A ZSIDÓSÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZEREPE HAJDÚ-

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ZSIDÓSÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZEREPE HAJDÚ-"

Átírás

1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 129 A ZSIDÓSÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI SZEREPE HAJDÚ- NÁNÁSON (A KEZDETEKTŐL 1848/49-IG) HUSVÉTH ANDRÁS B ár Magyarországon az államalapítás kora óta kimutatható a zsidóság jelenléte, ennek nyomai a Hajdúságban csak jóval később lelhetők fel. A zsidó népesség egészen a XVIII. századig elenyésző számban élt az országban, nagyobb tömegben csak Mária Terézia és II. József uralkodása idején érkeztek az országba. Az ekkor még főleg nyugatról, a cseh-morva térségből érkezőket a XIX. század elején újabb nagyobb bevándorlási hullám követte. Az ekkor érkezők már keletről, Galíciából jöttek Magyarországra. Ez a zsidó népesség jelent meg a Hajdúság térségében, és Hajdúnánáson is. Az újonnan érkező népcsoport főleg kereskedelemmel foglalkozott. A zsidók túlnyomó többsége ekkoriban vándorkereskedő volt, azaz a vidéket járva házaló árusításból, apró-cseprő dolgok eladásából és felvásárlásából éltek. Nagy tömegű áru sosem lehetett náluk, mivel általában nem volt lovuk, így gyalogosan közlekedve csak annyi portékát tudtak magukkal vinni, amennyit elbírtak. A zsidók módosabb rétege már állandó üzlettel rendelkezett. Ezek többsége falusi szatócsbolt volt, ahol a vidéki élethez nélkülözhetetlen ezernyi apróságot árulták. A zsidóság legfelső rétege a távolsági kereskedelmet folytatók, vásározók, hadi beszállítók, illetve azok a házi zsidók voltak, akik valamelyik nagybirtokos mezőgazdasági termékeinek forgalmazására szakosodtak. A zsidóság megtelepedése Hajdúnánáson A térség települései nem szívesen fogadták be a zsidókat. Hajdúnánás városi jegyzőkönyvi mutatója 1771-ben tartalmaz először utalást arra, hogy a város vezetése intézkedést hozott a városba betelepülni kívánó idegenekkel, köztük a zsidókkal kapcsolatban. 1 A rendelkezés minden idegen betelepedését szigorúan megtiltotta. 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Hajdúböszörményi Fióklevéltár.V.A.301/a. 17.k. (továbbiakban: HBML.HbFl).

2 130 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Hajdúnánás lakossága eleinte a környékbeli falvakban lakó zsidó kereskedők révén került kapcsolatba az újonnan érkező népcsoporttal. Nánás vonatkozásában a legrégibb erre vonatkozó írott utalás 1773-ból való, amikor a Demecser helységben lakó zsidó kereskedő, Izrael József, és a kemecsei Farkas Dávid megvette a város 12 marháját. 2 A zsidóság Hajdúnánás életében való megjelenését legjobban a város velük kapcsolatban hozott különféle intézkedései bizonyítják. A döntések többsége az 1700-as évek végén még tiltó és elutasító jellegű. Gyakran visszatérő rendelkezés például az idegenek betelepedésének szigorú korlátozása, a zsidó kereskedők tevékenységi körének szabályozása ban megtiltották például a zsidók számára a lőporral való kereskedést, valamint a kocsmálástól, egy megszabott értékhatáron felüli szeszes italok árusításától is eltiltattak. A város döntése értelmében viszont 1785 óta házanként aprólékos portékát árulni szabad volt a zsidóknak Hajdúnánáson, azaz ekkortól lett engedélyezve számukra a korszak zsidóságának egyik legjellemzőbb tevékenységi formája, a házaló kereskedés. 3 Nemcsak a város hozott a zsidókat érintő rendelkezéseket, hanem állami intézkedések is születtek, amelyek főként a zsidóság sajátos vallási-társadalmi szokásaiból és hagyományaiból eredő beilleszkedési problémákat próbálták kiküszöbölni. Ilyen intézkedés történt például 1778-ban, amikor előírták a zsidók végrendeleteinek és más okleveleinek magyar nyelven történő elkészítését, 1789-ben pedig szabályozás született a zsidó temetkezési szokásokról. Ekkor előírták, hogy a zsidó halottakat nem lehet a halál beállta utáni 48 órán belül eltemetni, ami a zsidók egyik nagyon fontos vallási előírásának megváltoztatását jelentette, és alkalmazkodásra kényszerítette őket a magyar szokásokhoz. 4 A zsidók kikeresztelkedése is szabályozva lett. A továbbiakban zsidó fiatalt tizennyolcadik évének betöltése előtt nem lehetett megkeresztelni. Kivételt csupán egy esetben ismertek el, ha valamely olyan időkben, amikor már a jót a rossztól meg tudja különböztetni, noha még a 18 esztendőt el nem érte volna, halálos ágyban lévén kereszténnyé kívánna lenni, mert az ilyen ifjút meg lehet keresztelni. 5 A korszakból fennmaradt feljegyzések számtalan konfliktusról tanúskodnak. A zsidók általában gazdasági ügyek kapcsán kerültek összeütközésbe a nánási lakosokkal, de előfordultak más típusú problémák is. Rossz szemmel néztek akkoriban számtalan olyan ügyet is, ami mai szemmel magánügynek minősülne. A közösség vezetése beleszólt például magánéleti dolgokba is, ha zsidó és keresztény közti, meg nem engedhetőnek tartott kapcsolatról szerzett tudomást. Városi vizsgálat indult 1788-ban Csengeri Erzsébet cselédlány és Shwarcz Dávid kereskedő ellen, akik a gyanú szerint bűnös viszonyt tartottak fenn egymással. 6 A büntetést végül elkerülték, de mindketten hosszas és kellemetlen magyarázkodásra kényszerültek. Ehhez hasonló, nem üzleti jellegű összeütközések gyakran előfordultak. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint gyakran egy rossz szó is elég volt ahhoz, hogy vita, kölcsönös vádaskodás, vagy akár verekedés legyen a dologból ben Dobos 2 HBML.HbFl.V.A.301/b. 12.d. XXXV.fasc.1197.sz. 3 HBML.HbFl.V.A.301/a.17.k. 4 HBML.HbFl. V.A. 301/a 19.k. 5 HBML.HbFl. V.A. 302/b 5.k. 999.o. 757.sz. 6 HBML.HbFl. V.A. 301/b. 27.d. XLIX.fasc.2819.sz.

3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 131 István például a löki Dávid Berkesszel beszélgetett a gyapjú áráról. Beszélgetés közben a zsidó az ő véleményére azt mondta, hogy bolond beszéd az! Dobos István ezt annyira sérelmezte, hogy feljelentést tett a zsidó ellen. 7 A nánásiak és a várost felkereső zsidó kereskedők konfliktusai a magánjellegű problémákon túl döntően gazdasági ügyekhez kapcsolódtak. Számtalan feljelentés született a zsidók ellen, főleg azután, hogy állandó üzleteik lettek a városban, de a városba tévedő zsidó kereskedőkkel kötött üzletek is gyakran a város ítélőszéke előtt zárultak le. A zsidó kereskedők természetesen minden eszközzel a saját boldogulásukat és gyarapodásukat próbálták elősegíteni. Ám ezek az eszközök nem voltak minden esetben megengedettek. A város legelső zsidó kocsmabérlőjét (aki akkor még nem nánási, hanem eszlári lakos volt), Fried Mózest 1790-ben jelentették fel, hogy a kocsmában elrontott italokat elvitte máshová, és titokban kimérette, valamint, hogy a seres hordóit nem a város akó vasával akózta, és a pálinkát is vizezte. 8 A leggyakrabban előforduló üzleti jellegű összeütközések a zsidó kereskedők és a nánási polgárok között általában fizetési késedelmekből származtak. A megkötött üzlet után gyakran nem tudtak a felek azonnal fizetni, így határidőt szabtak a tartozás teljesítésére. Amennyiben ennek lejárta után nem fizetett az adós, következhetett a feljelentés, a vádaskodás, a pereskedés májusában Fried Mózes volt nánási árendátor özvegye feljelentést tett férje volt kocsmárosai, Radó József és Hegedűs István ellen, akiken férje kinnlevőségeit szerette volna behajtani. Radó József szerint már készült számvetés közte és az akkor még élő Fried Mózes között, amelyből világosan látható, hogy nem ő tartozik a bérlőnek, hanem az adósa neki. Az özvegy szerint azonban ez csak a Radó József szempontjait vette figyelembe, így nem tekinthető elfogulatlan vizsgálatnak. Hegedűs István egyszerűbben akarta elintézni a kérdést. Kijelentette, hogy kocsmárossága alatt azért keletkezett hiány, mert az árendátor mint gazda Berkesz Dávid zsidót, mint tudva levő tolvajt tartotta őnála, és így maga lopta el a pénzt, azért érje meg vele, ami neki jutott. 9 Azaz ő egy másik zsidóra hárította a veszteségből származó okokat, és nem is kívánt vele a továbbiakban foglalkozni. Az özvegy nem hagyta annyiban a dolgot, az ügy csak hosszas pereskedés után zárult le, a vétkesnek talált kocsmárosok megbüntetésével. A zsidósággal szembeni gyanakvás, az ellenszenv a legkisebb gyanú esetén előtört. Nagyon sokszor vádolták meg a nánásiak a zsidókat, hogy be akarták őket csapni. A nánási Kónya János például, miután eladott egy tehénbőrt az eszlári Dávid zsidónak, nem adta át neki a bőrt, hanem megvádolta, hogy az szándékosan rosszul adta át neki a vételárat, kihasználva azt, hogy ő éppen a szekerét zsírozta, és piszkos volt a keze, így nem számolta át a pénzt, hanem hitt a zsidónak. De amikor megszámolta, kevesebbnek találta a kialkudott összegnél, így a bőrt nem adta át, sőt eladta másnak. De a város intézkedése a zsidónak adott igazat, mivel az alku megköttetett, a vételárat a zsidó az eladó előtt számolta le, akinek akkor állt volna módjában reklamálni. Az üzlet megkötése, és a pénz átvétele után Kónya Jánosnak már nem állt 7 HBML.HbFl. V.A. 301/a. 5.k o.3747.sz. 8 HBML.HbFl. V.A. 301/a 19.k. 9 HBML.HbFl. V.A. 301/a 7.k. 458.o. 253.sz.

4 132 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe jogában másnak eladni a bőrt, így kötelezték, hogy vagy fizesse vissza az vételárat, vagy szerezzen a kereskedőnek egy ugyanolyat. 10 De nemcsak a zsidóknak voltak másokkal szemben követeléseik, nemcsak nekik nem akartak fizetni az adósok. Ritkábban bár, de olyan ügyek is előfordultak, ahol a zsidókon akarnak adósságot behajtani a dühös nánásiak, vagy más környékbeliek. A böszörményi Gulyás Tót Mihály 1786-ban vején, Radó Józsefen keresztül panaszolta be Jákob József nádudvari zsidót, aki Hajdúnánáson tartózkodott. Elmondása szerint a zsidó 200 forinttal adósa, de bujkál előle, nem találja sehol, így nem tudja tőle visszakérni. A Nánáson elfogott zsidó elismerte, hogy jól ismeri a böszörményi Gulyás Tót Mihályt, de ő nem adósa semmivel. Míg az ügyet tisztázzák, és a vádló átjön Böszörményből, a vádlott addig Radó József kérésére letartóztatásba került. 11 Mivel a zsidóknak ekkoriban még nem voltak ingatlanaik Hajdúnánáson, a megvásárolt terményt vagy jószágot nem tudták hol tárolni, így amíg azokat tovább nem szállították vagy el nem adták, általában nánási lakosoknál tárolták. Ezekből is gyakran adódtak kellemetlenségek, hol a gazdák próbálták a zsidókat megkárosítani, hol a zsidók próbálták kihasználni a polgárok segítőkészségét. Shwarcz Dávid löki kereskedő 1788-ban 20 köböl árpát vett Nánáson, amit Hegedűs Istvánnál tárolt. Mikor ezt el akarta tőle vinni, Hegedűs csak 15 köböl terményt akart neki kiadni. Ezt azzal indokolta, hogy a zsidó idő közben hordott el a gabonájából, elmondása szerint a lova takarmányozása céljából. Mivel erről azonban erről nem volt semmilyen bizonyítéka, mind a 20 köböl árpát ki kellett adnia a löki zsidónak. 12 Nem tudni, hogy valójában kinek volt igaza, de a gyakran előforduló ilyen ügyek nem segítették elő a zsidóság beilleszkedését, hanem csak a nánásiak ellenérzéseinek adtak táptalajt. A gazdasági viták és személyes jellegű perpatvarok mellett gyakori eset volt, hogy a zsidók közönséges bűncselekmények elkövetőiként vagy szenvedő alanyaiként kerültek összeütközésbe a nánási lakossággal. Ezek általában kisebbnagyobb lopások, vagy váltóhamisítások voltak, ezeknél nagyobb fajsúlyú ügy csak elvétve fordult elő. Miután a zsidók megtelepedtek a városban, viszonylag ritkán kerültek lopás gyanújába, azonban az átutazó kereskedőkkel kapcsolatban gyakrabban fogalmazódtak meg ilyen jellegű vádak, hiszen ha eltűnt valami, a gyanú szinte automatikusan terelődhetett a jövő-menő idegenekre. Ezek az ügyek azonban nem voltak nagy értékűek, általában apróságok, hétköznapi használati tárgyak eltűnését rótták fel a zsidóknak. Nagyon ritka volt az olyan eset, amikor zsidót elmarasztaltak és megbüntettek lopás vétsége miatt. Az elenyésző számú ilyen ügyek egyike a Hajdúnánás gazdaságában és a nánási, sőt az egész hajdúkerületi zsidóság életében később komoly szerepet játszó Fried Dáviddal kapcsolatos. A későbbi tekintélyes bérlő fiatal korában pulykalopás gyanújába keveredett. Az akkor 16 éves majdani zsidóbíró ellen a 10 HBML.HbFl. V.A. 301/a 6.k o 899.sz. 11 HBML.HbFl. V.A. 301/a 6.k. 86.o. 143.sz. 12 HBML.HbFl. V.A. 301/a 6.k, 549 o sz.

5 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 133 dorogi Ács Mihály tett feljelentést 1792-ben. Fried Dávid azt állította, hogy ő a két pulykát a dorogi Jóska Jánostól vette, de a dorogi Hadnagy Úrnak leveléből világos lévén az, hogy a pulykáknak ellopásában ő is szinte olyan részes, mint Jóska János, azért ezen cselekedetéért 20 pálca ütésre ítéltetik. 13 Gyakoribb eset volt a zsidók megkárosítása, a tőlük való kisebb-nagyobb lopás gyanúja. A Simán lakó Salamon Jákob 1787-ben tett panaszt Hajdúnánás vezetőinél, hogy vásárról hazatérő nánási gazdák jártak nála, és az általuk elfogyasztott pálinka árát nem fizették ki, sőt távoztukban néhány apróbb ingóságát, például egy lópokrócot, baltát, vedret is magukkal vittek. A nánásiak tagadták a vádat, azt állították, hogy ők kifizették a számlát, viszont érkezett egy másik társaság is, talán az ő fogyasztásuk hiányozhat a zsidó kasszájából. A város vezetése megvédte a polgárait, elfogadhatatlannak találták ugyanis Salamon Jákob állítását. Ők azt, hogy a gazdák 17 icce pálinkát (mivel ennyit kér) akkor mindjárt megittak volna, természet felett való dolognak tartván, felszólították a zsidót, szolgáltasson bővebb bizonyítékokat az ügyben. 14 Ez valószínűleg meg is történhetett, mert a vétkeseknél megtalálták az eltűnt tárgyakat, így a nánási gazdákat elítélték. A legsúlyosabb bűncselekmény, amivel a nánási zsidókat kapcsolatba hozták, egy gyilkossági ügy volt. A leírás szerint két ismeretlen zsidó, akik magukat korábban nánásiaknak vallották, a kispataki lakos Farkas Lászlót Rakamaz környékén agyonverték, és lábára követ kötve, holttestét a Tiszába dobták, majd az áldozat szekerével és lovaival odébbálltak. A Hajdúkerület elrendelte a gyilkosok köröztetését, és az elrabolt jószágokról is pontos leírást adtak ki. 15 Bár jelen esetben világosan kiderült, hogy nem nánási zsidók voltak az elkövetők, az ilyen esetek csak a zsidóság rossz hírét növelték, a velük szembeni gyanakvást erősítették. A Hajdúnánással kapcsolatba kerülő zsidóság és a város lakóinak korai konfliktusairól összegzésképpen elmondható, hogy ezek nem voltak különösebben súlyosak, és nem lépték túl az idegenekkel szembeni ellenérzés a korban általános kereteit. A zsidókkal szembeni bizalmatlanság ugyan jól látható, de a vitás ügyek általában megmaradtak kisebb nagyságrendű perlekedések szintjén. Megfigyelhető, hogy a problémák jól behatárolható típusú ügyekben jöttek elő, és gyakran találkozhatunk ugyanazokkal a nevekkel a viták során, vagyis általában ugyanazok az emberek kerültek összeütközésbe a zsidókkal. A zsidóság gazdasági szerepe A zsidóság eleinte csak vándorkereskedőként, termény- és jószágfelvásárlóként kapcsolódott be Hajdúnánás gazdasági életébe. A következő lépés az volt, amikor a zsidók különböző bérleti jogokat szereztek a városban, ahol így állandó üzleteik lettek. Ez azonban még mindig nem jelentette azt, hogy a zsidók letelepedhettek volna a városban, általában a környező települések valamelyikén éltek, és onnan 13 HBML.HbFl. V.A. 301/a 7.k. 547.o.45.sz. 14 HBML.HbFl. V.A. 301/a 6.k. 297.o. 571.sz. 15 HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k. 799.o.193.sz.

6 134 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe intézték nánási üzleti ügyeiket. A bérletek, vagy ahogy akkor mondták, az árendák megszerzése azonban mindenképpen fontos lépés volt, hiszen azzal, hogy állandósuló üzleti kapcsolatba kerültek Hajdúnánás vezetésével, lassan egyre több lehetőség nyílt meg előttük, a zsidóság érvényesülését gátló rendelkezések fokozatosan csökkentek, és egyre több szerep juthatott nekik a város gazdasági életében. A legrégibb nánási zsidó haszonbérlő az Fried Mózes volt, aki a leggyakoribb árendás tevékenységet végezte: kocsmát üzemeltetett. Az 1786, 87 és 88-as évekre bérelt kocsmát a várostól. Ekkor még a zsidó árendás csak egyike volt a város öt kocsmabérlőjének. Később a zsidóság anyagi erejének növekedésével előáll majd az a helyzet, hogy Nánás összes csapszéke zsidó árendátor kezén lesz. Csohány György, Désány Mihály, Pongor Mihály és Magi András régi kocsmárosok mellett úgy kerülhetett szóba az eszlári zsidó, hogy Földvári István korábbi árendátor pénzügyi nehézségei miatt kénytelen volt lemondani bérletéről, így a felszabaduló helyre új embert kellett keresni. A kocsmák általában a város peremén helyezkedtek el, hogy az utazókat, valamint a földekre tartó és onnan érkező gazdákat kiszolgálják. Fried Mózes a város egyetlen belső italmérését kapta meg, amelyik a városháza épületében helyezkedett el. Mivel Fried Mózessel új személy került az árenda birtokába, a város jegyzőkönyve részletesen ismerteti a feltételeket. A 24 pontból álló rendelkezésből részletesen megismerhető, hogy milyen szabályok szerint működött egy korabeli vállalkozás. A város a bérleti díjat évi 1020 Ft-ban szabta meg, a bérlet ideje pedig három évben volt megállapítva a kor szokásainak megfelelően. Fried Mózesnek azonban ezer Ft-ot előlegként le kellett tennie, mielőtt a bérletét átvehette volna. Az évenkénti bérleti díjat négy részletben kellett letenni, a teljes összeg befizetési határidejeként minden év március elsejét jelölték ki. Értelemszerűen ez volt a város és az árendátorok kapcsolatának leggyengébb pontja, a magisztrátus legfontosabb célját, a pénz gondtalan besöprését a legritkább esetben tudta csak elérni, az árendátorok a legváltozatosabb érvekkel tudtak előhozakodni, ha fizetésre akarták őket bírni. Nagyon fontos városi előírás volt, hogy bár az árenda lehet a zsidóé, de zsidó nem szolgálhat ki magyarokat, azaz Fried Mózes köteles volt magyar kocsmárost tartani a csapszékében. Ezt nem mindig tartották be, ezért szigorúan ellenőrizték őket, és az ez ügyben tapasztalt kihágásért a zsidó bérlőket mindig megbüntették. A bérlők üzletvitelének egyes területeit is szabályozta a város, például nem hitelezhettek tetszésük szerint a szomjas nánásiaknak. Az előírt határ 1 Ft. volt, ezen felüli eladósodást nem engedélyeztek, a kocsmárosok nem szolgálhatták ki az adósságba keveredő polgárokat. A kocsmabérlőknek az árenda díjának lefizetése mellett voltak egyéb kötelezettségei is, melyeket természetbeni juttatások formájában teljesítettek. A város vezetőségének gyűléseit például nekik kellett ellátniuk itallal. Az előírt tételeket egymás után szolgáltatták be, ahogy rájuk került a sor. A város a mennyiség mellett kikötötte természetesen, hogy a kocsmatartó jó és tiszta bort köteles adni, azaz a megfelelő minőség biztosítására is felhívták a figyelmet. Fried Mózesre minden száz forint bérleti díj után 160 icce bor beadását írták elő, valamint az öt csapszékre kirótt 500 icce pálinka rá eső részének beszolgáltatását is vállalnia kellett.

7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 135 Az italok minőségére egyébként is figyelmet kellett fordítania a bérlőknek, mivel a város rendelkezése előírta, hogy a város lakóinak jó bort, pálinkát és sert méretni tartoznak. Ha feljelentés érkezett a kocsmárosok ellen, hogy rossz italt mérnek, és a vizsgálat ezt megalapozottnak találta, a szóban forgó italokat kiborogatták. Az árak megállapítása sem a bérlők szabad döntése volt. A város által megadott árlistához kellett magát minden kocsmárosnak tartania, annál magasabb árat senki sem szabhatott az általa mért italoknak. Attól kevesebbért viszont lehetett árulni, már ha ezt valaki meg tudta oldani. Az árendátorok árgus szemmel figyelték egymás üzletmenetét, ha valaki megpróbált eltérni a megállapított áraktól, biztos lehetett benne, hogy fel fogják jelenteni. Előfordult, hogy azért is bepanaszoltak valakit, mert a megállapítottnál olcsóbban mérette az italokat. Szó sem volt tehát szabad versenyről, a bérlőknek nagyon szűk lehetőségeik voltak a boldogulásra, azáltal, hogy nem a kereslet és kínálat viszonyai szabályozták az árakat, csak a forgalom növelésével lehetett a több bevételben reménykedni. A Fried Mózes által bérbe vett belső kocsmának volt még egy sajátos kötelessége. Ott kellett minden ősszel az egyház bortermését értékesíteni. Ez a feladat elsőbbséget élvezett minden mással szemben, csak az egyház készletének kiárusítása után kerülhetett sor mások borának forgalmazására. Ezt a csapszék árendátora megállapított részesedés fejében végezte, de ebből is adódtak konfliktusok a későbbiekben. Kizárólag a kijelölt helyiségekben lehetett italmérést folytatni, a rendelkezésre álló teret nem lehetett engedély nélkül növelni, bővíteni. A kocsmák mellett sok helyen meglevő úgynevezett oldal kocsmák működését nem engedélyezte a város, mivel azt a tapasztalatot szűrték le az előző időkben, hogy ezek általában csak a viták és lármázások színhelyei voltak, és mind az árendátoroknak, mind pedig Hajdúnánás magisztrátusának sok bajt okoztak. 16 A város vezetése elismerte, hogy három év alatt sok minden történhet, ami a bérlők gazdasági lehetőségeit hátrányosan érintheti. Ezért a város kötelezte magát, hogy a maga részéről a megállapodásban rögzített feltételekhez a bérlet három éve alatt minden körülmények között tartani fogja magát, de ugyanezt elvárta az árendátoroktól is. Az italmérési tevékenység folytatását a bérlet időtartama alatt szerencsés és szerencsétlen időben egyaránt végezni kellett, ettől eltérniük semmi szín és forma alatt nem lehetett. Ennek még a halál sem vethetett véget. Attól, hogy a bérlő elhalálozott, a bérlet még nem szűnt meg, a szolgáltatást a három év lejártáig végezni kellett. Ezt a feladatot az örökösöknek kellett átvenniük, akik csak abban az esetben szabadulhattak ettől a kötelezettségtől, ha találtak maguk helyett valakit, aki a bérletből még hátralevő időre átvállalta a csapszék üzemeltetését. A városnak tehát gyakorlatilag mindegy volt, hogy ki üzemelteti a kocsmákat (és egyéb árendába adott üzleteket) a megállapított feltételek szerint, csak az volt számukra lényeges, 16 Az oldalcsapszék a meglévő italmérés mellett létrehozott, a konkurenciaharc velejárójaként, az adott terület csapszék eltartó erejétől függetlenül kialakított fölös számú kimérést jelentette. Lásd: Szekeres Gyula: Poródon a Bíkás, Ríten a Tirimpó, Studia Oppidorum Haidonicalium II., Hajdú böszörmény, 2000.

8 136 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe hogy a szolgáltatás folyamatosan működjön, és a bérleti díj is hiánytalanul befolyjon a város pénztárába. A város mindenek felett ügyelt arra, hogy árendátorai között békesség uralkodjon. Ezért amikor Fried Mózest felruházták azzal a joggal is, hogy sört is mérethessen a város központjában levő kocsmában, a többi bérlő panaszát megelőzve nekik is megengedték, hogy amennyiben szeretnének, nekik is minden további nélkül lehet sört árusítani. A rendelkezés fontos alapelvként szögezte le, hogy egyik árendátor úrnak a másik felett több jussa nincsen. Az árendátorok között megkívánt békesség vágya szülte a magisztrátusnak azt az intézkedését is, amellyel bizonyos keretek közt megpróbálták elhatárolni egymástól a kocsmák illetékességi területeit. Ezzel a versengést igyekeztek minimálisra csökkenteni. Fried Mózes érdekében például minden más kocsmárosnak megtiltották a város belterületén való italmérést, szigorú büntetéseket helyezve kilátásba minden vétkezőnek. Az eladásra kínált italkészlet beszerzése sem volt a bérlők magánjellegű üzleti ügye. A szerződés szerint Hajdúnánás lakóinak bortermését az aktuális napi áron kötelessége volt felvásárolni a kocsmatartóknak, de csak azokat, amelyek hiba nélkül valók, és az árendátor úréknak is tetszik, tehát rossz minőséget nem voltak kötelesek átvenni. A nánási gazdák borának megvásárlása elsőbbséget élvezett a más helyekről származó borok megvételével szemben. A magisztrátus előírásai között különös hangsúllyal szerepelt, hogy sem a város külterületein elhelyezett csapszékek, sem pedig a belső italmérés bérleti jogával nem járt együtt sem szántóföld, sem pedig legelő használatának joga. A későbbiekben ez a kérdés is az árendátorok és a város vitáinak egyik állandó elemévé lépett elő, a bérlők mindig szerették volna kezelésük alá vonni a kocsmáik mellett levő városi földeket. A rendelkezés utolsó pontja nyomatékosan felhívta a bérlők figyelmét a forgalom menetének pontos adminisztrálására, a kiszolgált italok mennyiségének feljegyzésére, mellyel a későbbi viták nagy részét is meg lehetett előzni. Mint látható, a korabeli árenda messze állt a mai fogalmak szerinti vállalkozástól. A bérlő kezét számtalan korlátozás kötötte meg, így annak minden üzleti érzékére szüksége volt, ha boldogulni akart. A város, mint a feudális jogok birtokosa kocsmatartási jogának haszonbérbe adásával egyszerűen és gondok nélkül akart jövedelemhez jutni, valamint a polgárok számára kívánt bizonyos szolgáltatást biztosítani. Az egész rendszer patriarchális elemeket hordozott, a modern értelemben vett üzleti kapcsolatnál jóval több fűzte össze a várost és az árendátorokat. Nem voltak egyenrangú üzletfelek, a bérlők alárendelt szerepet játszottak a várossal szemben. A magisztrátus szabályai inkább nehezítették, mint könnyítették a kocsmatartók dolgát, de a Nánással kapcsolatba kerülő zsidóság számára mégis az árendák megszerzése jelentette a kaput a megtelepedés, az elismerés, a lehetőségek kiszélesedése felé. 17 De már ekkoriban sem Fried Mózes volt az egyetlen zsidó árendátor a városban. Gyakran előfordult, hogy ketten társultak egy bérleti jog megszerzésére, mint például Glückman Sámuel és Harstein Jakab, akik között működtettek 17 HBML.HbFl. V.A. 301/a 6.k o. 83.,84.sz.

9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 137 kocsmát Hajdúnánáson. A következő három évben Harstein Jakab egyedül üzemeltette a Morgó csárdát, aztán 1795 és 97 között újra Glückman Sámuellel társult. 18 A zsidók nánási árendaszerzései tehát az 1780-as évek közepétől figyelhetők meg, és akkortól gyakorlatilag folyamatosan, megszakítás nélkül volt zsidó árendása Hajdúnánásnak. Az árendátoroknak bármi problémája akadt, a város vezetéséhez fordulhattak, akik igyekeztek nekik mindenben segíteni. Harstein Jakabnak 1795 januárjában támadt nehézsége a belső kocsma üzemeltetésével kapcsolatban. Kérelme szerint a kemény tél miatt félti a pincében tárolt borait, ezért kérte a magisztrátust, engedtessék meg neki, hogy ne a pincében mérje az italt, hanem a pince feletti Városháza épületében. A szokatlan kérést méltányolta a város vezetése, és minden további nélkül megengedték a zsidó bérlőnek, hogy használhassa az épületet, amíg nem lesz rá a városnak szüksége. Egyúttal megoldódott Harstein Jakab előző évekről elhúzódó pincebővítési ügye is. A város ugyanis megengedte neki, hogy saját költségén átalakítást végeztethessen a pincén, bár ezzel voltaképpen a saját kényelme érdekében cselekedett a város, hiszen az átalakítások kivitelezése az ő feladata lett volna. 19 Hajdúnánás közgyűlési jegyzőkönyvei szerint a város döntéshozói viszonylag gyakran foglakoztak a kocsmák szabályozásával ben írták elő a kimérések zárási idejét, melyet este kilenc órában határoztak meg. 20 A vendégek eladósodásának is igyekeztek gátat vetni, ennek érdekében csökkentették a kocsmáros által a vendégnek nyújtható hitel összegét. Az eddigi egy forintos határt levitték 30 krajcárra, nehogy az féle hitelezésekkel magukat és gyermekeiket végső pusztulásra juttassák az inni vágyó nánásiak. 21 Bár ez a nagyfokú aggodalom valószínűleg túlzás volt, a szabályozás mégis előírta, hogy ha valamelyik árendátor az engedélyezett összegen felül hitelezne a vendégeinek, azt csakis saját felelősségére teheti, annak behajtására hatósági segítséget nem áll jogában igénybe venni. Talán a leggyakoribb csapszékekkel kapcsolatos intézkedés a városi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a vak kocsmák tartásának, és a vak italok méretésének nagyon szigorú és következetes tiltása volt. 22 Erre vonatkozó intézkedés szinte minden évben előfordult, mégis nagyon gyakran kellett ilyen jellegű szabálysértések ügyében vizsgálódnia az illetékes szerveknek, ugyanis az árendátorok leggyakoribb panaszai és bejelentései ilyen ügyekre vonatkoztak. A zsidóság gyakran került úgy a kocsmai bérletek közelébe, hogy anyagi nehézségekkel küzdő magyar bérlőknek segítettek, betársultak melléjük az üzletbe október 26-án tárgyalta a magisztrátus a Szeles kocsma árendátorának, Kovács Györgynek a kérelmét, aki bejelentette, hogy mivel az árendával maga nem bírhat, a Nemes Tanács engedelmével a pálinka kiméretést a még hátra levő egy esztendőre Dada helységében lakozó Schvartz József zsidó árendátornak által akarná adni. 23 Mivel Kovács György a kocsmát szabályos licitáláson nyerte el árendába, a 18 HBML.HbFl. V.A. 301/a 19.k és 133.o. 19 HBML.HbFl. V.A. 301/a 8.k. 181.o.88.sz. 20 HBML.HbFl. V.A. 301/a 7.k. 349.o.742.sz. 21 HBML.HbFl. V.A. 301/a 7.k. 406.o.61.sz. 22 Vak- vagy kurta kocsmának az engedély nélküli italméréseket nevezték. Lásd pl.:hbml.hbfl. V.A. 301/a 7.k. 14.o.25.sz. 23 HBML.HbFl. V.A. 301/a 7.k. 499.o.139.sz.

10 138 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe város vezetői nem érezték magukat illetékesnek a kérdésben. Határozatuk szerint, ha a magyar kocsmáros úgy ítéli meg, hogy segítségre van szüksége, minden további nélkül vehet fel maga mellé valakit, ezt az ő magánügyének tekintik. Jellemző azonban, hogy társként, hanem alkalmazottként tekintettek a zsidó Schvartz Józsefre. Mindenesetre szigorúan meghagyták, hogy amennyiben Kovács György csakugyan üzleti kapcsolatra lépne a dadai zsidóval, az árendális szerződést természetesen Schvartz József is köteles lesz betartani. Hajdúnánáson viszonylag gyakori volt az a megoldás, hogy egy árendára két vállalkozó társult, és az üzletet közösen működtették a bérlet három esztendeje alatt. Ez azonban értelemszerűen jóval több összeütközési lehetőséget hordozott magában, mint ha valaki egyedül végezte volna az adott tevékenységet. Ilyen esetekben is nagyobb volt az egymás iránti bizalmatlanság és féltékenykedés, ha az egyik üzlettárs magyar volt, a másik pedig zsidó ben ilyen jellegű, bérlők közti vita robbant ki Hajdúnánás két árendátora között. Az 1800-as évek elejének meghatározó nánási zsidó személyisége, Fried Dávid került összeütközésbe bérlőtársával, Balogh Istvánnal. Ők a kocsmatartás melletti másik nagyon jellemző árendális tevékenységet folytatták, mészárszéket üzemeltettek. Ez jelzi egyúttal a zsidóság tevékenységi formáinak fokozatos bővülését is. Balogh István bepanaszolta bérlőtársát, hogy Fried Dávid a mészárszék működtetése mellett mintegy másodállásként gyapjúfelvásárlással kezdett el foglalkozni. Balogh István is kapott az alkalmon, és megszimatolván a kínálkozó haszon lehetőségét, ő is elkezdett gyapjúval üzletelni. Ezt bérlőtársa nagyon sérelmezte. Fried Dávid nyilvánvalóan nehezményezte, hogy az ő ötletéből más húzzon hasznot, ezért nagyon összeveszett Balogh Istvánnal, vagy ahogyan a feljelentésben szerepel, nagyon meg mocskolta. Azt is a fejéhez vágta Baloghnak, hogy a mészárszék csak az övé, ezért Balogh örüljön, hogy egyáltalán megtűri ott. A sértett magyar mészárszékbérlő ezért azzal a kéréssel fordult a hatósághoz, hogy döntsék el, melyiküké a mészárszék bérleti joga, és jogában van e az árendátoroknak gyapjúval üzletelni? A városi határozat leszögezte, hogy a licitáláskor a mészárszék bérleti jogát a panasztevő és a bepanaszolt közösen kapta meg, ezért azt közösen kell működtetniük. Ha viszont valamelyikük le kíván róla mondani a másik javára, természetesen megteheti, ez az ő magánügyük, de a város ebben nem fog döntést hozni. Ami pedig a gyapjúval való kereskedést illeti, a város megítélése szerint a lakosok szabadságát abban megkötni nem lehet, hogy a jószágukat akinek ami áron tetszene eladhassák, ezért a gyapjúfelvásárlás és kereskedés mindenkinek jogában áll. 24 A zsidó és magyar árendátorok üzleti kapcsolata Hajdúnánáson persze nemcsak vitákból és feljelentgetésekből állt. Ha a közös érdekük azt kívánta, azonnal megértették egymást, és remekül tudtak egymással együttműködni a közös cél érdekében. A már említett Fried Dávid és Balogh István mészárszékbérlők a gyapjún való összeszólalkozásuk utáni évben már a legnagyobb egyetértésben jelentették közösen a városnak, hogy a szék árendáját nem tudják tovább folytatni, mert a mar- 24 HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k. 232.o.114.sz.

11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 139 ha ára nagyon magasra emelkedett, és szénájuk sincs, amivel a vágásra ítélt marhákat tartani tudnák, ezért a bérleti díj lefizetése mellett az árendáról le kívánnak mondani. A város ezt a kérést nem méltányolta, ellenben biztatásképpen ígéretet tett Fried Dávidnak és Balogh Istvánnak, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy nem csak az év egy adott szakaszában szenvednek károkat, hanem folyamatosan veszteségük mutatkozik, a bérleti díj összegéből a város bizonyos részt el fog engedni. 25 Valószínűleg ezzel az árendátorok el is érték céljukat. Üzleti viták azonban nemcsak a magyar és a zsidó árendátorok közt fordultak elő Hajdúnánáson. Ha a sikeres üzletmenetről volt szó, a zsidó bérlők is szembefordultak egymással ban már több zsidó kocsmabérlője is volt a városnak. A belső kocsma bérlője, Fried Dávid panaszolta be a Zöld Ág kocsma társbérlőjét, Harstein Jakabot, hogy az ő megkárosítására tör. Vádjai szerint Harstein az italokat olcsóbban méreti, mint ő, pedig Hajdúnánás ekkor érvényes rendelkezése szerint a külső kocsmákban is ugyanazon az áron kell méretni a bort, mint a belső csapszékben. A város felszólította Harstein Jakabot, hogy Fried Dávid megkárosításának a tervéről tegyen le. Amennyiben erre nem lenne hajlandó, a város a Zöld Ág kocsmát visszaadja a fő árendátor Kovács Istvánnak, és őt kötelezik majd az italmérési tevékenység folytatására. 26 A zsidó árendátorok általában jól tudták érvényesíteni érdekeiket Hajdúnánáson. Miután néhány zsidó bérlő meghatározó üzleti kapcsolatokat épített ki a várossal, a magisztrátus mindig kiemelt figyelemmel foglakozott panaszaikkal, sőt általában sikerült elérniük a beadványaik pozitív elbírálását is ben az akkor már több kocsmát bérlő Fried Dávid tett panaszt a városnál. Ebben előadta, hogy az árenda kiadásakor magára vállalt feltételeket a város nem tartotta be, nevezetesen a pincéje feletti házban történő árusítást tartósan nem engedélyezték, a Morgó csapszék mellé nem építtetett istálló, valamint a beázó pincéje miatti állandó kárai enyhítésére sem történt intézkedés, ezért az árendában nagy károkat vallott. Ennek enyhítésére kérte az árendális summa legalább egy részének elengedését. A magisztrátus ezt úgy látta megoldhatónak, hogy a Fried Dávid által társbérletben üzemeltetett Zöld Ág kocsma évi 510 Ft-os árendáját mindhárom bérleti évről elengedték, sőt az eredeti feltételek mellett három évvel meghosszabbították az árendát, és a bérleti díj elengedése ezekre az évekre is vonatkozott. Azt azonban leszögezték, hogy ha a város által fentebb megígért feltételek ezalatt az idő alatt sem teljesíttetnek, több engedményt akkor sem fog kapni. 27 Fried Dávid fokozatosan tett szert egyre nagyobb szerepre a város gazdasági életében ban kérte, hogy azt az oldal kocsmát, melyet már az árenda birtokbavételekor is működtetett, továbbra is meg szeretné tartani. Hivatkozása szerint, mivel ő az egyetlen belső árendátor, ezzel senki másnak károkat nem okoz, ha vi- 25 HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k. 322.o.151.sz. 26 A Zöld Ág kocsma a dorogi országút mentén helyezkedett el. Lásd: HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k. 62.o.25.sz. 27 A jegyzőkönyvek tanúsága szerint ekkor már több belső kocsma is működött Hajdúnánáson, az azonban nem derül ki, hogy mikortól lett több, és hogy pontosan hányról van szó, mivel ezeket mindig együtt adták bérbe. HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k.124.o.74.sz.

12 140 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe szont tőle ezt a lehetőséget megvonják, az neki minthogy felette nagy árendát fizet, komoly veszteséget fog okozni. 28 A bérlő végül megtarthatta az oldal kocsmáját, azzal az egy kikötéssel, hogy abban este kilenc óráig szabad csak italt árusítania. A zsidóság gazdasági erejének megnövekedését Hajdúnánáson mi sem jelzi jobban, mint hogy a évvel azelőtt még batyus házaló kereskedőként Nánásra keveredő zsidók utódai 1810 körülre már a város hitelezőivé léptek elő. Ezen új pozíciójukból más feltételekkel, szinte egyenrangú félként tárgyalhattak a vezetéssel szeptemberében Fried Dávid adott be kérelmet a magisztrátushoz, mely szerint az elmúlt öt év alatt a várost nehéz időszakaiban több alkalommal is az általa fizetett árendális összegen túl kölcsönökkel kisegítette. A kölcsönök összege elmondása szerint meghaladta a nyolcezer Ft-ot. Minthogy azonban az általa bérelt Tardos kocsma hatévi árendája nyolcezer Ft volt, annak évi részleteit pedig mindig Szt. Mihály napjára kell lefizetnie, panasza szerint neki most mástól kell magas kamatra kölcsönt felvennie, ha azt be kívánja fizetni, míg a saját pénze a városnál hever haszon nélkül. Ezért kérte, hogy a nyolcezer Ft adósságot a város Szt. Mihály napjáig fizesse neki vissza, a többi tartozásról pedig majd később megállapodnak. Hajdúnánás vezetősége a zsidó árendátor kérését jogosnak ismerte el, mindazonáltal kénytelenek voltak beismerni, hogy ilyen rövid idő alatt képtelenek a kívánt összeget előteremteni számára. Felajánlották, hogy a lejáró árendális időszakot további három évvel meghosszabbítják, és a fennálló adósságot a fizetendő bérleti díj összegéből egyenlő arányban elosztva levonják, így a tartozás a következő árendális időszak végére megszűnne. Fried Dávid nem fogadta el a város által felajánlott törlesztési formát, mivel szerinte így csak a kölcsöne összegét kapná vissza, a pénz hat-hét évi kamatától viszont elesne, és így ő erre csak ráfizet. Azonban ő is előállt egy ajánlattal Hajdúnánás vezetői felé. Két kisebb csapszék üzemeltetési jogát kérte ingyen a várostól, valahogy úgy, mint most a Zöld Ág kocsmát használta. Ezen felül az árendális esztendők meghosszabbítását, és a rendkívül magasra emelkedett bérleti díj csökkentését kérte. Kérését azzal indokolta, hogy a tartozás megtérüléséhez több idő kellene neki, mint a szokásos három év. A város némi módosítással elfogadta Fried Dávid ajánlatát. Az árenda a szokásos három év helyett hat esztendőre lett a zsidóé, akinek így sikerült elérnie az egyik legfontosabb bérleti kötöttség fellazítását. Az árendátor által működtetett Belső, Morgó, Szeles, Raducza és Zöld Ág kocsmák 6827 Ft-ban megállapított éves bérleti díja viszont 7200 Ft-ra emelkedett. Fried Dávid megkapta a Zajgató kocsma működtetési jogát ingyen, a város adósságainak kiegyenlítése céljából. A magisztrátus kötelezettséget vállalt, hogy a teljes tartozást legkésőbb 1815 végére visszafizeti. Az árendátor szintén módosítást javasolt a város ajánlatával kapcsolatban. Megjegyezte, hogy ő más módon több hasznot tudna a Nánásnak szerezni, mint 200 forint, ezért kérte, hogy ezt az összeget az éves bérleti díjából engedjék el, és a fizetendő summát 7000 Ft-ban állapítsák meg. Erre a legfőbb érve mindössze annyi volt, hogy az kerek szám. 28 HBML.HbFl. V.A. 301/a 9.k. 211.o.50.sz.

13 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 141 Nánás vezetése méltányolta a kérést, mert tapasztaltatván ezen árendátorunk ezen Nemes Város szükségén való segítségben minden elő fordult alkalmatosságokkal bebizonyított nagy készsége, azon 200 Ft-ok elengedtetnek, és a fent írt csapszékeknek a fent írt mód szerint való árendája 7000 Ft-ban végképp meghatároztatott, és valamint ezeknek megtartására ezen Nemes Tanács és Communitás, úgy a fent ki fejezett feltételek betöltésére Fried Dávid árendátorunk magát kötelezte. 29 A megállapodás tehát megszületett. Az ekkor már hat hajdúnánási kocsmát üzemeltető Fried Dávid a város tekintélyes üzletfele, a nánási zsidóság megerősödésének élő példája volt. Megbecsültségét mindennél jobban jelzik a városi jegyzőkönyvek bejegyzéseinek változásai. A régebben csak Dávid zsidó -ként emlegetett árendátor körülbelül ekkortól lett a város számára Fried Dávid őkegyelme. A városi tanács hálás és elismerő szavai, a zsidó bérlőtől kapott segítségért való köszönet megmutatja, hogy ekkor már nem holmi jöttmentként, hanem komolyan vett partnerként tekintettek a zsidó üzletemberre. Bár a Hajdúkerület nem fogadta el a hat évben történt megállapodást, a körülmények kényszerítő hatása, a nehéz gazdasági helyzet azonban rövidesen rákényszerítette a várost a merev hagyományok mellőzésére ben a Fried Dáviddal megtörtént számvetés újabb problémákat hozott a felszínre. Az elértéktelenedő papírpénz felvetette az árendális összegek újratárgyalásának kérdését, mivel a régi pénzben kifizetett bérlettel a város nagyon rosszul járt volna. Mint leírták: Ezen summa a Nemes Közönségnek nem három, de csak ¼ esztendei legszükségesebb költségeivel sem érne fel. A bérlő elismerte, hogy fizetnie kell a városnak, de a konkrét összegben nem tudtak megállapodni. Végül olyan megoldás született, hogy a város felajánlotta: bérlet három esztendejét még két évvel megtoldják, és az évenkénti összeget 2000 új forintban állapítják meg. Ezt Fried Dávid csak úgy fogadta el, ha nem két, hanem három évvel hosszabbítják meg az árendát. A város ezt elfogadhatónak találta, így megszületett a megállapodás. 30 Tehát a város mégis eltért a hagyományoktól, és a szokásos időtartamtól eltérően hat évre adta bérbe a város haszonvételeit. Fried Dávid minden egyes bérletének lejárta utáni tárgyalás kemény alkudozással, a már sokszor elutasított feltételek újbóli előhozásával, nem kis siránkozással és színjátékkal járt együtt. Az árendátor természetesen minden eszközt felhasznált, hogy a szerződéseket a maga számára minél előnyösebbé formálja. Így történt ez 1818 tavaszán is, amikor behívatták a Városházára megtárgyalni az árenda meghosszabbításának feltételeit. Fried Dávid először is alázatosan megköszönte a város iránta tanúsított kegyes viselkedését, azután pedig kezdődhetett a panaszkodás. Természetesen magasnak találta a bérleti összeget, amit elmondása szerint a csapszékekből képtelenség kitermelni. Előadta, hogy ha gazdálkodásának más ágaiból pénzt fogni nem tudna, képtelen volna ennek kifizetésére. A leírás szerint eközben annyira felzaklatta magát, hogy szünetet kellett kérnie, hogy kimehessen a friss levegőre felfrissülni. 29 HBML.HbFl. V.A.301/a 9.k.358.o.266.sz. 30 HBML:HbFl. V.A. 301/a 9.k. 837.o.292.sz.

14 142 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe Rövidesen azonban visszatért, és kész javaslattal állt elő. Bár továbbra is hangsúlyozta, hogy ő a kocsmatartásra voltaképpen ráfizet, de vállalta azok további üzemeltetését. Azonban kérte, hogy az árendális esztendőket háromról növeljék hat évre, hosszabb időtartam esetén ugyanis ő is jobban tud gazdálkodni. Fried Dávid tehát nem adta fel talán legfontosabb célját, hogy a város kocsmáit minél hosszabb időre magához kösse. Még egy területen szeretett volna a zsidó árendátor eredményt kiharcolni. Ez is, csakúgy, mint az árendális időszak megváltoztatása, régi szokások és szabályok megsértését jelentette. El akarta érni, hogy a külső kocsmák melletti földekből az ott dolgozó kocsmárosok részére kaphasson egy-egy darabot művelésre. Ez azonban mindezidáig szigorúan tilos volt. Most azonban a magisztrátus kegyes volt a bérlőhöz. Figyelembe vette a Nemes Közönség ezen zsidó árendátornak ezen Nemes Városban már 18. esztendőktől fogva való csendes maga viseletét, és minden botránkoztató cselekedettől való maga meg-tartóztatását, és hogy ezen Nemes Közönséggel több rendben előfordult sürgető szükségei idején tehetségéhez képest jól kívánt tenni, ezért kéréseit elfogadták, és a tedeji és Raducza kocsmák melletti városi legelőkből 4-4 köblös területet kimérettek, és azt szántóföldi művelésre átadták az árendátornak. 31 A városi árendák legjelentősebb tételét a kocsmák és csapszékek jelentették, ezekből volt ugyanis a legtöbb és ezek bonyolították a legnagyobb forgalmat, így a zsidó bérlők is ezekkel foglalkoztak leginkább. De voltak a városnak kisebb regáléi is, melyek hasznaiból úgyszintén igyekezte kihasítani a saját szeletét a nánási zsidóság. A házaló kereskedést már régebben engedélyezték a zsidóságnak Hajdúnánáson, így ezt a tevékenységet szabadon lehetett űzni, de a boltokban való árusításra külön szabályok vonatkoztak. Mivel a vidéki, mezőgazdaságból élő emberek nagyon sok területen önellátóak voltak, és a mai viszonyokhoz képest jóval alacsonyabbak voltak az igényeik, nem volt sok kereskedésre szükség Hajdúnánáson. Korszakunkban, a XIX. század elején a városnak mindössze két boltja volt, melyeket a csapszékekhez hasonlóan bérlők működtettek. Természetesen mindkét üzlet a város belterületén helyezkedett el, külterületen ilyesmire nem volt szükség, aki valamilyen árucikket akart beszerezni, az úgyis bejött a városba. A városi boltokkal kapcsolatosan zsidó árendátorról 1818 szeptemberében olvashatunk először Nánás jegyzőkönyveiben. Ekkor még a kisebbik boltot kapta meg Fried Dávid évi 250 Ft bérleti díj ellenében. A nagyobbik bolt megmaradt az addigi árendátor, Pólik Tamás kezén, aki már hosszú évek óta működtette. Neki évi háromszáz forintjába került az üzlet. A város vezetése a boltokat ekkor hat évre adta bérbe, ami eltér az általános szokásoktól. 32 A zsidóság gazdasági erejének megerősödésével szerepük és súlyuk a kereskedelemben is nőtt szeptemberében már mindkét városi bolt zsidó árendátor használatában volt. Az elsőt Fried Dávid kapta évi 120 Ft-ért, aki ezzel az 31 Ilyen utalásokból állapítható meg, hogy Fried Dávid kb.1800-tól volt a város árendátora, de ekkor még nem lakott a városban. HBML.HbFl. V.A. 301/a 11.k. 56.o.99.sz. 32 A város boltjainak árendátoraiként a XVIII. század végén a magyar bérlők mellett görögöket is említenek a város jegyzőkönyvei, ők azonban a XIX. század elejére eltűntek, említés sem esik róluk többé. HBML.HbFl. V.A 301/a 11.k. 95.o.196.sz.

15 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 143 összeggel a legtöbbet ígérőként nyerte el a boltot, a másik pedig 143 Ft-ért lett a zsidó Ellbogen Mózesé. A bérleti időszak ekkor már a szokásos három esztendőre szólt. 33 Megfigyelhető, hogy Hajdúnánáson a boltok árendálásáért jóval kisebb versengés folyt, mint például a csapszékekért. Ezeket kisebb bérleti díjakért is meg lehetett szerezni, sőt az árendális összegek itt még csökkentek is az idők folyamán, ellentétben a kocsmai bérletek díjának lassú növekedésével. A boltok számának növekedésére, súlyuk megerősödésére majd csak a század második felétől került sor. Ezt főként a népesség belterjes gazdálkodásra való fokozatos átállásával együtt járó lassú életforma-változás tette lehetővé. Hajdúnánás árendái között a mészárszékek jelentettek még komolyabb tényezőt. A város ekkoriban két mészárszékkel rendelkezett. Az egyik szék zsidó árendátor kezére való kerüléséről 1821-ből származnak az első adatok. Az alsó mészárszéket kapta meg ekkor zsidó bérlő, aki természetesen nem volt más, mint Fried Dávid. A másik szék magyar árendátor kezén maradt, Balogh István, a város régi bérlője működtette tovább. A három esztendőre szóló bérlet éves díja 251 forint volt. A csapszékekhez hasonlóan az árendális summa pénzbeli fizetése mellett itt is volt természetbeni juttatási kötelezettsége is a székgazdáknak. Ez is a licitálás részét képezte. Fried Dávid ígérte a legtöbbet, öt mázsa faggyút és három mázsa húst, így lett ő a város új székárendátora. 34 Fried Dávidnak nem ez volt az első próbálkozása a mészárszékekkel kapcsolatban, társbérlőként már üzemeltetett mészárszéket régebben is ban tett feljelentést tett ellene Balogh István, aki akkor még mindkét mészárszéket árendálta, hogy bár neki úgy adta ki a város a két széket, hogy ezeken kívül más húskimérést a városban nem fog megtűrni, Fried Dávid mégis már közel egy éve vágat marhát a város központjában. Ennek a törvénytelen tevékenységnek a felszámolását követelte Balogh István. A magisztrátus azonnal intézkedett, és kemény döntést hozott az ügyben. Azt az illegális kimérést, amit Fried Dávid minden arra nyert engedelem és szabadság nélkül létrehozott, azonnal bezáratták, és a Nemes Város árkai közül kivitetni rendelték. A rendelkezés szerint főként a méretett hús minősége miatt háborodott fel a város, a zsidót ugyanis rajtakapták, hogy mészárosával dögleni való marhát vágatott, és ezek húsát adta el. A zsidó árendátort súlyos figyelmeztetésben részesítették, hogy ha még egyszer ilyesmit követ el, mindörökre elveszíti a húsméréshez való jogát Hajdúnánáson. 35 Fried Dávid helyzete olyannyira megerősödött a városban, hogy évtizedes bérlői múlttal a háta mögött már feltételeket is szabhatott az árenda folytatásához. Az szeptember 10-én tárgyalt beadványa szerint négy kérés teljesítésétől tette függővé tevékenysége folytatását. Az első az volt, hogy a bérlet három évre szóljon. 33 Megfigyelhető, hogy az árendális szerződések túlnyomó többsége szeptemberi időpontban köttetett. Ez azért volt így, mert a bérletek nem naptári évre szóltak, hanem Szt. Mihály naptól kezdődtek, és három (vagy hat) év múlva, szeptember végén jártak le. HBML.HbFl. V.A. 301/a 12.k. 744.o.281.sz. 34 A mészárszékekkel együtt adták bérbe a város kásamalmát is, de erről bővebb információ a jegyzőkönyvekből nem derül ki. HBML.HbFl. V.A. 301/a 11.k. 423.o. 273.sz. 35 HBML.HbFl. V.A. 301/a 11.k. 258.o.109.sz.

16 144 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe A második pont szerint azt kérte, hogy az árenda évenkénti összege ne legyen magasabb, mint az előző megállapodáskor, azaz maradjon az eddigi 1600 Ft-os díj. A kocsmák mellé még szeretett volna egy mészárszéket is kapni, és legalább az egyik boltot is szerette volna kiárendálni. Végül pedig azt szerette volna elérni, hogy az egyik belső kocsmában a zsidóság számára kóser italmérést folytathasson, és ennek kedvéért egy zsidó kocsmárost tarthasson. Mint megfigyelhető, a kérések nem tartalmaztak sok újdonságot a régebbi tárgyalásokhoz képest. Egyedül talán az utolsó pont jelentett némileg új elemet, de nem is ez volt a lényeg. Az volt ebben a meghatározó, hogy a pár évtizede még idegen, kóborló elemként Hajdúnánás környékére vetődő zsidóság utódai már tekintélyes árendátorokként feltételeket szabhattak a városi magisztrátusnak. A város ezeket a feltételeket nem tartotta elfogadhatatlannak, kis változtatásokkal el is fogadták Fried Dávid kéréseit. Hajdúnánás összes kocsmája három évre az ő bérletébe került, a régi összegért. A kisebbik bolt a kocsmákkal együtt került a zsidóhoz árendába, a mészárszékre vonatkozó kérelmét azonban nem fogadták el. A zsidóság számára történő borkimérés iránti kívánságát is méltányolták, de ezt nem a belső kocsmában engedélyezték, hanem Fried Dávid házánál kerülhetett erre sor. A hangoskodást és feltűnősködést azonban kerülniük kellett, a város megszabta, hogy a házi italmérés minden lárma és muzsikaszó nélkül történjen. 36 Fried Dávid gazdasági érdekeltsége nem csak kocsmák, boltok és mészárszékek működtetéséből állt. Üzleti tevékenységét folyamatosan újabb és újabb területekre igyekezett kiterjeszteni ben például egy vendégfogadót hozott létre a város központjában. A városi tanács októberi ülésén vetődött fel, hogy az árendátor ki engedelméből és micsoda feltételek vagy reménység alatt építteti a fogadóját, mely a leírás szerint a belső pince előtt, a Városháza szomszédságában épül. Fried Dávid válasza szerint az utazó uraságok könnyebbségére, és a belső csapszék jobb keletének előmozdítására a maga költségén építtette az épületet, melynek költségeivel a város polgárait semmi módon nem terhelte. Ígéretet tett továbbá, hogy sem azon épülettel, sem annak árával soha ezen Nemes Közönségnek terhére nem fog lenni. 37 A város nem nézte jó szemmel a dolgot, mivel a zsidó árendátor ezt a vállalkozást engedély nélkül indította el, de nem gördítettek akadályt a fogadó működésének útjába. Fried Dávid 1821-ben azonban már egy kéréssel volt kénytelen a város vezetéséhez fordulni. A fogadó valószínűleg jól működhetett, mert sok vendég fordult meg Fried Dávidnál. A lovas utazók számára azonban nem tudott istállóval szolgálni, és ez nagyon hamar a sikeresen folytatott üzleti tevékenység gátjává vált. Mivel a fogadó egy városi tulajdonban lévő épület közvetlen szomszédságában állt, mely épület nem volt rendesen kihasználva, Fried Dávid javasolt is egy megoldást is a város számára. A szomszéd épületen szeretett volna egy ajtót vágatni, és a belső tér egy részét istállóként kívánta volna működtetni. A város nem zárkózott el az istálló létesítése elől, az árendátor kérését azonban nem teljesítették. Ellenben megígérték, hogy amint a város lehetőségei megengedik, fel fognak építeni egy 36 HBML.HbFl. V.A.301/a 12.k. 723.o. 232.sz. 37 HBML.HbFl. V.A. 301/a 11.k. 189.o.221.sz.

17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 145 különálló istállót a vendégfogadó mellé. 38 Mint ebből is látható, a hajdúnánási zsidóságtól nem volt idegen az újítási vágy, a vállalkozói szellem. Bármilyen szívélyes és kiegyensúlyozott kapcsolatokat is ápolt Fried Dávid Hajdúnánás vezetőivel, főként az 1810-es és 20-as években, vagyis gazdasági befolyásának fénykorában, minden kérését azért neki sem teljesítették, sőt időnként kereken elutasították az árendátort, amikor az mindenféle apróságok miatt a magisztrátushoz szaladgált segítségért. Mint minden kocsmatartónak, Fried Dávidnak is az engedély nélküli italkimérések okozták a legtöbb fejfájást. Hiábavaló volt minden tiltás és fenyegetés, ezt a tevékenységet sosem lehetett teljesen megszüntetni Hajdúnánáson, a csapszékárendátorok legnagyobb bánatára. Fried Dávid is sokat küszködött ezzel a problémával, de mivel ő sem talált rá megoldást, egy idő után megpróbált hasznot húzni belőle ben benyújtott panasza szerint a tiltott italmérések miatt neki rendszeresen nagyon komoly kára keletkezik. Ez a kár ráadásul kettős, mivel egyrészt a saját bora és egyéb italai nem fogynak kellőképpen, másrészt pedig a drága árendát ugyanúgy fizetnie kell, mintha nagyon jól menne az üzlet. Emiatt elmondása szerint neki a kocsmák árendáján semmi haszna nem marad. Ezért azt kérte, hogy a város vagy fizesse vissza neki a zugitalmérők miatt kieső bevételét, vagy engedjen el egy évi bérleti összeget. Ez a kérés enyhén szólva is szokatlan volt, hiszen a város néha, indokolt esetben ugyan engedett el az árendális összegből, de olyanról még senki sem hallott Hajdúnánáson, hogy egy árendátor üzleti tevékenysége folytán keletkezett veszteségeit a város pótolja ki. A magisztrátus indoklása szerint az esedező kívánsága semmi részben helyesnek nem ismertetvén, az árendális fizetésből semmi is nékie el nem engedtetik, sőt annak pontosan való teljesítésére köteleztetik. Ami pedig a tiltott italméréseket illeti, rendeletük szerint, ha Fried Dávidnak ilyenekkel van gondja, derítse ki, hogy pontosan kikről van szó, és tegyen feljelentést. 39 Az árendátor a Hajdúkerülethez fordult panaszával, és egyéb sérelmeivel. Hosszas viták és kölcsönös engedmények után sikerült csak mindkét fél számára kielégítően rendezni a konfliktust. De Fried Dávid és a város kapcsolata továbbra sem volt felhőtlen. Az árendális időszak végéhez közeledvén szeptemberében a városgazda Móricz János azt a jelentést tette a magisztrátus felé, hogy az árendátor az utolsó évi bérleti összegből csak egy nagyon kis részt fizetett be, és nem is akar többet befizetni. Hajdúnánás vezetőinek válaszlépése az volt, hogy elrendelték: a zsidó árendátor addig nem vehet részt a következő bérleti tárgyaláson, amíg minden adósságát nem rendezi HBML.HbFl. V.A. 301/a 11.k. 364.o.135.sz. 39 Fried Dávid panasza szerint Hajdúnánáson mindenki termel bort, és minden harmadik ember rendelkezik saját pálinkafőző-berendezéssel, ezért ilyen körülmények között szinte lehetetlen az engedély nélküli italmérések ellen hatékonyan fellépni. HBML.HbFl. V.A. 301/a 11.k. 364.o.136.sz. 40 A városgazda Hajdúnánás gazdasági- és pénzügyi vezetője volt, aki a városi tanácsnak tartozott számadással. HBML.HbFl. V.A. 301/a 12.k. 703.o. 187.sz.

18 146 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe A fizetési késedelmet azonban Fried Dávid részéről nem véletlen feledékenység, vagy pénzügyi nehézségek okozták. Ez csak egy üzleti húzás volt. Bejelentette, hogy szeretné Hajdúnánás kocsmáit továbbra is üzemeltetni, ezért még a szokásos árendális licitálás előtt a város figyelmébe ajánlotta magát. Külön felhívta a figyelmet a város bérlőjeként eltöltött 27 évére, mely alatt úgy érzi, olyan jó együttműködést alakított ki a nánási magisztrátussal, amely feljogosítja őt arra, hogy a további sikeres folytatásban reménykedjék. Ezt azonban nem bízta a véletlenre. Készségesen elismerte, hogy az utolsó évi árendális díj nagy részével tartozik a városnak, de megígérte, hogy ezt azonnal megfizeti, csak egy megnyugtató ígéretet kért a várostól, hogy a csapszékek árendáját a következő három évre is megkapja. Érvelése szerint az engedély nélküli italmérésekből származó kárát csak így lenne esélye kitermelni a kocsmákból. Fried Dávid tehát kész helyzet elé állította, sőt nagyon udvarias formában, de meg is zsarolta a város vezetőit, akik engedtek a nyomásnak. Figyelembe vették ezen árendátor nem annyira sok nyűgösködéseivel kapcsolt hosszas idejét, és azt a tényt, hogy ekkorra már nem volt sok érdeklődő a városi regálék árverésein, így egyszerűbbnek találták, ha minden marad a régiben. Elrendelték, hogy amennyiben Fried Dávid rendezi tartozását, a nánási kocsmák az elkövetkező három évre is az ő bérletében maradnak. 41 De Hajdúnánás sem volt mindig ilyen engedékeny és beletörődő. Az új árendális időszak megkezdése után még fél év sem telt el, amikor január elején feljelentették Fried Dávidot, hogy nem tartja be a bérleti szerződés feltételeit. A vádpontok szerint nem tartott magyar kocsmárost, rossz minőségű italokat mért, valamint a vendégfogadó egy részét nem megengedett módon használta, mivel ott a saját hasznára sókimérést folytatott. Hajdúnánás vezetése ekkor már szokatlan eréllyel lépett fel a vagyonos árendátorral szemben. Szigorú figyelmeztetésben részesítették, és elrendelték, hogy a bérlő az előírások szerint tartson magyar kocsmárosokat a csapszékekben, és jó italokat áruljon, különben a város kényszeríteni fogja a szerződés pontjainak betartására! A város hadnagyának pedig megparancsolták, hogy a csapszékek ellenőrzésére fokozottan fordítson figyelmet, a rossz minőségű italok hordóit pedig zúzassa be. A városi vendégfogadóban történő sókimérést is megtiltották. 42 Ez azonban nem jelentett akadályt 1830-ban, amikor Fried Dávid a következő három évre kívánta kibérelni a hajdúnánási kocsmákat. A zsidó üzletember neve ekkorra már egybeforrt a város csapszékeinek üzemeltetésével. A harminc éve ezen a területen működő Fried Dávidot saját bevallása szerint is már mindenfelé csak úgy ismerik, mint a nánási kocsmák árendátorát. Összességében a város is meg lehetett vele elégedve, mert ekkor már más kocsmabérlő-jelölt neve fel sem merült. Így tehát hozzájárultak ahhoz, hogy továbbra is ő bérelje a város összes csapszékét, mert a kocsmákat a Nemes Közösség összesen kiadni arányosabbnak tekinti, mint több árendátorral bajoskodni. 41 HBML.HbFl. V.A. 301/a 12.k. 720.o. 227.sz. 42 A hadnagy felügyelte a csapszékeket. Különösen a méretett italok minőségére, és a mérőedényekre figyelt oda, ugyanis a nem szabályos méretű mérőedényekkel gyakori volt a viszszaélés. HBML.HbFl. V.A. 301/a 12.k. 788.o.31.sz.

19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. 147 Hajdúnánás vezetése, ha már az engedély nélküli italmérésekkel nem tudott mit kezdeni, igyekezett javítani az árenda feltételein, hogy elejét vegye a bérlő állandó panaszainak. Két új kocsma felállításáról határoztak, az egyiket a dorogi, a másikat a polgári út mellett akarták létrehozni, a Morgó csapszékhez pedig egy állás építését határozták el. 43 Fried Dávid 1832-es panasza szerint azonban ezekből a tervekből nem lett semmi, a kitört kolerajárvány miatt pedig a borok szállítása és a csapszékek forgalma jelentősen visszaesett. Mivel ő az árendális összeget úgy fogadta el, hogy a két új kocsma hasznaira is számíthat, ráadásul a járvány okozta forgalomkiesésre sem lehetett előre számítani, így a veszteségei meghaladják az elfogadható mértéket. Az árendátor más városok példájára hivatkozva kifejtette, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel mindenütt elengedték a bérleti díjak egy részét. Kárai enyhítésére az árendális summa legalább egy részének elengedését kérte ő is, vagy pedig a bérlet meghosszabbítását szerette volna elérni, hogy a veszteségeit ki tudja gazdálkodni. A város méltányolta a kérést. A folyó évi árenda díjaként még az eredetileg megállapított 2000 Ft-os összeget kellett fizetnie, a bérletet azonban további hat évre meghosszabbították számára. Ekkor már csökkentett díjat, 1800 Ft-ot volt köteles fizetni. 44 A hajdúnánási zsidóság gazdasági szerepe természetesen nem merült ki a kocsmák, mészárszékek és boltok működtetésében. Fried Dávid tevékenységi körének újabb területre való kiterjesztését jelezte az, hogy 1830 májusában a város hat esztendőre bérbe adta neki a heti és országos vásárok működtetési jogát. Ezért a jogért évente száz ezüst forintot kellett fizetnie a városnak. 45 Szintén Fried Dávid nevéhez fűződik egy újabb üzleti tevékenység beindításának kísérlete Hajdúnánáson. A befolyásos árendátor a lánya és a veje számára szeretett volna saját üzletet szerezni 1821-ben. Ennek érdekében kérte a várostól az üresen álló borbély ház bérbeadását. A magisztrátus a kérést azonban elutasította. Indoklásuk szerint a borbélyi tevékenységet kellőképpen szabályozni nem lehet, ezért ez árendába nem adható. 46 A hajdúnánási zsidóság féltékenyen őrizte nehezen megszerzett gazdasági pozícióit. Egymással is összeütközésbe kerültek, ha valamelyikük veszélyeztette a másik üzleti érdekeit, de a kívülről jövő vetélytársakat különösen nehezen viselték, és igyekeztek ellenük minden lehetséges alkalommal fellépni ben tett feljelentést a városnál az ekkor éppen Hajdúnánás egyik boltját árendáló Ellbogen Mózes, aki a házaló tótok elszaporodására kívánta felhívni a figyelmet. A házaló kereskedést, amely körülbelül ötven évvel azelőtt még a zsidóság legfontosabb megélhetési forrása volt, ekkoriban már tótok gyakorolták. A Nánásra rendszeresen járó vándorárusok száma már megközelítette az ötven főt. Ellbogen szerint ezek tevékenysége az ő boltjának komoly károkat okoz, ezért kérte ezen kártékony embereket megzaboláztatni. 43 HBML.HbFl. V.A. 301/a 13.k. 174.o. 95.sz. 44 HBML.HbFl. V.A. 301/a 13.k. 646.o. 503.sz. 45 Ennek a regálénak árendába adásáról régebben nem esett szó a város iratai között. Valószínű, hogy a vásárok tartását 1830 előtt maga a város intézte. HBML.HbFl. V.A. 301/a 13.k. 182.o.108.sz. 46 HBML.HbFl. V.A. 301/a 11.k. 463.o.358.sz.

20 148 Husvéth András: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepe A város azonban Ellbogen Mózes üzleti nehézségeit az árendátor magánügyének tekintette. Mivel ő még csak rövid ideje volt az árenda birtokában, a tótok pedig már hosszú évek óta űzték Nánáson a házaló kereskedést, ezért a dologban semmi újdonság nem volt, erre számítania kellett, amikor indult a bolt árendájának licitjén. A házalás különben is teljesen szabályos és megengedett tevékenység volt, Hajdúnánás vezetői semmi okot nem láttak ennek a tiltására. 47 A tekintélyes árendátor, Fried Dávid az 1820-as évek végére érte el sikerei csúcsát. Az alulról induló zsidó ekkor Hajdúnánás egyik leggazdagabb embere, a városi regálék nagy részének bérlője, a város gazdasági életének egyik motorja, a magisztrátus egyre inkább tisztelt partnere volt. De nemcsak a gazdasági életben betöltött súlya miatt volt megkerülhetetlen tényező. A hajdúnánási zsidóság életében játszott társadalmi szerepe is a város fontos emberévé tette. Vitathatatlanul ő volt a nánási zsidóság első embere, őt tekintették vezetőjüknek, ő járt el hitsorsosai érdekében a város vezetőinél. Őt tekintette partnernek a Hajdúkerület vezetése is, akik a megyei zsidóság vezetőjeként tekintettek rá. Fried Dávidot 1827-ben említik először úgy, mint a megyei zsidók bíráját. Ekkor egy kerületi döntést követően parancsolták meg neki, mint a zsidók vezetőjének, hogy szedje be az elmaradt türelmi adót. Fried Dávid teljesítette a kérést. Leírása szerint a zsidóság adóját ő mindig a kerületi főkapitánynak szokta befizetni. Most azért nem fizette be, mert a főkapitány az országgyűlésen tartózkodott, de ígéretet tett, hogy amint visszajön, az elmaradt összeget azonnal leszállítja neki. Fried Dávid természetesen zsidóbírói tisztségéből is megpróbált a maga számára valamilyen hasznot kicsikarni. Ugyanebben az évben kérvényt adott be a Hajdúkerülethez, melyben adómentességet szeretett volna elérni a maga számára, közéleti funkciójára való hivatkozással, de a kérését elutasították. 48 A hajdúnánási zsidók túlnyomórészt kisipari tevékenységgel és kereskedelemmel foglalkoztak, mint általában a korabeli magyar zsidóság. Hajdúnánáson azonban megfigyelhető, hogy a zsidók egyéb üzleti érdekeltségeik mellett mezőgazdasági tevékenységgel, elsősorban állattenyésztéssel is foglalkoztak. A marhatenyésztéssel a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan kezdtek el foglalkozni a nánási zsidók. Kezdetben csak a mészárszékbérlők foglalkoztak ezzel, később azonban fokozatosan emelkedett az üzlet nagyságrendje decemberében került Hajdúnánás tanácsa elé az ügy, melyben a város pásztorai jelentették, hogy télre haza kívánják hajtani az állatállományt a legelőkről, ezért kérik közhírré tenni, hogy a gazdáknak a legeltetési díjat ekkor kell nekik befizetni. Egyúttal megkérdezték, hogy a város határában legeltetett, zsidók tulajdonában levő marhákért mennyi pénzt kell kérniük. A városi hatóságokban ekkor tudatosult, hogy a nánási zsidóság is nagy számban tart jószágot a határon, de ezért eddig nem kértek tőlük semmit. Most gyorsan elrendelték, hogy a pásztorok bérének kifizetése tekintetében nem kell különbséget tenni magyar és zsidó között, azaz ugyanannyit kell fizetnie a gulyásoknak a zsidóknak is, mint bárki másnak. De mivel a nánási zsidóknak birtokaik nincsenek, 47 HBML.HbFl. V.A. 301/a 12.k. 765.o.337.sz. 48 HBML.HbFl. V.A. 301/a 12.k. 659.o.68.sz. és 713.o.211.sz.

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete. a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 49/2004.(XII.16.) Kt. sz. rendelete a lakások és helyiségek elidegenítéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: 2013. július 24-én (szerda) 18 órakor megtartott rendkívüli ülésén, a Varsányi Közös Önkormányzati Hivatalban. Jelen vannak: Pintérné Kanyó Judit polgármester Bárány Erzsébet

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Gazdasági Bizottság Jegyzőkönyv készült a Gazdasági Bizottság 2016. április 27-én 15.00 órakor tartott rendes üléséről Ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 24-i ülésére Tárgy: Háziorvosi kérelem Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Előadó: Ottó Péter polgármester Szavazás

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 2/2006. /III.1./ rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Kisvárda Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés az Alsónémedi Felsőerdősor utca kiépítésére fizetendő útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló../2011. ( ) sz. önkormányzati rendelethez Tisztelt Képviselő-testület! Már a 2010. év első

Részletesebben

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok 11. Tőkepiac Igaz-hamis állítások 1. Egy jövőbeni hozam jelenértéke annál kisebb, minél alacsonyabb a kamatláb. 2. Mindenképpen érdemes megvalósítani azt a beruházást, ahol a bevételek jelenértéke meghaladja

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2014. július 8-i sajtótájékoztatójára I. Botrányos esetek a Budapesti Békéltető Testület 2014. első félévéből A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztóvédelemről

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Szőllős Sándor polgármester

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Szőllős Sándor polgármester Jegyzőkönyv Készült: 2013. október 29-én 15 30 órai kezdettel a Bocskaikert Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Tanácstermében tartott rendkívüli testületi ülésről. Jelen vannak: Szőllős Sándor

Részletesebben

VÁLTOZÁS SZEPT. 1-TŐL, HA FELVESZ EGY ÚJ DOLGOZÓT

VÁLTOZÁS SZEPT. 1-TŐL, HA FELVESZ EGY ÚJ DOLGOZÓT REZON IRODA HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER KEDVES ÜGYFELÜNK! ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA Visszatértünk. Ugye milyen gyorsan elröppent a szabadságunk? Vagy csak nekünk? Hiányoztunk? Ne restellje, ha nemmel

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS BÉRLETI ÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. ( 5600. Békéscsaba, Irányi u. 4-6. sz. ), mint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által megbízott bérbeadó

Részletesebben

Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Fogyasztói reklamáció intézése a kereskedelmi egységekben Készítette: Friedrichné Irmai Tünde A reklamáció intézése - Kis boltokban az eladó feladata - Nagyobb kereskedelmi egységekben a vezető intézi

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV EGERÁG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2013. március 11. napján MEGTARTOTT NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV EGERÁG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 2013. március 11. napján MEGTARTOTT NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV EGERÁG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2013. március 11. napján MEGTARTOTT NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL Hozott határozatok: 13/2013.(III.11.) 14/2013.(III.11.) 15/2013.(III.11.) 16/2013.(III.11.)

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu Ügyszám: 3984/2012. JEGYZŐKÖNYV mely készült Ságvár község képviselő-testületének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2009. május 27-i ülésére Tárgy: Vásártér ingyenes használatba adása N-01 Postagalamb Egyesület, V-250 Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz- 355/2013. ELŐTERJESZTÉS A Gazdasági Bizottság 2013. augusztus 26 -i ülésére Tárgy: MACOVEI ERZSÉBET egyéni vállalkozó közterület-használati

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a képviselő-testület 2011. július 26-án megtartásra kerülő ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a képviselő-testület 2011. július 26-án megtartásra kerülő ülésére Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva Fő u. 67. Tel.: 66/487-100 ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület 2011. július 26-án megtartásra kerülő ülésére az önkormányzat tulajdonában

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS JEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. december 11-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségek elidegenítéséről szóló

Részletesebben

2015. április 30-i rendes ülésére

2015. április 30-i rendes ülésére 31. napirendi pont Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Esztári Ügyvédi Irodával kötött megbízási szerződés módosítása

Részletesebben

Szám: 29000 105/1406- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 29000 105/1406- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000

Részletesebben

I. Hatósági tevékenység

I. Hatósági tevékenység Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január

Részletesebben

Püspökladány Város Önkormányzatának. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága

Püspökladány Város Önkormányzatának. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága Püspökladány Város Önkormányzatának Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága 2011. június 14-i soron kívüli ülésének Jegyzőkönyve 40/2011. (VI. 14.) számú Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság határozata A folyószámla-hitel

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2013. évi gazdálkodásról 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2013. évi gazdálkodásról 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2013.. évii gazzdál lkodássrról l 2014 05 15 CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testület ülése 2011. augusztus 18. J E G Y Z Ő K Ö N Y V JEGYZŐKÖNYV Készült: Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. augusztus 18-án 17.00

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Panaszhasznosulási jelentésünkben félévenként áttekintjük, hogy a Felügyeletre érkező panaszokból nyert információkat milyen

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről.

Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről. Maglóca Község Képviselő-testülete 2-4/2010/Ny. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2010. június 8-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 13 30 óra A képviselő-testületi ülés helye:

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 13. napján megtartott rendkívüli üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 13. napján megtartott rendkívüli üléséről. JEGYZŐKÖNYV Készült: Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. augusztus 13. napján megtartott rendkívüli üléséről. Ülés helye: Polgármesteri Hivatal, Tanácsterem Jelen vannak: Bukodi Károly

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete. LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2003. (V.27.) Kt. számú rendelete LAKÁSOK és HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉRŐL Ercsi Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: Turóczi Hajnalka jegyző Macsóné Pálfalvi Mária ig.oszt.vezető. Megjelentek kb 15 fő tiszalúci lakos

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: Turóczi Hajnalka jegyző Macsóné Pálfalvi Mária ig.oszt.vezető. Megjelentek kb 15 fő tiszalúci lakos JEGYZŐKÖNYV Készült Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testületének 2011. április 7- napján a Községháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Majdanics László polgármester

Részletesebben

állandó meghívott - könyvvizsgáló Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda - irodavezető

állandó meghívott - könyvvizsgáló Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda - irodavezető 1 Iktatószám: 11019-7/2011. JEGYZŐKÖNYV Készült: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala I. sz. tanácskozó termében 2011. április 21-én a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság nyílt ülésén elhangzottakról.

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

A Decs Kulturális, Oktatási és Sport Életének Fejlesztéséért Közalapítvánnyal kötött kölcsönszerződés módosítása

A Decs Kulturális, Oktatási és Sport Életének Fejlesztéséért Közalapítvánnyal kötött kölcsönszerződés módosítása Az előterjesztés száma: 101/2014. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2014. június 25-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Kulturális,

Részletesebben

mely készült Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel tartott nyílt ülésén

mely készült Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel tartott nyílt ülésén KISBAJCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV mely készült 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 17,00 órai kezdettel tartott nyílt ülésén HATÁROZATOK: RENDELETEK: 81-83/2012. (IX.13.) 12-13/2012.(IX.14.)

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2006. (III. 31.) ÖR. rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésének szabályairól szóló 21/2002. (XI. 15.) ÖR. rendelet

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Kivonat: Nyírmeggyes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 29. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat: Nyírmeggyes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 29. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Nyírmeggyes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 29. napján megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. NYÍRMEGGYES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 24/2015. (IX. 30.) önkormányzati

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. július 12-i rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. július 12-i rendkívüli üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 12-i rendkívüli üléséről 81-84/2013. (07. 12.) ÖK. sz. határozat 1 Készült: Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT

BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY Közhasznú jelentés a 2011. évi gazdálkodásról 2012. május CHANCE AUDIT KFT BOTTYÁN EQUUS KÖZHASZNÚ ALAPÍÍTVÁNY Közzhasszznú jjel lenttéss a 2011.. évii gazzdál lkodássrról l 2012.. májjuss CHANCE AUDIT KFT Tartalomjegyzék 1./ Számviteli beszámoló 3. oldal 2./ Költségvetési támogatás

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc

Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Könyvelői Klub 2013..február 06. Miskolc Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu. 1. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Bér Község Önkormányzat

Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu. 1. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Bér Község Önkormányzat a 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu 1. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2014. január 13.-án Megtartott nyílt üléséről Az ülés helye: Tanácskozó terme Készült: Bér: 2014.január

Részletesebben

EZ TÖRTÉNT. A többi, már megvalósított projekt címe is magáért beszél: Egészséges vagyok, mint a makk, Huszárgyerek, huszárgyerek.

EZ TÖRTÉNT. A többi, már megvalósított projekt címe is magáért beszél: Egészséges vagyok, mint a makk, Huszárgyerek, huszárgyerek. EZ TÖRTÉNT ESZTÉTIKAI TANÁCSKOZÁS AZ ÓVODÁBAN Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál John Dewey Lokálpatrióta szemlélet csíráinak kialakítása a projektpedagógia módszereivel címmel tartottak

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T 1 Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v Önkormányzat Képviselőtestülete 8296 Monostorapáti Száma: 230-12/2008. J e g y z ő k ö n y v Készült: Monostorapáti község Önkormányzat Képviselőtestületének 2008. október 29- én /szerdán/ 18.00 órai kezdettel

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Jakabszállás Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2008. február 14-én megtartott képviselőtestületi üléséről

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Jakabszállás Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2008. február 14-én megtartott képviselőtestületi üléséről J e g y z ő k ö n y v Készült: Jakabszállás Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2008. február 14-én megtartott képviselőtestületi üléséről Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. Jelen

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

Összesen: Finanszírozás formája Zártvégű Lízing * Nyíltvégű lízing* Bérlet* Igényelt futamidõ 12 24 36 48 60 hónap* Egyéb:

Összesen: Finanszírozás formája Zártvégű Lízing * Nyíltvégű lízing* Bérlet* Igényelt futamidõ 12 24 36 48 60 hónap* Egyéb: 1. Alapadatok. kapcsolattartó: Várhidi Zsuzsanna: 06-20-429-5715 A megvásárolandó gép típusa: Rendeltetése: Gép gyártási éve: Nettó vételára (Ft) Összesen: Finanszírozás formája Zártvégű Lízing * Nyíltvégű

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

MACHER GÁBOR LAKÁSHIÁNY LAKHATÁSHOZ VALÓ JOG

MACHER GÁBOR LAKÁSHIÁNY LAKHATÁSHOZ VALÓ JOG MACHER GÁBOR LAKÁSHIÁNY LAKHATÁSHOZ VALÓ JOG Tanulmányomban a lakáshoz, lakhatáshoz való jog értelmezésével, vizsgálatával foglalkozom, áttekintve annak a tartalmában, minőségében bekövetkezett változást,

Részletesebben

8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL

8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 8/2012. KT. Szám JEGYZŐKÖNYV KISTELEK VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. MÁJUS 09. NAPJÁN MEGTARTOTT VIII. RENDKÍVÜLI NYÍLT TESTÜLETI ÜLÉSÉRŐL 1 Napirendi pontok: 1. napirendi pontok elfogadása 2. hitelszerződés

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 SALFÖLD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8256 Salföld, Kossuth u. 27. Ikt.szám: S- 4-40/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 29.-i

Részletesebben

SEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

SEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium SEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Szerződési feltételek A Bevezetés és fogalom-meghatározások 1. A jelen Szerződési Feltételek oktatási szolgáltatásra vonatkozó jogviszony alapját képezik.

Részletesebben

ELOTERJESZTÉS. A Társaság Igazgatósága 2005. április 29-re hívta össze az éves rendes közgyulést az alábbi napirenddel:

ELOTERJESZTÉS. A Társaság Igazgatósága 2005. április 29-re hívta össze az éves rendes közgyulést az alábbi napirenddel: ELOTERJESZTÉS az econet.hu Informatikai Részvénytársaság (1117 Budapest, Hauszmann Alajos u. 3., Cg. 01-10-043483) 2005. április 29-én 10 órakor a Társaság székhelyén tartandó Közgyulésére. A Társaság

Részletesebben

2. Balatonrendes Önkormányzat 2012. évi költségvetés I. fordulójának tárgyalása.

2. Balatonrendes Önkormányzat 2012. évi költségvetés I. fordulójának tárgyalása. 1 BALATONRENDES KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8255 Balatonrendes, Fő u. 1. Ikt.szám: B- 29-2 /2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balatonrendes Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V 6-3/2013. Készült: Tiszalök Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. január 21-én tartott rendkívüli nyílt ülésén. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Fedor László alpolgármester,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona JEGYZŐKÖNYV Készült: Atkár község önkormányzata Képviselőtestületének 2007. szeptember 19-én 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Távolmaradását bejelentette:

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Göd Város Önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottságának 2011. január 21-i ülésén a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében Jelen vannak: Tárgy:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. február 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. február 16-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 50/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. február 16-i ülésére Tárgy: Javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

Részletesebben

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás

A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A-PBT-A-21/2013. Ajánlás A Pénzügyi Békéltető Testület K.J.-né (xxx.; a továbbiakban: Kérelmező) által az ABC Biztosító (yyy.; a továbbiakban: Pénzügyi szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére indult, xyx

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Füzesgyarmat Város Önkormányzat K é p v i s e lő- testülete 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-058, 491-401, Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu -------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben