CIVIL TÁRSADALOM: ESZME ÉS VALÓSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL TÁRSADALOM: ESZME ÉS VALÓSÁG"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program CIVIL TÁRSADALOM: ESZME ÉS VALÓSÁG Készítette: Petrás Ede, I. évf. Kurzus: Művelődés és gazdaság Kurzusvezető: Dr. Koncz Gábor D E B R E C E N 2005

2 TARTALOM I. A civil társadalom múltja és jelene... 3 I. 1. A civil társadalom európai hagyománya... 3 I. 2. Eszmetörténeti háttér... 5 I. 3. Politikai háttér...7 I. 4. A civil társadalom működése... 9 I. 5. A nonprofit szektor II. Civil társadalom Magyarországon II. 1. Társadalomtörténeti háttér II. 2. Civil társadalom és ellenzékiség II. 3. A civil társadalom jelene II. 4. Civil társadalom és helyi cselekvés Szakirodalom

3 I. A CIVIL TÁRSADALOM MÚLTJA ÉS JELENE I. 1. A civil társadalom európai hagyománya A demokráciának és a közéleti részvételnek komoly antik és nomád hagyományai vannak. A hatalom demokratikus legitimitásának és a civil társadalomnak a nyugati kultúrában betöltött fontos szerepe azonban nem ezekből fejlődött ki, hanem a korai középkor sötét századai során, szerves társadalmi fejlődés eredményeképpen született. 1 A kor jellemzője Nyugat-Európában a korábbi állami keret szétesése, a központi hatalmat lehetővé tevő írásbeliség és pénzgazdálkodás visszaszorulása. A kialakult hatalmi űrt a megelőző antik időkhöz képest szervezetlen, kezdetleges viszonyok között élő, védtelenné vált helyi közösségek töltötték be. Fokozatosan megvalósult az államhatalom szétoszlása, Szűcs Jenő találó kifejezésével a maradék állami szuverenitások szétosztása egy»alulról«képződő társadalmi képletben. (Szűcs 1986:36). A korai középkor folyamán alulról felépülő új, hűbéri államszervezet különleges vonása a központi irányítás hiánya, a közigazgatás feladatát bonyolult viszonyrendszere által maga a társadalom látta el. Hűbérurain és vazallusain keresztül így minden egyén személyesen kötődött a társadalomhoz, és e személyes, emberi kapcsolat lehetővé tette az egyéni, a helyi és a csoportérdekek védelmét, csökkentette a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságot. Ezáltal Bibó szavaival gazdagon tagolt, földjéhez, munkájához, munkájához, szakmájához, szabadságához erősen hozzákapcsolódó társadalom jött létre (Bibó 1981c:354). E sajátos társadalmi képlet terméke a középkori nyugati városok közösségi autonómiája, mely megszüntette polgárai személyes függését az államhatalomtól. Az autonóm csoportok filozófiailag és jogilag legitimált, a gyakorlatban is széles körben elterjedt rendszere azonban távol állt az ideális, kiegyensúlyozott működéstől. A csoportoknak állandó küzdelmet kellett folytatniuk a hatalommal vagy más csoportokkal szemben kiváltságaik megszerzéséért, elismeréséért vagy éppen megtartásáért. Ha a helyi és közösségi autonómiák kiegyensúlyozott együttműködését tekintjük a fenti társadalmi modell kiteljesedésének, akkor meg kell állapítanunk, hogy az érett középkor nyugat-európai 1 A civil társadalom történeti hátterét Bibó István és Szűcs Jenő történelemfelfogásából kiindulva elemzem (Bibó 1981c, Szűcs 1986). 3

4 gyakorlata ennek csupán kezdetleges, konfliktusokkal teli első fázisa volt. A XIV. századra kialakult rendi parlamentarizmus a divergáló rendi érdekek miatt nem működött hatékonyan, ami fokozta a században kibontakozott gazdasági válságot és közrejátszott az államok szétaprózódásában. A kora újkori uralkodók hatalmuk növelése és a gazdaság megerősödése által akartak kilábalni a válságból. A kialakuló abszolút monarchia első ellenfele a területi és magánérdekekért fellépő nemesség volt, amellyel szemben a legfőbb szövetségesei a városok voltak. A XVIII. századra azonban a megerősödött városi polgárság is szembekerült az uralkodóval, és hosszú küzdelmet folytatott az állam feletti kontroll megszerzéséért. A polgári mozgalom fő jelszava a felvilágosodás volt, és politikai jogait olyan, a középkori jogi fakultásokon született tanok alapján követelte mint a természetjog, a társadalmi szerződés, a népszuverenitás, a hatalomátruházás vagy a hatalmak elválasztása (Szűcs 1986:16). E folyamatra reflektál Hegel, amikor különbséget tesz állam és társadalom között. A polgári mozgalom megerősödésében közrejátszott a folyamatos és gyors ütemű technikai és gazdasági fejlődés ill. a polgári életmódot a lelkiismeret számára is szentesítő protestáns etika. A polgárság küzdelmeinek eredményeképpen a XIX: századra kialakultak a mai értelemben vett polgári államok. A társadalom mind strukturálisan (osztályképződés) mind funkcionálisan (a formalizált magánszférák pl. a gazdaság kiválása) differenciálódott. A piaci kapitalimussal együttjáró elszegényedést és tömegesedést a társadalom mozgalmakkal, spontán önszerveződési formákkal igyekezett ellensúlyozni, így mind szélesebb tömegek nyertek beleszólást a politikai életbe. A XX. század az állami beavatkozás újbóli megerősödését és ezzel együtt a társadalom fokozódó védekezését hozta magával. Az általános választójog eredményeképpen létrejött tömegpártok már nem képviselik, hanem artikulálják választóik érdekeit. Ágh Attila az állam és társadalom állóháborújának nevezi azt a tendenciát (Ágh 1989:19), melynek során az állam fokozatosan ellenőrzése alá vonta a gazdasági szférát, majd a jóléti rendszer kiépítésével behatolt a társadalom tagjainak mindennapi életébe. Az állami szféra kiterjedésére és a globalizációs folyamatra a társadalom válasza a regionalizmus, a helyi autonómiák iránti növekvő érdeklődés és a közösségek, civil szervezetek reneszánszával válaszolt (Petrás 2005). A fenti helyzetet érzékletesen illusztrálja Tocqueville látnoki gondolata a demokráciában rejlő veszélyekről: A tudás és az egyenlőség az élet minden területére kiterjedő önkényt teremthet, mely úgy alacsonyítaná le az embereket, hogy azok nem szenvednének miatta. [...] Fölöttük pedig ott lebeg egy végtelen és oltalmazó hatalom, 4

5 [...mely...] gondoskodik biztonságukról, előre látja és kielégíti szükségleteiket, megkönnyíti örömeik megszerzését, elintézi főbb ügyeiket, irányítja iparukat, szabályozza örökösödésüket, elosztja örökségüket; miért nem akarja mindjárt a gondolkodás zűrzavarától és az élet gyötrelmétől is megszabadítani őket? (Tocqueville 1993: ) I. 2. Eszmetörténeti háttér A legtöbb filozófiai rendszerben megjelenik a civil társadalom fogalma. Bár az arisztotelészi koinónia politiké, a cicerói societas civilis, a kanti bürgerliche Gesellschaft vagy a rousseau-i état civil között jelentős különbségek vannak, de közös vonásuk, hogy állam és társadalom (más szóval: politika és moralitás) egy és ugyanaz (Kumar 1993:376). A két fogalom közötti különbségtétel a sajátos nyugat-európai társadalomfejlődés filozófiai reflexiója, így nem véletlen, hogy a középkori és az újkori gondolkodókhoz kötődik. Ágoston keresztény civitas-a a hatalmi viszonyoktól független entitás, mely csupán kényszerűségből vegyül el az evilági hatalmi létben. A középkori filozófiában népszerű gondolatot, mely szerint az egyén nem csak alattvaló, hanem a társadalmi közösség tagja is, Aquinói Tamás az amicitia (politikai szeretet) fogalmával írja le: Minden ember rendelkezik valamilyen közfunkcióval (legyen az földművelés, csizmakészítés vagy uralkodás), amelyet részben kényszer hatására, részben viszont önként, az amicitiától áthatva, a közösség szolgálatában lát el (Nagy 2002a:86). A szekularizált polgári mozgalmak kialakulásával az újkorban a civil társadalom eszméje elvesztette vallásos jellegét, s ezzel kialakult a civil társadalom máig érvényes szekularizált mivolta. Állam és társadalom viszonyával az újkorban Locke, Montesquieu és Hegel foglalkozott behatóan. Locke szerint a civil társadalom a szabad gazdasági szereplők együttműködése, míg Montesquieu civil társadalma az önigazgatás legitim testületeit jelenti, melyek közvetítenek az állam és a társadalom között. Az előbbi modell a civil társadalom angolszász, míg az utóbbi annak kontinentális felfogására gyakorolt meghatározó hatást (Honneth 1993). A filozófia történetében először Hegel tett kifejezett különbséget állam és társadalom között. Hegel polgári társadalma Locke és Montesquieu felfogásának ötvözete: tagjai a gazdasági szféra szereplői, akik viszont közös gazdasági érdekeik politikai érvényesítésére törekednek. A kontinentális modellből indult ki a XIX. század elején Tocqueville, aki az amerikai demokráciát tanulmányozva megállapította, hogy a nemzetek erejének alapja a községek autonómiája. A helyi társadalom a polgárok önkéntes társulásai, az egyesülés 5

6 művészete által képes megoldani az őt érintő problémákat. Tocqueville liberális republikanizmusa erős központi hatalmat kíván, amely viszont közigazgatási decentralizációval párosul. A helyi ügyekbe való felső beleszólás leneveli az embereket az önálló akaratról, gyengíti a közösségi szellemet és demokratikus rendszerben kiszolgáltatja a kisebbséget a többség önkényének (Tocqueville 1993:375). Az első világháború utáni társadalmi valóságra reflektált Gramsci, amikor a civil társadalomnak egy új, az angolszász és a kontinentális felfogástól egyaránt különböző modelljét írta le. Gramsci szerint a civil társadalom szférája mind a politikán, mind a gazdaságon kívül esik lényege a kulturális nyilvánosság, a társadalom civil magjának értékés véleményalkotása (Honneth 1993:28). A civil társadalom szerinte átmeneti jelenség, csak addig van rá szükség, amíg se a politika, sem a gazdaság nem nyújt védelmet a tömegeknek. A huszadik század hetvenes éveitől kezdve a civil társadalom eszméje soha nem látott népszerűségnek örvend. Ennek oka kettős: egyrészt a közép-európai ellenzéki értelmiség ideológiája e gondolatrendszer előfutára volt Bibó István, aki szerint a civil társadalom, a szabadság kis körei a nyugati fejlődés lényegi sajátossága, a demokrácia alapvető feltétele közvetítő szféra, mely biztosítja az egyén szabadságát. A népszerűség másik oka a posztmodern, globalizált világhelyzet fokozatos kialakulása. Az elsők között ismerte fel az új világhelyzet és a civil szféra kapcsolatát Alain Touraine, aki szerint a posztindusztriális társadalomban új társadalmi paradigma alakul ki, melyben a társadalmi élet köztes szereplői válnak paradigmaalkotó tényezővé (Ágh 1989). A civil társadalomról máig folytatott élénk diskurzust a hetvenes évek lengyel ellenzéke kezdeményezte, mert a civil társadalomban olyan eszmét talált, mely ideológiai alapot és ideálképet nyújtott a pártállammal szembeni küzdelemben. A civil társadalom fogalma az angolul író, amerikai egyetemeken oktató emigráns közép-európai értelmiség írásain keresztül hamarosan az egész világon elterjedt. Nyelvezete és céljai mára beépültek mind a globális hatalmi rendszer, mind az azzal szemben álló különböző csoportosulások ideológiájába. 2 A civil társadalommal foglalkozó mai irodalom John Keane tipológiája szerint három csoportba sorolható (Keane 2004:38). Az első csoportba tartoznak azok a többségükben ázsiai kutatók, akik a civil társadalmat csupán értelmezési keretnek tekintik a társadalmi és politikai erők ill. az intézmények közötti összefüggések elemzéséhez. A második csoport a pragmatikusoké, akik számára a civil társadalom elsősorban irányelv és 2 A globális civil társadalomról bővebben ld. Pianta 2004, Szabó

7 akcióterv, az ideális társadalmi berendezkedés eszköze. E szemléletnek jelentős hagyománya van a politikai gondolkodásban, ide sorolható Thomas Hobbes, Edmund Burke és Tom Paine felfogása, mai képviselői többek között Guillermo O Donnell, Ernest Gellner, Karl Popper, Juan Linz és Alfred Stepan. A harmadik irányzat a civil társadalom posztfundamentalista értelmezése, amely a pragmatikusokkal ellentétben megkérdőjelezi annak erkölcsi felsőbbségét és egyedüli üdvözítő voltát. Az irányzat egyes képviselői (mint John Keane, Robert Putnam, Richard Rorty és Adam Seligman) kritikus vizsgálattal igyekeznek igazolni, hogy a civil társadalom a demokrácia szükséges feltétele (Keane 2004:55). Mások, így Jeffrey Alexander és Ralf Dahrendorf szerint a civil társadalom a szolidaritás, az egymásra való kölcsönös reagálás szférája (Vercseg 2004:6). A civil társadalom hazai irodalmának számos képviselője részletesen elemezte a fogalom nemzetközi és magyar ill. közép-európai vonatkozásait. Az alábbiakban néhány fontos gondolat ismertetésével vázoljuk fel e könyvtárakat megtöltő irodalom legfontosabb irányait. Molnár Miklós szerint a civil társadalom utópia, a filozófusok terve a társadalom megjavítására (Molnár 1993:75). Nagy Endre a fogalom dinamikus voltára hívja fel a figyelmet: Mivel az egyének csak akkor vállalnak önként és munkájukon felül közfunkciót, ha rá vannak kényszerítve, ezért a civil társadalom mindenkori fogalmába csak az tartozik bele, ami az aktuális társadalmi helyzetben veszélyeztetve van. Hegel és Polányi Mihály nyomán felismeri a civil társadalomban rejlő etikai mozzanatot, amennyiben az az elnyomással, a gyengék védelmében működik (Nagy 2003a:91). A. Gergely András felfogása szerint a civil társadalom szuverén jogi személyek politikai közössége. Számára a civil társadalom elsősorban lokális jelenség, mely az önrendelkező helyi közösségek érdekkifejezésében nyilvánul meg (A. Gergely 1993a:172). Dahrendorf és Alexander nyomán a civil társadalom szociális, közösségi funkcióját hangsúlyozza Miszlivetz Ferenc és Vercseg Ilona. Varga Csaba szerint a civil szféra térnyerésének oka a klasszikus képviseleti demokrácia válsága, és elsődleges célja a részvételi demokrácia megteremtése. I. 3. Politikai háttér A civil társadalom eszméje napjaink globális és lokális politikájának egyaránt kulcsfontosságú eleme. Egyes értelmezői számára a nyugati társadalmi rend természetes formája, melynek felsőbbrendűsége miatt el kell terjednie az egész világon. A civil 7

8 társadalom e felfogása ideológiai alapot nyújt a legfejlettebb országok irányította világrend fenntartásához (Gellner 2004: 136). A globális uralmi tényezőkkel esetlegesen szembenálló helyi államhatalmak szemében a civil társadalom ilyen felfogása bomlasztó, az ellenállási képességet csökkentő ideológia. A fenti szemlélettel éles ellentétben áll az egész világon gyorsan terjedő, alulról szerveződő civil mozgalom, melynek legfőbb célja az önvédelem, az emberi élet alapvető feltételeinek (élelem, biztonság, élhető környezet, kultúra) biztosítása. Ágh Attila szerint a társadalom tagjainak önkéntes mozgalma ezzel a mindenkori államhatalom kötelességét látja el, amennyiben a külpolitikai vagy gazdasági érdekekkel összefonódott állam ezt nem teljesíti (Ágh 1989:347). A globalizált világ jellemző folyamata, hogy a gyorsan változó, dezintegrálódó társadalmak más, távoli kultúrákból vesznek át identitást adó, integrációt erősítő elemeket. A nyugati fejlődésben kialakult civil társadalom így hasonló integráló tényezővé, a globalizációval szembeni védekezés formájává vált számos nem nyugati társadalomban, mint a keleti vallások és életbölcsesség térhódítása a szekularizálódott és gyökerét vesztett nyugati társadalmakban. E termékenyítő kulturális cserére kitűnő példa a civil társadalom szerepe a muzulmán világban. Az Iszlám szerint a politikai hatalom egyetlen közfeladata és egyben legitimitásának forrása a vallás érvényesülésének biztosítása. Ha ez a feltétel teljesül, akkor az alattvalók jólétét, biztonságát és együttműködését már biztosítják a társadalmi viszonyokat részletesen szabályozó vallási törvények (a Korán és a sariá) ill. az ezeket alkalmazó vallási vezetők. 3 A muzulmán gondolkodóknak nincsenek különösebb illúzióik a politikát illetően. A világ talán első társadalomtudósa, a XIII. században élt Ibn Khaldún megállapítja, hogy az állam célja a az uralkodó osztály hatalmának fenntartása és az ezt megkérdőjelező törekvések elfojtása. Az alattvalók nem rendelkeznek politikai jogokkal, érdekeik érvényesítésére és a politika befolyásolására csak informális kapcsolataikon keresztül van lehetőségük. Akiknek nincsen megfelelő kapcsolatrendszerük, azok jogfosztottnak tekinthetők (Gellner 2004:28). Jól illusztrálja a fentieket a gyakorlatban a leghosszabb múltra visszatekintő és legstabilabb mai muzulmán kormányzati rendszerek egyike, Szaúd-Arábia. A teljhatalmú királynak minden kérdésben döntő szava van. Több tízezer fős tágabb családjának tagjai alkotják az állami elitet, betöltik a fontos és jövedelmező hivatalokat. A király az államot 3 A muzulmán vallásban nem létezik egyház és papság. A vallási vezetők olyan, a teológiában jártas, személyek, akik tudásuk, életmódjuk és megnyilatkozásaik révén a nagy tekintélynek örvendenek a hívők körében. Világi hatalommal csak addig és olyan mértékben bírnak, ameddig és amennyire erre tekintélyük feljogosítja őket. 8

9 érintő fontos kérdésekben konzultál a vallási és világi vezetők tanácsaival (az Ulémák Tanácsával és a Dívánnal). Ugyanakkor kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek a földrajzi és törzsi rendszer szerinti helyi kormányzás szervei, melyeket a helyi vezetők irányítanak. A király elméletileg beleszólhatna a helyi döntésekbe, de a gyakorlatban ritkán van erre példa, mert hatalmának és anyagi érdekeinek biztosításán túl nem érdeklődik a helyi ügyek iránt (Benke 1997:53). A nyugati hatásra a muzulmán világban is létrejött civil mozgalom a szekularizált nyugati civil társadalommal ellentétben istenhívő, és gyakorta a szekularizáló, etatista állammal szemben lép fel (Keane 2004:30). Példa erre az 1979-es iráni forradalom, mely a társadalom létfeltételeit megsértő, az országot külső hatalmi és gazdasági érdekeknek kiszolgáltató politikai rendszer ellen irányult, mely legitimitását vesztette azáltal, hogy szembefordult az emberi lét alapvető feltételeit biztosító iszlám társadalmi tanítással (Benke 1997:55). I. 4. A civil társadalom működése A civil társadalom működése mindenekelőtt az emberek fejében, közéleti szerepvállalásában és a társadalmi szolidaritásban nyilvánul meg. Az alulról szerveződő csoportok azonban a polgári államban csak úgy válhatnak legitim, érdekérvényesítésre képes entitássá, ha jogi személyként, gazdálkodó szervezetként jelennek meg. A civil társadalom elsődleges megjelenési formái ezért napjainkban a civil szervezetek. Beke Pál a civil szervezetek nyolc típusát különbözteti meg: (1) klasszikus civil szervezetek, melyek valamilyen közösen észlelt hiány vagy probléma megoldására törekednek; (2) segítő szervezetek; (3) műkedvelő és hobby-egyesületek; (4) valamely oktatási intézmény végzettjeinek baráti köre, melynek feladata az intézmény érdekeiért való lobbitevékenység; (5) valamely erkölcsi alapkérdésben (pl. etnikai vagy vallási identitástudat) való egyetértésre alapuló szervezetek; (6) foglalkozási és megélhetési csoportok szervezetei (pl. szakmai egyesület); (7) valamely intézmény holdudvara, melynek keretében az intézményen belül külön csoportosulás munkálkodik (pl. tudományos műhely) és (8) valamely intézmény körül működő szatellit szevezet, melynek célja az intézmény működéséhez szükséges források előteremtése (pl. iskolai alapítvány) (Beke 2001:251). A civil szervezetek létének alapvető feltétele egyfelől a társadalmi környezet a kölcsönös bizalom és a közügyekben való részvétel igénye, másfelől a működéshez szükséges anyagi háttér. Perlman és Gurin ezt úgy foglalja össze, hogy egy civil szervezet működéséhez 9

10 három dologra van szükség: (1) személyi hálózatra, mely képes mozgósítani a passzív többséget; (2) kontinuitásra és (3) pénzre (Perlman-Gurin 1993:18). A civil szervezetek talán legfontosabb működési területe a lokalitás, a helyi társadalmi cselekvés. Kiemelkedő szerepet játszanak a településfejlesztésben, a helyi közösségfejlesztésben és az önkormányzatokkal való lakossági együttműködésben. Ennek alapja egyrészt a részvételi demokrácia eszméje, másrészt a helyi érdekek mindenkori alávetettsége a többségi, külső törekvéseknek. Johan Galtung szerint egy helyi közösség csak akkor fejlődhet egységes egészként, ha a lakók többsége aktívan részt vesz valamilyen közösségi tevékenységben (Amdam 2000:3). A helyi önkéntes szervezetek működésének számos, az egész társadalomra kiható pozitív következménye van. A hatalom bizonyos fokú újraelosztása, az önkényes igazgatás korlátozása révén csökkentik az elidegenedést és a devianciákat; fokozzák a lakosság elégedettségét s ezáltal a társadalmi stabilitást; a közszereplés iskoláját nyújtják a jövendő politikusoknak és közéleti személyiségeknek; erősítik a helyi jelleget és identitást, mely értékés életmódbeli alternatívát nyújt a fogyasztói tömegtársadalommal szemben (Perlman-Gurin 1993:12). Napjaink civil mozgalmának egyik fontos irányzata a közösségfejlesztés, mely mára számos ország közösségfejlesztő egyesületének nemzetközi együttműködésének keretében zajlik. Kiinduló gondolata, hogy a hagyományos közösséggel ellentétben a modern közösségbe a tagok nem beleszületnek, hanem megkeresik, megszervezik és maguk tartják azt életben (Vercseg 2004:6). Minden közösség képes önszerveződésre, önfejlesztésre, melynek megvalósításában a közösségfejlesztő szakemberek katalizáló szerepet töltenek be. A nyugateurópai és az amerikai közösségfejlesztés elsősorban a társadalmi problémák kezelésére, a szegények és kirekesztettek integrálására irányul, célja a társadalomirányítás befolyásolása és a helyi lakosság (nagyváros esetén szomszédság) bevonása a cselekvésbe (Henderson 1997). Változatos eszköztárában szerepel az élelmiszerszövetkezetek, hitelszövetkezetek, közösségi vállalkozások létrehozása; szociális, kulturális, képzési és információs tevékenység folytatása; területfejlesztés a helyiek bevonásával; a helyi érdekek közvetítése és képviselete a helyi és a magasabb szintű politikában (Henderson 1993:41). I. 5. A nonprofit szektor A civil társadalom gazdasági intézményei a nonprofit szervezetek. Alapvető törekvésük a társadalom önsegélyezése, az állam által nem megoldott társadalmi problémák 10

11 kezelése. A különféle önsegélycsoportokat Szabó Máté háromféleképpen kategorizálja: Tevékenységük szerint léteznek (1) humán alternatívát kereső csoportok, melyek célja a lakóés munkahelyi környezet, a foglalkoztatottság, a kulturális, szabadidős és képzési lehetőségek javítása és (2) segítő csoportok, melyek a hátrányos helyzetűekért, diszkrimináltakért, sérültekért és betegekért tevékenykednek. Célcsoportjuk szerint vannak (1) magánjellegű csoportok, melyeknek tevékenysége önmagukra irányul és (2) társadalmi jellegű csoportok, melyek rajtuk kívül állókért munálkodnak. Működési területük szerint pedig léteznek társadalmi, gazdasági és politikai önszegélycsoportok (Szabó 1987:107). A nonprofit szervezetre mint gazdálkodási formára szigorú jogi követlmények vonatkoznak. Az egyes államok eltérő jogi gyakorlatának közös vonásai az intézményesültség, a profitszétosztás tilalma, a kormányzattól való intézményes elkülönülés, az önkéntesség, a közérdekűség és közhasznúság, a pártpolitikai és általában a hitéleti tevékenység kizárása (Pavluska 1999:33). Az 1990-es években elterjedt az a szemlélet, hogy a nonprofit szervezetek a gazdaság új, harmadik szektorát alkotják az állami és a piaci szektor mellett (Kuti 1998). A nonprofit szektor e szemlélet szerint akkor igazán fejlett és cselekvőképes, ha a nonprofit szervezetek egységes, ütőképes szövetségeket, lobbicsoportokat alkotnak. A civil társadalomhoz hasonlóan a nonprofit szektor mögött is többféle ideológia húzódik meg. A nonprofit szervezetek amellett, hogy a társadalom önsegélyezésének formái, egyben a jóléti állam lebontására irányuló neoliberális törekvések jelszavává is váltak. A jóléti szolgáltatások magánkézbe adása sokak számára vonzónak tűnik, viszont azzal a megkötéssel, hogy az egykor éppen az állam megnövekedett szociális kiadásai miatt többszörösére emelkedett adóterhekből a nonprofit szektor megfelelő mértékben részesüljön. Az állami finanszírozás kérdése azonban további problémákat vet fel. Egyfelől a legtöbb jóléti szolgáltatás nem eredményez közvetlen gazdasági hasznot, így a napjainkban elterjedt megtérülőségi alapon nehezen határozható meg az állami támogatás szükséges összege. A kérdés megoldása lehet az ún. hozzáadott társadalmi érték fogalma, mely által valamilyen szinten mérhetővé válnak a nonprofit tevékenységek hosszú távon megtérülő ráfordításai (Stevens 2000). Az állami finanszírozás további veszélye, hogy általa a nonprofit szektor elveszítheti rugalmasságát és önkéntes jellegét, továbbá összefonódhat az állami szférával. Kiutat jelenthet ebből, ha a nonprofit szervezetek egységesen lépnek fel az állammal szemben, és megszerzik a szektornak juttatott állami források egymás közötti elosztásának a jogát (Szabó 1987:109). 11

12 II. CIVIL TÁRSADALOM MAGYARORSZÁGON II. 1. Társadalomtörténeti háttér A tanulmány első felében felvázoltuk a civil társadalom nyugati hátterét és gyakorlatát, kitekintéssel a jelenség globális vonatkozásaira. A továbbiakban bemutatjuk a hazai civil mozgalmat és annak egy jellemző vonását, a helyi társadalmakkal való szoros összefonódást. A hazai civil társadalom elemzése előtt röviden szólnunk kell a nyugat-európaitól eltérő társadalomtörténeti háttérről. 4 A középkori Magyarországot Bibó István szavaival egyszerűbb szövedékben, vidékies jelleggel ugyan, de nyugatias fejlődés jellemezte (Bibó 1981c:356). A nyugatról átvett struktúráknak (pl. feudális viszonyrendszer) általában volt már valamilyen társadalmi alapjuk, de jellemzően felülről vezették be őket, és az átalakulás a nyugati fejlődéshez képest jóval rövidebb idő alatt, sokszor felületesen és szervetlenül zajlott le. Példa erre a kereszténység felvétele ám ennek felülről kezdeményezett, erőltetett volta szétzilálta az addigi társadalmi kapcsolatrendszert, s ezáltal az uralkodó hatalmi túlsúlyát erősítette a társadalommal szemben (Szűcs 1986:56). A XIII-XIV. század során a magyar társadalom közelebb került a korabeli nyugati helyzethez azáltal, hogy az addig erős központi intézményrendszer fokozatosan gyengült és gyorsan kialakultak a rendi szabadságok. Az ekkor kifejlődő magyar hűbériség (a familiaritás) lényege ugyanakkor a kölcsönös támogatás és érdekvédelem volt 5, s nélkülözte a nyugati intézményességet és állandóságot, továbbá nem járt együtt földadománnyal (Szűcs 1986:62). A nyugatias társadalmi fejlődés folytatása volt Mátyás király politikája, majd a Dózsa-féle felkelés társadalomkritikája és követelései, melynek elfojtása már új fejezetet nyit a magyar társadalomtörténetben (Bibó 1981c:357). Az újkorban a magyar társadalom közeledése a nyugati mintához a visszájára fordult. Nyugat-Európa gazdasági fellendülése a keleti területeket, így Magyarországot is az 4 A témát máig érvényesen Bibó István és Szűcs Jenő dolgozta fel, ezért a hazai civil társadalom történeti hátterét az ő eredményeik alapján vázoljuk fel. 5 Mindez inkább az elmúlt évtizedek (sőt részben a jelen) kijárásos érdekérvényesítő technikáit ill. a muzulmán (ld. fentebb) és távol-keleti (ld. pl. Marsh 2003) társadalmi kapcsolatrendszert idézi mint a civil társadalom nyugati hagyományait. 12

13 élelmiszer- és nyersanyagszállító ill. késztermék-felvevő periféria szerepére kárhoztatta. Az erősen rétegzett és partikuláris érdekeiben általában megosztott földbirtokos nemesség közös céljává vált a birtoka és jobbágyai feletti hatalom megőrzése és további megerősítése, így partnerévé vált az országon kívüli uralkodóháznak a meglévő állapotok fenntartásában (Bibó 1981c:358). A nemesség a parasztság állami alávetéséért cserében lemondott államszerkezeti szerepéről, ami évszázadokon át kerékkötője volt a városok és a parasztság társadalmi fejlődésének (Szűcs 1986:83). A középkorban kialakult szabadságok a hódoltsági alföldi területeken bár jelentős emberi és anyagi veszteség mellett még másfél évszázadon át tovább éltek, s a hatalmi vákuum körülményei között sajátos parasztpolgári önigazgatás alakult ki. Ennek kereteit képezték az állattenyésztés konjunktúrájából hasznot húzó mezővárosok és az alulról szerveződő protestáns gyülekezetek, melyek egyházszervezeti függetlenséget biztosítottak és elősegítették a helyi szellemi elit kialakulását. A török kiűzésével e szabadság erősen csökkent, de teljesen sohasem szűnt meg, s nyomai máig megtalálhatóak az Alföld társadalmában (Beluszky 1992:53). A féloldalas fejlődés gazdasági, társadalmi és mentális torzulásokat eredményezett. Máig hatóan beidegződött a társadalomba az alattvalói tudat, az úr-szolga viszony és a közéletből való kiábrándultság. A XX. század törénelmi katasztrófái dezintegrációhoz, a társadalmi intézményrendszer felbomlásához vezettek. Ilyen előzményeket követően vette át a hatalmat 1949-ben a pártállami diktatúra. Az ország újból elveszítette néhány éve elnyert függetlenségét, a termelés szovjet mintájú átalakítása révén széles rétegek veszítették el gyökereiket és egzisztenciájukat, néhány év alatt szinte teljesen megszűnt a társadalmi integráció. A pártállam négy évtizede során lezajlott az ország ipari átalakulása, a korszak középső szakaszában kiugróan megnőtt a mobilitás, lezajlott a hagyományos paraszti és polgári társadalom felbomlása. Nem beszélhetünk azonban teljes modernizációról, mert a folyamatot felülről, erőltetett tempóval és a helyi adottságokra érzéketlenül irányították, továbbá nem rendelkezett önálló, az államtól független társadalmi bázissal. A tervezésnek és a források elosztásának központi monopóliuma leértékelte a lokalitást. Megszűntek a helyi érdekek érvényesítésének legális csatornái, a periférikus helyzetű települések (az ország településeinek túlnyomó többsége) csak gazdasági szervezeteiken és vezetőik informális kapcsolatrendszerén keresztül juthattak számottevőbb fejlesztési forrásokhoz (Nagy 2003b, Vági 1982). 13

14 A vesztes háborúk, a sikertelen forradalmak és a féloldalas modernizáció, párosulva a pártállam egyesülés-ellenes politikájával az 1970-es évekre a közösségi élet bomlásához vezetett. A regenerálódást, az új közösségek épülését akadályozta a rendszer hierarchikus struktúrája, a társadalom tudati állapota és a széles körben elfogadott értékrendszer hiánya (Hankiss 2004b: ). A közösségi élet leépülésének tünete volt az elmagányosodás, a széles tömegek visszahúzódása a magánszférába, a szociális érzékenység csökkenése. Széles körben elfogadott értékké vált a gátlástalan, akár mások rovására való gyarapodás és az önpusztító túlmunka. Megszűnt a hit az egyéni kezdeményezésben, az intézmények és erkölcsök tökéletesíthetőségében (Molnár 1993:83). Az as évek jellemző folyamata a társadalom infantilizációja (Hankiss 2004a). A pártállami rendszerben felnevelkedett tömegek gyermeki alázattal tekintettek az államra. Az érdekérvényesítés legitim csatornáinak, a döntésekbe való beleszólásnak és a tulajdonosi tudatnak a hiánya következtében az atomizálódott egyén úgy érezte, hogy élete az állam gondoskodásától függ. Hankiss szerint a gyermeki embernek nincsen önálló akarata, s bár képes apró csínytevésekre, ravaszkodásra, nem kérdőjelezi meg atyai zsarnoka hatalmát (Hankiss 2004a:320). A magyar társadalom történelmi tapasztalatának három fő összetevője az önrendelkezés nyugati és protestáns-alföldi hagyománya, a rendies viszonyrendszer beidegződése és az atyáskodó totális állam tapasztalata. A mai magyar civil mozgalom és még inkább a lokális közösségek működésének hátterében mindhárom elem hatása érvényesül. II. 2. Civil társadalom és ellenzékiség A pártállami diktatúra egyik fő célja volt a civil társadalom eltörlése. A négy évtizedes elnyomás ma is érezhető eredménye a civil társadalom meggyengülése és az önrendelkezés hagyományának radikális csökkenése (Petrás 2005:16). Az állam azonban minden hatalma ellenére sem tudta minden területen zökkenőmentesen működtetni a társadalom életét. Az állam által kisajátított funkciók egy részének ellátatlansága és a hiányzó közösségi élet igénye hívta életre az 1970-es évektől az ún. második társadalmat (Ágh 1989:27), mely alternatív gazdaságot és a nyilvánosságot teremtett. A második gazdaság elégítette ki azokat az alapvető társadalmi szükségleteket, amelyeket az állami szektor nem biztosított: megfelelő mennyiségű és minőségű fogyasztási javakat állított elő és kiépítette a sokhelyütt hiányzó kiskereskedelemi és szolgáltató hálózatot. A második nyilvánosság célja a 14

15 közélet és érdekképviselet hiányzó fórumainak megteremtése és egy, a társadalom számára elfogadható értékrend megteremtése volt. A második társadalomnak pozitív, hiánypótló szerepe mellett volt egy súlyos árnyoldala is: a megfáradt emberek tömegei, akiktől egyrészt az állam elvonta a fenntartásához szükséges költségeket, de ebből nem látta el a közfunkciókat. Így az egyénnek egyszerre két rendszert kellett működtetnie: a hivatalos államot és a létfeltételeit biztosító második társadalmat. A túlzott igénybevétel bár látványos eredményei voltak a társadalom tartalékainak feléléséhez, a megbetegedések és a halálozás növekvő arányához vezetett (Ágh 1989:29). A fent leírt társadalmi helyzetben vette át az ellenzéki értelmiség a civil társadalom eszméjét lengyel kollégáitól. A lengyel Szolidaritás mozgalom 6 alapvető gondolata volt az önkorlátozás, a pártállammal való konfliktus kerülése, az erőszakmentesség, a széleskörű társadalmi részvétel és a demagógia mellőzése (Arató 1992). A civil társadalom több száz éves, szerteágazó jelentésű fogalma, mely a szabadpiaci gazdaságtól a kisközösségek szociális önsegélyezéséig számos törekvést magába tud foglalni, alkalmas jelszónak bizonyult a legkülönfélébb ellenzéki csoportosulások összefogására (Honneth 1993:26). Az 1980-as évek civil mozgalmának végcélja, minden erőszakmentessége ellenére a fennálló rendszer megdöntése, Staniszkis szavaival az állami funkciók átvétele (Nagy :147) volt. A civil társadalom e felfogása erkölcsi és politikai utópia, inkább ideál és követelés mint valóság, lényegi eleme a hatalom elutasítása és a szellem hatalmának tudata (Bodó 2001:27, Keane 2004:25). A magyar ellenzéki mozgalom egy fontos jellemzőjében különbözött a lengyel Szolidaritástól: nem volt tömegbázisa, jobbára értelmiségiek vettek benne részt a széles tömegek tudta és érdeklődése nélkül. Ennek legfőbb oka a lengyeltől eltérő társadalmi tapasztalatokban keresendő. Az 1956-os forradalom bukása megmutatta, hogy a radikális kollektív cselekvés katasztrófához vezet, az 1968-as kádári reform tanulsága pedig az volt, hogy ezzel szemben az egyéni törekvések sikerrel járhatnak. A magyar civil mozgalom kiemelkedő fontosságú dokumentuma szamizdat kiadásban megjelent Társadalmi Szerződés (Kis-Kőszeg-Solt 1987), mely a pártállammal szembeni ellenzéki követeléseket tartalmazta: a függetlenedő és önszerveződő társadalom alkotmányos szabályozását, az állam felosztását az uralkodó párt és a társadalom között, 6 Legismertebb ideológusai: Adam Michnik, Jacek Kuroń, Jadwiga Staniszkis és Leszek Kołakowski. 15

16 továbbá a magántulajdonra és ipari demokráciára támaszkodó gazdaság megteremtését (Arató 1992:67). Az 1980-as évek civil ellenzéki mozgalmának győzelmét jelentette, amikor a változó külpolitikai helyzetben a parlament elfogadta az egyesülési jogról szóló évi II. és a gyülekezési jogról szóló évi III. törvényt. Ugyanezek a törvények azonban kedvező feltételeket teremtettek a kialakuló politikai pártok számára, melyek felemelkedése a következő évtizedben a civil társadalom hanyatlásához vezetett. II. 3. A civil társadalom jelene Az 1989-es rendszerváltás lényegében jogi aktus volt, melyben az uralkodó párt megosztotta hatalmát a társadalmi mozgalmakkal. Ennek következtében az ellenzéki civil mozgalom radikális változáson ment keresztül. A mindaddig hatalomellenes, etikai jellegű mozgalmak rövid idő alatt párttá szerveződtek, melyek közül a két legnagyobbik az 1990-es választások útján megszerezte az ország feletti hatalmat. Addigi követléseikkel éles ellentétben kisajátították a törvénytervezetek nyilvános társadalmi vitáját, pártosították a független sajtót és megpróbálták alávetni a frissen megalakult települési önkormányzatokat (Arató 1992:72). A pártpolitikában részt venni nem tudó vagy nem kívánó értelmiségiek, korábbi ellenzéki vezetők többsége csalódottan kivonult a közéletből, így közéleti vezetők és eszmei példakép híján az átlagemberek felkészületlenül, magukra hagyatva szembesültek a rendszerváltozással járó munkanélküliségre és elszegényedésre (Nagy :148). Mindez a létbizonytalanság érzetét, csalódottságot, a politikával és a közélettel szembeni szkepszist eredményezett a társadalom többségének körében (Hankiss 2002b:32). A fenti folyamatok a társadalom önszerveződési formáinak visszaszorulásához vezettek. Csökkent a nyilvános vita, elszürkült a tömegtájékoztatás és szoros kormányzati kontroll alá kerültek az önkormányzatok (Gergó 1996:194). A társadalomnak csak egy kis része aktív, az emberek többsége egyáltalán nem is érzékel közéleti szférát, csak az egyén egyoldalú, a pártállami korszakhoz hasonló függését az államtól. Molnár Miklós az ország visszaállamosodásáról beszél, és felhívja a figyelmet, hogy az 1980-as években egyre szélesedő civil mozgalom a rendszerváltás után újra a szabadság kis köreire szorult vissza (Molnár 1993:76). A mai magyar civil társadalom e kisebbségi jellege miatt sokszor értetlenséggel és a költségvetési forrásokból való részesülése miatt irigységgel övezve működik. 16

17 Tevékenységében a korábbi politikai és környezetvédelmi célokkal szemben jelentős helyet kap a szociális szerepvállalás, az állammal és az önkormányzatokkal való együttműködés. Ez a nyugatiasabb struktúra felveti a nyugati segítő szervezetek jellemző kérdéseit: a hatalommal való összefonódás és a finanszírozás problematikáját. A rendszerváltás utáni kormányok etatista beállítottsága tovább fokozza a segítő, nonprofit szervezetek örök kísértését a pártokba való beépülésre, mely komolyan veszélyezteti e szervezetek alulról való szerveződését, rugalmasságát és eredeti célkitűzéseit. A leépülő jóléti állam szívesen utal egyes szociális feladatokat a civil szféra hatáskörébe, de ennek célja elsősorban a kényszer, az állami kiadások csökkentésének igénye. Az állam e törekvésének megnyilvánulása a maradványelv a civil szféra szociális tevékenységét az állam és az önkormányzatok nem a ráfordított munka vagy a nyújtott szolgáltatás értéke alapján támogatják, hanem a fontosabb kiadások után megmaradt forrásokat osztják szét közöttük (Csoba 1998:45). Ebből következően a magyar civil szervezetek jellegzetes, a rendszerváltás előtti gyakorlatban gyökerező stratégiája a társadalompolitika befolyásolására a kikényszerítés : Erejükön felül álló feladatot vállalnak, majd a kezdeti eredményekre és a megindult társadalmi folyamatra hivatkozva követelik az ekkor már jóval nehezebben megtagadható állami támogatást (Kuti 1998:145). A nonprofit szektor állami finanszírozásának további veszélyeire hívja fel a figyelmet Lantos Tamás, aki szerint az 1990-es években kiépült pályázati és ellenőrzési rendszer eredményeképpen a legtöbb nonprofit szervezet illegitim és illegális. Illegitim, mert nem azt teszi, amit a támogatottak elvárnak, hanem saját célkitűzéseinek és a mindenkori pályázati célkitűzéseknek ill. szponzori érdekeknek valamiféle ötvözetét valósítja meg; és illegális, mert nem azt teszi, amit anyagi támogatói elvárnak, hanem saját célkitűzései és a támogatottak elvárásai szerint igyekszik cselekedni (Lantos 2001b:23). II. 4. Civil társadalom és helyi cselekvés A szociális szerepvállalás mellett a magyar civil társadalom tevékenységének talán a legfontosabb területe a helyi cselekvés. Ennek oka a helyi társadalmak gyengesége, a települések kiszolgáltatottsága a központi hatalomnak. Az előző fejezetekben bemutatott sajátos magyar társadalomtörténeti fejlődés eredményeképpen a legtöbb helyi közösség képtelen önmaga demokratikus megszervezésére, a közös települési érdekek felismerésére és érvényesítésére. Mindez tovább erősíti a civil társadalomra a nemzetközi gyakorlatban is 17

18 jellemző szoros kapcsolatot a helyi közösségekkel. E kapcsolat látható megnyilvánulása, hogy számos településen, elsősorban a kisebb községekben az egész helyi társadalom a helyi civil és nonprofit szervezetek körül szerveződik meg (Kuti 1998:151). A. Gergely András a magyar települések lakosságát két csoportba sorolja közéleti aktivitásuk szerint: civiltársadalmi öntudattal élő lakópolgárságra és a történelemmel együtt sodródó népességre (A. Gergely 1993b:48). Bár a társadalom ilyen kettéosztása sematikus és sokszor igazságtalan, annyit mégis el kell fogadnunk, hogy a helyi közélet aktív résztvevői a lakópolgárok, vagyis a helyi civil társadalom a legtöbb településen a lakosságnak csupán kisebbségét képezik. Törekvéseikkel így sok esetben nemcsak a települést perifériának tekintő felsőbb (megyei, állami vagy nemzetek feletti) szervek állnak szemben, hanem a közéletileg passzív, csupán egyéni érdekeit követő helyi többség is. Az aktív helyi társadalmak kisebbségi mivolta miatt a hazai helyi cselekvésnek van egy fontos, lényegében antidemokratikus vonása: A helyi civil társadalom a vélt vagy valós helyi érdekeket a többségi lakosság tudta nélkül, esetenként kifejezett akarata ellenére igyekszik érvényesíteni. E helyzet szerves folytatása a magyar társadalom hagyományos patriarchális beidegződésének és a szocializmus informális, a legitim csatornákat mellőző érdekkijárási technikáinak (Nagy 2003b). A helyi cselekvés elméleti háttere a közösségfejlesztés és a település- vagy térségfejlesztés. A magyarországi közösségfejlesztők 7 fő törekvése a marginalizálódott rétegeket felkaroló nyugati kollégáikkal szemben a helyi önszerveződés, a demokratikus részvétel elősegítése. A településfejlesztés államilag szervezett, mérnöki beállítottságú tudományát sokszor éri az a vád, hogy érzéketlen a helyi sajátosságok, a települések valódi érdekei iránt. A szerves helyi fejlődést szorgalmazó civil mozgalom így a település- vagy térségfejlesztés egész alternatív tudományát hozta létre. A helyi érdekű térségfejlesztés alapelvei Bánlaky Pál szerint (1) a komplexitás a gazdasági, társadalmi és szellemi erőforrások együttes, egymáshoz kapcsolódó kiaknázása; (2) a kistérségben való gondolkodás a közigazgatási gyakorlattal ellentétben itt a kistérség alulról szerveződő történelmi, kulturális és gazdasági egység; továbbá (3) az érintettek beleegyezésével történő fejlesztés (Bánlaky 1999:63). A civil településfejlesztők célja az önálló, érdekeit felismerő és védelmezni tudó lokalitás, mely a fejlődéshez saját anyagi, emberi, kulturális és közösségi erőforrásait használja fel, és képes megvédeni magát a káros 7 Tevékenységükről és elméleti hátterükről bővebben ld. a honlapjukat: 18

19 környezeti és kulturális hatásoktól, melyek az államhatalom, a településen kívüli többségi társadalom és a globális hatalmi szervezet részéről fenyegetnek (Lantos 2001a:81). A helyi cselekvés lényeges eleme a településmenedzsment, a helyi társadalom (sok esetben az önkormányzat) kommunikációszervező tevékenysége, mely tudatosan igyekszik formálni mind a helyi lakosságnak, mind a kívülállóknak a településről alkotott képét. E kép, a település imázsa egyfelől nagy mértékben befolyásolja a helyiek közérzetét, kötődését és aktivitását, másfelől fontos tényezője a település tőkevonzó képességének és turisztikai lehetőségeinek (Szakál 1993). Az imázs ilymódon visszahat a valóságra, a kettő kölcsönösen gerjeszti egymást mind negatív, mind pozitív irányban (Povedák és Povedák 2003:56). Az önszerveződés és a helyi cselekvés hazai gyakolatának fontos jellemzője az informalitás. A demokratikus részvétel alacsony foka, a forráshiány és a társadalom patriarchális beidegződése megnöveli a döntési pozícióban lévő helyi elit súlyát a helyi társadalom formálásában. A hazai civil mozgalomnak így fontos eszközei a helyi cselekvésben a helyi székhelyű intézmények. Ezek vezetői rendelkeznek az intézmény működéséhez rendelkezésre álló külső források felett, és sok esetben az egész helyi életet befolyásoló döntési kompetenciával bírnak, melyeket egy részük a helyi közösség és a település érdekében használ fel. Így pl. az állami finanszírozással az oktatás céljából fenntartott iskola igazgatója az intézmény erőforrásait (tantermek, világítás, fűtés, presztízs stb.) felhasználhatja a helyi közösségi élet támogatására vagy a település fejlődését célzó gazdasági tevékenység befogadására. A jelenséget jól illusztrálják Mátyus Aliz megfigyelései Pusztafalu társadalmáról. E 200 főnél kevesebb lakosú, az országos településhálózatban erősen perifériális helyzetű kisközség az elmúlt évtizedek során minden külső körülménynek ellentmondva nagy arányban megőrizte ifjúságát és ápolta helyi hagyományait. Mátyus szerint ennek az az oka, hogy mindig volt egy olyan, döntési jogkörrel bíró csoport vagy személy, aki a falu közös érdekéért, az önfenntartáshoz szükséges együttműködésért lépett fel. A kollektivizálás előtti egyéni gazdálkodás korában ezt a helyi közéletet irányító tehetősebb gazdák képviselték. A termelőszövetkezet létrehozásával ez megszűnt, s megkezdődött a családokon belüli értékfelhalmozás. A helyi tanáccsal nem rendelkező faluban a közös érdek megfogalmazójává a helyi származású elnököknek köszönhetően a termelőszövetkezet vált, mely a település gazdasági fejlesztése mellett olyan közösségi beruházásokat is megszervezett és profitjából támogatott mint a közműfejlesztés. Az 1970-es években bekövetkezett összevonást követően a termelőszövetkezet egy nagyobb, kívülről irányított egység tagszervezete lett, így 19

20 már nem láthatta el korábbi közösségi funkcióját. A falu egyetlen helyi székhelyű intézménye a református lelkészség maradt. Az addig nem különösebben vallásos településen néhány év alatt jelentősen megnőtt a részvétel az istentiszteleteken, megnőtt a lelkész tekintélye, és az egyház vált a közösségi élet és a társadalmi munka központjává (Mátyus 1987:96). Pusztafalu példájából a civil társadalom helyi szerepvállalásának sajátos, a nyugatitól eltérő formája bontakozik ki, mely talán a decentralizált közigazgatás Tocqueville által leírt arisztokratikus változatához hasonlítható (Tocqueville 1993:729). A lakosság széles rétegeinek részvétele és összefogása hiányában a kis számú, de az egész település sorsát szem előtt tartó lakópolgárság veszi kezébe a helyi ügyeket, s nemritkán a legitim csatornák megkerülésével érvényesíti a helyi érdekeket. SZAKIRODALOM Ágh A.: Az önszabályozó társadalom: a civil társadalom Nyugat- és Kelet-Európában. Budapest: Kossuth, Alexander, J. C. (ed.): Real Civil Societies: Dilemmas of Institutionalization. London: Sage, Amdam, J.: Confidence Building in Local Planning and Development: Some Experience from Norway. In: European Planning Studies. Vol. 8. No pp Arató A.: Civil társadalom Lengyelországban és Magyarországon. In: Politikatudományi Szemle. Vol. 1. No pp Bánlaky P.: Térségfejlesztés ki mondja meg, hogy mit tegyünk? In: Bánlaky P. Bokor B. Tóth J.: A területés településfejlesztés társadalmi összefüggés-rendszere. Pécs: JPTE FEEFI, pp Beke P.: Méltóságkereső: önéletrajz és szakmatörténet. Budapest Kaposvár: epl 2001 Shark Print VEL, Beluszky P.: Az Alföld-szindróma eredete (vázlat). In: Vég kiárusítás: Társadalomföldrajzi tanulmányok Vol. 1. Budapest Pécs: MTA RKK, pp Benke J.: Az arab országok története. Vol. 1. Pécs: Alexandra, Bibó I.: A békeszerződés és a magyar demokrácia. In: Tóth J. (ed.): Bibó István összegyűjtött munkái. Vol. 1. Genf: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, pp Bibó I.: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. In: Tóth J. (ed.): Bibó István összegyűjtött munkái. Vol. 1. Genf: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1981b. pp Bibó I.: A magyar társadalomfejlődés és az évi változás értelme. In: Tóth J. (ed.): Bibó István összegyűjtött munkái. Vol. 2. Genf: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1981c. pp Bibó I.: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. In: Tóth J. (ed.): Bibó István összegyűjtött munkái. Vol. 2. Genf: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1981d. pp Bibó I.: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. In: Tóth J. (ed.): Bibó István összegyűjtött munkái. Vol. 1. Genf: Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1981e. pp Bilecz E.: A magyar társadalmi mozgalmak fejlődéséről. In: Ifjúsági Szemle Vol. 7. No pp Bodó B.: Az önkormányzatok és a civil szféra. In: Boda E. (ed.): A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben: II. Civil Fórum Kolozsvár: Egri I pp Bruszt L.: A centralizáció csapdája és a politikai rendszer reformalternatívái. In: Medvetánc. Vol. 8. No pp Bruyn, S.: A Civil Republic. Bloomfield: Kumarian Press,

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A civil társadalom megvalósulásának akadályai Magyarországon Hankiss Elemér, szociológus elmélete alapján

A civil társadalom megvalósulásának akadályai Magyarországon Hankiss Elemér, szociológus elmélete alapján A civil társadalom megvalósulásának akadályai Magyarországon Hankiss Elemér, szociológus elmélete alapján Jaya Deva Sun, 2009-07-26 15:12 Az 1989-90-es rendszerváltozást követően, ugyan történt elitcsere,

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SMAK404 Civil és demokrácia tanulmányok Liling Tamás

SMAK404 Civil és demokrácia tanulmányok Liling Tamás WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elnevezése Tantárgy oktatójának neve Tantárgy óraszáma Tanóra típusa Meghirdetési időszak Kreditszám A tantárgy célja Szükséges

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól?

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól? A LEADER programról - Hogyan csináljuk jól? Nemes Gusztáv, hd. MTA Közgazdaságtudományi Intézet nemes@econ.core.hu KÁRÁT-MEDENCEI TÉR-SÉG 2008 MÁJUS 14. A vidékfejlesztés célja: A modernizáció és a globalizációs

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Második Európai Blue Sky Konferencia

Második Európai Blue Sky Konferencia Második Európai Blue Sky Konferencia 1 Globális Átalakulások Következmények és Alternatívák Nemzetközi konferencia az OECD és az UNESCO MOST Program támogatásával 2015. Október 29-31, Budapest - Várnegyed

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 Úgy cselekedj, hogy akaratod szabálya egyúttal általános erkölcsi törvény alapjául szolgálhasson. 1 (Hétköznapi

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben