A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben"

Átírás

1 A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben Ellentétpárok a helyi civil társadalomban, avagy: Bizonytalanságok elképzelések, hiányosságok adottságok, sodródás tervezés.

2 Egy felmérés tanulságai civil szervezetek a Sárvíz Kistérségben A Civil Iroda Alapítvány 2007-ben indította el programját a Sárvíz Kistérség civil szervezeteinek fejlesztése, együttmûködésük erôsítése és az együttmûködések új formáinak kialakítása, valamint a civil szervezeteknek a kistérség településeinek életében és a kistérségi fejlesztési programokban való megalapozottabb részvételének segítése érdekében. A program megalapozása a civil szervezetek térképének elkészítésével kezdôdött. A települések önkormányzatai, valamint a meglévô adatbázisok segítségével összeállított címlistán szereplô egyesületek egy kérdôíves felmérésben vettek részt. A Kérdôív kitöltését és feldolgozását követôen a kiválasztott szervezetek képviselôivel mélyinterjúk készültek, amelyek tovább árnyalták a helyzetképet és amelyek olyan kérdésekre is kitértek, amelyeket a kérdôív nem tartalmazott. A kérdôívek címzettjeinek megtalálása nem volt mindig egyszerû. Jellemzô, hogy néhány esetben a települési önkormányzat jegyzôjének a segítségére volt szükségünk, mert egyes szervezetek sem az országos, sem a helyi adatbázisokban nem szerepelnek. Találkoztunk olyan egyesületekkel is, akiket telefonon egyáltalán nem lehetett elérni, a kapcsolatfelvételt hosszabb szervezômunkának kellett megelôznie. A megkeresett civil szervezetek készségesen fogadták a kezdeményezést, segítôkészek voltak mind a kérdôívek kezelésekor, mind az interjúk készítése során. Válaszaikat természetesen alapvetôen meghatározta a helyzetük, a lehetôségeik és a helyi társadalomban betöltött szerepük. Az a helyzet, amelyet majd az alábbiakban bemutatunk, benyomásaink szerint nem tér el sok hasonló adottságokkal rendelkezô magyarországi kistérség civil szervezeteinek helyzetétôl, ezért átlagosnak, egyszersmind jellegzetesnek mondható. A Sárvíz Kistérség civil szervezeteit a másutt is tapasztalható kettôsségek jellemzik, általában. A civil társadalom változatlanul keresi a helyét a helyi társadalom és a település, mint befoglaló tér, a térségi együttmûködés és a fejlesztési programok, mint feladat és kihívás bonyolult viszonyrendszerében. Sok esetben külsô segítségre szorul helyzetének megerôsítése, feladatainak megfogalmazása és a folyamatokban való részvételéhez szükséges professzionalizálása szempontjaiból, ugyanakkor e külsô segítség formáinak, tartalmának és módszereinek, vagyis a tényleges saját szükségleteinek a meghatározásában bizonytalan. E fejlesztési programok végrehajtásának nehézségei tehát már a tervezés szakaszában kezdôdnek. Csak a szervezetekkel közösen lehet meghatározni a segítség mibenlétét, módszereit, ugyanakkor sok esetben e szükségleteket a szervezetek maguk sem tudják pontosan definiálni. A fejlesztési programoknak ezért meg kell találnia azokat a közös kiindulópontokat, amelyekkel mind a fejlesztôk, mind a civil társadalom képviselôi azonosulni tudnak. A helyi civil társadalom soha sem vonatkoztatható el azoktól, akik e társadalmi tér aktív szereplôi. A helyi civil társadalom nem elvont-elméleti fogalom. Emberek, személyiségek és egyéniségek, valamint saját történeteik összessége. Egyesületi elnökként, alapítványi mindenesként, településük polgáraiként tulajdonképpen ahhoz járulnak hozzá, hogy élôhelyük életminôségei javuljanak, változzanak. Tevékenységeikkel értékeket közvetítenek, közösségi érdekeket erôsítenek fel és A kérdôívet és az interjúkérdéseket a mellékletben közöljük.

3 artikulálnak, közösségi alkalmakat és együttléteket teremtenek és ezáltal teszik otthonosabbá a környezetet az ott élôk számára. Az a tapasztalat, amelyet e törekvéseik megvalósításakor szereznek az a helyi társadalom tapasztalataként hagyományozódik tovább. A civil társadalmat aktív szereplôinek energiái éltetik. Ezek az energiák összeadódhatnak akkor, ha a civil szervezetek megtalálják azokat a közös ügyeket, amelyek együttmûködéseiket táplálhatják és ezek az energiák légüres társadalmi térbe kerülnek és elvesznek akkor, ha a civil szervezetek túlságosan is csak saját belsô ügyeikre fordítják a figyelmüket és felôrlôdnek a fenntartás, a mûködési feltételek megôrzése, a forrásgyûjtés ügyei szakadatlan ismétlôdésének malmaiban. A statisztikai kistérségek természetes és belátható kereteket kínálnak a civil társadalom szereplôi nézôpontjából az olyan együttmûködések számára, amelyek végsô soron az energiák összeadását teszik lehetôvé. Ugyanakkor a statisztikai kistérségek nem pontosan definiált és elsôsorban közigazgatási-szervezési egységek, amelyekhez nehéz személyes viszonyt, identitást kialakítani. A jogi-politikai egységként még meg nem megszilárdult és ma elsôsorban adminisztratív-szervezeti kereteket jelentô kistérséghez való viszonyban és megközelítésekben sokkal nagyobb tér nyílik a személyes felfogások, nézetek, hozzáállások, beállítódások számára, amely ugyanakkor sok esetben nélkülözi az identitásban, a kötôdésben rejlô elkötelezettséget: a rövidebb távú és a primer települési szükségletekbôl kiinduló érdekek felismerése könnyebb, mint a hosszabb távon érvényesíthetô és a települések közötti tényleges együttmûködésben rejlô értékekéi. A településeknek egyértelmûen jó az, ha az ott élôk élénk, aktív egyesületi életet élnek. Több jó példát tudunk arról mondani, hogy az aktív egyesületek újításokkal élnek, felélénkítik a közösségi életet és kellemes alkalmakat teremtenek az együttlétre, sikeres forrásszerzéseik lényegében a település vagyonát gyarapítják. Hogyan néz ki mindez egy kistérségben? Az alábbiakban arra is kitérünk, hogy milyen lehetôségeket látunk az ilyen típusú együttmûködések számára a Sárvíz Kistérségben. Az alábbiakban arra is kitérünk, hogy milyen lehetôségeket látunk az ilyen típusú együttmûködések számára a Sárvíz Kistérségben. Elôfelvetések: a helyi civil társadalom helyzete, lehetôségei és adottságai A magyarországi civil társadalom belsô szerkezetének, folyamatainak és változásainak gazdagodó irodalma van. Az évi II. tv. az egyesülési jogról a politikai rendszerváltoztatás alapvetô feltételeként megteremtette a civil társadalom új reneszánszának jogi-alkotmányos feltételeit. Nem véletlen, hogy a hivatkozott irodalmak egyik kiindulópontja éppen ez: a polgári szabadságjogok garanciái megjelentek és megszilárdultak a magyar jogi rendszerben és ezzel sok évtizednyi kényszerû szünet után újra lehetôvé vált, hogy a polgárok ezzel az alapvetô szabadsággal, az egyesülés szabadságával élhessenek. A szabadságokkal való élés, mint természetes lehetôség és el nem vehetô adottság áll fenn egy modern, demokratikus, európai társadalomban. Az azonban a polgárokon múlik, hogyan és milyen módon élnek ezzel a lehetôséggel. A demokrácia minôsége az minden esetben a polgárok minôségén múlik. Ehhez rájuk, tudásukra, felkészültségükre, elkötelezettségükre, személyiségükre, akarataikra, képességeikre és készségeikre van szükség. Mindezt a szociokulturális tér, a politikai környezet, a gazdasági lehetôségek és a piaci környezet több módon is befolyásolhatja, többféleképpen is hatással van a folyamatokra. Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy a magyarországi civil társadalom a 90-es években a civilesedés új reneszánszát élte meg. A 90-es évek közepétôl egyre erôteljesebb folyamatként élhettük meg a civil társadalom saját intézményeinek kiépülését, amelyek végül is a jelenlegi fô intézményi keretek kialakulásához és azok megszilárdulásához vezettek. Az adó %-a, majd az NCA pályázati rendszerének kialakulása ezen intézményesülési folyamat fontos megtestesítôi. De ide sorolhatjuk a változó hatásfokkal és aktivitással mûködô Civil Házak megyei rendszerét vagy azoknak a tartós mûködésû orgánumoknak a megjelenését, amelyek hírt adnak a szektor folyamatairól, fórumokat biztosítanak a dialógusok számára és helyet adnak az elemzéseknek. (A NIOK Központ, a DemNet, az Önkéntes Központ, vagy a Civil Rádió, illetve a Civil Szemle periodika, pld.) A magyar civil társadalom tehát a 90-es évek elején lépett az intézményesítés útjára. Az elmúlt éves idôszakban e civil intézmények hatásaként tudatosabbá, tervezettebbé váltak azok a szolgáltatások is, amelyek a civil társadalom szereplôinek felkészülését, tudás-karbantartását, fejlesztési elképzeléseik támogatását tûzték ki célul. Képzések, tanácsadói tevékenységek, adatszolgáltatások, téma-specifikus szemináriumok vagy konferenciák valóságos rendszere alakult ki, és ennek a 90-es évek közepétôl gyorsuló, az informatikai eszközökhöz való hozzáférés lehetôségeit terjesztô fejlesztések is hozzájárultak. A 2000-es évek elejére a magyar civil társadalom tulajdonképpen elfoglalta a maga helyét a cyber-térben is.

4 Ugyanakkor ezek az alapvetôen pozitív folyamatok nem mentesek az ellentmondásoktól és korántsem érintettek, értek el mindenkit a civil szektorban 2. Alapvetô kérdések: A magyarországi civil szervezetek helyzetét, lehetôségeit, fenntartható programjainak, projektjeinek a sorsát és sikerét a befoglaló társadalmi környezet szociokulturális és gazdasági viszonyai alapvetôen meghatározzák. A magyar civil társadalom az ország területi különbségeivel szoros kölcsönhatásban lényegesen jobb helyzetben van a fejlettebb és lényegesen rosszabb helyzetben van a fejletlenebb régiókban,, a gazdagabb és a szegényebb településeken (vö. pld.: Közép-magyarországi Régió, Nyugat-dunántúli Régió versus Észak-magyarországi Régió vagy Észak-alföldi Régió térségei). A magyarországi civil társdalom szerkezete szerint még mindig enklávé-jellegû : vannak települések, ahol szervezett, látható civil társadalomról még mindig nem beszélhetünk, míg vannak települések, amelyeknek a szervezett, intézményes civil élete gazdag, fejlôdô. Szomszédos települések között is óriási különbségek lehetnek, sivatag és oázis váltakozik egymással. A magyar civil társadalomban változatlanul fennáll a település földrajzi és közigazgatási egységenkénti elkülönülése: a vidék-fôváros, megyeszékhely-kistelepülés, hátrányos helyzetû község, mint periféria-szolgáltatási és gazdasági központ, mint centrum különbségtétele érzékelhetô. A források sokkal inkább a centrumok, mintsem a fejlesztésre és külön támogatásokra szoruló perifériák felé áramlanak. A tényleges és meglévô, sokszor éles különbségek kiegyenlítésére jelenleg elsôsorban európai források állnak a rendelkezésre, amelyek megszerzéséhez azonban a perifériáknak sokszor nincsenek meg a tárgyi, technikai, anyagi és személyzeti erôforrásbéli feltételei. Az ilyen helyzet konzerválhatja és fenntarthatja a különbségeket. A civil társadalom társadalmi szerepének, helyzetének, adottságainak politikai megítélése mind az országos politikai, a két nagy versengô párt által uralt politikai térben, mind az ezáltal is befolyásolt helyi politikákban változatlanul ellentmondásos, hektikus, képlékeny. Ez befolyásolja a szerkezetek finomításához elengedhetetlen törvényalkotási tevékenységeket, a helyi politikákban a települési önkormányzatok hozzáállását, megközelítéseit. Sokszor egymással versengô, de egymásnak ellentmondó elméletek figyelhetôek meg, ezek sokszor kioltják egymást, nem segítenek a bizalmi helyzetek kialakulásához. A civil társadalom szereplôinek érdekképviseleti ereje gyenge, a saját adottságai melletti érvek készletei nem elégségesek átütôbb érdekképviselethez. Ezt a civil társadalom belsô, a politikai erôterekbôl átszivárgó megosztottsága sem teszi kedvezôbbé. A civil társadalom nem eléggé veszi ki a maga részét a korrupció elleni harcból, fellépésbôl. A civil szervezetek tevékenység-tipológiája inkább szûkülést, mint bôvülést mutat. Csak nagyon kevés civil szervezet képes közfeladatok átvállalására, projektek színvonalas lebonyolítására. A szabadidô-eltöltés, mint tevékenységtípus mentén szervezôdô szervezetek száma, aránya lényegesen meghaladja a tényleges társadalmi szükségletekre válaszoló szervezetek számát (mint pld: kisebbségek társadalmi integrációja, segítô szolgáltatások biztosítása szociokulturálisan hátrányos helyzetû, szegény csoportok, életkor szerinti élethelyzetekkel kapcsolatos sajátos problémákra reagáló például: ifjúsági, vagy nyugdíjas csoportok, európai integráció helyi vonatkozásaival foglalkozó csoportok, stb.). Az EU-hoz való csatlakozással az europaizálási folyamatok elsô nagy szakasza lényegében lezárult. Az Európában való más minôségû létezésnek a következményeivel a civil társadalomnak is dolgoznia kell, amely egyáltalán nem egyszerû folyamat. Ez a helyzet rengeteg új lehetôséget teremtetett a civil szervezetek számára, azonban az ezekkel való élés képességeket és készségeket is megkíván, amelyeket el kell sajátítaniuk és amelyeket folyamatosan karban kell tartaniuk. A csatlakozás utáni harmadik évben jól látszik, hogy a felkészülési szakaszban körültekintôen, tudatosan készülô szervezetek jól és a felkészülést kihagyó vagy különbözô okok miatt mulasztó szervezetek rosszul tudják kihasználni ezeket a lehetôségeket. Ez ma a magyar civil társadalom egyik töréspontja lehet: vannak és lesznek folyamatosan fejlôdô, gazdagodó, magabiztos szerveze- Érdekes gondolatokat vethet fel az, hogy a Bírósági nyilvántartásba-vételi adatok alapján pld.: mintegy civil szervezet, egyesület és alapítvány mûködik az országban, amely az ország lélekszámához képest a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint egyáltalán nem kevés ben az NCA pályázatokra összesen mintegy pályázó nyújtott be kérelmeket és ez a szám 2007-ben sem haladja meg a et. Vajon a nem pályázó, a szervezetek teljes számához képest mintegy 2/3-a nem kíván vagy nem tud megfelelni az NCA esetében nem is túlságosan szigorú pályázati feltételeknek?

5 tek, kevés számban és leszakadó, lemaradó, elszegényedô szervezetek, amelyek nem képesek pld. megfelelni az európai, sokkal nagyobb nyerési esélyekkel kecsegtetô projekt-pályázatokban való részvételre. A magyar civil szervezetek nagy többsége kis költségvetésû, csekély erôforrásokkal rendelkezô, alapvetô infrastrukturális hiányokkal küszködô szervezet! Mindezeket az itt vázlatosan felidézett kérdéseket egy kistérségi felmérés sem kerülheti meg, hiszen a kistérségi folyamatok általánosabban szólva a nagyobb, országos folyamatokba is beágyazódottak. Ezek figyelembevételével a felmérések és interjúk, valamint más adatforrásokból (pld.: Internet, sajtó) nyert információkat az alábbi csomópontok szerint kívánjuk bemutatni: a kistérség bemutatása, jellemzôi mint a civil társadalom környezete, élôhelye a kistérségi politikai szerkezet a szervezetek önképe kérdôív, interjúk fô tanulságok összefoglalása Az összefoglalást javaslatokkal zárjuk. Sárvíz Kistérség: adottságok, lehetôségek, helyzetek SÁRVÍZ KISTÉRSÉG Magyarországon, a Közép-dunántúli Régióban, a Régió egyik gazdasági, politikai, kulturális központjának, a székesfehérvári térségnek a szomszédságában fekszik. A korábban abai kistérségnek hívott alrégiót óta hívják Sárvíz Kistérségnek és a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérôl szóló 244/2003 (XII.18.) Korm.rendelet alapján jött létre. A kistérséget jelenleg Aba (4.654 lakos 4, 88 ha területen), Csôsz (1.086, 17 ha), Káloz (2.565, 48 ha), Sárkeresztúr (2.636, 47 ha), Sárosd (3.471, 48 ha), Sárszentágota (1.404, 46 ha), Seregélyes (4.614, 78 ha), Soponya (1.948, 50 ha), Tác (1.591, 32 ha) községek alkotják. Földrajzi fekvésérôl az alábbi térkép tájékoztat. A kistérség a Székesfehérvár Sárbogárd tengely mellett terül el. Északkeleti területe az M7-es autópályával érintkezik, amely Tác község római kori településmaradványainak (Gorsium) megközelítését egyszerûvé teszi. Keleti területe a Sárvíz Tájvédelmi Körzetet is magában foglalja, amely turisztikai lehetôségekkel bôvítette a helyi szolgáltatások körét, és amelyre térségi összefogás is szervezôdött, amelyet a Leader+ program keretei között az abai Sárvíz Önkormányzati és Területfejlesztési Kht koordinál, gondoz ( Sárvíz Helyi Vidékfejlesztési Terv 5 ). A VÁTI honlapján található információkkal az alábbiakban elsôsorban a civil társadalom szervezetei számára meghatározó kérdéskörökre szeretnénk felhívni a figyelmet (lsd: Ezek szerint a kistérség alapvetôen a térségi centrum, Székesfehérvár vonzáskörzetében fekszik. Ennek a foglalkoztatás, így az ingázásbejárás, a szabadidô-felhasználás lehetôségei és korlátai szempontjából nagy jelentôsége van. A kistérségben városi rangú település nincsen, a községek közül így, szigorúbban véve a közigazgatási szempontokat egyikük sem emelkedett ki. A belsô centrum és perifériák viszonyt, úgy tûnik, hogy a földrajzi elhelyezkedés (Aba viszonylagos centrális helyzete) és személyes-személyi kérdések ( az abai polgármester személyes szerepe, az abai civil kezdeményezések helyzete, szerepe) inkább eldöntik, mint más szempontok. A természeti adottságokat illetôen a kistérség alapvetôen a vizek területe, nincsen olyan település a térségben, amelynek legalább egy halastava ne lenne mondja a VÁTI. Ez az adottság különféle elképzelések formájában jelenik meg a kistérségi együttmûködésben és hatással van a civil szervezetek cél-választásaira is. A vizek azonban részben problémát (talajvíz magas, kezelendô szintje), részben adottságokat (termálvíz) jelentenek és az utóbbi vonatkozásban több elképzelés is megfogalmazódott ( élményfürdô pld.) elsôsorban turisztikai kitörési pontok keresésekor. Fontos megemlíteni, hogy a Sárvízi Tájvédelmi Körzet kialakításával elismertetett, hogy a térségben részben megôrzôdött a tájra jellemzô természeti környezet. Ez egyre inkább vonzerôt jelenthet a természetet kedvelô és elsôsorban a hazai, belsô turisztikai vándorlások szempontjából. Ezt a vonzerôt a történeti hagyományok, a kulturális örökség is felkeltheti, így Tác-Gorsium romkertje, a római-kori Pannónia egyik, még tanulmányozható és kiemelt mûemléknek minôsített helyszíne, vagy a seregélyesi Hadik-Kastély. 3 Az internetes kereséseknél még mindig közel azonos találatot jegyez a google keresô az abai kistérség hívószóra, mint a Sárvíz Kistérségre, ezért mindkettôt javasolt használni az információ-szerzéshez (a szerzô megjegyzése) Lakosság lélekszáma: KSH adatok, A terveket és a megvalósításról szóló beszámolókat lsd.: a Sárvíz Térségfejlesztô Egyesület honlapján.

6 Sárvíz kistérség térképe: A gazdasági-szociális adottságok tekintetében a hivatkozott VÁTI összeállítás megjegyzi, hogy a magasan kvalifikált munkaerôt Székesfehérvár elszívja a térségbôl. A gazdasági tevékenységeket az összeállítás a jellemzôen önfoglalkoztató és a kiskereskedelemben és a helyi szolgáltatási szférában tevékenykedô mikrovállalkozások, illetve a jellemzôen mezôgazdasági tevékenységek (kis- és ôstermelôk) fogalmaival írja le. Az összeállítás hozzáteszi, (ezek olyan tevékenységek), amelyek sem magas szintû szakmai képzettséget, sem pedig számottevô tôkebefektetést nem igényelnek. A gazdasági helyzet, a vonzerô, a helyben-maradás lehetôségei, a munkapiaci folyamatok alapvetôen az országos helyzethez hasonlóan elvándorláshoz, elsôsorban a fiatal generációk eltávozásához vezetnek. A térség demográfiai mutatói óvatosan csökkenô tendenciát mutatnak. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a demográfiai adatokat a választásra jogosultak számával is érdemes összevetni, amely a települések összehasonlító adatai szerint nem csökken, hanem stagnál (lsd. 3. sz. melléklet). Az infrastrukturális ellátottság nem mondható rossznak. A közszolgáltatásokat illetôen (pld.: vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió) a kistérség ellátottsága a megyei átlagot meghaladja. Az elmúlt években a kistérség települései közötti különbség e tekintetben csökkent, a szolgáltatások közelítettek egymáshoz elsôsorban a külsô támogatások segítségével. A VÁTI már hivatkozott összeállítása, helyzetleírása szerint a kistérségbe között (frissebb adat nem áll a rendelkezésünkre) mintegy 7 Mrd 300 millió forint támogatás érkezett, alapvetôen és jellemzôen hazai, magyar költségvetési forrásokból. Az adat szerint ez a kistérség abszorbciós képességének (vagyis felvevô képességének) egyik adata. Ezen alapvetôen pályázaton elnyert összegeknek a kedvezményezettjei között nagyon kevés civil szervezetet találunk. Az összeget döntôen és jellemzôen a települések önkormányzatai pályázták és nyerték meg. Nyitott kérdések: hogyan vett részt ezekben a folyamatokban a helyi civil társadalom? Milyen partnerségek alakultak ki a pályázati programok megfogalma-

7 zásakor, illetve a nyertesség esetében a programok, projektek végrehajtásakor? az erre adható válaszokról források nem állnak a rendelkezésünkre. E rész zárásaként érdemes ideidézni a már szintén idézett, Sárvíz Akciócsoport által a helyi fejlesztési terv céljaiként megjelölt összefoglalást, amely így hangzik: A Fejér megyei Sárvíz Kistérség 2003 és 2010 között egyszerre váljon négy tartalom (vagyis) hagyományalapú, természet- és környezetbarát, tudásközpontú, intelligens közigazgatású és munkamegosztású kistérség - együttes megvalósításának funkcionális szervezôdésévé és mûködési mintájává. (sic! - a honlapon) Politikai, közpolitikai környezet, települési önkormányzatok A kistérség községei természetesen önálló közigazgatási egységek, önálló, saját hagyományaik és lehetôségek által meghatározott entitások. A települési önkormányzatok tisztségviselôit megint csak természetesen a településen élôk közvetlenül választják, a törvényben meghatározott ún. választási ciklusok lejártakor, amely egyben egy új választási ciklus kezdete is. Miért fontos, hogy ezt a ma már olyan természetes választópolgári gesztust, a szuverén állampolgárhoz el nem vehetôen hozzátartozó joghoz illeszkedô cselekedetet felidézzük e helyen? Elsôsorban azért, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a civil társadalom élete nem politikai ciklusok szerint szabályozott vagy ha igen, akkor az nagy baj lenne! Ez a ciklusokon átnyúló, nem azokra figyelemmel lévô jelleg éppen az, amely erôt és állandóságot kölcsönöz a jól mûködô, éber, figyelmes civil szervezetek cselekedeteihez! A választások azonban alapvetôen meghatározzák a politikai társadalom szereplôinek élet-ciklusait. Ez nincsen másképpen a helyi politikai és közéletben elmerülô, abban szerepet és tisztséget vállalók esetében sem. A helyi társadalomban azonban és ez elsôsorban a községek életére igaz minden szem elôtt történik : a választópolgári szerep és a település lakója szerep nem külön el élesen egymástól. Egy községi önkormányzat minden ügye beszélgetésekhez, vitákhoz, poharazgatásokhoz vezet el, hiszen eseménnyé válhat, hiszen ott történik, a településen. Szomszédságok, rokoni szálak, haragvások és megbocsátások éppen úgy benne vannak ebben a viszonyban, mint az a hivatalos aktus, a választás aktusa. A civil társadalom egyszerre lehet elszenvedôje (megértés és elfogadás híján) és nyertese ennek az állampolgári aktivitásnak. Eldöntheti, hogy részt vesz benne vagy kívül marad. Vannak arra példák, hogy civil szervezetek választások eredményét eldöntô módon vesznek részt a helyi választási kampányokban és arra törekszenek, hogy saját képviselôik bejussanak a helyi testületekben, de vannak arra is példák, hogy éppen ellenkezôleg: tüntetôen távol maradnak mindattól, ami, úgymond politika, hiszen mondják meg kívánjuk ôrizni függetlenségünket. Akár így, akár úgy, nem maradhatnak érintetlenek attól, ahogyan egy-egy települési önkormányzati testület (közgyûlés) összeáll, ahogy dolgozik, ahogy hozzááll a dolgokhoz, a településen kötelezôen és fakultatíve megoldandó feladatokhoz. A civil társadalom szempontjából mind a túlságos bevonódás és a kampányokban való harcos, egy kanditátus mellett kiálló részvétel, mind a túlságos és tüntetô távolságtartás egyaránt lehet káros. Annak a mérlegelése, hogy a civil szereplôk hogyan viszonyulnak a települési önkormányzat választott testületéhez és tisztségviselôihez (pld. a polgármesterhez) alapvetôen fontos kérdés. Egy település civil társadalma nem létezhet a települési önkormányzat nélkül és ellenében (kivéve akkor, ha a települési önkormányzat nyilvánvalóan törvényeket és közérdekeket sért de ez olyan forradalmi helyzet, amely jogállami megoldásokért kiált). Szerencsésebb, ha mind a civil társadalom, mind az önkormányzat képviselôi tudomásul veszik: partnerségre, együttmûködésre ítéltettek, mind a település életének jobbá tételéért, az ott élôk jobb létéért fáradoznak. Munkamegosztás, együttmûködés, közös cselekvés e felismerés kulcsszavai. A dolgozat ezen a helyén egy mindenképpen közös érdeket szeretnénk kiemelni. A helyi választásokon való részvétel minôsége a településen élôk közös kérdése. Magyarországon óta hagyománnyá vált, hogy az országgyûlési választásokon lényegesen nagyobb arányú részvételt regisztrálnak, mint a helyi választásokon. Nem is beszélve a helyi népszavazások intézményérôl, ahol több sikertelen helyi népszavazási kezdeményezést tartunk nyilván, mint sikereset! A részvétel minôségének egyik jele mégis mennyiségi mutató: a részvételi hajlandóság statisztikájában ragadható meg. E szempontból a Sárvíz kistérség települései vegyes és valószínûleg további szakértôi elemzéseket igénylô képet mutatnak. A 3. sz. mellékletben közöljük az adatokat (www.valasztas.hu adatai alapján). Ezekbôl a következô képet rajzolhatjuk fel: a térségi településeken a közvetlenül választott polgármesterek tartósan meg tudják ôrizni tisztségüket 1998 óta a 9 polgármesterbôl 6-ot mindig újraválasztottak, a választásokon való részvételi arányok településenként nagyon változatos és hullámzó képet mutatnak, a skála a legmagasabb kb. 60%-os aránytól a legalacsonyabb, kb. 30%-os arányig terjed, a települési összehasonlító adatok szerint Csôsz, Sárszentágota, Soponya és Tác választópolgárai az közötti idôszakban megtartott helyi választáso-

8 kon 50%-os, illetve azt egy kicsit meghaladó, míg Seregélyes, Sárosd, Káloz 40% körüli részvételi adatokat produkált. Abán a részvétel 30% körül mozgott. a választásokon induló jelöltek száma a három választási ciklusban lényegében stagnál és nem függ össze a választási hajlandósággal, illetve a részvétellel, a testületi tagok többségét a választópolgárok újra és újra megválasztják, nem cserélik mint jeleztük, ennek tényleges okait egy célvizsgálat tisztázhatná (elégedettség, beletörôdés az igazi okokat nem tudhatjuk meg a rendelkezésre álló és alapvetôen statisztikai-mennyiségi adatokból), kevés adatunk van arról, hogy az egyesületi, alapítványi, vagyis civil tevékenységekben aktív személyek mennyire kettôzik meg szerepüket mennyiben vállalnak önkormányzati képviseleti szerepet (két fôrôl, akik interjú-alanyainak voltak, állapítottuk meg, hogy egyesületi elnökként egyébiránt a képviselô-testület tagjaiként is aktívak), a VÁTI már hivatkozott és a kistérségrôl szóló adat-összeállításának állításával szemben hogy ti. a demográfiai mutatók csökkenést mutatnak a választói névjegyzékbe vettek száma lényegében stagnál, illetve óvatosan emelkedik a legtöbb településen ez felveti, hogy a munkavállalás, tanulás vagy egyéb okok miatt a településrôl elköltözôk identitása, kötôdése erôs maradt és szavazni hazajárnak, vagy azt veti fel, hogy az újonnan betelepülôk nagyobb részt kívánnak vállalni a település életének irányításában, a testület megválasztásával itt arra utalunk, hogy ezeket a kérdéseket a már szintén hivatkozott más vizsgálatnak kellene tisztáznia, ami azért is érdekes lehet, mert: úgy tûnik, hogy kevésbé tudatosult, a választás szempontjai között érdemes a kistérségi kitekintést is figyelembe venni, tehát, nem elegendô csupán a település szûkebb, lokálpatrióta érdekeire figyelni hiszen, úgy tûnik, hogy a kistérségi együttmûködésbôl több elôny is származhat! nem tudjuk, hogy ezeket a választópolgárok mérlegelik-e, ha igen, hogyan és miért?! E helyütt megemlítjük még, hogy az országgyûlési választásoknak is lehet szerepe a kistérségi programok elfogadása, az azokat segítô intézmények és eszközök koncentráltsága tekintetében. A magyar választási rendszer ún. kevert rendszer, egyéni választókerületekben közvetlenül választott országgyûlési képviselôket és területi listás szavazásokat ismer. Ez azt sugallja, hogy a közvetlenül választott egyéni képviselôknek van a térségükkel szemben kötelezettségük: annak a választókerületnek a kijárói, szószólói, ahol megválasztották ôket. Ennek vannak, lehetnek következményei a kijárások, lobbizások és az ezzel természetszerûen együtt járó kedvezményezések és büntetések szempontjából, amelyek egyébiránt egyszerû képviseletet, a megfelelô helyeken való jelenlétet és közvetlen vagy közvetett képviseletet, pld a Területfejlesztési Tanácsok tagjainak a kijelölését vagy a Parlament különféle bizottságaiban a lehetô legközvetlenebb területi alapú érdekképviseletet jelenti. Ez a bonyolult rendszer sok egymásnak feszülô akaratot, elképzelést, tervet kezel. Sokszor távolra kerül a helyi társadalomtól és ún. magasabb érdekeket szolgál. Kérdés, hogy a helyi civil társadalom és a települési önkormányzatok hogyan tudják mérsékelni ezt a távolságot és, hogy hogyan tudják közelíteni ezeket a folyamatokat az ott élô emberek életéhez? A helyi civil társadalomnak az e fejezet bevezetôjében elmondottakat fenntartva lehet szerepe a választópolgárok aktivizálásában, a választási hajlandóság erôsítésében, a passzivitás és a közömbösség elleni fellépésben. Innen térnénk át a kistérség civil szervezeteinek vizsgálatához, annak a tanulságaihoz. Civil szervezetek Sárvíz Kistérségben a felmérések A felmérés szempontjából a civil társadalom alatt e helyütt elsôsorban azokat a jogképességet szerzett és intézményesjogi formát öltött civil kezdeményezéseket értjük, amelyek jogi személyiségük lehetôségeinél fogva alkalmasak és képesek önálló gazdálkodásra, a saját döntéseik alapján projektek megvalósítására, állampolgári aktivitások szervezésére, folyamatos szolgáltatások kezdeményezésére és azok fenntartására. Ez természetesen korántsem fedi le a civil társadalom aktivitásait, és már csak a természeténél fogva sem vághat egybe a településen élôk gazdasági, szociális és kulturális értelemben sokféleképpen tagolt érdekeivel és lehetôségeivel. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy településen számos olyan csoport, közösség létezhet, amelyek nem is törekszenek arra, hogy a mûködés lazább formáit felváltsák egy szervezettebb és szilárdabb jogi alapokon álló formával. Vagy azért, mert erre nincsen szükségük, vagy azért, mert a szervezettebb formákhoz hozzátartozó kötelezettségeket nem tudják vállalni. Éppen emiatt e közösségeket, lazább csoportosulásokat igen nehéz azonosítani és elérni. Szükségleteik eltérhetnek a jogképességeket szerzett civil szervezetekéitôl és szükségképpen mások az érdekeik is. Azt mindig a helyi társadalom folyamatai döntik el, hogy eljutnak-e, vagy el akarnak-e jutni a szervezettség egy magasabb formájához.. Ugyanakkor a szilárd alapokon álló, és az aktív (állam)polgári tevékenységeknek intézményes kereteket adó civil társadalom nélkül egy település élete szegényebb, a település életét összefogni hivatott önkormányzat tevékenysége pedig

9 hiányosabb lenne. Ezért tehát hosszabb távon az is kívánatos, hogy a jogképességet nem szerzett közösségek egyesületté fejlôdjenek, hogy mûködésük feltételeiben hosszabb távon stabilizálódjanak, tagságuk és a település számára így kiszámíthatóbbakká válhassanak. A felméréseket a jogképességet szerzett egyesületek, alapítványok körében végeztük el 6. A Sárvíz Kistérség civil erôvonalairól nemcsak e felmérésekbôl tájékozódhattunk. Két alapvetôen fontos dokumentumot is fel kell idéznünk a kép teljesebbé tételéhez, amelyek voltaképpen segítettek abban, hogy a sárvízi civil szervezeteket elhelyezzük az ország civil térképén. A cikkek egyúttal jellegzetes felfogásokról is vallanak. A (Közösségi Adattár, Parola füzetek) közli Kiss Balázs: Közösség, hagyomány, kultúra: kistérségi összefogás a Sárvíz mentén c. írását, amely a kistérségi együttmûködés elôzményeire és ebbôl következôen kialakuló hagyományaira is figyelmeztet. A cikk írója óta kíséri figyelemmel a térségben zajló folyamatokat és azt állapítja meg, hogy máig több, mint 40 egyesületet alakítottak ebbôl 20 aktívan mûködik az adat Abára vonatkozik. Felmérésünkkor e 20-ból néhánynak már nem találtuk a nyomát. A másik írást a Civil Szemle 2007/3-4. számában találtuk Varga Csaba tollából és azt az abai helyzetet írja le, amikor a települési önkormányzat társadalmi szerzôdést kötött a településen élôkkel: a gondolatot, a rítust, az eseményt. A közvetlen részvételi demokrácia alapgondolata mentén fogalmazódott elképzelés a kistérség természetes központjaként mûködô településen fogalmazódott meg eredményeirôl, kisugárzó hatásáról, követésérôl az interjú-alanyaink nem számoltak be. A kérdôíves felmérésrôl A kérdôívet alapvetôen általános és e dolgozatban a civil társadalomról írott fejezet gondolatai alapján állítottuk össze. Az összeállításkor nem támaszkodhattunk a szervezetek által szolgáltatott adatokra és nem ismerhettük a tevékenységeiket. Ezért a kérdôív alapvetô és elsôdleges funkciója az volt, hogy adatokat nyerjünk, körvonalazhatóvá váljanak a szervezetek által választott tevékenységi körök, a szervezetek státusza, önképe, a költségvetése és egyéb erôforrásai, valamint elképzeléseik. A felmérés alapvetôen státusz-felmérés céljait szolgálta. A kérdôívet visszaküldô 22 szervezet közül 8 alapítvány (36%) és 14 egyesület (64%) között 7 (33%), között 3 (14%), között 11 szervezet (53%) nyerte el jogi személyiségét.. Egy szervezetrôl nem tudható, hogy mikor vették nyilvántartásba. Az, hogy a szervezetek nagy többsége viszonylag újonnan alakult, tevékenységét nemrégen kezdte meg úgy tûnik, hogy jellemzô a kistérségben. A válaszolók kevesebb, mint egyharmada alakult a magyar civil társadalom reneszánszát jelentô, közötti idôszakban és ez arra utal, hogy a kistérség civil hagyományai még tovább erôsödhetnek, gazdagodhatnak a késôbbiekben, vannak tartalékok. A szervezetek mûködési körülményeit szûkösség, sôt szegénység jellemzi. A válaszadók egyike sem rendelkezik saját infrastruktúrával, jellemzôen szívességi helyiség-használók (jellegzetesen a települési önkormányzat biztosít a számukra alkalmanként lehetôségeket, illetve az önkormányzat által fenntartott intézményekben oktatási, kulturális, közmûvelôdési intézmények találnak fedelet a fejük fölé ). Mindösszesen három egyesület jelölte meg válaszában, hogy bérelt helyiségben mûködik. A válaszadó szervezetek saját vagyonnal jellegzetesen nem rendelkeznek. A tevékenységükhöz szükséges eszközöket jellemzôen önkormányzati intézmények bocsátják a rendelkezésükre (két esetben a polgármesteri hivatal). A válaszadó egyesületeknek fô- vagy mellékfoglalkozású alkalmazottja nincsen, tevékenységeiket önkéntes munkában látják el. Jellemzô, hogy döntô többségük internet-hozzáféréssel saját jogon nem rendelkezik. Ez feltétlenül megnehezíti számukra a kapcsolattartást és a tájékozódást, továbbá hátrányokat jelent az egyre gyakrabban elektronikus pályáztatási rendszerekhez való kapcsolódás tekintetében.. A szervezetek tevékenysége A szervezetek tevékenysége specializáltnak, egy-egy konkrét területhez kapcsolódónak mondható. Hagyományok ôrzése, templom-felújítás, kvázi-hatósági feladatként polgárôri vagy önkéntes tûzoltói tevékenység, iskolai oktatáshoz kapcsolódóan az iskola forrásainak kiegészítése, illetve tehetséges, de hátrányos helyzetû gyermekek támogatása. A hobbi-tevékenységek szervezettebb végzése érdekében szervezôdött egyesületek is jellemzôek: horgászok, borbarátok, haditorna-klub, lovassportok. Ezek egyrészt kereskedelmi-szolgáltatói tevékenységeket is végeznek, nyilván vállalkozást pótló vagy az azzal együtt járó adminisztrációt kikerülô jelleggel. Kevés szervezet számolt be arról, hogy több céljuk is lenne. A kérdôívekbôl nem derül ki egyértelmûen, hogy a választott tevékenységek mennyiben támaszkodnak a településen élô igényeire, mennyiben válaszolnak tényleges szükségletekre és mennyiben szolgálnak szûkebb, zártabb csoport-érdekeket. Egy egyesület megalakulása önmagában még nem jelent minôségi változást abban az esetben, ha az egyesületté válás 6 A megkérdezett és feltérképezett szervezetek legfontosabb adatait a dolgozat végén, táblázatban foglaltuk össze.

10 nem jár együtt a tevékenységek szervezettebbé, nyitottabbá tételével, a befoglaló társadalmi környezettel való kapcsolatok új alapokra helyezésével. A szervezetek rendelkezésére álló erôforrások, pályázataik A válaszadó szervezetek saját vagyonnal jellemzôen nem rendelkeznek. Költségvetési eszközeik csekélyek. Többségük még soha sem pályázott, válaszaik szerint vagy a hozzáértés hiánya, vagy saját, a pályázati önrészt biztosító forrás hiánya miatt. Az található adatok alapján a kistérségbôl 2005-ben és 2006-ban egyetlen szervezet sem nyújtott be pályázatot, 2007-ben 7 szervezet pályázott, amelyekbôl a Sárszentágotai Sportklub 240 ezer, a Seregélyesi Általános Iskoláért Alapítvány 140 ezer, a Soponyai Sportegyesület 140 ezer és a Tác-Csôsz Gorsium Sportegyesület 200 ezer Ft-ot nyert, az Aba Nagyközség Polgárôrség, az Abai Természetjáró Egyesület, valamint a Seregélyesi Sportegyesület nem kapott támogatást. Nincsen adat arról, hogy más szervezet más pályázati forrásokra nyújtott-e be pályázatot és, ha igen, milyen sikerrel. Két válaszadó tesz arról említést, hogy rendelkeznek 1%-os felajánlásokkal, de válaszukat nem számszerûsítették. 10 A kérdôívben a pályázati hajlandóságról és a pályázati képességekrôl a válaszadóknak mindössze 25%-a nyilatkozott, ez tehát nem tekinthetô reprezentatívnak, de jellegzetesnek igen. Az, hogy miért nem pályáznak, a válaszadók szerint a felkészületlenségükre, az idô és információk hiányára, saját forrás elégtelenségére vezethetô vissza. Többségük igényli, hogy a pályázatíráshoz segítséget kapjanak, elsôsorban a pályázatírási technikák, számviteli ismeretek, illetve a pályázati kiírások értelmezése tekintetében. A szervezetek önértékelése A kérdôívben szereplô attitûd-skálára a válaszadók a következôket mondták: Szervezetünk a terveit meg tudja valósítani, folyamatosan mûködik Teljes mértékben: 3 (15%), igen: 12 (60%), nem teljesen: 5 (25%). A pályázatok sikeres megírásához elsôsorban pénzügyi ismeretekre van szükségünk Igen: 5 (23%), nem teljesen (vagyis más ismeretekre is): 13 (62%), nem: 3 (15%). A pályázatok sikeres megírásához alapvetôen jó tervekre van szükségünk Teljes mértékben: 2 (10%), igen: 15 (71%), nem teljesen: 4 (19%). Hiába rendelkezünk jó tervekkel, ha nem tudjuk megírni a pályázatokat, mert azok túl bonyolultak a számunkra Teljes mértékben: 1(5%), Igen: 8 (40%), nem teljesen: 8 (40%), nem: 1(5%). Sokat segítene a szervezetünknek, ha rendszeres segítséget (szakmai tanácsadás, információ, pályázatírási képzés) kapnánk a pályázatok megírásához Teljes mértékben: 1 (7%), igen: 13 (62%), nem teljesen: 4 (31%). Egy Civil Tanács sokat segítene abban, hogy mûködési feltételeink javuljanak és hogy jobban együtt tudjunk mûködni más szervezetekkel Teljes mértékben: 2 (15%), igen: 18 (85%).

11 A szervezetek 90%-a szívesen együttmûködne egy Civil Tanács létrehozatalában és mûködtetésében, 1 szervezet kategorikusan elzárkózott ettôl, elutasító válaszát nem indokolta meg. A válaszokból megerôsödik az a benyomás, hogy a szervezetek egyharmada a folyamatos mûködés alapvetô nehézségeivel küzd, a fenntarthatóságuk nem biztosított, feltételeik hiányosak. Mindössze a szervezetek 10%-a jelezte, hogy nem jelent gondot tevékenységeik és mûködésük fenntartása. Alapvetôen egyetértenek abban, hogy szükségük lenne a pályázatírási gyakorlat elmélyítésére, ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra és ezek között nem csupán pénzügyi-számviteli ismeretekre, hanem egyéb ismeretekre, feltételezhetôen készségekre és képességekre is szükségük lenne (ezek között a tervkészítéssel, a projekt-menedzsmenttel kapcsolatos ismeretekre lehet következtetni.) A szervezetek együttmûködése, a kistérségi együttmûködésékkel kapcsolatos véleményük A szervezetek rendszeres, tudatos, tervezett együttmûködésekrôl nem számoltak be. Válaszaik azt sugallják, saját életük szervezése éppen elég feladatot ad, nincsen energiájuk arra, hogy másokkal is foglalkozzanak. A Civil Tanácsra vonatkozó kérdések azonban felkeltették az érdeklôdésüket még akkor is, ha a kérdôívben szereplô javaslat elnagyolt, részleteiben nem kidolgozott. Az elvi jellegû kérdésre elvi egyetértésüket fejezték ki. Néhányan részletesebb választ is adtak ezzel kapcsolatban. Ezekbôl az derül ki, hogy a Civil Tanácsnak egyfajta információ-szerzésben, tájékoztatásban és pályázati szolgáltatások gazdájaként látnak funkciókat, feladatokat. A Civil Tanács átvehetne olyan feladatokat tôlük, amelyeket kapacitás hiányában jelenleg nem tudnak megoldani. A közös szolgáltatások körében fontosnak tartják a céljaikhoz közösen használható eszközpark fejlesztését (elsôsorban irodai és kommunikációs eszközöket értve ez alatt) és a mûködéshez szükséges anyagi javak elôteremtését (pályázat, szponzorok, eszközök). Két olyan véleményt találtunk, amelyek kategorikusan tiltakoztak egy ilyen Civil Tanács megalakítása ellen, mondván, ha ez nem alulról szervezôdik, semmi értelme sincsen. 11 Más vélemény a helyi civil társadalom véleményének megismerését, feltérképezését, a közös pontok megtalálását, a tevékenységek összehangolását hangsúlyozta. A válaszadó arra is utalt, hogy a Tanács növelhetné a szervezetek lobbiképességét is, hiszen a települési önkormányzatok támogatása nélkül mûködésük könnyen ellehetetlenülne. A Civil Tanács a helyi civil szervezetek együttmûködését szorosabbá tenné, megerôsítené. Hatékonyabban vehetnének részt a térség, a település közéletében. hangsúlyozza egy másik válaszadó. A válaszokból az derül ki, hogy örömmel fogadnak minden külsô segítséget, amely kapcsolataikat megerôsítheti. Ugyanakkor az is világos, hogy a maguk erejébôl is tehetnének többet azért, hogy jobban megismerjék egymást itt azonban arra lenne szükség, hogy a kistérségben tájékozódjanak, hogy abban gondolkodjanak. Nyilvánvaló, hogy idôre, konkrét célokra, megszólításokra és alkalmakra van szükség ahhoz, hogy ez a gondolkodásmód- és szemléletváltás megtörténhessen. Az interjúk A kérdôíves felmérésre adott válaszok alapján egy strukturált kérdéssort állítottunk össze mélyinterjúk számára, amelyet a minden településen kiválasztott legalább egy civil szervezet képviselôjével vettük fel. Az interjúk, mûfajukból adódóan, lehetôvé teszik a kérdôívnél szabadabb kifejtést, ugyanakkor lényegesen szubjektívebb, személyesebb vonatkozásokat is kiemelnek. Az interjú-alanyok több esetben a személyes nézôpontjukat ismertették, amelyet alapvetôen meghatározott az, hogy honnan, és hogy hogyan vesznek részt a folyamatokban. Interjúkat a következôkkel készítettünk és ezúton is köszönjük Nekik az idôt és az ôszinte beszélgetéseket! Sárvíz Térségfejlesztô Egyesület (Fejes István) Kálózi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány (Vörös György) Sárszentágotáért Egyesület (Láposiné Tóth Éva) Táci Horgász Egyesület (Kontra Lajos) Sárkeresztúri Vihar Közhasznú Lovas Egyesület (Kovács Zoltán) Seregélyesi Sakk Egyesület (Lippai György) Csôszi Történelmi Haditorna Egyesület (Balázs Miklós) Sárosdi Önkéntes Tûzoltó Egyesület (Bozsoki József) Soponya és Környéke Horgász Egyesület (Csörgô István) Vitalitas Egyesület (Csapó Gábor)

12 Az Ô általuk elmondottak alapján az alábbiakban rendszerezhetjük a felvetéseiket: A civil szervezetekben végzett tevékenységeknek jelentôs idô- és energia-szükséglete van. A tisztségviselôk 90%-a legalább 5 éve látja el más tevékenységei mellett a civil szervezetben elvállalt feladatait. Ezeket a feladatokat és az idôráfordítás szükségleteit alapvetôen meghatározza az egyesületi cél (több idôt kell szociális ellátással vagy fejlesztési célokkal foglalkozó egyesületekre szánni, mint pld. a sportegyesületekre hiszen az elôbbi esetben több hatósági feladatokkal összefüggô adminisztrációt kell elvégezni, mint az utóbbi esetben). Ez természetesen kihat a motivációra, a munkakedvre is. Az interjú-alanyok növekvô adminisztrációs terhekrôl számoltak be, amelyek sokszor a kedvüket szegik. Ezen a saját, személyes elkötelezôdésük segíti át Ôket ezt azonban nem mindig tudják kisugározni, átadni a többieknek és ezért sokszor egyedül érzik magukat a felelôsségükkel. Szervezetük mûködésével kapcsolatban a pénzügyi-anyagi feltételek elsôdlegessége volt a jellemzô. Azok az egyesületi vezetôk, akik e feltételek elsôdlegességét említették azt is elmondták, hogy az egyesület megújítása, frissítése nehézségekbe ütközik. Az a benyomásunk alakult ki, hogy ez részben egy hárítás és a problémák kiutalása, másrészt tehetetlenség, annak a látens bevallása, hogy valójában nincsen kialakult elképzelésük az elôállott helyzetek kezelésére, inkább sodródnak az eseményekkel és külsô impulzusokra várnak. Jellegzetes problémaként említették az egyesületi életet, a tagság megújításának problémáját, az utánpótlás nevelését. Néhányan az egyesületi belsô demokrácia fórumait inkább megoldandó és kötelezô feladatnak, mintsem a tagsággal kapcsolatos aktív viszonynak, az ô bevonásuk eszközének tartották. Kiderült az is, hogy az egyesületek alapvetôen a generációs folytonosság megszakadásának a problémájával küzdenek, de e problémára nincsen válaszuk. A fiatalok távol vannak az egyesületeik életétôl az idôsebbek, az alapítók pedig kivonulóban vannak az egyesületek életébôl. 12 A megkérdezettek mintegy fele nem látja az ô egyesületét segítô lehetôségeket egy kistérségi civil együttmûködésben. Az ún. Civil Tanács megalakulásával, lehetséges funkcióival, feladataival kapcsolatban szkeptikusan vagy visszafogottan, illetve ötlettelenül nyilatkoztak. Azt azonban egyikük sem mondta, hogy ennek semmi értelme sincsen nyilván konkrétabb elképzelésekre várnak. (Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ennek a kérdésnek a feltételét éppen az indokolta, hogy felhívjuk a figyelmet arra: a civil szervezetek saját köreikben kezdeményezhetnek a térségi célokkal összefüggô együttmûködéseket). Az interjú-alanyok alapvetôen pozitív módon beszéltek az önkormányzatokkal való viszonyukról, a települési önkormányzatoktól kapott támogatásokról. A kistérségben az a jellemzô, hogy a civil szervezetek döntô többsége a fenntartásához, fennmaradásához elengedhetetlen segítséget kap a települések önkormányzataitól (közösségi tér, kommunikációs feltételek biztosítása, költségvetések kiegészítése). A megkérdezettek mintegy fele jelezte, hogy az önkormányzatok igénylik a részvételüket a települési szintû fejlesztési programokban, meghívást kapnak, véleményüket meghallgatják, sôt igénylik. Alapvetô tapasztalat volt az interjú-alanyokkal, hogy a civil szervezetek mintegy 20%-a rendelkezik tudatos, éves vagy azon is túlnyúló stratégiával, tervekkel, mintegy felük a külsô feltételektôl (költségvetés, kormány-önkormányzat vagy más szervezet) teszi függôvé a terveit. A fennmaradó 30% nem tervez, sodródik az eseményekkel, de ugyanakkor reagálni sem képes az eseményekre (pld. nem pályázik, mondván, hogy nem képes felvenni a pályázati összeget). Az interjúk alapvetôen a személyes nézôpontokkal árnyalták a helyzetképet. Javaslatok A felmérésekbôl nyert kép alkalmas kiindulópontot jelent ahhoz, hogy egy segítô-fejlesztô tevékenység kezdôdjék Sárvíz Kistérségben. A fejlesztô tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy a kistérségben mûködô civil szervezetek megismerjék egymást, hogy az együttmûködéshez elengedhetetlen információkat és ismereteket megszerezhessék, hogy arra épülve a bizalom légköre kialakuljon. A Civil Tanács ötlete egy olyan elképzelésre épül, amelyet teoretikusan fogalmaztunk meg. Azt feltételezzük, hogy egy, a kistérségi fejlesztésekben részt venni képes fórumra, a kistérségi identitást erôsítô civil agórára szükség van ahhoz, hogy a fejlesztések ügye ne maradjon az önkormányzati hivatalok keretei között, és, hogy azok a civil szervezetek nézôpontjaival is gazdagodhassanak. Természetesen egy ilyen fórumot a civil szervezetek aktív és pro-aktív közremûködése nélkül létrehozni nem lehet. Mind a kérdôívben, mind az interjú-kérdésekben hangsúlyoztuk ennek a lehetôségét. A Civil Tanács létrehozatalát a lehetô legtöbb szervezet részvételével megszervezett képzéssorozat készítheti elô a legjobban, hiszen a képzési helyzetekben a résztvevôk modellezhetik az együttmûködésüket, megismerhetik egymás képességeit, ezáltal azt is, hogy kire miben számíthatnak a munkamegosztásban.

13 A képzéseknek a szervezetek képviselôinek, rajtuk keresztül a szervezeti képességeknek és tudásoknak a megerôsítésére kell irányulnia. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb, bonyolultabb projektek tervezését és végrehajtását kisebb ügyeken keresztül lehet a gyakorlatban elsajátítani. Arra kell törekedni tehát, hogy a szervezetek mindegyike nyújtson be NCA-s pályázatokat és a képzéseknek célirányosan erre fel kell készítenie ôket. Ez lehetôvé teszi, hogy mindazon ismeretek bekerülhessenek a képzésbe, amelyek a szervezetek megerôsítését, tudatosulását szolgálják, így: a civilség -gel kapcsolatos disputa, a civil szervezetek helyének, szerepének, adottságainak, lehetôségeinek bemutatása és azoknak a lehetséges viszonyoknak a felvázolása, amelyek a civil szervezetek helyét definiálják a helyi politikaigazdasági-szociális-kulturális erôtérben, projekttervezési alapok (mi a terv, a projekt, felépítése, tartalma, logikája, a végrehajtás forgatókönyvei, a munkamegosztás, erôforrások tervezése), pályázatírási tudnivalók (az NCA pályázati rendszerére támaszkodva), valamint az európai pályázatok elôkészítéseként olyan ismeretek, amelyek közelebb hozzák a résztvevôkhöz ezen pályázati kategóriák nyelvezetét, felfogását, értelmezését, szervezetirányítással, szervezetmenedzsmenttel kapcsolatos ismeretek, együttmûködést segítô technikák bemutatása, gyakorlása. Ezekbôl az elemekbôl összeállítható az a képzéssorozat (1-1 napos modulokban), amelyek gyakori találkozásokat tesznek lehetôvé, segítik egymás megismerését és egyúttal az ismeretek megszerzésének is alkalmai. Ezt követôen célszerû egy éven túli célként kitûzni azt, hogy a szervezetek egymással együttmûködô pályázóként nagyobb volumenû, európai pályázatokon vegyenek részt, amelyek célja a kistérség-fejlesztésbe való bekapcsolódás lehet. Ehhez a célokat, a szükségleteket, a szükséges erôforrásokat, a tervek elkészítését tanácsadó munkával, a folyamatot követô módon kell segíteni. 13 A Civil Tanács megalakulása olyan kérdés, amelyet a befoglaló környezetnek, a települési önkormányzatok véleményének mélyebb ismerete nélkül nem lehet elkezdeni. Megfontolandó a felmérés kiterjesztése a települési önkormányzatokra is, alapvetôen arra lehetnénk kíváncsiak, hogy a térség önkormányzatai hogyan látják a civil társadalmat, milyen területeken tartják reálisnak az együttmûködéseket és arra, hogy hogyan járulnának ôk hozzá ezekhez az együttmûködésekhez. A Sárvíz Projekt ehhez kellô kiindulópontot, jó alapokat szolgáltathat, feltéve és megengedve, hogy megtalálhatóak benne a minél több civil szervezet részvételét lehetôvé tevô munkaformák. Összefoglalás A Sárvíz Kistérség gazdasági, szociális, szociokulturális valamint politikai jellemzôi nem térnek el jelentôsen az országos átlagtól. Ugyanakkor a kistérségnek saját hagyományai, saját lehetôségei és saját adottságai vannak. A kistérség civil szervezeteinek mûködése részben kiszolgáltatott ezeknek a külsô feltételeknek és alkalmazkodnak azokhoz. Néhány szervezet (a megkérdezettek mintegy 20%-a) azonban ezen túl más feltételeket, körülményeket is figyelembe vesz terveik elkészítésekor, projektjeik végrehajtásakor. Nekik van esélyük arra, hogy a kistérség fejlesztô programjaiban részt vegyenek, azok meghatározó szereplôivé váljanak. A kistérség adottságai esélyt jelentenek a civil társadalom számára is. Szervezettebb, szervezet-tudatosabb stratégiákkal a civil társadalom felzárkózhat a ma nála sokkal kezdeményezôbb települési önkormányzatok mellé és a folyamatokat követô szervezetekbôl a folyamatokat kezdeményezô-alakító szervezetté válhat. Ehhez azonban önbizalomra, bizalomra, tudásra, készségekre és képességekre van szüksége. A szervezetek verbálisan nyitottak ennek a befogadására. Hogy képesek-e ezeket a tudásokat abszorbálni azt együttmûködésük és a további tudatos programok döntik majd el.

14 1. sz. melléklet: Kérdôív a Sárvíz Kistérségben mûködô civil szervezetek számára 1. A szervezet alap-adatai: A szervezet neve:... A szervezet címe:... A szervezet tisztségviselôi, képviselôje:... (elérhetôsége)... Létesítô okiratának és bírósági nyilvántartásba vételének kelte:... A szervezet típusa: Alapítvány Egyesület Közhasznú társaság A szervezet létesítô okiratában foglalt célja, tevékenységei: Alapítvány esetében: Alapító Alapítói vagyon... Tagja-e valamilyen együttmûködésnek, hálózatnak? (csak abban az esetben, ha az tagsági viszonyra, együttmûködési megállapodásra épül) A szervezet mûködésére vonatkozó adatok A szervezet a mûködéséhez szükséges tárgyi-technikai feltételekkel az alábbiak szerint rendelkezik: - saját tulajdonú helyiségben mûködik (egyedül másokkal közösen) - bérelt ingatlanban mûködik (egyedül másokkal közösen) - nincsenek meg a mûködéséhez szükséges feltételei, hiányzik: amennyiben ingatlan-használatra van szüksége, úgy az alábbiakat teszi: technikai eszközök közül az alábbiakkal rendelkezik: irodatechnikai eszközök (telefon-fôvonal, fax-készülék,fénymásoló, személyi számítógép, egyéb:... ) egyéb eszközök:... A szervezetnek fô- vagy mellékfoglalkozású alkalmazottja van nincsen amennyiben van: fô fô- és fô mellékfoglalkozású

15 amennyiben nincsen, hogyan oldják meg a napi feladataikat? Önkéntes tevékenység a szervezetben: Végeznek-e önkéntes munkát?... Hogyan szervezik?... Kit tekintenek önkéntesnek?... Milyen tevékenységeket látnak el önkéntesen? 3. A szervezet pénzügyi adatai: 15 Éves költségvetésük (a évben, 2007-re tervezett összeg) Ennek forrásai: saját bevétel (pld. tagdíj, adomány, tevékenységbôl származó bevétel pld. rendezvény bevétele)... Pályázati támogatás 2006-ba benyújtott pályázatok összesen: Nyertes pályázatok.. db (A nyertes pályázatot kiíró szervezet, a nyert összeg) szervezet összeg Elutasított pályázatok 2006-ban: db

16 4. A szervezet helyzete, véleménye: (Kérjük, az alábbi kérdésekre a kérdéseknél feltüntetett módon válaszoljon!) a. Egyetért-e az alábbi mondatokkal? Kérjük, jelölje meg az alábbi ötfokú skálán a válaszát! Szervezetünk a terveit meg tudja valósítani, folyamatosan mûködik / / / / / teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem A pályázatok sikeres megírásához elsôsorban pénzügyi ismeretekre van szükségünk / / / / / teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem A pályázatok sikeres megírásához alapvetôen jó tervekre van szükségünk / / / / / teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem 16 Hiába rendelkezünk jó tervekkel, ha nem tudjuk megírni a pályázatokat, mert azok túl bonyolultak a számunkra / / / / / teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem Sokat segítene a szervezetünknek, ha rendszeres segítséget (szakmai tanácsadás, információ, pályázatírási képzés) kapnánk a pályázatok megírásához / / / / / teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem Egy Civil Tanács sokat segíthetne abban, hogy mûködési feltételeink javuljanak és, hogy jobban együtt tudjunk mûködni más szervezetekkel / / / / / teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem Szívesen közremûködünk egy Civil Fórum munkájában / / / / / teljes mértékben igen nem teljesen nem egyáltalán nem

17 2. sz. melléklet: Interjú-kérdések Az interjúk célja, felvételük Az interjúk célja az, hogy mélyebb ismereteket szerezhessünk a helyi civil társadalom belsô mûködésérôl, tényleges folyamatairól. Az interjúkból nyert információk kiegészítik a kérdôívre adott válaszokból nyert ismereteket. A felméréseknek az a legfontosabb célja, hogy az így megtudottak alapján készüljenek azok a képzési és fejlesztési tervek, amelyek a tényleges igényekre és szükségletekre válaszolnak. Az interjú készítôjének a válaszok lényegét célszerû lejegyezni, rögzíteni (kulcsmondatok, kulcs-kifejezések). A kérdéseket az élôbeszéd természetességével, akár fogalmazásában módosítva, de a lényegét nem megváltoztatva lehet feltenni. Az interjú megkezdése elôtt célszerû egy nagyon rövid, személyes felvezetéssel kezdeni, amelyben az interjú készítôje ismerteti az interjú célját (a Sárvíz Kistérség civil szervezeteit segítô program elmélyítéséhez szükséges információk beszerzése), módját (hangrögzítés, jegyzetkészítés) és meg kell kérnie ehhez az interjúalany jóváhagyását (közölni kell, hogy az interjúban elmondottak feldolgozzuk, a feldolgozás során a véleményeket anonimizáljuk nem tüntetjük fel az interjúalany személyét!). Az interjú megkezdésekor minden esetben fel kell tenni a személyre vonatkozó kérdéseket: Mióta foglalkozik és milyen funkcióban a civil szervezet ügyeivel, mit csinál a szervezetben? Mi az eredeti foglalkozása? Mi a fôfoglalkozása ha nem fôfoglalkozásban látja el civil szervezeti feladatait és mennyi idô tud fordítani a civil szervezetre? Személyesen miért tartotta fontosnak, hogy idôt, energiát áldozzon a civil szervezet ügyeire? Hogyan látja, szerepei, feladatai hogyan változtak az elmúlt években? A kérdések (zárójelben a kérdések funkciójára utaló megjegyzésekkel) Hogyan látják? Milyen fontosabb eredményeket értek el az elmúlt években? Mi az, amelyet terveikbôl maradéktalanul megvalósítottak? Mire büszkék? (alapvetôen fontos annak a megismerése, hogy mit tekintenek sikernek, hogyan értékelik a sikereiket, honnan tudják, hogy céljaik teljesültek, terveiket megvalósították) 17 Hogyan látják? Milyen terveket nem tudtak megvalósítani? Mi nem sikerült? Mit gondolnak, mi volt ennek az oka? (alapvetôen fontos, hogy megtudjuk, miért nem sikerült valami, amit elterveztek, honnan tudják, hogy nem sikerült, van-e valamilyen objektív kritérium vagy az értékelésük inkább szubjektív elemekre épül) Hogyan látják? Fenn tudják-e tartani tevékenységeiket abban a helyzetben, amelyben vannak? Van-e lehetôségük fejlesztésekre, új tevékenységek megvalósítására? (arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e tervük a nehézségek megoldására, vagy inkább csak sodródnak ) Önök szerint mire lenne szüksége a helyi civil szervezeteknek ahhoz, hogy továbbléphessenek? Számíthatnak-e ezekben a tagságuk aktivitásaira? Milyen gyakran osztják meg gondjaikat, terveiket a tagságukkal és hogyan történik mindez? (alapvetôen az egyesületi formában mûködô civil szervezeteknek szóló kérdés, a célja, hogy jobban megismerhessük a belsô mûködéssel kapcsolatos kérdéseket) Mit gondolnak a szervezetük szerepérôl a település életében? Mennyire ismerik tevékenységüket a település lakói? Érdeklôdnek Önök iránt? Elfogadják Önöket? Hogyan tudják bemutatni tevékenységeiket a településen? Minden feltétel adott-e ehhez, vagy másoknak is kellene törôdnie ezekkel a feltételekkel? (a kérdés alapvetôen a befoglaló társadalmi környezet és a civil szervezet kapcsolataira vonatkozik) Mi a véleményük arról, hogy az önkormányzatnak többet kellene tennie a helyi civil szervezetek mûködési feltételeinek stabilizálásáért. Önök szerint egy helyi Civil Tanács segítene-e abban, hogy az önkormányzat javítsa a településen tevékenykedô civil szervezetek mûködési feltételeit? Közremûködnének-e egy ilyen Tanács munkájában? Vannak-e ezzel kapcsolatos javaslataik, ötleteik? (a kérdés alapvetôen a települési önkormányzat testület, polgármester, hivatal, jegyzô és a civil szervezet kapcsolataira, viszonyaira vonatkozik, támogató vagy akadályozó környezet) Önök szerint van-e köze egy civil szervezetnek ahhoz, hogy a települési önkormányzat milyen fejlesztési célokat valósít meg? Be tudnak-e ilyen tervek készítésébe, illetve a tervek végrehajtásába kapcsolódni? Nyitott kérdés: bármilyen ötlet, javaslat, elképzelés a helyi civil társadalommal összefüggésben. (elsôsorban a helyi civil szervezetek együttmûködése, ennek a formái, a Civil Tanács létrehozatala, funkciója, mûködése, a Civil Tanács részvétel helyi fejlesztési programok végrehajtásában (pld.: a Leader-ben, EU-s programokra benyújtott pályázatok elôkészítésében és végrehajtásában)

18 3. sz. melléklet: választások Sárvíz Kistérség településein Önkormányzati választások részvételi adatok település Választásra Részv. %-ban 8 Választásra jogosult 7 jogosult Részv. %-ban Választásra jogosult Részv. %-ban Aba , , ,76 Csôsz , , ,23 Káloz , , ,47 Sárkeresztúr , , ,88 Sárosd , , ,72 Sárszentágota , , ,66 Seregélyes , , ,15 Soponya , , ,63 Tác , , ,93 Polgármester-választás (a gyôztesek ) Aba Kossa Lajos Kossa Lajos Kossa Lajos Csôsz Varga Jánosné Szalai János Szalai János Káloz Weisengruber Imre Weisengruber Imre Weisengruber Imre Sárkeresztúr Virág Miklós Virág Miklós Virág Miklós Sárosd Kiss Tivadar Kiss Tivadar Lehotainé Kovács Klára Sárszentágota Baranyák István Baranyák István Baranyák István Seregélyes Paudits Béla Paudits Béla Paudits Béla Soponya Ulcz Gyula Hollósi László Hollósi László Tác Horváth István Horváth István Horváth István Országgyûlés képviselô választás a települések ogy. képviselôi (részvételi adatok %-ban, második forduló, választókerületenként) Vál. ker (részvétel) 2002 (részvétel) 2006 (részvétel) Aba Fejér m. 06 Szabados Tamás (MSZP) 45,27 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 69,20 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 56,39 Csôsz Fejér m. 02 Gyuricza Béla (Fidesz) 56,61 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 74,15 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 64,27 Káloz Fejér m. 06 Szabados Tamás (MSZP) 45,27 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 69,20 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 56,39 Sárkeresztúr Fejér m. 06 Szabados Tamás (MSZP) 45,27 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 69,20 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 56,39 Sárosd Fejér m. 06 Szabados Tamás (MSZP) 45,27 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 69,20 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 56,39 Sárszentágota Fejér m. 06 Szabados Tamás (MSZP) 45,27 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 69,20 Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF) 56,39 Seregélyes Fejér m. 02 Gyuricza Béla (Fidesz) 56,61 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 74,15 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 64,27 Soponya Fejér m. 02 Gyuricza Béla (Fidesz) 56,61 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 74,15 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 64,27 Tác Fejér m. 02 Gyuricza Béla (Fidesz) 56,61 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 74,15 dr. Gógl Árpád (Fidesz) 64,27 7 Választási névjegyzékben szereplôk száma adatok: 8 Részvétel %-os aránya

19 4. sz. melléklet: Civil szervezetek Sárvíz Kistérségben Szervezet neve Alakult Székhely település Soponyai Óvodásokért Alapítvány Soponya Református Templomáért Alapítvány Székhely cím Székhely ir.sz. Képviselô 2007 Soponya Petôfi u Balogh Ildikó 1993 Soponya Petôfi u Sajtos József Soponyáért Alapítvány 1991 Soponya Petôfi u Sajtos József Soponya és Környéke Horgászegyesület Soponya Damjanich u Csörgô István Soponyai Sport Egyesület 1991 Soponya József A. u Kovács János Soponya Nagyközségi Polgárôr Egyesület 2006 Soponya Petôfi u Csóka György Széchenyi István Alapítvány 1991 Seregélyes Széchenyi u Dombóvári István Együtt a Gyermekekért Alapítvány 2001 Seregélyes Fô u Poszlosné Pribék Tünde Seregélyesi Sakk Egyesület 2001 Seregélyes Fô u Lippai György Seregélyesi Polgárôrség 2003 Seregélyes Széchenyi u Penzer József Sárkeresztúri Vihar Közhasznú Lovas Egyesület Sárszentágotai Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány A Kálozi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2007 Sárkeresztúr Szent István u Kovács Zoltán 2004 Sárszentágota Erkel Ferenc u Gerse Ferenc Káloz Szent István tér Vörös György Kálozi Borbarátok Egyesülete 2001 Káloz Öreghegy 8124 Nagy Gyula Hegyôrház Sárosdi Önkéntes Tûzoltó 1989 Sárosd Fô u Bozsoki József Egyesület Sárosdi Ifjúságért Alapítvány 1991 Sárosd Fô u Sárdy Gyula Táci Horgász Egyesület 2002 Tác Ady Endre u Kontra Lajos 8/a. Csôszi Történelmi Haditorna 2003 Csôsz Móricz Zs. tér Balázs Miklós Egyesület Soponyai Hegyközségi 1989 Soponya Petôfi út Dr. Ulcz Gyula Egyesület Sárvíz Térségfejlesztô 1993 Aba Béke tér Fejes István Egyesület Vitalitas Egyesület 1990 Aba Petôfi u Csapó Gábor Sárszentágotáért Egyesület 2001 Sárszentágota Erkel Ferenc u Láposiné Tóth Éva 19

20 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó!

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó! Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések Tisztelt Fenntartó! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a JNSZ TISZK fenntartóinak a TISZK mint intézmény, önálló

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Döntés a Polgármesteri Konzultációs Fórum létrehozásáról

Döntés a Polgármesteri Konzultációs Fórum létrehozásáról Az előterjesztés száma: 58/2016. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2016. március 30. napján 18-órakor megtartandó ülésére Döntés a Polgármesteri

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Autisták Országos Szövetsége 1053 Budapest Fejér György u. 10. Tel.: (1) 354-1073 E-mail: elnok@esoember.hu

Autisták Országos Szövetsége 1053 Budapest Fejér György u. 10. Tel.: (1) 354-1073 E-mail: elnok@esoember.hu A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! CSAK AZ AOSZ TAGSZERVEZETEITŐL KÉRDEZHETŐ! Tisztelt Válaszadó! A kérdőíves felmérés az NCTA-2014-8316-C azonosítószámú Vidéki tagszervezetek országos

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18687350-2-13 Bejegyző szerv: Pest Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 4.Pk.60044 2600 Vác, Katona L. utca 17. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási időszak: 2009. január 01. - 2009.

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

Aba civil szervezetei

Aba civil szervezetei Aba civil szervezetei Szervezet neve: Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület Székhely: 8127 Aba, Béke tér 1. Képviselő neve: Fejes István Képviselő címe: 8127 Aba, Béke tér 1. 20/223-0607 fejes.istvan@telehaz.hu

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány Közhasznúsági Beszámoló 2013 Bírósági nyilvántartási szám: 7.PK.60669/2005/3 Adószám: 18187616-1-42 Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

!!5'. számú előterjesztés

!!5'. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere!!5'. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Havasi Gyopár Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Segítő Közhasznú

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2006. október 30-i ülésére Tárgy: Döntés Zirc város részvételéről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyi önkormányzatok gyermek

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Szervezeti kompetencia fejlesztés a Borsod-Abaúj-

Szervezeti kompetencia fejlesztés a Borsod-Abaúj- ADATLAPOK - Pályázati Adatlap (letölthető.doc formátumban, 6 oldal összesen) Szervezeti kompetencia fejlesztés a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei civil szervezetek körében 1 / 25 Civil szervezeteknek szolgáltató,

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Bihar-Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület 4100 Berettyóújfalu, Kossuth utca 25. Tájékoztató

Bihar-Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület 4100 Berettyóújfalu, Kossuth utca 25. Tájékoztató Tájékoztató A Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (IH) a Bihar

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására 1. A pályázat célja A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal

Frissítésre vonatkozó határidő. Megőrzés. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal. A változásokat követően azonnal 1. számú melléklet ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítésre vonatkozó határidő Megőrzés Adatgazda Tartalomfelelős 1. Az Egyetem hivatalos neve, székhelye, postai címe,

Részletesebben

Tárgy: Javaslat a civil szervezetek pályázati úton történő évi támogatásáról

Tárgy: Javaslat a civil szervezetek pályázati úton történő évi támogatásáról Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Szabóné Zsuponyó Ágnes főtanácsos Tárgy: Javaslat a civil szervezetek pályázati úton történő 2014. évi támogatásáról Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2006 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Közös gondok-közös megoldások

Közös gondok-közös megoldások Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült: augusztus

A nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült: augusztus A nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült:. augusztus A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. augusztusában

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Értékelés a kultúra területén kérdőív összefoglaló

Értékelés a kultúra területén kérdőív összefoglaló Értékelés a kultúra területén kérdőív összefoglaló A kérdőívet azért készítettem, hogy felmérjem, a kulturális területen végeznek-e kötelező és önkéntes értékeléseket. A kiinduló feltevésem az volt, hogy

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna

Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna Szentes Város Polgármesterétől Szentes, Kossuth tér 6. Témafelelős: Szigetiné Mészáros Zsuzsanna Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének Székhelyén Tárgy: Dél-Alföldi Turisztikai Klaszterbe

Részletesebben

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya A civil szervezetek és jogi környezetük Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség évi közhasznúsági jelentése

A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség évi közhasznúsági jelentése A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség 2006. évi közhasznúsági jelentése A szövetség közhasznúsági fokozata: "közhasznú" Bírósági nyilvántartásba vételi sorszám: 1254. Bírósági nyilvántartásba vételi végzés

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben