JELENTÉS DEBRECZEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS MÚZEUMÁNAK ÉS ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL.

Átírás

1 JELENTÉS DEBRECZEN SZABAD KIRÁLYI VÁROS MÚZEUMÁNAK ÉS ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ÁLLAPOTÁRÓL.

2

3 Patai K. István sírköve alatt talált bronz ruhakapcsok I. Jelentés Debreczen. szab. kir. város Múzeuma évi működéséről és állapotáról. 1 Múzeumunk életének tizenkettedik esztendeje is a világrendítő nagy háború rettenetes zajában, idegbontó izgalmai között telt el. Sőt ez esztendőben inkább, mint elébb bármikor, tapasztaltuk a háború nyomasztó, bénító hatását. Agyalázatos hitszegéssel betolakodott oláhok első könnyű sikereinek riasztó lrrére gondoskodtunk, hogy idejében biztonságba helyezhessük az imént tetemes költséggel és fáradsággal újonnan rendezett múzeumunknak nehezen, vagy épen nem pótolható értékeit és kincseit. Hála a Gondviselésnek, a Nagy-Romániáról szövögetett vakmerő álmok hamarosan szétfoszlottak Természetes, hogy az uralkodó súlyos körülmények közö.t múzeumunk sem teljesíthette hivatását kedve és kitűzött céljai szerint. De nagy megelégedéssel jegyezhetjük fel emlékezetül, hogy a helyiség bővítésének, gyüjteménytáraink átalakításának és újonnan rendezésének munkáját, amihez a világháború kitörése után kezdettünk, szerencsésen bevégeztük és a múzeumot tetszetős új köntösében a közönségnek ismét bemutathattuk. Május 14-én nyitottuk meg az újonnan rendezett múzeumot, a múzeumi bizottság díszülése keretében, a Múzeumok- és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége, a városi tanács, a m. kir. tudományegyetem, a helybeli tanintézetek és több magasabb hivatal képviselőinek jelenléte mellett. Az átalakítás és rendezés munkájában mindvégig tevékeny részt vett dr. Semayer Vilibáld orsz. főfelügyelő úr. Ezzel múzeumunkat őszinte nagy hálára kötelezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr pedig a rendezés befejezése alkalmából meleghangú elismerő és köszönő iratot küldött Löfkovits Arthur 1 Ezen évi jelentést bizonyos gátló körülmények miatt csak elkésve és dióhéjba szorítva publikáljuk. Bővebben, de még sem egész terjedelmében közölte ugyanezen jelentést a Debreczeni Közlöny évi füzete, az évi polgármesteri jelentés keretében. 1»

4 múzeumigazgatóhoz, Zoltai Lajos és dr. Ecsedi István múzeumőrökhöz. Domahidy Elemér főispán ugyanakkor Zoltai Lajos múzeumőrt tiszteletbeli múzeumigazgatóvá nevezte ki. A múzeum rendezése, a vízvezetéki, csatornázási és belső kisebb átalakítás költségein kívül, amiket a fenntartó városi hatóság viselt, az 1915., és évi elszámolások szerint összesen K ba került. Ehez a Főfelügyelőség 4887'11 K a város K, a Csokonai-kör K-val járult. Múzeumunk újra megnyitása mellett nem kevésbé örvendetes, jövendőbeli kihatásában még fontosabb jelentőségű mozzanat az állami rendes segély fölemelése 6000 koronára. A rendes segélynek majdnem háromszoros emelkedése a vidéki múzeumi és könyvtári ügy újjászervezésével áll szorcs kapcsolatban és azt jelenti, hogy a főfelügyelőség Debreczenben,. mint egyetemi városban, nagy országrész kulturális gácpontjában teljes múzeummá szándékozik fejleszteni a városi múzeumot; természetesen a tulajdonos város megfelelő anyagi támogatása mellett. Részint a rendezés következtében megváltozott körülmények, részint a még élő 48-as öreg honvédek teljes elgyongülése miatt a múzeum helyiségeiben való felügyeletről olyképen gondoskod Lünk, hogy a református tanítóképző-intézet igazgatósága hozzájárulása után az intézet helybeli származású 12 növendékét bíztuk meg a termekben való vigyázással. A nyitvatartás idejét is megváltoztattuk. Vasárnap délelőtt és szombat délután helyett a látogatások rendes idejéül a vasárnap délelőtti és délutáni órákat jelöltük ki. A teremfelügyelő diákok számára négy ösztöndíj kitűzésével múzeumunk kiállított anyagáról ismertető előadás-sorozat rendezését terveztük. Ez a tanfolyam azonban, különbőzé* gátló körülmények miatt épen úgy elmaradt, mint az illusztrált múzeumi kalauz, amelynek kinyomatását szintén elhatároztuk- A múzeumi bizottság tagjai sorában változás nem történt. Tagjai közül dr. Szabó Márton tanár és dr. ifj. Szilágyi Imre ügyvéd hadba vonultak. Dr. Ecsedi István tb. múzeumőrt május 3-ra ismét behívták ; főhadnagyi ranggal az erdélyi fronton vitézkedett. Tóth István II. szolgánk márciustól fogva népfelkelői szolgálatot teljesített. A múzeumunk fegyverviselésre nem való alkalmazottai tőlük telhetőleg végezték mindazt, amit a múzeum adminisztrációja, a gyűjtemény tárak kezelése és tovább fejlesztése kötelességükké tett. Rendszeres ásatásokról szó sem lehetett. Holott Sesztina Jenő bizottsági tag felajánlotta, hogy az ásatások során előkerülő valamelyik gazdagabban felszerelt ős-, vagy honfoglaláskori csontvázas sír teljes kiemelésének és a múzeumba szállításának költségeit viselni fogja. Kénytelenek voltunk csupán

5 5 si ieltünt lelőhelyek megfigyelésére szorítkozni. A nyúlási gyakorlótéren népvándorláskori csontváz néhány szerény melléklete, a parlaghi lövőtéren La Tène korbeli urnák, külső Ohaton őskori telep és égetett temetkezés emlékei kerültek elő. Amazokat a 3. honvédpótzászlóalj parancsnokságától, emezeket, egyelőre csak rész szerint, Csanak Jenő úrtól ajándékul megkaptuk. A hortobágyi halastavaknál elhordott alacsony Ludashalom közepét orosz foglyokkal megástuk s ott reménységünknek megfelelőleg zsugorított csontvázat leltünk, mellette kevés veres festékkel. Az ilyen temetkezést az archaeologusok neolithkorból valónak tartják. A Dobozi-temetőben Pataki K. István debreczeni lelkész (+ 1711) koporsóalakú, címeres sírköve véletlenül a homok alól felszínre kerülvén, tanácsi utasításra, úgy ezt, mint Komáromi Cs. György 1678-beli síremlékét tetemes költséggel a múzeum udvarára beszállíttattuk. Szélesebb körű kutatásra nem vállalkozhattunk. Csak Patay sírköve környékén tártunk fel néhány sírt. A két sírkő és a leletek rajzait egyidejűleg közöljük. 1 A városi tanácsnál javasoltuk, hogy a város birtokában lévő gut hi templom-romnak, mely a környéken a maga nemében egyetlen árpádkori emlék, a fenntartandó építészeti műemlékek közé való felvétele iránt tegyen felterjesztést. 2 Dr. Csűrös F. közművelődésügyi tanácsnok tovább buzgólkodott a közművelődési könyvtár felállítása érdekében. Múzeumőrünk oklevelek és egyéb forrásművek alapján megszerkesztette és megrajzolta Debreczen város és környékének történelmi térképeit. E térképsorozat hat darabból áll, sa XIII. századtól a XVIII. század második feléig kialakult különböző földrajzi és birtokállapotokat tünteti elő, különösebb tekintettel Debreczen város határának kialakulására. Magánlevéltári kutatásai alapján pedig megírta továbbá múzeumőrünk Debreczen város határa kialakulásának és birtokai megszerzésének" vázlatos történetét. Múzeumunk ajándékok és vételek által kielégítő módon gyarapodott. A városi tanács a magánlevéltárból ismét átengedett néhány ereklyét. Köztük van IV. Mehmed szultánnak két darab eredeti kézjegyes védlevele ; a debreczeni régi külsővásártér helyszínrajza és a polgári lovas őrsereg lobogója, a francia háborúk idejéből. A debreczeni megszűnt honvéd egylet irattára (töredékesen) és a 68. honvédzászlóalj tépett lobogója a még élő néhány agg hős kegyeletes érzéséből illő helyére, múzeumunkba került. Dr. Kardos Samu ügyvéd a szabadságharcra vonatkozó 60 drb nyomtatványt, 2 drb kéziratot, özv. 1 Bővebb leírása a Debr. Prot. Lap , 30. és a Debr. Közlöny évf. 25. számában. 2 A templom leírása és fényképe múzeumunk évi jelentésében.

6 6 Komáromi Cs. György sírköve oldalról és felülről nézve. 167& Komáromi Cs. György sírfelirata.

7 Patai K. István debreczeni lelkész síremléke i r í^ter-im-mem : AI>1 : KEWVC GE )^EPM : BŰAI{ 1 Et(^ BRf ERAXXyilB^HPEEWCRflAÂîLWSMINXXIX XMlANlM:CHRlS5PUCDEDir0:27J«tAN1DCCX!VrDAnLPO5n El.» 1 JM..X.y J»! ITT NYUGSZIK TISZT TÜDBWJ-IÍISIV URAMliSTèa^iMiêNâDiBRi j lïccl. E i HüSEGt5ZO G-VDINAvbíO HîîM>:UTÀnLt1XETHôS 6ç }T REMT : MECADTAHEDV^WTES'IÄRScsHJESZHÄZ^ tësekusisrtl t 11 ftt LVIllPREDl KOUUX HAZAS:XXVULFszTEND2?.Uh? «i Patai K. István sírfelirata.

8 Reichmann Árminné néhai Polacsek Ferenc gyűjteményéből 60 drb. néprajzi tárgyat ajándékozott. A háborús emlékek gyűjteménye 1916 végéig 620 darabra szaporodott. Túlnyomólag nyomtatvány, kézirat, fénykép. Erre nézve a Múzeumi és Könyvtári Értesítőben a vidéki múzeumok háborús emlékgyűjtése felől kifejtett nézethez alkalmazkodunk. Reméljük, hogy a közönség, főképen a hábcrú után, fokozottabb mértékben kínálja fel múzeumunknak háborús emlékeit. Vásárlás útján állami segélyből különösebben szemléltető képeket, céhemlékeket s kisebb helyi vonatkozású szobrokat szereztünk. Városi segélyből báró Josinczy Miklósné Rakovszky Lujza hagyatéka árverésén számos helyi vonatkozású műtárgyat s egyéb holmit vásároltunk. Múzeumunk 1916-ban összesen 1687 darabbal szaporodott. Ebből esik a könyv- és oklevéltárra 1054, régiségtárra 328, néprajzi tárra 246, szépművészeti tárra 46, iparművészeti tárra 13 darab. Csere útján a nemzeti múzeum régiség- és néprajzi táraitól összehasonlító anyagul 87 darabot" kaptunk. Ezekért mi tanácsi beleegyezés mellett 18 drb. régiséget és 17 drb. néprajzi tárgyat engedtünk át. Számadásainkból a következő fontosabb adatokat soroljuk elő : Államsegélyekből rendelkezésre állott : évi maradvány 327'36 K; évi rendes segély 6000 K, rendezésre rendkívüli segély 2500 K, összesen 8827 K 36 f. Ebből felhasználtunk gyarapításra ; rendezésre K-t. A gyűjtemények vásárlására szolgáló tartalék alaphoz csatoltunk 1300, a múzeumőr fizetése részbeni megtérítéséül a házipénztár kapott 800 K-t. Az évben felhasználható maradvány K. A városi múzeumi alapnak a házipénztártól élvezett rendes évi járadéka 3200 K. Ebből viseltük a gyarapítás egy részének, a kezelés, konzerválás, posta, telefon, épületfenntartás, biztosítás, teremfelügyelőség költségeit, a tb. múzeumőr tiszteietaíját s a II. szolga bérét, amik összesen K-ra rúgtak. A múzeumőr és I. szolga fizetése, a fűtés, világítás költségei a házipénztár külön terhét alkotják. A múzeumnak 1916 folyamán 43 vasárnap és hétköznapokon ötezernégyszáz látogatója volt. Még csak azt" említjük meg, hogy Zult iparművész és Kéméndy Jenő festőművész, a debreczeni tudományegyetem készülő jelvényeihez múzeumunk néprajzi osztályában népies díszítő motívumokat gyűjtöttek. Kelt 1917 január havában. Löfkovits Arthur, igazgató. Zoltai Lajos, múzeumőr.

9 Debreczen sz. kír. város Múzeuma az í9j7-dík évben. Debreczen város címerében terebélyes dús lombú pálma fa sudárzik. Ősi címerünket bővítő Leopold király ezzel jelképezte azt, amit évi diplomájában is mond, hogy e mezőben épült város kimcndhalatlan szenvedések, nyomorúságok"' és a 'eá zúdult közterheknek.,emberi fogalmat felül haladólag tett kiszolgáltatása közben maradt meg, nőtt naggyá és virágzóvá.' A simbolikus címernek ez a fölemelő biztatása, hegy ( réseit sub pondere pálma, teher alatt nő a pálma : most a világháború szörnyűséges tüz- és vérzivatarában is tündöklő fényben ragyog ; csodálatos módon valósággá válik, mérhetetlenebb mértékben megújul. Mielőtt Debreczen fegyvert fogható hős fiai (a címer másik szimbolikus képe szerint beszélve : az oroszlánná változott bárányok) mithologiai félistenek dicső tetteivel csinálnak világtörténelmet : az itthon maradottak eddig ismeretlen nyomorúságok között ugyancsak heroikus módon teljesítik a haza védelmének front mögötti szent kötelességét. Emberi fogalmat felül haladó a most élő nemzedék közteherbirása is. Hogy 170 millió koronát haladó hadi kölcsönjegyzésünknél többet ne említsünk. Mint az ó-testamentom választott népének, egyik kezünkben vitézi kard, másikban munkakalapács. A világrengésben vajúdó új gazdasági, társadalmi és szellemi életnek alapköveit is már most rakosgatjuk le. A nagy háború vérzivatarában küzdő emberiség óriási vállalkozásai és feladatai mellett eltörpülő parány iság volt Debreczen várcs múzeumának és levéltárának rendezési munkálata. Mindegy. Mégis csak a mi elpusztíthatatlan és előre törni akaró önbizalmunknak, cselekvő erőnknek megnyilatkozása volt ez is akkor, amikor kárpáti határainkat ádázul ostromolta félelmes ellenség. Ámde hivatkozhatunk nagyobb és íontosabb új alkotásra is : a debreczeni egyetem megnyitására, amely épen a háború kitörésével esik egybe. Még ebben sem merült ki a debreczeniek alkotó energiája. Debreczen múzeumával kapcsolatosan a nemzeti művelődésnek-

10 i V két melegágyát veti meg, két új kultúrintézménynek nvit hajlékot egyszerre. A civis városnak a világháború förgeteges éveiben dúsan aratott dicső tettei között fogja emlegetni a história a közművelődési könyvtár felállítását, mely már működik is és a szépművészeti múzeum szervezését, mely ugyancsak közel jutott a megvalósuláshoz. Mindkét új intézménynél ott'látjuk az állam és a Főfelügyelőség segítő kezét. Mindkét intézményről e helyen is illik megemlékeznünk, mert mindkettő a városi múzeum kiegészítő, betetőző alkatrésze, amelyek a kibővülő múzeumi bizottság felügyelete alatt folytatják majd áldásos munkájokat. Valóban ereseit sub pondere pálma! A milliók drága életét kioltó, milliókat sötét gyászba borító múlt esztendő bús emléket és gyászt hagyott múzeumunkra is. E szomorú esztendőnek leghűbb szövetségese, a kérlelhetetlen Halál ama derék férfiak közül is, kiknek tiszte állásuk tekintélyével vagy szakismeretükkel támogatni és nevelni serdülő intézetünket, többeket elragadott tőlünk. A múzeumi bizottság tavaly hamar egymásután három érdemes tagját veszítette el az örök emberi sors miatt. Dr. Löfkovits Márton bankigazgató 1917 április 22-én hosszas, kínos betegség után meghalt. A törvényhatósági közgyűlés bzalmából 1909 óta volt tagja a múzeumi bizottságnak. Pallérozott műízlésével az üléseken kívül is gyakorta elősegítette múzeumunk célszerű gyarapodását. Két hónap múlva, január 17-én követte őt a néma vándorúton konezházai Koncz Ákos tb. tanácsnok, városi főlevéltárnok, a felügyelő bizottságnak hivatalánál fogva tagja. Mint író és hirlapíró nevét különösen a levéltári adatok szépirodalmi feldolgozásával tette ismertté és kedveltté. Negyedév múlva Keleti Izsó műszaki tanácsos, kir. főmérnök viruïô élete lobbant el, oly hirtelen, mint a váratlan fuvalattól kioltott mécs világa. Negyedfélévig viselte a bizottsági tagságot, amellyel őt a muzeális ügyek iránt tanúsított meleg érdeklődésénél fogva a törvényhatóság megtisztelte. Igaz részvéttel éreztük annak a veszteségnek fájdalmát is, amely a magyar kulturát kutasi Radisics Jenő, az orsz. iparművészeti múzeum igazgatója és kéméndi báró Szalciy Imre, a magyar nemzeti múzeum igazgatója halálával érte. Kiváló szaktudós mindkettő és mindketten a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége kebelében szerezték azokat az érdemeket, amelyeknél fogva Debreczen város múzeuma mindenkor hálás kegyelettel gondolhat az ő emlékökre. Báró Szalay Imre kezdettől fogva, ahogy a debreczeni múzeum rügyei fakadoztak, ennek ügyét a közművelődési ház- *

11 11 nak a múzeummal egyszerre felmerült tervével együtt a Basahalmán belől lakó sok főembert megszégyenítő szeretettel és buzgalommal karolta fel. A múzeum 1905 május 22-én történt megnyitásán mint helyettes orsz. főfelügyelő alig hogy megígérte állandó múzeumi épület emelésére a százezer koronás államsegélyt, mindjárt azután meg is kaptuk e segély első részleiét. Az ő jóakaratú befolyásának köszönhetjük, hogy később a kormány a közművelődési palota építési költségeiből az előbbeninél háromszorta nagyobb összeg kamatterhének viselését vállalta magára. Bizonyára része volt Szalay Imrének abban is, hogy rendes évi évi állami segélyünk az első szerény 500 koronáról 6000-re növekedett. Élénk figyelemmel kísérte múzeumunk újonnan rendezését is. Az ezt követő megnyitáson betegsége miatt már nem vehe tett részt. Egy év múlva, 1917 júliu 24-én, hasznos munkás életének véget vetett a halál. Veszteség és gyász meilett adott nekünk a múlt esztendő örömet és új reményt is. ö Felsége a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelői magas tisztéről lemondott Fraknói Vilmos c. püspök, szentjobbi apát helyébe dr. Békefi Rémig zirczi apátot, a magyar kuliura kitűnő művelőjét nevezte ki. Az elhunyt báró Szalay Imrét pedig a helyettes országos főfelügyelői tisztségben, ebben néki addig is jobb keze, Mihalik József orsz. felügyelő és főfelíigyelőségi előadó követte. Békefi Remignek liberális szellemű közéleti tevékenysége, történetírói s egyéb irodalmi munkássága biztosít bennünket afelől, hogy az egyetemi várossá fejlődött kálvinista Róma múzeuma benne buzgó pártfogóra talált. Mihalik József pedig már eddig is a jóindulatnak, a buzgó érdeklődésnek és atyai szeretetnek annyi jelét tanúsította irányunkban, hogy tőle minden méltányos és jogcs kívánságunk teljesítését, a lehetőség határai között, ezentúl is bízvást remélhetjük. A múzeumi bizottság mindkettőjüket őszinte örömmel üdvözölte. Ök hasonló melegséggel válaszoltak. Békefi Rémig orsz. főfelügyelő a következő biztató sorokat írta : Tisztán áll lelkem előtt az a nagy feladat, melyet a múzeumok és könyvtárak a magyar nemzeti művelődés szolgálatában megoldanak. E munkának irányítása s ezáltal a múzeumok és könyvtárak fejlesztése várakozik rám új tisztemben. Eddigi életemet teljesen a magyar nemzet művelődésének szolgálatában töltöttem el s így a jövő, melyben a múzeumok és könyvtárak ügyét is szolgálom, a Múltnak csak folytatása lesz megbővült munkakörrel s megnövekedett területen. Épen ezért lelkem egész erejével és szellemi készletemnek teljes érvényesítésével azon leszek, hogy a múzeumok és könyvtárak a mostani világháború által teremtett új viszonyok és helyzetek között elvégezzék nemzetünk művelődésé-

12 12 nek keretében azt a munkát, mely a nemzet jövőjének szempontjából rájok vár. Saját művelődéstörténeti tanulmányaim és történeti okulásaim eléggé meggyőztek arról, hogy Debreczen város régi iskolája és a körülötte megalakult gyűjtemények és könyvtárak mily kiváló szolgálatot végeztek a magyar nemzet fennmaradásában és fejlődésében. Nagyon jól tudom, hogy e helyütt, ahol legújabban a tudományos intézetek száma magával az egyetemmel a legelőkelőbben egészült ki, a múzeumok és könyvtárak életére nagy jövő vár. Én a magam részéről nemcsak hivatalos tisztemből kifolyólag, hanem a magyar ember lelkével és tudományos egyéniségem meggyőződésével a legnagyobb készséggel közre fogok működni, hogy Debreczen sz. kir. város múzeuma a jövő idők magas követelmén3 r eivel arányosan fejlődjék és így virágozzék. Buzgó munkájok és lelkiösmeretes gondosságuk mellett híven közreműködöm a gondjaikra bízott kulturintézet jövőjének biztosít?sánál és fejlesztésénél, hogy Debreczen városa, a magyar kulturának eme régi erőssége, múzeuma révén is minél teljesebben szolgálhassa magyar hazánk és nemzetünk kulturális ügyét". Múzeumi bizottságunk az elhalt dr. Löfkovits Márton helyére dr. Kun Béla törvényhatósági bizottsági tagot, egyházkerületi világi főjegyzőt, egyetemi tanárt, Keleti Izsó helyére pedig dr. Láng Nándor egyetemi tanárt, az országos nevű classica-philologust ajánlotta megválasztás végett a törvényhatósági közgyűlésnek. A múzeumi bizottság bennök elsőrangú erőket nyer. Koncz Ákos utódja a főispán által kinevezendő új főlevéltárnok lesz. 1 A múzeumi bizottság tagjai közül dr. Ecsedi István tanár, tb. múzeumőr, dr. Szabó Márton tanár és ifj. dr. Szilágyi Imre ügyvéd felváltva a fronton és a front mögött katonáskodtak. Ecsedi István, ki a múlt évi ápr. végéig a román fronton töltöltte az egész telet, november utolján Königgratzből egy menetzászlóaljat az olasz frontra vezetett. Tóth István múzeumi II. szolga is, mint öreg népfelkelő, még mindig katonai szolgálatban van. A múzeumi bizottság az elmúlt évben csupán két ülést tartott. Febr. 21-diki ülésében megállapította a múzeum évi munkarendjét és költségelőirányzatát, amelynél a város házipénztárának évi költségelőirányzatába a múzeum címe alatt felvett összegekhez és a 6000 koronát tévő rendes államsegélyhez, valamint az előző évi államsegély maradványhoz alkalmazkodott. A bevételeket saiát erőforrásainkból, a múzeum helyiségeinek lakbérértékét is számításba véve, 16,600, állami 1 Az febr. 15-én tartott városi közgyűlés a bizottság által ajánlott dr. Kun Béla és dr. Láng Nándor egyetemi tanárokat meg is választotta. Sőt az jan. 10-én elhalt dr. Tüdős János bizottsági tag helyét is betöltötte dr. Kardos Albert főreálisk. igazgatóval.

13 13 \ segélyből , összesen 23, koronával irányoztuk elő. A kiadásokat is ugyanilyen összegekkel. Ezek mindenféle gyarapítási, dologi és személyi kiadást, sőt bizonyos tőkésítést is magukba foglalnak. Ugyanezen ülés tárgyalta az évi jelentést és az államsegélyek felhasználásáról készült elszámolást. Az elszámolás szerint 8828'36 kor. bevétellel szemben korona kiadásunk volt. Az korona maradványt ben használhattuk fel. A nov. 23-dikán tartott ülés fontosabb tárgyai : az időközben érkezett főfeltigvelőségi leiratok, tanácsi határozatok és az évi munkarend és költségelőirányzat. A főfelügyelőség úgy az évi jelentésünket, elszámolásunkat, mint az évi munkarendet és költségvetést tudomásul vette és jóváhagyta. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az dik évre ismét 0000 kor. rendes állami segélyt utalványozott ki. Ezen összeget szokás és fennálló szabályok alapján a városi tanács aképen osztotta szét, hogy 800 koronát kapott a házipénztár a múzeumőr fizetése részben való megtérítéséül ; 1300 koronát a gyűjtemények vásárlására szolgáló tartalékalaphoz csatolt ; 3900 kor. pedig gyarapításra maradt. Az évi munkarend, a derengő világbéke reményében is, sokoldalú céltudatos munkaprogrammot igyekezett felölelni. Nevezetesen felhatalmazta a múzeum igazgatóját : a) a szakkönyvtár hiányainak pótlására ; b) a múzeum gyűjtemény táraiban még nem képviselt helybeli művészek műveinek megszerzésére. ; c) a helyi származású, a társadalmi élet bármelyik ágában magokai különösen kitüntetett egyének arcképeinek összegyűjtésére ; d) a helyi vonatkozású képes levelező-lapok teljes sorozatának összeállítására ; e) a haldokló debreczeni ősi kézműves mesterségek szerszámainak, műhelyberendezéseinek megmentésére ; /)a pásztor élet építkezése kismintáinak megcsináltatására ; g) régészeti ásatásokra ; elsősorban a Hortobágyon. Az évi költségelőirányzat összeállításánál figyelembe vette a múzeumi bizottság a múzeum szervezeti szabályzatának azon rendelkezését, amelynek értelmében a gyűjtemények vásárlására szolgáló tartalékalap tíz évi tőkésítés után felhasználható. A tíz év 1917-ben eltelvén, a tartaléktőke tehát, amely három ízben engedélyezett igénybe vétel után is, az 5400 koronát haladja, most felszabadul. Ezen tekintélyes summát is számításba vévén, saját erőforrásainkból 16,310, állami segélyekből 12, fillérben állapítottuk meg az évi bevételeket. Ugyanannyiban a kiadásokat. A múzeumi bizottság fontosabb intézkedései még ezek: A magyar szent koronát a szabadságharc idejében (1849

14 14 január-május) köztudat szerint a városháza régibb magánlevéltári helyiségében most a közművelődésügyi tanácsnok szobája őrizték. Boldisár Kálmán bizottsági tag fölvetette, hogy hazafias kegyelethez illik emléktáblával jelölni meg e történelmi nevezetességű helyet. A bizottság pedig az érdemleges további lépés előtt szükségesnek vélte a szájhagyományt igazoló levéltári kutatást ; ezzel az indítványozó Boldisár Kálmánon kívül dr. Herpay Gábor vármegyei főlevéltárost és Zoltai Lajos múzeumőrt bízta meg. Ugyanannak indítványára illetékes helyen kezdeményezte, hogy a debreczen nyíregyházai vasút Apafa nevű megállója, a régi okleveleknek és a mostani közönséges nyelvhasználatnak megfelelőleg Apafájá-ra helyesbíttessék. Dr. Pap Károly egyetemi tanár indítványára pedig érintkezést keres dr. Divéky Adorjánnal, hogy az általa Varsóban felfedezett szabadságharcunkkorabeli, Debreczenre vonatkozó levéltári emlékeknek másolatát, vagy legalább azok regestáit a múzeum számára megszerezhessük. Közművelődési könyvtár és képtár. A közművelődési könyvtár Debreczenben a vidéki múzeumi és könyvtárügy érdekében az Országos Tanács és Főfelügyelőség kebeléből kiindult nagyjelentőségű reform munkálatnak 1 országszerte legelső eredménye. Debreczen város tanácsa mindjárt a reform felmerülésekor sietett megragadni az ilyen könyvtár felállítására kínálkozó kedvező alkalmat. A Főfelügyelőséggel és orsz. Tanáccsal szó- és írásbelileg folytatott tárgyalás után a város törvényhatósági bizottsága 1916-ban ,036. bkgy. sz. határozatával kimondotta a közművelődési könyvtár felállítását, vállalván alkalmas helyiség adását, a gazdasági akadémia volt épületének emeletén, a kollégiumi füvészkert felől; azután a személyzet, fűtés, világítás költségeit is. Viszont a főfelügyelőség a könyvtár berendezési költségeire egyszersmindenkori segélyképen 21,000 koronát és ezen kívül 3000 kor. évi állandó könyvtári segélyt ígért. A kulturtanácsnok agilitása ezután a múlt év folyamán meg is alkotta az új intézményt. A kiszemelt helyiségek, (tágas olvasóterem, depositcrium és még három szoba) melyek a július 9 11-ikén Debreczenben járt Mihalik József h. orsz. főfelügyelő és dr. Gulyás Pál II. előadó tetszését teljesen megnyerték, átalakíttattak. A tanács könyvtár-igazgatóvá, havi 100 korona tiszteletdíj mellett megválasztotta Nagy József polg. iskolai tanárt, egyúttal gyakorlati ismeretei bővítése végett alkalmat adott neki, 1 L. Muzeumi és Könyvtári Értesítő évf és évf. 1.

15 hogy a város költségén tanulmányozhassa a budapesti, nagyváradi, kolozsvári, nagyszebeni, temesvári és aradi nyilvános könyvtárakat. A közművelődési könyvtár magvát, részben a kevéssel ezelőtt (1917 jan. 7.) már közhasználatra bocsátott városi könyvtár anyaga alkotja. Ezt a múlt év őszén átköltöztették az új helyiségbe. Kidolgozták a könyvtár belső ügyrendjét, azt a Főfelügyelőséghez felterjesztették. A tanács magát a könyvtárt a Múzeumi Bizottság közvetlen felügyelete alá helyezte, melynek szervezeti szabályzata ennek következtében megfelelő átdolgozásra vár. Tanácsi határozat alapján a könyvtár igazgatója már is tagja a Múzeumi Bizottságnak. 1 Az orsz. Tanács, minekutána a közoktatásügyi miniszter úr az alapbeszerzésre megajánlott államsegély I koronás részletét kiutalta, a legszükségesebb állványok és a karthotek rendszerű cédula katalógus beszerzésére külön rendkívüli segélyt helyezett kilátásba. Az alapbeszerzések is az orsz. ianacs irányítása mellett megindultak. Az orsz. Tanács és a Főfelügyelőség saját könyvkészletéből több száz kötettel ígérte gyarapítani az első magyar közművelődési könyvtárt, amelynek legelső olvasó közönségéül az ép imént alakult debreczeni feministák egylete jelentkezett. Már évi jelentésünkben szó esett a biztató jelenségek között megindult ama törekvésről, hogy az orsz. szépművészeti múzeum elraktározott anyagából múzeumunk is kaphasson állami letétül. Ez az eszme dr. Csűrös Ferenc közművelődésügyi tanácsnok, múzeumi bizottsági elnök személyében erélyes szószólóra talált. A tanács is melegen felkarolta. Bizalmas előkészítés után, kérelmével közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fordult. (1916 febr sz. hat.) A kedvező választ gróf Apponvi Albert adta meg (1917 nov. 6.) az orsz. szépművészeti múzeum igazgatóságához intézett 17,39X1. számú leiratával. Ebben hozzájárul ahoz, hogy Debreczen város múzeuma részére, képzőművészeti gyűjtemény felállithatása céljából megfelelő számú állami műtárgy ideiglenes letétül átadassék az orsz. szépművészeti múzeum tulajdonából. Ez örvendetes leirat keletkezésével egyidőben dr. Takács Zoltán intézeti őr megtekintette a képtár számára a közművelődési könyvtár közvetlen szomszédságában kiszemelt helyiségeket. Egy kilenc ablakos utcai nagy terem és északi világítású két kisebb terem, mellékhelyiségekkel várja itt a képzőművészeti múzeum berendezését. A helyiségek megfelelő átalakítás után alkalmasaknak találtattak. A tanács már gondoskodott az átalakítás tervének és költségvetésének elkészítéséről ; arról is, hogy az átalakítás költségei az évi költségelőirányzatba felvétessenek. 1 13, sz. tanácsi határozat és 251/14, bkgy. sz. határozat.

16 16 Elismeréssel jegyezzük fel a debreczeni református egyház előzékenységét. Mert megengedte, hogy az ő telkén álló ezen városi épület emeleti helyiségei, a központi iskola céljait szolgáló szolgalmi jog ellenére, a képtárnak átadassanak. A városi múzeum képzőművészeti osztályának anyagáról egyelőre csak annyit árulhatunk el, hogy annak anyaga a tervezet szerint három főcsoportra oszlik és e csoportok a régi classikus művészetet, a modern hazai művészetet és a debreczeni származású, vagy debreczeni tárggyal foglalkozó művészeket képviselik. Múzeumi belső munkák. A múzeum gyarapítása, a gyűjteménytárak kiegészítése, a szerzett tárgyak további kezelése és ápolása a múzeumi tiszt' viselők feladatának csak egyik részét teszi. A hábcrú alatt a gyűjteménytári anyag gondozása, a tárgyak konzerválása, a szükséges szerek hiánya és drágasága miatt nagy nehézséggel jár. Kötelességök volna az is, hogy a gyűjtés eredményéről a nyilvánosság előtt beszámoljanak és a kutatás anyagát minél szélesebb körben ismertté tegyék. A különböző kiadások növekedése által mindinkább erősen lefoglalt városi rendes segély az az alap, amelyből a múzeum évi jelentéseinek nyomatási költségeit viselheti. De már az évi jelentésünket a takarékosság kényszerűsége miatt önálló füzetben nem adhattuk ki és a közzétételnek azzal a módjával kellett megelégedni, hogy a jelentés csak mint a Múzeumi és könyvtári Értesítő és a város félhivatalosának, a Debreczeni Közlönynek hasábjain kivonatosan látott napvilágot. A múzeumi Bizottság azonban nem tartja megengedhetőnek, hogy Debreczen város múzeumának 1907 óta önálló füzetekben kiadott Jelentéseinek sorozatában hézag keletkezzék ; abban a meggyőződésben lévén, hogy a megszokott évi Jelentés összekötő kapocs a múzeum és a közönség között ; szükséges és hasznos propaganda eszköz a közérdeklődés ébrentartásához. A nyomdai árak rohamos drágulása, ami az évi jelentés kiadását nehezítette, akadályozta meg a múzeumi képes Kalauz megjelenését is. Ez a költséges munka már csakugyan az epedve várt békekötés után következő jobb idő feladatául marad. A nagy háború szülte gátló körülmények odázták el a teremfelügyelőkül alkalmazott tanítóképezdei diákok számára tervezett szaktanfolyamot. Egyfelől a teremfelügyelők személyzete gyakran változott a katonának besorozott diákok távozása következtében, másfelől tanfolyami előadók sem jöhettek a fővárosból. És megint csak a háború akadályozott meg bennünket a városi tanácstól még 1916-ban kapott ama megbízás teljesíté-