Intézményesülési minimumkritériumok a civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonásához - szakértői tanulmány -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Intézményesülési minimumkritériumok a civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonásához - szakértői tanulmány -"

Átírás

1 Intézményesülési minimumkritériumok a civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonásához - szakértői tanulmány - Debrecen, március 31. 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3. A kutatás módszereinek bemutatása A regionális tervezés rendszerének összehasonlítása Magyarországon 5. és Romániában 1.1. A regionális fejlesztési folyamat intézményesülésének jellemzői Az Észak-alföldi regionális fejlesztési terv és az Észak-nyugat Romániai 6. regionális tervezés tartalmi sajátosságai 2. A civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonódásának jellemzői Intézményesülési keretek A civil szektor részvétele a regionális fejlesztési folyamatokban kutatási tapasztalatok Ismeretek a regionális fejlesztéssel kapcsolatban A civilek regionális fejlesztési folyamatban való munkája A civilek intézményesülésének minimumkritériumai 16. 2

3 Bevezető Jelen tanulmány elsődleges célja az, hogy a magyarországi Észak-alföldi régió, illetve az Észak-nyugat Romániai régió regionális fejlesztési folyamattal kapcsolatos jellemzőit összehasonlító jelleggel feltárja, különös tekintettel a civil szférának a regionális fejlesztési folyamatba való bekapcsolódására. A regionális tervezés, valamint annak a nemzeti fejlesztési tervbe való szerves beillesztése elsősorban az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott és a most csatlakozásra váló országok esetében nyert kitüntetett figyelmet, hiszen az Unió a NUTS II szinten, vagyis a régiók mentén támogatja a források felhasználását. E támogatási rendszer honosítása azonban a volt szocialista országok esetében jelentős kihívással járt, mivel a centralizált elosztási rendszereket legalábbis részben decentralizálni kell annak érdekében, hogy az ágazati tényezők mellett a regionális szempontok és érdekek is megfelelő súllyal szerepeljenek a nemzeti tervezésben. A regionális tervezési szint arra is több lehetőséget nyújt, hogy a helyi társadalmak civil érdekei is érvényesülhessenek, s így átfogó társadalmi egyeztetés jöhet létre az érintettek körében, amely növeli a társadalmi konszenzust a döntéshozatali szervek és a szélesebb társadalom között. A támogatások eléréséhez a következő feltételeknek kell(ett) megfelelni a csatlakozásra váró országoknak: a NUTS II régiók megteremtése (vagy újjászervezése), illetve olyan monitoring, pénzügyi finanszírozási és ellenőrzési eljárások és testületek létrehozatala, amelyek a Strukturális és Kohéziós Alapok szellemében jöttek létre. Ugyanakkor az érintett országok bizonyos fokig szabadságot élveznek az átalakítások operatív szakaszában, s ez eltérésekhez vezethet a regionális fejlesztési rendszereket illetően. Magyarországon 1994-ben megalakultak a regionális fejlesztési ügynökségek és tanácsok, s 2004-ben az EU elvárások figyelembe vételével - megkezdődött a as időszak fejlesztési tervének kialakítása is. E folyamatban a civil szféra bevonása kitüntetett szerepet játszik; egy 2004-es kormányrendeletben a civil szervezetek bevonásának módját részletesen rögzítették is. Romániában 1998-ban született meg a regionális fejlesztésről szóló törvény (151/július 15, 1998), amely azonban a regionális tervezési rendszert illetően eltér a magyar gyakorlattól. E tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen hasonlóságok és eltérések találhatóak a két térség tervezési folyamatai között? 3

4 Hol találkoznak a két térség tervezési stratégiái? Mi jellemző a társadalmi egyeztetési eljárásokra, különös tekintettel a civil szférának a tervezési folyamatban való részvételére? A kutatás tapasztalatai szerint a két térség civiljei hogyan vélekednek a bevonódás jelenlegi gyakorlatáról? A kutatásban résztvevő szervezetek hogyan képzelik az ideális civil részvételt? A kutatás módszereinek bemutatása A kutatás célját képezte, hogy az Észak-alföldi régió, illetve az Észak-nyugat romániai régió civil szervezetei között felmérést készítsünk működésüket, határon átnyúló kapcsolataikat és a regionális fejlesztési folyamatban való részvételüket, valamint az ehhez kapcsolódó elképzeléseiket illetően. Reprezentatív mintavételre törekedtünk, amely minden szervezet számára egyenlő esélyt teremt a mintába való bekerülésre, s ennek egyedüli feltétele a regionális tervezés iránti érdeklődés volt. Első lépésként a szervezetek hivatalos székhelye szerint próbáltunk listát összeállítani, a román oldalon azonban ez akadályokba ütközött. Ezért annak érdekében, hogy a mintavétel a határ két oldalán azonos legyen internetes forrásokra, illetve ernyőszervezetek, valamint civil szervezetek számára szolgáltatásokat nyújtó intézmények adatbázisaira 1 támaszkodva hoztuk létre a felkeresni szándékozott szervezetek listáját. Minden listába került szervezetet megkerestünk, ám azokat, amelyek egyetlen elérhetősége sem működött kiválogattuk. A többi szervezettel először ben, majd telefonon is felvettük a kapcsolatot, illetve egyeztetés történt az interjúk helyszínét és idejét illetően. A felmérés kérdőív lekérdezésével zajlott, kivéve azokat az eseteket, amikor előzetes ismereteinknek köszönhetően bővebb információ elérése érdekében magnós interjúk is készültek. A kutatás debreceni szervezetek körében próbakérdezéssel kezdődött, melynek során ki tudtuk szűrni azokat a változókat, amelyek a megbízhatóság és érvényesség kritériumainak nem tesznek eleget, majd javítás után visszakerültek a végleges kérdőívbe. Következő lépésben a romániai terepmunkát folytattuk le, az előzetesen egyeztetett időbeosztás szerint három fő vette fel a kérdőíveket és interjúkat. A kérdezés a magyarországi szervezetek körében zárult. 1 Magyar oldal: Hajdú-Bihar megyei civil regiszter, román oldal: BINCISZ, ERMACISZA Interneten található adatbázisa, valamint a nagyvarad.lap.hu oldalon fellelt szervezetek listája 4

5 Az adatok és interjúk rögzítése után a elemzési szakasz kezdődött meg, amelynek során az egyes megoszlásokat az országonkénti tagság mentén hasonlítottuk össze. A hiányzó adatok (missing values) a bemutatott táblázatokban nem szerepelnek. 1. A regionális tervezés rendszerének összehasonlítása Magyarországon és Romániában A regionális fejlesztési folyamat intézményesülésének jellemzői Magyarországon a kormány 2004-ben határozott az Európa Terv kidolgozásának tartalmi és szakmai keretéről (1076/2004 VII/22. kormányrendelet). E szerint egy, a kiinduló feltételezéseket tartalmazó dokumentum elkészítését közép- és hosszú távú pénzügyi előrejelzés, illetve a hosszú távú fejlesztési koncepció és ország-stratégia kialakítása követi. A centralizált tervezésből adódó ágazati elkülönültség oldására tematikus munkacsoportokban kell folynia a tervezőmunkának, a régiók pedig az ágazatokkal azonos súllyal kell, hogy szerepeljenek a tervezési folyamatban. Nyolc különböző munkacsoportot hoztak létre, amelyek felelősei az érintett miniszterek, résztvevői pedig az érintett államigazgatási szervek, a regionális fejlesztési ügynökségek, a társadalmi-gazdasági és szakmai partnerek, valamint a tudomány képviselői lettek. Ehhez kapcsolódóan minden régióban létre kellett hozni regionális munkacsoportokat, amelyek a régióban a fejlesztési ügynökségekre alapozva, és a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal koordinációjával a társadalmi-gazdasági és szakmai partnerek, az ágazatok, és a tudomány képviselőinek részvételével látják el a tervezési feladatokat. Romániában a kormány elsődlegesen a régiók kialakításáról intézkedett, amelyek tervezési és értékelési kereteit képezik a regionális fejlesztési politikának. Ennek koordinálásával a regionális fejlesztési tanácsokat, mint döntéshozatali szerveket bízta meg, amelyek feladata a regionális fejlesztési programok és stratégiák elemzése, projektek megvalósítása, a regionális célok szem előtt tartása, illetve a Nemzeti Fejlesztési Alapból származó forrásoknak a regionális fejlesztési ügynökségeken keresztül történő felhasználása. A Regionális Fejlesztési Tanács a megyei tanácsok elnökeiből és az önkormányzati testületek egy-egy képviselőjéből áll, vezetője megyei képviselők közül - egy évi mandátumra - választással kerül ki. A megyei prefektusok szavazati jog nélkül vesznek részt a tanácsban. A regionális fejlesztési tanácsok a kormány által kidolgozott keret-szabályozás alapján maguk alakítják ki működési szabályzatukat. Az Európai Bizottság e rendszert azért nem 5

6 tartja kielégítőnek, mert a regionális fórumon valójában lokális érdekek vannak képviseltetve, amelyek a választástól-választásig tartó politikai érdekektől nem feltétlenül mentesek. A tanácsok koordinálásával, végrehajtó szervként regionális fejlesztési ügynökségek is létrejöttek, amelyek jogi személyiséggel rendelkező közhasznú, nonprofit szervezetek. A fejlesztési ügynökségek működésének rendjéről az érintett fejlesztési tanácsok határoznak, vezetőjét választják, finanszírozását pedig a Nemzeti Fejlesztési Alapból, a helyi és megyei költségvetések önkéntes hozzájárulásaiból, valamint a piaci szereplők, külföldi befektetők, az EU és más nemzetközi szervezetek hozzájárulásaiból kell ellátni. E finanszírozási rendszer kényes oldala azonban, hogy a helyi és megyei önkormányzati szervek nem motiváltak arra, hogy a regionális fejlesztési ügynökségeket támogassák, amíg az EU-s forrásokból nem részesülhetnek. Jelenleg az ügynökségek finanszírozása fele részben a helyi és megyei hozzájárulásokból, fele részben pedig Uniós forrásokból tevődik össze. A Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség 2000-ben Tervezési és Fejlesztési Minisztériummá alakult, 2003-ban pedig az Európai Integrációs Minisztérium egyik osztályává vált. A regionális fejlesztési folyamat intézményrendszere jelenleg is fejlesztés alatt áll. Összefoglalóan elmondható, hogy a magyar és román regionális fejlesztési intézményrendszer felépítése nem mutat különbségeket (mindkettő nemzeti szinten koordinált, a döntéshozatalt a fejlesztési tanácsok, a végrehajtást a fejlesztési ügynökségek látják el), a regionális fejlesztési folyamatban részt vevők összetétele azonban alapvetően eltér: míg Magyarországon az érintett régióban a gazdasági, társadalmi és tudományos élet szereplői, illetve a civil szféra képviselői vesznek részt a fejlesztési tervek kidolgozásában, és a munka tematikus elvek mentén halad, addig Romániában a folyamatba a meglévő, centralizált közigazgatási rendszer helyi és megyei szintű képviselői kapcsolódtak be, így a regionális fejlesztés elsősorban nem a kialakított régiók vitalitását szolgálja, hanem az Uniótól várható források intézményi kritériumainak való megfelelést Az Észak-alföldi regionális fejlesztési terv és az Észak-nyugat Romániai regionális tervezés tartalmi sajátosságai Az Észak-alföldi régió fejlesztési tervének középpontjában alapvetően a régió felzárkóztatása áll, mely nemcsak a már meglévő adottságokat használja ki, hanem a potenciális, versenyképességet meghatározó tényezők felismerésére és innovációs értékük kihasználására is törekszik. A tervezési dokumentumok elkészítése az előbb említett tematikus munkacsoportokban történik: 6

7 a) Egészséges Társadalom b) Okos, Művelt társadalom c) Aktív Társadalom d) Információs Társadalom e) Versenyképes Gazdaság f) Felzárkózó Vidék g) Élhető Környezet h) Dinamikus Településrendszer A tematikus munkacsoportok a régió szakembereiből állnak össze, akik segítik a tervezői munkát, véleményezik a munkaanyagokat, javaslatokat tehetnek bizonyos tartalmi összetevőkre, illetve szakértelmükkel segítik a fejlesztési dokumentumok aktualizálását. A régióban a tervezési munkák alapját a október 14-én elfogadott Az Észak-alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója és Területfejlesztési Stratégiai Programja, valamint Operatív Programja című tervdokumentum szolgáltatja. A tematikus munkacsoportok munkája felett a Regionális Munkacsoport gyakorol kontrollt, amely elsődlegesen a as időszakra vonatkozó tervezés regionális szakmai-társadalmi egyeztetését látja el, s így a partnerség megvalósulásának letéteményese. A Regionális Munkacsoport által előzetesen véleményezett szakmai anyagok kerülnek az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz előterjesztésre és jóváhagyásra. E testület március 13-án fogadta el Az Észak-alföldi régió stratégiai programja című dokumentumot, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedési és tevékenységi tervet, illetve az Észak-alföldi Regionális Operatív Program munkaanyagát, s ezzel az egyeztetési időszakot lezártnak tekinti. Az Észak-alföldi régió stratégiai programja A stratégia tervezési keretei: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) Nemzeti Akcióprogram (NAP) Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Nemzeti Agrár-Vidékfejlesztési Program 7

8 Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Regionális szintű tervelőzmények Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciója és a területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja A stratégia specifikus céljai: A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság fejlesztése dinamikus régió A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése öko-régió A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása egészséges régió A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása agrár-régió A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió foglalkoztatás központú erősítése esélyteremtő és felzárkózó régió. A stratégiai prioritások átfogó és specifikus céljai: Dinamikus régió: a gazdasági versenyképesség növelése, a turizmus fejlesztése, interregionális kapcsolatok fejlesztése, és a kulturális és közösségi innováció megalapozása és fejlesztése. Öko-régió: a régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése, környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése. Egészséges régió: a lakosság egészségi állapotának javítása, a régió potenciáljára, természeti adottságaira alapozott komplex egészségvertikum kialakítása. Agrár-régió: a mezőgazdaság regionális sajátosságokhoz és piaci követelményekhez alkalmazkodó élelmiszeripari célú fejlesztése, illetve a nem élelmiszercélú mezőgazdasági termesztés elterjesztése, a mezőgazdasági területek eltartóképességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása, és a K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása. Esélyteremtő és Felzárkózó régió: a periferikus területek bekapcsolása a területfejlesztésbe, a vidéken élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és 8

9 életesélyeinek javítása, a vidéki társadalom életminőségének javítása, illetve az integrált településfejlesztés. Romániában a regionális fejlesztési tanács munkája abból adódóan, hogy ugyanazon kötelező uniós keretek között kell a tervezési folyamat egyes szakaszait végrehajtani -, a regionális stratégia és a regionális operatív program dokumentumainak létrehozásából áll, s ez a folyamat jelenleg is zajlik. Bizonyos régiókban már megszülettek a stratégiai dokumentumok, az Észak-nyugat romániai régió azonban még a tervezés szakaszában van, a tervezéssel kapcsolatos információkat honlapján rendelkezésre bocsátja. Míg az Észak-alföldi régió Magyarországon a második legrosszabb HD-indexszel rendelkezik, addig a mintát alkotó másik régió kifejezetten előnyös gazdasági-földrajzi pozícióban van Románia más régióihoz képest, sőt előrejelzések szerint középtávon a legdinamikusabban fejlődő területté is válhat. A fejlődési folyamatban előnyeivé válhatnak a következő faktorok: Fejlett szállítási és logisztikai infrastruktúra Ásványkincsek széles köre Iparágak sokfélesége Dinamikus gazdasági környezet Fejlett pénzügyi és banki szolgáltatások Képzett humán-erőforrás A régió stratégiáját nagy részben építi (földrajzi és társadalomtörténeti értelemben is vett) turisztikai lehetőségeinek jobb kihasználására (ivóvíz-tisztasági programjuk csak egyike a már működő projekteknek). A stratégia másik fontos alapja a nemzetközi együttműködési hálózatokba való minél gyorsabb és hatékonyabb belépés, s az ebből származó előnyök kihasználása. A fenntartható regionális fejlődés alapját nem a jelenleg, régiónként elérhető források kihasználásában, hanem más, EU-tagsággal rendelkező régióval közös, interregionális projektek megvalósításában látják. Abban, hogy 2007-től, amikor a valószínű uniós tagsággal együtt Románia hozzáférést nyer a strukturális alapokhoz, a szereplők regionális szinten milyen mértékben ismerik fel a regionális alapokból nyerhető források előnyeit, a regionális fejlesztési ügynökség meghatározó szerepet játszik: konzultációkon és monitoringrendszeren keresztül segíti a potenciális érdekelteket ben a francia Auvergne régió 9

10 DATAR nevű regionális fejlesztéssel foglalkozó szervezetével zajló, 18 hónapos Twinningprojekt zajlott le, ennek fő célkitűzései: Partnerség: 6 munkacsoport együttműködésével létrejött a Regionális Tervezési Bizottság, amely új szakaszt jelent az intézményesülési folyamatban. Megyénként kezdeményeztek találkozókat és beszélgetést az érdeklődőkkel, régió-program kialakítása, új módszerek átültetése. Az ügynökség partnerségi szándékai komolyan veendők, ha figyelembe vesszük, hogy az ügynökség 2003-ban csatlakozott az Európai Fejlesztési Ügynökségeinek Társaságához is. A Regionális Fejlesztési Terv specifikus jellemzői a következők: szinte minden társadalmi és gazdasági területet érintő, összefüggő tervezés, a felfedezett problémák enyhítésére stratégiai jellegű, logikusan egymásra épülő részekből tevődik össze, hivatalos dokumentum-voltából következően nemcsak az elérendő EU-s források számára képez csatornát, hanem a központi költségevetés regionális alapjait is e terv kapcsán lehet majd elérhetővé tenni, az ellenőrző, menedzsment és pénzügyi intézmények párhuzamos, egymásra épülő együttműködése az alapja a Regionális Fejlesztési Terv sikerességének. A fejlesztési terv kapcsán az alábbi modulok már elkészültek: társadalmi és gazdasági profil: a régió jelenlegi állapotára vonatkozóan tartalmaz információkat és elemzéseket, SWOT-elemzés: a regionális szintű célok és lehetőségek feltárása, stratégiai Akciókeret: a legfontosabb prioritások meghatározása a finanszírozási lehetőségek tekintetében, vagyis a finaszírozás forrásainak, konkrét összegeinek és egyben kereteinek is egy időben történő kiépítése, a környezet státusza: a régió természeti környezetének aktuális elemzése. Hat munkacsoportban folyik jelenleg a tervezőmunka, amelyek: - a vállalkozások fejlesztése, - az emberi és társadalmi erőforrások fejlesztése - funkcionális régió - regionális marketing - a rurális területek fenntartható fejlesztése - városi fejlődés témái köré csoportosulva jöttek létre. 10

11 A két régió regionális stratégiáját tekintve (a romániai régió egyelőre a stratégiai dokumentum kidolgozását végzi, de a fejlesztési terv bizonyos prioritásai már kialakultak) a felfedezhető hasonlóságok elsősorban a két régió társadalom- és gazdaságtörténeti státuszából következnek: a vidéki életforma jelentős súlya, a centralizált intézményrendszer, a mezőgazdasági és ipari szerkezet elavult volta, a lakosság rossz egészségi állapota alapvetően minden volt szocilaista országban jellemző problémák, amelyeket regionális szinten lehet hatékonyan orvosolni. Ugyanakkor a romániai régió változatosabb, gazdagabb természeti erőforrásokkal rendelkezik, így a befektetések növelését tekintve (a vonzó olcsó munkaerőt is figyelembe véve) előnyösebb helyzetben van hazánknál. Azok a prioritások tehát, amelyek mindkét régióban megjelentek a tervezés folyamán, átfogó és problémaorientált jellegükből adódóan megegyeznek: a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer fejlesztése, a mezőgazdasági rendszer átalakítása a piaci elvek és a potenciál figyelembe vételével, az ipari beruházások növelése, valamint a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejének növelése mentén találkoznak a két régió fejlesztési stratégiái. 2. A civil szféra regionális fejlesztési folyamatba való bevonódásának jellemzői 2.1. Intézményesülési keretek Az a cél, hogy a regionális tervezési és fejlesztési folyamatokban a szakértőkön kívül a régió szélesebb társadalma is bekapcsolódjon, prioritást élvez az Európai Unió ajánlásában. A szervezett széles körű társadalmi részvétel pedig elsősorban a nonprofit szervezeteken keresztül valósulhat meg, így azok bevonása a tervezésbe eszköz lehet a társadalmi egyeztetési eljárások folyamán. A legjobb példák Európában azt bizonyítják, hogy a civilek részvétele nemcsak azért gyümölcsöző, mert szakértelmükkel elsősorban innovatív képességeiknek köszönhetően segítik a stratégiai programozási munkát, hanem azért is, mert rajtuk keresztül más fórumon érdekeit képviselni nem tudó társadalmi csoportok is lehetőséget kapnak a partnerségi struktúrákban való részvételre. Magyarországon a 258/2004. (IX.16) kormányrendelet képezi a civil szervezetek regionális fejlesztési folyamatba való bevonódásának alapját. A fejlesztési intézményhálózat és politika egyes részei szerves összefüggésben vannak, hiszen az egyes stratégiai nyalábok olyan területeket is érintenek, amelyben a civilek jelentős társadalmi és gazdasági súllyal rendelkeznek. 11

12 A fenti kormányrendelet értelmében a civilek fejlesztési tanácsok munkájában való részvételének kezdeményezése a hivatalos dokumentumok mellékelésével - bejelentkezés alapján történik, miután erre a RFT felhívást tesz. A bejelentkezett és nyilvántartásba vett szervezetek az Egyeztető Fórumon keresztül vesznek részt a tanács munkájában, a fórum működési rendjét maga alakítja ki. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács október 20-i határidővel hirdette meg a civil szervezetek körében a részvételi lehetőséget, amely az Érdekegyeztető Fórumon keresztül, tanácskozási joggal vonja be a civileket a fejlesztési munkába. A fórum megalakulása óta aktívan működik, bár jelen kutatás azt mutatja, még mindig sok olyan szervezet található, amely nem ismeri kellően a regionális tervezés folyamatát és tartalmát. Romániában az 1998-as regionális fejlesztési törvényben nem történt utalás sem a civilek, sem más társadalmi képviselők pl. tudományos szakértők - bevonásának rendjét illetően. A törvény születése után néhány hónappal az Észak-nyugat Romániai régióban az EastWest Institute és a Demokráciáért Egyesület szervezésében - több napos konferenciát tartottak a törvény gyakorlati megvalósításának módjáról és annak várható hatásáról. E rendezvényen kiemelt hangsúllyal tárgyalták a civilek fejlesztési folyamatban való részvételével kapcsolatos kérdéseket. Elhangzottak olyan észrevételek, hogy a kormánynak már a kezdetektől, törvényi szinten támogatnia kellene a civilek bevonódását, ugyanakkor a lakosság helyi képviselőin keresztül képviseleti rendszerben helyt kap, s a további civil részvétel azon múlik, hogy ennek jelentőségét a képviselőtestület felismeri és támogatja-e. Az Észak-nyugat romániai régió fejlesztési tanács is élt azzal a lehetőséggel, hogy az intézményesült civil társadalom képviselőit bevonja a tervezési munkába, ám az együttműködés ma még gyerekcipőben jár. Ennek elsődleges oka az, hogy egyrészt a civilek nincsenek informálva a regionális fejlesztési folyamattal kapcsolatban, nem tudnak a részvételi lehetőségről, másrészt ők maguk sem kezdeményezik azt, bár a kutatás tapasztalatai szerint lenne rá igényük. Úgy tűnik, ez a folyamat még ma sem tekinthető befejezettnek, hiszen jelen kutatási tapasztalatok is bizonyítják, hogy a civilek regionális fejlesztési folyamatba való bekapcsolódása nem tekinthető széleskörűnek a megkérdezett 24 szervezetből mindössze egy vesz részt jelenleg a regionális tervezésben. 12

13 2.2. A civil szektor részvétele a regionális fejlesztési folyamatokban kutatási tapasztalatok Jelen kutatásban összesen 24 magyar és 24 romániai szervezet vett részt, a teljes minta tehát 48 szervezetet tartalmaz. Mintába kerülésük feltétele volt, hogy tevékenységi körükből kiindulva a regionális fejlesztési folyamat potenciális résztvevői és érdeklődők legyenek. A román oldalon csak romániai magyar szervezetek kerültek be a mintába. A kérdőívet (mely mindkét oldalon azonos volt) a szervezet rendelkezésünkre álló képviselőjével kérdeztük le (elnök, titkár, alapító tag vagy más munkatárs) Ismeretek a regionális fejlesztéssel kapcsolatban A megkérdezett magyar szervezetek körében a regionális fejlesztési folyamat 58,1%-ban, míg a határ másik oldalán csak 41,9%-ban volt ismert. Ugyanakkor mindkét oldalon a folyamat pozitív megítélői voltak túlsúlyban: a magyar oldalon 14, a román oldalon 9 pozitív vélemény hangzott el, ehhez mérten kifejezetten negatív megítélés mindkét oldalon csak három esetben jellemző. Az, hogy a civilek bevonásáról milyen információkkal rendelkeznek az érintettek, további képet adhat a szféra tájékozottságáról a regionális fejlesztési folyamatot illetően. A következő táblázat adatai a bevonás módjával kapcsolatos vélekedéseket mutatja. 1. táblázat Ismeretek a civilek fejlesztési folyamatba való bekapcsolásának módjáról (esetek száma) Hogyan vonják be a civileket? kötelező a civil delegáció részvétele kötelező meghívni a civileket ajánlott a civilek bevonása nincs rendelkezés a civilek bevonásáról még nem hallott a regionális fejlesztési folyamatról magyar romániai magyar A magyar oldalon 15, a román oldalon 14 érvényes válasz született, s az adatok kifejezetten tájékozatlanságra utalnak, hiszen a magyar szervezeteknek csak egyharmada (5 fő), a románok közül pedig mindössze egy válaszadó volt olyan, aki a hatályos rendelkezéseknek megfelelő információval rendelkezett. A tájékozottság mellett azonban érdekes az is, hogy a megkérdezettek, információiktól függetlenül hogyan vélekednek a civilek bevonódásáról a regionális tervezésbe. 13

14 2. táblázat A civilek bevonásának szükségességéről alkotott vélemény (esetek száma) Mi a véleménye a civilek bevonásáról? mindenképpen hasznos, jogkörtől függetlenül a civilek érdeke a részvétel csak szavazati joggal van értelme egyéb még nem hallott a regionális fejlesztési folyamatról magyar romániai magyar A válaszok azt mutatják, hogy a román oldalon, ahol a civil részvétel még egyáltalán nem jellemző, a válaszadók egy kivétellel úgy gondolják, hogy a civil bevonódás jogkörtől függetlenül mindenképpen hasznos, illetve a civilek érdeke, hogy megtörténjék. A magyarországi szervezeteknél, amelyek a regionális tervezés folyamatával kapcsolatban több (formális és informális) tapasztalattal rendelkeznek, a szavazati jog kritériumához való ragaszkodás jellemzőbb, a mellett, hogy a civilek bevonódása, mint érdek-tényező is megjelenik ők tehát részvételüket szavazati jogkörben is egyenrangú félként, kifejezett partnerségi viszonyban képzelik el A civilek regionális fejlesztési folyamatban való munkája A 24 magyar szervezet közül 7, míg az azonos számú romániai szervezetek közül mindössze kettő vesz részt jelenleg a fejlesztési folyamatban 2. Kimaradásuk oka mindkét országban elsősorban az információhiánynak köszönhető (9 magyar és 12 romániai eset), egy esetben későn szereztek tudomást a részvételi lehetőségről, 1 román és 3 magyar esetben pedig a szervezetnek nincs igénye arra, hogy éljen a lehetőséggel. Mindkét oldalon 1-1 olyan szervezet található, amely konkrét meghívást kapott a bekapcsolódásra, a többiek a lehetőségről hallván jelezték részvételi igényüket. A bekapcsolódás motivációjával kapcsolatban érdekes eltérés figyelhető meg, amely újfent a civil szféra általános, a közéletben való szerepvállalási tapasztalatainak tudható be: míg mind a hét résztvevő magyar szervezet kifejezetten azért csatlakozott, hogy véleménye megjelenjen a fejlesztési stratégiában, addig egy romániai szervezet kifejezetten a civil társadalmat kívánta képviselni a fejlesztési üléseken, a másik pedig a magyarországiakhoz hasonlóan a véleményét akarta 2 mivel ez utóbbi szám nagyon csekély, valódi következtetéseket nem vonhatunk le belőle. 14

15 képviselni. A magyar szervezetek tanácskozási joggal, a romániai szervezetek viszont csak jelenléti jogkörrel rendelkeznek; az előbbiekre jellemző, hogy 6 szervezet képviselője az ülések többségén (vagy minden ülésen) megjelenik, míg a megkérdezett romániai szervezeti képviselők közül egy sem tudta megmondani, hogy a fejlesztési folyamatban részt vevő kolléga milyen gyakorisággal vesz részt a fejlesztési üléseken, illetve az érdekegyeztető fórumon. Ez arra utal, hogy a magyar oldalon a tervezésbe bekapcsolódott szervezetek komolyan veszik feladatukat, míg román oldalon a szervezeten belüli információáramlás az ülések tapasztalatait illetően nem megfelelő. A magyar oldalon található szervezeteknél jellemző, hogy négy esetben az üléseken résztvevő személy maga vállalta feladatát, két esetben pedig a vezető választása által, míg román oldalon - az egy érvényes válasz szerint szavazással került ki az érintett kolléga. Kiválasztásának (mindkét oldalon) elsődleges szempontja szakmai felkészültsége volt, míg egy esetben hazánkban saját kérése alapján került a kolléga a szervezet képviseletében a civil érdekegyeztető fórumba; szakmai felkészültségét egyébként mindkét oldalon legalább közepesen fontosnak tartják, csakúgy, mint az aktuális témával kapcsolatos felkészültségét. A részvétel hasznosságát illetően az adatok Magyarországon négy esetben azt jelezték, hogy a kolléga szívesen megy az ülésekre és hasznosnak is tartja e feladatot, egy esetben szívesen jár, bár a részvételt haszontalannak találja, egy esetben pedig kifejezetten másra szánná a fórumon töltött időt. Az adatokból úgy tűnik, hogy a résztvevők fele kifejezetten aktívan dolgozik az üléseken, míg másik felük is mutat alkalmankénti aktivitást, passzív részvétel nem jellemző sem a magyar, sem a romániai szervezetek körében. A válaszadók szerint a civileket alapvetően (az esetek többségében vagy mindig) partnerként kezelik a fejlesztési folyamat más résztvevői, csak egy esetben mutatkozik teljesen negatív vélemény a többi résztvevő civilekkel kapcsolatos attitűdjeit illetően. A fenti adatok mutatta különbségek ugyanarra a két okra vezethetőek vissza: egyrészről Romániában a civil szféra többek között megfelelő törvényi szabályozás, és elsősorban anyagi finanszírozás nélkül még nem erősödött meg, bár magyar és nemzetközi pályázati alapokból így is fenn tudják tartani magukat. Magyarországon ugyanakkor a nonprofit szféra már megerősödött, és a finanszírozása és infrastrukturális keretek kialakítása után a professzionalizálódás felé halad. Ehhez szorosan kapcsolódik a másik szempont, amelyet figyelembe kell vennünk az adatok értelmezésénél: bár az EU feltételrendszerének megfelelően Romániában is kialakult a regionális fejlesztés intézményhálózata, a vonatkozó kormányrendelet nem rendelkezik az akár szakmai potenciállal is rendelkező - civil 15

16 társadalom fejlesztési folyamatba való bevonásáról, azt a régiók helyi és kommunális 3 képviselőire bízza. Bár e rendelkezés némileg homályos, az Észak-nyugat Romániai Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezést tett a civilek bevonására, akik jelenleg jelenléti jogkörrel bár, de részt vehetnek az üléseken hazánkban az érdekegyeztető fórumok felállításával a civilek intézményesülésének egyértelmű lehetőséget biztosítottak. Mindkét országra jellemző azonban bár Romániában sokkal erősebben -, hogy a szervezetek körülbelül fele nem ismeri a regionális fejlesztési folyamatot, s e tájékozatlanság azt mutatja, hogy a civilek egy jó része a potenciális részvételi lehetőségről sem tudott. A széles körű társadalmi egyeztetés elve megkívánja, hogy a civil szervezetek nagyobb részét érjék el a fejlesztési folyamat résztvevői a szükséges információkkal. 3. A civilek intézményesülésének minimumkritériumai Bár a civileken keresztül nyilvánvalóan szélesebb társadalmi érdekek is érvényre juthatnak a regionális tervezésben, mégis fontos, hogy pontosan kit is képviselnek ott megjelenésükkel. A következő táblázat a válaszok megoszlását mutatja. 3. táblázat A civilek képviselete a regionális fejlesztésben (esetek száma) Kit képviselnek a civilek az üléseken való megjelenésükkel? Saját magukat saját szervezet tagjait saját szervezet célcsoportját a szervezet profiljába tartozó más szervezeteket magyar romániai magyar A romániai szervezeteknél a saját tagok és célcsoport képviselete azonos arányban jellemző, míg a magyarországiak közül 6 szervezet egyfajta szakmai képviseletet lát el részvételével, 3 pedig saját magát képviseli. 4. táblázat A szervezetek jövőbeni részvételi tervei (esetek száma) Élni fog-e a következő részvételi lehetőséggel? mindenképpen inkább igen inkább nem semmiképpen sem még nem döntötte el magyar romániai magyar A kifejezés angol megfelelője communal, amely ebben a kontextusban több község közös képviseletét jelenti, hiszen azok önállóan nem rendelkeznek önkormányzati joggal. 16

17 A megkérdezettek legnagyobb része ki kívánja használni a következő részvételi lehetőséget, bár a magyar oldalon több a még bizonytalankodó; a romániai szervezetek a civilek többségéről is motiváltságot feltételeznek, míg magyar oldalon a válaszadók több, mint fele (14 esetben) úgy gondolja, a többi civilnek csak egy részét érdekli a regionális tervezés. Saját szakmai felkészültségüket a határ mindkét oldalán megfelelőnek ítélik meg a megkérdezett szervezetek; a többi civilt illetően a magyar oldalon túlsúlyban vannak a negatív vélemények, mely szerint csak elvétve akad olyan szervezet, amely megfelelő felkészültséggel rendelkezik a partnerségben való részvételhez, a román oldalon viszont a pozitív megítélés felé billen a mérleg nyelve (figyelemreméltó, hogy egyik oldalon sem akadt egy eset sem, amely a civil szféra egészét alkalmasnak ítélné a részvételre). A saját időbeni kapacitás vizsgálata mindkét oldalon azonos eredménnyel zárult: 7 szervezetnek mindenképpen, 8-nak általában lenne ideje a regionális programozási folyamatban való részvételre (70% tehát tud időt szakítani), 4 szervezetnek viszont általában nem, egynek pedig soha nem lenne ideje az ülések látogatására. A többi civil időbeni kapacitását is hasonlóképpen ítélik meg a megkérdezettek: nagyobb részben születtek megfelelő megítélés mutató válaszok. Azzal kapcsolatban, hogy ki döntsön a civilek bevonódásának módjáról, érdekes eredmények szólettek. Magyarországon a megkérdezettek (a két lehetséges kategória megadásával) a kormányzati szintű döntés és a regionális civil érdekképviselet asztalára utalta a döntést, amelyet ideális esetben közösen kellene meghozniuk. Kormányzati rendelkezés már született a bevonódás kereteiről, egységes regionális civil érdekképviselet azonban egyenlőre nincs az Észak-alföldi régióban, csak egyes szakterületek mentén figyelhetőek meg ilyen érdekképviseleti kezdeményezések. A román oldalon meglepő módon a megkérdezetteknek mindössze 20%-a jelezte, hogy a kormányzati szinttől (is) várja a civil bevonódás módjáról hozott döntést, annak ellenére, hogy az 1998-as törvény születésénél ezt sokan hiányolták elsősorban a regionális és országos civil érdekképviselet, és kisebb arányban a regionális fejlesztési ügynökség kooperációjától várnák a részvétel módját meghatározó döntéseket. Ez jele lehet annak, hogy a centralizált döntésektől nem sok jót várnak, az erős civil érdekképviselet azonban szorosan összefonódik a magyarság érdekeinek érvényre juttatásával is 4. 4 A romániai magyar szervezeteknek az utóbbi években több lokális, regionális és országos hálózata is megszületett, amelyek néha keresztezik, néha kiegészítik egymást, jellemző azonban, hogy román hálózatokba nem kapcsolódnak be, sőt nem is tudnak ilyen létezéséről. A magyar civil szféra befelé fordulása a későbbiekben figyelemreméltó ellentmondásokkal járhat, hiszen a civileket elsősorban magyar és nemzetközi 17

18 A következő táblázatból a civilek ideális bevonásának módja, az erről alkotott elképzelések figyelhetőek meg. 5. táblázat A civil szervezetek ideális bevonásának módja (esetek száma) szakterületek közös képviselete Hogyan lenne ideális a civilek bevonása? földrajzi területek közös képviselete mindenkit meg kell hívni ernyőszervezeteket kell meghívni magyar romániai magyar A magyar oldalon a az esetek majdnem 70%-ban civilek szakterületenkénti bevonása kapta a legtöbb szavazatot, három megkérdezett szerint mindenkit meg kell hívni, egy pedig az ernyőszervezetek mediatív szerepére támaszkodva képzeli az ideális részvételt. A román oldalon is a szakterületenkénti képviselet kapta a szavazatok felét, a megkérdezettek jelentős számban azonban a - teljes egyenlőség elve alapján minden szervezet meghívását tartják ideálisnak, akik aztán saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel. A magyarországi szervezetek úgy tűnik, hogy a szervezetek működési módjának jelentős különbségeit felismerve a szakterületek prioritását hangsúlyozzák (amely vélemény a tematikus munkacsoportokban történő munka elvéhez jól kapcsolható), a románok pedig e mellett a minden civil fontos civil -elvet követve az esélyegyenlőséget is fontosnak tartják, ami tekintve a regionális fejlesztéssel kapcsolatos szinte teljes információhiányt, érthetővé is válik. A civilek véleménye arról, hogy a regionális fejlesztéssel kapcsolatban melyek azok a területek, ahol a civilek véleménye számíthat, összetett képet mutat. kapcsolatrendszerük nem Romániához kapcsolja, ugyanakkor érdekeiket ott, lokális és regionális szinten tudják legmegfelelőbben képviselni. 18

19 6. táblázat Mely területeken kérdezzék meg a civileket Véleményezendő Magyar szervezetek Romániai szervezetek terület Választotta Nem választotta Választotta Nem választotta Beszállítói hálózatok létrehozása az iparban Turisztika fejlesztése Külső befektetések növelése Kis- és középvállalkozások megerősítése Mezőgazdaság Vidékfejlesztés Műszaki infrastruktúra fejlesztése Környezet- és természetvédelem A lakosság egészségi állapotának javítása Oktatási rendszer Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása Innovációs és K+F tevékenységek fejlesztése Kulturális örökség védelme Intézményfejlesztés Határ menti együttműködések elősegítése Régiómarketing Információs technológia fejlesztése Kiemelés: a szervezetek több, mint fele az adott területet a civil érdeklődés homlokterébe sorolta 19

20 Szinte az összes, a kérdőívben felsorolt területre (amelyek egyébként az ÉARFÜ homlokterébe tartoznak), a megkérdezettek szerint tehát nincs olyan fejlesztési, programozási terület, ahol a civilek véleményét egyáltalán nem kellene megkérdezni, s ezzel őket az egyeztetési folyamatból ki kellene zárni. A magyar oldalon azok a szakterületek, amelyek a szavazatok felénél többet kaptak, egyrészt a klasszikus civil hiánypótló és szociális területeket ölelik át: környezet- és természetvédelem, a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer hatékonyabbá tétele, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, illetve a kulturális örökség védelme. E mellett azonban olyan területek is fontosnak bizonyultak, mint a turisztika, a vidékfejlesztés, az intézményfejlesztések, a határ menti együttműködés élénkítése és a régiómarketing, amelyek a jövőbeni fejlesztéseket kifejezetten a régióra összepontosítva, ennek lehetőségeit kihasználva segíthetik elő. A romániai szervezetek ugyanakkor kevesebb területről szeretnének véleményt alkotni, a környezet- és egészségvédelem mellett (17 és 14) a kulturális örökség védelme és a határ menti összefogások erősítése kapta a szavazatok több, mint 90%-át. Ezen adatok arra utalnak, hogy megerősítve a fentebbi következtetéseket a romániai szervezetek számára a magyarság kultúrájának megőrzése a legfontosabb, s az anyaországi szervezetekkel való együttműködés nemcsak másik prioritásként, de a kulturális identitás megőrzésének eszközévé is válik, különös tekintettel az EU által finanszírozható, határokon átnyúló programokra, amelyek egyre nagyobb teret nyithatnak a magyar-magyar együttműködések fellendülésének, ezzel együtt pedig a romániai magyar és a román szervezetek közötti kooperáció iránti igény elsikkadásának is. 20

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben