KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. Káptalantóti Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 12/2006. (III. 20.) számú határozatának melléklete

Átírás

1 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Káptalantóti Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete 12/2006. (III. 20.) számú határozatának melléklete ÜZENET KFT

2 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Káptalantóti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2006. (III. 20.) számú határozatának melléklete Készült Káptalantóti Község Önkormányzata megbízásából Megbízó: Káptalantóti Község Önkormányzata 8283 Káptalantóti, Petőfi u. 48. Megbízó képviselői: Mészáros Zoltán Káptalantóti polgármestere dr. Máté András Körjegyző Generáltervező: Ügyvezető: Üzenet Kft Budapest, Lórántffy Zs. u. 5. Polgár Judit Vezető tervező: Koszorú Lajos M-Teampannon Kft. TT /01 Településrendezés, településfejlesztési koncepció: Meyndt Szilvia M-Teampannon Kft. Polgár Judit Üzenet Kft. Tóth Gergely Horiterv Kft. Szőke Tamás M-Teampannon Kft. Tábori Attila M-Teampannon Kft Tájrendezés: Laposa József Környezetterv Kft. TT /02 Közlekedés: Kajtárné Varga Ida Szerkezetek Kft. K1d-1/ Közműtervező: Kovács Péter Környezetterv Kft. T Értékvédelem: Hornyák Attila Horiterv Bt. Régészet: Somogyi Krisztina Ásastárs Kft /667-5/2004. Munkatárs: Vég István Horiterv Bt. ÜZENET KFT. 2006

3 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BEVEZETÉS Az önkormányzati törvény a településfejlesztést a települési önkormányzatok feladataként határozza meg. A településfejlesztés összetett feladat, jelentős mértékben azonos a helyi politikával. A településfejlesztés távlatos tevékenységének irányt szabó fejlesztési koncepció kialakítása során figyelembe kell venni a település fizikai-ökológiai adottságait, infrastrukturális ellátottságát, földrajzi-gazdasági helyzetét, környezetét, hagyományait, polgárainak szociális körülményeit, együttműködési készségét és nem utolsó sorban a környezetével kialakított kapcsolat-rendszerét. A településfejlesztési koncepciónak tartalmaznia kell a település hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, elkészítése előfeltétele a települési rendezési tervek kidolgozásának, illetve korszerűsítésének. Egy település fejlesztésének és működtetésének esetében három időtávlat különböztethető meg. A hosszú távon gondolkodó tervezői időtáv, a politikai időtáv, amely elsősorban választásiönkormányzati ciklusokra épül, és a befektetői időtáv, amely az egészen rövid időszaktól a hosszú távig is terjedhet. A településfejlesztési koncepció készítői hosszabb időtávban gondolkodnak. Ez az időszak túlhalad ugyan a település vezetői számára könnyebben belátható és kiszámítható politikai időtávon, de nem jelenti azt, hogy a koncepció nem ad rövid-, vagy középtávú fejlesztési javaslatokat. Ezek azok a fejlesztési javaslatok, amelyek a település döntéshozói számára segítségül lehetnek a potenciális befektetői szándékok befogadásának elbírálásakor. A településfejlesztési koncepció Káptalantóti község közép- hosszú távú (kb. 15 évre szóló), több politikai ciklust átívelő fejlesztési elképzeléseit, lehetőségeit foglalja rendszerbe. A település társadalmi, gazdasági és környezeti adottságaira alapozott közép- és hosszú távon megvalósítható fejlesztési célokat és prioritásokat fogalmaz meg. A célok és prioritások a településfejlesztés szereplői az állam, az önkormányzat, a vállalkozók, a civil szervezetek, - valamint a lakosság által elfogadott jövőképre épülnek. A közösen elfogadott célok alapján intézkedési javaslat készül, amely a célok megvalósításának rövid, közép és hosszú távú lépéseit tartalmazza. A gyorsan változó globális követelményekhez való igazodás lehetőségei szűkülnek a kisebb települések esetében. A koncepció elsődleges célja, hogy biztosítsa Káptalantóti társadalmiföldrajzi-gazdasági adottságainak optimális hasznosítását. Ezen adottságok meghatározásából vezethetők le az elérendő fejlesztési célok, illetve az ezekhez kapcsolódó konkrét fejlesztési lépések, cselekvési programok. A munka közvetlen célja, hogy segítse a képviselőtestület jövőt formáló tevékenységét, lehetőség szerint előkészítse és megerősítse a szükséges döntéseket. A településfejlesztési koncepciónak a fentieken túl jelentős kontroll szerepe is van. Lehetővé teszi, hogy bármely, a települést érintő elképzelés értékelhető legyen abból a szempontból, hogy hozzájárul-e a kitűzött célok megvalósításához. Ebben az összevetésben eldönthető, hogy a javaslat (tervezet) támogatandó, eltűrhető, vagy kifejezetten veszélyezteti a célok megvalósítását, tehát megakadályozandó. A településfejlesztési koncepciónak közmegegyezésen kell alapulnia, hiszen ez garantálhatja a politikai ciklusoktól való függetlenségét, a megvalósítás folytonosságát. ÜZENET KFT. 1.

4 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I. HELYZETÉRTÉKELÉS 1. TÁJI, REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI ADOTTSÁGOK Káptalantóti a Balaton-felvidékhez tartozó Tapolcai Kistérségben, Veszprém megyében helyezkedik el, két kistáj, a Tapolcai-medence és a Badacsony-Gulács-csoport területén. A település mindkét kistáj jellegzetességeit magán hordozza. Térségi elhelyezkedése és megközelítése kedvező. Káptalantóti Tapolca vonzáskörzetében, Badacsonytomaj és Tapolca között, a Balatontól kb. 6 kilométerre található. A kis falut a Tapolcai medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek határolják. A település egész külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba tartozik. A Tapolca- Balatonfüred vasútvonal legközelebbi állomása a településtől nyugatra, Nemesgulács és Kisapáti között fekszik, de a tapolcai vagy a révfülöpi vasútállomás könnyebben megközelíthető tömegközlekedéssel. Közúton a Balaton északi partja felől Zánkán, Badacsonytördemicen és Badacsonytomajon keresztül közelíthető meg. Káptalantóti belterületén halad át észak-déli irányban a sz. közút, amely Badacsonytomajt köti össze a sz. Tapolca-Zánka összekötő úttal. Ez utóbbi a település belterületétől kb. 200 méterre, észak-keleti irányban húzódik. A belterületen halad át a sz. bekötőút is. A 71-es főútól 10 km távolságra helyezkedik el. Tömegközlekedés szempontjából 19 járatpár érinti a települést Tapolca és Révfülöp irányába. Kimondottan rossz tömegközlekedési kapcsolata van ugyanakkor a szomszédos Nemesguláccsal, amely a közös körjegyzőség központja. A legközelebbi Balaton-parti településre, Badacsonytomajra csak átszállással lehet eljutni. Káptalantóti az ország legismertebb és legnagyobb Kiemelt Idegenforgalmi Térségéhez, a Balatoni üdülőövezethez tartozik. A település számára gazdasági-társadalmi-kulturális téren egyaránt meghatározó ereje van a Balatonnak, illetve a különleges adottságú Balaton-felvidéki tájnak. Káptalantóti a Tapolcai statisztikai kistérség tagja. A kistérséghez 33 település tartozik, lakosainak száma összesen kb fő. A kistérség két városa: Tapolca és Badacsonytomaj. A kistérség földrajzi fekvése az országon belül relatíve szerencsés, a Közép-dunántúli régió nyugati térségében, a Balaton kiemelt üdülőövezetben, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon belül, és a 2. Nyugat-dunántúli régió szomszédságában terül el. A Közép-dunántúli régión belül periférikus fekvésű térség, de ezt ellensúlyozza a Balaton közelsége. A statisztikai kistérségen belül Zalahaláp központtal, 1995-ben a Balatonfelvidéki Térségfejlesztési Társulás alakult meg, majd 2005-ben létre jött a Tapolcai Többcélú Kistérségi Társulás is. Önkormányzati feladatainak tekintetében Nemesguláccsal közös körjegyzőséget tart fenn, Nemesgulács székhellyel. Nemesgulács és Káptalantóti infrastrukturális kapcsolatát erősíti, hogy a szennyvízelvezető hálózat kiépítése a nemesgulácsi hálózatra rácsatlakozva történhet meg. A környező táj arculatát a hegyek lankáin települt szőlők és pinceházak határozzák meg. A szőlészet és borászat a múltban és a jelenben is a legfontosabb munkalehetőséget és megélhetési forrást jelentette a település lakói számára. A szőlészet és borászat mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az idegenforgalom, a Balaton és a Balaton-felvidéki táj üdülésiturisztikai vonzerejének kihasználása. A település közlekedés-földrajzi helyzete kistérségi viszonylatban viszonylag jónak minősíthető. Közvetlen közút összeköttetéssel rendelkezik Nemesgulács, Gyulakeszi (Tapolca), Kékkút, Mindszentkála, és Badacsonytomaj irányába. A tervezett Tapolca-Diszel-Badacsonytomaj öszszekötő út tovább javítja a helyzetet. Tágabb, nagy régiós viszonylatban Káptalantóti fekvése közepesen jónak mondható. A fontos európai és regionális autópályáktól távol fekszik, a községet nem érinti főút. A nagy forgalmú utaktól távolabb fekvő, de azoktól nem elzárt település számára ez a helyzet előnnyé formálható. A csendes, nyugalmas környezetet nem háborítja a nagy forgalmú utak zaj- és légszennyezése, a település mégis könnyen elérhető mind déli (Balaton), mind északi (Tapolca) irányból. Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek vonatkozásában a település térségi elhelyezkedése inkább hátrányosnak mondható, mivel a szomszédos Kálimedence hasonló adottságú települései idegenforgalmi vonatkozásban jelentős ismertséggel bírnak, elsősorban a Művészetek Völgye elnevezésű hagyományos rendezvénysorozat révén. ÜZENET KFT.

5 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Káptalantóti Veszprém megye Tapolcaimedencéjében, a Balaton északi partjától kb. 6 km-re fekszik. A falu legmagasabb pontjáról, a templomdombról körültekintve északról a várromokkal koronázott Csobánc, nyugatról a bazalt kőzsákokkal csipkézett Szentgyörgy-hegy teszi változatossá a körképet. Délnyugatról a Gulácsi hegy, délről a Tóti hegy erdős bazaltkúpja zárja le a láthatárt. A település völgyi fekvésű. Teljes területe 11,74 km 2. A település adottságai szerint inkább mezőgazdasági jellegű, lakóinak hagyományosan legfontosabb megélhetési forrása a szőlőművelés. Az 1920-as években a Tóti hegy északi oldalán bazaltbányát létesítettek. A bányászattal régen felhagytak, a hatalmas bányagödröt jótékonyan takarja az elburjánzott növényzet. Művelési ágak megoszlása (forrás: Takarnet) MŰVELÉSI ÁG TERÜLET m 2 TERÜLET % Belterület Külterület: zártkert Összesen erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kivett szántó szőlő DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 3.1. NÉPSZAPORODÁS A településfejlesztési koncepció tartalmát a lehetséges jövőképek alapján kiválasztott és kívánatosnak tartott fejlődési irány határozza meg. Éppen ezért a településfejlesztési koncepció készítésekor, az idősoros statisztikai adatok görbéjéből leolvasható, jelenleg zajló folyamatokból kell kiindulni. A demográfiai adatokból kirajzolódó tendenciák jelentős mértékben meghatározzák a lehetséges jövőképek kereteit. Az alábbiakban közölt táblázatokból általános érvényű tendenciák által meghatározott helyi folyamatok rajzolódnak ki. Ezek felismerése és értelmezése alapozza meg a település várható fejlődésének határértékeit. A határértékeken belül a helyi politika és a civil döntések határozzák meg a település tényleges fejlődési ütemét és irányát. Népszaporodás, (KSH Népszámlálás 2001.) terület lakónép term. szap., ill. fogyás vándorlási különbözet lakónép term. szap., ill. fogyás vándorlási különbözet lakónép term. szap., ill. fogyás vándor-lási különbözet Megye Tapolcai kistérség Lakónép Veszprém Tapolca Összes község Káptalantóti ÜZENET KFT. 3.

6 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Káptalantóti és táji környezete 4. ÜZENET KFT.

7 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A melléklet táblázatban közölt statisztikai adatokból kiolvasható, hogy a hetvenes években még a környező városokban és a községekben is pozitív volt az élve születés és a halálozás egyenlege, vagyis a természetes szaporodás volt jellemző. Káptalantótiban azonban már ekkor is természetes fogyás volt tapasztalható. A vándorlási különbözet a községekben erősen negatív, míg a városokban pozitív egyenleget mutatott. Az 1970-es évektől a vidéken élők városokba áramlása volt jellemző. A nyolcvanas években romlott a születések és a halálozások egyenlege, hiszen a városokban tapasztalható némi természetes szaporodás csak kis mértékben múlta felül a községekre jellemző természetes fogyást. A vándorlási különbözet csak néhány városban nem fordult negatívba, a megye egészében azonban konstansan negatív volt. A vizsgált periódusban Káptalantóti tovább fogyott. A kilencvenes évtizedben minden települési szinten (országosan is!) természetes fogyás volt tapasztalható, az egyre romló születési és halálozási aránynak köszönhetően. Bár Veszprém megye városai közül éppen Tapolca esetében ekkor még némi természetes szaporodás volt tapasztalható, a vándorlási irány azonban meg ISKOLÁZOTTSÁG fordult. A városok negatív vándorlási különbözete a községekben vándorlási nyereségként jelentkezett. A 2000 utáni időszakról még nincsenek (nem lehetnek) értékelhető adataink, de az éves demográfiai felmérésekből, valamint a lakásépítési és ingatlan forgalmazási tendenciákból megállapítható, hogy az új évezred első évtizedében a városelhagyási tendencia tovább folytatódik. Az érzékelhető folyamatok szerint, a vándorlás iránya tartósan fordult meg és a városok felől a községek felé erősödött. Káptalantóti ennek a tendenciaváltásnak eddig nem vált nyertesévé, a természetes fogyás és az elvándorlás tovább csökkentette a község lélekszámát. A bemutatott össztársadalmi folyamatnak Káptalantóti szempontjából azonban még jelentősége lehet, amennyiben a szép fekvésű, kellemesen nyugodt és csendes település néhány városban dolgozó, de kertes házra, vidékies nyugalomra vágyó család számára vonzó letelepedési célponttá válna. A település fejlesztési koncepciójának egyik sarkalatos pontja, hogy a község milyen módon és mértékben kívánja támogatni, és saját javára fordítani ezt a folyamatot. A népesség iskolai végzettség szerint (%) (KSH Népszámlálás 2001.) 10-X éves 15-X éves 18-X éves 25-X éves terület ált.isk. első évf.-t legalább ált. isk. 8 legalább középisk. egyetem, főiskola sem végezte el osztály érettségi oklevéllel a megfelelő korúak százalékában (%) Megye 0,4 89,5 33,6 10,6 Tapolcai kistérség 0,7 88,3 32,0 9,5 Veszprém 0,2 94,8 53,9 21,7 Tapolca 0,3 94,0 40,9 12,9 Összes község 0,7 84,9 22,2 5,5 Káptalantóti 0,5 81,5 16,5 5,4 A táblázat nem tartalmazza a megye többi községére vonatkozó adatokat, de megállapítható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve Káptalantóti a középmezőnybe tartozik. (Főként a Balaton-parti községekre jellemző, hogy átlag feletti a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.) A népesség iskolai végzettségét vizsgálva meg kell említeni, hogy a legalább nyolc osztályt elvégzettek aránya a megfelelő korú népességen belül, Káptalantótiban alacsonyabb, mint a megye községeinek átlagában. Ugyanez mondható el a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők arányáról is, hiszen az 5,7 százalékkal alatta marad a megyei községi átlagnak. Összességében megállapítható, hogy a népesség iskolai végzettsége alacsony a községben, ezáltal a munkavállalók előnytelen munkaerő piaci pozícióban vannak. ÜZENET KFT. 5.

8 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3.3. FOGLALKOZTATOTTSÁG 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak és 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma, (KSH Népszámlálás 2001.) háztartásrládra 100 csa- 100 ház- 100 csa- 100 ház- 100 csa- 100 ház- 100 csa- terület jutó tartásra ládra jutó tartásra ládra jutó tartásra ládra jutó jutó 15 évesnél jutó 15 évesnél jutó 15 évesnél jutó 15 évesnél foglalkoztatotlabb fiata- foglalkoztatotlabb fiata- foglalkoztatotlabb fiata- foglalkoztatotlabb fiata- Megye Tapolcai kistérség Veszprém Tapolca Összes község Káptalantóti A népesség megélhetését és boldogulását, általános életszínvonalát elsődlegesen meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, a keresők és eltartottak aránya. A táblázat adatai szemléltetik, hogy az utóbbi évtizedekben hogyan változott meg a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak aránya és ezzel párhuzamosan a 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma. Országosan jellemző az a tendencia, amely a fenti adatokból kiolvasható (a keleti országrész megyéiben rendre kedvezőtlenebb mutatókkal). A foglalkoztatottság mértéke országosan már a nyolcvanas évtizedben erősen süllyedt, majd az évezred utolsó évtizedében határozottan erősödött ez a folyamat. Veszprém megyében némileg késleltetett a foglalkoztatás szintjének romlása, Tapolca városában, sőt Káptalantóti községben a nyolcvanas évek elejéig még emelkedett a száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma, miközben a megye községeiben már ekkor jelentősen csökkent a 15 évesnél fiatalabbak száz családra jutó száma. Káptalantótiban az 1970-től 1980-ig tartó időszakban a 100 családra jutó 15 éven aluliak arányának visszaesése már kifejezetten drasztikus volt. Megyei szinten a nyolcvanas évtized végére (1980 és 1990 között) a foglalkoztatottság jelentősen csökkent, a nagyobb városokban kevésbé, a községekben erőteljesebben. Káptalantótiban 1990-re kiugróan romlott a száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma (165-ről 113-ra), a 15 évesnél fiatalabb eltartottak száma viszont már alig csökkent, hiszen már korábban is rendkívül alacsony volt. A kilencvenes években további jelentős romlás következett be minden településkategóriában. A foglalkoztatottak aránya és a gyermekek aránya az új évezred elejére negatív rekordokat döntött. A negatív irányú változás Káptalantóti lakossága körében különösen nagy mértékű volt. Az 1970-es 6. és 1980-as átlagon felüli foglalkoztatottsági arány 2001-re jóval a megyei átlag alá süllyedt. A évi népszámlálás idején az összes (156 fő) káptalantóti-i foglalkoztatottak egy harmadának (53 fő) volt helyben munkája, a munkavállalók kétharmada más településre járt dolgozni. (A legfrissebb önkormányzati adatszolgáltatás szerint a foglalkoztatottak száma további drasztikus fogyatkozáson ment keresztül, amennyiben 72 főre csökkent, s ebből helyben foglalkoztatott mindöszsze 12 fő. A helyben foglalkoztatottak számának csökkenése elsősorban az iskola, majd az óvoda bezárásával függ össze.) Napjainkban sokkal kevesebb munkavállaló kell, hogy eltartson sokkal több családtagot, mint korábban. Káptalantótiban a évi népszámlálás idején egy keresőre 1,7 munkanélküli, inaktív, illetve eltartott jutott. Ez az arány azóta tovább romlott. A településfejlesztési koncepciónak erre a problémára is megoldási javaslatokat kell tartalmaznia, vagyis munkahelyek teremtésével és képzéssel kell elősegíteni a kereső eltartott arány javulását. A gyermekvállalási hajlandóság a foglalkoztatottsági arány romlásával párhuzamosan csökkent országszerte, a városokban még erősebben, mint a kisebb településeken. Az összefüggés tehát nem közvetlen, de létezik. Káptalantóti lakosságszáma a legfrissebb adatok szerint 467 fő. A munkaügyi központ adatai szerint év végén 289 fő volt a munkaképes korú népesség létszáma a községben. Ebből összesen 13 fő volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami a munkavállalói korú népesség 4,5%-a, ez a megyei átlagnál (3,1%) magasabb. A regisztrált munkanélküliek száma azonban nem tükrözi hűen a valóságos foglalkoztatottsági anomáliákat. A népszámlálás idején összesen 160 háztatást számláltak a községben. 100 háztar- ÜZENET KFT.

9 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ tásra átlagosan 264 személy és mindössze 98 foglalkoztatott jutott. Mint láttuk, a foglalkoztatottak száma mára még jobban csökkent. Az önkormányzat személyi jövedelemadó bevétele ben Ft volt, 2005-re kevesebbet, Ft-t terveztek. Összefoglalva, a település népességszáma alacsony (bár az utóbbi néhány évben néhány fővel emelkedett!). A lakosságon belül a 14 évesnél fiatalabbak aránya az országos átlagnál kisebb, ami a lakosság elöregedésének jele. Az aktív keresőkre jutó eltartottak aránya magas. A lakosság iskolai végzettsége alacsony. A terület eltartó képessége alacsony, az aktív dolgozók jelentős része naponta ingázik. 4. GAZDASÁGI JELLEMZŐK 4.1. MEZŐGAZDASÁG, IPAR Káptalantóti gazdasági adottságai jónak mondhatók, a település jelentős szőlőterületekkel rendelkezik. A Balatoni borvidék borainak jelentős része a település területéről származik. A településen több gazdasági társaság működik, részben biztosítva a helyi foglalkoztatást. A szántó és szőlőterületeket helyi vállalkozás bérli, illetve bérmunkában műveli, részlegesen ellátva a volt termelőszövetkezet funkcióit KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁS Káptalantóti kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteinek száma és forgalma alatta marad a kistérségi átlagnak. A település nagyságrendje, Tapolcához és Badacsonytomajhoz való közelsége, valamint a jelentős számú ingázó munkavállaló életformája ezt megmagyarázza. A csekély idegenforgalom nem indokolja a jelenleginél szélesebb körű helyi ellátás biztosítását. A vásárlási szokások átalakulása, a nagy bevásárlóközpontok elérhetősége is a helyi ellátás bővülése ellen hat. A napi cikkek beszerzésén túl a vonzásközpontok elégítik ki a szaküzletek kínálata iránti lakossági keresletet. Jelenleg néhány kereskedelmi egység (vegyesbolt, élelmiszer bolt, faiskola), valamint kisvendéglő, büfé működik a településen ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS Jelentősebb helyi gazdasági erő hiányában, kis település lévén Káptalantói Önkormányzatának igen kevés pénzből kell gazdálkodnia. Az éves költségvetési összeg mellett szerény állami támogatás, viszonylag magas helyi és átengedett bevételek, egyéb helyi bevételek és helyi adók gyarapítják a település éves pénzügyi gazdálkodásának alapját. Ebből következően a nagyobb költségű befektetéseket alaposan át kell gondolni, illetve pályázati pénzeket kell igénybe venni. A településnek az utóbbi 3 évben négy sikeres pályázata volt ban a Közösségi ház átalakítása magas-tetősre címen forintot, 2004-ben a CÉDA program keretében orvosi rendelő kialakítására forintot nyertek el ben pedig a Zöld Forrás alapból forintot a települési környezetvédelmi programra, és a Balatoni Fejlesztési Tanácstól Ftot a településrendezési terv készítésére sikerült megszerezni. ÜZENET KFT. 7.

10 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Nem sikerült azonban a település fejlődését meghatározó A faluközpont fejlesztése és felújítása program elindítása, mert a pályázati anyag mind a Sapard, mind az AVOP programban elutasításra került. A település csatlakozott a Vigándpetend vezetésével alakult LEADER + akciócsoporthoz, de a Leader térség pályázatát is elutasították. Bevételek eft-ban (terv) Éves költségvetés Saját folyó bevételek intézményi működési bevételek illetékek Helyi adók és sajátos bevételek Átengedett bevételek Ebből Személyi jövedelemadó Gépjárműadó Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Költségvetési hozzájárulások és támogatások Hitel- és értékpapír műveletekből származó bevétel Átvett pénzeszközök Pénzforgalom nélküli bevételek Helyi adó, bevallás dátuma Építményadó lakás ( ) Építményadó - nem lakás célját szolgáló építményre ( ) Telekadó ( ) Idegenforgalmi adó tartózkodási idő után ( ) Helyi iparűzési adó nettó árbevétel szerint ( ) Helyi iparűzési adó napi átalány szerint ( ) 8. Díj 40Ft/m2 150Ft/m2 50Ft/m2 100 Ft/nap 1,5% 3000Ft/nap Az önkormányzati forrásszerkezet fő jellemzője az állami költségvetési támogatás magas aránya (átlagosan 73%) és a saját források súlyának viszonylagos állandósága. A közölt táblázatból jól látható, hogy az elmúlt 3 évben bár a költségvetési hozzájárulások és az átengedett bevételek mértéke összegszerűen nőtt, az önkormányzat saját bevételei stagnálnak. A legfenyegetőbb, hogy a felhalmozási és tőke jellegű bevételek dinamikusan csökkennek, azaz a település folyamatosan éli fel tartalékait és még ilyen áron is egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodjon. Az önkormányzat a saját bevételek növelése és a működőképesség fenntartása érdekében bevezette az építményadót, a telekadót, az idegenforgalmi adót és a helyi iparűzési adót. Ennek mértékét a következő táblázat mutatja. Káptalantóti önkormányzata, mint elmaradott térséghez tartozó település pályázati úton forrásokat szerezhet a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács TEKI és CÉDE pályázatain és a Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TRFC, továbbá a Balatoni Fejlesztési Tanács pályázatain. A központi pályázatok elbírálásánál előnyt jelent az elmaradott térséghez való besorolás. Várható, hogy a Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács TRFC, továbbá a Balatoni Fejlesztési Tanács pályázati forráskeretei megnövekednek, de ezekhez átlagosan 30%-os önerőt szükséges biztosítani. Célszerű az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit a kistérség többi szereplőivel összehangolni, és közös pályázatokon előteremteni a szükséges forrásokat. Az önkormányzati vagyon összértéke eft, melyből eft az ingatlanvagyonból adódik. A település tulajdonában lévő területek zöme közút, árok, vagy szántó és szőlő, de előfordul néhány gyep is. A szőlőterületek elszórtan helyezkednek el a zártkerti részeken. Nagyobb értéket a település közelében fekvő két mezőgazdasági terület jelenthet, de ezek hasznosításának lehetősége bizonytalan. A település nem rendelkezik jelentősebb területi tartalékokkal a külterületen a településüzemeltetési faladatok ellátására. A belterületen néhány önkormányzati telek is található, melyek elszórtan helyezkednek el a település különböző részein. Ezek között építési telkek is vannak. A többi telek a település, mindennapjaiban fontos közszolgálati funkcióknak (polgármesteri hivatal, temető, közösségi ház) ad helyet. Összességében elmondható, hogy az önkormányzat elenyésző forgalomképes ingatlannal rendelkezik, ugyanakkor a működéséhez szükséges tőkét ingatlanjainak eladásából egészíti ki. A településfejlesztési koncepcióban meg kell jelenjen, hogy az elhatározott fejlesztési stratégia mely ingatlanok feltétlen megőrzését teszi szükségessé. ÜZENET KFT.

11 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Év Egészségügyi és szociális ellátás össz. szoc. ell. Oktatás Folyó kiadások ágazati bontásban (adatok ezer Ft-ban) Szórakoztatás, kultúra, sport Szennyvíz és hulladékkezelés, köztisztaság Káptalantóti Önkormányzatának főbb ingatlanvagyona Helyszín Hrsz. Megnevezés Belterület 1/2 Gazdasági épület és udvar Belterület 15 Kultúrház Belterület 59 Közösségi épület és udvar Belterület 40 Temető Belterület 121/3 Szántó, gyep Belterület 250 Beépítetlen terület Belterület 255 Községháza Belterület 308/1 Beépítetlen terület Belterület 308/4 Beépítetlen terület Belterület 308/5 Beépítetlen terület Belterület 308/6 Beépítetlen terület Belterület 308/7 Beépítetlen terület Belterület 308/8 Beépítetlen terület Belterület 310 Óvoda Külterület 010/2 Szántó Külterület 010/7 Szántó Külterület 047/2 Szántó Külterület 056 Sporttelep Külterület 057 Gyep 5. TELEPÜLÉSZERKEZET, ÉPÍTETT KÖRNYEZET 5.1. LAKÁSÁLLOMÁNY A népesség életszínvonalát, egy-egy település rangját, megítélését nagymértékben meghatározza a lakásállomány komfortossága és felszereltsége. Az önkormányzat a közművek kiépítésével tud hozzájárulni a településen élők fejlődési, felzárkózási lehetőségeihez. A lakáskörülmények javításán túl a település közterületeinek rendezettsége, ápoltsága, a privát szférán kívüli környezet színvonalának emelése, alapvetően befolyásolja a településen élők és az odalátogatók közérzetét. A településkép és a közösségi terek formálása alapvetően önkormányzati hatáskörbe tartozik. A településfejlesztési koncepcióban az ezzel kapcsolatos feladatok is hangsúlyos szerepet kapnak. Káptalantóti számára kiemelkedően fontos infrastruktúrafejlesztési feladat a közcsatorna hálózat kiépítése, további lényeges fejlesztési cél a faluközpont fejlesztése és az egyéb közterületek rekonstrukciója. ÜZENET KFT. 9.

12 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A lakások komfortossága (KSH Népszámlálás 2001.) terület lakások száma ((db) összkomfortos (%) komfort nélküli (%) üdülők száma (db) Megye ,7 7, Tapolcai kistérség ,0 9, Veszprém ,3 1,0 430 Tapolca ,5 4,0 420 Összes község ,6 14, Káptalantóti ,3 19,1 34 A könnyebb áttekinthetőség és értelmezés érdekében nem közöltük a lakások komfortfokozatára vonatkozó teljes adatsort, csak a szélső értékeket emeltük ki. A százalékos megoszlásból kiolvasható, hogy a városokban, különösképpen a megyeszékhelyen, Veszprémben jóval magasabb a legmagasabb komfortfokozatba sorolt lakások aránya, mint a községekben. A községi átlag (41,6%) jócskán elmarad a megyei átlagtól (56,7%). Káptalantótiban sajnos a községi átlagnál is alacsonyabb (39,3%) az összkomfortos lakások aránya. A településhierarchia mentén tapasztalható igazán súlyos különbségek a lakásállomány legalsó szintjébe tartozó, komfort nélküli lakások aránya szerint mutatkoznak. Ebben a kategóriában közel húszszoros a különbség Veszprém és Káptalantóti lakásállománya között. Káptalantótiban a lakásoknak közel egy ötöde komfort nélküli, vagyis még a víz sincs bevezetve! A népszámlálás másik adatsorából pedig az derül ki, hogy a község 183 lakásából 45-ben (a lakásállomány 20,8%-ában) nincs vízöblítéses WC és 2004 között, öt esztendő alatt összesen 6 darab új lakás épült a községben. A lakosság anyagi helyzetéről, jövedelmi viszonyairól nem rendelkezünk adatokkal. Közvetett információval szolgál erre vonatkozólag a személygépkocsi ellátottság mértéke évi adatok szerint Káptalantótiban a száz lakosra jutó gépkocsik száma (26,4) magasabb a megyei átlaggal (24,4), a községi átlagot (21,4) pedig jócskán meghaladta a gépkocsi sűrűség KÖRNYEZETÁLLAPOT Káptalantóti település környezetállapota összességében jó. A település környezetállapota kedvezőnek mondható, mert nincs jelentős levegőt szennyező létesítmény, és a zajszennyezés is elhanyagolható. A szántó és szőlőterületeken a talaj minősége az intenzív művelés hatására tovább romlik, erodálódik, viszont az erdőterületeken a talajképződési folyamatok a jellemzők. A felszíni vizeket és a talajvizet elsősorban a szennyvízelvezető hálózat hiányából adódó szikkasztás veszélyezteti TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK A településkép völgyi elhelyezkedéséből következően lenyűgöző. Az elzártságból adódó kellemes, csendes környezet mindenképpen a település előnyére válik. Az utcák a fasorok hiánya miatt kopárak, viszont az erdő közelsége, a zártkertek belterülethez közel eső beerdősülő része, és a telkek gazdag növényzete miatt a település zöldfelületi rendszere összefüggőnek mondható. Hiányzik a közpark, a közösségi zöldfelület. Ez utóbbiak lehetnének a fasorok az utak mentén, a telkek fásítása a község szélein, a dűlőutak menti fasorok, mezsgyék kialakítása és egyes területek ligetes erdősítése INTÉZMÉNYEK Káptalantóti intézményi ellátottsága szerepének és nagyságának következtében meglehetősen szegényes. Hiányzik az óvoda (2005-ben zárt be) és az iskola is (2004 óta nem működik). Nincs posta, nincs gyógyszertár. A polgármesteri Hivatallal egy épületben működik az orvosi rendelő, amelyben hetente két alkalommal rendel a 10. háziorvos. A szakorvosi ellátás Tapolcán érhető el. Nincs szórakozási lehetőség, az alkalmanként megrendezett kulturális események színhelye a művelődési ház, amelyben a mozi már régen nem működik. Előny viszont, hogy van teleház szélessávú Internet eléréssel, valamint működik a könyvtár és a művelődési ház. ÜZENET KFT.

13 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ IDEGENFORGALOM, TURIZMUS Káptalantóti adottságai a turizmus területén: Balaton közelsége Badacsonyi borvidék: szőlészet, borászat Szép, változatos, jelentős ökológiai értékkel bíró táji adottságok A település szép fekvése, a környező bazalthegyek pazar látványa Megfelelő közúti kapcsolatok Káptalantóti a fő közlekedési útvonalaktól relatíve távol eső, nyugalmat árasztó település. A település idegenforgalma jelenleg nem jelentős, kedvező adottságait jellemzően a bebíró hazai és külföldi ingatlantulajdonosok élvezik. A népi építészeti emlékekben gazdag, jellegzetes és értékes falu- és utcakép megfelelő turisztikai infrastruktúra kialakítása mellett a nyugalomra vágyó és az aktív szabadidő eltöltést előnyben részesítő családok számára lehet igazán vonzó. A településen (majdan) szállást foglaló vendégek élvezhetik a gyalogos és a kerékpáros túrák változatos útvonalait és látnivalóit. A Balatoni strandolás lehetősége és a badacsonyi borok közelsége egymást erősítő vonzerők, ötvözve a háttér település rejtettsége által biztosított nyugalommal. A falusi turizmusba való bekapcsolódás lehetőségei adottak, de a település egyelőre csak korlátozott mértékben képes ez irányú adottságait hasznosítani. A falunapok és a sportrendezvények hagyománya olyan további adottságok, amelyek a környező településekkel közösen kialakítandó programcsomag részeivé tehetők. Káptalantóti község nem rendelkezik olyan jelentős turisztikai attrakcióval, vagy annak lehetőségével, amelyre komplex programcsomagot lehetne építeni, de a környező és a kistérséghez tartozó településekkel közösen a jelenleginél sokkal hatékonyabban kihasználhatná adottságait INGATLANPIACI FOLYAMATOK A Balatoni üdülőkörzet az ország egyik legfrekventáltabb területe, a parti sáv 70-es évekbeli kiparcellázásával telepszerű nyaraló negyedek jöttek létre. A 90-es évek igényeinek változásával a települések csak újabb és újabb területek építési területté való kijelölésével tudták kielégí- ÜZENET KFT. 11.

14 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ teni az igényeket és a rájuk nehezedő nyomást. Az üdülőkörzet háttértelepüléseinek felfedezésével és a turizmusba való bevonásukkal folyamatosan nő azon külföldiek és hazai látogatók száma, akik földterületet és házat szeretnének venni nyaralás és letelepedés céljából a területen. A magyar törvények szerint külföldi állampolgár nem juthat földterülethez külterületen, belterületen pedig a Közigazgatási Hivatal hozzájárulása szükséges. Ez a területen kétirányú folyamatot indított el, egyrészt a es években épült szocialista stílusú nyaraló és lakóépületek értéke lecsökkent, másrészt a régi építészeti jegyeket hordozó ingatlanok értéke, ha megfelelő méretű telekkel rendelkeznek megnőtt. A háttértelepüléseken, mivel a 70-es évek nyaraló inváziója nem érintette őket, jelentős számú építészetileg értékes ingatlan maradt meg, és a falvak megőrizték sajátos hangulatukat. Az elöregedő népesség valamint a kialakult kereslet következtében jelentős számú ingatlant próbálnak értékesíteni a területen. A belterületi ingatlanok megemelkedett ára a panorámás zártkerti ingatlanok iránti keresletet növelte. Az ide építkezni vágyók nem kívánnak szőlőt művelni, hanem csak kikapcsolódni, ennek következtében a zártkertek jelentős része átalakult (például Révfülöp). A Balaton törvény előírásainak következtében megnőtt a belterületi közművesített ingatlanok értéke, és azon zártkerti ingatlanok értéke, melyek megfelelő telekmérettel és panorámával rendelkeznek. Azon ingatlanok, melyek a telekméret miatt nem beépíthetők, rohamosan veszítettek értékükből. A szántó, gyep, rét művelésű ágú területek jelentős része részarány-tulajdonba került a kárpótlás során. A külföldiek megjelenése, a korábban a szobakiadásból kiegészítő bevételre szert tett állandó lakóknak jelent jelentős konkurenciát. A külföldi vendég inkább honfitársának nyaralóját veszi igénybe és legtöbbször elfelejti az idegenforgalmi adót is befizetni, ezáltal a település bevételei s csökkennek. Ennek legjobb példája Hévízen figyelhető meg. A külföldiek és bebírók ingatlanvásárlásának másik következménye, hogy a területen megugrottak az ingatlanárak. A településen élő fiataloknak nincs esélyük, hogy saját falujukban telepedjenek le, hisz egy romos épületért akár 20 millió forintot is elkérnek. Az önkormányzatok a települések elöregedésének megakadályozása érdekében megpróbálnak új építési telkeket kijelölni, mely révén és kedvezményekkel támogatva a helyi fiatalokat próbálják maradásra bírni, illetve újakat letelepedésre ösztönözni. Ezzel próbálják igazolni a települési beépítésre szánt területek növelését. Azonban a területek infrastruktúrával való ellátása, illetve a meglévő infrastruktúra fenntartása újabb költségekkel növeli az önkormányzati kiadásokat. A területre jellemző idegenforgalmi, gazdasági és táji sajátosságok, továbbá az itt élő népesség igényei folyamatosan ütköznek. A Nemzeti Park igyekszik megőrizni a táji értékeket, a szőlőgazdálkodók megpróbálnak megélni, az idegenforgalom pedig mind nagyobb területeket akar igényeinek kiszolgálására, ezek mellett pedig a területen élők is szeretnék megtalálni számításukat. Káptalantótiban mintegy 30 ingatlan van külföldiek és un. bebírók tulajdonában. Ezeket az ingatlanokat döntően a nyári időszakban használják. Beépítetlen telek jelenleg 11 db van a községben, amelyből 3 önkormányzati tulajdon, 8 pedig magántulajdonban van TÁJSZERKEZET, TÁJI-TERMÉSZETI ÉRTÉKEK 12. Káptalantóti a Káli- és a Tapolcai-medence határán, a bazalt hegyek csodálatos táji környezetében helyezkedik el. Északról a Csobánc, valamint a Fekete-Bács határolja. Dél felé fekszik a bányászat által megrongált Tóti-hegy, amely a településhatár egyik legértékesebb része. A Tótihegy déli lejtőiről az ún. Hegymögi dűlőből feltárul a tó és a Badacsony látványa, egy kivételesen szép tájképi panoráma. Az alacsonyabb térszínen fekvő falut szántóföldek, rétek veszik körül. Kelet, valamint dél felé találhatók a szőlőhegyek (Sabar, Bodok) a tóti határ legértékesebb elemei. Szőlőhegyek a falutól távolabb is vannak, mint a már említett Hegymögi dűlőben, illetve észak felé a Fenyős domb alatti részen, valamint Feketebács lankáin. Káptalantóti külterületének értékelésekor ki kell emelnünk, hogy itt a természeti adottságok, elsősorban a szőlőtermesztésre való különlegesen kedvező adottságok azok, amelyek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Közismert, hogy a Balaton-parti sávjából egyre inkább kiszorul a szőlő, ugyanakkor Káptalantótiban bár a hagyományos paraszti szőlőhegyi szőlőtermesztés itt is visszaesett a középüzemi jellegű sző- ÜZENET KFT.

15 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ lőművelés erősödik. Több tíz hektár új telepítés található a község területén. Ez a nagyságrend ma Magyarországon ritkaság számba megy. Természetesen ha tudjuk, hogy Káptalantóti közigazgatási területének 46%-a a szőlőkataszter szerint I. osztályú terület, akkor ez nem meglepő. A hitelesség kedvéért annyit meg kell jegyeznünk, hogy az I. osztályúnak minősített területek egy része, különösen a mélyfekvésű, medencei részek biztos, hogy nem egyenértékűek a hegyi területekkel! Az előzetes elemző részben azt is ki kell emelnünk, hogy ez a terület a bazaltvulkánok földje, azaz tájképi szempontból is kivételes értékű terület ben ismét felvetődött a bazalt hegyek világörökségre való felterjesztése és az előzetes javaslat Káptalantóti teljes területét Világörökségi védelemre javasolta. Ez nem jelent gyakorlatilag semmilyen biztosítékot a védelemre, de az biztos, hogy a településrendezési terv szabályozását azoknak a szigorú elveknek figyelembevételével kell megalkotni, amelyek a Világörökségi védelemre és címre alkalmassá és méltóvá tehetik Káptalantótit! Külterületi vizsgálat Káptalantóti külterületét tájszerkezeti egységenként értékeljük. 1. Tájszerkezeti egység A falutól, pontosabban a Zánka-Tapolca között húzódó országúttól északra eső területet soroltuk az 1. tájszerkezeti egységbe. A terület egy része a Csobánc szoknyáján lévő Fenyős domb, valamint a hegy alatt lévő Herceg-major és környéke. A Csobánc hegy és a Bács-hegy közötti völgyben húzódó Diszel felé vezető út gazdaságilag igen fontos, ám évtizedek óta gyalázatos állapotban van. Azért fontos gazdaságilag, mert ahogy a bevezetőben említettük Tóti-ban nem csökken a szőlőterület és bár az út a két hegy közötti völgyben halad, mégis kétoldalt jelentős nagyságú új szőlőtelepítés található. A diszeli úttól nyugat felé, a Csobánc alatti részeken, a Fenyős domb emelkedő lankáin a szőlőültetvények a jellemzők. A mélyebb részeken szántó- és parlagterületek találhatóak. Közvetlen a Fenyős domb nagyüzemi telepítésű szőlői mellett van egy volt zártkerti terület is. A kb. 6 ha nagyságú területen 3 présház, 3 hétvégi ház jellegű épület és két pince található. A terület mintegy 35-40% szőlő, ugyanannyi parlag és bozót, a többi szántó és gyümölcs. A Herceg-major területe korábban gumitelep volt, jelenleg használaton kívül van. A diszeli úttól kelet felé előbb a zömmel új telepítésű nagyüzemi szőlőterületek találhatók. A mélyebb fekvésű medencei területen parlag, szántó, valamint zömmel gyep található. A magasabb, dombos részeken (Bács-hegy, Fekete-Bács) nagyüzemi jellegű szőlőültetvények és régi szőlőhegyi területek találhatók. A középső gyepterület (a Bácsi rét) a Balatoni Nemzeti Parkon belül is védettségi szempontból szigorúbb övezetbe természeti - kezelt területbe tartozik. A Bács-hegy vidéke ahol több gyönyörű, nemesi présház is található megkülönböztetett értékű hely. A 604 hrsz-on álló kápolna a törökök által elpusztított és egykor ezen a helyen állt Bács falura emlékeztet. A kápolnát 1774-ben emelték és azóta vigyázza a Bács-hegyi szőlőművelőket. A 9 db. helyi védelemre javasolt épület is jelzi, hogy ezen a tájrészleten a történetiség a meghatározó. Sajnos a volt szőlőhegyi (zártkerti) területek művelése erősen visszaesett. Különösen a meredekebb és a kevésbé jól megközelíthető, magasabb részeken hagyták fel a művelést. A felső részeken így jelentős nagyságú az erdő, illetve a parlag. Az 5 darabban lévő egykori szőlőhegy mintegy 25-30%-a szőlő. A szántó és gyümölcsös a terület mindössze 3-4 százalékán található. A terület többi része elenyésző részben (kb. 5%) gyep, a többi mintegy 1/3-1/3-ad részben parlag, bozót, erdő. Jól jelzi a terület fokozatos felhagyását a parlagon, bozóton, erdőn kívül az is, hogy 12 db rom, vagy romos épület van a területen. Ugyancsak a történeti múltra Bács falura emlékeztet az, hogy a 15 db hagyományos présház, a 10 db újabb építésű présház, a 18 db hétvégi ház, nyaraló mellett még 6 db lakóház található a területen. A bódé jellegű, illetve nem időálló anyagokból épített építmények száma viszonylag kevés, mindössze 12 db. A régi és új építésű pincék száma 7 db. Káptalantóti ezen határrésze rendkívül változatos a terepviszonyokat tekintve. A délnek futó dombhátak, a dombok közötti völgyek gazdag sokszínűsége a hagyományos értékeit elveszítő Balaton-felvidéki táj mintaterülete is lehetne. Az egyre több parlag, erdő lassan azt az érzetet kelti a szemlélőben, hogy ez a folyamat, a szőlőhegyek pusztulása visszafordíthatatlan. Az 1. tájszerkezeti egység rendkívül gazdag értékes tájrészletekben és történeti, táji szempontból jellemző épületekben. ÜZENET KFT. 13.

16 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Ugyanakkor már vizsgálati szinten meg kell említeni, hogy a Balaton-törvény feltehetőleg tévedésből ezen a területegységen nem jelölt kertes mezőgazdasági területet. Tekintettel arra, hogy a terület nagy része a Balaton-törvény életbeléptekor zártkerti helyrajzi számokkal rendelkezett, azaz a mai fogalmaink szerint kertes mezőgazdasági terület volt, a területek jelentős részét (a nagyobb erdőfoltokat és parlagokat kivéve) kertes mezőgazdasági területként kell majd szabályozni. 2. Tájszerkezeti egység A Badacsonytomaj felé vezető úttól, illetve a településtől nyugatra eső határrész tartozik a 2. tájszerkezeti egységbe. Ez a határrész jóval egyneműbb, mint az 1. tájszerkezeti egység. Egyetlen gyümölcsös, valamint egy szőlőültetvény kivételével a terület erdő, gyep, illetve szántóterület. Ez elsősorban azért van így, mert ez a határrész a Csobánc alatti részeket kivéve kifejezetten alacsony térszínű, medencei terület, ahol a legmélyebb részeken a gyep és az erdő a kissé magasabb, kevésbé vizenyős részeken a szántó az optimális területhasználat. Szőlő egyedül a Gyulakeszivel közvetlenül határos részen, a zánkai országút alatt található Szeremley Huba kissé öreg Muskotályos szőlője. Egy fiatal, épp pusztulófélben lévő diós található a falu és a zánkai országút között a 010/3 hrsz-ú földterületen. Ha ezt a dióst csak azért ültették, hogy építési engedélyhez jussanak, akkor igen szomorú, hogy vissza lehet élni a Balatontörvény szabályozásával. A terület mintegy 45-50%-a szántó, jelentős a gyepterület kb % és az erdő, bozót 15-20%. Van néhány parlag földrészlet is, ezek 1-2%-ot képviselnek. Épület, építmény a VÍZMŰ gépházán, illetve a futballpálya öltözőjén kívül nincs a tájszerkezeti egységben. A terv készítésekor ezt a határrészt valószínűleg a kialakult tájhasználatnak megfelelően kell szabályozni a belterületbe vonható részek kivételével. 3. Tájszerkezeti egység A falutól keletre, illetve délre a zánkai, illetve a badacsonytomaji országút, valamint a közigazgatási határ által körbezárt területet jelöltük ki a 3. tájszerkezeti egységnek. Ez a határrész szinte még változatosabb, mint az 1. tájszerkezeti egység. Itt található az erdők többsége csaknem 200 ha és négy volt szőlőhegy. 14. Az erdőkön és a volt szőlőhegyeken kívül néhány látványosan felhagyott parlag, egykori szántóföldi terület, illetve szántó, parlag és bozótosodó gyepterület van a területen. A szántó, gyep és parlag területek többsége a zánkai országúttól délre a mélyebb, medencei területen találhatók. A szőlők, a volt szőlőhegyeken (Bodok, Sabar, Hegymögi dűlő), illetve a Vágási részen találhatók. Új telepítések a Hegymögi dűlő szennyvíztisztító felöli részén, illetve a Vágási részen találhatók. Meg kell jegyeznünk, hogy a Bodoki, Sabari szőlőhegy egy része északkeleti, északi fekvésű és itt a borvidékre kevésbé jellemző, kifejezetten kemény, savas borok teremnek. Az erdőterületek körül a Tóti-hegy süvegét körbeölelő erdők, illetve a Cseres-hegy erdői a Balatoni Nemzeti Park kezelési terve szerint természeti övezetnek azaz fokozottan védett területnek minősülnek. Ennek a határrésznek a legértékesebb része a Hegymögi dűlő, ahonnét feltárul a Balaton, Badacsony és az Örsi-hegy. Itt a déli, délnyugati fekvésben kiváló borok teremnek. A Rizapusztaigazdaság két értékes épülete a volt Szalay gróf féle pince és a nyári lak Káptalantótihoz tartozik. Sajátos kapcsolat lehetett korábban Badacsonytomajjal, mert nemcsak a Rizapusztai borkombinát és vendéglátóhely, hanem az egykori szennyvíz-ülepítő amit csak Badacsonytomaj felől lehet megközelíteni is kettévágva félig átnyúlik Káptalantóti területére. Az előbb említett legértékesebb Hegymögi dűlőben az épületek zöme kinézetében, jellegében már inkább nyaraló, hétvégi ház. Alig maradt hagyományos, nagy értékű épület. A 37 épületnek a fele, 18 db hétvégi ház, illetve nyaraló, 6 db újabb stílusú présház, illetve 3 új építésű pince. Hagyományosnak nevezhető présház mindössze 6 db van a Hegymögi részen, amelyből egyetlen egy az, ami esetleg helyi védelemre javasolható. Egészen varázslatos a Tóti-hegy keleti oldalán lévő kicsiny, volt zártkerti rész, amelynek ugyan a fele erdő, ám egészen káprázatos kilátás nyílik észak felé a sabari, illetve bácsi részekre. Ezen a kicsiny részen 7 db művelt szőlő, 3 pince, 4 db présház, kettő hétvégi ház, egy rom és egy hihetetlen 2-3 éven belül örökre megszűnő hangulat és tájkép található. A faluhoz legközelebb a Bodoki szőlőhegy található. Itt is egyértelmű, hogy a településhez közeli részeken jobban művelik a területeket, mint a távolabbi részeken. Említettük, hogy ez a szőlő- ÜZENET KFT.

17 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ hegy jellemzően észak felé lejt s így vannak, lehetnek kiváló fekvései, mégis az egész szőlőhegy nem sorolható a legértékesebb szőlőtermőhelyek közé. Ennek ellenére itt is vannak új telepítések és a terület 50-55%-a szőlő, ami kifejezetten kedvező arány. 12 db új, 5 db régi présház, 10 db hétvégi ház, illetve nyaraló, két új pince, öt bódé, egy védendő kőkép és egy jellegzetes szép, új présház van a Bodoki hegyen. Káptalantóti legmagasabb egybefüggő szőlőterülete a Sabar-hegy. A Sabar-hegy is a kemény, savas borokról híres. A középső rész, a zömmel nyugati fekvésű területek kitűnően műveltek, a magasabb, illetve falutól távolabbi nehezebben megközelíthető részek azonban itt is parlagok, illetve bozótosodnak. A meredekebb részeket erdő borítja, de összességében a középső részre a szőlőművelés a jellemző. Az épületek több mint fele itt még szőlő-borház (présház), 16 régi, 17 új jellegű présházat találtunk. 10 új pinceszint épült engedély nélkül és 9 db (igen kevés) a hétvégi házak, nyaralók száma. Bódé jellegű építmény mindössze öt darab található. Ebből is következik, hogy a tájjelleget erősítő javaslatok kidolgozása és végrehajtása szükséges. Említettük, hogy ebben a tájszerkezeti egységben a mélyebb medencei részeken szántó, parlag, bozótosodó parlag és gyepterületek találhatók. A kékkúti határ felé a 0271/1 hrsz-ú ingatlanon egy régi stílusú lakóház, egy faház és több istálló funkciójú építmény található gondozott környezetben. A 0300/2 hrsz-ú gyepterületen egy új építésű, nyaraló kinézetű épület áll. Említettük, hogy Káptalantóti területén örvendetes a viszonylag sok szőlő, sőt jelentős nagyságú az új telepítés is. A Hegymögi részen a Rizapusztai-gazdaság és a volt zártkerti területek között is zömmel művelt szőlő van, sőt a szennyvíz-ülepítő felett több hektár új telepítés található. Ugyancsak szemet gyönyörködtető látvány az ún. Vágási részen a régi, felhagyott ültetvény helyén eltelepített több hektár új szőlő. Összefoglalva: Káptalantóti külterületi tájhasználata igen változatos. A medencei részeken a közepesnél gyengébb termőképességű földeken (szántó értéke átlagosan AK, rét 12 AK, legelő 1,5-2 AK) kb. 250 ha-on folyik szántóföldi művelés, hasonló nagyságrendű a gyep (rét, legelő) terület együttesen, bár a legelők nagy része már inkább bozótosodó erdő. Az erdők területe is folyamatosan nő, a fával borított terület elérheti a 200 ha nagyságot is. Említettük, hogy 552 ha I. osztályú szőlőkataszteri terület van Káptalantótiban csaknem a közigazgatási határ fele és az új telepítésekkel becslésünk szerint ennek 50-55%-a be is van telepítve! ÜZENET KFT. 15.

18 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5.8. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA Káptalantóti jellegzetes településszerkezetét a két karakteres, egymásra merőleges út, a Badacsonyi és a Petőfi Sándor út, és a település közepén keletről nyugati irányba futó patak természetes választóvonala határozza meg. A pataktól északra a kelet- nyugati irányú Petőfi Sándor út található. Az utca közepén alakult ki a településközpont a templommal, a polgármesteri hivatallal. A Petőfi Sándor utca északi oldalán a telkek szerkezete szalagos, az utca másik oldalán a patak és a templomdomb következtében állandóan változó, a környezeti adottságokat követő. Az utca keleti végénél kialakult egyedi telekcsoport után a telkek szélessége meghaladja a hosszát, majd a templomdombhoz közeledve, ahogy megnő az utca és a patak közötti távolság, a telkek rendszere is megváltozik. A telkek centrális formát öltenek, középpontjuk a templom. Az utca nyugati végén a szalagos beépítésre utaló kisebb telek csoportot látunk. A pataktól délre meghatározó településszerkezeti elem a Badacsonyi út, amely északdél irányú. A telkek szerkezete szalagos, mélységük a nyugati oldalon a falu széle felé egyre nő. A két fő úthoz több kisebb utca is kapcsolódnak, ezek közül a Rozsadomb és a Dózsa utca szerves egységet képez a régi településszerkezettel, 16. a többi utca szerkesztett, egyenes vonalvezetése kissé elkülönül. Az utcák szűkös jellege, az enyhe ívű vonalvezetése és a falusias beépítésre jellemző utcára merőleges, kisebb tömegű épületek kellemes összképet adnak. Az épületek állaga változó, nagy átlaga közepesnek mondható, komfortfokozatuk elmarad a megyei átlagtól, általában komfortosak. A településen az épületek oldalhatáros beépítéssel épültek, jellemző az utcára merőleges beépítés, ahol a melléképület a főépület mögött található. Számos helyen láthatunk arányos méretű melléképületet a lakóépülettel szemben a szomszédos lakóház mellett 1-2 méterrel. A hagyományos lakóépületek utcafronti szélessége kb. 5 m, az épületet fedő nyeregtető utcára merőleges gerincű, utcai ablaka 1, esetleg 2 kisebb méretű (jó példa a Petőfi S. u. 63.). Az elmúlt évtizedekben a letisztult formájú lakóépületeket többé-kevésbé átépítették, bővítették, a legtöbb esetben az utcai tűzfalat elbontották, helyette kontyolt tetőt építettek, 2-3 soros kiülésű vakolt, vagy nyers téglapárkánnyal. Általában az épületeken az ablakok méretét megváltoztatták. A településen több csoportban találunk kevésbé átépített, tömegében értéket őrző lakóépületeket, pl. a Rózsadomb utca közepén a sz., a ÜZENET KFT.

19 KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Badacsony utca közepe, a Petőfi S. u. több része. Értékes épületek sorakoznak a Badacsony utca és a patak találkozásánál, itt módosabb családok részére nagyobb épületek épültek, ezek általában utcával párhuzamos főépületrészszel, kontyolt, vagy nyeregtetős magastetővel állnak, méretük alapján kissé kitűnnek a lakóházak között. Értékes együttest képez a templom a kő támfalával, a köré épült lakóházakkal és a parókiával. A településen jellemző az 1-3, az újabb beépítéseknél az 5 méteres előkert elhagyása, de nem ritka az épületek utcafrontos beépítése sem. Az utcai kerítések tömör kőkerítések kisebb magassággal (kb cm) az áttört kerítések kő lábazattal (kb cm magas), kő pillérekkel közötte fém, vagy fa kerítésmezőkkel ( cm magas) készülnek. A telekhatáron álló kerítések az udvari szakaszon kőből állnak. Sajnálatos módon megjelentek a formás régi parasztházak között a 70-es, 80-as években megépült kertvárosias lakóépületek, amelyek tervezésénél és telepítésnél nem vették figyelembe az építészeti hagyományokat, így jelenlétük megbontja az épített értékek által alkotott egységet. Az újabb utcaszakaszok, az egyenesebb vonalvezetésű utcák beépítése tükrözi a 70-es, 80-as és 90-es évek építészeti arculatát KÖZMŰELLÁTOTTSÁG A település közműellátottsága az átlagosnál magasabbnak mondható, mert a vízellátás, elektromosenergia-ellátás, földgázellátás és a telekommunikációs hálózat kiépítettsége mellett, elérhetők magasabb színvonalú szolgáltatások (szélessávú internet) is. A szennyvízelvezetés megoldandó feladat, mert a évi CXII tv december 31.-től csak szennyvízhálózat megléte esetén engedélyezi új épület építését. A település tervezi a csatornahálózat kiépítését a közeljövőben. 6. KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGOK 6.1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Az országban végbement gazdasági és társadalmi változások felgyorsították az utazási és szállítási szokásokban eddig is fellelhető, de ez idáig lassú ütemben végbemenő folyamatokat. A gazdasági fejlődés együtt jár a személygépkocsi használat, az utazási igény és annak következményeként a forgalom növekedésével. Ezt növeli még az ország kedvező tranzit helyzetéből adódó, és szintén növekedést mutató közúti tranzitforgalom. Az ország egyes régióinak gyors megközelíthetőségét, ezáltal a kapcsolatok szélesítését és egyben a gazdasági fejlődés lehetőségét biztosítja a korszerű úthálózat kiépítése. Az időközben bekövetkezett társadalmi, gazdasági, műszaki, jogszabályi változások és az újabb településfejlesztési elképzelések, továbbá a település kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése indokolttá teszi a térség községeinek területére új rendezési terv készítését, melyben meghatározó szerepe van a településeket elkerülő új útvonalaknak. Káptalantóti község területe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény hatálya alá tartozik. A közúti közlekedés feltételei fokozatosan épülnek ki (bár hiányoznak még a gyorsforgalmi utak), igazodva a jelenlegi fő áramlási irányokhoz. Folyik ha lassú ütemben is a településeken átvezető szakaszok kiváltása elkerülő ÜZENET KFT. 17.

20 2006. KÁPTALANTÓTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ szakaszok létesítésével. Meg kell oldani a 71-es számú főközlekedési út kiváltását, és a Balaton-felvidék településeinek rákapcsolódási lehetőségét az új távlati 77.sz. úttengelyre. Alapvető cél a balatoni idegenforgalom pozitív hatásainak kiterjesztése a háttér településekre, részben a tapolcai borvidék kínálatára alapozva, részben az egyedülálló természeti értékek (vulkáni tanúhegyek, Káli-medence) hasznosításával, s minderre egységes és vonzó programkínálat kialakításával. A turizmushoz kapcsolódó ágazatokban (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) a regisztrált foglalkoztatás jelentősen nő. A térség turisztikai vonzerejét növeli, hogy a Balaton vízminősége nem romlik, sőt javulás tapasztalható, de még ezen a téren is vannak tennivalók. A fő fogadó területeken a turizmus erősen szezonális, a főidény időtartama pedig szűkülő tendenciájú. A Balaton-felvidék belső Balatontól távoli területei turisztikai szempontból még nem jelennek meg önálló termékként, de már jelentős eredmény tapasztalható a borutak kiépülését követően a borturizmusnál. A Balaton hosszú távon meghatározó fejlesztési csomópont lesz, melyhez szervesen kapcsolódhatnak a háttér térségek, így a Balaton felvidék rekreációs és kulturális kínálata. Fokozatosan felértékelődnek a Balaton felvidék települései, köztük Káptalantóti, a Balatoneffektus már érződik a környező településeken is, így azok attraktivitásának fokozása, főleg az infrastrukturális ellátottság (csatornahálózat, telefonellátottság, közlekedési kapcsolatok) bővítése vált szükségessé. A Balaton fejlesztése vélhetően a következő esztendőkben folyamatosan napirenden marad. Központi (kormányzati) szinten főleg a parti települések további infrastruktúra kiépítését és a tó vízvédelmét támogatják, de más területfejlesztési akcióra is számíthatunk (háttér települések fejlesztése, közlekedési hálózat megújítása stb.). Országos közutak, forgalmi utak: A Balaton Törvény szerinti elkerülő utak kiépítése feltétlen fontos Káptalantóti szempontjából is, mivel a településen átvezető országos közutak jelenlegi keresztszelvényi kialakítása nem felel meg a kétirányú forgalom biztonságos áthaladásának. A sz. Káptalantóti - Nemesgulácsi bekötő út, azaz a település belterületi szakaszán a Petőfi Sándor utca, átlagosan 4,40m es burkolat szélességgel rendelkezik. Az út mentén járda nincs, a gyalogosok is a főpálya burkolatán közlekednek. A burkolatszél és a kerítések, ill. a 18. lakóépületek között a padka és a vízelvezető árok együttesen, 0,5m 2,0m széles sávban helyezkedik el. Erről az útszakaszról a nehéz teherjárműveket feltétlenül és haladéktalanul ki kell tiltani, a célforgalommal való beközlekedés sem engedhető meg. Az egész település területére vonatkozó 40km/óra sebességkorlátozás alkalmazása indokolt, de a betartását is rendszeresen ellenőrizni kell. A 7344.sz. Badacsonytomaj Káptalantóti öszszekötő út, azaz a Csobánci utca és a Badacsonyi utca, melyek átlagosan 5,40m 6,5m burkolat szélességgel rendelkeznek, a kétirányú forgalom számára ez éppen, hogy elegendő a sebességkorlátozás betartása mellett. Az út mentén járda itt sincs, a gyalogosok is a főpálya burkolatán közlekednek. A burkolatszél és a kerítések, ill. a lakóépületek között a padka és a vízelvezető árok szintén együttesen, 0,5m 2,0m széles sávban helyezkedik el. Lakóutak: Rózsadomb utca, mely átlagosan 3,5 4,0m burkolat szélességgel rendelkezik. Az utca szabályozási szélessége 10,0m 12,0m között változó, az új telekosztású szakaszon pedig 18,0m. A járda kialakításához szakaszonként megfelelő hely áll rendelkezésre. A járművek a padka igénybe vételével tudják csak egymást elkerülni. Dózsa György utca, nagyon szűk, 3,4m a legkeskenyebb szakaszon a szabályozási szélessége, mely szinte csak gyalogos kapcsolatra lenne alkalmas a Badacsony utca és a Rózsadomb utcák között. Gulácsi utca, mely átlagosan 3,0m burkolat szélességgel rendelkezik. A Séd patak mentén az út korona szélessége szűken 6,0m, mely éppen elegendő két jármű egymás mellett való elhaladására, de járda itt sincs. Az új telekosztású szakaszon a szabályozási szélesség már 10,0m, a keresztszelvényi kialakítás javítására, a burkolat szélesség növelésére a hely rendelkezésre áll. A kialakult beépítés miatt a település belterületén az utcák szabályozási szélessége a megfelelő közlekedési felület kialakítására nem alkalmas. Az átmenő forgalmat lehetőség szerint el kell terelni Káptalantóti területéről. A tehermentesítő útszakasz a Diszel irányából kiépítésre javasolt összekötő út folytatásaként, a 7313.sz út és a sz út csomópontján keresztül, a település lakott területét elkerülve a temető mellett továbbvezetve, keletről kerülné el Káptalantótit és a falu alatt csatlakozna be a ÜZENET KFT.