4. KÉMIKUS DIÁKSZIMPÓZIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. KÉMIKUS DIÁKSZIMPÓZIUM"

Átírás

1 SZERVEZŐ INTÉZMÉNYEK 4. KÉMIKUS DIÁKSZIMPÓZIUM Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola ELŐADÁSKÖTET Szervezőbizottság Dr. Kilár Ferenc (elnök), Dr. Kollár László, Dr. Nagy Géza, Bacskay Ivett, Bodó Jánosné, Göbl László, Dr. Erdősi Ferencné, Huczekné Merk Ildikó, Kiss Ibolya, Páger Csilla, Szabóné Golob Georgina SZERKESZTETTE: CSÓKA BALÁZS, KILÁR FERENC, KISS IBOLYA A Szimpózium főtámogatója PannonPower Holding Rt. A Szimpózium támogatói Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar PTE TTK, Kémia Intézet, Analitikai Kémia Tanszék PTE Marketing Igazgatóság Csertex Kft. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma MIZO Rt. Kutató Diákokért Alapítvány RK Tech. Kft. Spektrum 3D Kft. Szkarabeusz Kft. Pécs-Baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. I.P.S Kft. Pécsi Vízmű Rt. Pécs, április 1-3. Kiadja a PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék Felelős szerkesztő: Dr. Kilár Ferenc, egyetemi tanár ISBN Tördelőszerkesztő: Babarciné Stettner Lenke Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája Vezető: Ollmann Ágnes

2 3 4 TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS KÉMIA, ANALITIKAI KÉMIA ÉS KÖRNYEZETI KÉMIA SZEKCIÓ Köllő Renáta, Bicsak Zsuzsanna - Gyergyóalfalu kútvizeinek vizsgálata... 5 Kertész Karola, Ördög Csilla, Simó Imre - A vizes élőhelyek vizsgálata a Nagy- Küküllő mentén: savasság és kétéltű fauna szempontjából Kedvek Veronika, Schaum Zsófia A kemény víz-kő nyomában Kiss Bernadett: Ivó- és ásványvíz Borsos Lehel, Incze Róbert: A csíki és gyergyói medence borvízforrásainak összehasonlítása Józsa Szabolcs: Hulladékgazdálkodás Kovács Zsuzsa: Talajszennyezés Kulcsár Péter István: Ha földbe harapsz, fűbe harapsz? - avagy mennyire szennyezett a talaj Baranyában Darvas Róbert: Csíkszereda város szennyező hatása az Olt folyóra. Szervesanyag tartalmú szennyeződés Szávuly Blanka: A közlekedés levegőszennyező hatása Karsai Gergely: A mi periódusos rendszerünk ÁLTALÁNOS KÉMIA ÉS ALKALMAZOTT KÉMIA SZEKCIÓ Laza György Károly, Gyöngyösi Balázs: Pirotechnikai érdekességek Kósa Zsófia, Somogyi Márton: Sokat érő gyanták: tömjén és mirha Scheich Bálint: "A kilenc hónapos kőszén" Szabó Előd Levente: Entrópiakompenzáció szerepe a kalixarének és semleges molekulák 'gazda-vendég' kölcsönhatásban Batik Dávid, Csankó Krisztián: Fotók színezése Vrászlai Dalma, Udvari Vivien: Az illatos szappan kémiája Markovics Márk, Kollár Dénes: Víz, víz, tiszta víz? Pécs víznyerő területei Majdán Miklós: Vegyi hadviselés tegnap és ma Kárpáti Csenge, Várgedő Zsuzsanna: Játék a tűzzel tűzijáték Brauswetter Diána: Enantiomerek szétválasztása (Aszimmetrikus szintézis) Zábori Balázs: Kvantumkémia BIOKÉMIA ÉS KÖRNYEZETI KÉMIA SZEKCIÓ Tarjányi Zoltán, Vass Csaba: Levélhullás az orvostudományban, avagy az apoptózis jelensége Szigeti László: Trombózis kialakulásának esélyét fokozó pontmutációk kimutatása Moldovan Andrea: Hogyan hat a Coca-Cola az élő szervezetekre? Nagy Botond, Nagy Beáta: A liszt minőségének hatása a házikenyérre Mede Zsuzsa, Kiss Bernadett A csalán Kovács Adrienne : A cukorbetegség (kémiai szemmel) Portik Tünde, László Kinga: Korreláció vizsgálat a gyergyóalfalvi szarvasmarhák takarmányozása és a tej összetétele között Kern György, Nagy Márton Géza: Toxinok, mint biológiai harcanyagok Szujó Szabina, Scheich Bálint: Korunk rémei Boros Klára, Hangyál Eszter: Gyógynövények kémiája Hosszú Nóra, Tóth Csenge, Lacza Nikoletta: Természetes színezékek Muráth Gerő, Sárdi Tamás: A természet sötét oldala, avagy "vegyi fegyverkezés" egy kicsit másképpen Kira Erika: Üvegházban élünk? Mutatók Névmutató Felkészítő tanárok Iskolák

3 5 Általános, Szervetlen és Analitikai Kémiai Szekció GYERGYÓALFALU KÚTVIZEINEK VIZSGÁLATA Köllõ Renáta, László Kinga Sövér Elek Szakközépiskola, Gyergyóalfalu Felkészítõ tanár: Kiss Arnold, Kiss Lóránd A DOLGOZAT CÉLJA A Gyergyó-i medence falvaiban csak az elmúlt években sikerült a vízhálózat kialakulását megvalósítani. Bizonyos normáknak megfelelôen, a munkálatok befejezését követôen, csak öt év után vehetô használatba az ivóvíz. Addig is, mint évszázadok során, a lakosság többsége nagy intenzitással használja a falvak kútvizeit. Az állam által biztosított feltételeken túl mindennapi (közéleti) követelmények, fogyasztói igények kell, hogy fellépjenek. Szerintünk szükséges megállapítani, hogy valóban alkalmas-e fogyasztásra a használt víz, illetve, hogyan lehetne javítani minôségén (ha szükséges). Tanulmányunkban elemzés alá helyeztük néhány család kútvizét. Összetétel vizsgálat során minôségi szempontból próbáltunk következtetéseket fogalmazni. A vízben található ionok kimutatása lehetôségeket biztosít, hogy a talajban levô ásványi sók milyenségét meghatározhassuk. Továbbá, a kútvíz potabilításának megállapítása összehasonlítva a standard megengedett értékekkel. Próbáltunk adatainkból fényt deríteni Gyergyóalfalu kútvizeinek milyenségére. Ha a szervezetre tekintve káros komponenseket tartalmaz, azok mibôl adódtak, vagy adódnak. Illetve feltárni, hogy van-e korreláció a rákos megbetegedések száma és a használt víz összetétele között. Analizáltuk azt a helyzetet, hogy a szennyvízhálózat hiánya mennyire befolyásol-

