A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben"

Átírás

1 A civil szektor információs kapcsolatainak felmérése, valamint a komunikációt segítô felület kialakítása a Sárvíz Kistérségben Ellentétpárok a helyi civil társadalomban, avagy: Bizonytalanságok elképzelések, hiányosságok adottságok, sodródás tervezés.

2 Egy felmérés tanulságai civil szervezetek a Sárvíz Kistérségben A Civil Iroda Alapítvány 2007-ben indította el programját a Sárvíz Kistérség civil szervezeteinek fejlesztése, együttmûködésük erôsítése és az együttmûködések új formáinak kialakítása, valamint a civil szervezeteknek a kistérség településeinek életében és a kistérségi fejlesztési programokban való megalapozottabb részvételének segítése érdekében. A program megalapozása a civil szervezetek térképének elkészítésével kezdôdött. A települések önkormányzatai, valamint a meglévô adatbázisok segítségével összeállított címlistán szereplô egyesületek egy kérdôíves felmérésben vettek részt. A Kérdôív kitöltését és feldolgozását követôen a kiválasztott szervezetek képviselôivel mélyinterjúk készültek, amelyek tovább árnyalták a helyzetképet és amelyek olyan kérdésekre is kitértek, amelyeket a kérdôív nem tartalmazott. A kérdôívek címzettjeinek megtalálása nem volt mindig egyszerû. Jellemzô, hogy néhány esetben a települési önkormányzat jegyzôjének a segítségére volt szükségünk, mert egyes szervezetek sem az országos, sem a helyi adatbázisokban nem szerepelnek. Találkoztunk olyan egyesületekkel is, akiket telefonon egyáltalán nem lehetett elérni, a kapcsolatfelvételt hosszabb szervezômunkának kellett megelôznie. A megkeresett civil szervezetek készségesen fogadták a kezdeményezést, segítôkészek voltak mind a kérdôívek kezelésekor, mind az interjúk készítése során. Válaszaikat természetesen alapvetôen meghatározta a helyzetük, a lehetôségeik és a helyi társadalomban betöltött szerepük. Az a helyzet, amelyet majd az alábbiakban bemutatunk, benyomásaink szerint nem tér el sok hasonló adottságokkal rendelkezô magyarországi kistérség civil szervezeteinek helyzetétôl, ezért átlagosnak, egyszersmind jellegzetesnek mondható. A Sárvíz Kistérség civil szervezeteit a másutt is tapasztalható kettôsségek jellemzik, általában. A civil társadalom változatlanul keresi a helyét a helyi társadalom és a település, mint befoglaló tér, a térségi együttmûködés és a fejlesztési programok, mint feladat és kihívás bonyolult viszonyrendszerében. Sok esetben külsô segítségre szorul helyzetének megerôsítése, feladatainak megfogalmazása és a folyamatokban való részvételéhez szükséges professzionalizálása szempontjaiból, ugyanakkor e külsô segítség formáinak, tartalmának és módszereinek, vagyis a tényleges saját szükségleteinek a meghatározásában bizonytalan. E fejlesztési programok végrehajtásának nehézségei tehát már a tervezés szakaszában kezdôdnek. Csak a szervezetekkel közösen lehet meghatározni a segítség mibenlétét, módszereit, ugyanakkor sok esetben e szükségleteket a szervezetek maguk sem tudják pontosan definiálni. A fejlesztési programoknak ezért meg kell találnia azokat a közös kiindulópontokat, amelyekkel mind a fejlesztôk, mind a civil társadalom képviselôi azonosulni tudnak. A helyi civil társadalom soha sem vonatkoztatható el azoktól, akik e társadalmi tér aktív szereplôi. A helyi civil társadalom nem elvont-elméleti fogalom. Emberek, személyiségek és egyéniségek, valamint saját történeteik összessége. Egyesületi elnökként, alapítványi mindenesként, településük polgáraiként tulajdonképpen ahhoz járulnak hozzá, hogy élôhelyük életminôségei javuljanak, változzanak. Tevékenységeikkel értékeket közvetítenek, közösségi érdekeket erôsítenek fel és A kérdôívet és az interjúkérdéseket a mellékletben közöljük.

3 artikulálnak, közösségi alkalmakat és együttléteket teremtenek és ezáltal teszik otthonosabbá a környezetet az ott élôk számára. Az a tapasztalat, amelyet e törekvéseik megvalósításakor szereznek az a helyi társadalom tapasztalataként hagyományozódik tovább. A civil társadalmat aktív szereplôinek energiái éltetik. Ezek az energiák összeadódhatnak akkor, ha a civil szervezetek megtalálják azokat a közös ügyeket, amelyek együttmûködéseiket táplálhatják és ezek az energiák légüres társadalmi térbe kerülnek és elvesznek akkor, ha a civil szervezetek túlságosan is csak saját belsô ügyeikre fordítják a figyelmüket és felôrlôdnek a fenntartás, a mûködési feltételek megôrzése, a forrásgyûjtés ügyei szakadatlan ismétlôdésének malmaiban. A statisztikai kistérségek természetes és belátható kereteket kínálnak a civil társadalom szereplôi nézôpontjából az olyan együttmûködések számára, amelyek végsô soron az energiák összeadását teszik lehetôvé. Ugyanakkor a statisztikai kistérségek nem pontosan definiált és elsôsorban közigazgatási-szervezési egységek, amelyekhez nehéz személyes viszonyt, identitást kialakítani. A jogi-politikai egységként még meg nem megszilárdult és ma elsôsorban adminisztratív-szervezeti kereteket jelentô kistérséghez való viszonyban és megközelítésekben sokkal nagyobb tér nyílik a személyes felfogások, nézetek, hozzáállások, beállítódások számára, amely ugyanakkor sok esetben nélkülözi az identitásban, a kötôdésben rejlô elkötelezettséget: a rövidebb távú és a primer települési szükségletekbôl kiinduló érdekek felismerése könnyebb, mint a hosszabb távon érvényesíthetô és a települések közötti tényleges együttmûködésben rejlô értékekéi. A településeknek egyértelmûen jó az, ha az ott élôk élénk, aktív egyesületi életet élnek. Több jó példát tudunk arról mondani, hogy az aktív egyesületek újításokkal élnek, felélénkítik a közösségi életet és kellemes alkalmakat teremtenek az együttlétre, sikeres forrásszerzéseik lényegében a település vagyonát gyarapítják. Hogyan néz ki mindez egy kistérségben? Az alábbiakban arra is kitérünk, hogy milyen lehetôségeket látunk az ilyen típusú együttmûködések számára a Sárvíz Kistérségben. Az alábbiakban arra is kitérünk, hogy milyen lehetôségeket látunk az ilyen típusú együttmûködések számára a Sárvíz Kistérségben. Elôfelvetések: a helyi civil társadalom helyzete, lehetôségei és adottságai A magyarországi civil társadalom belsô szerkezetének, folyamatainak és változásainak gazdagodó irodalma van. Az évi II. tv. az egyesülési jogról a politikai rendszerváltoztatás alapvetô feltételeként megteremtette a civil társadalom új reneszánszának jogi-alkotmányos feltételeit. Nem véletlen, hogy a hivatkozott irodalmak egyik kiindulópontja éppen ez: a polgári szabadságjogok garanciái megjelentek és megszilárdultak a magyar jogi rendszerben és ezzel sok évtizednyi kényszerû szünet után újra lehetôvé vált, hogy a polgárok ezzel az alapvetô szabadsággal, az egyesülés szabadságával élhessenek. A szabadságokkal való élés, mint természetes lehetôség és el nem vehetô adottság áll fenn egy modern, demokratikus, európai társadalomban. Az azonban a polgárokon múlik, hogyan és milyen módon élnek ezzel a lehetôséggel. A demokrácia minôsége az minden esetben a polgárok minôségén múlik. Ehhez rájuk, tudásukra, felkészültségükre, elkötelezettségükre, személyiségükre, akarataikra, képességeikre és készségeikre van szükség. Mindezt a szociokulturális tér, a politikai környezet, a gazdasági lehetôségek és a piaci környezet több módon is befolyásolhatja, többféleképpen is hatással van a folyamatokra. Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy a magyarországi civil társadalom a 90-es években a civilesedés új reneszánszát élte meg. A 90-es évek közepétôl egyre erôteljesebb folyamatként élhettük meg a civil társadalom saját intézményeinek kiépülését, amelyek végül is a jelenlegi fô intézményi keretek kialakulásához és azok megszilárdulásához vezettek. Az adó %-a, majd az NCA pályázati rendszerének kialakulása ezen intézményesülési folyamat fontos megtestesítôi. De ide sorolhatjuk a változó hatásfokkal és aktivitással mûködô Civil Házak megyei rendszerét vagy azoknak a tartós mûködésû orgánumoknak a megjelenését, amelyek hírt adnak a szektor folyamatairól, fórumokat biztosítanak a dialógusok számára és helyet adnak az elemzéseknek. (A NIOK Központ, a DemNet, az Önkéntes Központ, vagy a Civil Rádió, illetve a Civil Szemle periodika, pld.) A magyar civil társadalom tehát a 90-es évek elején lépett az intézményesítés útjára. Az elmúlt éves idôszakban e civil intézmények hatásaként tudatosabbá, tervezettebbé váltak azok a szolgáltatások is, amelyek a civil társadalom szereplôinek felkészülését, tudás-karbantartását, fejlesztési elképzeléseik támogatását tûzték ki célul. Képzések, tanácsadói tevékenységek, adatszolgáltatások, téma-specifikus szemináriumok vagy konferenciák valóságos rendszere alakult ki, és ennek a 90-es évek közepétôl gyorsuló, az informatikai eszközökhöz való hozzáférés lehetôségeit terjesztô fejlesztések is hozzájárultak. A 2000-es évek elejére a magyar civil társadalom tulajdonképpen elfoglalta a maga helyét a cyber-térben is.

4 Ugyanakkor ezek az alapvetôen pozitív folyamatok nem mentesek az ellentmondásoktól és korántsem érintettek, értek el mindenkit a civil szektorban 2. Alapvetô kérdések: A magyarországi civil szervezetek helyzetét, lehetôségeit, fenntartható programjainak, projektjeinek a sorsát és sikerét a befoglaló társadalmi környezet szociokulturális és gazdasági viszonyai alapvetôen meghatározzák. A magyar civil társadalom az ország területi különbségeivel szoros kölcsönhatásban lényegesen jobb helyzetben van a fejlettebb és lényegesen rosszabb helyzetben van a fejletlenebb régiókban,, a gazdagabb és a szegényebb településeken (vö. pld.: Közép-magyarországi Régió, Nyugat-dunántúli Régió versus Észak-magyarországi Régió vagy Észak-alföldi Régió térségei). A magyarországi civil társdalom szerkezete szerint még mindig enklávé-jellegû : vannak települések, ahol szervezett, látható civil társadalomról még mindig nem beszélhetünk, míg vannak települések, amelyeknek a szervezett, intézményes civil élete gazdag, fejlôdô. Szomszédos települések között is óriási különbségek lehetnek, sivatag és oázis váltakozik egymással. A magyar civil társadalomban változatlanul fennáll a település földrajzi és közigazgatási egységenkénti elkülönülése: a vidék-fôváros, megyeszékhely-kistelepülés, hátrányos helyzetû község, mint periféria-szolgáltatási és gazdasági központ, mint centrum különbségtétele érzékelhetô. A források sokkal inkább a centrumok, mintsem a fejlesztésre és külön támogatásokra szoruló perifériák felé áramlanak. A tényleges és meglévô, sokszor éles különbségek kiegyenlítésére jelenleg elsôsorban európai források állnak a rendelkezésre, amelyek megszerzéséhez azonban a perifériáknak sokszor nincsenek meg a tárgyi, technikai, anyagi és személyzeti erôforrásbéli feltételei. Az ilyen helyzet konzerválhatja és fenntarthatja a különbségeket. A civil társadalom társadalmi szerepének, helyzetének, adottságainak politikai megítélése mind az országos politikai, a két nagy versengô párt által uralt politikai térben, mind az ezáltal is befolyásolt helyi politikákban változatlanul ellentmondásos, hektikus, képlékeny. Ez befolyásolja a szerkezetek finomításához elengedhetetlen törvényalkotási tevékenységeket, a helyi politikákban a települési önkormányzatok hozzáállását, megközelítéseit. Sokszor egymással versengô, de egymásnak ellentmondó elméletek figyelhetôek meg, ezek sokszor kioltják egymást, nem segítenek a bizalmi helyzetek kialakulásához. A civil társadalom szereplôinek érdekképviseleti ereje gyenge, a saját adottságai melletti érvek készletei nem elégségesek átütôbb érdekképviselethez. Ezt a civil társadalom belsô, a politikai erôterekbôl átszivárgó megosztottsága sem teszi kedvezôbbé. A civil társadalom nem eléggé veszi ki a maga részét a korrupció elleni harcból, fellépésbôl. A civil szervezetek tevékenység-tipológiája inkább szûkülést, mint bôvülést mutat. Csak nagyon kevés civil szervezet képes közfeladatok átvállalására, projektek színvonalas lebonyolítására. A szabadidô-eltöltés, mint tevékenységtípus mentén szervezôdô szervezetek száma, aránya lényegesen meghaladja a tényleges társadalmi szükségletekre válaszoló szervezetek számát (mint pld: kisebbségek társadalmi integrációja, segítô szolgáltatások biztosítása szociokulturálisan hátrányos helyzetû, szegény csoportok, életkor szerinti élethelyzetekkel kapcsolatos sajátos problémákra reagáló például: ifjúsági, vagy nyugdíjas csoportok, európai integráció helyi vonatkozásaival foglalkozó csoportok, stb.). Az EU-hoz való csatlakozással az europaizálási folyamatok elsô nagy szakasza lényegében lezárult. Az Európában való más minôségû létezésnek a következményeivel a civil társadalomnak is dolgoznia kell, amely egyáltalán nem egyszerû folyamat. Ez a helyzet rengeteg új lehetôséget teremtetett a civil szervezetek számára, azonban az ezekkel való élés képességeket és készségeket is megkíván, amelyeket el kell sajátítaniuk és amelyeket folyamatosan karban kell tartaniuk. A csatlakozás utáni harmadik évben jól látszik, hogy a felkészülési szakaszban körültekintôen, tudatosan készülô szervezetek jól és a felkészülést kihagyó vagy különbözô okok miatt mulasztó szervezetek rosszul tudják kihasználni ezeket a lehetôségeket. Ez ma a magyar civil társadalom egyik töréspontja lehet: vannak és lesznek folyamatosan fejlôdô, gazdagodó, magabiztos szerveze- Érdekes gondolatokat vethet fel az, hogy a Bírósági nyilvántartásba-vételi adatok alapján pld.: mintegy civil szervezet, egyesület és alapítvány mûködik az országban, amely az ország lélekszámához képest a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint egyáltalán nem kevés ben az NCA pályázatokra összesen mintegy pályázó nyújtott be kérelmeket és ez a szám 2007-ben sem haladja meg a et. Vajon a nem pályázó, a szervezetek teljes számához képest mintegy 2/3-a nem kíván vagy nem tud megfelelni az NCA esetében nem is túlságosan szigorú pályázati feltételeknek?

5 tek, kevés számban és leszakadó, lemaradó, elszegényedô szervezetek, amelyek nem képesek pld. megfelelni az európai, sokkal nagyobb nyerési esélyekkel kecsegtetô projekt-pályázatokban való részvételre. A magyar civil szervezetek nagy többsége kis költségvetésû, csekély erôforrásokkal rendelkezô, alapvetô infrastrukturális hiányokkal küszködô szervezet! Mindezeket az itt vázlatosan felidézett kérdéseket egy kistérségi felmérés sem kerülheti meg, hiszen a kistérségi folyamatok általánosabban szólva a nagyobb, országos folyamatokba is beágyazódottak. Ezek figyelembevételével a felmérések és interjúk, valamint más adatforrásokból (pld.: Internet, sajtó) nyert információkat az alábbi csomópontok szerint kívánjuk bemutatni: a kistérség bemutatása, jellemzôi mint a civil társadalom környezete, élôhelye a kistérségi politikai szerkezet a szervezetek önképe kérdôív, interjúk fô tanulságok összefoglalása Az összefoglalást javaslatokkal zárjuk. Sárvíz Kistérség: adottságok, lehetôségek, helyzetek SÁRVÍZ KISTÉRSÉG Magyarországon, a Közép-dunántúli Régióban, a Régió egyik gazdasági, politikai, kulturális központjának, a székesfehérvári térségnek a szomszédságában fekszik. A korábban abai kistérségnek hívott alrégiót óta hívják Sárvíz Kistérségnek és a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérôl szóló 244/2003 (XII.18.) Korm.rendelet alapján jött létre. A kistérséget jelenleg Aba (4.654 lakos 4, 88 ha területen), Csôsz (1.086, 17 ha), Káloz (2.565, 48 ha), Sárkeresztúr (2.636, 47 ha), Sárosd (3.471, 48 ha), Sárszentágota (1.404, 46 ha), Seregélyes (4.614, 78 ha), Soponya (1.948, 50 ha), Tác (1.591, 32 ha) községek alkotják. Földrajzi fekvésérôl az alábbi térkép tájékoztat. A kistérség a Székesfehérvár Sárbogárd tengely mellett terül el. Északkeleti területe az M7-es autópályával érintkezik, amely Tác község római kori településmaradványainak (Gorsium) megközelítését egyszerûvé teszi. Keleti területe a Sárvíz Tájvédelmi Körzetet is magában foglalja, amely turisztikai lehetôségekkel bôvítette a helyi szolgáltatások körét, és amelyre térségi összefogás is szervezôdött, amelyet a Leader+ program keretei között az abai Sárvíz Önkormányzati és Területfejlesztési Kht koordinál, gondoz ( Sárvíz Helyi Vidékfejlesztési Terv 5 ). A VÁTI honlapján található információkkal az alábbiakban elsôsorban a civil társadalom szervezetei számára meghatározó kérdéskörökre szeretnénk felhívni a figyelmet (lsd: Ezek szerint a kistérség alapvetôen a térségi centrum, Székesfehérvár vonzáskörzetében fekszik. Ennek a foglalkoztatás, így az ingázásbejárás, a szabadidô-felhasználás lehetôségei és korlátai szempontjából nagy jelentôsége van. A kistérségben városi rangú település nincsen, a községek közül így, szigorúbban véve a közigazgatási szempontokat egyikük sem emelkedett ki. A belsô centrum és perifériák viszonyt, úgy tûnik, hogy a földrajzi elhelyezkedés (Aba viszonylagos centrális helyzete) és személyes-személyi kérdések ( az abai polgármester személyes szerepe, az abai civil kezdeményezések helyzete, szerepe) inkább eldöntik, mint más szempontok. A természeti adottságokat illetôen a kistérség alapvetôen a vizek területe, nincsen olyan település a térségben, amelynek legalább egy halastava ne lenne mondja a VÁTI. Ez az adottság különféle elképzelések formájában jelenik meg a kistérségi együttmûködésben és hatással van a civil szervezetek cél-választásaira is. A vizek azonban részben problémát (talajvíz magas, kezelendô szintje), részben adottságokat (termálvíz) jelentenek és az utóbbi vonatkozásban több elképzelés is megfogalmazódott ( élményfürdô pld.) elsôsorban turisztikai kitörési pontok keresésekor. Fontos megemlíteni, hogy a Sárvízi Tájvédelmi Körzet kialakításával elismertetett, hogy a térségben részben megôrzôdött a tájra jellemzô természeti környezet. Ez egyre inkább vonzerôt jelenthet a természetet kedvelô és elsôsorban a hazai, belsô turisztikai vándorlások szempontjából. Ezt a vonzerôt a történeti hagyományok, a kulturális örökség is felkeltheti, így Tác-Gorsium romkertje, a római-kori Pannónia egyik, még tanulmányozható és kiemelt mûemléknek minôsített helyszíne, vagy a seregélyesi Hadik-Kastély. 3 Az internetes kereséseknél még mindig közel azonos találatot jegyez a google keresô az abai kistérség hívószóra, mint a Sárvíz Kistérségre, ezért mindkettôt javasolt használni az információ-szerzéshez (a szerzô megjegyzése) Lakosság lélekszáma: KSH adatok, A terveket és a megvalósításról szóló beszámolókat lsd.: a Sárvíz Térségfejlesztô Egyesület honlapján.

6 Sárvíz kistérség térképe: A gazdasági-szociális adottságok tekintetében a hivatkozott VÁTI összeállítás megjegyzi, hogy a magasan kvalifikált munkaerôt Székesfehérvár elszívja a térségbôl. A gazdasági tevékenységeket az összeállítás a jellemzôen önfoglalkoztató és a kiskereskedelemben és a helyi szolgáltatási szférában tevékenykedô mikrovállalkozások, illetve a jellemzôen mezôgazdasági tevékenységek (kis- és ôstermelôk) fogalmaival írja le. Az összeállítás hozzáteszi, (ezek olyan tevékenységek), amelyek sem magas szintû szakmai képzettséget, sem pedig számottevô tôkebefektetést nem igényelnek. A gazdasági helyzet, a vonzerô, a helyben-maradás lehetôségei, a munkapiaci folyamatok alapvetôen az országos helyzethez hasonlóan elvándorláshoz, elsôsorban a fiatal generációk eltávozásához vezetnek. A térség demográfiai mutatói óvatosan csökkenô tendenciát mutatnak. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a demográfiai adatokat a választásra jogosultak számával is érdemes összevetni, amely a települések összehasonlító adatai szerint nem csökken, hanem stagnál (lsd. 3. sz. melléklet). Az infrastrukturális ellátottság nem mondható rossznak. A közszolgáltatásokat illetôen (pld.: vezetékes víz, gáz, telefon, kábeltelevízió) a kistérség ellátottsága a megyei átlagot meghaladja. Az elmúlt években a kistérség települései közötti különbség e tekintetben csökkent, a szolgáltatások közelítettek egymáshoz elsôsorban a külsô támogatások segítségével. A VÁTI már hivatkozott összeállítása, helyzetleírása szerint a kistérségbe között (frissebb adat nem áll a rendelkezésünkre) mintegy 7 Mrd 300 millió forint támogatás érkezett, alapvetôen és jellemzôen hazai, magyar költségvetési forrásokból. Az adat szerint ez a kistérség abszorbciós képességének (vagyis felvevô képességének) egyik adata. Ezen alapvetôen pályázaton elnyert összegeknek a kedvezményezettjei között nagyon kevés civil szervezetet találunk. Az összeget döntôen és jellemzôen a települések önkormányzatai pályázták és nyerték meg. Nyitott kérdések: hogyan vett részt ezekben a folyamatokban a helyi civil társadalom? Milyen partnerségek alakultak ki a pályázati programok megfogalma-

7 zásakor, illetve a nyertesség esetében a programok, projektek végrehajtásakor? az erre adható válaszokról források nem állnak a rendelkezésünkre. E rész zárásaként érdemes ideidézni a már szintén idézett, Sárvíz Akciócsoport által a helyi fejlesztési terv céljaiként megjelölt összefoglalást, amely így hangzik: A Fejér megyei Sárvíz Kistérség 2003 és 2010 között egyszerre váljon négy tartalom (vagyis) hagyományalapú, természet- és környezetbarát, tudásközpontú, intelligens közigazgatású és munkamegosztású kistérség - együttes megvalósításának funkcionális szervezôdésévé és mûködési mintájává. (sic! - a honlapon) Politikai, közpolitikai környezet, települési önkormányzatok A kistérség községei természetesen önálló közigazgatási egységek, önálló, saját hagyományaik és lehetôségek által meghatározott entitások. A települési önkormányzatok tisztségviselôit megint csak természetesen a településen élôk közvetlenül választják, a törvényben meghatározott ún. választási ciklusok lejártakor, amely egyben egy új választási ciklus kezdete is. Miért fontos, hogy ezt a ma már olyan természetes választópolgári gesztust, a szuverén állampolgárhoz el nem vehetôen hozzátartozó joghoz illeszkedô cselekedetet felidézzük e helyen? Elsôsorban azért, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a civil társadalom élete nem politikai ciklusok szerint szabályozott vagy ha igen, akkor az nagy baj lenne! Ez a ciklusokon átnyúló, nem azokra figyelemmel lévô jelleg éppen az, amely erôt és állandóságot kölcsönöz a jól mûködô, éber, figyelmes civil szervezetek cselekedeteihez! A választások azonban alapvetôen meghatározzák a politikai társadalom szereplôinek élet-ciklusait. Ez nincsen másképpen a helyi politikai és közéletben elmerülô, abban szerepet és tisztséget vállalók esetében sem. A helyi társadalomban azonban és ez elsôsorban a községek életére igaz minden szem elôtt történik : a választópolgári szerep és a település lakója szerep nem külön el élesen egymástól. Egy községi önkormányzat minden ügye beszélgetésekhez, vitákhoz, poharazgatásokhoz vezet el, hiszen eseménnyé válhat, hiszen ott történik, a településen. Szomszédságok, rokoni szálak, haragvások és megbocsátások éppen úgy benne vannak ebben a viszonyban, mint az a hivatalos aktus, a választás aktusa. A civil társadalom egyszerre lehet elszenvedôje (megértés és elfogadás híján) és nyertese ennek az állampolgári aktivitásnak. Eldöntheti, hogy részt vesz benne vagy kívül marad. Vannak arra példák, hogy civil szervezetek választások eredményét eldöntô módon vesznek részt a helyi választási kampányokban és arra törekszenek, hogy saját képviselôik bejussanak a helyi testületekben, de vannak arra is példák, hogy éppen ellenkezôleg: tüntetôen távol maradnak mindattól, ami, úgymond politika, hiszen mondják meg kívánjuk ôrizni függetlenségünket. Akár így, akár úgy, nem maradhatnak érintetlenek attól, ahogyan egy-egy települési önkormányzati testület (közgyûlés) összeáll, ahogy dolgozik, ahogy hozzááll a dolgokhoz, a településen kötelezôen és fakultatíve megoldandó feladatokhoz. A civil társadalom szempontjából mind a túlságos bevonódás és a kampányokban való harcos, egy kanditátus mellett kiálló részvétel, mind a túlságos és tüntetô távolságtartás egyaránt lehet káros. Annak a mérlegelése, hogy a civil szereplôk hogyan viszonyulnak a települési önkormányzat választott testületéhez és tisztségviselôihez (pld. a polgármesterhez) alapvetôen fontos kérdés. Egy település civil társadalma nem létezhet a települési önkormányzat nélkül és ellenében (kivéve akkor, ha a települési önkormányzat nyilvánvalóan törvényeket és közérdekeket sért de ez olyan forradalmi helyzet, amely jogállami megoldásokért kiált). Szerencsésebb, ha mind a civil társadalom, mind az önkormányzat képviselôi tudomásul veszik: partnerségre, együttmûködésre ítéltettek, mind a település életének jobbá tételéért, az ott élôk jobb létéért fáradoznak. Munkamegosztás, együttmûködés, közös cselekvés e felismerés kulcsszavai. A dolgozat ezen a helyén egy mindenképpen közös érdeket szeretnénk kiemelni. A helyi választásokon való részvétel minôsége a településen élôk közös kérdése. Magyarországon óta hagyománnyá vált, hogy az országgyûlési választásokon lényegesen nagyobb arányú részvételt regisztrálnak, mint a helyi választásokon. Nem is beszélve a helyi népszavazások intézményérôl, ahol több sikertelen helyi népszavazási kezdeményezést tartunk nyilván, mint sikereset! A részvétel minôségének egyik jele mégis mennyiségi mutató: a részvételi hajlandóság statisztikájában ragadható meg. E szempontból a Sárvíz kistérség települései vegyes és valószínûleg további szakértôi elemzéseket igénylô képet mutatnak. A 3. sz. mellékletben közöljük az adatokat (www.valasztas.hu adatai alapján). Ezekbôl a következô képet rajzolhatjuk fel: a térségi településeken a közvetlenül választott polgármesterek tartósan meg tudják ôrizni tisztségüket 1998 óta a 9 polgármesterbôl 6-ot mindig újraválasztottak, a választásokon való részvételi arányok településenként nagyon változatos és hullámzó képet mutatnak, a skála a legmagasabb kb. 60%-os aránytól a legalacsonyabb, kb. 30%-os arányig terjed, a települési összehasonlító adatok szerint Csôsz, Sárszentágota, Soponya és Tác választópolgárai az közötti idôszakban megtartott helyi választáso-

8 kon 50%-os, illetve azt egy kicsit meghaladó, míg Seregélyes, Sárosd, Káloz 40% körüli részvételi adatokat produkált. Abán a részvétel 30% körül mozgott. a választásokon induló jelöltek száma a három választási ciklusban lényegében stagnál és nem függ össze a választási hajlandósággal, illetve a részvétellel, a testületi tagok többségét a választópolgárok újra és újra megválasztják, nem cserélik mint jeleztük, ennek tényleges okait egy célvizsgálat tisztázhatná (elégedettség, beletörôdés az igazi okokat nem tudhatjuk meg a rendelkezésre álló és alapvetôen statisztikai-mennyiségi adatokból), kevés adatunk van arról, hogy az egyesületi, alapítványi, vagyis civil tevékenységekben aktív személyek mennyire kettôzik meg szerepüket mennyiben vállalnak önkormányzati képviseleti szerepet (két fôrôl, akik interjú-alanyainak voltak, állapítottuk meg, hogy egyesületi elnökként egyébiránt a képviselô-testület tagjaiként is aktívak), a VÁTI már hivatkozott és a kistérségrôl szóló adat-összeállításának állításával szemben hogy ti. a demográfiai mutatók csökkenést mutatnak a választói névjegyzékbe vettek száma lényegében stagnál, illetve óvatosan emelkedik a legtöbb településen ez felveti, hogy a munkavállalás, tanulás vagy egyéb okok miatt a településrôl elköltözôk identitása, kötôdése erôs maradt és szavazni hazajárnak, vagy azt veti fel, hogy az újonnan betelepülôk nagyobb részt kívánnak vállalni a település életének irányításában, a testület megválasztásával itt arra utalunk, hogy ezeket a kérdéseket a már szintén hivatkozott más vizsgálatnak kellene tisztáznia, ami azért is érdekes lehet, mert: úgy tûnik, hogy kevésbé tudatosult, a választás szempontjai között érdemes a kistérségi kitekintést is figyelembe venni, tehát, nem elegendô csupán a település szûkebb, lokálpatrióta érdekeire figyelni hiszen, úgy tûnik, hogy a kistérségi együttmûködésbôl több elôny is származhat! nem tudjuk, hogy ezeket a választópolgárok mérlegelik-e, ha igen, hogyan és miért?! E helyütt megemlítjük még, hogy az országgyûlési választásoknak is lehet szerepe a kistérségi programok elfogadása, az azokat segítô intézmények és eszközök koncentráltsága tekintetében. A magyar választási rendszer ún. kevert rendszer, egyéni választókerületekben közvetlenül választott országgyûlési képviselôket és területi listás szavazásokat ismer. Ez azt sugallja, hogy a közvetlenül választott egyéni képviselôknek van a térségükkel szemben kötelezettségük: annak a választókerületnek a kijárói, szószólói, ahol megválasztották ôket. Ennek vannak, lehetnek következményei a kijárások, lobbizások és az ezzel természetszerûen együtt járó kedvezményezések és büntetések szempontjából, amelyek egyébiránt egyszerû képviseletet, a megfelelô helyeken való jelenlétet és közvetlen vagy közvetett képviseletet, pld a Területfejlesztési Tanácsok tagjainak a kijelölését vagy a Parlament különféle bizottságaiban a lehetô legközvetlenebb területi alapú érdekképviseletet jelenti. Ez a bonyolult rendszer sok egymásnak feszülô akaratot, elképzelést, tervet kezel. Sokszor távolra kerül a helyi társadalomtól és ún. magasabb érdekeket szolgál. Kérdés, hogy a helyi civil társadalom és a települési önkormányzatok hogyan tudják mérsékelni ezt a távolságot és, hogy hogyan tudják közelíteni ezeket a folyamatokat az ott élô emberek életéhez? A helyi civil társadalomnak az e fejezet bevezetôjében elmondottakat fenntartva lehet szerepe a választópolgárok aktivizálásában, a választási hajlandóság erôsítésében, a passzivitás és a közömbösség elleni fellépésben. Innen térnénk át a kistérség civil szervezeteinek vizsgálatához, annak a tanulságaihoz. Civil szervezetek Sárvíz Kistérségben a felmérések A felmérés szempontjából a civil társadalom alatt e helyütt elsôsorban azokat a jogképességet szerzett és intézményesjogi formát öltött civil kezdeményezéseket értjük, amelyek jogi személyiségük lehetôségeinél fogva alkalmasak és képesek önálló gazdálkodásra, a saját döntéseik alapján projektek megvalósítására, állampolgári aktivitások szervezésére, folyamatos szolgáltatások kezdeményezésére és azok fenntartására. Ez természetesen korántsem fedi le a civil társadalom aktivitásait, és már csak a természeténél fogva sem vághat egybe a településen élôk gazdasági, szociális és kulturális értelemben sokféleképpen tagolt érdekeivel és lehetôségeivel. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy településen számos olyan csoport, közösség létezhet, amelyek nem is törekszenek arra, hogy a mûködés lazább formáit felváltsák egy szervezettebb és szilárdabb jogi alapokon álló formával. Vagy azért, mert erre nincsen szükségük, vagy azért, mert a szervezettebb formákhoz hozzátartozó kötelezettségeket nem tudják vállalni. Éppen emiatt e közösségeket, lazább csoportosulásokat igen nehéz azonosítani és elérni. Szükségleteik eltérhetnek a jogképességeket szerzett civil szervezetekéitôl és szükségképpen mások az érdekeik is. Azt mindig a helyi társadalom folyamatai döntik el, hogy eljutnak-e, vagy el akarnak-e jutni a szervezettség egy magasabb formájához.. Ugyanakkor a szilárd alapokon álló, és az aktív (állam)polgári tevékenységeknek intézményes kereteket adó civil társadalom nélkül egy település élete szegényebb, a település életét összefogni hivatott önkormányzat tevékenysége pedig

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó!

FENNTARTÓI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG KÉRDİÍV. Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív. A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések. Tisztelt Fenntartó! Fenntartói igény és elégedettségi kérdőív A JNSZ TISZK re vonatkozó kérdések Tisztelt Fenntartó! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a JNSZ TISZK fenntartóinak a TISZK mint intézmény, önálló

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Autisták Országos Szövetsége 1053 Budapest Fejér György u. 10. Tel.: (1) 354-1073 E-mail: elnok@esoember.hu

Autisták Országos Szövetsége 1053 Budapest Fejér György u. 10. Tel.: (1) 354-1073 E-mail: elnok@esoember.hu A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! CSAK AZ AOSZ TAGSZERVEZETEITŐL KÉRDEZHETŐ! Tisztelt Válaszadó! A kérdőíves felmérés az NCTA-2014-8316-C azonosítószámú Vidéki tagszervezetek országos

Részletesebben

Aba civil szervezetei

Aba civil szervezetei Aba civil szervezetei Szervezet neve: Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület Székhely: 8127 Aba, Béke tér 1. Képviselő neve: Fejes István Képviselő címe: 8127 Aba, Béke tér 1. 20/223-0607 fejes.istvan@telehaz.hu

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

!!5'. számú előterjesztés

!!5'. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere!!5'. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Havasi Gyopár Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Segítő Közhasznú

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására PÁLYÁZATI KIÍRÁS Almásfüzitő Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet civil szervezetek szakmai programjainak támogatására 1. A pályázat célja A pályázat a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek

Részletesebben

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya A civil szervezetek és jogi környezetük Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2006. október 30-i ülésére Tárgy: Döntés Zirc város részvételéről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyi önkormányzatok gyermek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10.

2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. 2010. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja

Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai. Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégium 2012. évi bírálói tapasztalatai Udvaros Renáta NEA- TF Kollégium Civil tagja NEA szabályozása A NEA működését a 5/ 2012 (II.16) KIM rendelet

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-3.A.1/2008-0018 9. részfeladat Pályázati kiírás 12. területe A projekt szemlélet megerősítése Képzési tematika Készítette: SKC Consulting

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Közhasznúsági beszámoló 2008

Közhasznúsági beszámoló 2008 Közhasznúsági beszámoló 2008 A Civil Centrum Közhasznú Alapítvány célja: Magyarországon bejegyzett non-profit szervezetek működésének erősítése, hatékonyságuk növelése, annak érdekében, hogy társadalmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe:

1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI. 1.1. A pályázat címe: 1. sz. melléklet Pályázati formanyomtatvány 1 1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEGZŐ ADATAI 1.1. A pályázat címe: 1.2. a.) Pályázó megnevezése: b.) Település(ek): c.) Régió: d.) Megye: e.) Lakosságszám: f.) A falumegújítási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007. január 01. - 2007. december 31.

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2011 Nagykanizsa, 2012. május T a r t a l o m 1. A Dél-Zalai Civil Fórum Egyesület számviteli beszámolója 2. Kimutatás a költségvetési

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben