Környezeti értékelés

Átírás

1 Környezeti értékelés 1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Sajólád Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A hatályos, országos érvényű előírások betartásán túl nem merült fel javaslat A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet, illetve a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet előírásai biztosítják a környezet védelméért felelős szervek, valamint a lakosság bevonását, vélemény-nyilvánítási lehetőségét jelen terv kapcsán A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok A környezet értékelése során felhasznált adatok: Sajólád község adatszolgáltatása Magyar Állami Földtani Intézet térképei Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvános adatai Forgalomszámlálási adatok KSH adattárai 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A település belterületének központi területén, 2 tömbön belül a lakóterület településközpont területhasználatra történő módosítására merült fel igény, hogy a meglévő intézményi hálózat bővítése megoldható legyen, illetve a településközpont hosszú távon rendezésre kerüljön. Új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a meglévő közparkokat a változás nem érinti A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Jelen módosítási szándék illeszkedik a magasabb szintű programokhoz, tervekhez. Az OTrT-nek és az MTrT-nek való megfelelősséget külön munkarész ismerteti. 3. A terv megvalósítása után várhatókörnyezeti hatások, következmények feltárása 3.1. A célok összevetése országosan kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Településrendezési Terv módosításának készítésekor az alábbi előírások lettek figyelembe véve: Levegőtisztaság védelmi szempontból: a 4/2011. (I.14.) VM rendelet, valamint a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet Zajvédelmi szempontból: a 284/2007. (X.29.), és a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet, 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet Földtani közeg védelme szempontjából: 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet Hulladékgazdálkodási szempontból: évi CLXXXV. tv. (Ht.), valamint a végrehajtásra kiadott jogszabályokban foglaltak, a 310/2013. (VIII.16.) Korm. rendelet, a 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet 6. számú melléklet, a 385/2014. (XII:31.) Korm. rendelet, 45/2004. (VII.26.) BM- KvVM együttes rendelet Természetvédelmi szempontból: évi LIII. törvény, 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet, 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet A környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásait az üzemi és szabadidős létesítmények és a közlekedési létesítmények tervezésénél, nyomvonalak kijelölésénél figyelembe kell venni; a zajterhelés mértéke nem haladhatja meg a vonatkozó határértékeket. A környezeti levegő minőségének védelmére vonatkozó előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4. és a levegő terheltségi szint határértékeiről és a helyhez Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u. 20. (46) regio@t-online.hu 1

2 kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 4. és 5. tartalmazza. A humán egészségkárosodások megelőzése érdekében az ipari terület kijelölésénél csak olyan létesítmények telepítése javasolt, melyek a levegőt nem terhelik olyan mértékben, hogy határérték feletti koncentrációban légszennyezettséget okoznak, továbbá az elérhető legjobb technika alkalmazása mellett a lakosságot, a lakóterületek rendeltetésszerű használatát bűzzel nem zavarják. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 1. (1) és (2) bekezdése és 6. c) pontja és 4. számú melléklete rendelkezik. A lakosság biztonságos minőségi és mennyiségi ivóvízellátásának fenntartása, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelme érekében szükséges a vízbázisok védőterületein a területfelhasználás és építéskorlátozás szabályainak rögzítése. A villamos energiaellátó rendszerek létesítésénél a humán egészségkárosodások megakadályozása érdekében a 0 Hz 300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. ( VII.26.) ESzCsM rendelet 3. betartása szükséges. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásainak szabályairól szóló 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre vonatkozó szabályokról A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény előírása szerint a termőföldek igénybevételét (más célra való felhasználását) a lehető legkisebb területi mértékre kell korlátozni, és lehetőség szerint a gyengébb minőségű földek felhasználásával. A meglévő és újonnan épülő épületek között a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet előírásai szerinti tűztávolságot kell tartani. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 29. (1) bekezdése az önkormányzat feladataként határozza meg a településen az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítását, ezért a vízhálózat átalakítása, korszerűsítése esetén az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet előírásai szerint kell az oltóvizet biztosítani. Ipari park vagy veszélyes üzem területének kijelölése során figyelembe kell venni a településrendezési terv szempontjából fontos követelményeket támasztó a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.30.) Korm. rendelet 28. -ának előírásait A terv céljainak releváns tervekkel való konzisztenciája környezeti szempontból a) Nemzeti Környezetvédelmi Program, időszak {27/2015. (VI.17.) OGY határozat} A program átfogó célkitűzése: hozzájáruljon a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosításához. A program 3 stratégiai célt határoz meg: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u. 20. (46) regio@t-online.hu 2

3 Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működésképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. 3. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszenynyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítni a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos, csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat, növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. A rendezési szándék nem ellentétes a fenti 3 stratégiai céllal, művelés alól kivett belterületi ingatlanokat érint a lakossági igények kiszolgálását biztosító fejlesztési szándék, zöldfelület megszűntetése nélkül. b) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia {18/2013. (III.28.) OGY határozat} A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi humán gazdasági természeti külsőkörnyezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adoptáció minőségi javítása. A 4 alapvető nemzeti erőforrás területén a célok rendszere: 1. Emberi erőforrások: cél a népesség stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. 2. Társadalmi erőforrások: cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. 3. Természeti erőforrások: a környezeti eltartó-képességet, mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. 4. Gazdasági (fizikai) erőforrások: cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, külföldi kitettség csökkentése. A rendezési szándék nem ellentétes a fent részletezett 4 alapvető céllal, a település-központ rendezése, fejlesztése közösségi célokat szolgál a természeti erőforrások minimális igénybevételével, a fenntartható fejlődés elveit szem előtt tartva A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése Sajólád a Borsod-Zempléni síkvidék kistáj-csoport, Sajó-Hernád sík kistájhoz tartozik. A terület a Sajó és a Hernád hordalékkúpja, a felszín a folyók eróziójának hatására alacsony völgyközi gátakkal tagolt. A felszín legelterjedtebb képződménye a folyóvízi kavics, melyhez gyakran homok és murva is kapcsolódik. A Sajó-Hernád árterén löszös-agyagos üledékek, holocén öntésanyagok vannak a felszínen. A talajvíz mélysége 4-6 m közötti, kémiai típusa főleg kalcium magnézium hidrogén karbonátos, keménysége 15-25nk. A térségben jellemző a nitrátosodás. A kistáj fontosabb erdőtársulásai a fűz nyár égerligetek (Salicetum albae-fragilis, Salicetum Populetum), a tölgy kőris szil ligeterdők (Querco- Ulmetum hungaricum), a gyöngyvirágos és cseres tölgyesek (Convallario- Quercetum, Quercetum petraeae-cerris). A terület nevezetes lágyszárú növénye a Janka tarsóka (Thlaspi jankae), a budai imola (Centaurea sadleriana), a magyar szegfű (Dianthus pontederae), a szádorgófélék (Orobanche coerulescens, Orobanche alsatica), a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana), a homoki csüdfű (Astragalus varius). Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u. 20. (46) regio@t-online.hu 3

4 Földtani adottságok A felső pannóniai rétegekre átmenet nélkül települt pleisztocén durva üledék, mely a süllyedés miatt vastagon borítja a korábbi képződményeket. fqh a holocénkorú folyóvízi üledék, agyag (a Sajó alluviális üledékeinek magas ártéri képződménye; kőzetanyaga általában finomszemű). [MÁFI] Vízfolyások érzékenység talajvíz elhelyezkedése talajvíz elhelyezkedése Sajólád meghatározó vízfolyása a Sajó, melynek árterébe települt a község. A rendezés alá vont terület a Sajótól keletre fekszik, a belterületi ingatlan-együttes beépítési intenzitásának változása a Sajóra releváns hatással nem lesz. Levegőtisztaság Sajólád a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 8. Sajó völgye zónába tartozik. A zónacsoportban a szennyező anyagok az alábbiak szerint alakulhatnak: kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PM10) benzol F C D C E A község korábban nagykibocsátó telephely hatásterületén (az ipari üzemek jelentős része a Sajó-völgyi agglomerációban van) helyezkedik el, de az ipari szerkezetváltás (kohászat, gépgyártás szinte teljesen leépült) és a technológiai korszerűsítés következtében jelentős légszennyezettség már nem érinti. A területre készített intézkedési javaslat Sajólád községet több településsel együtt a Sajó völgye légszennyezettségi zónából kivételre javasolja. [Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Intézkedési Program a Sajó völgye kijelölt zóna levegőminőségének javítására]. A rendezési szándék nem irányoz elő olyan tevékenységet, amely a levegőtisztaságra jelentős hatással bírna. Zaj- és rezgésvédelem A település területét érintő zaj- és rezgésterhelés mérésről nincs információ, zajtérkép nem készült. A rendezési szándék nem irányoz elő olyan területhasználatot, amely releváns mértékben hatással lenne a települési zaj- és rezgésterhelésre. Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u. 20. (46) regio@t-online.hu 4

5 Természetvédelem Az igazgatási területet érinti a Natura 2000 hálózat, de a rendezés alá vont területet nem. A tervezési területen Országos Ökológiai Hálózat elemei, védett természeti terület, egyedi tájérték nincs. Területhasználat jellemzői A község művelési ág szerinti földrészlet statisztikáját a mellékelt ábra összegzi. A rendezés alá vont ingatlan-együttes művelés alól kivett területként van nyilvántartva, a település művelés alatt álló területein változást nem irányoz elő jelen terv. A termőterületekkel való takarékos bánásmód biztosított A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása A rendezés alá vont terület környezeti konfliktusai: - Sajólád jelentős része ide értve a belterületet is nagyvízi mederrel fedett. - Hiányzik a komplex rendszerű csapadékvíz-elvezető rendszer, a rendezés alá vont területek fejlesztése esetén úgy kell megoldani a csapadékvíz elvezetést, hogy a környező területeket az ne veszélyeztesse A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése A módosítási szándék belterületi ingatlanokra vonatkozóan irányoz elő változtatást, a meglévő beépítésre szánt területek igényekhez jobban illeszkedő hasznosítását tartalmazza a terv, a természeti erőforrások igénybevétele minimális. Az intenzívebb beépítés tényleges megvalósulása során a környezet és természet védelmére vonatkozó jogszabályok biztosítják a szennyezés minimalizálását A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése Levegőtisztaság-védelem Sajóládon jelenleg nincs határértéket meghaladó kibocsátással bíró gazdasági létesítmény, ilyen jellegű területhasználatot jelen terv sem javasol. A településközpont intenzívebb beépítése esetén határértéket meghaladó levegő-szennyezés a rendelkezésre álló információk alapján nem prognosztizálható. Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u. 20. (46) regio@t-online.hu 5

6 Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok Sajóládon kiépült a vezetékes ivóvíz- és szennyvízhálózat, a rendezés alá vont terület ellátása biztosított, a területen teljes közművesítést biztosítani kell. Talajminőség- és földvédelem Művelés alatt álló ingatlanok igénybevétele nem tervezett, így teljesül a termőfölddel történő takarékos bánásmód elve. Zaj- és rezgésvédelem A településközpont fejlesztése esetén határértéket meghaladó zaj- és rezgésterhelés növekedés nem prognosztizálható, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása A módosítási szándék csekély léptékűnek mondható, releváns mértékű környezeti terhelés nem várható a hatályos, környezet védelmére vonatkozó előírások betartása esetén. 4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések Környezetminőség javítását szolgáló intézkedések: Ösztönözni kell a megújuló energiaforrások használatát. Funkcióhoz igazodó forgalomtechnikai elemek alkalmazása a településközpontban. 5. Javaslat olyan intézkedésekre, amelyeket más tervben figyelembe kell venni Tárgyi módosítás során nincs olyan intézkedés, amit más tervben figyelembe kell venni. 6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A fejlesztési szándék monitorozását az alábbi adatok és arányszámaik figyelemmel kísérése mellett javasolt értékelni: Forgalom-összetétel, forgalomszámlálási adatok változása (db, %) Megújuló energiaforrások részaránya (PJ, %) Zöldterületek nagyságának változása (m 2, %) Zajterhelésre vonatkozó panaszok számának változása (db, %) Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft 3530 Miskolc, Papszer u. 20. (46) regio@t-online.hu 6