Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Movile cunice - valori culturale comune. Dombegyház, 2005.

Átírás

1

2 Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok Movile cunice - valori culturale comune Dombegyház, 2005.

3 Szerző / Autor: Szelekovszky László Fotó / Foto: Szelekovszky László, Bagyinszki Zoltán Fordítás / Traducere: Almási Vince Lektor / Lector: Dr. Tóth Albert, Almási Vince Szerkesztette / Redactat: Kramon Bt. Békéscsaba Koordinátor / Coordonator: Gyarmati Jánosné, Zahorán József A könyv elkészítésében közreműködtek /Colaboratori: Piskolti Mária, Bándi Károly Nyomdai előkészítés / Pregatire pentru tipar: Krausz Tamás, Kovács I. Zoltán Kiadja / Editeazá: Dombegyház Nagyközség Önkormányzata / Autoguvernarea Comunei Dombegyház Felelős kiadó / Editor responsabil: Gyarmati Jánosné polgármester / primar Jelen kiadvány a Magyarország-Románia Phare CBC Program Közös Kisprojekt Alap évi támogatásával valósult meg. Külön köszönet a VÁTI Kht. Békéscsabai Képviseletének a segítőkész közreműködésért. Prezenta lucrare a fost realizata din fondurile Phare CBC a Proiectelor Mici Comune Ungaria - Romania, Multumin reprezentantei VÁTI Kht. Békéscsaba pentru sprijin si colaborare. Készült a békéscsabai Progresszív Nyomda Kft-ben /Tipografiat Progresszív Nyomda Srl., Békéscsaba Készült 7 A/1 ív terjedelemben, 112 oldalon, 2250 példányban / Tiparit 7 A/1, 112 pagini, 2250 exemplare Felelős vezető / Responsabil tipar: Tyirják Pál ISBN:

4 Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok Movilele cunice valori culturale comune

5 Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok Az ember nem a jelen pillanatai szükség rabja, Értelmi eszméletekre lévén alkotva, Nem veszti el a múltat szem elől, S ezáltal a jelennek mind több Díszt szerezhet, mind a jövendőre Kiszámított hatással tud munkálkodni. (Kölcsey Ferenc, Parainesis) A közös kiadványunk egy olyan magyar-román kistérségről szól, amely természetföldrajzilag összetartozó Maros alakította táj, a Kárpát-medence legmélyebb területéhez tartozik. Évmilliók alatt töltődött fel, nagyon lassan, amit bizonyít az is, hogy még az 1800-as évek végén is, szinte mocsárvilág volt nagy része ennek a vidéknek. Az Alföldre szinte beesnek a folyók, majd lelassulva több köröshordalék-hátat alakítottak ki, amelynek alakja szabálytalan kör, inkább ellipszisformára utal. Ezekre a hordalékhátakra épültek több ezer évvel ezelőtt az első, ember alkotta építmények, a kunhalmok. A könyvünk vezérfonalát ez a magyar-román határ menti kistérségre jellemző kunhalomcsoport alkotja, népies nevén a pávaszemes kunhalomcsoport közepén az Attilahalommal, Dombegyházától Pécskáig, vagy Battonyától Mácsáig. Elsősorban azokat a településeket szerettük volna bemutatni, amelyeket érint a pávaszemes kunhalomcsoport és belefér az említett határ menti kistérségbe. Evés közben jön meg az étvágy, amely igaz mondás, ha többet akar az ember a

6 tervezettnél, így jártunk mi is, - nem volt szívünk kihagyni olyan halmokat, halomcsoportokat, amelyek különlegességek, a táj jellegzetes színfoltjai, mint pl. az Arad melletti Öt-halom, vagy a dombegyházi Kriptáj- és Attila-halom, az egyedüli Hármashatárhalom Mezőkovácsháza, Mezőhegyes és Battonya határán, melyeken még rajta a három határkő. A közös könyv kiadásán túl célunk volt, hogy a múlt emlékét - a mi örökségünket -, ha még lehet, mentsük meg, vagy járuljunk hozzá fennmaradásukhoz, hiszen a felgyorsult világ nem mindig figyel ezekre. Ennek a szelleme ösztönözte mindazokat, akik segítették e könyv elkészülését, hogy a belenyugvás helyett szülőföldjük történetének egy-egy lapját jelentő kulturális történeti emlékének megmentésén fáradoznak. Ilyenek a kunhalmok, az Alföld piramisai, amelyek több ezer éves történelmet hordoznak magukkal. Végül, de nem utolsó sorban legyen mindig szemünk előtt az a mondás, hogy nekünk se legyen jobb, mint utódainknak, ők is lássák még mindazt, ami most még megvan, most még szép és az ember életét kellemesebbé teszi. Szerző Movilele cunice valori culturale comune A ceastă lucrare, prezintă o microregiune româno-maghiare, care din punct de vedere natural şi geografic este formată de râul Mureş, fiind cea mai joasă porţiune a bazinului Carpatic. Acest bazin s-a umplut foarte încet, în decursul milioanelor de ani, demonstrat de faptul că încă la sfârşitul anilor 1800, o parte importantă din aceste meleaguri au fost acoperite de mlaştini. Apele fluviale ajungînd pe aceste câmpii cu viteză redusă, au format depuneri de diferite forme elipsoidale sau circulare. Pe aceste depuneri au fost alcătuite cu mii de ani în urmă primele construcţii omeneşti, numite movile cunice. Firul principal a lucrării de faţă, este existenţa acestui grupaj de movile cunice caracteristic acestei microregiuni româno-maghiare, cunoscut pe limbaj popular movile în forma ochilor păunului, având la mijloc movila Attila, de la Dombegyhâza până la Pecica, şi de la Bătania

7 până la Macea. În primul rând dorim să prezentăm localităţile care fac parte din această formă a movilelor cunice, şi care aparţin acestei microregiuni transfrontaliere. Pofta vine mâncînd spune adevăratul proverb atunci, când omul doreşte mai mult faţă de ceea ce a planificat. La fel s-a întîmplat şi cu noi, - nu puteam să nu prezentăm movilele deosebite, care sunt puncte importante a peisajului, ca de exemplu cele cinci movile de lângă Arad, sau movilele Attila şi Cripta din Dombegyhâza, unica movilă pe care există încă cele trei pietre ale celor trei graniţe din hotarul localităţilor Mezohegyes şi Bătania. Dincolo de editarea unei cărţi comune, scopul urmărit de noi a fost,- să păstrăm - dacă încă nu e târziu-moştenirea noastră comună, sau să contribuim la menţinerea lor, deoarece lumea de azi nu întotdeauna este atentă la ele. Această gândire va trebui să dirijeze pe cei care au sprijinit apariţia acestei lucrări, în loc de nepăsare să muncească neobosiţi pentru salvarea acestor movile cunice piramidele câmpiei, care poartă pe umerii lor, urme de istorie de mii de ani, reprezentând pagini importante ale culturii şi istoriei localităţilor lor. în încheiere să avem în vedere proverbul care spune: - să nu ne fie nouă mai bine decât urmaşilor noştri, să vadă şi ei tot ceea ce încă aztăzi există, este frumos, face ca viaţa să fie mai frumoasă şi plăcută. Autorul A kunhalmok fennmaradásáért Nemzeti múltunknak vannak századai, amelyekből egy sort nyelvünkön nem vagyunk képesek felmutatni, míg ugyanazon századból magas műveltségi állapotot tanúsító számos műemlékünk maradt ránk. Minden ilyen nemzeti műemlék elenyészetével tehát nyilván történelemkönyvünk egy-egy lapja szakadt ki! A legjelentékenyebb és legrégibb műemlékek a tárgy természeténél fogva építészetiek. (Ipolyi Arnold) A legrégebbi ember alkotta kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. A legtöbb Árpád-kori tárgyi emlék, ezeken a halmokon vagy környéken található. Temetők, síremlékek,

8 templomok, településhelyek, kolostorok, monostorok. Pl. Békés megyében a Délkelet-Alföld egyetlen Árpád-kori temploma a Tótkomlós melletti Nagykopáncs pusztán áll. Sok név is utal rá, pl. Árpád-, Attila-halom. Büszkék lehetünk rá, hogy a magyar címer is örök hordozója egy hármas halomnak. Európai államként is, sajnos még mindig aggódnunk kell a történelem legrégebbi ember alkotta építményeinek, a kunhalmoknak további sorsa és megmaradása végett. Törvény már van, amely nevén nevezi a kunhalmokat és védelmébe veszi, egyben elrendeli a megyénkénti számbavételt, listázást, s ennek alapján rögzíti majd a védett halmok mennyiségét, darabszámát. Magyarországon a kunhalmok a 24/1991. számú Ogy. és 3515/1991. számú Kormányhatározat kihirdetésével kerültek a figyelem homlokterébe. Ezt segítette és gyorsította az a kunhalmok védelméről szóló tanácskozás, amelyet november 23-án hívtuk össze az alföldi megyék részvételével a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal, a Békés Megyei Múzeumok és a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület támogatásával. A tanácskozás célja volt segítséget adni a kunhalmok védelmének mielőbbi törvényi szabályozásához, s ezt ajánlásként a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium számára megküldeni. További célja volt a tanácskozásnak, hogy az elfogadásra kerülő törvény nevén nevezze a kunhalmokat és egyértelműen, önálló témaként jelenítse meg az egységes kezelés érdekében. A törvény 1996-ban meg is született. Az évi LIII. törvény a természet védelméről már nevesítve tartalmazza a kunhalmok védelmét és egyben előírja a megyénkénti listázást, számbavételt, amelyet három éven belül kell elkészíteni. A számbavétel azon túl, hogy mennyiségileg választ adott, a jelenleg még létező halmokról, jó alkalom volt egy minőségi állapotfelvételre is a jelenlegi helyzetről. Megdöbbentő, egyben elgondolkodtató, hogy még mindig többet költünk a tönkretételükre, mint a megvédésükre. Gondolok itt a még ma is tartó folyamatos művelésükre. Nem kerül pénzbe, ha semmit sem csinálunk velük, felhagyunk a szántásukkal, bolygatásukkal, megmaradnak, és már gazdagabbak vagyunk, nem csak anyagilag, gazdaságilag, hanem ami fontosabb, az ősi örökségünk megmaradásával, több ezer éves emberi kultúra megőrzésével is. Szomorú az a tény is, hogy egy-két kivétellel eddig soha semmit nem tett az itt élő ember a megmaradásukért, kivéve azokat, akik ie körül megépítették. Természetesen meg kell említeni azon jó példákat, mint pl. a Hidasháti Állami Gazdaság, amely megszüntette a mezőgazdasági művelést a csárdaszállási kerületében található Baráthalmon (Fábián váron), vagy Békésszentandrás önkormányzata, amely az ország legnagyobb kunhalmát, a Gödény-halmot igyekezett megmenteni, rekultiválni a Körös-Maros Nemzeti

9 Park Igazgatóságával közösen. Ezek az évezredes szemtanúk alázattal tűrik, ami történik velük, s várják jobb sorsukat, várják, hogy megbékéljen velük az ember, s egyszer talán értékrendjükben lesznek besorolva oda, ahová igazán tartoznak. Meg kell tenni mindent a megmentésükért, hiszen az alföldi táj egyetlen díszei, hegyei, piramisai, az itteni ember megmaradásának biztos támpontjai, mint ahogy Havassy Péter gyulai régész találóan megfogalmazta, AMI AZ ALFÖLDÖN KIEMELKEDETT A VÍZBŐL, MEGÜLTE AZ EMBER. A mai ember számára nagy tanulság lehet az a magasfokú kultúra, amit rejtenek a halmok, amelyről a régészek meggyőződhettek a munkájuk során. Pl. az egyik ásatásból kozmetikai eszközöket, szőrcsipeszt, fültisztítót, stb. emeltek ki. Azon túl, hogy temetkezési és települési helyként szolgáltak minden időben és korszakban, betöltöttek valamilyen funkciót, őrhely, jelzőhely, támpont, határjelzők, vagy még ma is a legpontosabb földmérési pontok. Nagyon komoly és fontos dolog a kunhalmok vallásban betöltött szerepe is.

10 Păstrarea movilelor cunice Cele mai vechi amintiri istorico-culturale alcătuite de om sunt movilele cunice. în jurul acestor movile s-au găsit cele mai multe obiecte arheologice, cimitire, capele, biserici, urme de aşezăminte omeneşti, mănăstiri. în judeţul Bekes, pe câmpia Sud-Estică a Ungariei stă singura biserică rămasă din perioada regelui Arpad, pe pusta Nagykopancs, lîngă localitatea Totkomlos. Putem fi mândrii, că stema Ungariei este purtătoare a unei movile triple. Ca ţară europeană, din nefericire încă suntem îngrijoraţi pentru soarta şi păstrarea celor mai vechi realizări omeneşti- movilele cunice. În Ungaria, conform H.G. nr.3515/1991, şi Hotărârea Parlamentului nr.24/1991, movilele cunice au primit o semnificaţie cuvenită, care stabileşte păstrarea, protejarea, inventarierea şi listarea lor, în scopul declarării lor ca monumente istorice. În sprijinul apariţiei acestor hotărâri, a fost organizată la 23 noiembrie 1994, Conferinţa pentru păstrarea şi protejarea movilelor cunice, la care au participat reprezentanţii judeţelor din câmpia de est, sprijinit de: Autoguvernarea Judeţului Bekes, Muzeele judeţului Bekes, fundaţia Pentru Parcul Naţional Criş-Mureş. Scopul Conferinţei a fost acordarea sprijinului privind apariţia cât mai grabnică a legii privind statutul movilelor cunice, înaintarea propunerilor la Ministerul Protecţiei Mediului şi Dezvoltării Teritoriale. În 1996 a apărut Legea LIII, care nominalizează protejarea, listarea, inventarierea movilelor cunice în termen de trei ani. Această lege pe lângă inventarierea cantitative ale acestor formaţiuni, a creat posibilitatea stabilirii şi a calităţii lor. Din nefericire s-a putut constata, că sunt mai mari cheltuielile pentru distrugerea lor decât pentru protejare. Ne gândim la permanenta lor cultivare.

11 Nimic nu ne costă dacă nimic nu facem cu ele, nu le cultivăm, nu le arăm, vor rămâne neatinse, iar noi vom fi mai bogaţi nu material (economic), ci cu păstrarea moştenirii culturale, a păstrării culturii omeneşti de mii de ani. Este trist faptul, că oamenii care trăiesc pe lângă aceste monumente nimic nu au făfut pentru păstrarea lor, în afară de cei care le-au construit în jurul anilor î.e.n. Trebuie să amintim exemplele pozitive, care au încetat cultivarea movilelor cunice, ca de exemplu: I.A.S. Hidashat, a încetat cultivarea movilei Barat sau Autoguvernarea din Bekesszentandras, în colaborare cu Parcul Naţional Criş-Mures, a salvat cea mai mare movilă din ţară : Movila Godeny. Aceste martore oculare de mii de ani privesc cu nepăsare cea ce se întîmplă cu ele, şi aşteaptă cu nerăbdare o soartă mai bună, o împăcare a omenirii cu ele, o speranţă că vor fi vreodată apreciaţi pe măsura importanţei şi valorii lor. Avem datoria să facem tot ce este posibil pentru păstrarea, protejarea lor, ele fiind singurele dealuri, - piramide-, comori ale câmpiei, reprezintă trecutul, prezentul şi viitorul locuitorilor din aceste meleaguri, aşa cum a spus arheologul cunoscut din Gyula, Havasi Peter: CEA CE S-A ÎNĂLŢAT DIN APE LA CÂMPIE, OMUL S-A AŞEZAT PE EA Pentru noi, poate fi o învăţătură cultura strămoşilor ascunsă sub aceste movile, despre care

12 arheologii s-au putut convinge în urma muncii lor de cercetare. La una din săpăturile efectuate s-au găsit instrumente cosmetice, pensetă de păr, instrument de curăţat urechi şi altele. Dincolo de rolul lor de loc de înmormîntare, de locuinţă, în toate timpurile au îndeplinit diferite funcţii, ca: loc de strajă, loc de semnalare, orientare, punct de grăniţuire, şi azi, sunt importante puncte cadastrale. Au avut importante şi serioase funcţii în exercitarea diferitelor religii. A templom, mint kultúrforrás Első templomaink halmon, kunhalmon, dombon épültek, hajdan ezeket egyháznak nevezték. Többnyire kisméretű faépületek voltak, sem karzat, sem szék; oltárul egy szabályos kő szolgált. Nevekben is fennmaradtak a templomépületekről vett helynevek, pl. Békés megyében: Csorvás egyház, Dombegyház, és a számtalan templom halom, vagy a Makó melletti Dál egyház, a mai Garsa pusztán Bod-anya-egyház. Békésben több mint 100 halmon található még meglévő, vagy emlékében élő templom, kolostor, monostor, kápolna, temető. Bánkút, Battonya, Biharugra, Csanádapáca, Dombegyház, Dévaványa, Kaszaper, Kétegyháza, Pusztaottlaka, Szarvas, Szeghalom, stb. Vésztőn az Európa hírű feltárt Csolt-monostor. Az egyházak, mint legfőbb oktatási és kultúrforrások meghatározóak voltak a kunhalmok életében, fennmaradásában is. Régebben istenként tisztelték a mindig is valláshoz kötődő, mítosszal körülvett, titkokat hordozó halmokat. Biserica, ca izvor de cultură Primele noastre biserici au fost construite pe movile cunice, cu dimensiuni mici din lemn, fără scaune, fără balustrade, altarul a fost o piatră de dimensiune mai mare, cu o anumită formă. În judeţul Bekes, pe cca 100 de movile se mai găsesc biserici, mănăstiri, capele, cimitire, ca Bankut, Bătania, Biharugra, Csanadapaca, Dombegyhaza, Devavanya, Kaszaper, Chitichaz, Otlaca Pusta, Szarvas, Szeghalom, etc. Mănăstirea descoperită la Veszto, de renume mondială, cu numele de Csolt. Religiile au avut o importanţă deosebită în viaţa şi păstrarea movilelor cunice, fiind văzute ca obiecte mitologice, purtătoare de secrete.

13 Pusztításuk Ahogy a vallás szerepe és befolyása csökkent, később az egyre nagyobb szántóföldi táblák kialakítása során, egyre több kunhalom esett áldozatul, elhordták, megcsonkították, elszántották. Ez a folyamat főleg az elmúlt öt évtizedre jellemző, amikor az alföldi táj erőszakos legdrasztikusabb átalakítását végezték. Több mint ötven halom esett áldozatul úgy, hogy a nagyüzemi táblák kialakításakor, a meliorációs munkák végzésekor az öntözőcsatornákkal kettévágták, vagy levágták, esetleg elhordták. Felméréseink során megállapítottuk, hogy Békés megyében nem található egyetlen ép halom sem, amelyhez valamilyen céllal ne nyúltak volna hozzá. Sokszor okozója volt a tudatlanság,

14 a tájékozatlanság, ami nem csoda, hiszen az oktatás semmilyen szintjén nem foglalkoztak velük. Megállapítható, hogy a vallás szerepének csökkenésével párhuzamosan a kunhalmok is eltűnnek a térképekről - az 1800-as évektől ez egyértelműen nyomon követhető - elsősorban az utóbbi évtizedek térképeiről; nem jelezték, nem tüntették fel, pedig a legjelentősebb halmok tetején még földmérési pontok is találhatóak. Distrugerea lor Pe măsura ce s-a redus rolul religiei, iar mai târziu formarea suprafeţelor mari de terenuri arabile, tot mai multe movile ornice au fost sacrificate, distruse, nivelate, arate, mai cu seamă în ultimele cinci decenii, cănd s-a produs cea mai drastică transformare a câmpiei. Mai mult de 50 de movile au fost tăiate de conducte de irigaţii, nivelate de buldozere sau transportate.

15 În judeţul Bekes nu a mai rămas nici o movilă neatinsă, care să fi rămas integră. În majoritatea cazurilor distrugerile au fost rezultatele neştiinţei, dezorientării, deoarece învăţământul la nici un nivel nu s-a preocupat cu aceste movile. Paralel cu scăderea importanţei religiei, începând din 1800, movilele cunice dispar de pe hărţi chiar dacă pe vârful unor movile înalte sunt aşezate semne de geodezie. Jelentőségük Régen jelenlétüket fontosnak tartották a térképeken, hiszen jelzői voltak a legfőbb közlekedési utaknak, amelyek mellettük mentek el és mennek el még ma is. Ma már elsősorban a kunhalmokon elhelyezett térképészeti földmérési pontokat tartják nyilván. Természetesen ez is némi védelem a kunhalmokra nézve. Sok település őrzői voltak az őrhalmok, strázsahalmok, mások közigazgatási, települési határokat jeleznek, ezek többnyire kettős-hármas, de található négyes határhalom is. Pl. Dombegyházánál a magyar-román határon. Idegenforgalmi szempontból is fontos volna a számukra jelentős és különleges halmokat feltüntetni, ami azon túl, hogy az Alföldet vonzóbbá teszi, nevével a róla szóló hagyomány, néprajz, helytörténet is tovább él. Attila hagyomány, Árpád halmok, a halmok jelezte dűlő nevek. Különlegességként meg kell említeni a Dombegyháza térségében található pávaszemes kunhalmos alakzatot, amely a román határon is átnyúlik, s így alkot egy egységet, benne az Attila-halom, a KRIPTÁJ-halom az új Szent Kornélia kápolnával, az egykori Szent-Kinged kolostor helyével, az 1333-ból írásos emlékű Vizes monostor templom és település helyével. Ez különleges halomcsoport pávaszemes alakzat Dombegyházától Kisiratoson és Nagyiratoson át majdnem Aradig, Battonyától Kevermesig is elhúzódik. Védelmüket már az új természetvédelmi törvény (1997. január 1.) életbelépése előtt megkezdtük, először mint megyei, majd helyi védetté nyilvánításokkal. Az új természetvédelmi törvény megszületése előtt megyénkben már 66 db védett halom volt. Ezek a védettségek nagyon fontosak voltak, mert azon túl, hogy az elhordás veszélye megszűnt, a többi halomra nézve is elkezdődött a figyelemfelhívás, tudatosítás. Az új törvény védelmébe veszi és nevén nevezi a kunhalmokat, de még nem óvja végrehajtás hiányában a lassú haláltól, a további műveléstől. A privatizáció egyik nagy bakija a kunhalmok semmibe vevése, egyszerű szántóföldként való kimérése.

16 Megfelelő ellentételezéssel, kellő kompenzációkkal, pl. visszavásárlás, a még meglévő halmokat ki kell vonni a termelésből, főleg a szántóföldi művelésből. Nem nagy területet jelent, amelyet a későbbiekben gyephasznosítással lehet művelni a természetvédelmi előírásoknak megfelelően. Békés megyében még mindig több mint 600 olyan kunhalom található az egykori 1500-ból, amely még látható jellegét valamennyire megőrizte, összes területe a 10 %-os puffer területtel nem éri el a hektárt. A gyep gabona váltó idején ban ennek a területnek többszörösét törték fel a gyepterületekből. Felméréseink során a meglévő látható kunhalmok mellett igyekeztünk a még fellelhető halomhelyeket is feltérképezni, megjelölni, mert véleményünk szerint az eddigi valamikori sort nem szabad csonkítani, ezzel is több a mondanivalójuk a kunhalmoknak. Tiszteletben kell tartani és alapul venni Békés megye régészeinek - Juhász Irén, Szatmári Imre, Medgyesi Pál, Havassy Péter és még sokan mások - Magyarország és Békés megye régészeti topográfiája eddig megjelent köteteiben lévő felméréseiket (Szarvas, Szeghalom, Békéscsaba térsége), amelyekben igyekeztek valamennyi kunhalmot felsorolni. Leghiányosabb Békés megye déli része volt, Battonya-Dombegyháza-Medgyesegyháza- Orosháza térsége, amelynek felmérését több lelkes segítőtársammal 2 év alatt készítettünk el. A megyei kunhalmok felmérése, listázása év végére elkészült, ban a műholdas helymeghatározásuk is megtörtént GPS módszerrel. A munkát elvégeztük, de a neheze még most jön, érvényt szerezni a törvénynek, megvédeni,

17 megmenteni az utókornak. Ennyi maradt, de nyugtasson bennünket az a tudat, hogy ez is gazdagság, amely épp úgy beletartozik az Alföld kincsestárába, mint a Tisza, a Körösök, a Száraz-ér vagy a Cigányka-ér. Egy dolog, ami különlegessé teszi a kunhalmokat, hogy ember alkotta, több ezer éves kultúrtörténeti emlékek, valamikori élőhelyek és sírok, - a sírokra pedig vigyázni kell - mert hazává a nemzetet a sírok avatják. Szelekovszky László vezető főtanácsos Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Importanţa lor În trecut au avut o importanţă pe hărţi, deoarece au semnalat cele mai importante drumuri, care au trecut şi trec şi azi pe lângă ele. În zilele noastre o mare parte a movilelor cunice reprezintă puncte cadastrale, sau geografice, cea ce le asigură o oarecare protecţie. Multe dintre ele au fost locuri de strajă pentru localităţi, altele au semnalat graniţele teritoriilor administrative, pentru două, trei, sau chiar patru localităţi. Din punct de vedere turistic, considerăm că deloc nu e de neglijat existenţa lor, care ar necesita o popularizare potrivită, astfel ar contribui la atractivitatea zonei de câmpie, la îmbogăţirea etnografiei locale. Putem aminti forma ciudată a movilelor din zona Dombegyhaza, care descriu o pereche de ochi de păun, trecând şi peste graniă în România, formând astfel un întreg, cu movilele Attila şi Criptă, cu capela nouă Szent (sfânta) Kornelia, cu locul vechii mănăstiri St.Kirged, sau locul bisericii şi localităţii Vizes Monostor (Mănăstirea umedă),din Această grupare ciudată de movile în forma ochiului de păun, se întinde de la Dombegyhaza la Dorobanţi şi Iratosu, aproape până la Arad, de la Bătania şi până la Kevermes.

18 Protejarea lor am iniţiat înaintea apariţiei Legii Protecţiei naturii (1 ianuarie, 1997), iniţial pe plan judeţean, apoi declararea lor ca monumente protejate la nivelul localităţilor. Astfel, înaintea intrării Legii Protecţiei naturii, în judeţul Bekes, 66 de movile au fost declarate monumente protejate. Prin acest fapt am obţinut stoparea distrugerilor, am atras atenţia asupra resturilor de movile, pornind o conştientizare privind importanţa lor. Noua lege declară movilele ca fiind protejate, dar încă nu opreşte moartea lor lentă prin cultivare. O mare gafa a privatizării este aceea că aceste movile au fost împărţite ca terenuri agricole. Movilele cunice trebuiesc scoase din producţie, prin diferite metode, ca: răscumpărare, compensare sau altele. În judeţul Bekes, în prezent încă se găsesc peste 600 de movile cunice din anii 1500, suprafaţa lor totală nu depăşeşte ha. În anii multiplul acestei suprafeţe au fost trecute din păşune în teren arabil. Avem o consideraţie deosebită faţă de arheologii judeţului Bekes: Juhász Irén, Szatmári Imre, Medgyesi Pál, Havassy Péter şi mulţi alţii, care în Topografia arheologică a Ungariei şi a judeţului Bekes au încercat să înşire toate movilele cunice (Szarvas, Szeghalom, zona Bekescsaba). Din această lucrare cele mai multe movile nu au fost prezentate din partea de sud a judeţului, adică în zona: Bătania, Dombegyhaza, Medgyesegyhaza, Oroshaza, care cu sprijinul unui grup entuziast, am identificat în 2 ani. Identificarea, listarea movilelor din judeţ, s.a încheiat la finele anului 1998, în anul s-a realizat şi identificarea lor prin satelit, folosind metoda GPS.

19 Un capitol important al muncii noastre s-a încheiat aici, dar considerăm, că greul începe de acum încolo, va trebui să punem în practică prevederile legii, pentru a salva şi a proteja aceste monumente. (Doar atâtea au rămas, dar) Să ne liniştească faptul că acestea sunt bogăţii, care se încadrează în trezoreria câmpiei, la fel ca Tisa, Crişurile, Pârâul uscat, sau Pârâul Ţiganca. Un lucru, care face movilele cunice deosebite,- că au fost create de om, sunt amintiri de istorie şi cultură de mii de ani, cândva locuri de trai şi morminte, - de morminte trebuie să avem grijă - MORMINTELE FAC DIN NAŢIUNE -PATRIE. Szelekovszky László Consilier principal Instituţia Autoguvernării Judeţului Bekes

20

21 A kunhalmokról mai szemmel Ti vagytok a mi katedrálisaink Illyés Gyula nevezte így a kunhalmokat, az Alföldnek ezeket a sajátos tájképi elemeit. Az egykor vízjárta síkság jellemző földpiramisai Győrffy István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint olyan 5-10 méter magas, méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok. Ez a meghatározás ma is helytállónak tekinthető, noha még számos kérdés tisztázásra vár. A szakirodalomban Horváth István ( ) használta először a kunhalom elnevezést, s azokat a letelepedő kunok művének tulajdonította. Ezzel szemben Jerney János neves őskutatónk 1851-ben a következő álláspontra helyezkedett: annyi bizonyos, hogy a hazai halmok kunhalom nevezete a magyar nép ajkán nem él, egy pár évtized óta az írói nyelv kezdé divatba hozni. Azóta nemcsak elnevezésükkel, hanem keletkezésükkel és földrajzi elhelyezkedésükkel kapcsolatban is több elképzelés született. A legvalószínűbbnek az tetszik, hogy a kunhalmok többségét a honfoglalás előtt itt élő népek temetkezési és őrhelyéül hozták létre, s a későbbi időben ezek lettek a vigyázóhalmok és a határhalmok. A kunhalom névhasználat körül még ma is sok vita zajlik. De nemcsak az elnevezés vitatott, hanem az is többször gondot jelent, hogy milyen térszíni formát soroljunk a kunhalmok közé (pl. egy 1996-os debreceni kiadvány Dombok, halmok, kurgánok címmel jelent meg, jól mutatva a fennálló bizonytalanságot). Legcélszerűbb, ha kunhalomnak tekintünk minden olyan mesterségesen keletkezett, a térszínből érzékelhetően jól kiemelkedő magaslatot, ami keletkezési korától, funkciójától, földrajzi fekvésétől függetlenül halomszerű formakincse a síksági tájnak. Ez alapján valamennyi természetes geomorfológiai képződmény (bucka, laponyag, telek, porong, bálnahát, stb.) nem tekinthető kunhalomnak éppúgy, mint az új keletű mesterséges dombok, deponiák. (Pl. geodéziai magassági jegyek, téglagyári bányadombok, építkezési földkupacok, meddőhányók, stb.) A magas, markánsan kiemelkedő, halommá magasodott lakódombokat ( tell-telepek ) viszont - annak ellenére, hogy a régészek ezeket nem tekintik kunhalmoknak - kunhalomként célszerű kezelni. Despre movile cunice azi Voi sunteţi catedralele noastre Poetul maghiar Illyés Gyula spunea astfel despre movilele cunice, elementele caracteristice ale câmpiei. După cunoscutul etnograf maghiar Győrffy István, aceste piramide de pământ, aveau în jur de 5-10 m înălţime, m lăţime, în formă conică sau semisferă, care în majoritatea cazurilor au fost aşezate lângă ape dar nu pe ape, au fost destinate pentru înhumare, pentru strajă, sau pentru semnalarea graniţelor. Această explicaţie este valabilă şi în zilele noastre, însă mai sunt destule întrebări, care aşteaptă răspunsuri.

22 În literatura de specialitate, denumirea de movile cunice a fost folosită de Horváth István ( ), construite de Cunii care s-au stabilit în aceste locuri. Cercetătorul Jerney János în anul 1851 spunea că: aceste movile nu sunt cunoscute de popor sub această denumire, însă de câteva decenii limbajul literar a început să o întroducă. Până şi azi, sunt concepţii diferite cu privire la denumirea, formarea şi aşezarea lor geografică. Cel mai posibil este că aceste movile au fost folosite pentru inmormântări şi strajă de către popoarele care au trăit pe aceste locuri înainte de stabilirea ungurilor, mai târziu au devenit movile de graniţă şi de pază. Chiar dacă sunt multe discuţii cu privire la denumirea acestor realizări ale omenirii, după părerea noastră putem numi movilă cunică aceea ridicătură din pământ realizat de om, care indiferent de vechime, de funcţie sau aşezare geografică este comoara de formă a peisajului de câmpie. Nu toate ridicăturile (formaţiunile) naturale geomorfologice pot fi numite movile cunice, ca de exemplu: coline de geodezie, movile din deşeuri de întreprinderi sau balastiere, grămezi cu resturi din construcţii. Colinele înalte, care au fost sau sunt destinate locuinţelor omeneşti ( tell ), le putem încadra în categoria movilelor cunice, chiar dacă arheologii folosesc altă denumire. A kunhalmok legfontosabb típusai 1 Lakódombok (tell-halmok). Ebbe a kategóriába a többnyire szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű és viszonylag magas halmok tartoznak. Kultúrrétegük több méter vastagságú. Felmagasodásukban az árvízmentes, de vízközeli helyen megtelepedő ember játszotta a főszerepet. A halommá emelkedett egykori telephely kultúrrétegét főleg az ott élő emberek házainak omladéka (patics), edénytörmelékei, tűzhelyének maradványai, az elfogyasztott állatok szétszórt csontjai, kagylóhéjai alkotják. Nagy számban keletkeztek lakódombok a bronzkorban (i.e tól körülbelül 900-ig). A telepek nagy számából és méreteiből viszonylag nagy népsűrűségre következtethetünk.

23 2 Sírdombok (kurgánok). A régészeti kutatások feltárták, hogy a halmok nagy része rézkori és korabronzkori temetkezések, szarmata, germán és honfoglaláskori temetők, Árpádkori templomok és sírok, olykor valóban kun temetkezések nyomait őrzik. A kelet-európai síkságon (orosz-ukrán sztyeppvidéken) igen gyakoriak ezek a mesterségesen emelt, kúp (félgömb) alakú dombok. A kurgán név türk-mongol eredetű. Leghíresebbek a szkíta kurgánok (i.e ). 3 Őrhalmok (vigyázóhalmok, strázsahalmok). Hazánk több vidékén, különösen az Alföldön és a Kelet-Dunántúlon gyakoriak ezek a viszonylag alacsony, földből emelt halmok. Eredetileg sem lehettek magasak, de a rendszeres szántás következtében egyre alacsonyabbak lettek. Jellemző, hogy az egymástól látótávolságnyira lévő magasabb halmok (általában tellhalmok) között láncszerű összeköttetést biztosítottak. A tűzjelzésben lehetett fontos szerepük. Ezzel lehetővé tették a jel (fény, hang) továbbítását.

24 4 Határhalmok. Kialakulásuk és szerepük a megyék, a járások és a települések határának megjelölésével hozható összefüggésbe. Tipikusok az úgynevezett hármas határhalmok. Ezek három település határának voltak a jeles pontjai, például a Gergely-halom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras határának találkozásánál. Előfordulnak négyes határhalmok is (pl.: Dombegyházánál a magyar-román határon). A halmok mellett gyakran utak vezettek el, s a lábukhoz, vagy közelükbe csárda települt. A Hortobágyon is átvezető híres sóút melletti Meggyes-határhalomnál épült a Meggyes csárda. Cele mai importante tipuri de movile cunice 1 Coline de locuit (movile-tell). Din această categorie fac parte colinele de forme - neregulate, de o întindere mare şi relativ înalte. Straturile lor ating grosimi de mai mulţi metri, de regulă au fost formate pe lângă ape, dar nu în zonele inundabile. Din compoziţia straturilor fac parte molozul caselor ruinate (chirpici), spărturi de vase, sobe, oase de animale consumate şi altele. Multe movile-tell au fost realizate în era bronzului (din 1900 î.e.n.până în 900 î.e.n.). Din numărul mare şi mărimea acestor movile cu destinaţie de locuinţe se poate deduce densitatea mare a populaţiei din acea vreme.

25 2 Movile funerare (gorgane). Cercetările arheologice au demonstrat, că majoritatea acestor movile provin din epoca de aramă şi de bronz, păstrînd urme ale cimitirelor popoarelor de înaintea stabilirii ungurilor (sarmata, germani sau chiar cuni), urme de biserici şi morminte din perioada lui Arpad. Pe câmpia Est-Europeană (stepa din Rusia, Ucraina) aceste movile ridicate de om, în formă conică sau semisferă se găsesc într-un număr ridicat. Numele de gorgan are origine de turco-mongoleză. Cele mai cunoscute sunt gorganele chita ( î.e.n.). 3 Movile de strajă (movile de pază). Aceste movile relativ mici, ridicate din pământ, se găsesc într-un număr mare, în mai multe zone a Ungariei, dar mai cu seamă pe câmpie, şi dincolo de Dunăre spre est. Au fost mici din construcţie, dar prin cultivarea lor în decursul deceniilor (aratul) au devenit şi mai mici. Caracteristic acestei categorii de movile, este aşezarea lor la distanţe vizibile între ele, având asigurată o legătură înlănţuită, prin care a fost posibilă transmiterea de semnale luminoase sau sonore în lanţ, mai ales cu ocazia incendiilor.

26 4 Movile de graniţă. Formarea şi scopul lor se pot asocia cu semnalarea (stabilirea) teritoriilor administrative ale judeţelor, raioanelor şi localităţilor. Tipice sunt aşa numite movile trigraniţe. Acestea au fost ridicate la întîlnirea a trei teritorii învecinate, ca de exemplu: Movila Gergely se găseşte la graniţa localităţilor: Karcag, Kunhegyes şi Kunmadaras. Uneori se găsesc movile la punctele de întîlnire a patru teritorii administrative, (exemplu: Dombegyhaza la graniţa Ungariei cu România). Pe lângă aceste movile deseori au trecut drumuri, la picioarele lor, sau în apropiere, au fost construite popasuri pentru călători, (exemplu: pe lângă movila Meggyeshatárhalom, unde trece drumul sării prin Hortobágy, există Ciarda Meggyes). A kurgánokról A halmok többségének felszínén nem fordultak elő régészeti leletek, így ezek sírhalom volta első látásra valószínűnek tűnik. Megdőlt az a feltevés, hogy a tiszántúli kunhalmok kurgánok őrdombok, vagyis a terepszemle és a távoli jeladás céljából összehordott magaslatok lettek volna. Többnyire csoportosan találjuk ezeket a halmokat, de előfordul, hogy egymás mellett kettő is van. Elég nehéz elképzelni, hogy néha 1 km 2 -nyi területen őrdombokat tucatszám hordtak volna össze. A halmok korát régészeti adatok segítségével lehet meghatározni, többségük az időszámításunk előtti harmadik évezred körüli időre, a gödörsíros temetkezések időszakába tartozik. Nyilván e népek települési területével függ össze, hogy a Maros törmelékkúpja belső részén egyetlen kurgánt sem lehet találni. A régészeti kutatás kezdeti szakaszában a gyakran több méter magas feltöltés alatt szegényes

27 mellékletekkel, legtöbbször csupán ásványi eredetű festékröggel vagy szerves anyagból készített takaró nyomaival, néha a sírt borító faszerkezet maradványai alatt talált temetkezést, népvándorlás kori törzsfők kirabolt sírjainak gondolták. A gyomai csepűs-kerti Rigó-halom temetkezése az ország leggazdagabb preszkíta kori fejedelmi lelete. Ennek alapján feltételezhető, hogy némelyik halom ebbe az időbe keltezhető. Azonban a legtöbb feltárt halom a fent említett késő rézkorban keletkezett. Több bolygatatlan temetkezés feltárása után egy ismeretlen eredetű leletcsoportot sikerült körülhatárolni. A temetkezések közös rítuseleme a vörös okkerrög, a csontvázak háton fektetése felhúzott lábakkal és a mellékletek hiánya. Ez utóbbi jelenség azért volt különösen meglepő a kutatók számára, mert nyilvánvalónak tartották, hogy a földpiramis valamely törzsfő vagy más előkelőség sírját rejti. Feltételezés szerint a halom nagysága az ide temetett hatalmát, gazdagságát hivatott tükrözni. Az idők folyamán eljutottak azok a közlések a magyarországi kutatókhoz, melyek a tiszántúliakhoz hasonló temetkezésekről számoltak be Dél-Oroszország, Don és Dnyeper vidékén elterülő sztyeppvidékről. Világossá vált, hogy a magyarországi feltárt halmok alaptemetkezései a sztyeppvidék halmainak, a kurgánoknak legkorábbi sírjaival azonos csoportba tartoznak. A sztyeppei területeken végzett feltárások során előkerült állatcsontok vizsgálata kimutatta, hogy az a korai népesség elsősorban állattartó életmódot folytatott, melyen belül a lótartásnak kiemelkedő jelentősége volt. Időszámításunk előtti harmadik évezredben ezek a népek elérték az Al-Duna, Erdély és a Tiszántúl területét is. A tiszántúli halmok kutatásában új szakaszt nyitottak a korszerű tudományos eszközökkel végzett halomfeltárások. Megyénkben Gazdapusztai Gyula Kétegyháza területén az 1960-as években végzett halomfeltárást, majd később Szeghalom-Dióér lelőhelyen Ecsedy István. Az új halomfeltárások során bővült ismeretünk a halmok jellegzetes temetkezési rítusával kapcsolatban. E temetkezések legjellemzőbb közös vonásai a sír és a sírépítmény gondos előkészítése, amit bőrből, gyékényből készült derékaljak és sírtakarók, szőnyegmaradványok mutatnak. Továbbá a halott háton, térdben felhúzott lábakkal történő elhelyezése, az okkerfestés alkalmazása. A sírban elhelyezett okkerrög melléklet, a csaknem kizárólagos nyugati tájolás, nem utolsó sorban pedig az eszközök és ékszerek előfordulásának ritkasága. A tiszántúli feltárások során kétféle sírforma vált ismertté. Az egyikben a sírt faszerkezet borítja, a másikban gyékényből, szövetből vagy fűből készült sírtakaró maradványa található. A sír és sírépítmény kialakítására fordított különös figyelem jeleit lehetett tapasztalni a kétegyházi Török-halom alaptemetkezésénél és a dévaványai Barcé-halom sírjának feltárásakor. A halott végső lakhelyének elkészítéséhez tartozik annak befejező szakasza, a sírhalom felépítése. Ezt úgy végezték, hogy rétegenként hordták fel a földet a közelből, azt ledöngölték. Éppen ez okozza legtöbb esetben szántáskor a halmok pusztulását, mert ha egy réteget megbontanak, az lassan lecsúszik és a halom egyre kisebb lesz. Későbbi korokban utántemetések is szabdalják a halmokat, például a népvándorlás korában. Erre egyik példa a szarvasi Rózsás-halom, ennek keleti és északi részén nagy sírszámú későavar temetőt tártunk fel. A tiszántúli kurgánok, így a Békés megyeiek is nem őrdombok, nem is kincses királyok nyughelyei, hanem a terület legkorábbi nomád pásztorainak sírjai. Fontos tudni mindenkinek: ősidők emberkéz alkotta sírdombjai, a puszták műemlékei ezek a halmok. Ne tegye őket tönkre a nem létező kincseket kereső ásója és ne engedjük, hogy valamiféle egyoldalúan felfogott gazdasági érdek (útépítéshez anyagnyerő hely) nevében gépekkel pusztítsák el őket. Vigyázzunk rájuk, mert ők őrzik emlékét egy sok ezer éves és egy csak nemrég eltűnt pásztori világnak. Dr. Juhász Irén

28 Despre gorgane La suprafaţa majorităţii movilelor, nu s-au găsit obiecte arheologice, astfel la prima vedere aceste movile probabil că sunt locuri de înmormântare. Teoria privind destinaţia movilelor de dincolo de Tisa, de a fi movile cunice de strajă, că au fost ridicate în scopul emiterii unor semnale,- a căzut. În majoritatea cazurilor ele se găsesc grupate, uneori una lângă cealaltă. Este greu de conceput, că pentru acest scop să se construiască mai multe movile pe 2 kmp. Vârsta movilelor se pot stabili cu sprijinul datelor arheologice, majoritatea lor provenind din al treilea mileniu î.e.n., din perioada mormintelor îngropate. Existenţa acestor tipuri de movile, depinde de locul de stabilire a popoarelor respective, astfel în partea interioară a râului Mureş nu se găseşte nici un gorgan. La începutul cercetărilor arheologice, deseori sub umpluturile înalte, diversitatea obiectelor găsite au fost foarte sărâcoase, uneori doar vopsele minerale, sau acoperitoare naturale, câteodată s-a creat ideea, că sub rămăşiţele scheleturilor de lemn, au fost mormintele jefuite al unor conducători de triburi. Cele mai multe movile deschise, provin din epoca aramei târzii. S-a reuşijt deschiderea unui gorgan, în care s-a găsit un grup de obiecte necunoscute. Conţinea elemente rituale, ca bulgărul de ocru, de culoare roşie, scheletele culcate pe spate, cu piciarele îndoite, lipsa obiectelor anexe, care a surprins cercetătorii, ei crezând, că piramidele au fost mormintele unor şefi de tribi, sau altor persoane importante, şi că mărimea movilei a depins de puterea sau bogăţia celui înmormântat. În decursul timpurilor, cercetătorii maghiari au aflat, că morminte asemănătoare cu cele de lângă Tisa, au fost descoperite şi în sudul Italiei, în stepele de lângă râul Don şi Dneper. Astfel s-a demonstrat, că mormintele din Ungaria, fac parte din aceaşi categorie a gorganelor vechi din stepă. în urma studierii oaselor de animale provenite din mormintele din stepă, au demonstrat, că acele popoare au fost crescători de animale, în special de cai. În al treilea mileniu î.e.n., aceste popoare au ajuns până la sud de Dunăre, Ardeal şi dincolo de Tisa. O eră nouă s-a deschis în cercetarea movilelor pe baze ştiinţifice. În judeţul Bekes asemenea cercetări au executat Gazdapusztai Gyula, în jurul localităţii Chitichaz, în anul 1960, mai târziu la Szeghalom Ecsedi István. În urma acestor cercetări, ni s-au îmbogăţit cunoştinţele privind ritualul specific al înmormântărilor. Cele mai importante caracteristici comune sunt: pregătirea minuţioasă a locului şi a mormântului, prezenţa obiectelor de piele, de trestie, acoperitoare, bucăţi de covoare. Cadavrele au fost găsiţi culcaţi pe spate, cu picioarele îndoite din genunchi, trase sus, folosirea vopsitoriilor cu ocru. Aşezarea bulgărului din ocru, orientarea exclusivă spre apus, nu în ultimul rând raritatea obiectelor şi bijuteriilor. În urma cercetărilor arheologice de dincolo de Tisa, au devenit cunoscute două categorii de morminte. Din prima categorie fac parte acele morminte, care sunt acoperite cu schelet din lemn, din a doua categorie, acoperitoarele sunt din trestie, stofă sau din iarbă. Ultimul act al pregătirii locului de veci a mortului a constat în construirea movilei, prin transportarea straturilor de pământ din apropiere. Fiecare strat a fost bătătorit, cea ce a dus mai târziu la o distrugere mai rapidă, prin cultivarea lor. Un strat a fost arat, următoarele straturi au alunecat, astfel movila a devenit tot mai mică. Mai târziu, distrugerile au fost rezulatate şi de înmormîntări ulterioare pe aceleaşi locuri. De exemplu de popoarele migratoare. În partea de nord şi est a movilei Rozsas din Szarvas s-a descoperit cimitir cu multe morminte din perioada avarilor. Gorganele de dincolo de Tisa, nici cele din judeţul Bekes, nu sunt movile de strajă, şi nici locuri de veci a regilor bogaţi, ci sunt mormintele celor mai vechi păstori nomazi ale acestor locuri.

29 Este important să ştim cu toţii: movilele funerare create de om de mii de ani în urmă, sunt monumentele istorice a pustei. Să nu le distrugă hârleţul căutând comori inexistente, să nu lăsăm prada unor interese economice (construcţii de drumuri, etc), să fie distruse cu buldozere. Să avem grijă de ele, pentru că sunt purtătoarele amintirilor de mii de ani, dar şi a unei lumi de păstori, nu demult dispărute. Dr. Juhász Irén

30 Az november 24 én tartott konferencia ajánlása a kunhalmok védelmének jogi szabályozásához A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal kezdeményezésére a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága nevében és a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület támogatásával november 23-án hat alföldi megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) részvételével tanácskozást tartottunk a kunhalmok védelméről. A tanácskozás célja volt segítséget adni a kunhalmok védelmének mielőbbi törvényi szabályozásához, s ezt ajánlásként a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium számára megküldeni. További célja és elvárása volt a tanácskozásnak, hogy a közeljövőben elfogadásra kerülő törvény egyértelműen és önálló témaként jelenítse meg e legrégebbi, ember által épített kultúrtörténeti emlékek hatósági védelmét, az egységes kezelés érdekében. A tanácskozás által elfogadott ajánlás (az eddig végzett munkák és felmérések figyelembe vételével): * A jelenlegi állapot rögzítése, aktualizálása; * halomkataszter elkészítése, nyilvántartásba vétele; * külön helyrajzszámmal ellátni, külön kezelni; * művelést megszüntetni; * állapotnak megfelelő degradáltsági fok megállapítása (dr. Tóth Albert módszerét javasoljuk), ezek: 1 Viszonylag háborítatlan, ép, jellegüket még jól őrző halmok; 2 jellegüket még őrző, ép, de jelenleg is megművelt, szántott, vagy korábban már megművelt (beerdősített) halmok; 3 eredetileg is alacsony, vagy a művelés miatt már lekopott, de alapjaiban még ép halmok 4 megbontott, megbolygatott halmok, de jelentős botanikai és régészeti értékkel; 5 erősen megcsonkított, vagy részben elhordott, jellegvesztett halmok; 6 halomroncsok, ma már jelentősebb érték nélkül; 7 széthordott halmok, halomhelyek. Kiemelten kezelni az 1-4 kategóriába soroltakat. A védettséget ennek alapján mérlegelni: országos, vagy helyi védett. Kompenzáció a KÁR miatt: * örökös adómentesség (elsősorban a magántulajdonúnál); * megvásárlás (a halom kataszter szerint felmérési ár többszöröse); * bérleti díjas megoldás; * földcsere (önkormányzati földdel). Jogkör - hatáskör: * Nemzeti parkok, természetvédelmi igazgatóságok; *megyei önkormányzatok; * múzeumok.

31 Kiegészítés, javaslat az előzőekhez: * Az új természetvédelmi törvényben a halmok ab-ovo védelmét kellene biztosítani, egy bármikor bővíthető listával. * Jó lenne elérni, hogy újra a megyei önkormányzatok kapják meg a védetté nyilvánítási jogkört (közvetlenebb kapcsolat, védelmük kapcsolódik az építészethez, műemlék-, természet- és környezetvédelemhez). * Hatósági védelmét az Országos Természetvédelmi Hivatal szervei, a kezelést a helyi, vagy megyei önkormányzatok látnák el. * El kell érni a degradált halmok visszagyepesítését, köztulajdonba vételét. * Mielőbb meg kell jeleníteni a halmokról és védelmükről szóló rövid propagandaanyagot. Békéscsaba, december Szelekovszky László Propunerile conferinţei din 24 noiembrie 1994, pentru crearea cadrului juridic al protejării movilelor cunice La iniţiativa Autoguvernării Judeţului Bekes, în numele direcţiunii Muzeelor din Judeţul Bekes şi cu sprijinul Asociaţiei Pentru Parcul Naţional Criş-Mureş, în 23 noiembrie 1994, cu participarea reprezentanţilor din şase judeţe de câmpie (Bacs-Kiskun, Bekes, Csongrad, Hajdu-Bihar, Jasz-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmar-Bereg), am organizat o conferinţă despre protejarea movilelor cunice. Scopul conferinţei a fost acea de a da un sprijin pentru apariţia cât de repede a legii care

32 stabileşte protejarea movilelor cunice, înaintarea propunerii la Ministerul Protecţiei Mediului şi Dezvoltării Teritoriale. Deasemenea un alt scop şi cerinţă a conferinţei, a fost să insiste ca legea să numească ca temă unică cele mai vechi creaţii ale omului, să se hotărească protejarea instituţionalizată ale acestor monumente culturale, astfel fiind posibilă tratarea lor unitară. Propunerile acceptate de conferinţă (având la bază cercetările efectuate): * Stabilirea stadiului existent, actualizarea * pregătirea evidenţierii cadastrale identificare, inventariere * înregistrarea lor aparte în cartea funciară * oprirea cultivării lor * stabilirea gradului lor de degradare (a fost acceptată propunerea Dr. Toth Albert), după cum urmează: 1 Movile relativ neatinse, integre, care păstrează specificul lor 2 Movile care încă păstrează specificul, integre, dar cultivate (arate, impădurite) 3 Movile de origine mică, cultivate dar integre 4 Movile deschise, deranjate, dar cu valori botanice şi arheologice 5 Movile foarte distruse, parţial transportate, cu specificul iniţial dispărut 6 Rămăşiţe de movile, fără valori deosebite 7 Movile transportate total, locuri de movile Importanţă deosebită să se acorde categoriilor de la punctele 1-4. A se cântări gradul de protejare: naţională sau locală Compensări pentru PAGUBE : * Scutire totală pe veci de impozit (în primul rând la cei privatizaţi) * Răscumpărare (la suprapreţ) * Închiriere * Schimb de pământ (cu suprafeţe în proprietatea autoguvernării) Situaţia juridică: * parcuri naţionale, direcţii ale protecţiei mediului * autoguvernările judeţene * muzee Adăugiri, propuneri la cele de până acum: * În noua lege a protecţiei mediului trebuie asigurat protejarea şi a movilelor nou descoperite, completarea listelor existente * Dreptul de acordare a protecţiei să primească Autoguvernările Judeţene (ar fi asigurată o legătură mai directă, protecţia lor se leagă de construcţii, monumente istorice, protecţia naturii şi a mediului) * Să se obţină refacerea movilelor degradate, regazonarea lor, intrarea lor în proprietatea domeniului public * Să apară cât mai repede materialul propagandist despre movilele cunice. Decembrie, 1994, Békéscsaba Szelekovszky László

33

34

35 Békés megye településeinek kunhalom katasztere

36 Battonya Polgármester: Takács Dezső Battonya Békés megye és a békés-csanádi löszhát déli részén fekszik. A Maros egyik mellékfolyója, a Szárazér két partján álló település. Földjének könnyen művelhető, jó vízgazdálkodású, humuszban, tápanyagokban gazdag vályogtalaja igen megfelelő a mezőgazdasági termeléshez. Battonya és környéke Szeged mellett Magyarország egyik legmelegebb vidéke, átlagos évi középhőmérséklete 11,5 Celsius-fok. Battonyát az országos főútvonalak elkerülik. Közúton a legközelebbi várostól (Mezőhegyes) 14 km, a megyeszékhelytől 62 km távolságra van ig Romániába átmenő vasúti forgalommal büszkélkedhetett. Az országos vasúthálózatba ma egy mellékvonallal kapcsolódik ben közúti határátkelőhelyet nyitottak meg itt. Közigazgatási területén Tompapusztán található a békés-csanádi löszhátság 20 hektáros ősgyep maradványfoltja. Fennmaradását csak a természetvédelemnek köszönheti. A löszpusztarét zárt gyep, gazdag növényvilága mintegy 150 növényfajt éltet. Az állatvilág nevezetessége a ma már kevés helyen előforduló, fokozottan védett rágcsáló, a földi kutya. A löszrét tájképi és régészeti értékekben is igen gazdag. Tompapusztai öregtölgy néven védett az egykori Purgly-birtok kastélyparkjából megmaradt, 270 évesre becsült, 580 cm törzskerületű kocsányos tölgyfa. A település nevére vonatkozóan több elképzelés ismeretes, abban azonban mind megegyezik, hogy személynév eredetű lehet. Győrffy György történeti földrajza szerint, a kora Árpád-korban keletkezett. Anya néven ismert település egy része Both nevezetű birtokosáról a botanya elnevezést kapta, és innen ered a város mai neve. A kora Árpád-korban kerek temploma volt, melyet a város határában folytatott régészeti kutatások igazolnak. A tatárjárás idején, 1241-ben a település teljesen elpusztult. A mai város területén öt kis település létezett, többségük Hunyadi János tulajdonába került, majd Hunyadi Mátyás ideje alatt a nagylaki Jaksity uradalom része lett, a Hunyadiak vitézeikkel és azok családtagjaival népesítették be ben Dózsa György vitézei a falu egyik birtokosát - Ravazdit - kivégezték ban, a mohácsi csata után, Csanád megye is a török betörések és hadjáratok színtere ban Battonya is török kézre került, majd megsemmisült. A csanádi török helyőrség parancsnoka 1640-től kezdve a szinte lakatlan vidékre szerbeket telepített be, akik az évi török elleni háború során gazdájukkal együtt elmenekültek. A karlócai békét követően (1699) a település földje 1718-ig lakatlan volt. Az újratelepítést 1718-ban a bécsi udvar irányította. Az 1734-es adatok szerint 103 családból 84 szerb, 19 magyar, és 6 román ban Battonya mezőváros rangot nyert. A mezőváros lélekszáma ezt követően állandóan nőtt - elsősorban beköltözésekkel. Az évi adatok alapján 7364 személyt írtak össze. Battonya fejlődését jelentősen előmozdította kedvező földrajzi fekvése - a Pest-Arad közötti útvonalon feküdt - vonzása kiterjedt a Csanád és az Arad vármegyei pusztákra is ben vasutat kapott. A lakosság lélekszáma az évi népszámlálás adatai szerint fő ben Battonya - a közigazgatási átszervezések során - elvesztette járási székhely funkcióját és Békés megyéhez került: járási illetőségű