kérdés kezelésében alapvetı változásoknak kell beállniuk Magyarországon." 15 A II. világháború kitörésével Hitler a közép-európai népforgácsok egyesítésére kidolgozott egy újabb koncepciót, melynek lényege abban állt, hogy a kárpát-medencei és a 13 Kiss Mária Rita: Az ellenzéki politikai ideológiai irányzatok átalakulása a harmincas években 14 Gratz Gusztáv memoranduma Darányi Kálmán miniszterelnökhöz a Huss-Basch-féle mozgalom megfékezésének belpolitikai okokból tapasztalt akadályairól (letölthető: 15 Spannenberger Norbert: A Volksbund: Egy népcsoport nemzetiszocialista szervezete vagy emancipációs kisebbségi egyesület? Forrás: Günser Zeitung, november 27. (letölthető:
6 szudétanémeteket 16 a megszállt lengyel területekre kell telepíteni kolonistaként, kiterjesztve a német életteret. A magyarországi német közösség ezt a koncepciót igaz elutasította, de az államtól a Volksbundnak hitleri hátszéllel sikerült újabb engedményeket kicsikarni az oktatásban (saját kezeléső népiskoláik 17 lehettek), illetve a németséget kizárólagosan képviselı szervezetté nyilváníttatta magát. A világháború elırehaladtával a Volksbund epigonként követte a náci pártot, megalapították a Deutsche Jugendet, illetve az ideológiát éltetı nı- és diákszervezeteket alakítottak ki, 44. március 19. után pedig teljesen alárendelıdött a hitleri politikának. Nagyobb problémát jelentett az ország szuverenitásába való beavatkozás, miként Hitler többször önkéntes toborzást kért az SS-be és a Wehrmachtba, elıször fıben meghatározva. Az önkéntesek elfogyása után és a német megszállás bekövetkeztével 1944-tıl kényszertoborzásokat tartottak a német hadsereg hiányának kompenzálására. A toborzások alatt mintegy németet szállítottak el a frontra akaratuk ellenére, illetve telepítettek át a birodalomba. Kezdetben a magyar állam az önkéntesektıl megvonta a magyar állampolgárságot, de a kényszerő toborzások bekövetkeztével szigorított az állampolgárság elvesztésének a feltételein, így a kényszerítettek megtarthatták azt. Gratz Gusztáv 18 vezetésével a náci befolyással szemben megalakult a németek körében a Hőségmozgalom 19, mely a magyar állam mellett való kitartást és a magyarországi német identitást helyezte elıtérbe. A szervezet akár még a népiskolákról való lemondás árán is hő volt Magyarországhoz, azonban a német megszállás után a Sztójay-kormány betiltatta, Gratzot és vezetıit internálta. A nyílt szembeszállás a náci érzülető németekkel szemben azért példaértékő a hazai németek részérıl, mivel nem csak a megszálló hatalommal helyezkedtek szembe, hanem saját honfitársaikkal. Ezen ismeretek tükrében kell vizsgálni a kitelepítést és körülményeit. 16 A szudétanémeteknek Hitler kétféle koncepciót dolgozott ki: Csehországban döntő többségbe kerülni és elnyomni a cseheket, vagy a lengyel területeket kolonizálni népiskola, 3 polgári iskola, 2 gimnázium. 18 Gratz Gusztáv memoranduma Darányi Kálmán miniszterelnökhöz a Huss-Basch-féle mozgalom megfékezésének belpolitikai okokból tapasztalt akadályairól (letölthető: 19 Mit Treue zum Vaterland Hűséggel a hazához!. Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
7 A kitelepítés 20 A vesztes világháború következtében benyomuló szovjet csapatok magyarországi jelenléte és az új politikai elit körvonalazódása, illetve a közvélemény német-és háború ellenessége a német kisebbséggel szembeni magatartásban testet öltött. A többség, hasonlóan a szomszédos országoknál bevett gyakorlathoz, 45-tıl kisebbségéhez úgy viszonyult, hogy az (a németség) eljátszotta jogait és kollektíven felelıs a II. világháború alatti cselekedeteiért. A következı két idézet alátámasztja, hogy a németek megítélése a magyar társadalomban és politikában rendkívül szélsıséges, a világháború után fıképp elutasító és kirekesztı volt. A népi írókhoz tartozó Kovács Imre 1945 áprilisában a magyar közhangulatot tükrözı szavaiban az alábbi módon vélekedett a német kisebbségrıl, stigmatizáló jelzıket használva volksbundistáknak nevezve ıket 21 : A svábság egy batyuval jött ide, egy batyuval is menjen. A svábok önmagukat szakították ki az ország testébıl, minden tettükkel azt bizonyították, hogy együtt éreznek a hitleri Németországgal. Most hát osztozzanak Németország sorsában. A svábokat ki fogjuk telepíteni. Távozzanak! Az nem lehet, hogy a legjobb földeket Volksbund-tagok foglalják el 22. Eckhardt Tibor, a kisgazdamozgalom emblematikus figurája, némileg másként vélekedett, új szempontokat emelve be a németségrıl szóló közbeszédbe: Ha megengedjük hogy a svábság német származása miatt üldözıbe vétessék, elveszítjük jogunkat, hogy saját magyar kisebbségeinket a trianoni határokon túl megvédjük. 23 A magyar társadalom diszkriminatív magatartása azért is érdekes, mivel alig egy évvel korábban átélte a Holokausztot 24, ahol hasonló számú embertömegrıl (saját állampolgárokról) mondott le az állam és a társadalom idegen hatalom nyomására. A németek kitelepítése kísértetiesen hasonló vonásokkal bír. Bibó István a tıle megszokott módon a közmorál szempontjait képviseli: ( ) mindenki, aki a svábok közül magyarnak vallotta magát (a II. világháborúban A szerz.), kitette magát bizonyos terrornak a jelen lévı vagy pláne a fenyegetı német hatalom részérıl. Ha már kitelepítésnek lennie kell, akkor ez szorítkozzon azokra, akik német nemzetiségőnek vallották magukat Die Vertreibung A magyarországi németek kitelepítésének jogi alapjai és előzményei. Forrás: ungarndeutsche.de 21 Az egész közösséget Volksbundistának tartva, nem vette figyelembe, hogy voltak köztük demokratikus értékrendet vallók is, illetve a Hűségmozgalomban résztvevők. 22 Yehuda Lahav: Svábok, magyarok a háború után. Forrás: Beszélő (Letölthető: 23 Ungváry Krisztián: Antiszemitizmus és németellenesség 24 Becslések szerint a Holokauszt áldozatainak száma főre tehető. Forrás: Romsics Ignác, Deportáltakat Gondozók Országos Bizottsága, Rágalmazásellenes Liga (ADL) 25 Bibó: 1945
8 1944 végén a szovjetek fokozatos bevonulásával rögtön született egy hadparancs, mely rendelkezett a német származású munkaképes állampolgárok deportálásáról malenkij robotra, mintegy fıt érintve (a szovjet parancsról a magyar kormány késın értesült). A Szovjetunió Közép-Európában megpróbált minél nagyobb embertömeget saját gazdaságának újraépítéséhez deportálni, ezért fıképp a gyıztes államokkal szembeni népcsoportokat használták fel, így a határon túli magyarokat és a hazai németeket is augusztusában a potsdami konferencián a gyıztes hatalmak döntöttek a lengyelországi és csehszlovákiai szudéta- és kárpátnémetek teljes, míg a magyarországiak részleges kitelepítésérıl. Bibó István irataiban a következı módon emlékezik meg a konferencián történtekrıl: A potsdami értekezletnek, gondolom, minden eszébe jutott, csak az nem, hogy Magyarországon ilyet elrendeljen, hiszen nem rendelt el Romániában, Jugoszláviában sem. Ezzel azonban a magyarországi svábok ügyébıl akta lett, s ha már felelni kellett a magyarok kérdésére, a legegyszerőbb az volt, hogy a lengyel és a cseh kitelepítésre vonatkozó határozatok mellé hozzácsapják a magyarországi németek kitelepítését is. 26 A SZEB az értekezleten elhangzottakra hivatkozva felszólította a magyar kormányt, hogy azonnal lásson hozzá német kitelepítéséhez, melyet az nem volt hajlandó elfogadni, mivel a teljes kitelepítés elfogadhatatlan álláspontot jelentett a helyzet rendezésére 27. A hazai németség háború utáni helyzetét a /1945 ME számú rendelet szabályozta, mely megfogalmazta, hogy: Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki az utolsó népszámlálás (1941) alkalmával német nemzetiségőnek vagy anyanyelvőnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá aki a Volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt. 28 A magyar kormány a kitelepítést összekötötte a napirenden lévı földosztás során felmerült problémák kezelésével és a háborús bőnösnek kikiáltott csehszlovákiai magyarság ügyének rendezésével 29. A tulajdonelkobzással párhuzamban megvonták a németektıl a választójogot, az anyanyelven való oktatás jogát is, illetve az asszimiláció céljából intenzív széttelepítések kezdıdtek a tömb-német területeken (Baranya és Tolna megye). 26 Bibó István: A 45-ös sváb kitelepítés (Letölthető: 27 Zárójelben meg kell jegyezni, hogy ekkor a háborús veszteség (minimum fő), a malenkij robotra elhurcolás ( fő) és az elmenekülés miatt (nincs pontos adat, tízezres nagyságú) a németség száma főre volt tehető. 28 Magyar Közlöny: december 29. Forrás: német családtól kobozták el ezen időszakban birtokát, földjét és gazdaságát.
9 A magyar kormány nehéz nemzetközi helyzetét jelzi, hogy míg az országon belül a németség helyzetét kellett megoldania, addig határon túl, fıleg Csehszlovákiában, a magyarok tömeges kitelepítése ellen kellett küzdenie. E problémák mellett továbbá gondoskodnia kellett a délvidékrıl az anyaországba menekülı hányattatott sorsú bukovinai székelyekrıl, az Erdélybıl menekült magyarokról és a háborúban hontalanná váltak letelepítésérıl is. Az i - re a pontot az február 27-i csehszlovák-magyar lakosságcsere 30 tette, minek következtében felvidéki magyarnak kellett otthont találni, így kézenfekvı megoldásként szolgált (anyagi források hiányában) a németek kitelepítése, ezáltal szabad házhoz juttatása a menekült magyaroknak. Gyöngyösi János külügyminiszter kijelentésében, tükrözve a kormány álláspontját, elutasítja mind a kollektív bőnösséget, mind a német kisebbség diszkriminációját:...a demokratikus Magyarország kormánya kijelenti, hogy meggyızıdésével ellenkeznék a magyar állampolgároknak tisztán etnikai, származási ok miatti kitelepítése. Úgy ezt, mint a kollektív büntetések mindenféle faját helyteleníti január én indultak meg Magyarországról a SZEB 32 parancsára az elsı kitelepítettek vonatai a megszállási zónákra darabolt Németország felé. Pontos adatok hiányában csak megbecsülni lehet a kitelepítettek számát: az amerikai és a szovjet zónába megközelítıleg embert telepítettek ki, emellett a francia és az angol zónába is indultak vonatok, így a kitelepítettek (malenkij robot során elhurcoltakat is beleértve) létszáma fı körülire tehetı (minimális becslés, egyes adatok szerint fı). Ezen a napon továbbá kivégezték Basch Ferencet is háborús bőnösség és hazaárulás vádjával. Az 1949-es népszámláláson alig 22 ezren (az összlakosság 0.2%-a) merték német anyanyelvőnek vallani magukat, amely adat az üldöztetésnek köszönhetı. A valóságban német/sváb maradt Magyarországon, akik a késıbbiekben elindultak az asszimiláció útján 33. Kisebbségpolitikánk a XXI. században A demokratikus rendszerváltással a magyarországi kisebbségek újra megjelentek a közbeszédben, lehetıvé vált a létezésükrıl való diskurzus. A 93-as nemzetiségi törvényben a 30 Sikernek mondható az egyezmény, mivel a csehszlovák kormány az egész magyar közösséget ki akarta telepíteni, azonban ehhez a szövetséges hatalmak nem járultak hozzá, így csak ember megélhetését kellett megoldania a kormánynak. 31 Johann Till: Kiemelni és ártalmatlanná tenni a svábságot. Forrás: Beszélő (Letölthető: január 4-i kitelepítési rendelet ben a Magyar Dolgozók Pártja eltörölte a svábokat érintő osztályellenesség vádját, azonban kisebbségi jogaikat nem gyakorolhatták a pártállam internacionalista jellegéből fakadóan.
10 magyar állam biztosította az önkormányzatiság, a nyelvhasználat és a kulturális élet jogát (a 93-as törvényt a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény váltotta), ugyanakkor parlamenti képviseletüket napjainkig nem szabályozta. A jogi szabályozás mellett a morális tettek is fontosak: a bocsánatkérés és a megemlékezés elengedhetetlen eleme történelmünk megértésének. A 2011-es népszámlálási adatok szerint napjainkban fı vallja magát német nemzetiségőnek, mely létszámban az uniós tagság és jogok révén a Németországból visszatelepülık, de a munkavállalók is nagy arányt tesznek ki. A méltó megemlékezés érdekében az elsı sváb kitelepítettek vonatjának indulásának napját, január 19- ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította 2012-ben az Országgyőlés 34. Az emléknapot a parlamenti pártok egyöntetően szavazták meg, a Kereszténydemokrata Néppárt a következı közleményt adta ki az esemény jelentıségérıl: Az igazság akár ismételt kimondása, a meghurcoltaknak és előzötteknek járó tiszteletadás minden nemzetnek feladata és kötelessége. Különösen igaz ez a többségi nemzet és a nemzetiségek közösségei kapcsolatára. Ezek hozzájárulnak a nemzetiségi önismeret és a nemzetiségek önbecsülésének kialakításához, megerısítéséhez ben egy évtized botlása miatt egy közel ezer éves kapcsolatunk romlott meg a magyarországi németekkel. A korabeli magyar politikai elit úgy döntött, hogy eltávolítja ıket a nemzet testébıl. Radikálisan fogalmazva azt mondhatjuk, hogy a politika a korabeli standardnak megfelelıen viszonyultak a bőnös kisebbséghez. Nem vett viszont tudomást arról, hogy a környezı államokban a magyarság is kollektív bőnösnek lett kikiáltva és hasonló üldöztetést kellett elszenvednie. Nincsenek bőnös népek, csak bőnös egyének és bőnös indulatok. A kitelepítettek hiánya felbecsülhetetlen, csakúgy, mint a deportált zsidóságé, akik szintén közénk tartoztak. Azáltal, hogy a problémát 2013-ban is górcsı alá lehet venni, elemezni és megérteni, talán ráébredünk itt a Kárpát-medencében arra, hogy a békés együttélés közös érdekünk. 34 Keisz Ágoston: Nincstelenül távoztak a svábok Magyarországról (Letölthető: 35 KDNP: Legyen emléknap január 19-e. Forrás: Magyar Nemzet Online (Letölthető: és
11 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM, FORRÁSJEGYZÉK 1. Szakirodalom Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Osiris, 2010) Molnár Imre: Esterházy János élete és mártírhalála (Méry Ratio, 2010) Bihari Mihály: Magyar politika (Osiris, 2011) Szarka László: Kisebbségi magyar közösségek a XX. században (Gondolat Kiadó Kör, 2008) 2. Tanulmányok, cikkek Die Deutschen in Ungarn: Magyarországi németek rövid története. Letöltés: ( Arnold Suppan: A szudétanémetek Prága és Bécs között. Forrás: História 2002/8. szám. Letöltés: ( Spannenberger Norbert: A Volksbund: Egy népcsoport nemzetiszocialista szervezete vagy emancipációs kisebbségi egyesület? Letöltés: ( Perjés Géza: Bárdossy László és pere. Letöltés: ( Kiss Mária Rita: Az ellenzéki politikai ideológiai irányzatok átalakulása a harmincas években Yehuda Lahav: Svábok, magyarok a háború után. Forrás: Beszélı. Letöltés: ( Ungváry Krisztián: Antiszemitizmus és németellenesség. Letöltés: ( Johann Till: Kiemelni és ártalmatlanná tenni a svábságot. Megjelenés: március. Forrás: Beszélı. Letöltés: ( Keisz Ágoston: Nincstelenül távoztak a svábok Magyarországról. Megjelenés: Forrás: Origo. Letöltés: (
12 KDNP: Legyen emléknap január 19-e. Megjelenés: Forrás: Magyar Nemzet Online. Letöltés: ( ) 3. Források Bethlen István gróf beszédei és írásai. Letöltés: ( Gratz Gusztáv memoranduma Darányi Kálmán miniszterelnökhöz a Huss-Basch-féle mozgalom megfékezésének belpolitikai okokból tapasztalt akadályairól. Letöltés: ( Bibó István: A 45-ös sváb kitelepítés. Letöltés: ( Magyar Közlöny: december 29. Illyés Gyula: Pusztulás. Letöltés: ( ADATTÁBLÁK Száray Miklós: Népességváltozás és anyanyelv a Kárpát-medencében. Nemzeti Tankönyvkiadó, Letöltés: ( Deportáltakat Gondozó Országos Bizottságának adatai. Letöltés: ( es népszámlálás. Letöltés: (
Hová tűntek a németjeink? A magyarországi német kisebbség története és kálváriája a XX. században. Konzulens: Kiss Mária Rita.
Hová tűntek a németjeink? A magyarországi német kisebbség története és kálváriája a XX. században Konzulens: Kiss Mária Rita Kispál Richárd Szegedi Tudományegyetem: Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kisebbségpolitika
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenVertreibung Megemlékezés a magyarországi németek előzetésének 60. évfordulójáról
Dr. Riedl Ferenc Helytörténeti Győjtemény Heimatmuseum 2040 Budaörs, Budapesti u. 47/1 Tel: 23/440-217, 441-042 Nyitva tartás: keddtıl szombatig 14 és 18 óra között, vasárnap 10 és 14 óra között Vertreibung
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenK28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944
K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös
RészletesebbenGonda Gábor. Ugyanúgy, de mégis másképp
Gonda Gábor Ugyanúgy, de mégis másképp A német kisebbséget érintő kényszermigrációs folyamatok néhány aspektusa Bonyhádon és Sopronban 1944 és 1946 között Az elűzetés nemzetközi háttere és összefüggései
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenNémet nép- és honismeret
Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenA határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.
A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében
Részletesebben8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!
8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló
TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).
RészletesebbenTakarodjanak, úgy ahogy jöttek. Egy batyuval a hátukon
KITELEPÍTÉS Takarodjanak, úgy ahogy jöttek. Egy batyuval a hátukon Veczán Zoltán, 2016. január 19., kedd 14:23, frissítve: kedd 15:20 Terror Háza Hetven éve, 1946. január 19-én indult el a Magyarországról
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *
ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenTRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
Részletesebben2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM
2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2006. LX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Alapította Heimler Károly. Kiadja: a Soproni Szemle Alapítvány Fıszerkesztı: Szerkesztıbizottság: DOMONKOS OTTÓ, GIMESI SZABOLCS, GÖMÖRI JÁNOS, HÁRS
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
Részletesebben56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett
1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
RészletesebbenA TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.
A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenMagyarország társadalomtörténete
1. Bevezetés 2. Magyarország helye Európában 3. Polgárosodás a dualizmus korában A Horthy-korszak 4. Trianon és következményei 5. Az elit és a középrétegek 6. Kispolgárság, parasztság 7. Az alsó rétegek
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenPéterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem
Péterfi Gábor MUNKAHELYEK 2013 - Evangélikus Pedagógiai Intézet, történelem tantárgygondozó 2000 - Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, középiskolai tanár, tanított szaktárgyak:
Részletesebbenberlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE
MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenAhol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség
Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették
RészletesebbenEmlékezések a solymári svábok kitelepítéséről. (szakdolgozat)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Szociológia BA Emlékezések a solymári svábok kitelepítéséről (szakdolgozat) Témavezető tanár: A szakdolgozat készítője: Dr.
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenHung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori
RészletesebbenA POLITIKUS, AKI A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KETTİS IDENTITÁSÁÉRT KÜZDÖTT
BLEYER JAKAB A POLITIKUS, AKI A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KETTİS IDENTITÁSÁÉRT KÜZDÖTT Bleyer Jakab (1874-1933) Bleyer Jakab 1920 körül (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Lt. sz.: 1595/1957 fk. Fotó: Brunhuber
RészletesebbenNyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl
Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl
RészletesebbenA KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA
A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenNekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára
Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több
RészletesebbenGyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében
Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1
RészletesebbenI. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról
Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar Történelem és Filozófia Egyetemi év: 2008-2009 Félév 2. I. Általános információk az elıadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve:
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenJelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenBALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám
1 BALOGH SÁNDOR: Jelenkori népvándorlás. Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után História, 1981/3. szám Az utóbbi hónapok történeti publicisztikájában nagy szerepet kap az úgynevezett
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenTAB2107 Helytörténet tematika
TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenA kisebbségek helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:
RészletesebbenSzékely Tanintézet Tevelen
Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,
RészletesebbenKÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY
KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Részletesebben3. feladat Kép: (I.) (II.)
1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R
RészletesebbenAbúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc
Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az
RészletesebbenTörténelmi tanulmányi verseny
Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenA ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI
A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.
RészletesebbenVARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK
VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,
RészletesebbenEgy kárpát-medencei sorsforduló
Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta
RészletesebbenA RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 9. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA:
CRI(2004)37 Version hongroise Hungarian version A RASSZIZMUS ÉS INTOLERANCIA ELLENI EURÓPAI BIZOTTSÁG 9. SZ. ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSA: AZ ANTISZEMITIZMUS ELLENI KÜZDELEMRİL ELFOGADVA : 2004. JÚNIUS 25 Strasbourg,
Részletesebben