4 6 ja a szennyezôdés tartalmának növekedését. A szennyezôdéseket milyen javaslattal és tevékeny módszerekkel lehetne megszüntetni. A VÍZ SZÜLETÉSE Mielôtt beleugranánk a kútvízbe, talán érdemes lehet pár dolgot megemlíteni e fontos lételem múltjából. Ha az ember meg szeretné ismerni a vizet, legjobb talán, ha a múltjával kezdi, hogy megérthesse, hogyan lett olyan, amilyen a mai állapotában. A Föld körülbelül évvel ezelôtt alakult ki, az élet keletkezése pedig évvel ezelôttre tehetô. Arról, hogy milyen lehetett a Föld az élet megjelenése elôtt, nem sokat tudunk. A szakemberek szerint bolygónk forró volt és vulkánokkal teli. Erôs volt a nap- és kozmikus sugárzás. A Föld anyagai közt mindig is sok víz volt. A nagy belsô nyomás miatt a vulkánokon és kôzetrepedéseken keresztül vízgôz és gázok préselôdtek ki a Föld belsejébôl. A vulkánkitörések gôze vastag felhôzetet alkotott, amely beburkolta bolygónkat. Késôbb, ahogy a Földdel együtt a felhôk is lehûltek, a víz záporozni kezdett a felszínre. Sok százmillió évnek kellett eltelnie addig, míg a hulló esô meg tudott maradni a felszínen. Az esôvíz óceánok formájában gyûlt össze. Számtalan egyszerû vegyület sodródott szerte a fokozatosan kialakult ôsóceánokban. Néha összekapcsolódtak, együttesen alkotva bonyolultabb vegyületeket. A tudósok szerint ez volt az a pillanat, amikor az élet megjelent. Kísérleti körülmények között modellezték az ôstengereket, s amikor elektromos szikrákat juttattak a keverékbe (így utánozva a hajdani tengerekbe csapódó villámokat), egyszerû szerves vegyületek alakultak ki. Így kezdôdött az élet, melybôl késôbb mi, emberek is születhettünk. A VÍZ SZEREPE AZ EMBERISÉG ÉLETÉBEN Azért tartottam fontosnak, hogy szó essen errôl a kérdésrôl is, mert úgy gondolom, igazán csak akkor érzékelhetjük a víz jelentôségét, ha tudatosítjuk mindazt az értéket, amit a víz képvisel életünkben. Az alábbiakban jórészt nem ismeretlen vagy kevésbé ismert tényekrôl lesz szó, hanem csupa olyan dologról, amikrôl tudhat bárki, de talán nem tulajdonítunk neki elég figyelmet, jelentôséget. A víz és az ember története Az emberiség történetének alapvetô jellemzôje, hogy egymás nélkül nem lehet meg a víz és az ember. Az elsô írásos bizonyítékoknak talán azokat a barlangrajzokat tekinthetjük, amelyeken már megjelenik az ember, aki rászorul a víz használatára. A történelmi kor kezdetén a nomád, vándorló ôsember fokozatosan áttért a földmûvelésre és az állattenyésztésre. Erre elôször valószínûleg a Közel-Keleten található termékeny félhold területén került sor, i.e körül. E vidéket a Földközi-tenger, a Nílus, a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl, a Tigris és az Eufrátesz övezi. Az összefüggés nyilvánvaló. Európában minden nagy folyó partján kialakult valamilyen nagy kultúra, de a világ egész területén folyók közelében alakultak az elsô civilizációk. Ez talán rádöbbenthet minket, hogy milyen fontos, hogy egymással szimbiózisban éljünk, mi emberek és a víz. Az ókor bölcsei a négy ôselem egyikeként tisztelték a vizet. Jelentôs kultusz és ünnepkör szervezôdött köré már az emberi civilizáció korai szakaszában is. Megjelentek a víz és az ember kapcsolatának elsô kézzel fogható nyomai, például a római korban épült vízvezetékek, szennyvízcsatornák és fürdôk. Megindult az élet a tengereken is. Hajók épültek, s ha az ember megpróbálta uralma alá hajtani a víz egy részét is, elôbbutóbb az élet mellett a halál is megjelent. Az ókoriak tudták ezt, és tisztelték a tenger (Poszeidón, Neptunus) hatalmát. Ez a tisztelet, a víz tisztelete végigkíséri az emberiség történelmét. A víz mindig meghatározó volt az emberiség életében, kultúrák felvirágzását segítette, életet teremtett, s pusztított el. Az egymást követô korok más-más fejlettségi és technikai szinten igazolták és igazolják, hogy a víz milyen fontos számunkra. Ugorva kicsit a történelemben, a középkori Európában már megjelentek a vízgazdálkodás elsô jelei, bár a rendszertelenség elég sok problémát okozott. Egészen a XVI- XVII. századig kellett várni a felfedezésre, hogy a folyókat nem lehet szakaszokra bontva kezelni. Erre egy tipikus példa, amikor a gazda elzárja a folyót, hogy mûködtesse a malmát, de ezzel mocsárosodást okoz, s gátolja a mezôgazdasági termelést. Ebben az idôszakban kezdôdtek Magyarországon is a folyók életébe történô beavatkozások. Az ivóvíz jövôje Végezetül néhány szót ejtenék a jövô vízgazdálkodásáról: az emberiség létszáma az utóbbi években hihetetlen gyorsasággal megnôtt, évi + 1,9 %-kal. Tudósok számítása szerint amennyiben ez a tendencia folytatódik, 2600-ra (ami az emberiség történetében nem túl nagy idô) annyian lennének, hogy ha mindannyian szorosan egymás mellé állnának, teljesen ellepnék a szárazföldeket. Ennyi ember vízigényének kielégítése számunkra elképzelhetetlen. Tekintve, hogy a Föld jelenlegi vízkészletének csak 3 %-a édesvíz, ennek is 75 %-a hó és jég formájában található meg, szinte lehetetlen. De a tudósok már próbálkoznak új megoldások kitervelésével. Ezek egyikét az arab országokban már ki is próbálták: a Föld vízkészletének 97 %-át kitevô tengervízbôl el- 7

5 8 távolították a sót, s így nyertek ivóvizet. Egy másik, talán nehezebben elfogadható ötlet pedig azt javasolja, hogy a sarki jéghegyeket vontassák a nélkülözô helyekre, s ott olvasszák fel azokat. Jelenleg azonban általában felszíni vizekbôl meg tudják oldani a lakosság ivóvízellátását. A FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSE A szennyezés terjedése és az öntisztulás vonatkozásában lényeges különbségek tapasztalhatók a felszín és a felszín alatti vizek között. A felszín alatti vizek szennyezése tartósabb, mint a felszín felettieké, idôtartama évtizedekre, esetleg évszázadokra tehetô. A felszín alatti vizek szennyezô forrásai A felszín alatti vizek esetében természetes illetve mesterséges (antropogén) forrásokból származhat a szennyezô anyag. A természetes eredetû szennyezô anyagok kémiai és fizikai folyamatok eredményeként az atmoszférából, bioszférából és a litoszférából kerülnek a felszín alatti vizekbe, mindenek elôtt a talajvízbe. Így például a talajvíz sótartalma a talaj illetve a közeli kôzetek vízoldható sóiból származik. A szennyezés természetes forrásaiból a vízadó rétegbe kívülrôl bekerülô anyagok jelentôs mértékben befolyásolják a felszín alatti vizek minôségét. Ezek közé sorolhatók a vízadó rétegek közötti vízcserék. Községünkben az emberi tevékenységbôl származó szennyezés forrásai a következôk lehetnek: a szilárd hulladéklerakók a szennyvíz tározók a mezôgazdaság mélyen elföldelt toxikus hulladékok. Mondhatni, hogy az elôbb felsorolt források az emberi meggondolatlanság civilizáció hatása következményei. A hulladéklerakó az emberi tevékenységek közül az egyik legjelentôsebb, a talajvíz minôséget befolyásoló tényezôk közül. A háztartási hulladékok szennyezô anyagai az egyszerû szervetlen ionok (nitrát, klorid), a nehézfémek (pl. króm) illetve szintetikus szerves vegyületek (pl. tetraklorid), stb. lehetnek. A talajvíz szennyezés másik fô forrásai a szennyvíztározók. A szennyvizet a földfelszínre vagy felszín alá helyezik el, különbözô módokkal, hogy lehetnek szeptikus tavak, dréncsövek, stb., amelyekbôl a talajba szivárog, és talajvíz szennyezés jelentôs forrásává válik. Fejlett országokban a kommunális szennyvizet I. és II. fokú szennyvíz tisztításnak vetik alá, és ez csökkenti a felszíni vizek szennyezését, de nagy mennyiségû szennyvíziszap képzôdik, mely jelentôs mennyiségû potenciális szennyezô. A talajvíz minôségét befolyásoló emberi tevékenységek közül valószínûleg a mezôgazdaság a legjelentôsebb. A talajvíz minôségének leromlását okozó fôbb mezôgazdasági tevékenységek a mûtrágyák, illetve peszticidek alkalmazása, és az alom nélküli állattartásból összegyûlô hígtrágya tározása. Tekintettel arra, hogy a mûtrágya alkalmazására évrôl-évre sor kerül, bekövetkezhet, hogy ezek N, P, K tartalmának egy része a talajba szivárgó vizekkel a talajvízbe mosódik, és a mozgó talajvízzel tovább szivárog. A három fô hatóanyag (N, P, K) közül a nitrogén, nitrát formájában a legáltalánosabb szennyezô. A talajvíz nagy nitrát koncentrációja alakult ki a világ azon részein, ahol extenzív gazdálkodás folyik. Így nagyon sok területen a talajvíz kutak vízének nitrát-koncentrációja meghaladta az ivóvízben megengedett határértéket. Ugyancsak potenciális szennyezô forrás a peszticidek alkalmazása területén bekövetkezett fejlôdés. Ezek egy jelentôs része vízben jól oldódik, és ebbôl következik, hogy a különbözô geológiai alakzatokban jól és gyorsan mozognak, és ennek következménye, hogy a vízadó rétegek szennyezôdhetnek. A veszélyes hulladékok nagyobb mélységben történô elhelyezésének számos elônye van a felszíni, illetve a felszín alatti elhelyezéssel szemben. A legfontosabb elôny, hogy a szennyezô anyagok migrációja a felszínre korlátozott, vagy lehetetlen, és így elegendô idô áll rendelkezésre az instabil vegyületek lebontásához, a radionukleidek bomlásához, illetve a toxikus anyagok hígulásához. A szennyezôk típusai A természetes felszín alatti vizek számos összetevôt tartalmaznak a környezettel való kölcsönhatás következtében. A víz minôsége a különbözô vegyületek mennyiségétôl függ. Ezek mennyiségét a felszíni vizekhez hasonlóan koncentrációban (mg l) adják meg. A kationok közül a Ca 2+, Mg 2+, Na +, az anionok közül a HCO 3 -, SO4-2, és a Cl - fordulnak többnyire elô. Általában kisebb koncentrációban fordulnak elô a K +, Fe 2+, Fe 3+, F -, B -, NO 3 - és CO3-2. Ezeken kívül nyomokban még más elemek is elôfordulhatnak, de 0,1 mg l-nél kisebb koncentrációban. A fôbb szennyezô anyagok a talajvízben a nitrát, a nehézfémek és néhány nyomokban levô nem fémes és szerves vegyület. 9

6 10 A nitrát fô forrása a mezôgazdasági tevékenység keretében végzett gondatlan mûveletek illetve a szennyvíztározók. A nitrát nem kívánatos jelenléte világszerte súlyos gondot jelent a nagyobb vízbázisok esetében. Bár a nitrogén fô formája a talajvízben a nitrát, de az oldott nitrogénvegyületek közül az ammóniumion (NH 4 +), az ammónia (NH 3 ), nitrit (NO 2 - ) nitrogén oxid (N2 O) és szerves nitrogén formájában is elôfordulhat. A nitrát a felszínen, a feltalajban és a sekély altalajban elhelyezett nitrogénben gazdag hulladékokból illetve szennyvízbôl is származhat. Az átalakulási folyamat rendszerint a talajvíz fölötti talajzónában játszódik le, ahol szervesanyag és oxigén bôségesen van jelen. Az átalakulást követôen a nitrát az a forma, amely a talajvizet szennyezi. Ennek oka, hogy koncentrációt nem korlátozza az oldhatóság és a nitrát igen mozgékony a talajvízben. Ezért általában a talajvízzel mozog, átalakulás nélkül, és minimális vagy nincs késleltetés. Az utóbbi években a toxikus nehézfém-ionok talajvízben való mozgása került az érdeklôdés középpontjába, különösen, amelyek maximális megengedett mennyisége az ivóvízszabványokban is szerepel. Így az Ag +, Cd 2+, Cr 6+, Cu 2+, Hg 2+, Mn 2+ és Zn 2+. Ezek koncentrációja a talajvízben ritkán haladja meg a megengedhetô határértéket. A koncentráció a forrástól és a kémiai környezettôl függ. A szennyezett talajvízben ezek koncentrációja általában 1 mg l alatt van. Az alacsony koncentráció oka az ásványok és amorf vegyületek oldhatósága és az anyagásványokon vagy a vas illetve mangán-hidroxidokon, illetve szerves anyagokon történô adszorpció. Így a nehézfémek koncentrációját az oldhatóság és az adszorpciós folyamatok befolyásolják. A nem fémes szennyezôk közül egynéhányra különös figyelmet fordítanak a talajvíz vizsgálatokban. Ilyenek a szén, a klór, kén, nitrogén, fluor, arzén, szelén, foszfor és a bór. Oldott formában a szelén, a klór és a kén a legtöbbször természetes és szennyezett talajvízben jelentôs mennyiségben fordul elô. Valamennyi talajvíz tartalmaz természetes eredetû, oldott szervesanyagot. Ezek a vegyületek általában a humin- illetve fulvó savak, amelyek a víz minôsége szempontjából nem jelentôsek. Az emberi tevékenységbôl származó szerves vegyületek nagy gondot okoznak. A szerves vegyületek változatossága igen jelentôs. A mesterséges szerves anyagok száma megközelíti a 2 milliót. A gond, hogy ezek jelentôs része ellenáll a biológiai lebontásnak. Több mint 1200 szintetikus vegyületet határoznak meg az ivóvízellátás keretében. A szerves vegyületek a peszticidek használatából, a szennyvíztározókból, a kôolajszármazékok tárolásából-szállításából származhatnak. A szennyezô anyagok terjedése a talajvízben A szennyezô anyagok talajvízben való terjedését számos törvény illetve jelenség befolyásolja. Ezek a következôk: a talajvíz szivárgásának Darcy törvénye az advekció a diszperzió az adszorpció a degradáció az elegyítetlen mozgás. A talajba leszivárgó szennyezô anyagok amint elérik a talajvizet mozgását, terjedését, terjedésük sebességét a talajvíz szivárgásának Darcy törvénye befolyásolja. A talajvízben lévô szennyezô anyagok viselkedése a talajvízben ezek fizikai és kémiai tulajdonságaitól és terjedésüket befolyásoló folyamatoktól függ. A vízszennyezés hatása A vízszennyezés hatására a felszíni és felszín alatti vizek minôsége oly módon változik meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken vagy megszûnik. ALKALMAZÁS Kutatási munkánkat a 2002-es évben kezdtük. Jelentôs szerepet töltött be a helyi orvosi rendelô munkatársaival kialakult kapcsolatunk, ahonnan a családorvosok adatbázisából válogathattuk ki azokat a kutakat, melyek vizét terhes anyukák és a csecsemôk fogyasztják. Így összesen 52 kútnak a vizét sikerült elemzés alá helyeznünk. Analíziseink gyakorlati oldalához az IRS STANDARD ROMAN, illetve a STAN- DARD DE STAT forrásanyagok nyújtottak hátteret. Az IRS STANDARD ROMAN SR /478-as közlönye közzé teszi a 3.3-as cikkelyben a fogyasztásra alkalmas ivóvíz összetételének határértékeit. Ez alapján a megengedett fogyasztói értékeket tartalmazza az 1. táblázat. Szerves anyag NO - 2 NO - 3 KMnO 4 -ban m. mg/l mg/l mg/l 10 0, táblázat 11

7 12 13 Az alábbi táblázatokban tüntettük fel a mérési eredményeket évekre lebontva. Kiemeltük azon értékeket, melyek a megengedett fogyasztói határ fölé estek (az 1. táblázat alapján) 2002-es évi eredmények értékei mg/l-ben kifejezve Kútvíz NH 4- NO 2 - NO 3 - Sz.a. Cl - 1 0,00 0,00 200,00 7,58 156,20 2 0,00 0,00 400,00 5,68 184,60 3 0,00 0,16 450,00 30,65 120,70 4 0,00 0,00 10,00 20,85 184,60 5 0,00 0,06 150,00 6,00 113,60 6 0,00 0,11 350,00 8,21 49,70 7 0,00 0,13 250,00 9,48 56,80 8 0,00 0,00 400,00 11,17 170,40 9 0,00 0,00 200,00 21,48 305, ,00 0,00 150,00 7,28 131, ,00 0,00 200,00 8,53 170, ,00 0,00 250,00 11,69 156, ,00 0,00 300,00 15,80 184, ,00 0,16 250,00 11,06 184, ,00 0,20 250,00 16,40 213, ,12 0,00 200,00 6,79 142, ,00 0,12 150,00 19,27 85, ,00 0,00 300,00 9,79 191, ,00 0,18 250,00 8,21 71, ,00 0,00 120,00 50,54 184, ,00 0,21 50,00 9,48 21, ,00 0,25 25,00 11,06 49, ,00 0,00 90,00 8,21 78, ,00 0,00 80,00 6,95 127,80 2. táblázat Nitrát mennyiség mg/l 500,00 400,00 300,00 200,00 100,00 0,00 A nitrát ionok mennyisége mg/l Kútvíz Kútviz 1. diagram 2003-as évi mérési erdemények értékei mg/l-ben kifejezve Kútvíz NH - 4 NO - 2 NO - 3 Sz.a. Cl - 1 0,00 1,10 200,00 21,57 198,80 2 0,00 0,13 250,00 30,65 106,50 3 0,00 0,15 150,00 8,21 170,00 4 0,00 0,00 70,00 6,00 170,00 5 0,00 0,00 60,00 15,16 99,40 6 0,00 0,00 100,00 7,26 28,40 7 0,00 0,12 70,00 7,20 71,00 8 0,00 0,32 80,00 6,63 99,40 9 0,00 0,00 120,00 9,16 156, ,00 0,00 300,00 37,60 142, ,00 0,08 70,00 30,02 42, ,00 0,11 120,00 18,96 113, ,00 0,11 68,00 4,95 106, ,00 0,00 58,00 7,11 85, ,00 0,08 150,00 6,32 78, ,00 0,05 115,00 11,06 56,80 3. táblázat

8 14 15 A nitrát mennyiség mg/l 2003-ban A 2004-es évi eredmények nitrát mérései (mg/l) Nitrát mennyiség (mg/)l Kútvíz Kútvíz Nitrát mennyiség mg/l 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0, Kútvíz Kútvíz 2. diagram 3. diagram 2004-es év méréseinek eredményei mg/l-ben kifejezve Kútvíz NH - 4 NO - 2 NO - 3 Sz.a. Cl - 1 0,00 0,15 110,00 10,11 149,10 2 0,00 0,00 3,00 5,05 14,20 3 0,00 0,00 200,00 10,74 113,60 4 0,00 0,00 220,00 11,06 127,80 5 0,00 0,21 75,00 4,74 28,40 6 0,00 0,00 110,00 6,63 163,30 7 0,00 0,18 90,00 4,10 21,30 8 0,00 0,00 81,00 4,74 106,50 9 0,00 0,00 121,00 12,32 198, ,00 0,42 142,00 31,60 241, ,00 0,00 140,00 23,60 433, ,00 0,00 79,00 12,95 21,30 4. táblázat Összehasonlítva a STAS-értékeket az általunk végzett borvíz analízis eredményeivel megfigyelhetjük, hogy a legtöbb kút vizének szerves anyag, illetve NO3- ion mennyiségi értékei magasabbak a megengedettnél. A RÁK ÉS A METHEMOGLOBIN A egészséges sejtek rákos sejtté történô átalakulása a sejtek öröklött információkat hordozó anyagában, a DNS-ben történô változás következménye. Az öröklött információk változást szenvedhetnek kémiai anyagokkal való kontakt során is. Bebizonyosodott, hogy a rák keletkezéséhez több tényezô együttes fennállása szükséges. Tény az is, hogy a káros környezeti hatások és a helytelen táplálkozás a rákos megbetegedések közel 90 %-áért felelôsek. Mivel a káros hatásokra az emberek nem egyformán reagálnak, ezért általában nem károsító tényezôkrôl, hanem inkább rizikófaktorról kell beszélnünk. Rizikófaktor az ivóvizek és a táplálék nitrát- és nitrit szennyezettsége. A nitrát (NO 3 - ) hatásai a. elsôdleges: irritálja a belek nyálkahártyáját. b. másodlagos: belôle nitrit (NO 2 -) keletkezik, amely az alábbiak szerint reagálhat:

9 HbFe 2+ O 2 + 4NO H2 O 4 HbFe 3+ OH + 4NO O2 Hemoglobin Methemoglobin 2. R 2 NH + HNO 2 H +(ph=4) H 2 O + R 2 N NO Amin vagy amid Nitrózamin MEGELÔZÉS A gyergyói medence emberének mindennapi életében a kútvízfogyasztás helyet kapott. Láttuk az elôbbi gondolatokból, hogy lehet rizikófaktora a rákos megbetegedéseknek. Mentalitási okok miatt nagyon nehéz tudatosítani a fogyasztó tömegben a potenciális veszélyeket. Erre jó példa egy középkorú ember nyilatkozata: nagyapám es eszt itta, s méges 95 évig élt. Valójában a múltban is ennek a kútnak a vizét fogyasztották, viszont az évtizedek során annak összetétele, milyensége nagy változásokon ment át. Mi két alternatívát találunk megoldásnak: 1. A kút vizének tisztítása elméleti megközelítéssel lehetséges, viszont permanens munkát igényel. 2. A kanalizálás megoldása jó hír: elkezdôdött a kanalizálási folyamat, erre anyagi háttér a 3.2-es Sapard pályázat megnyerésébôl származik. A VIZES ÉLÔHELYEK VIZSGÁLATA A NAGY-KÜKÜLLÔ MENTÉN: SAVASSÁG ÉS KÉTÉLTÛ FAUNA Kertész Melinda-Karola és Simó Imre Mircea Eliade Fôgimnázium, Segesvár, Románia Felkészítõ tanár: Hártel Tibor, Simó Edit A környezetünkben végbemenô kémiai változások módosítják a légkör és a talaj savbázis jellegét. Az életteret biztosító légkör, talaj és természetes vizek állapotától függ az élet minôsége. Az esôvíz enyhén savas kémhatású, ami a benne oldott széndioxidnak tulajdonítható. Ennek a tiszta esôvíznek a ph értéke megközelítôleg 5,6. Az ember környezetszennyezô tevékenysége eredményeként az esôvíz savasabb, ph-értéke alacsonyabb ennél az értéknél. Az esôvíz savasságának további növekedését többnyire a kénvegyületek és a nitrogén oxigénnel alkotott vegyületei okozzák. Az ember földi tevékenységének együttes hatásai nemcsak egyes fajok hanyatlásában mutatkoznak meg, hanem egész ökológiai rendszerek és tájegységek mind omladozóbb állapotában is, mint pl Romániában: Levegôszennyezés szempontjából veszélyesnek minôsülô területek Romániában: Copsa Mica (Kiskapus), Zlatna (Zalatna), Baia Mare (Nagybánya) nehézfémekkel szennyezett területek (réz, ólom, kadmium), kéndioxid és egyéb nemfémkohászati szennyezôdések; Hunedoara (Vajdahunyad), Calan (Pusztakalán), Galati (Galac) fôként vasoxiddal és egyéb fémkohászatból származó, leülepedô porokkal szenynyezett területek; Talajszennyezés szempontjából veszélyesnek minôsülô területek Romániában: a. vegyiszennyezés: Zlatna (Zalatna), Baia Mare (Nagybánya), Copsa Mica (Kiskapus)-nehézfémek, fôként réz, ólom, cink és kadmium jelenléte miatt veszélyes területek; Borzesti (Berkes), Onesti, Ploiesti-kôolajkitermelés miatt szennyezett területek. Légszennyezésük miatt veszélyesnek minôsülô területek: a. színesfémkohászat: Copsa Mica (Kiskapus), Zlatna (Zalatna), Baia Mare

10 18 (Nagybánya) nehézfémek (réz, ólom, kadmium) valamint kén-oxidok és lebegô szennyezôdések Nagybányán. Dolgozatunkban összefoglaljuk a kétéltûpusztulással kapcsolatos felméréseink eredményeit. Ezeket a felméréseket a Nagy-Küküllô völgye mentén végeztük. A KÉTÉLTÛEK GLOBÁLIS PUSZTULÁSÁRÓL A kétéltûeket nem védi bunda, tollazat vagy pikkelyek, csupán egy vékony bôr, mely átjárható a levegô és a víz számára. Jelenleg ôk a föld legöregebb szárazföldlakó gerincesei, mintegy 350 millió éve élnek, túlélve meteor-becsapódásokat, jégkorszakokat, vulkánkitöréseket, a dinoszauruszok születését és pusztulását és más fajok megjelenését. Mindennek ellenére a kétéltûek jelenlegi helyzete riasztó. A kétéltû populációk pusztulását világszerte jelzik, bizonyos fajok még a legvédettebb nemzeti parkokból is eltûntek, ugyanakkor a torz fejlôdésû egyedek gyakorisága is megnôtt. Fontosabb pusztulást okozó tényezôk: Az élôhely tönkretétele és megváltozása. A vízben szaporodó fajok életciklusa kötelezô módon két szakaszt foglal magába: egy vízi periódust (szaporodás, lárvák fejlôdése) és egy szárazföldi periódust, ahol a frissen átalakult kisbékák szétterjednek, és ahol a felnôttek élnek. Emiatt az egyik élôhely (vízi vagy szárazföldi) tönkretétele a helyi populációk csökkenését okozhatja. Éghajlatváltozás. Megfigyelték a kétéltûek populációinak csökkenését olyan helyeken is, ahol semmilyen emberi perturbációt nem észleltek. Itt a pusztulás okozói: a globális éghajlatváltozás és az ózonréteg vékonyodásával járó növekedô UV-B sugárzás. Járványos megbetegedések. A járványok kitörésének oka lehet természetes vagy antropogén. Kevés információ van a járványok kitörésének pontos okáról és a járványok terjedésérôl. ph és más szennyezô anyagok. A savasságnak komoly negatív hatása van sok vízi állatfajra, köztük a kétéltûekre is. A savasság növelheti más szennyezô anyagok toxicitását. A kétéltû fajok érzékenysége a savasság iránt fajonként, populációnként változhat a körülményektôl függôen. A savasság csökkenti a túlélési valószínûséget, növeli a fejlôdési rendellenességeket, negatívan hat az embrionális fejlôdésre. A savas közegben átalakult gyepi békáknak rövidebb a testhossza, mint a semleges közegben átalakult békáké. A savas közegben élô ebihalak lényegesen kisebb mennyiségû táplálékot fogyasztanak, mint a semleges közegben élôk. Mindennek fontos hatása lehet a felnôtt kor elérésekor, amikor az egyedek rátermettségének a csökkenését eredmé- nyezheti. A savasság hatására csökken a lárvák mobilitása, és nô a kitettségük a predációra. A toxinok változásokat okozhatnak az organizmusokban molekuláris, celuláris, szöveti és individuális szinten. Mindez populáció szinten is kifejti hatását abban az esetben, ha a toxinoknak kitett egyedszám nagy. A kétéltûek, mind a lárva, mind pedig a kifejlett stádiumban kitettek a xenobiotikumoknak. A kétéltûek ellenállóbak a kolineszteráz inhibitorokra (egy általánosan használt peszticidcsoport), mint más gerinces csoport. A szénkitermelés eredményeképpen viszamaradt szén és hamu napjainkban egyre gyakoribb szennyezôforrás a természetben, mert sok nyomelemet tartalmaz (As, Cd, Cr, Cu, Hg, Se), melyek felhalmozódhatnak a természetben. A szénrakások által szenynyezett vizekben élô kétéltûek rendellenesen fejlôdnek. A TERÜLET LEÍRÁSA A Nagy-Küküllô völgye Románia középsô részében található. Vizsgálatainkat 2004-ben végeztük a Nagy-Küküllô völgyében, egy körülbelül 101 km hosszú és 26 km széles területen. A területet erdôkkel borított dombság jellemzi, melyek magassága m a terület nyugati részén, és m a keleti részen. Az átlag hômérsékleti érték 9 C (nyugat) és 6.5 C (kelet), és a csapadék mennyiség 600 mm (nyugat) és mm (kelet) között változik. A tanulmányozott 62 vizes élôhely antropogén eredetû. Tudomásunk szerint nincsen természetes állandó víz (tó) a területen. MÓDSZEREK Vizsgálatainkat januárban kezdtük. A Romániában élô kétéltûeket robbanásszerû (explosive) szaporodási rendszer jellemzi, ami azt jelenti, hogy az ivarérett egyedek a hó megolvadásakor a vízbe vándorolnak, ahol rövid (pár hét) idôt töltenek (szaporodás). A szaporodási periódus magába foglal egy olyan rövid idôszakot (= peak activity, csúcs aktivitás, pár napig tart), amikor az ivarérett egyedek legnagyobb része a vízben van. Azért, hogy megnöveljük a valószínûségét annak, hogy szaporodó egyedeket találjunk a vízben (és a peak aktivitást is elkapjuk), és megbecsüljük a populációk méreteit, minden élôhelyet legalább négyszer vizsgáltunk meg március és április folyamán. Minden élôhelyet legalább egyszer éjszaka is megvizsgáltunk, mert több kétéltû faj éjszaka aktívabb, mint nappal (pl. gôték). A fajok, azonosítása merítôhálóval, petecsomók alapján, éjszaka elemlámpával lassan sétálva a tó sekély területein, hang (békák) és lárvák alapján történt. 19

11 20 21 A vizek savasságát (ph) és vezetôképességét (µs=mikrosiemens) egy OKATON (Singapore) ph- és vezetôképesség mérôvel mértük le, kb. 30 cm mélységben, 1 m távolságra a parttól. Az adatok elemzéséhez három mérés átlagát használtuk. A két fizikai paraméter valamint a kétéltûek fajszáma és az erdei béka populációk mérete közötti összefüggés vizsgálata mellett beiktattunk egy harmadik változót is, az erdôtôl való távolságot. Ezt azért tettük, mert irodalmi adatokból tudjuk, hogy az erdô fontos élôhelyet képvisel a kétéltûek számára, táplálékot és búvóhelyet (szárazság és hideg, valamint ragadozók ellen) biztosítva nekik. A savasságra és vezetôképességre vonatkozó adatok elôzetes elemzésébôl (1 táblázat) kiderült, hogy az ezek átlag- és szélsôséges értékei (leszámítva a Kis Kapuson mért erôsen nagy vezetôképesség értéket) megfelelnek a dombvidék hasonló vizes élôhelyeinek értékeivel, valamint a legtöbb kétéltûfaj optimális tûréshatára körül vannak (lásd lennebb). Éppen ezért nagy a valószínûsége annak, hogy a kétéltûfajok élôhely használatát és a populációik méreteit a ph és a vezetôképességen kívül, más tényezôk is befolyásolják. A szaporodási élôhely távolsága az erdôtôl egy ilyen potenciális tényezô. A 62 vizsgált vizes élõhely savasságának és vezetõképességének átlagértékei és szórásai Átlag Minimum Maximum Szórás ph Vezetõképesség elõfordulás pettyes gõte 1. ábra tarajos gõte 1. táblázat A savasság, vezetôképesség és az erdô távolságának a hatását a vizes élôhelyekben talált kétéltûfajok számára Pearson korrelációval vizsgáltuk. EREDMÉNYEK ÉS TÁRGYALÁS A vizsgált területen 10 kétéltûfajt azonosítottunk: tarajos gôte (Triturus cristatus), pettyes gôte (T. vulgaris), sárgahasú unka (Bombina bombina), barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (B. viridis), leveli béka (Hyla arborea), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), tavi béka (Rana ridibunda), erdei béka (R. dalmatina) és gyepi béka (R. temporaria). A különbözô fajok gyakoriságát az 1. ábra mutatja be: a tavi békát a vizsgált vizes élôhelyek 90 %-ában megtaláltuk, míg a zöld varangyot csak egy tóban találtuk meg (= 1.61 %). fajszám 2. ábra

12 22 23 fajszám fajszám vezetõképesség 3. ábra A 2. és 3. ábrák azt mutatják, hogy a fajszámot a ph és a vezetôképesség növekedése enyhén negatívan befolyásolja (ph: r=-0.34; vezetôképesség: r=-0.25). Az erdô távolsága a vizes élôhelytôl szintén negatív hatással van a vízben szaporodó kétéltû fajok számára, de az erdô távolságának a hatása erôsebb, mint a ph és a vezetôképesség hatása (r=-0.39) (4. ábra). A vizes élôhelyek savasságának és vezetôképességének az áltagértékei az 1. táblázatban vannak feltüntetve. Az értékeket összehasonlítva az irodalmi adatokkal kiderül, hogy a ph-érték a legtöbb kétéltû faj tûrôképességének optimális határán belül van ( ). Viertel (1999) több vizes élôhely vizsgálásával (Németország) ph at talált, míg Laurila (1998) Svédországban ph = 5 és 7 között mérte a vizes élôhelyek savasságát. Ezek a szerzôk nem találtak semmiféle összefüggést a kétéltûek élôhely használata, valamint a ph között. Más, Észak-Amerikában végzett vizsgálatok szerint a kétéltûek képesek felismerni és elkerülni a savas vizeket. Ezekben az esetekben a vizek savassága tág határok között változott: Freda és Dunson (1986) a távolság az erdõtõl (m) 4. ábra ph=3.9 és 7.06 közötti értékeket találtak a természetes vizekben. Harte és Hoffmann (1989) a sziklás hegységben megfigyelt kétéltû populáció-hanyatlást a vizes élôhelyek savasodásával magyarázza. Az általunk vizsgált területen és periódusban, nem figyeltünk meg az irodalomban közölt (ph=3.9, lásd fennebb) értékekhez hasonló szélsôséges értékeket. Ebbôl azt a következtetést vonjuk le, hogy a vizes élôhelyeket nem veszélyezteti savasodás. A vezetôképesség átlagértéke a vizsgált periódusban nagy (1. táblázat). Ez egyrészt a tavak magas produktivitásának (természetes ok), másrészt az emberi beavatkozásnak (gyakori nádégetés, ami megnöveli az ásványi sók koncentrációját) tulajdonítható. Kiemelendôek a Kiskapuson mért rendkívül nagy értékek: 719, 1079, 1189 és 1828 µs. A Kiskapuson vizsgált tavakban csupán egyetlen kétéltûfajt, a tavi békát találtuk, de ezek a békák szaporodási sikere ezekben a tömény vizekben 0 (petéznek, de a peték/lárvák nem fejlôdnek). A Csíki-medencében és Hátszegen mért értékek

13 24 25 A KEMÉNY-VÍZ-KÔ NYOMÁBAN Kedvek Veronika, Schaum Zsófia Patrona Hungariae Gimnázium, Budapest Felkészítõ tanár: Oláh Gábor Péter Most a kôképzô forrásokról beszélek, melyek közül sokféle van a Szepességben... A szabad ég alatt keletkeznek a tufának hívott kôzetek. Ezek könnyûségük és ritkaságuk révén a tajtékkôhöz hasonlítanak. (Georg Wernher: Magyarország csodálatos vizeirôl, 1549) µs-között mozognak (Hartel és mts.), míg a Retyezáti gleccsertavak vezetôképessége nem haladja meg a 20 µs-t (Cogalniceanu és mts.). Leszámítva a Kiskapuson mért rendkívül nagy értékeket, a talált értékek megfelelnek az adott periódusra várt értékeknek: átlagosan 590 µs. Összegzésképpen elmondható, hogy a vizes élôhelyek savassága és vezetôképessége a legtöbb kétéltûfaj esetén az optimális határokon belül van. Kiemelendô a kiskapusi szennyezett vizes élôhely, ahol egyetlen kétéltûfaj sem szaporodik. A Nagy-Küküllô menti kétéltûek vizes élôhely használatát, a populációk méreteit, valamint a kétéltû közösségeket nem a ph és vezetôképesség, hanem más, ebben a dolgozatban nem tárgyalt tényezôk befolyásolják: erdôtôl való távolság (lásd fennebb), a ragadozó halak jelenléte (negatívan), hiánya (pozitívan), vízi növényzettel való borítottság (pozitívan), mélység (negatívan), autóutak (negatívan), szántóföldek jelenléte a vizes élôhely közelében (negatívan) stb. Irodalom Freda, J. and William A. Dunson Effects of low ph and other chemical variables on the local distribution of amphibians. Copeia 2: Harte, J. and E. Hoffmann Possible Effects of Acidic Deposition on a Rocky Mountain Population of the Tiger Salamander Ambystoma tigrinum. Conserv. Biology, 3(2): Laurila, A Breeding habitat selection and larval performance of two anurans in freshwater rock - pools. Ecography.21: Viertel, B Salt tolerance of Rana temporaria: Spawning site selection and survival during embryonic development (Amphibia, Anura). Amphibia- Reptilia, 20: Kutatásaink során a víz keménységének és a belôle keletkezô vízkônek a nyomába eredtünk. I. KEMÉNY-VÍZ-KÔ Köztudott, hogy a víz egy nagyon jó, általános oldószer. Minden általunk használt víz az esôbôl származik, amely eredetileg lágy. Az esôvíz a felszíni kôzetrétegen átszivárogva fémsókat old ki, mint pl. a kalciumot és magnéziumot, melyeket utána oldott formában szállít tovább. Kemény vízrôl akkor beszélünk, ha az átlagosnál nagyobb mennyiségû oldott kalcium-, illetve magnézium-sót tartalmaz a víz. Azért nevezzük kemény víznek, mert kemény lerakódást okoznak a vízrendszerben, és ezt vízkônek nevezzük. H 2 O CO 2 Eso H 2 CO 3 CaCO 3 Ca(HCO 3 ) 2 CO 2 CaCO 3 Talajvíz H 2 O Új hegyek képzodése CaCO 3 Folyó Tengeri állatok váza Kemény-víz-kô és a kémia avagy a szén-dioxid körforgása Tenger H 2 O

14 26 1. lépés: szén-dioxid + víz szénsav 2. lépés: szénsav + kalcium-karbonát kalcium-hidrogén-karbonát 3. lépés: kalcium-hidrogén-karbonát kalcium-karbonát + szén-dioxid + víz I. kísérlet: Szén-dioxid oldása vízben Üres habszifonba szódapatronból szén-dioxidot engedtünk, majd a gázt óvatosan ioncserélt vízbe vezettük. A hordozható mérôeszközök lehetôvé tették, hogy könnyen és pontosan elvégezhessük a ph- és a hômérséklet mérését. Méréseink szerint a szén-dioxid oldódásának következtében az oldat kezdeti 8,0- as ph-ja lecsökkent ph=4,9-re, vagyis az oldat kémhatása gyengén savassá vált. Az oldási kísérlet közben az oldat hômérséklete 16,6 o C-ról 16,3 o C-ra csökkent. Következtetések 1. Ezzel a kísérlettel bebizonyítottuk, hogy a szén-dioxid vízben jól oldódik és a szén-dioxidból valóban sav szénsav képzôdik. 2. A hômérséklet csökkenése azért történt, mert a szódapatronból a habszifonba engedett gáz jelentôsen lehûlt, és a hideg szén-dioxid hûtötte le a vizet. [Egyébként a szén-dioxid oldódása vízben exoterm (hôtermelô) folyamat.] II. kísérlet: Kalcium-karbonát oldása szénsavban Üres habszifonba szódapatronból szén-dioxidot engedtünk, majd a gázt óvatosan frissen készített meszes vízbe [Ca(OH) 2 ] vezettük. Tapasztalatunk szerint a szén-dioxid bevezetését követôen a víztiszta oldatban azonnal zavarosodás, majd fehér porszerû csapadék keletkezett, amely átlátszatlanná tette a hengert. A szén-dioxid bevezetését tovább folytatva azt tapasztaltuk, hogy rövid idôn belül az oldat elkezdett kitisztulni és végül ismét teljesen víztisztává vált. Következtetések 1. A kísérlet elsô részében a meszes vízbôl a bevezetett szén-dioxid hatására kalcium-karbonát csapódott ki: Ca(OH) 2 + CO 2 CaCO 3 + H 2 O vagyis a kalcium-karbonát vízben rosszul oldódó anyag. 2. A kísérlet második részében a kalcium-karbonát a bevezetett szén-dioxid hatására feloldódott kalcium-hidrogén-karbonát formájában: CaCO 3 + CO 2 + H 2 O Ca(HCO 3 ) 2 vagyis a kalcium-hidrogén-karbonát vízben jól oldódó anyag. 3. Ezzel a kísérlettel bebizonyítottuk, hogy a mészkôrétegeken átszivárgó széndioxidtartalmú víz (szénsav-oldat) kiválóan képes oldani a mészkövet. III. kísérlet: A kemény víz és a szappan Három kémcsôbe ioncsrélt vizet, gipszes vizet [CaSO 4 ] és kalcium-hidrogén-karbonátos vizet öntöttünk. Mindhárom kémcsô tartalmához kb. ugyanannyi szappan-oldatot adtunk. Ezután mindhárom kémcsô tartalmát összeráztuk. Tapasztalatunk szerint az ioncserélt vízben dús hab képzôdött. A gipszes vizet és a kalcium-hidrogén-karbonátos vizet tartalmazó kémcsövekben viszont pelyhes csapadék képzôdött, és habképzôdés nem volt tapasztalható. Következtetések 1. Az elsô kémcsôbeli kísérlet azt a gyermekkorunk óta ismert tapasztalati tényt bizonyította, hogy a szappanból és vízbôl könnyû szappanhabot készíteni. 2. A másik két kémcsôben látott kísérletek azt bizonyítják, hogy a kalcium-sókat tartalmazó (kemény) vízben a szappan nem habzik, hanem kicsapódik: Ca C 15 H 31 COONa (C 15 H 31 COO) 2 Ca + 2 Na + szappan kalcium-palmitát (mész-szappan) Ha kemény vízben szappannal mosdunk, vagy mosunk, akkor számolnunk kell azzal, hogy a kicsapódó mész-szappan rárakódik a testünkre vagy a ruhára. II. CSAPVÍZ VEZETÉKES IVÓVÍZ A vízellátás története az emberiség történetével kezdôdött, már az elsô településeket ott hozták létre, ahol a vízigények kielégítése biztosítható volt. Méréseink az ívóvízzel (25 mérés) Osztálytársaink egy része ivóvizet hozott saját lakóhelyérôl, melyet elemzésnek vetettünk alá. Az ivóvizek keménységét is az AQUARAPID PLUSZ II. összes keménység meghatározó készlettel határoztuk meg. Eredményeink az alábbiak: 27

15 28 Következtetések 1. Méréseink szerint a budapesti ivóvizek legnagyobb része a kemény vízminôségi kategóriába sorolható, mert keménységük 14 és 21 nk közé esik. 2. Méréseink szerint a vidéki ivóvizek zöme is a kemény vízminôségi kategóriába sorolható. Kivételt képez a közepesen kemény dombóvári víz ( 9 nk ), valamint a nagyon kemény tardosi víz ( 29 nk ). Tardos ivóvizének keménysége jól érthetô, hiszen a település a Gerecse hegységben található, mely mészkôbôl épül fel. Mérési eredményeink 29 Illusztráció és összehasonlítás 1. Méréseink jó egyezést mutatnak a Fôvárosi Vízmûvek által mért adatokkal, melyek megtalálhatók a honlapon. 2. Vízkeménységi méréseink eredményét térképen is illusztráltuk. 3. Összehasonlítottuk méréseink eredményeit és a mosóporokon található vízkeménység térképet: az egyezés szinte tökéletesnek bizonyult. III. MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYVIZEI A nagy ásványvíz-fogyasztó nemzetekhez képest a magyarok egyelôre még kevés ásványvizet isznak. A fejlôdés az 1990-es évek elején kezdôdött re az ásványvízfogyasztás 65 liter/fô értékre növekedett. A magyar ásványvizek kiváló minôségét bizonyítja, hogy a Szentkirályi ásványvíz a 2004-es Párizsi Aqua-Expo-n elnyerte a legjobb külföldi szénsavmentes ásványvíz díját. Méréseink az ásványvizekkel (8 mérés és számítás) Összegyûjtöttünk többféle ásványvizes palackot. Hét magyar és egy osztrák ásványvíz keménységét mértük meg az összes keménység meghatározó készlettel. Eredményeink a következõk: Következtetések 1. Méréseink szerint a Párizsi Aqua-Expo-n fôdíjat nyert Szentkirályi ásványvíz rendelkezik a legkisebb keménységgel, és mégis kiváló ízû. 2. Az ásványvizek keménységét összehasonlítva a vizsgált ivóvizek keménységével megállapítottuk, hogy az ásványvizek akár 2-3-szor keményebbek. Az ásványi anyagok pótlása szempontjából jobb az ásványvizek fogyasztása. 3. Méréseink jó egyezést mutatnak a címkék alapján számított értékekkel. Minden mérésünk eredménye kissé nagyobb, mint a számított. 4. Az osztrák ásványvíz (Römerquelle) keménység szempontjából nem tér el a vizsgált magyar ásványvizektôl. IV. EGÉSZSÉG A víz élettani szerepe rendkívül sokrétû az ember szervezetében. Az emberi szervezet igen takarékosan bánik vízkészletével, hiszen naponta mindössze kb. 2,6 litert választ ki, amit táplálék- és folyadékfelvétel útján pótolnunk kell. Kutatások bizonyítják, hogy a túlságosan lágy víz elôsegíti a szív- és érrendszeri betegségeket. Egy új finn kutatás szerint minden egyes keménységifok-növekedés 1 %-al csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

16 30 Méréseink és számításaink pezsgôtablettákkal (8 mérés és számítás) Összegyûjtöttünk nyolcféle kalcium- és magnézium tartalmú pezsgôtablettát. Mindegyikbôl vízzel 800 cm 3 üdítôitalt készítettünk, hogy könnyebben mérhessük összes keménységüket. Eredményeinket az alábbi táblázat tartalmazza Eredményeink V. VÍZLÁGYÍTÁS A vízkeménység sok országban és hazánkban is használt mértékegysége az ún. német keménységi fok. Egy német keménységi fokú (jele: nkº, vagy dhº) az a víz, amelynek egy literében 10 mg kalcium-oxiddal egyenértékû kalcium- és magnézium-só található oldott állapotban. A vizek keménységük alapján osztályozhatók. A leggyakrabban alkalmazott vízkeménységi kategóriák: < 7 nkº (dhº) : lágy víz 7-14 nkº (dhº) : közepesen kemény víz nkº (dhº) : kemény víz > 21 nkº (dhº) : nagyon kemény víz 31 Az idô múlásával a vízkô kemény és vastag réteggel vonja be nem csak a mosógép fûtôszálait (amint azt a médiában nap mint nap látjuk), hanem a kazánok belsejét, a kávéfôzô gépét, a a csaptelepeket, a szanitereket és melegvizes vezetékeket; komoly kárt okozva olyan más háztartási berendezéseikben is, melyek vizet használnak fel mûködésükhöz. Élettartalmuk jelentôs mértékben lerövidül, hatásfokuk romlik, és a karbantartásuk egyre több költséget emészt fel. A lágyabb víz egyéb elônyeirôl bemutatunk három képet Következtetések 1. A Vital mag tablettából készített ital keménységét nagyon pontosan sikerült meghatároznunk. Mérésünk hibája alig több, mint 1 %. 2. A kéménység pontos meghatározását zavarta, hogy az italok nagy részében a kalcium- és magnézium-vegyületek (pl. CaCO3 és MgO) nem oldódtak fel teljesen, és zavaros maradt a minta. Nehezítették a mérést a tabletták színezékei is. A zárójelbe tett eredmények ezeket a pontatlanságokat tükrözik. 3. A pezsgôtablettákból készített italok sokszorosan keményebbek, mint az ivóvizek és az ásványvizek. Ásványi anyagok pótlása szempontjából ezek fogyasztása a legelônyösebb. 4. Kiszámítottuk, hogy 1 db Calcium-Sandos tablettával annyi kalcium jut szervezetünkbe, mint 16 liter Szentkirályi vagy 7 liter Römerquelle ásványvízzel. CSILLOGÓ POHARAK

17 32 A víz keménységét okozó kalcium- és magnézium-ionok részleges vagy teljes eltávolítását vízlágyításnak nevezzük. Tanulmányaink során már részletesen megismerkedtünk a vízlágyítási módszerekkel (desztillálás, termikus lágyítás, csapadékos lágyítás és ioncsere). Most kísérletekkel bizonyítottuk mindazt, amit eddig csak megtanultunk. SELYMESEBB ÉRZÉS, NINCS VISZKETÉS IV. kísérlet: Termikus lágyítás Gellérthegyi kristályvizet és budapesti ivóvizet töltöttünk egy-egy fôzôpohárba, majd mindkettôt felforraltuk. 5 percnyi forralás után a vizeket lehûtöttük. Megmértük a kiindulási vizek és a termikus kezelés utáni vizek összes keménységét. Tapasztalatunk szerint már forralás közben is látható volt, hogy a vizek kissé megzavarosodtak: a csapvíz kevésbé, az ásványvíz erôteljesen. Lehûtés után a csapvízben kevesebb, az ásványvízben sokkal több fehér üledék volt. A csapvíz keménysége 16 nkº-ról 9 nkº-ra csökkent, az ásványvíz keménysége pedig 40 nkº-ról 19 nkº-ra csökkent. Következtetések 1. A kicsapódott anyag a vízkô (CaCO 3 ). 2. A keményebb víz ugyanakkora mennyiségébôl több vízkô tud kicsapódni. 3. A termikus lágyítással vizeink összes keménysége kb. 50 %-kal csökkent, vagyis a módszer alkalmas vízlágyításra. V. kísérlet: Csapadékos lágyítás Kalcium-klorid-oldat egyik részletéhez nátrium-karbonátoldatot, másik részletéhez nátrium-foszfát-oldatot öntöttünk. Tapasztalatunk szerint mindkét esetben azonnal fehér, pelyhes csapadék keletkezett. Következtetések 1. A vegyszeres kezelés hatására az oldott kalcium-ionok kicsapódtak: Ca 2+ + CO 3 2- CaCO 3 3 Ca PO 4 3- Ca 3 (PO 4 ) 2, vagyis a kalcium-karbonát és a kalcium-foszfát is vízben rosszul oldódó anyag. 2. A csapadékos lágyítással vizeink keménysége biztosan csökkent, hiszen az oldott kalcium-ionok kicsapódtak: vagyis ez a módszer is alkalmas vízlágyításra. VI. kísérlet: Ioncserélôk és radiátorok vizének ellenôrzése Kémiai laboratóriumunkban is és a kazánházban is mûködik ioncserélô berendezés. Mérésünk szerint a laboratóriumi ioncserélôbôl vett víz összes keménysége 0.3 nk º és 1 nk º közötti. A kazánházi ioncserélôbôl vett víz összes keménysége 9 nk º-nak adódott! Mérésünk szerint a fôköri (radiátorokban levô) víz összes keménysége 0,06-0,09 nkº között van. Következtetések és javaslat 1. A laboratóriumi ioncserélôbôl távozó víz még elfogadható minôségû. 2. A kazánházi ioncserélôbôl távozó víz minôsége már nem felel meg az elôírt határértéknek, amely a mi esetünkben (is) 0,1 nk º. Közel százszoros keménységet mértünk!!! Javasoltuk a mûszaki vezetônek a lágyító azonnali regenerálását. 3. A fôköri (radiátorokban levô) víz összes keménysége megfelel az elôírásoknak, mert az 0,1 nkº alatti. VI. HARC A VÍZKÔ ELLEN VII. kísérlet: Vízkôellenes termékek vizsgálata A reklámokból is közismert Calgon-t és a Csillag vízlágyítót hasonlítottuk össze. Tapasztalatainkat és a megszerzett információkat táblázatban rögzítettük. 33

18 34 lázat tartalmazza: Következtetések 1. Mindkét vízkôoldó közel tíz % savat tartalmaz, kémhatásuk erôsen savas. 2. A márvány a sósavtartalmú vízkôoldóban gyorsabban oldódott, de mindkettô teljesen feloldotta a márványdarabot. 3. A mészkôpor a márványhoz hasonlóan viselkedett a két vízkôoldóban. CaCO HCl CaCl 2 + H 2 O + CO 2 márvány, mészkô 35 (15 mosás/doboz) 750 Ft/15=50 Ft 299 Ft/15=20 Ft Következtetések 1. Mindkét vízlágyító közel 1/3 részben vízben oldhatatlan zeolitot tartalmaz, amely ioncsere révén lágyítja a vizet. 2. Mindkét vízlágyító komplexképzô anyagot is tartalmaz: a Calgon polikarboxilátot, a Csillag foszfátot. Környezetvédelmi szempontból a Csillag kedvezôtlenebb, mert sok foszfátot tartalmaz, amely tavakba kerülve eutrofizációt okoz. 3. Méréseink szerint az indikátoros ph méréssel 1 egységet tévedtünk. 4. Számításunk szerint a Csillag vízlágyító tûnik gazdaságosabbnak. 5. Sok háziasszonynak az a véleménye, hogy mire a mosógép vízlágyító nélkül esetleg tönkremenne a vízkôtôl, a vízlágyítóba fektetett pénzbôl egy új mosógép is kijönne. VIII. kísérlet: Vízkôoldók vizsgálata Kétféle vízkôoldót vizsgáltunk: a sósavat (HCl) tartalmazó Chemitat vízkôoldót, és a foszforsav (H 3 PO 4 ) tartalmú Lithosolv vízkôoldót. Megmértük az oldatok ph-ját, és márvány, illetve mészkôpont oldottunk bennük. Tapasztalatainkat a következõ táb- IX. kísérlet: Vízforraló vízkô-menetesítése Vízforraló készülékbe annyi sósavat (HCl) tartalmazó Chemitat vízkôoldót töltöttünk, hogy a fûtôszálat ellepje. Kezdetben nagyon heves pezsgést tapasztaltunk. Egy perc alatt végbement a reakció, mert a pezsgés megszûnt. A vízforralót alaposan kiöblítettük, és azt tapasztaltuk hogy a fûtôszál kifényesedett. Következtetések 1. A vízkôoldó alkalmas volt a vízkô tökéletes eltávolítására. CaCO HCl CaCl 2 + H 2 O + CO 2 vízkô X. kísérlet: Gerbera kemény víz vízlágyító mágnes Azt vizsgáltuk, hogy hatással van-e a vágott virág tartósságára a használt víz keménysége. Három fôzôpohárba vizet töltöttünk: az elsôbe természetes ásványvizet (nagyon kemény), a másodikba szintén ugyanezt az ásványvizet és egy vízlágyító mágnest, a harmadikba pedig ioncserélt vizet (nagyon lágy 1 nk o alatt). Virágüzletben vásároltunk 6 szál teljesen egyforma, szép gerberát. Tapasztalatunk szerint leghamarabb (1 nap után!) az ioncserélt vízben hervadtak el a gerberák, majd a mágnest is tartalmazó ásványvízben (2 nap után). Legtovább (3 nap) a mágnes nélküli ásványvízben virítottak a gerberáink.

19 36 Következtetések 1. A vágott virág a lágy vízben nagyon gyorsan elhervadt, jelezve, hogy a növény nem igazán optimális életkörülmények közé került. 2. A gerberák további virítását segíti a keményebb víz használata. 3. A vízlágyító mágnes hatásosságát bizonyítottnak láttuk, mert a víz úgy viselkedett a mágnes hatására, mintha lágyabb volna: hiszen hatására hamarabb elhervadtak a gerberák. A gerberák elhervadása után a fôzôpoharakat ioncserélt vízzel feltöltöttük az eredeti mennyiségre, hogy megvizsgáljuk keménységüket, vezetôképességüket és kémhatásukat. Méréseink eredményét az alábbi táblázat tartalmazza: A tea frissen a leghasznosabb. Ha állni hagyjuk, akkor színe megsötétedik és felülete lepedékessé ( bôrössé ) válik. XI. kísérlet Fekete teák vizsgálata Megmértük a budapesti csapvíz és a kémia labor ioncserélôjébôl kijövô víz összes keménységét. Elôbbi 15 nk o -ú, utóbbi 1 nk o -ú volt. A kétféle víz segítségével két különbözô fekete teából fôztünk teát, úgy, hogy 300 cm 3 forró vízbe 1-1 filtert tettünk. Vizsgáltuk a teák átlátszóságát (zavarosságát), színét és a tetejükön képzôdô hártyákat. Tapasztalatainkat a két kép és a táblázat tartalmazza. 37 Tapasztalataink Következtetések 1. A vízlágyító mágnes valójában nem lágyította meg a vizet, csak a víz viselkedik úgy, mintha lágyabb lenne. 2. A kezdeti keménységet okozó sók egy része kivált a fôzôpohár falára illetve felszívódott a gerberákba, ezért mértünk 32 nk o keménységet a kezdeti 40 nk o helyett. VII. TEA ÉS VÍZKEMÉNYSÉG A tea a víz után a világ második legtöbbet fogyasztott itala. Neve jelentése: isteni nedû, amelyet a görög Thea (istennô) szóról neveztek el. A tea délkelet-ázsiai eredetû örökzöld cserje. Nem elég azonban megvenni a legfinomabb teát, figyelembe kell venni a rendelkezésre álló víz minôségét is. A túlságosan kemény víz tönkre teheti a legfinomabb tea ízét, aromáját is. A lágy víz pedig a közönséges teát is feljavíthatja. Szakemberek szerint a teafôzéshez legalkalmasabb a 10 keménységi fokú víz. XII. kísérlet Kamilla tea vizsgálata Sem a lágy, sem a kemény vízbôl készített kamillavirág-tea nem zavarosodott meg, és nem képzôdött rajta hártya sem. XIII. kísérlet Penészedési kísérlet Az elkészített teákat (mind a hat pohárral) a téli szünetre letakartuk alufóliával. Egy hónap elteltével a teák egy része bepenészedett. Az ioncserélt vízbôl készülteken összefüggôbb volt a penésztelep, míg a csapvízbôl készülteken több, kisebb penészfolt képzôdött.

20 38 A kamillán alig-alig volt penész. Ez a kísérlet is azt bizonyítja, hogy a kamilla anyagai gyulladáscsökkentô (baktérium- és gomba-ölô) hatásúak. VIII. A KÔKÉPZÔ FORRÁSOK VIZÉNEK TITKAI 39 XIV. Teafôzés ásványvízbôl teakóstolás Ebben a kísérletben három különbözô keménységû vízzel kísérleteztünk: egy nagyon kemény (40 nk o -ú) ásványvízzel, ioncserélt vízzel, és a kettô 1:1 arányú keverésével elôállított kb. 20 nk o keménységû vízzel. Mindháromból Earl Grey teát fôztünk. Megkóstoltuk mindhárom teát, de nem tudtuk eldönteni, melyik a legfinomabb: egyenlô szavazatot kapott a lágy és a nagyon kemény tea is. Esztétikailag azonban a lágy vízbôl készült teát tartottuk a legszebbnek. A háromféle keménységû tea tetején képzôdött hártyát mutatja a fenti kép. XV. Teafôzés vízlágyító mágnessel Ebben a kísérletben két Earl Grey teát fôztünk budapesti ivóvízbôl (15 nk o ), azonban az egyikbe vízlágyító mágnest is tettünk. Azt vizsgáltuk, hogy a tea külsô megjelenésére hatással van-e a vízlágyító mágnes. Tapasztalatunk szerint a mágnessel kezelt vízzel fôzött tea kissé tisztább, átlátszóbb volt, és a tetején is kevesebb hártya képzôdött. Következtetések 1. Tapasztalatunk szerint a fekete teák tetején a hártya képzôdése valóban összefüggésben van a víz keménységével: minél keményebb a víz, annál gyorsabban és vastagabb méretben képzôdik a hártya. 2. A kamilla tea bôrösödése sokkal lassúbb folyamat, mint a fekete teáké, vagyis nem csak a keménység játszik szerepet a bôrösödés kialakulásában (polifenolok, lipidek). 3. A rendkívül kemény vízbôl fôzött fekete tea nemcsak bôrösödik, hanem csapadék is keletkezik benne. 4. A teák ízének egységes megítélésében még van mit fejlôdnünk. 5. A vízlágyító mágnes hatásosságát a teakészítés során bizonyítottnak láttuk: a víz úgy viselkedett a mágnes hatására, mintha lágyabb volna. I. Miért képzôdhet mésztufa a Melegmány-völgyben? A Nyugati- és a Keleti-Mecsek határán, Pécs és Mánfa közigazgatási területén fekszik az 1957-ben védetté nyilvánított Melegmány-völgy Természetvédelmi Terület, amely ma már a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A patakok medrében mésztufa lépcsôk, gátak képzõdtek, amelyek közül a legnagyobb a mintegy 8 méteres Melegmányi vízesés. A mésztufa képzôdése felszíni karsztjelenség: a felszínre kerülô nagy oldott mésztartalmú víz olyan helyeken, ahol a folyása meggyorsul, a szén-dioxidot leadja. Ennek következtében a benne oldott mész is kicsapódik, lerakódik a mederben, és az abba belehullott ágakon, leveleken kéregszerû bevonatot képez. A kicsapódó mész keveredve az erózió által szállított üledékkel, laza porózus képzôdményt alkot. Az így keletkezett kôzetbôl egy idô után eltávoznak az elkorhadt növényi maradványok, ezért lyukacsos szerkezetûvé válik. Mivel a mész mindig a meredekebb esésû meder szakaszban rakódik le, ezeken a pontokon kis gátak alakulnak ki, amelyek a patakot egy szakaszon visszaduzzasztják. Így a meredek esésû hosszabb mederrészek tavacskák sorozatává alakulnak, melyeket vízesések kötnek össze.

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24. 1 Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: A megoldásra rendelkezésetekre

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap 1. Írd le a következő elemek és vegyületek kémiai nevét: 1.NaOH, 2.Ca, 3.Mg, 4.CaCO 3, 5.NaCl, 6.Na 2 CO 3 7.CaSO 4, 8.Ca(OH) 2, 9.CaO, 10CO 2, 11.HCl, 12.Na,

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szennyezőanyag transzport a talajban III. 58.lecke A felszín alatti vizek szennyező

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 2. fejezet 1. óra Műveltségi terület: A mindennapok kémiája és környezetvédelmi ismeretek Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere:

Részletesebben

A felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti

Részletesebben

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005) OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása A korrózió elleni védekezés módszerei Megfelelő szerkezeti anyag kiválasztása és alkalmazása Elektrokémiai védelem A korróziós közeg agresszivitásának csökkentése (inhibitorok alkalmazása) Korrózió-elleni

Részletesebben

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE Mi van a természetes vizekben? oldott anyagok és lebegő szennyezések is Az eső és a hó tartalmaz e szennyezést? nem, ezek a legtisztábbak A csapadékvíz csak a gázokat oldja

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Vízfelvétel és mozgás a növényben Vízfelvételt befolyásolja: besugárzás (növény) hőmérséklete Páratartalom (% v. HD) EC (magas

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Összefoglalás2. +oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Nitrogén Foszfor Szén Gyémánt, grafit szilícium Szén-dioxid, Nitrogéndioxid Foszforpentaoxid Szénmonoxid Szilíciumdioxid Salétromsav Nitrátok foszforsav

Részletesebben

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező!

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező! Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 7. Időtartam: 45 Kísérletek jóddal KÉMIA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI Balesetvédelmi rendszabályok megbeszélése. A kísérletek során felmerülő veszélyforrások megbeszélése. A tálcán

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán

Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán Tárgyszavak: fizikai vízelőkészítés; alkímia, foszfátozás. Vegyünk egy speciálisan megformázott könnyűfém

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben