A MAGYAR KERTÉSZETI TANÁCS ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN, EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Átírás

1 A MAGYAR KERTÉSZETI TANÁCS ALAPSZABÁLYA MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN, EGYSÉGES SZERKEZETBEN Budapest, június 14.

2 2 I. Általános rendelkezések A kertészeti termelésben, feldolgozásban, kereskedelemben, kutatásban, oktatásban érdekelt társadalmi szervezetek és oktatási intézmények önkéntes elhatározásból a magyar kertészet érdekeinek összehangolása és védelme céljából létrehozzák közös konzultációs, tanácskozó és érdekegyeztető szervezetüket, a Magyar Kertészeti Tanácsot. A Magyar Kertészeti Tanács pártoktól független érdekegyeztető fórum, támogat minden olyan törekvést, amely a kertészeti ágazat fejlődését előmozdítja és a magyar kertészet jövőjét biztosítja, illetve segíti. A Magyar Kertészeti Tanács felépítésének és működésének alapja a kölcsönös érdekeltség, a mellérendeltség és a tagsági érdekek szolgálata. 1. A szervezet elnevezése: Magyar Kertészeti Tanács, rövidített elnevezése: MKT. 2. A Magyar Kertészeti Tanács angol nyelvű elnevezése: Hungarian Horticultural Council. 3. A Magyar Kertészeti Tanács német nyelvű elnevezése: Ungarischer Gartenbaurat. 4. A Magyar Kertészeti Tanács székhelye: 1118 Budapest, Villányi út A Magyar Kertészeti Tanács alapításának éve: A Magyar Kertészeti Tanács az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény alapján működő, jogi személyiséggel rendelkező, országos szerveződésű társadalmi szervezet, amely saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A Magyar Kertészeti Tanács közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, (politikai) pártoktól független. 7. A Magyar Kertészeti Tanácsot a Fővárosi Törvényszék 5544/2009 nyilvántartási számon tartja nyilván, országos nyilvántartásbeli azonosító: 10164/1993, a Magyar Kertészeti Tanács nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős bírósági határozat száma: Pk /1993/8. II. A Magyar Kertészeti Tanács céljai 8. A Magyar Kertészeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) a magyar kertészet közös tanácskozó, érdekegyeztető, érdekközvetítő szervezete. A Tanács céljai: a) a magyar kertészet általános értékeinek és érdekeinek megfogalmazása és érvényesítése, az érdekek artikulációja, az érdekek képviselete és védelme, különös tekintettel a magyar agrárpolitika és jogalkotás mindenkori aktualitásaira, b) a kertészeti ágazatok sokoldalú együttműködésének erősítése, kapcsolataik szervezettebbé tétele, c) részvétel a magyar kertészeti ágazat stratégiájának és eszközrendszerének alakításában, továbbá a stratégia megvalósításában és az eszközrendszer eredményes működtetésében, d) részvétel a magyar kertészetet érintő jogalkotási tevékenységben: a Tanács tagjainak jelzései alapján javaslatot tesz jogszabályok kiadására, illetve módosítására, e) részvétel a magyar kertészetet és az annak egyes ágazatait érintő környezettudatos, fenntartható mezőgazdaságot és élelmiszerbiztonságot szolgáló agrártámogatási rendszer kiépítésében és működtetésében, f) a magyar kertészeti kultúra színvonalának emelése, g) a magyar kertészet hazai hagyományainak ápolása és széleskörű megismertetése, h) érvényesüljenek megvalósuljanak a magyar kertészet eredményes működésének alapfeltételei, i) a magyar kertészet sikeres működésének szakmai és elméleti megalapozása az Európai Unió keretein belül, j) a magyar kertészet területén a termelők, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók közötti érdekösszhang megteremtésének elősegítése,

3 3 k) folyamatos konzultáció a magyar agrárium, különösen a kertészet területén működő szervezetekkel és állami intézményekkel, l) a kertészeti szakoktatás, valamint a közép- és felsőfokú oktatás és nevelés támogatása, segítése, m) a hazai és külföldi tudományos eredmények hasznosításának segítése, megismertetése a szakmai közvéleménnyel, n) nemzetközi kapcsolatok kiépítése a Tanáccsal azonos vagy hasonló tevékenységet végző nemzetközi szervezetekkel. III. A Tanács tagjai, a tagsági viszony 9. A Tanács nyitott szervezet, az önkéntesség elve alapján a Tanács tagjai lehetnek a magyar kertészet területén működő, tevékenységükkel ahhoz kapcsolódó, önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezetek, amelyek elfogadják a Tanács Alapszabályát és belső szabályzatait. A civil szervezeteket a Tanácsban állandó képviselő képviseli. 10. Egyéb jogi személy, gazdálkodó szervezet (Ptk c./pont) vagy természetes személy a Közgyűlés vagy az Elnökség kifejezett, személyre szóló meghívása alapján lehet a Tanács tagja (a továbbiakban: meghívott tag). Szervezet esetében a meghívás feltétele, hogy a meghívott tevékenysége különös súllyal kapcsolódjon a magyar kertészethez, illetőleg annak valamely ágazatához, természetes személyként pedig a Tanács tagja az lehet, akinek szakmai tudását, elismertségét vagy tapasztalatait a Tanács kifejezetten személyére tekintettel kívánja felhasználni. 11. A Tanács tagjairól a Tanács főtitkára tagnyilvántartást vezet. A Tanács tagjai a jelen Alapszabály elfogadásával kifejezetten hozzájárulnak ahhoz, hogy a Tanács a tagjai azonosításához és a működéséhez szükséges adataikat nyilvántartsa és kezelje. 12. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásának napján kezdődik. A tag a Tanácsba történő belépésével az Alapszabályban foglaltakat elfogadja, az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeket vállalja. A tagsági viszony kezdetének és ezzel a tagsági jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének további feltétele az esedékes tagdíjnak a vonatkozó szabályok szerinti megfizetése. 13. A tagok jogai egyenlők, azokat a meghívott természetes személy tag kizárólag személyesen, a tagszervezet (ideértve a meghívott tagszervezetet is) képviselője útján gyakorolja. 14. A tagok jogaikat törvényesen, azok rendeltetésének megfelelően kötelesek gyakorolni. Tilos a jogokkal való visszaélés, valamint a tagságból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó jogok bármilyen csorbítása. 15. A Tanács valamennyi tagját megillető jogok: a) részvétel a Tanács tevékenységében és rendezvényein, szavazati jog gyakorlása a Közgyűlésen, b) választhat és választható a Tanács szerveibe és tisztségére, c) felszólalási, véleményezési, indítvány- és javaslattételi jog a Közgyűlésen és a Tanács valamennyi összejövetelén és rendezvényén, ide nem értve az Elnökség és a Felügyelő Bizottság (továbbiakban: FB) üléseit, d) meghatározott esetekben a Tanács testületi üléseinek összehívására történő javaslattétel, annak kezdeményezése, e) a Tanács tevékenységéről valamint az illetékességébe tartozó kérdésekről információ kérése, f) szabad véleménynyilvánítás a Tanácsot és tagjait érintő kérdésekben, g) a Tanács-tagságból eredő valamennyi előny hasznosítása, h) a Tanácson belül szakmai és területi szerveztek létrehozásának kezdeményezése az Alapszabály rendelkezései figyelembe vételével. 16. A tagok kötelezettségei: a) a Tanács célkitűzései megvalósításának erkölcsi és szakmai támogatása, nem veszélyeztetheti a Tanács céljainak megvalósítását,

4 4 b) közreműködés a Tanács célkitűzéseinek megvalósításában, c) az Alapszabály és a belső szabályzatok, szabályok, valamint a Tanács szervei határozatai betartása és megvalósítása, különös tekintettel pénzügyi kötelezettségeik teljesítésére, az Alapszabályban meghatározott kötelességek teljesítése, d) részvétel a Tanács tevékenységben, az elvállalt feladatok elvégzése, e) a Tanács által kötött szerződések és megállapodások betartása, a meghozott döntések végrehajtása, f) a szabad véleménynyilvánítás tiszteletben tartása, kötelezettségvállalás arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem akadályozzák Tanács tevékenységét, és a jelen Alapszabálynak megfelelő határozatok teljesítését, g) a megbízható és felelősségteljes információszolgáltatás nyújtása, illetőleg annak elősegítése, korrekt részvétel a Tanács információs rendszerében, ennek érdekében a vonatkozó szabályzat szerinti módon és ütemezésben adatszolgáltatás teljesítése. 17. A tagok által szolgáltatott adatokat a Tanács csak saját működése körében, az Elnökség döntése szerint használhatja fel oly módon, hogy az adatok az adatszolgáltató egyedi azonosítására ne legyenek alkalmasak. 18. A tagok tagdíjat fizetnek, amelynek éves mértékét a Közgyűlés határozza meg. 19. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével (a kilépés napján), b) szervezet esetében a szervezet megszűnésével (a szervezet megszűnésének napján), c) a meghívott természetes személy tag elhalálozásával (elhalálozása napján), d) a tag kizárásával (a kizárásról szóló jogerős döntés meghozatalának napján). 20. A kilépő tag köteles a kilépés évében a Közgyűlés által a tárgyévre megállapított tagdíjat megfizetni. 21. A tagdíjfizetés rendjéről és a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről a jelen Alapszabály és a Tanács vonatkozó szabályzata rendelkezik. 22. Az Elnökség a tagot kizárólag az elnök és a főtitkár által közösen lefolytatott vizsgálatot követően, az elnök és a főtitkár közös javaslatára kizárhatja, amennyiben magatartása a Tanács célkitűzéseit folyamatosan vagy súlyosan sérti. Ilyen magatartásnak minősül különösen, ha a) a tag magatartása a Tanács Alapszabályát, egyéb szabályzatait, vagy a Tanács szervei által hozott határozatokat három éven belül legalább két alkalommal súlyosan sérti, b) választott tisztség esetén a tisztségből adódó feladatokat nem látja el és ez a mulasztása súlyosan akadályozza vagy veszélyezteti a Tanács működését, c) a Tanács tagjaként vállalt kötelezettségét nem teljesíti és ezzel a mulasztásával súlyosan akadályozza vagy veszélyezteti a Tanács működését, d) a Tanács hatékony működéséhez szükséges adatokat két írásbeli felszólítást követően sem bocsátja a Tanács rendelkezésére és ez a mulasztása súlyosan akadályozza vagy veszélyezteti a Tanács működését, e) a tag magatartása következtében a Tanács társadalmi megítélése bizonyíthatóan negatív irányban változik, f) a tag tevékenysége veszélyezteti vagy károsan befolyásolja a fogyasztók egészségét, g) a tagot bűncselekmény elkövetéséért bíróság jogerősen elítéli. 23. Az elnök és a főtitkár a tag kizárásra vonatkozó közös javaslatának megtételét megelőzően külön szabályzatban meghatározott eljárási rend szerint megvizsgálja a tag magatartását, kérve a felvetéssel kapcsolatosan az érintett tag írásbeli nyilatkozatát. Az elnök és a főtitkár a tag kizárására vonatkozó javaslatát indokolni köteles. A kizárásról szóló döntés az Elnökség kizárólagos hatásköre. A határozatot írásban indokolni kell és azt az érintett taghoz el kell juttatni. Ha az Elnökség határozatával a tagot a Tanácsból kizárja, a kizárást kimondó határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Tanács Közgyűlésének címezve, a Tanács főtitkárához kell benyújtani. A fellebbezést a Tanács Közgyűlése kizárólagos hatáskörben bírálja el a fellebbezés beérkezését

5 5 követően megtartott következő Közgyűlésén, amennyiben a fellebbezés olyan határidőben érkezik, hogy annak tárgyalása a soron következő Közgyűlés meghívójába napirendi pontként szabályszerűen beilleszthető. Amennyiben ez a jogszabályok, illetőleg a jelen Alapszabály vagy a Tanács egyéb szabályzatai szerint nem lehetséges, a fellebbezést a soron következő Közgyűlés bírálja el. A Közgyűlés határozatáig a tag tagsági jogait gyakorolhatja. A fegyelmi vétséget, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a Tanács fegyelmi szabályzata állapítja meg. 24. A Tanácsból kizárt tag a kizárásról rendelkező határozat meghozatalától (ha az ügyben a Közgyűlés járt el, a Közgyűlés határozatától), bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két évig nem léphet vissza a Tanácsba. 25. Ha a tag vagy a képviseletében eljáró személy írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti az Alapszabályban előírt, illetve annak keretei között vállalt kötelezettségét (így különösen akkor, ha a Tanács által megkötött megállapodást szeg meg) és ezzel a magatartásával akadályozza a Tanács céljainak elérését, a Közgyűlés, illetőleg az Elnökség a tag tagsági viszonyát legfeljebb egy évre felfüggesztheti. IV. A pártoló tag 26. A Tanács pártoló tagja különleges jogállású tag, aki a Tanács tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tag jogai nem illetik meg és a tag kötelezettségei nem terhelik. A pártoló tagok a Tanács szerveibe nem választhatnak és a Tanács szerveinek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A pártoló tag kölcsönös előnyök alapján együttműködik a Tanáccsal. A pártoló tagságot a Tanács elnökénél vagy főtitkáránál kell kezdeményezni, a pártoló tagsági jogviszonyról az Elnökség határoz. Az Elnökség elutasító határozatával szemben a jelentkező az elutasító döntés kézhezvételét követő 30 napon belül a Közgyűléshez fordulhat, amely e kérdésben soron következő ülésén végleges döntést hoz. A 30 napos határidő jogvesztő jellegű. 27. A pártoló tagsági jogviszony megszűnik a) a tag jogutód nélküli megszűnésével (halálával), b) a pártoló tagságról szóló írásbeli lemondással, c) ha az Elnökség a pártoló tagsági jogviszonyt határozatával megszünteti, d) ha az Alapszabály úgy módosul, hogy a pártoló tag jogintézménye megszűnik, e) ha a Tanács megszűnik vagy azt megszüntetik. 28. Az Elnökség a pártoló tagsági jogviszonyt a jelen Alapszabály 22. pont a), e), f) vagy g) pontjára hivatkozva szüntetheti meg. 29. A pártoló tagsági viszony bármely okból történő megszűnése esetén a pártoló tag, vagy annak hozzátartozója az addig befizetett vagy rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulást semmilyen jogcímen sem követelheti vissza. 30. Egyebekben a pártoló tagsági jogviszonyra a tagokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. V. A tagdíj, a Tanács vagyona és gazdálkodása 31. A Tanács az Elnökség által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik, a mindenkor hatályos, a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi és számviteli szabályok betartásával. 32. A Tanács vagyonához tartoznak a tulajdonában, valamint a használatában lévő vagyontárgyak, továbbá jogszerű követelések. A Tanács tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Tanács tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

6 6 33. A Tanács a bevételeivel amely alapvetően a Tanács tagjai által megfizetett tagdíjakból és egyéb bevételekből áll és vagyonával önállóan gazdálkodik. 34. A Tanács céljainak és feladatainak megvalósítása, a Tanács működésének biztosítása érdekében vállalkozási (szolgáltatás-nyújtási) tevékenységet végezhet. A Tanács tagjai részére a szolgáltatásokat eseti döntés szerint térítésmentesen vagy önköltségen, harmadik személyek részére piaci alapon nyújtja. A Tanács által nyújtott szolgáltatások kizárólag a jelen Alapszabályban meghatározott célok és feladatok elérését, illetőleg végrehajtását szolgálhatják. 35. A Tanács, illetve annak tevékenységét tagjain kívüli harmadik személyek is támogathatják pénzügyi eszközökkel vagy a Tanács részére nyújtott ingyenes vagy kedvezményes vagyoni értékű szolgáltatással. 36. A Tanács gazdálkodására egyebekben a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezéseit és a vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. 37. A Tanács testületi szervei: a) a Közgyűlés, b) az Elnökség, c) Felügyelő Bizottság, d) állandó és eseti bizottságok. VI. A szervezet és a tisztségviselők 38. A Tanács tisztségviselői: a Tanács Elnökségének és a Tanács Felügyelő Bizottságának tagjai, továbbá a szakmai témavezetők. A Tanács tisztségviselői a Tanács valamennyi szervének ülésén jogosultak tanácskozási joggal részt venni. A tisztségviselők visszahívhatóak. A visszahívásról az Elnökség vagy a Tanács tagjai legalább 1/3-ának írásbeli indítványára a Tanács Közgyűlése rendes vagy rendkívüli ülésen a választásra vonatkozó szabályok alkalmazásával dönt. 39. A tisztségviselőket az adott tisztségre határozott, 5 évi időtartamra, nyílt szavazással, egyszerű többséggel kell megválasztani a Tanács tagjai közül. 40. Ha tagszervezetet választanak a Tanács tisztségviselőjévé, a tisztségviselővé választás során a tagszervezetet kell megjelölni mint jelölt tisztségviselőt, egyidejűleg megnevezve állandó képviselőjét is, tehát azt a természetes személyt is, aki ha a tagszervezetet az adott tisztségre megválasztják a tisztség betöltése során a megválasztott tagszervezet képviseletében eljár. A tisztségviselővé megválasztott tagszervezet erre jogosult törvényes képviselője a Tanács főtitkárához eljuttatott, indokolt, írásbeli nyilatkozatával jelenti be, ha a tagszervezet képviselőjének személyében változás áll be. VII. A Közgyűlés 41. A Tanács legfőbb, általános hatáskörű szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll, és amelynek a kizárólagos hatáskörébe tartoznak: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) az Elnökség előző évről szóló éves beszámolójának elfogadása; c) az éves költségvetés elfogadása, d) a Tanácsnak más szervezettel (egyesülettel) való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása; e) a Tanács tisztségviselőinek és Elnökségének megválasztása és visszahívása; f) a Felügyelő Bizottság megválasztása, beszámoltatása és visszahívása; g) rendkívüli befizetés elhatározása,

7 7 h) az Elnökség határozatának felülvizsgálata; i) az Elnökség határozatának felülvizsgálata, ha az Elnökség a tag kizárásáról határozott és ez ellen a határozat ellen a kizárt tag jogorvoslattal élt; j) állandó bizottság létrehozása, k) mindaz, amit a jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. 42. A Közgyűlést a Tanács Elnöksége hívja össze, egyidejűleg meghatározva a Közgyűlés helyét és idejét, valamint a Közgyűlés napirendjét. A Közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri. Az Elnökség köteles összehívni a Közgyűlést akkor is, ha azt a Felügyelő Bizottság az ok és a cél megjelölésével javasolja. A Közgyűlést bíróság ettől eltérő határozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni. 43. Az Elnökség az elnök vagy a főtitkár útján a Közgyűlést elektronikusan hívja össze oly módon, hogy a Közgyűlésre szóló meghívót legkésőbb a Közgyűlés időpontját megelőző 8. napon közzéteszi az interneten, a honlapon, link elérés alatt. Az elnök vagy a főtitkár tájékoztatásul, a meghívónak a honlapon történő elhelyezésével egyidejűleg elektronikus levélben is értesíti a tagokat a Közgyűlésről. A meghívó tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét. A Tanács azon tagja részére, akinek nincs nyilvántartott elektronikus levél címe, írásban kell megküldeni a meghívót, amit azon a napon kell postázni, amely napon a közgyűlési meghívót a jelen pontban meghatározott honlapon közzétették. 44. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint a fele (50 % + 1 fő) jelen van, illetve képviselve van. 45. A határozatképes Közgyűlés napirendre tűzheti bármely téma megvitatását, a Közgyűlés határozatot azonban csak azokhoz a napirendi pontokhoz kapcsolódó kérdésekben hozhat, amely napirendi pontokat a meghívó tartalmazott. 46. A Közgyűlés határozatait a jelenlévők szótöbbségével, nyílt szavazás útján hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az Alapszabály megállapításához, elfogadásához, módosításához, a Tanács más szervezettel történő egyesüléséhez, megszűnésének elhatározásához a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges. A Közgyűlés eseti jelleggel más döntésekre is előírhatja a minősített szótöbbséggel történő döntést. 47. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A természetes személy tag csak személyesen járhat el, meghatalmazásnak nincs helye. Tagszervezet esetében a tagszervezetet törvényes képviselője vagy jogszerűen meghatalmazott eseti jellegű meghatalmazott jár el képviselőként. 48. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt ülés a Közgyűlés esetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. 49. Ha a megismételt Közgyűlést nem az eredeti Közgyűlés napjára hívják össze, akkor új meghívót kell kiküldeni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megismételt Közgyűlést az eredeti napirendi pontok vonatkozásában a megjelent tagok számától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni. 50. Arról, hogy a Közgyűlés ülését ki vezeti, a Közgyűlés nyílt szavazással dönt, a levezető elnök személyére az elnök vagy a főtitkár, amennyiben egyikük sincs jelen, az elnök által erre felkért személy tesz javaslatot. A Közgyűlésen a Tanács bármely tagja részt vehet, felszólalhat, javaslatot tehet és szavazhat. A Közgyűlésre szóló meghívóban nem szereplő kérdésben (napirendi pontban)

8 8 történő határozathozatalhoz az szükséges, hogy a Közgyűlésen valamennyi tag jelen legyen és a napirendi pont tárgyalása továbbá a határozathozatal ellen senki ne tiltakozzon. 51. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. Hitelesítő csak tag vagy tagszervezet képviselője lehet. 52. A közgyűlési határozatokat a tagok tájékoztatása céljából a honlapon, link elérés alatt kell közzétenni. 53. A Közgyűlés az Elnökséget, a Felügyelő Bizottságot és a jelen Alapszabályban meghatározott további tisztségviselőket köteles megválasztani. A Közgyűlés jogosult póttagokat választani a Tanács testületi szerveibe, meghatározva azt a sorrendet, amelyben a póttagok követik egymást. A testületi szerv póttagja minden további határozat nélkül a testületi szerv teljes jogú tagjává válik azt követően, hogy a testületi szerv tagjának megbízatása bármilyen okból megszűnt. Ha a póttag a testületi szerv tagjává válik, megbízatása (megválasztás időtartama, feladatok) a testületi szerv azon tagja megbízatásával azonos, akinek a helyébe lépett. 54. A tisztségviselők megválasztására bármely tag javaslatot tehet szóban vagy írásban, legkésőbb azon a tisztújító Közgyűlésen, amelyen a tisztségviselők megválasztása napirendi pont. A választási eljárás során jelölőlistára minden esetben az kerülhet, aki az erre vonatkozó nyílt szavazáson a határozatképes Közgyűlés jelen lévő tagjainak többségi szavazatát megszerezte. Arról minden esetben a Közgyűlés nyílt szavazással dönt, hogy a választás nyílt vagy titkos szavazás útján zajlik. VIII. Az Elnökség 55. A Tanács általános hatáskörű, ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, amelyet a Közgyűlés a tagok közül nyílt szavazással, 5 évi határozott időtartamra választ. Az Elnökség munkaterv szerint, de legalább évente tart ülést. Az Elnökség tagjainak száma 7 fő. Az elnökségi ülések között a Tanács munkáját az elnök irányítja, az operatív ügyintéző tevékenységet a főtitkár végzi. 56. A Tanács Elnökségének feladat- és hatásköre: a) döntéshozatal a Tanács működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály, a jelen Alapszabály vagy a Tanács más szabályzata nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, b) a Közgyűlés előkészítése és összehívása, c) az Elnökség éves beszámolójának előkészítése, d) az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, e) a Tanács éves munkaprogramjának előkészítése, f) a Tanács éves költségvetésének előkészítése, g) eseti bizottság létrehozása, h) javaslattétel a tagdíj mértékének és fizetési rendjének megállapítására, i) a Tanács belső szabályzatainak elfogadása, amennyiben pedig valamely belső szabályzat elfogadása a Közgyűlés hatásköre, e szabályzat előkészítése és elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjesztése, j) döntéshozatal ideiglenes bizottságok felállításáról és a működésükre vonatkozó szabályokról a jogszabályok és a jelen Alapszabály rendelkezéseinek keretei között, k) a Közgyűlés határozatainak előkészítése, l) a Közgyűlés határozatainak végrehajtása, illetőleg ennek ellenőrzése, m) döntéshozatal gazdálkodó szervezet alapításáról, abba való belépésről, illetve tulajdonszerzésről, valamint továbbá az ilyen tulajdonjog megszüntetéséről, n) mindaz, amit jogszabály, a jelen Alapszabály vagy a Tanács belső szabályzata az Elnökség hatáskörébe utal. A jelen pont b) g) és m) pontja az Elnökség kizárólagos feladat- és hatásköre.

9 9 57. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az elnökséget 3 tagjának erre vonatkozó indítványára vagy a Felügyelő Bizottság indítványára rendkívüli elnökségi ülés céljából ugyancsak össze kell hívni. 58. Az Elnökség ülését az elnök hívja össze és ő vezeti az elnökségi ülést. Az elnökségi ülés vezetésében az elnököt akadályoztatása esetén az erre eseti jelleggel az elnökség által megválasztott elnökségi tag helyettesíti. Az elnökségi ülés a Tanács tagjai számára nyilvános. Az elnök az Elnökség ülésére szóló meghívót az elnökség tagjai részére útján vagy írásban küldi meg. A meghívó a napirendi pontokat tartalmazza. Az Elnökség bármely ülésén meghatározhatja következő ülése időpontját, ebben az esetben a külön meghívás mellőzhető, de az Elnökség azon tagjának, aki azon az ülésen, amelyen a következő elnökségi ülés időpontját meghatározták nem volt jelen, ben külön meghívót kell küldeni. Sürgős (rendkívüli) esetben az Elnökség rövid úton (telefon, szóbeli értesítés stb.) is összehívható. 59. Az Elnökség akkor határozatképes, ha szabályosan összehívott ülésén tagjainak több, mint a fele tehát legalább 4 fő elnökségi tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülés 30 napon belüli újbóli összehívása iránt az elnök intézkedni köteles. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azonban az Elnökség bármely elnökségi tag javaslatára, egyszerű szótöbbséggel bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el. Ha valamely indítvány nem kapott többséget, akkor azt elutasítottnak kell tekinteni. 60. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő elnökségi tag ír alá. 61. Az Elnökség működésének rendjére mögöttes szabályként a Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Elnökség esetében a megismételt ülés Közgyűlés határozatképességére vonatkozó szabály nem alkalmazható, az Elnökség megismételt ülése az általános szabályok szerint határozatképes. IX. A Felügyelő Bizottság 62. A Tanács Felügyelő Bizottsága egy elnökből és két tagból álló testület. A Felügyelő Bizottság tagjává csak a Tanács tagja (tagszervezete) választható. A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés részére folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a Tanács tevékenységét, szervei és tisztségviselői tevékenységét, különösen a Tanács jogszerű működésére, gazdálkodására és szakmai tevékenységére vonatkozóan. A Felügyelő Bizottság tagja a Tanács tisztségviselőitől és a Tanács munkatársaitól illetve a Tanáccsal munkavégzési jogviszonyban állóktól felvilágosítást kérhet, a Tanács könyveit és okiratait megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság a Tanács pénzügyi és gazdasági ellenőrzése céljából szükség esetén jogosult a Tanács költségére könyvszakértőt vagy könyvvizsgálót igénybe venni. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait titoktartási kötelezettség terheli a Tanács ügyeivel kapcsolatban. 63. A felügyelő bizottsági tagság az erre a tisztségre való megválasztással kezdődik. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik: a) a megbízatás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) lemondással, d) a Felügyelő Bizottság természetes személy tagjának halálával, e) a Tanács megszűnésével. 64. A Felügyelő Bizottságot annak elnöke hívja össze, a Felügyelő Bizottság tagjai részére a meghívót e- mail útján vagy írásban küldi meg, legkésőbb az ülés tervezett időpontját megelőző 8. napon. A meghívó a napirendi pontokat tartalmazza.

10 A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke vezeti. A Felügyelő Bizottság szabályosan összehívott ülése akkor határozatképes, ha azon legalább három tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek az ülésen részt venni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság testületként jár el, határozatait nyílt szavazással hozza, azonban bármely tagja javaslatára, egyszerű szótöbbséggel bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el. 66. A Felügyelő Bizottság jogosult javaslatot tenni az Elnökségnek rendkívüli Közgyűlés összehívására, ha ezt szükségesnek ítéli és kezdeményezheti az Elnökség összehívását is. Ha az Elnökség annak ellenére nem hívja össze a Közgyűlést, hogy azt jogszabály, az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata kötelezővé teszi, jogosult a Közgyűlést összehívni. 67. A Felügyelő Bizottság évente legalább egy ülést tart oly módon, hogy módja legyen az Tanácsnak az előző évről szóló számviteli beszámolóját, és az Elnökségnek az előző évre vonatkozó éves beszámolóját, az éves költségvetést, továbbá az azokat alátámasztó okiratokat megvizsgálni és véleményezni. 68. A Felügyelő Bizottság jogosult, de nem köteles működésének szabályozására ügyrendet alkotni. Ha a Felügyelő Bizottság ügyrendet alkot, azt a Közgyűlés hagyja jóvá. Ha ügyrendet nem készít vagy az ügyrend valamely kérdést nem szabályoz, a Felügyelő Bizottság működése során az Elnökségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazza. X. A szakmai témavezetők 69. A szakmai témavezetők a Tanács azon tisztségviselői, akik a széles körű szakmai közvélemény bevonásával a kertészet adott részterületén kimunkálják és előkészítik a Tanács állásfoglalásait. A szakmai témavezetők javaslataikat szakmai alapon teszik meg, feladatuk az érdekfeltárás és érdekegyeztetés, a széles körű szakmai tanácskozás és konzultáció lebonyolítása, illetőleg megszervezése. A szakmai témavezetők további alapvető feladata, hogy összegyűjtsék tapasztalataikat, valamint javaslatokat dolgozzanak ki az agrár (kertészetet érintő) jogalkotás és agrár (kertészetet érintő) igazgatás részére. A Tanácsban a következő szakmai témavezetők működnek: a) zöldség ágazati témavezető, b) gyümölcs ágazati témavezető, c) szőlő és bor ágazati témavezető, d) dísznövény ágazati témavezető, e) gyógynövény ágazati témavezető, f) kertészeti ökonómiai témavezető, g) felsőoktatási témavezető, h) szakoktatási témavezető, i) kutatási témavezető, j) kert- és tájépítészeti témavezető, k) szaporító anyag témavezető, l) élelmiszeripari témavezető m) kertészeti háttéripari témavezető. 70. A szakmai témavezetők felelnek azért, hogy a Tanács megfelelő szakmai előkészítést követően szakmailag megalapozott, konszenzuson alapuló, a kertészet általános érdekeivel harmonizáló véleményt fogalmazzon meg a szak- és részkérdésekben. A szakmai témavezetők a magyar kertészetnek a jelen Alapszabály 69. pontjában meghatározott egy-egy részterület kérdéseit elemzik, és részt vesznek a magyar kertészetre, illetőleg annak szakterületeire vonatkozó döntések előkészítésében és végrehajtásában. A Tanács valamennyi tagja jogosult és egyben köteles a szakmai témavezetőket munkájukban segíteni. A szakmai témavezető köteles arra, hogy feladata ellátása során valamennyi lényeges érdek- és értékrendszert feltárja. Biztosítani kell, hogy a szakmai témavezetők valamennyi lényeges szakmai információ birtokában reprezentatív módon megjeleníthessék azt a kertészeti szakterületet, amelyet összefognak, ezért tevékenységükbe kötelesek bevonni azokat az adott kertészeti szakterületen működő, jelentős gazdálkodó

11 11 szervezeteket és szakembereket, kutatókat, oktatókat is, akik nem tagjai a Tanácsnak. A szakmai témavezető biztosítja, hogy az adott kertészeti szakterületen tevékenykedők álláspontja (különösen a termelői szervezetek, termelők, feldolgozók és kereskedők, oktatók és kutatók véleménye) a kimunkált javaslatokban teret nyerjen. A szakmai témavezetők részt vesznek az adott kertészeti szakterület középtávú és hosszú távú fejlesztési stratégiájának kidolgozásában. A szakmai témavezetők saját szempontjaik alapján feltárják a termesztés, a feldolgozás és a kereskedelem útjában álló akadályozó tényezőket és javaslatokat tesznek megoldásukra. A szakmai témavezetők kötelesek biztosítani a Tanács Közgyűlése és Elnöksége részére a Tanács megalapozott működéséhez szükséges információkat. 71. A szakmai témavezetők tevékenységének összehangolásáért és koordinációjáért a közöttük kialakított munkamegosztás szerint ügyviteli és szervezési szempontból a Tanács főtitkára a felelős. Ebben a minőségében és feladatkörben a Tanács főtitkára önálló döntési hatáskörrel nem rendelkezik, feladata kizárólag a szakmai témavezetők folyamatos és hatékony tevékenységének segítése. 72. A szakmai témavezető a szakmai stratégiai és a konkrét kérdésekben kialakított álláspontjáról egyaránt folyamatosan és amennyiben ennek jelentősége van határidőben köteles tájékoztatni a Tanács elnökét és főtitkárát. A Tanács képviselője (képviselői) és az érintett szakmai témavezető a közigazgatási (különösen kormányzati) szervek irányában közösen képviselik a Tanács hivatalos álláspontját és lehetőség szerint az érintett szakmai témavezető részt vesz a Tanács hivatalos álláspontjának közvetítésében és érvényesítésében. A szakmai témavezetők jogosultak arra, hogy az általuk koordinált kertészeti részterületet érintő kérdésekben önálló véleményt nyilvánítsanak harmadik személy irányában is, ez a vélemény azonban előzetes egyeztetés hiányában nem tekinthető a Tanács hivatalos álláspontjának. 73. A Tanács elnöke és főtitkára továbbá ügyintézői a szakmai témavezetők működését kötelesek segíteni. XI. Az állandó és eseti bizottságok 74. A magyar kertészeti szakmát érintő, de nem csak egy konkrét termékkörrel kapcsolatos, általánosabb jellegű kérdésekben (például: marketing, lobby, integrált termelés, környezetvédelem stb.) ún. állandó vagy eseti bizottságok alakíthatók. Állandó bizottság létrehozásáról a Közgyűlés, eseti bizottság létrehozásáról az Elnökség dönt, a jelen Alapszabály és a Tanács egyéb belső szabályzatai szerint meghatározva a bizottság feladatát, szervezetét és működési rendjét. A bizottság az Elnökségre vonatkozó szabályok szerint működik. XII. Az elnök, a főtitkár 75. A Tanács elnökét a Tanács Közgyűlése kifejezetten erre a tisztségre választja meg. Az elnöki tisztséget kötelező betölteni. A Tanács elnökének díjazásáról és annak mértékéről kizárólagos hatáskörben, az elfogadott költségvetés függvényében az Elnökség határoz. E határozathozatal során az elnök nem szavaz és őt a határozatképesség vizsgálatakor e napirendi pont tárgyalása során figyelmen kívül kell hagyni. 76. A Tanács elnöke a Tanács teljes jogkörű, korlátozás nélküli szervi képviselője, aki külön meghatalmazás nélkül, önállóan látja el a szervezet képviseletét, önállóan képviseli a Tanácsot. Az elnök jogszabályi keretek között kiállíthat eseti meghatalmazást a Tanács képviseletére. A képviseleti tevékenység ellátása során az elnököt köti az Alapszabály és a Tanács szerveinek valamennyi olyan szabályzata és határozata, amelyet a Közgyűlés vagy az Elnökség fogadott el, vagy e két szerv delegált hatásköre alapján a Tanács bármely más szerve. 77. Az elnököt akadályoztatása esetén a Tanács főtitkára önállóan (külön meghatalmazás nélkül), vagy az Elnökség által kijelölt, ilyen irányú döntés hiányában az elnök által kijelölt két elnökségi tag együttesen helyettesíti.

12 A Tanács főtitkára a Tanács operatív ügyintéző szerve. A Tanács főtitkárát a Tanács Közgyűlése kifejezetten erre a tisztségre választja meg. A főtitkári tisztséget kötelező betölteni. A főtitkár díjazásáról és annak mértékéről kizárólagos hatáskörben, jogszabályi keretek között és az elfogadott költségvetés függvényében az Elnökség határoz. E határozathozatal során a főtitkár nem szavaz és őt a határozatképesség vizsgálatakor e napirendi pont tárgyalása során figyelmen kívül kell hagyni. A Tanács főtitkára a Tanács működéséből eredő operatív jellegű feladatokat szervezi és koordinálja. 79. A főtitkár a Tanács képviseletére teljes jogkörrel, külön meghatalmazás és korlátozás nélkül, önállóan jogosult, a Tanács nevében kötelezettségeket vállalhat és jogokat szerezhet (szervi képviselet). Ugyanakkor a főtitkár e képviseleti jogosultságát kizárólag a jogszabályok és a jelen Alapszabály keretei között gyakorolhatja. A főtitkár jogszabályi keretek között kiállíthat eseti meghatalmazást a Tanács képviseletére. A Tanáccsal munkaviszonyban álló személyek fölött a munkáltatói jogokat a jelen Alapszabály rendelkezései szerint a főtitkár gyakorolja. XIII. A tiszteletbeli elnök 80. A Közgyűlés jogosult arra, hogy megválassza a Tanács tiszteletbeli elnökének azt az elévülhetetlen érdemeket szerzett személyt, aki a magyar kertészet területén olyan kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtott, amely a magyar kertészet fejlődését segíti vagy segítette. Az Alapszabály jelen rendelkezése alapján a Tanács Közgyűlése a jelölő bizottság vagy a Tanács Elnöksége javaslatára természetes személyt állampolgárságtól függetlenül, határozott vagy határozatlan időre megválaszthat a Tanács tiszteletbeli elnökének. A tiszteletbeli elnök részt vehet a Tanács valamennyi szervének munkájában ide értve az Elnökséget is, e tisztségénél fogva általános véleményezési, felszólalási és javaslattételi jog illeti meg. A tiszteletbeli elnök e megbízatásából eredően szavazati joggal nem rendelkezik, a Tanács képviseletére külön meghatalmazás nélkül nem jogosult. XV. Záró rendelkezések Ezt az Alapszabályt a Tanács Közgyűlése a június 14. napján megtartott ülésén egységes szerkezetben hagyta jóvá és hatályba léptette. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénynek az egyesületekre vonatkozó szabályait, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Bittsánszky János elnök Dr. Mártonffy Béla főtitkár Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény 38. (2) bek. rendelkezése alapján igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Budapest, június 14. Előttünk mint tanúk előtt: Dr. Bittsánszky János elnök Név: Németh Kinga Név: Vattamány Ágnes Lakcím: 1145 Budapest, Columbus u. 57/b. Lakcím: 1146 Budapest, Dózsa György út 7. Szig. sz.: PA Szig. sz.: KA Aláírás: Aláírás: