AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI AZ ÁLLATTARTÁS KÖVETELMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI AZ ÁLLATTARTÁS KÖVETELMÉNYEI"

Átírás

1 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI AZ ÁLLATTARTÁS KÖVETELMÉNYEI FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI AZ ÁLLATTARTÁS KÖVETELMÉNYEI Szerzők: Dr. Báder Ernő Dr. Gulyás László Kovácsné Dr. Gaál Katalin Dr. Pászthy György Dr. Szathmári László Lektor: Dr. Jávor András

3 TARTALOMJEGYZÉK I. Az állatok tartásáról általában 4 II. Az Európai Uniós irányelvek 5 1. Az állatok védelme a mezőgazdasági állattartásban 5 2. Az Európai Közösség állatvédelmi ajánlásai szarvasmarhák esetében A borjakra vonatkozó minimális állatvédelmi követelmények A borjak tartására vonatkozó általános előírások A borjak speciális gondozási eljárásai Tehenek és üszők speciális gondozási eljárásai A hízlalásra szánt bikák speciális gondozási eljárásai 9 3. A juhok tartása A juhok férőhelyigénye Az istálló klímája A kecskék tartása Az anyák elhelyezése A bakok elhelyezése Sertések állatvédelmi előírásai A házinyúl tartása és férőhelyigénye Prémesállatok Általános rendelkezések A prémesállatok gondozása és vizsgálata Elhelyezés, épület, berendezés Tartásmód A lovak tartása A lóistállókkal szemben támasztott általános elvárások A lóistállókkal szemben támasztott általános követelmények: Istállózási módok A lóistállók klímaviszonyai A lovak férőhely-igénye Tojótyúk Alternatív tartási mód Hagyományos, korszerűsített ketreces tartás Feljavított ketreces tartás Szállítás Állatvágás Ketreces tojótyúktartás Pecsenyecsirke Itatók Takarmányozás Alom Szellőztetés és fűtés Zaj Világítás Ellenőrzés Takarítás Nyilvántartás Beavatkozások 24 III. Zárszó 25 3

4 I. AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL ÁLTALÁBAN Az állatok tartása esetén a következő tíz alapelvet szükséges betartani: Állatot nem szabad képzeletbeli jó és rossz tulajdonságokkal felruházni, saját babonás hiedelmeinket vagy előítéleteinket táplálva. Állatot nem szabad az ember szórakozására leigázni vagy megalázni. Állatot csak akkor szabad fogságban tartani, ha megfelelő életteret és társas környezetet tudunk számára nyújtani. Állatot csak akkor szabad társként tartani, ha képes könnyen alkalmazkodni gazdája életviteléhez. Állatfajt közvetlen üldözéssel nem szabad pusztulásra kárhoztatni. Állatnak sportcélból nem szabad fájdalmat vagy szorongást okozni. Állatnak szükségtelen kísérletek során nem szabad gyötrelmet okozni. Gazdasági haszonállatot nem szabad nyomasztó környezetben tartani. Állatot nem szabad pusztán a szőrméért, a bőréért, a csontért vagy bármely más luxustermék-alapanyagért kihasználni. Munkavégző állatot nem szabad stresszt vagy fájdalmat okozó feladatra kényszeríteni. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy semmiféle gazdasági érvvel nem magyarázható és nem fogadható el a rossz bánásmód az állatokkal. Az állatokat a következő 5 szabadságjog illeti meg: Mentesség: az éhségtől, szomjúságtól a fájdalomtól, sérüléstől, betegségektől a félelemtől, káros stressztől a természetes viselkedést korlátozó körülményektől a kényelmetlenségtől, illetve rossz érzéstől 4

5 II. AZ EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK Az Európai Unió állatvédelmi irányelvei és határozatai től hazánkban sem hagyhatók figyelmen kívül. Ezek közül néhány fontosabb a következő területekre irányítja a figyelmet: az állatok védelme a mezőgazdasági állattartásban tartástechnológia, a szállított állatok védelme, a vágóállatok védelme, vágás előtti kezelés, vágás, vágóhidak. 1. Az állatok védelme a mezőgazdasági állattartásban Az Európa Tanács (ET) február 20.-án európai egyezményt fogadott el az állatok védelméről a mezőgazdasági állattartásban. Az európai Közösség úgy csatlakozott az egyezményhez, hogy azt a 923/1978. (VII. 19.) sz. alatt irányelvként kihirdette. Az egyezmény rendelkezik az állatok tartásáról és ellátásáról, kiemelten az iparszerű állattartás kerete között. Ezek a jogszabályok a következők: 923/1978. (VII.19.) EGK Tanácsának irányelve a mezőgazdasági állattartás állatvédelmi kérdéskörében kötött európai egyezmény átvételéről. 583/1992. (XII.31.) EGK Tanácsának határozata a 923/1978. (VII. 19.) sz. irányelv módosításáról. 166/1988. (III. 7.) EGK Tanácsának irányelve a Bíróságnak a 131/1986. sz. ügyben hozott ítéletéről (a Tanács március 25-i, 113/1986. EGK számú, a ketrecben (battériában) tartott tojótyúkok védelmével kapcsolatos minimális követelmények megállapításáról szóló irányelvének semmissé nyilvánításáról). 629/1991. (XI.19.) EGK Tanácsának irányelve a borjak védelmében alkotott minimálkövetelményekről. 630/1991. (XI.19.) EGK Tanácsának irányelve a sertések védelmében alkotott minimálkövetelményekről. A jogszabály hatályát 1992-ben bővítették. Minimál-követelményeket írtak elő a haszonállatok tartására. Ezeket nemcsak az iparszerű tartáskörülményekre, hanem minden állattartásra kiterjesztették. Az iparszerű tartás fogalmát az jellemzi, hogy az állatok olyan számban, olyan körülmények között, olyan teljesítménykényszer alatt állnak, amelyben jó közérzetük fenntartása rendszeres gondoskodást igényel. Ezzel együtt minden szükségtelen fájdalmat, szenvedést vagy kínzást el kell kerülni. Követelmény a fajnak megfelelő tartás, és tilos minden olyan tartási mód, amely az állatnak szenvedést vagy sérülést okozna. Tilos az állatok fajlagos igényű mozgási szabadságának korlátozása, az istállókban szavatolni kell a kedvező környezeti körülményeket. Magyarországon az állattartással kapcsolatos jogharmonizáció megtörtént, a hazai joganyagok és azok rendeletekkel történt módosításai az alábbiakban láthatók: évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről, valamint az ennek módosításáról szóló évi LXVII. törvény; 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól, valamint az ennek módosításáról készült a 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet; 13/1999. (IV. 28.) KHVM-FVM együttes rendelete az állatszállításról; 52/2003. (VIII. 15.) GKM-FVM együttes rendelete az állatszállítás állatvédelmi szabályairól; 5

6 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól, és az ennek módosításáról készült 26/2002. (IV. 13.) FVM rendelet; 10/1999. (I. 27.) FVM rendelet az Állatvédelmi Tanácsadó Testület létrehozásáról; 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet az állatvédelmi bírságról, és az ennek módosításáról készült 98/2002. (V. 5.) Kormányrendelet; 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet a települési önkormányzat jegyzőjének feladatairól az állatok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatban; 74/2003 (VII. 1.) FVM rendelet a tojótyúk-tartó telepek nyilvántartásba vételének szabályairól. Az EU jogszabályai közül: 98/58/EK Tanácsi irányelv az állattartás állatjóléti alapelveiről; 1999/74/EK Tanácsi irányelv a tojótyúk-tartás állatjóléti alapelveiről; 1999/74/EK Tanácsi irányelv az állatok szállításáról, és ennek módosításai o 95/29/EK Tanácsi irányelv az útvonaltervről, állatsűrűségről, az itató és etető berendezések eloszlásáról, o 411/98/EK Tanácsi rendelet a szállító járművek paramétereiről, o 1255/97/EK Tanácsi rendelet a szállítás közbeni etetés és itatásról, 93/119/EGK Tanácsi irányelv a vágóhidakkal szemben támasztott követelményekről elemzése követte. 2. Az Európai Közösség állatvédelmi ajánlásai szarvasmarhák esetében 2.1. A borjakra vonatkozó minimális állatvédelmi követelmények A szabályozás értelmében hat hónapos koráig tekintendő az állat borjúnak. A hat borjúnál többet tartó állattartó telepnek a következő követelményeknek kell eleget tennie: Csoportosan tartott borjak esetében a testtömegtől függ a helyigény, a minimális fekvőtér nagysága 150 kg élősúlyig 1,5 m 2 legyen állatonként ( kg 1,7m 2, 220 kg felett 1,8 m 2 ), valamint biztosítani kell elegendő szabad területet ahhoz, hogy a borjak akadályoztatás nélkül megfordulhassanak, lefekhessenek. Egyedileg tartott borjak esetében az egyedi box szélességének minimálisan el kell érnie a 90 cm-t, ill. a marmagasság 0,8-szorosát (10% eltérés megengedett). Nyolc hetes életkor felett a borjú nem tartható egyedi ketrecben, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy egészségügyi vagy viselkedésbeli okok miatt, gyógykezelés céljából el kell különíteni az állatot. Ebben az esetben a ketrec szélességének minimum el kell érnie a borjú álló helyzetben mért marmagasságát, hossza pedig a borjú hosszúságának 1,1-szeresét. Az egyedi boxoknak (kivéve a beteg állatok elkülönítésére szolgálókat) nem lehet tömör az oldalfala, hanem csak olyan hézagos szerkezetű, amely lehetővé teszi az állatok közötti vizuális és fizikális kontaktust A borjak tartására vonatkozó általános előírások Mindazon anyagok, melyeket a borjak elhelyezésére szolgáló istállók, főként egyedi ketrecek készítése során használnak, és az állat közvetlen kapcsolatba kerülhet velük, nem lehetnek a borjak egészségére ártalmasak. További követelmény ezek jó tisztíthatósága és fertőtleníthetősége. Az elektromos áramköröket és berendezéseket úgy kell a vonatkozó érvényes előírások szerint szerelni, hogy azok áramütést ne okozzanak. 6

7 Az épület szigetelésének, fűtésének, szellőztetésének biztosítania kell, hogy a légáramlás, porkoncentráció, hőmérséklet, relatív páratartalom és gázkoncentráció olyan szint alatt maradjon, amely a borjak egészségét nem károsítja. Minden, a borjak egészségének és jóllétének fenntartásához elengedhetetlen (automatikus és mechanikus működésű) berendezést legalább naponta egyszer ellenőrizni kell. Az esetleges hibákat azonnal ki kell javítani, illetve amennyiben ez nem lehetséges, a hiba elhárításáig a borjak egészségének és jóllétének megőrzését szolgáló lépéseket meg kell tenni. Így például alternatív etetési, és a megfelelő környezetet fenntartó módszereket kell alkalmazni. Mesterséges (gépi) szellőztetési rendszer használata esetén tartalékberendezésről kell gondoskodni, amely biztosítja a szükséges ventillációt üzemzavar esetén, valamint az állattartót a hibára figyelmeztető riasztó rendszert kell felszerelni. Ennek működését rendszeresen ellenőrizni kell. A borjakat nem szabad állandóan sötétben tartani. A különböző éghajlati viszonyoktól függően a borjak igényeinek megfelelően természetes vagy mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. A mesterséges megvilágításnak legalább ugyanolyan intenzitásúnak kell lenni reggel 9 óra és 17 óra között, mint a természetes fénynek. Ezen kívül szükséges olyan alkalmas fényforrás is (rögzített vagy hordozható), melynek segítségével a borjak bármely napszakban ellenőrizhetők. Minden istállózott borjút az állattulajdonosnak vagy az állatokért felelős személynek legalább naponta kétszer, a szabadban tartott állatokat, pedig naponta legalább egyszer ellenőriznie kell. Minden sérült vagy betegséggyanús borjút azonnal megfelelő kezelésben kell részesíteni, eredménytelenség esetén késedelem nélkül állatorvoshoz kell fordulni. Amennyiben szükséges, a beteg vagy sérült állatot el kell különíteni száraz, kényelmes fekvést biztosító alommal ellátott boxba, vagy alommal ellátott elkülönítőbe. A borjak szállását olyan módon kell kialakítani, hogy minden egyes állat számára lehetővé tegye a nehézség nélküli lefekvést, felállást, pihenést és önmaga tisztogatását, valamint más borjakkal történő vizuális kapcsolattartásának lehetőségét. A borjakat tilos lekötve tartani, kivéve a csoportosan tartottakat maximum egy órás intervallumra a tejjel vagy tejpótlóval való etetés időtartamára. Lekötés alkalmazása esetén a lekötésre használt eszközök nem okozhatnak sérülést a borjaknak, rendszeresen ellenőrizni kell és igazítani rajtuk annak érdekében, hogy az állatok számára kényelmes legyen. Minden lekötésre használt eszköznek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a sérülés- és fulladásveszélyt kiküszöbölje, valamint biztosítsa a 7. pontban leírt mozgásszabadságot a borjú számára. A borjak tartása során használt istállókat, ketreceket, berendezéseket, eszközöket rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell a keresztfertőzések (fertőzésátvitel) és a betegséghordozó organizmusok megtelepedésének megelőzése érdekében. A bélsarat, vizeletet és takarmánymaradékot megfelelő gyakorisággal el kell távolítani a bűz csökkentése és a rovarok, rágcsálók távoltartása érdekében. A padozatnak simának és csúszásmentesnek kell lennie. Úgy kell kialakítani, hogy ne okozzon sérülést a borjaknak, és azon az állatok sérülés és szenvedés nélkül kényelmesen állhassanak, vagy fekhessenek. A padozat anyaga legyen szilárd, egyenletes és tartós felületű. Mérete a borjú méretéhez és súlyához igazodjon. A pihenőtér legyen kényelmes, tiszta és vízelvezető, valamint a borjakra ártalmatlan. Kéthetesnél fiatalabb borjak számára megfelelő almozásról kell gondoskodni. Minden borjú számára gondoskodni kell korának, testtömegének, szokásainak és fiziológiai igényeinek megfelelő takarmányozásról kielégítő egészségi és jólléti állapota fenntartása érdekében. A borjakra szájkosarat rakni tilos. 7

8 Minden borjút legalább naponta egyszer meg kell etetni. Csoportosan tartott állatok esetében, ahol nem igény szerint vagy automatikus etetőrendszer segítségével történik a takarmányozás, minden borjúnak csoporttársaival egy időben kell biztosítani a takarmányhoz való hozzáférést. Minden kéthetesnél idősebb borjú számára biztosítani kell elegendő mennyiségű friss ivóvízhez való hozzájutást, vagy egyéb módon kell kielégíteni folyadékigényét. Forró időjárási viszonyok esetén vagy beteg állatok számára állandóan friss ivóvíznek kell rendelkezésre állnia. Az etető- és itató-berendezéseket úgy kell tervezni, elkészíteni és elhelyezni, hogy a borjak takarmánya és ivóvize ne szennyeződjék. Minden borjúnak születés után a lehető legrövidebb időn belül, minden esetben életének első hat órájában, szarvasmarha kolosztrumhoz kell jutnia A borjak speciális gondozási eljárásai Az egyedi állások mérete az egyedi tartás végén várható állatméretnek feleljen meg. Az egyedi állás szélessége nem lehet kisebb, de inkább nagyobb, mint a borjú marmagassága. Az álláshossz nagyobb legyen, mint az álló helyzetben kinyújtott fej és a faroktő között mért távolság, plusz 40 cm Ha fennáll a fertőzés veszélye, akkor itatás előtt a föcstejet egy órán keresztül 56 C-on kell tartani. Ennél magasabb hőmérsékletre tilos melegíteni, mert az antitestek elpusztulnak. Kéthetesnél idősebb borjak kapjanak ízletes, emészthető, tápanyagban gazdag takarmányt. A takarmány tartalmazzon elegendő vasat, valamint koruknak, testtömegüknek és biológiai igényüknek megfelelő mennyiségű szálas és abraktakarmányt. Az első négy hétben, illetve mindaddig, amíg a megfelelő mennyiségű szilárd halmazállapotú takarmányt nem képesek elfogyasztani, legalább naponta két alkalommal folyékony tápanyaghoz kell, hogy hozzájussanak. A vödrös tejitatás helyet a szopókás itatás alkalmazása hangsúlyozottan ajánlott. Vödörből történő etetésnél minden borjúnak külön vödre legyen. A tehenek és borjak együttes, csoportos tartása esetén- amennyiben a borjaknak kiegészítő takarmányt is kell adni- olyan elkülönített etetőket kell alkalmazni, amelyekhez csak a borjak tudnak hozzáférni. A borjak egy hetes korukig, illetve azok a borjak, amelyeknek a köldöke nem gyógyult teljesen be, csak vészhelyzetben, szükséghelyzetben távolíthatók el az adott telepről. A borjak telepen kívüli (piacra) szállításánál egészségük és megfelelő komfortérzetük megóvása érdekében meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket. Más gazdaságokból származó borjakat a tehenészet saját állományától a kereszt és illetve az átfertőzés meggátlása érdekében megfelelő ideig elkülönítve kell tartani. Hízlalás céljára vásárolt borjakat elkülönített istállóban, csoportosan kell tartani. Nevelésre tartott borjakat bemutatás, demonstráció céljára tilos felhasználni, amennyiben ilyen akció egészségüket és jó közérzetüket károsan befolyásolják Tehenek és üszők speciális gondozási eljárásai Kötetlen tartási rendszerű istállókban az állatok száma nem lehet több, mint a pihenőboxok száma, illetve amennyiben nincs -ad libitum szálastakarmány etetés- mint az etetőhelyek száma. Közlekedőfolyosók és a mozgástér mérete és kialakítása olyan legyen, hogy a szükségtelen szociális nyomás kialakulása elkerülhető legyen, ne alakuljon ki a szűk méretek és a zsúfoltság okozta stresszhelyzet. 8

9 Az állás hossza tegye lehetővé, hogy az állat szilárd padozatfelületen állhasson és fekhessen. Az egyedi boxok és az állások tegyék lehetővé, hogy az állat a fajtára jellemző mozgásmódokban sem a lefekvésnél, sem az a felállásnál ne legyen gátolva. Tilos az állatot teljes rácspadozaton tartani. A pihenőtér szilárd felülete alkalmas legyen a megfelelő kényelmet biztosító és a sérülések kockázatát kizáró szalma vagy más megfelelő anyaggal történő almozásra. Az állat viselkedését szabályozó eszközök, berendezések közül (elkerítés) éles hegyes eszközök használata nem engedélyezett. Elektromos áramütést okozó eszközök csak villanypásztor céljára használhatók. A gondozó az elektromos áramot csak okvetlenül szükséges ideig kapcsolhatja be, pl. vizsgálatok, terelések alkalmával. Elektromos áram használata az ellést megelőző időszakban tilos Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az állat tetszés szerinti időben kimehessen az istállóból. Ennek lehetőségét nyári időszakban minden nap célszerű biztosítani. Alkalmazni kell a fejőberendezéseket. Ezeket olyan állapotban kell tartani, hogy a tőgysérülés megelőzhető legyen. A tehén farkának állandó felkötését kerülni kell. Az állatok napi ellenőrzése során a tőgy és a nemi szervek állapotát is ellenőrizni kell. A vemhesség utolsó hónapjában különösen kell figyelni, hogy mutatkoznak-e rendellenes viselkedés jelei. Az ellést megelőző időszakban és az ellés alatt szilárd burkolatú, almozott állások használata ajánlott. A gondozónak gyakorlottnak kell lennie az elletésben. Higiénés körülményeket kell biztosítani. A gondozónak biztosítani kell, hogy a tehén az ellés után azonnal lenyalhassa a borját Amennyiben nehéz ellés gyanúja merül fel, állatorvosi szakvéleményt kell kérni. A borjazás csak kézzel segíthető, kötél és lánc használata kerülendő. Ezek csak kivételes körülmények között használhatók, de akkor is könnyen oldhatónak, levehetőnek kell lennie. Császármetszést csak állatorvos végezhet, és csak egyedi esetekben, nem rutinműtétként, indokolt esetben. Főként a szűz üszők tenyésztésbe állítása esetén, mind az apa, mind az anyaállat szelektálására nagy gondot kell fordítani. Figyelembe kell venni a fajtát, nagyságot, kort, előző teljesítményt, mert így az ellési problémák csökkenthetők A hízlalásra szánt bikák speciális gondozási eljárásai A bikák megfelelő szociális/társas kapcsolatának biztosítására kellően ingergazdag környezetet kell megteremteni. Általában ezt kötetlen tartással lehet megvalósítani. Legnagyobb csoportméret 12 állatból álljon. Az összeszokott csoportokhoz tilos más bikát hozzácsapni, illetve a tilos csoportokat összevonni. Kerülendő az olyan bikák egy csoportban tartása, amelyek között szarvtalanított és szarvalt egyedek is vannak Csoportos, istállózott tartásnál irányelv, hogy egy 600 kg-os testtömegű bikára 3 m 2 -nél kisebb alapterület nem juthat. A tartási rendszert módosítani, átalakítani, fejleszteni kell, ha abnormális, szokásostól eltérő viselkedés jelei mutatkoznak. Ez lehet állománysűrűség csökkentése, tartási körülmények (zárt) megszűntetése, padozatminőség, klimatikus és higiénés körülmények javítása. Kötött tartás esetén a nyakszíjat vagy láncot, annak érdekében, hogy a fölösleges fájdalmat vagy szenvedést el lehessen kerülni, szükség szerint utána kell állítani. Bikák egymásra ugrálásának megakadályozása céljából áram alatti vezeték alkalmazása kerülendő. 9

10 A hízóbika istállók tervezésénél, kialakításánál vagy a rekonstrukciók végrehajtásánál olyan tartási rendszerek fejlesztésére és alkalmazására kell törekedni, amelyek a sérülések lehetőségeit kizárják és kielégítik az állat viselkedési szokásainak megfelelő igényeit. Kiemelendő a megfelelő padozat alkalmazásának jelentősége. 3. A juhok tartása Gazdasági állatfajaink közül a baromfihoz, sertéshez viszonyítva elsősorban a juhot és a kecskét tartjuk a legtermészetszerűbb, a környezetbarát gazdálkodás elveivel leginkább öszszeegyeztethető tartási, termelési feltételek között. Mindezek ellenére, az európai, állatvédelemre vonatkozó normák szigorodása, az állatvédő egyesületek megkülönböztetett figyelme, a juhágazaton belül, az élő állattal bármilyen módon kapcsolatba hozható területeken, fokozott erkölcsi felelősségre kell, hogy ösztönözzék az érintetteket A juhok férőhelyigénye Az évi XXVIII. törvényben megfogalmazott elvek közül, miszerint a jó gazda gondossága az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak a fajtára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti, a juh faj esetében is érvényes. Juhtartásunk hagyományai az elmúlt évtizedek során jelentősen nem változtak, így továbbra is dominál az évi egyszeri elletésre berendezkedett, pásztoroló, esetenként a szakaszos legeltetésre alapozott juhtartás. A statisztikai adatok birtokában elmondható, hogy a juhtartásra használatos épületeink kihasználtsága 1996-ban 54%-os, 1998-ban pedig 56%-os volt. A jelenlegi, egy milliós nagyságrendű anyajuhállományunkat mintegy 13,9 ezer épületben, 1623 ezer férőhely rendelkezésre állása mellett tartjuk. Ez a bőség, az esetek többségében elegendő garanciát nyújt arra, hogy a juhokat az előírt férőhelyigény-paraméterek (1. táblázat) tiszteletben tartásával tudjuk elhelyezni. 1. táblázat. Juhok férőhelyigénye korcsoportonként Megnevezés Férőhelyszükséglet (m 2 /egyed) Jászolhossz (m/egyed) Csoportlétszám optimuma Anyajuh bárány nélkül 0,8 1,0 0, Anyajuh báránnyal 1,2 1,6 0, Hízóbárány 0,4 0,6 0, Éves bárány 0,5 0,7 0, Kos egyedi ketrecben 3,0 4,0 0,5 - Kos közös ketrecben 3,0 4,0 0, Szopósbárány 0,25 0, Forrás: Nábrádi és Jávor, Az istálló klímája Hazánk éghajlati viszonyai között a juhállományt télen istállózni kell, ezért a juhtartásban legeltetési és teleltetési időszakot különböztetünk meg. Gondot jelent, hogy a hazai juhászatok többségében, a nyári legeltetési időszakban is általában kénytelenek hodályba zárni az állatokat, mivel a vagyonvédelmi szempontok (tolvajok, kóbor ebek elleni védelem) ezt megkövetelik. A legelterjedtebb mélyalmos tartás következtében, különösen a nyári meleg napok 10

11 idején, a trágyából felszabaduló NH 3 jelentősen károsítja az épületben tartózkodó juhok tüdejét, általános egészségi állapotát, illetve gyapjú bundáját, ugyanis ez az érték időszakosan, akár többszörösen is meghaladhatja az ideális istálló klíma küszöbértékeit (2. táblázat). 2. táblázat. A juhistálló klímaigénye Paraméterek Anyajuhok részére Szopós bárányok részére Hízóbárányok részére Hőmérséklet ( C) Páratartalom (%) CO 2 (tf%; max.) 0,1 0,1 0,1 Légáram (m/s) 0,2 0,5 0,1 0,2 0,3 NH 3 (tf%; max.) 0,01 0,01 0,01 Forrás: Nábrádi és Jávor, 2002 Nem mindenki fogadja el tényként, hogy a juhok a hidegre alig, viszont a huzatra nagyon érzékenyek, mivel általában az ember klíma-igényét veszik alapul. Gyakran tapasztalható emiatt, hogy különösen téli időszakban, a juhokat szinte légmentesen bezárják a hodályokba. Ez a gyakorlat azon túl, hogy az állatok egészségi állapotát rontja, a magas NH 3 és páratartalom jelenlétével NH 3 OH keletkezését segíti elő, amely a gyapjút megsárgítja. A kártétel tehát így többszörösen jelentkezik, mivel ez a csökkent értékű gyapjú már csak jóval az egészséges gyapjú felvásárlási ára alatt értékesíthető. Az átalakított szarvasmarha istállók esetében a természetes szellőzése 12 m fesztávolságig kielégítő, viszont a 60 m-nél hosszabbak már huzatosak. A kívánatos fényviszonyok eléréséhez, a fal felső harmadában javasolt ablakok felületét általában az alapterület 1/15-1/20 részére építik meg, mely szempont a korszerűtlen, több évtizedes nádfedelű hodályok kivételével biztosított. Az épületek tervezésénél előfordul, hogy figyelmen kívül hagyják a 3 x 3 méteres, kifelé nyíló, egy kapura számítható max juhlétszám igényt. A hagyományos és korszerű juhhodályon kívül más állatfajok részére épített épületekben is tartanak juhokat. Ezek belső berendezésének többségét átalakították a juhok tartástechnológiai igényeihez. A juhhodályok létesítésének legmegfelelőbb a szélvédett, lejtős terület. A mélyen fekvő, különösen a kötött anyag-, szikes talajú területeken felépített létesítmények környéke egyfajta vízgyűjtőként funkcionál, teret adva a juhok leggyakoribb betegségének, a sántaság kialakulásának, járványszerű elterjedésének. A megrongálódott itatóvályúk körül feltaposott sár, hasonló módon járul hozzá a panaricium kifejlődéséhez. Az új telepek létesítésekor juhtartók gondolkodásmódja is gondot okozhat, amennyiben nem a rendelkezésre álló legelő hozamához igazítják a telepen eltartható juhok számát, hanem fordított logikával közelítik meg az alapvető kérdést. A telep körültekintése nem csak vagyonvédelmi, hanem higiéniai szempontok miatt is szükséges. 4. A kecskék tartása A tartástechnológia kialakításánál a faj sajátosságait minden esetben figyelembe kell venni. A kecske a háziállatok közül a legkevésbé domesztikált, és bár csoportban élő állat, valamennyi egyed egyéniség. A szoros hierarchia, a rangsor meghatározza viselkedésüket. A csoport vezetője mindig egy anya, ám a többiek csak részben függenek tőle. A terelés, a csoportosítás nehezebb, mint a szarvasmarha, vagy a juh esetében. Szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni a táplálkozási viselkedésből adódó sajátosságokat. A kecske a cserjék, bokrok leveleinek legelése közben gyakran a fákra is felmászik. Ezt a ke- 11

12 rített legelők kiépítésénél fontos szem előtt tartani, hiszen a közepesen magas (más állatfajoknál bevált) kerítésoszlopokon könnyen átmászik. Szétszóródva legel, ezért tereléses legeltetése csak hosszú szoktatás után valósítható meg Az anyák elhelyezése A kecske szereti a tágas, világos, tiszta istállót. Anyánként 1,5 3 m 2 -t számolunk fedett istállónként, mely 8 m 3 légtérrel párosul ez pedig már nem ól. Az ablakok mérete az istálló alapterületének 20%-át tegye ki. Legcélszerűbb kötetlen tartásban, mélyalmon tartani a kecskéket, természetesen gyakori almozással. Az itatóvályú és a szénarács az állomány nagyságának megfelelő, 0,4 m/állat hosszúságú legyen. Nem egyszerre isznak az állatok, de számítsunk arra, hogy fejés után, széna fogyasztása közben gyakran isznak. Jó, ha etetőasztalt is építünk, mert így a széna az abrak után kerül kiosztásra, elegendő hely van az állatok elhelyezkedésére. Itatóvályú helyett fagymentes önitatót is alkalmazhatunk. Az istálló hőmérséklete lehetőleg ne süllyedjen fagypont alá. Takarmányfelvétel, emésztés a C között a legideálisabb. A kecske istállóklíma-igénye megegyezik a juhokéval. Elléskor feltétlenül használjunk fogadtatót, mert az újszülöttek játékos ugrándozás közben elkalandoznak az anyától. Ha az anya is mozog, rövid időn belül elveszítik egymást. Az idegen gidát néha akrobatikus szaltók megtételére késztetik a szarvalt anyák. Ha elveszítik egymást anya és gidája, könnyen előfordul, hogy eléhezik a gida, mert anyja már nem fogadja el rövid idő eltelte után sem. Ezt előzhetjük meg fogadtató használatával, mely kb. 1,2 m 2 nagyságú lehet. Feltétlenül legyen szénazseb szénával és állandóan friss víz az anyák előtt A bakok elhelyezése A bakokat általában kötetlenül tartjuk, hogy minél nagyobb mozgási lehetőséget biztosítsunk számukra. A bakok külön istállóban, egyedenként boxokban helyezhetők el, ahol egy-egy baknak külön kifutója van. Más istállókból is leválaszthatunk számukra külön helyiséget, azonban a boxnak legalább 2 x 2 méteresnek kell lennie. A kifutó mérete pedig egy-egy bakra számítva 6 m 2. A bakok közötti válaszfalnak erős anyagból kell készülnie, és legalább 1,6 m magas legyen, hogy a döfködésnek, nyomásoknak ellenálljon. A bakok csoportosan is elhelyezhetők, ha együtt nevelkedtek, mert ezek nem viaskodnak olyan vadul, hogy sérüléseket okoznának egymásnak, ilyenkor az istállóban 2,5 m 2, a kifutóban pedig 4 m 2 területet számítsunk egy bakra. Más helyről származó bakot mindig külön boxban kell tartani, mert a többiek rendkívül agresszíven viselkednek vele szemben. Szezonálisan az anyakecskék istállójában is kialakíthatunk bakszállásokat, hogy az anyakecskék szezonon kívüli termékenyítéséhez a bakok spermát termeljenek. Az anyakecskék közelsége ugyanis kedvezően hat az ondótermelésre. Ilyenkor megfelelően erős korláttal meg kell akadályozni a bakok kitörését a boxokból. 5. Sertések állatvédelmi előírásai Az állatvédelmi előírások általános szabályait sertéstelepeink minden különösebb beruházás nélkül megvalósítják. Ezen belül nem okozhat gondot: az állatnyilvántartások vezetése napi, legalább egyszeri ellenőrzés 12

13 állat elkülönítési lehetőség biztosítása tűzvédelem és az épület kiürítési terve az állandó, illetve hirtelen zajártalom elkerülése Ma már telepeink zömében az állatok részére a világítást vagy mesterséges fényt napi 8 órában biztosítani tudják. Az általános technológiai előírások közül, tekintettel arra, hogy telepeink évesek és eléggé leamortizáltak, több előírás megvalósítása is gondokat okoz (sima, hibátlan padozat, meghibásodására figyelmeztető riasztó stb.). A termeléstechnológia méretezésére az EU minimális alapterületeket ír elő: Minimális alapterület tenyészkan 6 m 2 természetes fedeztetés esetén 10 m 2 kutrica (kocaszállás) 2,1 x 0,6 m Csoporos tartás < 10 kg 0,15 m kg 0,20 m kg 0,30 m kg 0,40 m kg 0,55 m kg 0,65 m kg < 1,00 m 2 Fenti alapterületi normák jelenleg általában nehézségekbe ütközik, mert telepeink évesek (és csekély az új telepek száma). A régi telepek létesítésekor tőkehiány miatt a mai EU követelményekhez képest (lásd fent) kb. egyharmaddal kisebb alapterületi normákkal számoltak. Ennek következtében, ha a férőhelyekre vonatkozó EU-előírásokat kötelezően alkalmaznunk kell, a hízókibocsátásban 14-16% csökkenés várható. (Nem beszélve a termelési rotáció felbomlásáról az egyszerre telepítés-ürítés rendjének felborulásáról). Részletes faji előírások betartása is gondokat vethet fel annak ellenére, hogy: a malacok választása általában 28. életnapon történik, a fogelvétel és farkkurtítás csak okkal történik, a kocák lekötéses tartása Magyarországon megszűnt. A felmerülhető gondok az alábbiak: (igaz, hogy életbelépésük január 1.-re tervezett) a kocák és kocasüldők játszás lehetőségének megvalósítása, a kocák és kocasüldők csoportos tartásakor a termékenyítés után 4 héttel, ellés előtt egy héttel a kutrica oldalfal hossza 2,8 m-nek kell lennie, (a rekonstrukció anyagi gondjainak függvénye). A takarmányozási előírások betartása az ágazatnak nem okoz különösebb gondot. Igaz, hogy megtiltható a takarmányban a toxinok előfordulása, csakhogy ezt a gombák nem tudják. A környezetvédelmi előírások legnagyobb problémája, hogy privatizációkor az új tulajdonosok a telepek mellé földet nem vásárolhattak, így a fő gond a trágyaelhelyezés, bár amilyen mérvű az állománycsökkenés lehet, hogy ez megoldódik. 13

14 6. A házinyúl tartása és férőhelyigénye A korábbi évtizedekben a házinyúl termelése kisüzemi körülmények között folyt szabadtartásban, meglévő átalakított épületben és újonnan épült nyúlházakban. Az elmúlt évtizedben a termelés 70 %-a a nagyüzemekre koncentrálódott, így a tartási technológia is megváltozott. A jelenleg alkalmazott termelési rendszerek a korábbi nagyüzemi tapasztalatok alapján jöttek létre. A tartási technológiák figyelembe veszik a házinyúl különböző korosztályainak élettani igényeit, és egye gyakoribb az üzemi méretekben is működő boldog tartás, mely az állatok komfortérzetét is biztosítja. A nyúlházak klímája meghatározó kritériuma a gazdaságos termelésnek, a prevenciónak, és az állatok közérzetének. Az alábbi adatok a nyúlházban előírt klimatikus értékeket mutatják. Páratartalom 60-70% max. NH 3 tartalom 0,005% max. CO 2 tartalom 0,3% légmozgás 0,1-0,3 m/s megvilágítás 12: 12 óra A házinyúl egyes korosztályai eltérő hőmérsékletet igényelnek, mely a tartási technológiától is függ. Az alábbi táblázat ezen értékeket demonstrálja. 3. táblázat. A nyulak hőmérsékletigénye a kortól, a típustól és a tartásmódtól függően (termoneutrális zónák) Megnevezés C Hőmérsékleti optimum Vemhes anyanyúl Szoptató anyanyúl Szopós nyúl - 1 napos - 5 napos - 10 napos - 20 napos Növendék nyúl Javasolható hőmérséklet (Schlolaut, 1985) Tenyésznyúl - dróthálós ketrec, nyitott elletőláda - dróthálós ketrec, zárt elletőláda - telepadló, alomanyaggal Növendék nyúl - dróthálós ketrec, választás után - dróthálós ketrec, 6 hetes kor után - mélyalom Angóranyúl nyírás után > 15 > 10 > 5 > 20 > 15 > 5 > 10 Hőmérsékleti maximum Normál szőrű és angóranyúl < 25 Holdas, 1985 A házinyúl térigénye meghatározza a kialakítandó ketrecek méretét. Az alábbi, 4. táblázat a termelésben tartott nyulak ketrecméretének adatait tartalmazza. 14

15 4. táblázat. A nyúlketrecek méretei Méret Kis testű fajták Közepes testű fajták Nagy testű fajták Hízó nyulak 5 7 db Tenyésztett növendék 1 db, hízó 2 db Szélesség, cm Mélység, cm Magasság, cm Alapterület, m 2 0,2 0,5 0,9 0,5 0,18 Holdas,1985 Az anyaállatok részére 80x45x alapterület szükséges. Ekkor a fialóláda a ketrec küldő oldalára van elhelyezve. Amennyiben a láda a ketrecen belül kialakításra a szükséges alapterület 80x60cm. A ketrec magassága általánosan 35 cm de ez függ az anyaállat fajtájától. Lényeges, hogy a magasság normál testhelyzetben lévő anyaállat fülmagasságát legalább 2 cm-el meghaladja. A baknyulak tartására 60x40x40cm méretű ketrecek használatosak. 7. Prémesállatok Az Európai Tanács állatvédelemmel foglalkozó bizottsága egy bevezetőből (preambulumból) és 21 cikkelyből álló határozatban szabályozza a prémesállatok tartását, tenyésztését, leprémezését és az ezekkel kapcsolatos teendőket. A Bizottság a prémesállatokkal azért foglalkozott bővebb terjedelemben, mert tenyésztésük és tartásuk nem tekint olyan hosszú múltra vissza, mint egyéb fajoké, tehát több részletkérdésben kellett új döntéseket hozni. Az etológiai elvek érvényesítése során különös figyelmet fordítottak a következőkre: az állatok mozgási lehetőségeinek biztosítása, jó közérzetük elősegítése, szőrméjük gondozása, megfelelő táplálás és egyéb élettani szükségletek kielégítése egészségi állapotuk megőrzése Általános rendelkezések A rendelkezés vonatkozik valamennyi prémesállatra, amelyet szőrméjéért akár belterjes, akár külterjes viszonyok között tartanak. A tartással kapcsolatos szabályok nem kerülhetnek a vadvédelmi előírásokkal és az általános jellegű egészségügyi szabályokkal ellentétbe. Vadon született állatok nem tarthatók zárt telepen. Semmilyen állat nem tartható szőrmenyerés céljából, ha a jelen rendelkezést nem tartják be vagy, ha az állat olyan fajhoz tartozik, amely nem viseli el a zárt tartást, illetve a fogságban szenved A prémesállatok gondozása és vizsgálata Az állatokat csak kellő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező személyek gondozhatják, akik képesek felismerni a betegségeket, megállapítani, ha az állomány veszélybe kerül és megtenni a szükséges intézkedéseket a káros körülmények megszüntetésére. A gondozóknak az állattal megfelelő kapcsolatot kell kialakítaniuk. Az állatok egészségi állapotát nyugalmuk zavarása nélkül naponta ellenőrizni kell. 15

16 Az egyedek vizsgálata akkor szükséges, ha az állomány állapota erre okot ad. Ilyenkor a vizsgálat kiterjed az állat testi ápolatára, szőrzetének, bőrének, szemének, szájának, orrának, szaruképleteinek gondos ellenőrzésére, a takarmány elfogyasztására és a viselkedés betegségre utaló jeleire. Az egészségi állapot romlására utaló jelek (nyugtalanság, rendellenes anyagcsere, duzzanatok különböző testtájakon, magatartászavar stb.) esetén ha a gondozó a baj okát nem képes megszüntetni állatorvosi segítséget kell igénybe venni Elhelyezés, épület, berendezés Különös gondot kell fordítani a prémesállatok elhelyezésére. Az állattartó épület létesítésekor ügyelni kell a szükséges feltételek megteremtésére. A férőhely feleljen meg a faj különleges igényeinek (némely esetben a fürdési lehetőség követelmény), nyújtson védelmet az időjárás viszonytagságai ellen, óvja az állatokat a lármától, rezgésektől, szennyező környezeti hatásoktól. Az épületek és berendezések feleljenek meg a prémesállatok igényeinek. Az állatoknak legyen elegendő helyük, mozgásterük, érintkezhessenek fajtársaikkal. Ha az állatokat ketrecben tartják, nyíljék lehetőség az ürülék gyors eltávolítására. A ketrecek egymás fölé nem helyezhetők. Méretezésük során gondolni kell arra, hogy egyes prémesállat-fajok szívesen ágaskodnak és huzamosabb ideig maradnak álló testhelyzetben. Minden épülethez tartozzék elkülönítő helyiség a beteg állatok elkülönítésére és kezelésére. A prémesállatok többsége időnként félrehúzódik saját társai és az emberek elől, erre lehetőséget kell nyújtani. A padozat úgy alakítandó, hogy az ürülék eltávolítható legyen. A padozatot az állat támasztotta igények szerint kell kialakítani. A prémesállatok 18. cikkelyben előírt leöléséhez megfelelő helyiséget és berendezést kell kialakítani. A prémesállat-telep tervezéséhez az állattartó vegye igénybe szakavatott tanácsadók segítségét Tartásmód A prémesállatok férőhelyét a faj sajátos igényeihez kell méretezni. A méretezéskor figyelembe kell venni az állat faját, szokásait, életvitelét. Kerülni kell az ingerszegény környezetet. Betelepítés előtt minden épületet fertőtleníteni szükséges. A tisztaságra a továbbiakban is kínosan ügyelni kell. Ki kell küszöbölni, hogy patkány, egér vagy más kellemetlen károsító, valamint élősködők (ekto- és endoparaiziták) zavarják az állatokat. Az állatokat naponta, szabályos időközökben etetni és itatni kell. A kifogástalan minőségű és tápanyagban gazdag takarmány, tiszta ivóvíz álljon rendelkezésre. A prémesállatok számára a tiszta levegő különösen fontos. Lényeges ezért az ürülék gyors eltávolítása a ketrecből, az épületből. A levegő mentes legyen gőztől, gáztól, szagoktól, ezért is fontos az épület állandó szellőztetéséről gondoskodni. Óvni kell az állatokat a túlzott lármától, a belső és a külső forrásokból származó zajtól (ventillátorok, automata etetők stb. lármájától). A prémesállatok nem tarthatók teljes sötétségben, sem vakító fényben. Természetes vagy mesterséges fénnyel kell szolgáltatni az állatok számára kedvező megvilágítást. 16

17 Az összes műszaki berendezés működését naponta ellenőrizni kell. Az állatok szállítása alkalmával a lehető legnagyobb kíméletre, a nyugtalanságot keltő mozzanatok csökkentésére kell törekedni. Az esetleg kitörő állatok elfogására csak olyan módon lehet csapdákat felállítani, hogy azok ne kínozzák meg az állatokat. 8. A lovak tartása 8.1. A lóistállókkal szemben támasztott általános elvárások Hazai éghajlati viszonyaink között a lovak elhelyezésére fedett, téliesíthető épületeket, istállókat kell létesíteni. A ló a legtöbb más gazdasági állatfajnál kevésbé épületigényes, jól bírja a hideget is, ha: ahhoz fokozatosan hozzászoktak, a hideg nem párosul nedvességgel, nincs huzat, de megfelelő a légcsere, van bőséges száraz alom, a rendelkezésre álló istállórész elég tágas, az állat nincs megkötve. Sajnos, azonban lovaink nagy részét kis légterű, sötét, fülledt, nem megfelelő épületekben tartják. Itt-ott természetesen találhatók gyönyörű, palotának is beillő istállók, ezeknek azonban az a sorsuk, hogy legtöbbjüket előbb-utóbb más célokra hasznosítják. Viszonylag egyszerű épületekben is kifogástalanul elhelyezhetőek lovaink, ha a legfontosabb szabályokat betartjuk A lóistállókkal szemben támasztott általános követelmények: védjen az időjárás viszontagságai ellen, kényelmes elhelyezést nyújtson, száraz, világos, huzatmentes legyen, természetes légcserét tegyen lehetővé, üzemeltetése a lehető legkevesebb élőmunka-felhasználással járjon, létesítése, fenntartása viszonylag olcsó legyen. Az istálló tervezésekor alapelv, hogy az állat- és üzemeléscentrikus legyen. Nagyobb ménesekben az istállók korcsoportok, hasznosítási irány szerint létesülnek, kisebb tenyészetekben, kisüzemekben egy épületnek kell valamennyi korcsoport részére megfelelni Istállózási módok Alapvetően négyféle istállózási módon különböztetünk meg: sok ló egy helyiségben való tartása, azaz futóistálló, egy vagy több kisebb csoport közös tartása kifutóban, egyedi elhelyezés boxos istállóban, egyedi elhelyezés kötött (állásos) istállóban. A futóistállót régóta alkalmazzák a ménesekben, csikók és kancák tartására. Előnye, hogy nem igényel sok munkaerőt, fenntartási költségei alacsonyak, a lovak számára pedig a természeteshez viszonylag hasonló életformát tesz lehetővé. Feltétele azonban az állandó lóállomány, mert az újonnan bekerült állatok nyugtalanságot, rangsorbeli helyért folytatott küzdelmeket, ezzel pedig fokozott sérülésveszélyt idézhetnek elő. Gondot okoz az egyéni ta- 17

18 karmányadagolás (a nagyobb ménesekben a kancákat az abrakoláshoz bekötik, de persze ez jelentős munkaerő-ráfordítást igényel). A csoportos, kifutós tartásban 4-8 állatot tartunk együtt. Itt az elkerülhetetlen rangsorküzdelmeket, az új ló beilleszkedését figyelemmel lehet kísérni, így az ebből adódó sérülés veszélye is kisebb. Ha szükséges, a sérült vagy agresszív lovat könnyebb elkülöníteni. Az egyedi istállózás (egyedi box) egyedi takarmányozást tesz lehetővé. Az ellenőrzés is egyszerűbb, azonnal feltűnik pl., ha valamelyik állat nem fogyasztotta el a szokásos adagját vagy betegség jeleit mutatja. A ló a tapasztalatlan lovas számára is mindenkor rendelkezésre áll. E tartásforma hátránya, hogy az állat mozgási, valamint a fajtársakkal való érintkezési igényét súlyosan korlátozza, ezért ezekről más módon kell gondoskodni (hosszas tartózkodás a közös kifutóban vagy legelőn). E problémára jó megoldás az egyedi box kombinációja az előtte levő kifutóval. A kifutó egyedileg vagy több egyedi boxból közösen is használható. A boxos istállók elrendezésében egy- és kétsoros megoldások jöhetnek szóba, belül futó folyosóval. Ezen kívül létezik egysoros, külső boxos istálló is, külső ellátójárdával. Az igáslovakat az igáslóistállóban állásokban helyezzük el. Az állások hossza 2,7 3 m, szélessége 1,4 1,6 m. Az abrak, zöld- és silótakarmány etetésére fából vagy betonból készült jászol szolgál. A jászol magassága 1,10 1,05 m, a faltól mért szélessége 60 cm, belső szélessége 45 cm, mélysége cm. A jászol felső peremén lévő félgömbölyű süvegfa lehetőleg akácfából készüljön, mert azt a ló nem rágja meg. A süvegfához kell rögzíteni a megkötőkarikákat. A lovak megkötésére ne láncot, hanem kötelet használjunk, amely fagolyóban végződjék. A fenti tartásformák nyitott és zárt istállókban egyaránt lehetségesek. Nyitott istállóról beszélünk, ha az épület egyik, lehetőleg déli oldala egészben vagy csak részben (a felület kb. 1/3-a) nyitott. A külső falak és a mennyezet ez esetben csak a széltől, az esőtől vagy az erős napsütéstől védenek, de nem hőszigeteltek. A csoportos kifutós tartás e jellemző létesítményei az építés módja és az istálló egyszerűbb berendezése miatt jóval olcsóbban alakíthatók ki. A zárt istálló feladata mindenekelőtt a hőszigetelés, tehát a külső hőmérséklet ingadozásának mérséklése, a megfelelő belső hőmérséklet, légcsere és a viszonylag szennyezésmentes levegő biztosítása. Az ilyen istállóban tartott lovak szőrzete télen nem olyan vastag, aminek következtében az állatok a lovasiskolában vagy az edzésen kevésbé izzadnak meg, tehát teljes mértékben használhatók A lóistállók klímaviszonyai A lóistálló optimális klíma viszonyait az 5. táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat. A lóistálló optimális klímája Megnevezése Paraméter érték Hőmérséklet ( C) A külső hőmérséklethez hasonló Páratartalom (%) CO 2 (tf%; max.) 0,1 NH 3 (tf%; max.) 0,01 H 2 S (tf%; max.) 0,01 Légáram (m/s) 0,2 0,6 Az egyes tényezőkre nézve ezen kívül az alábbiakat kell figyelembe venni. Hőmérséklet. A ló jól tűri a magas és alacsony hőmérsékletet egyaránt, a hőingadozást azonban csak akkor, ha megszokta a hőmérséklet változásait, hőszabályozó mechanizmusa kellő- 18

19 képpen edzett. Mivel az állatot télen a munkavégzéshez kivezetik a meleg istállóból, ügyelni kell az egyenletes meleg fenntartására! Páratartalom. A ló a páratartalom változásait is viszonylag jól tűri. Az istálló relatív páratartalmát befolyásolja: a külső levegő nedvességtartalma, a belső hőmérséklet (a meleg levegő több nedvességet képes felvenni, mint a hideg), a kilélegzett levegő, a bőrlégzés (lovanként és óránként kb. 300 g), a bélsár- és vizeletürítés, az itatók, a takarítás munkái. A túl magas és a túl alacsony páratartalom is árt az állatok egészségének, különösen a légzőszervek fokozott érzékenysége miatt. A magas páratartalom kedvez a kórokozók, a penészgombák és az élősködők szaporodásának (a nedves falak egyenesen előfeltételei a stongylidák fejlődésének: a lárvák a bélsárból a falakra másznak fel, és a ló onnan veheti fel az élősködőt). A túl száraz levegő elősegíti a porképződést, ami ingerli a légutakat, ráadásul a porszemek kórokozókkal és allergénekkel fertőzöttek lehetnek. A legkedvezőtlenebb a nedves és meleg levegő. Az optimális páratartalom kialakításakor mindig tekintetbe kell venni a hőmérsékletet és a légmozgást, mint az állat hőszabályozásának fontos tényezőit. Az istálló páratartalma 60 és 80% között legyen. A káros gázok koncentrációja. Az állatok bélsár- és vizeletürítése, valamint különböző rothadási folyamatok következtében az istállóban főként ammónia (NH 3 és kén-hidrogén (hidrogén-szulfid) keletkezik, amit a higiénia szabályainak fokozott betartásával csökkenthetünk. Ebből a szempontból előnyösebb a cserélt alom, mint a mélyalom. A szén-dioxid (CO 2 ) a megadott maximális koncentrációban nem ártalmas, következtetni enged azonban a káros gázok koncentrációjára: töménysége egyenesen arányos a többi nemkívánatos gázéval A lovak férőhely-igénye A lovak férőhely-igényét istálló típustól és a tartásmódtól függően a 6. táblázat tartalmazza. 6. tábláza. A lovak férőhely-igénye Megnevezés Fajta, illetve korcsoport Férőhely-igény (min. m 2 ) Futóistálló szopós csikó 5 éves csikó 7 kétéves csikó ló 9 12 Csoportos kifutós tartás fekvőterület o ló o póni kifutóterület o ló o póni A boxos istállók (egyedi tartás) zárt (hőszigetelt) vagy nyitott formában egyaránt tervezhetők. Az istálló-berendezés azon alapelve, miszerint a belső kialakításnak meg kell előznie, hogy éles és kiálló szélek sérülést okozzanak, illetve, hogy az állatok végtagjai, feje vagy teste beszoruljon, természetesen a boxos istállókban is érvényes. 19

20 A boxok ajánlott méreteiről a 7. táblázat ad áttekintést. A kiszámítási képletek a területből, a legkeskenyebb oldalon pedig a fekvő ló helyigényéből indulnak ki. Átlagos testméretű lovak esetében a boxméret kb. 3,5x3,0 m, de lehetséges a 2,7x4 m is. Ezen értékek a ló/póni átlagos nagyságán alapulnak, ám tenyészlovak (kancák csikóval vagy mének), különösen nagy testű állatok, két kisebb ló vagy csikó számára nagyobb a megfelelő box: legalább 12 m 2, de inkább 16 m 2 tervezendő. Kancát és mént ne helyezzünk közvetlenül szomszédos boxokba, ahol láthatják, szagolhatják, érinthetik egymást! 7. táblázat. A box méretei A box méretei Közelítő képlet Méretek: átlagos méretű Lovak (mm = 1,65) Pónik (mm = 1,40) Terület, rövid oldal (2 x mm*) 2 1,5 x mm* kb. 11 m 2 2,5 m kb. 8 m 2 2,10 m Válaszfal magassága Fent nyitott Rácsos felsőrésszel Zárt 0,80 x mm* 1,30 x mm* 1,45 mm* 1,30 m 2,20 m 2,40 m 2,20 m 1,10 m 1,80 m 2,00 m Ajtók (magassága) Felezett ajtók (az alsó fél magassága) 1,3 x mm* 0,80 x mm* Megjegyzés: mm * = marmagasság (bottal mérve) 2,20 m 1,30 m 1,80 m 1,10 m Hazai körülmények között a tenyészméneket, tenyészkancákat, sport- és hátaslovakat boxokban, ménesi kancákat és az évjárati csikókat futóistállóban, az igáslovakat pedig lóistállóban állásokban helyezzük el. Kisgazdaságokban az egy-két ló és annak szaporulata részére a hagyományos istállók ha belső méreteik megfelelőek némi átalakítás (boxok létesítése) után, a mai igényeknek is kiválóan megfelelnek, hiszen ezek építését évszázados tapasztalat alakította ki. Mivel azonban ezekből ma már mind kevesebb van, s az újak létesítése szinte megfizethetetlen, fontosnak tartjuk, hogy célszerű, viszonylag olcsó, egyszerűen elkészíthető létesítményeket ajánljunk. 9. Tojótyúk A tojótyúk-tartás állatjóléti alapelveit az 1999/74/EK Tanácsi irányelv rögzíti. Az irányelv nem vonatkozik: a 350 darab tojótyúknál kevesebbet tartó gazdaságokra; a tenyész-tojótyúkokat nevelő telepekre. Az irányelv a különböző tartásmódoknál (alternatív, hagyományos, ketreces, átalakított ketreces tartásmód) az egyedeknek biztosított minimális férőhely nagyságát szabályozza Alternatív tartási mód A tojótyúkok szabadon mozoghatnak a különböző szintek között Előírások: a szintek kialakítása, az itató- és az etető berendezések elosztása, a kifutók kialakítása, a fajlagos állomány sűrűsége. A minimális követelményeket január 1-jétől kell alkalmazni az EU tagállamaiban. 20

Állatvédelem. Az Európai Unió állatvédelmi szabályozása. A gazdasági haszonállatok védelme a tartás során. Ketreces tojótyúktartás

Állatvédelem. Az Európai Unió állatvédelmi szabályozása. A gazdasági haszonállatok védelme a tartás során. Ketreces tojótyúktartás Az Európai Unió állatvédelmi szabályozása Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állatvédelem Magyarország 1994. március 31-én benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz. Ezzel a lépéssel

Részletesebben

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2013. évi új előírásai JFGK 16.: BORJAK VÉDELME A követelmények célja: Az állattartót terheli a felelősség azért, hogy a borjak tartási körülményei minden szempontból megfeleljenek

Részletesebben

GAK TSZK - szaktanácsadási segédlet 2014

GAK TSZK - szaktanácsadási segédlet 2014 Kölcsönös megfeleltetési lista Lekérdezés JFGK kód szerint: 17 1. A csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac és hízó számára - a termékenyített kocasüldők és a kocák kivételével - legalább a következő

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB

Részletesebben

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig Árutojás-termelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Módszerei 1. Egyfázisú: nevelés és termelés egy helyen

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás

Részletesebben

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia 1 TETRA-H nevelési és tojástermelési technológia A kettős hasznosítású TETRA-H nyugodt vérmérsékletű, színes tollú hibrid a külterjes tartást is kitűnően

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Shoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek

Shoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek SHOOF WALKEASE - Korai beavatkozásra csülökápolásban A készlet tartalmazza a Walkease blokkokat, a speciális Walkease ragasztót, egy Surform reszelőt. A használat így egyszerű és nagyon hatékony. Gyors

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Nyúltartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Nyúltartás Nyúltartás Ajánlott fajta/genotípus:

Részletesebben

Juh tartástechnológia

Juh tartástechnológia Juh tartástechnológia Az adott régió környezeti tényezői és piaci viszonyai alapján a következő szempontokat kell figyelembe venni : Az adott faj/fajta klímával, takarmányokkal, legeltetéssel, tartástechnológiával

Részletesebben

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.) 2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

32/1999. (III. 31.) FVM rendelet. a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól

32/1999. (III. 31.) FVM rendelet. a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól módosította: 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet pirossal a szövegben módosította még 72/2004. (IV. 29.)

Részletesebben

Közepes hígtrágya (2)

Közepes hígtrágya (2) [5. számú melléklet a 59/2008 (IV. 29) FVM rendelethez] 5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN - A különböző korcsoportú sertések elhelyezésének,

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA

DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA CÉGISMERTETŐ A Dalmand Zrt. elődje 1949-ben alakult meg a volt Eszterházy és Magyar Királyi Ménesbirtok helyén 2000 hold területtel.

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02 A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs 2014-10-02 Szögedi Gazdaság Kft. Bemutatkozás Állomány Hosszú távú tervek Tartalom Célok Süldők felkészítése

Részletesebben

20/2002. (III. 14.) FVM rendelet

20/2002. (III. 14.) FVM rendelet 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet a mezogazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról Az állatok védelmérol és kíméletérol szóló 1998.

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése TARTÁSTECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN II. - A pecsenyekacsa és a kacsa törzsállományainak

Részletesebben

Sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése zoonózisok. sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése

Sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése zoonózisok. sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése 1. sz.melléklet Sertés HACCP Általános járványvédelem: Személyforgalom Járműfogalom Munkaeszközök Állatforgalom Hullák, hullarészek Veszélyes anyagok Tisztítás, fertőtlenítés Rágcsálóirtás Sertésbetegségek

Részletesebben

DeLaval M45S matrac 04-2009 CSLH PP FSBE

DeLaval M45S matrac 04-2009 CSLH PP FSBE matrac 04-2009 CSLH PP FSBE Komfort és megbízhatóság az istállóban! 2 A DeLaval M45S matrac egy kényelmes, megszakításmentes megoldás, erős 4 mm vastag szintetikus kétrétegű burkolattal és egy puha 40

Részletesebben

Szarvasmarhatartás HACCP. Általános járványvédelem

Szarvasmarhatartás HACCP. Általános járványvédelem 1. sz. melléklet Szarvasmarhatartás HACCP Általános járványvédelem Személyforgalom Járműfogalom Munkaeszközök Állatforgalom Hullák, hullarészek Veszélyes anyagok Tisztítás, fertőtlenítés Rágcsálóirtás

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 12/2015.(V.13.) rendelettel módosított 26/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelete az állattartásról (Egységes szerkezetben) Kunhegyes Város Önkormányzati

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

31/2010. (XI. 18.) VM rendelet

31/2010. (XI. 18.) VM rendelet 31/2010. (XI. 18.) VM rendelet az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról Állatjóléti felelősök ügyelnek az állatvédelmi szabályok betartására Az EU előírása szerint kötelező lesz minden közepes

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ CALEO PADLÓ-, FAL- ÉS MENNYEZETFŰTÉSI RENDSZEREKHEZ

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ CALEO PADLÓ-, FAL- ÉS MENNYEZETFŰTÉSI RENDSZEREKHEZ 1. CALEO PADLÓ-, FAL- ÉS MENNYEZETFŰTÉSI RENDSZEREKHEZ KÉRJÜK, VÁLASSZA KI AZ ÖNNÉL KIVITELEZÉSRE KERÜLT FŰTÉSRENDSZER(EK) TÍPUSÁT ÉS A RENDSZER HASZNÁLATBAVÉTELE ELŐTT FIGYELMESEN OLVASSA EL AZ ARRA VONATKOZÓ

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási

Részletesebben

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 1.. /1/ Újudvar Község közigazgatási területén állatot tartani

Részletesebben

Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról

Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete az állattartásról a módosításokkal egységes szerkezetben A Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok) Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Dr. Barna Lajos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék A gázkészülékek elhelyezésével kapcsolatos

Részletesebben

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató

Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek. Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Korszerű ledes világítástechnikai rendszerek Előadó: Faludi Tamás ügyvezető-igazgató Dilaco Lighting Kft. Cégünk fő tevékenysége: fénytechnikai világítástechnikai műszerek, vezérlőberendezések fejlesztése

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete A támogatás jellege és célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ügyfél egy vagy több

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ CALEO PADLÓ-, FAL- ÉS MENNYEZETFŰTÉSI RENDSZEREKHEZ

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ CALEO PADLÓ-, FAL- ÉS MENNYEZETFŰTÉSI RENDSZEREKHEZ 1. CALEO PADLÓ-, FAL- ÉS MENNYEZETFŰTÉSI RENDSZEREKHEZ Kérjük válassza ki az Önnél kivitelezésre került fűtésrendszer(ek) típusát és figyelmesen olvassa el az arra vonatkozó részt Biztonsági előírások

Részletesebben

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1.

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 13. számú önkormányzati rendelete a haszonállatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. -ában kapott, felhatalmazás

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG

MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG Változások az új IIHF szabálykönyvben A Nemzetközi Jégkorong Szövetség jelenlegi szabálykönyve 2014. június 30-án érvényét veszítette. A 2014. július 1-től érvényes új szabálykönyvet az IIHF májusi, Minszkben

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Levegőminőség védelem

Levegőminőség védelem Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása Levegőminőség védelem Energiahatékonyság Dr. Borbély János egyetemi docens Debreceni Egyetem EEA Grants Norway Grants 1 Tojásból Csirkemell-filé Környezeti

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás szabályairól Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselőtestületének 23/2004.(VI.15.) rendelete az Állattartás

Részletesebben

Minőségi betonrácspadlók Gödöllőről. Komfort és precizitás

Minőségi betonrácspadlók Gödöllőről. Komfort és precizitás Minőségi betonrácspadlók Gödöllőről Komfort és precizitás Egy gyár, ahol a beton nem csak egyszerűen beton Komfort és precizitás Pont ilyet képzeltünk el! Kapcsolatunk a Stallprofival 2001-ben kezdődött.

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

FÜRDÔSZOBAI FÛTÔVENTILÁTOR AH-1300

FÜRDÔSZOBAI FÛTÔVENTILÁTOR AH-1300 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ HAUSER FÜRDÔSZOBAI FÛTÔVENTILÁTOR AH-1300 Tisztelt Vásárló! Köszönjük bizalmát, hogy HAUSER gyártmányú háztartási készüléket vásárolt. A készülék a legújabb műszaki fejlesztés eredménye,

Részletesebben

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL Szólád Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése és a

Részletesebben

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,

Részletesebben

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc

Napkollektorok telepítése. Előadó: Kardos Ferenc Napkollektorok telepítése Előadó: Kardos Ferenc Napkollektor felhasználási területek Használati melegvíz-előállítás Fűtés-kiegészítés Medence fűtés Technológiai melegvíz-előállítása Napenergiahozam éves

Részletesebben

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés Beépítési tér és konstrukciós javaslatok Az O-gyűrűk beépítési terét (hornyot) lehetőség szerint merőlegesen beszúrva kell kialakítani. A szükséges horonymélység és horonyszélesség méretei a mindenkori

Részletesebben

Tura Város Önkormányzatának 14/ 2001.(X.27.)rendelete az állattartás helyi szabályairól

Tura Város Önkormányzatának 14/ 2001.(X.27.)rendelete az állattartás helyi szabályairól Tura Város Önkormányzatának 14/ 2001.(X.27.)rendelete az állattartás helyi szabályairól Tura Város Önkormányzatának Képviselô-testülete (a továbbiakban: képviselô-testület) az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése

Részletesebben

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése 6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Tüzelőberendezések helyiségének légellátása de hogyan?

Tüzelőberendezések helyiségének légellátása de hogyan? Előadás címe: Tüzelőberendezések helyiségének légellátása de hogyan? Dr. Barna Lajos egy. docens BME Épületgépészeti é ti és Gépészeti é Eljárástechnika á Tanszék A gázkészülék légellátásának alapelvei

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

EGYSÉGES SZERKEZETBEN. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 1 29/2000. (XII. 27.) rendelete az állatok tartásáról a módosító 12/2004. (IV. 16.), 41/2004. (XI. 22.), 16/2005. (VIII. 29.), 15/2009. (III. 4.) és 30/2010.(XII. 20.)

Részletesebben

A 61. sorszámú Lovász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 61. sorszámú Lovász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 61. sorszámú Lovász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 621 02 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

A szakmai követelmények meglétének részletes vizsgálata

A szakmai követelmények meglétének részletes vizsgálata További szakmai követelmények Állattartó telep Az állattartó telepnek meg kell felelni a telepekre vonatkozó építészeti, épületgépészeti, elhelyezési és üzemeltetési feltételeknek, előírásoknak (OTÉK Országos

Részletesebben

Rediar a gél alapú védelem. Gyors segítség hasmenés esetén!

Rediar a gél alapú védelem. Gyors segítség hasmenés esetén! Rediar a gél alapú védelem. Gyors segítség hasmenés esetén! A hasmenés önmagában több borjú elhullását okozza, mint a többi ok együttvéve A borjú életének első heteiben óriási kockázatot jelent az újszülöttkori

Részletesebben

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. -ának (3) bekezdésében

Részletesebben

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer Harmadik generációs infra fűtőfilm forradalmian új fűtési rendszer Figyelmébe ajánljuk a Toma Family Mobil kft. által a magyar piacra bevezetett, forradalmian új technológiájú, kiváló minőségű elektromos

Részletesebben

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelete. az állattartásról * (Egységes szerkezetben)

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelete. az állattartásról * (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelete az állattartásról * (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Sertés tartástechnológiai megoldások

Sertés tartástechnológiai megoldások Sertés tartástechnológiai megoldások Fenyvesi László Varga Attila A takarmányozás műszaki megoldásai Fizikai állapot Dercés száraz Dercés nedvesített Nedves Pelletált Etetési megoldás Számítógépes üzemirányítás

Részletesebben

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában Aktuális agrárpolitikai kérdések és állattenyésztésünk helyzete és kilátásai VM Mezőgazdasági Főosztály és EOQ MNB, 2010. november 23. A műszaki technika szerepe a környezetkímélő állattartás biztosításában

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ HAUSER ITALHÛTÔ WTC-420. Minôségi tanúsítvány

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ HAUSER ITALHÛTÔ WTC-420. Minôségi tanúsítvány HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ HAUSER ITALHÛTÔ WTC-420 Tisztelt Vásárló! Köszönjük bizalmát, hogy HAUSER gyártmányú háztartási készüléket vásárolt. A készülék a legújabb műszaki fejlesztés eredménye, egyike a gyártó

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól

32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. -a (4) bekezdésének a) pontjában

Részletesebben

Mikor és mire elég a kéménymagasság? Dr. Barna Lajos. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék

Mikor és mire elég a kéménymagasság? Dr. Barna Lajos. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék Mikor és mire elég a kéménymagasság? Dr. Barna Lajos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék IV. Országos Kéménykonferencia Kecskemét, 2006. március 23-24. ... ha két méter,

Részletesebben