AZ ÁLLAM SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÁLLAM SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN 1"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR JUHÁSZ LILLA MÁRIA AZ ÁLLAM SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN 1 Az állam szerepéről, mechanizmusairól számos tudományos írás született, de a XXI. századi állam kihívásai új dimenzióit teremthetik meg az állami szerepvállalásnak. Érdemes megvizsgálni, hogy a múltban lezajlott társadalmi, gazdasági folyamatok miként hatottak az állami működésre és ezek következményeként, jelenleg milyen új feladatokat, új problémákat kell kezelnie, megoldania a jelenleg létező államoknak. E téma kimeríthetetlen vizsgálódást jelentene, ezért a lényegének megragadására törekszünk a következő írásban, felvillantva a téma sokszínűségét és egyfajta kezdeményező olvasatot kínálva a további tudományos elmélkedés ösztönzésére. Arra nem vállalkozunk, hogy megjósoljuk, mi lesz Európa vagy a világ jövője az előttünk álló évszázadban, hiszen ehhez a jövőbe látás képessége szükséges, aminek nem vagyunk birtokában; továbbá nem megalapozatlan feltételezésekre szeretnénk támaszkodni, hanem igyekszünk tudományos módszerekkel a múlt és a jelen eseményeit áttekintve felvázolni egy jövőképet, amelyben megkíséreljük elhelyezni az államot. Az utóbbi néhány évben Magyarországon ismét fellángoltak a viták az állami szerepvállalással kapcsolatban. Európa, úgy tűnik, ismét nagy változások előtt áll. Jelzi ezt az, hogy megnőtt az euroszkeptikusok száma, akik nem hisznek többé a közös Európában és az öreg kontinensnek komoly gondokkal kell szembenéznie: társadalmunk öregszik, a pályakezdő munkanélküliek száma Európa-szerte rekordokat dönt, a világot a túlnépesedés veszélye fenyegeti, a regionális nemzeti konfliktusokat az Unió sem oldotta fel, a kontinensre korábban bevándorolt idegen kultúrájú népesség integrációja nem nevezhető sikeresnek, az európai identitás gyenge lábakon áll, a gazdasági világválságnak pedig többek szerint még nincs vége. A modern korban az idő kereke mintha gyorsabban forogna. A legújabb kor eszméinek, ideológiáinak és birodalmainak jóval kevesebb időt adott a történelem, mint mondjuk a Római Birodalomnak. Vagy gondoljuk arra, hogy a korábban példa nélkül való világméretű háborús konfliktusokból a XX. század embere mindjárt kettőt 1 Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Hatékony központi és helyi jogalkotás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Kaponyi Erzsébet. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Takács Péter, egyetemi tanár. A szerző a BCE doktori iskolájának doktorandusz hallgatója; elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR élhetett át. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a XXI. század ennél jelentősen kevesebb eseményt, váratlan fordulatot tartogatna a jövő század embere számára. Az, hogy a jövőben hogyan változnak a világon és főként Európában az államiság körülményei és feltételei, azt igen nehezen lehet kiszámítani, hiszen ez nem tisztán gazdasági vagy tisztán politikai kérdés. Elképzelhető tehát, hogy a következő évszázadban több gazdasági, politikai, társadalmi paradigmaváltás következik majd be és több nemzetközi hatalmi átrendeződésre kerül majd sor. Az állam szerepköre igencsak kibővült az elmúlt két évszázadban. Mindazonáltal úgy véljük, hogy az államok kilencezer évre visszatekintő múltja során mégiscsak találhatók olyan szegmensei az állami feladatoknak, amelyek vitathatatlanul jelenvoltak ősidőktől fogva, így joggal gondolhatjuk, hogy megmaradnak a jövőben is. Léteznek azonban olyan feladatkörök, amelyeket az állam ma már nem lát el, és valószínűleg léteznek olyanok is, amelyeket a jövőben nem fog többé ellátni különböző okok miatt. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az elkövetkező évszázadban vajon hogyan alakul az államok sorsa, akkor óhatatlanul vissza kell nyúlnunk a múlt tapasztalatihoz, hiszen az államnak mint fogalomnak nincsen egy kerek definíciója, mert az állam a történelemben létezik, alapvető jellemzője a történetiség. Az államok a történelem egy meghatározott fokán jöttek létre és fejlődésük során rengeteg változáson estek át. 2 Ám ez a történetiség az állam tekintetében nem egyenes vonalú, egyenletes fejlődést jelent, ebben a fejlődési folyamatban vannak progresszív és regresszív tendenciák, minőségi és mennyiségi változások. Az állam történetisége leginkább az államtípusok kialakulásában érhető tetten. 3 A változók vizsgálatához azonban célszerű előbb az állandókra irányítani figyelmünket. Max Weber az állam sajátosságait az állam modern típusával összhangban definiálja. 4 A sajátosságok között elsőként említendő a történetiségen kívül, hogy az állam léte objektív társadalmi szükséglet, amit az állam társadalmi rendeltetése fejez ki 5, amely a korábban említettek alapján is könynyen belátható tétel. Ezt nevezzük az állam társadalmi rendeltetésének, ami az állami funkciókon keresztül valósul meg. Mindezek mellett kiemelhető, hogy az állam a politikai berendezkedés központi intézménye, amely a fizikai erőszakkal való kényszerítést egyedüliként alkalmazhatja legitim módon, továbbá, hogy egy, a néptől és a társadalomtól elkülönült közhatalom, amely egyben a munkamegosztás külön ágát képező szervezet is. Mi azonban nem ezekre a sajátosságokra irányítjuk figyelmün- 2 Az állam jövőjével kapcsolatos prognózisok egyike az állam elhalásáról szóló marxista tétel, amelynek alapja, hogy az állam létrejötte az osztálytársadalmak kialakulásának következménye, és hogy az osztálytársadalmak fokozatosan megszűnnek majd. Így ha az állam kialakulásnak okai megszűnnek, akkor az állam is meg fog szűnni. Ez a tétel több ponton támadható és a logikája is hibás, hiszen ha az államok létrejöttét kiváltó okok meg is szűnnek, attól még más okok biztosíthatják az államok fennmaradását. SZILÁGYI Péter, Jogi alaptan, Gyula., Osiris, 2003, SZILÁGYI i.m., A továbbiakban a Szilágyi Péter által kiemelt sajátosságokat vesszük sorra. SZILÁGYI i.m., SZILÁGYI uo.

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ket, hanem azokra, amelyek a társadalmi, gazdasági és természeti környezet kölcsönhatását hangsúlyozzák az állammal kapcsolatban, mivel a globalizáció ezen a téren okozott alapvető változásokat. Az állam fejlődése és léte nem választható el a területtől, hiszen a természeti tényezők erősen befolyásolják az államiságot. Csakhogy mára ez a megállapítás veszíthet súlyából. A virtuális állam fogalma felveti a kérdést, hogy mennyiben befolyásolja mára a terület egy állam versenyképességét. A területi-katonai alapon szervezett nemzetállamnak és a kereskedelmi alapon működő kereskedő, posztnacionális államnak egyaránt szembe kell néznie az új szolgáltatási igényekkel. Ezért a virtuális állam (Virtual state) szolgáltató rendszere jelenik meg, amely az informatikai forradalom, a pénzügyi szolgáltatások világpiaca és a nemzetközi stratégiai szövetségek között nyújt tőke- és agycsalogató, megtelepítő szolgáltatásokat. írja Lengyel László. A szerző szerint az állam eme új típusa többé nem a terület vagy az állampolgári létszám növekedésére törekszik, nem is a nemzeti termék kibocsátásának növelésére, hanem a tőke kihelyezésére, a globális termeltetés és szolgáltatás bővítésére és az informatikára fókuszál; jogi, pénzügyi, ipari és kereskedelmi szolgáltatásait politikai és katonai biztosítékokkal párosítja. Ez az államtípus egyezményeket hoz létre a hatalmas pénzügyi és termelői csoportokkal, szigorú kereteket szab a tőke és a munkaerő bevándorlásának és voltaképp egy virtuális nemzet érdekében cselekszik, vélekedik a szerző. Természetesen ennek az államtípusnak a léte nem zárja ki a hagyományos államtípusokét, tehát nem fognak eltűnni a területi-katonai alapon szerveződött államok, sőt egy államon belül is időközönként felerősödhetnek, és egymással keveredve jelennek meg egyik vagy másik típus jellemzői. 6 Ami még talán a területi szempontoknál is kérdésesebbé és érdekesebbé vált, az a társadalom, amelyre az állam épül, és amelyre hatással van. Az állam céljai, feladatai és funkciói a modern korra széles körűvé váltak. A modern államnak nemcsak a hagyományos társadalmi viszonyok felbomlása, de a szekularizáció miatt is egyre több feladatot kellett ellátnia. És valóban, a 21. századra az állammal szemben támasztott társadalmi elvárások sora nőtt, nőtt tehát az állam fenntartására és a feladatok elvégzésére elköltendő összeg is. Miközben a hűségen vagy szolidaritáson alapuló társadalmi intézmények hiányában az állam szociális alapon kénytelen vállalni a feladatokat, addig nemzetállami keretei között egyre kevésbé tud versenyképes maradni és komoly finanszírozási gondokkal küzd. 6 LENGYEL László, Az állam új szerepe felé, In: És mi lesz, ha nem lesz?, Tanulmányok az államról a 20. század végén, Bp., Helikon, 1997,

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ÁLLAM: A TÖRTÉNELEM KEZDETÉTŐL A JELENIG Mi értelme az államnak? teszi fel a kérdést Roman Herzog az ősi államok és a hatalomgyakorlás ősi történetét bemutató kiváló munkájában. Vagyis miért hajlandók az emberek hozzájuk hasonló emberek uralma alatt élni? És ha nagy nehézségek árán sikerül elűzni egy zsarnokot, miért engedik, hogy más üljön a helyére? Miért vállalják az emberek önként, hogy valaki hatalmat gyakoroljon felettük? A válasz egyszerű: az ember akkor tesz önként valamit, ha előnye származik belőle. Vélt vagy valós előnye. Az első fallal körülvett közösségek léte abból az igényből fakadt, hogy valamilyen létfontosságú szükségletet kielégítsen. Az ember kiszolgáltatott lény, és ez a kiszolgáltatottság végigkíséri az egyént egész életén, az emberiséget pedig egész történelmén. Az együttműködési kényszer tehát adott, hiszen az idegenek támadásai ellen az erősebb tudja megvédeni a gyengét, a természet kiszámíthatatlansága ellen a jól szervezett és felülről irányított közös munka gyümölcseként megépített öntözőrendszerek nyújthatnak biztonságot, az istenek haragja ellen a papok és királyok közbenjárása óv meg. A társadalmi elismerést vagy más szóval szociális presztízst az ún. presztízstárgyak birtoklásával lehet megszerezni, az uralom pedig ezen presztízstárgyak továbbadásával tartható fenn. Aki mások létszükségleteit képes kielégíteni, az birtokában van a szociális presztízsnek és ősidők óta valószínűleg ez a hatalomgyakorlás alapja. 7 Az ember mindig és mindenkor arra törekszik, hogy alapvető szükségleteinek kielégítését minél biztonságosabbá és tökéletesebbé tegye. A legősibb államok feladatai között is szerepel már a külső és belső biztonság megteremtése és fenntartása. Wilhelm Humboldt ( ) úgy vélte, hogy ebben nagyjából ki is merülnek az állam feladatai, és a jólétet szolgáló létesítmények a politikához méltatlanok. 8 Erre később éppen egyik honfitársa, Bismarck cáfolt rá. De hiba volna azt gondolni, hogy a létszükségleti szolgáltatásokról való gondoskodás új keletű elképzelés, hiszen az infrastruktúra kiépítése és karbantartása és egyéb jóléti szolgáltatások ellátása ugyancsak fellelhető már az ókori állami feladatkörök között is. Ide sorolhatók végső soron a kultikus feladatok, amelyek a mai ember számára már nehezen érthetőek, de a több ezer évvel ezelőtt élt őseink számára az istenek előtt a közösség érdekében fellépő uralkodó igen fontos közszolgáltatást végzett el. Másik fontos feladat a bíráskodás volt. A szokásjogon alapuló rendszer átláthatatlansága miatt pedig szükség volt a törvények kodifikálására. Így jutunk el az államiság fontos tartópilléréhez: az írásbeliséghez. Bár ez a tevékenység részben a törvények írásba foglalása, részben a magántulajdon létezésével együtt járó magánoklevelek kiadása miatt vált fontossá, mégis az állam irányítását, az államapparátus működtetését elképzelhetetlennek tartjuk az írott szó nélkül. Az írásbeliség a közigazgatás alapja. 9 7 Roman HERZOG, Ősi államok: A hatalomgyakorlás eredete és formái, Gyula, Corvina kiadó, 1999, HERZOG i.m., HERZOG i.m.,

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Belátható a fentiek alapján, hogy az ősidőktől fogva léteznek bizonyos klasszikus állami feladatok. A legkevésbé kérdéses a külső és belső biztonság megteremtése. Ezen kívül igen nagy a jelentősége az infrastruktúra szervezett kiépítésének és működtetésének, de láttuk, hogy már egészen korán megjelenik valamifajta jóléti szolgáltatás iránti igény is, még akkor is, ha ez évezredekkel ezelőtt nem a társadalombiztosítás, vagy szociális háló fenntartását jelentette, hanem a kultikus feladatok ellátása lehetett. Mindezek mellett persze létrejöhet egy hatalmi struktúra pusztán valamely család vagy egyén hatalmi ambícióinak következtében is. Ezért Herzog megkülönböztet feladatteljesítő és hatalomérvényesítő államot. 10 Ugyanakkor az, hogy egy állam hatalomérvényesítőként jön létre, nem jelenti azt, hogy nem válik egyben feladatteljesítővé is és fordítva. Vagyis az állami struktúra kettős arculatú: egyfelől nem jöhet létre anélkül, hogy a hatalmon lévők ne akarnának uralkodni, másfelől ez az uralkodás mindig a közösség érdekeinek kisebb-nagyobb mértékben történő érvényesítésére irányul, különben az uralkodás kudarcba fullad. Így tehát az uralkodásnak különböző oka lehet, de mindenképpen célja kell, hogy legyen a közjó megvalósítása. A múlt század jóléti államának feladatvállalása körüli vita lényege tulajdonképpen az, hogy ezt a nehezen definiálható közjót az állam hogyan, milyen mértékben, kivel szemben és kiért valósítsa meg. Az állam szerepe körüli viták csírája az egyén és a közösség érdekeinek szembenállása. Nem véletlen, hogy ez a kérdés a XX. században már nem egy elszigetelt problémaként jelent meg, hanem komoly elméleti alapokkal rendelkező gazdasági, közigazgatási, társadalompolitikai irányzatok formájában. És persze az sem véletlen, hogy Nyugat-Európában. Hiszen a kétpólusú világ nyugati felén az individualizmus hódított, míg keleten mesterségesen előállított, de valamiféle közösségi létforma valósult meg. A modern korban, amikor a tágabb értelemben vett uralkodókra, vagyis a hatalom birtokosaira az államok polgárai már többé nem úgy tekintenek, mint akik Isten kegyelméből vezetik népüket, hanem mint akiket a társadalom demokratikus módon megbízott azzal, hogy érdekeit képviselje, az állam létezésének is megváltoztak a fundamentumai. Egyetértünk Herzoggal abban, hogy az államok a történelem során rengeteg kárt és szenvedést okoztak az egyénnek, ugyanakkor rendkívül hasznos és abszolút szükséges feladatokat láttak el társadalmi szempontból. Ma az állami feladatok jelentik az állam létezésének és létjogosultságának tulajdonképpeni tartóoszlopát, annak ellenére, hogy talán nem is csupán ez az egyetlen pillér, amelyre épül. 11 Az állam szerepével kapcsolatos elméletek megszületésére valószínűleg az is rányomta a bélyegét, hogy a XX. század két, vagy inkább három totális diktatúrája, a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus is igyekezett az egyén szabadságát nemcsak a korlátozni, de fel is számolni. A történettudomány régóta igyekszik tisztázni a totalitárius diktatúrákban a párt és az állam, az ideológia és a megvalósulás közti bo- 10 HERZOG i.m., HERZOG i.m., 260.

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR nyolult kapcsolatot. Annyi azonban bizonyos: a múlt század diktatúrái olyan korábban nem látott, teljesen torz és többnyire illegitim állami létformákat eredményeztek, amelyek mai napig befolyásolják az állami szerep alakulásáról alkotott nézeteket és a politikai közbeszédet. Az egyént maga alá gyűrő, és a pártakartnak engedelmeskedő állam réme mintha felsejlene minden vita mögött. Ez a rendszer azonban nemcsak megbukott, de meggátolta azt a szerves társadalmi és politikai fejlődést, ami a jövő záloga lett volna főként Kelet- és Közép-Európában. A Nyugat nemcsak a világháborút nyerte meg, de hidegháborút is. Volt tehát alkalom és mód a kísérletezésre. Míg keleten az ötvenes években a legnagyobb nyomor és kilátástalanság uralkodott, addig nyugaton a jóléti állam igyekezett kárpótolni a társadalmat az elszenvedett háborúért. A nyugat-európai országok állampolgári jogon garantálták társadalmuk számára a magas szintű szociális juttatásokat, kialakult a szociális, az egészségügyi, az oktatási és a nyugdíjrendszer, valamint a munkanélküli segélyezés gyakorlata. Ezzel együtt járt, hogy a juttatásokra és segélyekre szánt összegekkel és a rendszerek fenntartására és működtetésére alkalmazott dolgozók foglalkoztatásával jelentősen megnőttek az állami terhek. A bőség azonban nem tartott sokáig. A jóléti állam válságának kezdete (vagy, mint ahogy azt majd később látni fogjuk, inkább az egyes országok válságkezelési stratégiájának kudarca) a hetvenes évek elejétől datálható, amikor az energiaválság hatására a korábban stabil, exportorientált gazdaságoknak is finanszírozási problémákkal kellett szembenézniük. Ez vezetett egy gazdasági-államigazgatási paradigmaváltáshoz, amely újraértelmezte az állam szerepét és helyét a gazdaságban. A közkiadások drasztikus csökkentése és a juttatások megnyirbálása mellett megjelent az a törekvés, hogy a közfeladatok ellátásába az államon kívüli szereplőket is be lehet vonni, így új forrásokat lehet találni az ellátórendszerek fenntartására. Ekkor indult hódító útjára a közmenedzsmentként 12 ismert tudomány és gazdaságpolitikai irányzat, melynek lényege, egyrészt az, hogy a versenyszektor módszereit és ösztönzőit át kell ültetni a közigazgatásba, másrészt a versenyszektor szereplőit is be lehet vonni a közfeladatok ellátásába különböző módon. A New Public Management (=Közmenedzsment) mozgalom három fő célja a következő: olcsóság, hatékonyság és eredményesség. E három cél elérése érdekében tulajdonképpen a wéberi erős és gondoskodó jóléti állam leépítését figyelhetjük meg: deregulációt, privatizációt és piacosítást, vagyis a piaci mechanizmusok kiterjesztését az állami szektorra. Annak ellenére, hogy voltak (és vannak) az NPM-nek jó megközelítései, mégis kudarcra volt ítélve, hiszen nem egylényegű dolgokat kezelt ugyanazzal a módszerrel. Ennek köszönhető, hogy mára véleményünk szerint múlt időben beszélhetünk róla. Az állam más 12 Az NPM-ről, a New Governance és az újwéberi elméletről készült összefoglalás a Három irányzat a közigazgatástudomány fogalomtárából c. korábbi tanulmányunk alapján készült. (JUHÁSZ Lilla Mária, Három irányzat a közigazgatás-tudomány fogalomtárából avagy a New Public Management, a New Governance és az újwéberiánus szemlélet vizsgálata, Jogelméleti Szemle 2011/3. szám;

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR okból jött létre, más érdekeket szolgál, más értékekkel rendelkezik, és más célokat fogalmaz meg, mint a piac. Ezért nem működik a piaci logika a társadalom életét irányító és annak keretet adó államon belül. Nem beszélve arról, hogy a piac se nem jobb, se nem priori az államhoz képest. Miután a piacot és az államot lehetetlen azonos koordinátarendszerben értékelni, ezért a piac és az állam szembeállítása is értelmetlen megközelítés, ennek ellenére mégis mai napig sokan esnek ebbe a hibába. Az angliai neokonzervatívok újításának elvi alapjait több ponton lehet támadni: az egyik ilyen gyenge pont a már korábban említett piac és állam szembenállása, a piac priori léte, de megemlíthetjük a társadalmi optimalitás felé ható piaci logika dogmáját, a piaci cselekvők racionalitásának és a piaci ár társadalmi értékének megkérdőjelezhetőségét is. Egy másik elképzelés, a governance-irányzat szerint a piaci szereplők azon törekvését, hogy hasznukat akár a társadalom kárára igyekezzenek maximalizálni, egy erős, aktív társadalmi kontrollal lehet meggátolni. A New Governance irányzat részben a NPM-mel párhuzamosan, mintegy annak kiegészítéseként jött létre a hetvenes évektől, másrészt viszont szokás az NPM torzulásaira adott válaszként is értelmezni, amennyiben ez az irányzat a döntéshozatal kiszélesítésével a piaci szereplőkön kívül a társadalom szélesebb rétegeinek beleszólását teszi lehetővé közpolitika-alkotásba, így segítve elő a közjó megvalósulását. Ez a modell elveti a fentről szabályozó államot, és a hierarchikus berendezkedéssel ellentétben egyenlővé teszi a döntéshozatalban részt vevő szereplőket az állammal. Ez a módszer csak első ránézésre demokratikusabb, mint a korábbi modellek: itt voltaképp a képviseleti demokrácia deficitjét könyvelhetjük el a részvételi javára, ami korántsem annyira vonzó, főként ha ezáltal a felelősség megállapítása és az elszámoltathatóság nehézkessé vagy lehetetlenné válik. Az állam szerepe a governance elmélet teoretikusai szerint voltaképp arra korlátozódik, hogy az egyébként elvileg egyenlő, azonos súlyú szereplőket összehozza, és a döntéshozatalt koordinálja, vagyis az állam főszervező, de nem a döntéshozó. Ez a modell is csak részben sikeres, amit nagyban befolyásol az alkalmazási környezet. Ahol erős a civil társadalom, mint például a tengerentúlon, ott esély van arra, hogy a magánszektoron belül a civilek mint szabályozók jelenjenek meg a közfeladatok terén és hogy a döntéshozatal valóban közös ügy legyen. A posztszocialista társadalmakban azonban ez a civil kontroll nem tud hatékonyan működni és ennek oka nem más, minthogy a rendszerváltás előtti évtizedekben a másként gondolkodást büntették, és egyéni érdekérvényesítés helyett a túlzott mértékű állami gondoskodás és a politikai érdekérvényesítés valósult meg. Éppen ezért lehetünk szkeptikusak ennek a másutt sikeresen működő modellnek a hazai terepen való alkalmazásával kapcsolatban, mivel az érdekérvényesítés hagyományairól nálunk nem beszélhetünk. Mindkét korábban említett elmélet egyetért abban, hogy az állami szerepvállalást vissza kell szorítani egyfelől gazdasági, másfelől politikaalkotási téren. Egy napjainkban kialakulóban lévő új, vagyis inkább régi-új elmélet azonban szembe megy az állam szerepét visszaszorítani kívánó modellek felfogásával: ez az újwéberiánus,

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR avagy neowéberi irányzat. Ennek a modellnek a hazai ismertetői és képviselői G. Fodor Gábor és Stumpf István. Az elmélet legszembetűnőbb vonása talán az, hogy igyekszik visszaszerezni az állam és a közpolitika rangját és becsületét. Nem jelentéktelen vállalkozás ez, főleg nem Magyarországon, ahol a rendszerváltást követő 20 évben a politika és az állam iránti bizalmatlanság aggasztó méreteket öltött. A neowéberi irányzat és a Good Government kormányzati modellje az államot jelöli ki végső döntéshozónak és hangsúlyozza, hogy ezzel egyenes arányban nő a felelősségre vonás és elszámoltathatóság lehetősége, továbbá gyorsabbá válik a döntéshozatal és a végrehajtás is. A döntéshozatalból kizárja ugyan a társadalom szélesebb rétegeit, de állandó konzultációk és egyeztetések során bevonja az érintetteket a döntések előkészítésébe. A wéberi alapokon nyugvó, professzionális bürokrácia kiépítését célozza meg, de a merevséget és a köztisztviselői önérdek-érvényesítést elkerülendő megerősíti és helyreállítja az ún. hivatali ethoszt. Az alábbi táblázat a három általunk vizsgált irányzat főbb eltéréseit szemlélteti: Forrás: TÁMOP konferencia 13 A Századvég szerzőpárosa gyakran hivatkozik Stein Ringen írásaira. 14 Itt kanyarodnánk vissza közigazgatás-tudományi áttekintésünk elejéhez, miszerint a jóléti állam válsága vezetett Nyugaton, elsősorban Angliában a közmenedzsment mint válságkezelési irányzat kialakulásához. A jóléti állam válságát sokáig dogmaként kezelték. Ringen professzor alaptézise azonban az, hogy a jóléti állam nincs válságban, pontosabban szólva nem válságot él át, hanem problémákkal kell szembenéznie, és e kettő 13 Juhász Lilla Mária: Három irányzat a közigazgatás-tudomány fogalomtárából avagy A New Public Management, a New Governance és az újwéberiánus szemlélet vizsgálata (előadás időpontja: Budapest, június 17.) 14 G. FODOR Gábor STUMPF István: A jó kormányzás két értelme, avagy a demokratikus kormányzás programja és feltételei old.

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR nem ugyanaz. A problémamegoldás ugyanis, ha úgy tetszik, maga a kormányzati tevékenység. A kormányzás fő feladata a problémamegoldás, tehát nem a jóléti állam intézményét kell leváltani, hanem megfelelő módon kell működtetni rendszerét. Akik korábban nagy megelégedettséggel temették a jóléti államot, most alighanem feltámadását kell majd végignézniük. Ringen szerint a legfontosabb állami feladat a biztonság megteremtése és megőrzése. (Ez jelent külső és belső biztonságot is.) A biztonsághoz képest még a demokrácia is másodlagos, és ebben is egyet kell értenünk a szerzővel, hogy ti. nem lehet megfeledkezni arról, hogy a demokrácia egy eszköz a kezünkben, amelyet az állam igazságosabb és méltányosabb működtetése érdekében alkalmazunk, és ha a társadalom úgy érzi, hogy az igazságosság és a méltányosság nem valósul meg, akkor a demokrácia is elveszti presztízsét. Továbbá itt utalnánk vissza arra a tanulmány elején tett megállapításra is, miszerint az állam ab ovo azért jött létre, hogy biztonságot teremtsen. Állam és biztonság tehát összekapcsolódó fogalmak. De azt is meg kell említeni, hogy a biztonságot nyújtó intézmények körét a történelem során más és más módon határozzuk meg. Az állam terheinek megnövekedése a XIX. és XX. század fordulóján éppen abból eredt, hogy felbomlottak azok a társadalmi kötelékek, amelyek hasonló biztonságot, kapaszkodót nyújthattak az egyénnek, mint a mai intézményrendszerek. (Hangsúlyozni szeretnénk, hogy csak hasonlót, de nem ugyanolyat.) A szekularizációval és a vallási közösségek felbomlásával együtt az államra hárult minden szerepkör, amelyet korábban például az egyház látott el, adminisztratív feladatoktól kezdve a karitatív alapon végzett tevékenységek köréig. A modern korban tehát szinte lelki szükségletté vált egy törvényes alapon álló, a közjó érdekében tevékenykedő és az elesettekről gondoskodó állam kialakulása. (Gondoljunk csak arra, hogy a XIX. sz. előtt bárhol a világon elképzelhetetlen lett volna, hogy az egyén olyan elvárásokat támasszon az állammal szemben, mint manapság.) Ahogy tehát Herzog is rávilágított, az állam létét az legitimálja (minden negatív aspektusa ellenére), hogy feladatot teljesít, és ezen feladatok köre állandóan változik ugyan, de manapság és véleményünk szerint a jövőben is bővülő tendenciát mutat. Az állami beavatkozás körüli viták erősen ideologikusak, és akik a privatizációs, menedzsmentszerű megoldásokat részesítették előnyben, kimondva- kimondatlanul az állam visszaszorítására törekedtek, kiszolgáltatva a társadalmat a piaci logikának és piaci törvényeknek. Másrészről viszont, hibás politika a jóléti államot populista célokra használni, de nem ritka eset. Fekete Judit részletesen elemzi tanulmányában a reformszocializmus koraszülött jóléti rendszerét, amely egyértelműen a hatalmon lévők legitimációs céljai miatt jött létre. 15 A túlzottan gondoskodó, paternalista állam egyik hátránya, hogy passzív, önállótlan, gondoskodásra szoruló alattvalókat nevel ki, és a társadalom irracionálisan magas elvárásokat támaszt az állammal szemben. Ám ha a gazdasági teljesítőképesség nem áll arányban a feladatvállalással, még nem 15 FEKETE Judit, A madzagon rángatott jóléti állam és az aktualitás,

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR az egyetlen lehetséges probléma, ami a jóléti államot jellemezheti: ilyen probléma lehet a bürokrácia túlburjánzása, a piaci kockázatok helyettesítése politikai kockázattal vagy például a veszélyeztetett makroegyensúly. 16 Minden hátránya ellenére mégis többen úgy vélik, hogy a jóléti állam nemhogy nem rossz, de a XX. század egyik legnagyobb vívmánya, ami reformokra szorul ugyan, de mindenképpen megőrzendő érték. 17 A jóléti állam tehát lehet egyfajta alap, de klasszikus formájában semmiképpen nem jelentheti a megoldást a jövőben. Vagyis a hagyományosan a jóléti államnak tulajdonított vonások, és főként az, hogy az állam a társadalom jólétének érdekében aktívan beavatkozzék a gazdasági folyamatokba, mára nemigen tartható modell. Erre kínálna megoldást az esélyteremtő állam koncepciója, amelyet szociológusok (Ladányi János és Szelényi Iván) dolgoztak ki, és amely egyébként magán viseli a szociológusok kissé egyoldalú megközelítésének nyomait. Jellemzői között szerepel, hogy a pénzt nem jóléti intézményekre, sokkal inkább esélyteremtő beruházásokra fordítja; csak a rászorulókat támogatja és leszámol az univerzalizmussal; a beruházások és az oktatás ösztönzésével az üzleti világnak is kedvez; leszámol a populizmussal és a globalizáció kihívásaira adekvát választ ad. 18 Milyen kérdéseket vet tehát fel a globalizáció, és milyen válaszokat adhatnak erre az államok? Erich W. Streissler 2001-es cikkében arról ír, hogy a globalizáció nagy változást nem a tőke világában hozott, véleménye szerint inkább az emberi tőke globalizálódása a legfajsúlyosabb változás. Az egyén nagy haszna a globalizációból az, hogy megválaszthatja, hol akar élni és dolgozni. Ez azonban súlyos problémát jelent a nemzetállamoknak, ugyanis nehéz azokat a magasan képzett, több nyelven beszélő állampolgárokat maradásra és adófizetésre bírni, akiknek a tanulmányait és nyugdíját az adott állam finanszírozza. 19 A globalizált tőke és a nemzetközivé váló humántőke az adóversenyben kijátssza egymás ellen a finanszírozási gondokkal küzdő nemzetállamokat. a pénz és tőkepiacok állami szabályozását a piaci tökéletlenségek okozta nagyobb társadalmi megrázkódtatások megelőzésének-tompításának szándéka hívta életre 20 írja Várhegyi Éva a kilencvenes évek közepén. A problémát a pénzpiac oldaláról 16 FEKETE i.m. 17 Fekete Judit Berend T. Ivánt idézi, de a szerző maga is egyetért ezzel a megállapítással; FEKETE i.m. 18 FEKETE i.m. 19 A humántőke megtartásának és más országokból való elcsábításának eszköze lehet az adóztatás. A tőkét csak alig lehet adóztatni, különben elhagyja az országot. A fogyasztás sem adóztatható sokkal nagyobb mértékben, mint a környező országokban. Ami marad, az a termőföld, hiszen a földet nem lehet elvinni; az energiahordozók, mert nem helyettesíthetők semmivel; és megadóztatható a legkevésbé képzett, alacsony színvonalú munkaerő. Ez tehát azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek fizetnek kevesebb adót és a mezőgazdaságból élők, illetve a kevéssé képzett munkaerő viseli a nagyobb adóterheket. Erich W. STREISSLER, Globalizáció, tőkepiacok és az állam szerepe, Ha végigvezetjük ezt a gondolatmenetet, akkor láthatjuk, hogy ez milyen társadalmi feszültségeket eredményez. A társadalmi kettészakadás hosszútávon politikai instabilitáshoz, és szélesebb körű válsághoz vezet, amely válság megoldásának és felszámolásának terheit az állam viseli. 20 VÁRHEGYI Éva, Állam és pénzvilág: Ki szavatol a pénzünk biztonságáért?, In.: És mi lesz, ha nem lesz?, Tanulmányok az államról a 20. század végén, Bp., Helikon, 1997, 123.

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szemlélő szerző elismeri, hogy a beavatkozási szándék nem alaptalan, és hogy a piacokat szabályozó intézmények nemzetállami szintről regionális és globális szintre emelkedése nagyobb politikai felelősséggel jár a végrehajtás során, továbbá összhangba kell hozni a döntéshozatalt a nemzeti szintű és a nemzetközi intézmények követelményeinek megfelelően. Ez a többszintű ellenőrzési rendszer hivatott kiszűrni a hatalmi tényezőknek, politikai és szakmai lobbicsoportoknak a káros, befolyásoló tevékenységét. 21 Ám a 2008-as gazdasági világválság és az euro-zónát érintő egyre mélyebb válság, amely a stabilnak tűnő gazdaságokra való átterjedéssel is fenyeget éppen nem a nemzetközi pénzügyi intézmények hatékonyságának bizonyítéka. A válságkezelés feladatát és a politikai felelősséget a nemzeti kormányok viselik, kudarcát pedig az egyes nemzetállamok sínylik meg. Durva egyszerűsítés lenne az államokat és azok kormányait a pénzpiacok szorításában vergődő áldozatként bemutatni. A kormányzás feladata éppen az, hogy nemzeti érdekeket képviseljen nemzetközi játékszabályok betartásával egy nemzetek felettivé vált piacon. Szentes Tamás cikke azt boncolgatja, hogy hogyan lehet a negatív hatásokból előnyt kovácsolni és voltaképp milyen út vezet a sikeres nemzetállami léthez ilyen nemzetközi feltételrendszer mellett. Bármennyire is korlátozza korunkban az állam hatáskörét a globalizáció, a regionális integráció és főként a transznacionális társaságok tevékenysége, a gyorsan változó világgazdasági követelményekhez való strukturális és intézményi igazodásban, a kompetitív előnyök céltudatos megteremtésében kiemelkedő szerepe és feladata van az államnak, illetve az intézményrendszernek. 22 A cikk szerzője arra világít rá, hogy az államok feladatvállalása a jövőben több színtéren zajlik majd. Megpróbáltuk ezeket a területeket csoportosítani: egyfelől megmaradtak a klasszikus állami feladatok, amelyeket az állam alanyi jogon lát el, úgy mint az általános védelmi, diplomáciai, politikai és jogi, kulturális, közegészségügyi, szociális és környezetvédelmi funkciók. 23 Ezen kívül az államnak helyt kell állnia a világpiaci környezetben is, itt kiemelten fontos, hogy a kormányok felismerjék, melyek az exportágazatok, a húzóágazatok, vagyis a nemzetközi gazdasági színtéren fel kell ismerni és ki kell jelölni az ország számára a helyes irányt, továbbá meg kell teremteni a transznacionális társaságokkal való együttműködés feltételeit. Az államnak a belső feltételrendszert is meg kell teremteni, részben törvényi szabályozással, részben más ösztönzőkkel. A gazdasági fejlődést összhangba kell hozni a társadalmi felemelkedéssel, tehát az állam feladata marad továbbra is a lemaradók felzárkóztatása, az esélyteremtés, a társadalmi kohézió és a szolidaritás fenntartása. Jórészt állami feladat kell, legyen a tudományos munka és az innováció feltételeinek megteremtése, a technológiai színvonal emelése, a közlekedési, szállítási, kommunikációs és információs hálózatok kiépítése, hiszen a XXI. század államainak sikeressége már nem, vagy nem csak hagyományos komparatív előnyök- 21 VÁRHEGYI i.m., SZENTES Tamás, Az állam szerepe a felgyorsult globalizáció korában, szentes.pdf SZENTES i.m.,

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR től függ. 24 Ezzel nagyjából ugyanoda tértünk vissza, ahonnan elindultunk: az állam mintha túlvállalná magát. Francis Fukuyama az elsősorban a fejlődő országok államiságának megerősítésével foglalkozó Államépítés című monográfiájában világosan áttekinti az állam méretei és szerepe körüli vita gyökereit. A jóléti állam gazdasági kudarcai és a kommunista rendszerek összeomlása egy liberalizációs hullámot indított el a gazdaság és az államigazgatás területén. Ekkor a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz hasonló intézmények sora, valamint az Egyesült Államok kormánya igyekezett világszerte szabályozásokkal csökkenteni az állami beavatkozások mértékét a piaci viszonyokba. A washingtoni konszenzus azonban nem ért célt, és a liberalizáció, ha lehet, még rosszabb helyzetbe sodort számos országot. Ennek oka pedig az, hogy noha elméletben a liberalizáció kiötlői is felismerték, hogy míg bizonyos állami területeket meg kell nyirbálni, addig más területek megerősítésre és támogatásra szorulnak, ám ezzel a gyakorlat mégis adós maradt. Az államépítésnek ugyanolyan hangsúlyt kellett volna kapnia, mint az állam visszaszorításának. Érdemes tehát mindezen okból különbséget tenni az állami szerepvállalás kiterjedtsége (ami a különböző funkciókra és a kormány által vállalt célokra vonatkozik) és az állam hatalmának ereje között (mellyel az államnak az a képessége jellemezhető, ahogyan megfogalmazza és megvalósítja a politikai célokat, valamint világosan és kiszámítható módon betartatja a törvényeket), írja Fukuyama. 25 Megfontolandó érv tehát, hogy újabb és újabb feladatok vállalása helyett inkább kiemelt területeken kellene az államnak nagyobb hatékonysággal szabályozni és beavatkozni. AZ ESÉLYTEREMTŐ ÁLLAM A hagyományosan a jóléti államnak tulajdonított vonások, és főként az, hogy az állam a társadalom jólétének érdekében aktívan beavatkozzék a gazdasági folyamatokba, mára nemigen tartható modell. A mai társadalmak elvárásai az államokkal szemben jelentősen megváltoztak, annyi azonban bizonyos, hogy az állam egy nehezen meghatározható közjó megvalósítására törekszik, és éppen ez létének alapja évezredek óta. Arra kell tehát választ keresni, hogy miben konkretizálható ez a közjó. A kérdés lényege voltaképp az, hogy mibe avatkozhat be az állam és mibe nem. Mit adhat, kinek adhat, és kitől vegyen el? Az, hogy mely területről lehet az államnak kivonulnia, az társadalmanként változó lehet, hiszen elvárható, hogy az állam mint szabályozó és egyben elnyomó entitás csak ott szabályozzon, ahol erre valóban szükség is van. Kolosi Tamás szociológus Svájcot említi erre példaképpen, ahol az emberek nem tűrik, hogy szomszédjuk ne művelje a kertet, és nem kell az államnak beavatkoznia ebbe a kérdésbe. 26 Kolosi így érvel abban kérdésben, hogy az állam nem letéteményese a civilizációnak. Ezzel nem 24 SZENTES i.m., FUKUYAMA, i.m., Tudósklub, 3.

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR értünk egyet, inkább Ferge Zsuzsának adunk igazat abban, hogy az állam egy civilizációs aktor. Ahogy ő fogalmaz, az állam feladata, nem annyira a civilizációs vívmányok kitalálása, hiszen erre ott volt/van például a vallás és az egyház, hanem sokkal inkább az, hogy lecsurgassa ezeket a vívmányokat a társadalom minden részéhez. 27 Az állam feladata tehát, hogy a civilizációt belepumpálja a társadalomba és teszi mindezt éppen annak érdekében, hogy betöltse legfőbb feladatát, vagyis biztosítsa és szabályozza a közösség tagjainak az együttélését. Az állam másik fő feladata a külső és belső biztonság megteremtése mellett tehát az együttélés szabályozása, egyfelől a biztonsági intézkedésekkel, másfelől normák közvetítésével. A közszolgáltatások elégtelensége az esélyek egyenlőtlenségével jár együtt, így elvezet a társadalmi kettészakadáshoz, amely egy olyan decivilizációs folyamatot indít be, amelyet mindenki szeretne elkerülni. 28 A leszakadó szegények, akik kimaradnak a civilizációs fejlődésből és nem válnak normakövetővé, veszélyt jelentenek a társadalom egészére, így ennek biztosítása állami feladat kell, hogy legyen. A kérdés csak az, hogy a jövő évszázadban sikerül-e az államnak ellátni ezt az igen fontos feladatot? Illetve, hogy miből és hogyan sikerül ellátnia? Erre kínál megoldást az esélyteremtő állam koncepciója, amelyet szociológusok dolgoztak ki, Ladányi János és Szelényi Iván. Jellemzői között szerepel, hogy a pénzt nem jóléti intézményekre, sokkal inkább esélyteremtő beruházásokra fordítja; csak a rászorulókat támogatja és leszámol az univerzalizmussal; a beruházások és az oktatás ösztönzésével az üzleti világnak is kedvez; leszámol a populizmussal és a globalizáció kihívásaira adekvát választ ad. 29 A JÓ ÁLLAM MODELLJE Magyarországon napjainkban ez a legismertebb kifejezés, melyet a média és maguk a közigazgatási, politikai szakemberek is sokszor használnak, hogy a jelenben megvalósuló államszervezési, racionalizálási folyamatokat jelzővel illessék. A téma tekintetében nem elhagyható fogalom, mindenképpen vizsgálandó elem. A magyar kormányzat szándéka szerint tehát ezirányban haladunk, cél a jó állam modelljének megteremtése. Fontos megvizsgálni, hogy mit érthetünk ezalatt, hiszen így megérthetjük a jelenben végbemenő átalakulások globális célkitűzéseit és talán bölcsebben szemlélhetjük a mindennapok történéseit. A jó állam a Kormány jelenlegi koncepciója arról, hogy milyen legyen az ideális állam működése és milyen jellegzetességei legyenek. E modell értelmezésünk szerint egy reform megnevezése, mely az állam hatékonyságának növelését tűzte ki céljául. Nem állítanánk szembe semmilyen korábban említett irányzattal, az azonban kétségtelen, hogy a wéberi modell jegyeinek tükrében megnevezett modellről van 27 Tudósklub, Tudósklub, FEKETE i.m.

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szó. Magyary Zoltán úgy fogalmazott az államról, hogy az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt, hogy az állam az övék. Ezt a megfogalmazást erősíti meg az ún. Magyary Program, mely többek között a jó állam fejlesztési koncepció része és a közigazgatás fejlesztését, azon belül a központi igazgatást és az államigazgatás helyezi vizsgálódása fókuszába. A Jó állam fejlesztési koncepció lefedi a Magyary Programot, az igazságszolgáltatási reformot és az önkormányzati reformot, e kiemelt területeken hoz változásokat és teremti meg a kívánt állami modellt. A Magyary Program szerint az állam akkor tekinthető jónak, ha az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. A közjó fogalmának kifejtése is a teljesség igényével kerül meghatározásra, eszerint ez az állam a hatékony joguralom jegyében cselekszik, ennek részeként az intézményi működést, az egyéni és közösségi jogok tiszteletben tartását és számonkérhetőségét igyekszik garantálni. E modellben a versenyképesség a gazdasági és állami működés alapját képezi. Fontos elem az állampolgárok államhoz való viszonyulásának érzelmi erősítése és az állam segítő, védő szerepben való megjelenése. Az állampolgárok államba vetett hitének visszaszerzése kitűzött cél és e bizalom megőrzése is az állam feladatává válik. Az állami feladatok ellátása során a magas színvonalú szakmaiság és professzionalitás valamint a hivatásbeli elkötelezettség és közszolgálati ethosz a neowéberi irányzat jellegzetes elemeit idézve jelenik meg. Az ügyfélközpontúság és az állampolgárok elégedettségének figyelembevétele egyértelműen a New Public Management irányzat jegyének maradványa, így megfigyelhető, hogy e modell a korábbi és jelenleg ható irányzatok, trendek pozitív karaktereit megtartani igyekszik. Az erős állam jegyében, egy neowéberi, szabályzó típusú államként jelenik meg a jó állam, mely a felelősség vállalásával és a számonkérhetőséggel kívánja biztosítani az állampolgárok bizalmát. KONKLÚZIÓ Állam tehát volt, van és lesz is. És szerepe vélhetőleg nem változik meg oly mértékben, hogy ne lehessen felismerni alapvető struktúráját. Annyi azonban biztosan látszik, hogy a megváltozott gazdasági környezetben és a felgyorsult folyamatok rendszerében a jövő kormányzatának kell a hirtelen kialakult helyzetekre gyors és adekvát választ adni, ugyanakkor hosszú távú nemzetstratégiai célokat megfogalmazni és ahhoz igazodni. Nem az állami szerepről alkotott korábbi elképzelésekhez kell tehát mereven igazodni, hanem széles látókörű és nyitott szemléletmóddal kell megoldást találni az új évszázad kihívásaira. A stratégiaalkotás folyamata és résztvevőinek szakmaisága, szándéka nagyban befolyásolja majd a kialakuló állami szerepvállalást a jövőre nézve.

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A köz szolgálata és a közjó biztosítása megítélésünk szerint alapvető értékét kell, hogy képezze az állami működésnek. Ennek az elemnek a hatékonysága és sikere nagyban múlik az állam apparátusán, azon a személyzeten, amelynek számos feladatot, problémát kell kezelnie a köz érdekében. A jelenleg az államokra ható nemzetközi trendek és elméleti irányzatok mind azt hivatottak szolgálni, hogy a köz érdekében egy jó államot kell alkotni, egy olyan államot, amely a normativitást, a felelősséget és a szakszerűséget magáénak tudva, a közszolgálat professzionalizációjával vállalja a közfeladatok ellátását és kielégíti a társadalom szükségleteit. Ezt a célt tűzte ki maga elé a neowéberi állam és a jó állam modellje is, melyek napjainkban a legmeghatározóbb államszervezési modellek hazánkban. Véleményünk szerint a XXI. század államának át kell vennie a jóléti államtól a szociális érzékenységet, de nem adakozhat olyan bőkezűen, mint elődje, és a kormányzat feladata éppen abban áll majd, hogy eldöntse, kinek, mikor és mit juttat. A wéberi államból megőrzendő érték az erős szabályozás és erős hatósági rendszer modellje, hiszen a jogi, társadalmi, kulturális normák előírása és betartatása a társadalmi (és gazdasági) együttélés sikere miatt elengedhetetlen. Szintén megőrzendő a wéberi modellből a felelősség és elszámoltathatóság követelménye, ez visszaadhatja a politika becsületét. Fontos a civil társadalmi szerepvállalás erősítése és nem is feltétlenül azért, mert képes lenne megálljt parancsolni a jóval erősebb lobbicsoportoknak. A civil felelősség- és szerepvállalás jelentős terheket vehet le az állam válláról, ehhez azonban új értékrend megalkotása és elfogadása szükséges össztársadalmi szinten ott, ahol ezek az értékek hiányoznak. Ezen irányok betartásával egy új út felé indulhat el az államok fejlődése, egy új, hatékonyabb állami szerepvállalás felé, mely biztosan generálja az újabb problémákat is, de okulva a korábbi tapasztalatokból, képes a jó állam megteremtésére. FELHASZNÁLT IRODALOM Beszélgetés az állam szerepének változásáról, FERGE Zsuzsa, HUORANSZKI Ferenc, CSABA László, KOLOSI Tamás, műsorvezető: CSEPELI György, MTV 1. Tudósklub januári adásából, Letöltés helye: FEKETE Judit, A madzagon rángatott jóléti állam és az aktualitás, Francis FUKUYAMA, Államépítés: Kormányzás és világrend a 21. században, Bp., Századvég, 2005.

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR G. FODOR Gábor STUMPF István: A jó kormányzás két értelme, avagy a demokratikus kormányzás programja és feltételei. Roman HERZOG, Ősi államok: A hatalomgyakorlás eredete és formái, Gyula, Corvina kiadó, JUHÁSZ Lilla Mária, Három irányzat a közigazgatás-tudomány fogalomtárából avagy a New Public Management, a New Governance és az újwéberiánus szemlélet vizsgálata, Jogelméleti Szemle 2011/3. szám; Erich W. STREISSLER, Globalizáció, tőkepiacok és az állam szerepe, KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM- Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési program június 10. Forrás: KIM SZENTES Tamás, Az állam szerepe a felgyorsult globalizáció korában, SZILÁGYI Péter, Jogi alaptan, Bp., Osiris, TAKÁCS Péter, Szerk.: Államtan: Írások a XX. századi általános államtudomány köréből Bp., Szent István Társulat, VÁRHEGYI Éva, Állam és pénzvilág: Ki szavatol a pénzünk biztonságáért?, In.: És mi lesz, ha nem lesz?, Tanulmányok az államról a 20. század végén, Bp., Helikon, 1997,

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28.

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28. személyiségfejlesztés kapcsolata Veszprém, 2014. november 28. A mai előadás tartalma A közszolgálat fogalmának megközelítési módjai A közigazgatás fejlődésének vázlatos története Közigazgatás a mai Magyarországon

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata

Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata Hatvani Kitti-Zsanett, Buda Kinga és Krupa Melánia A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete és a diákok kapcsolata Bevezetés A homo oeconomicus, homo politicus után a társadalomtudományokban megjelent

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

TANÁCSADÁS A KÖZSZOLGÁLATBAN

TANÁCSADÁS A KÖZSZOLGÁLATBAN TANÁCSADÁS A KÖZSZOLGÁLATBAN Szakács Édua Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Phd. hallgató Tanácsadás és közmenedzsment Tanácsadás a közszolgálatban Közmenedzsment Társadalmilag közösen ellátott feladatok

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Közösségi szemlélet és a fogyatékossággal élő emberek

Közösségi szemlélet és a fogyatékossággal élő emberek SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSÉBEN - LEHETŐSÉGEK ÉS TAPASZTALATOK Közösségi szemlélet és a fogyatékossággal élő emberek Laki Ildikó Ph.D Budapest, 2016. január 15. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései A szociális szolgáltatások aktuális kérdései MACSGYOE XXII. Szakmai Konferenciája Siófok, 2013. május 15. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter Helyzet áttekintése 2011: Nemzeti

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS. Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁVOKTATÁS Dr. Botos Katalin Dr. Schlett András Dr. Halmosi Péter Államháztartástan 71/2015 1 Tartalomjegyzék 1. Az államháztartás szerepe, rendszere... 5

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az állami gazdaságszabályozás

Az állami gazdaságszabályozás Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában

A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában KÖZPOLITIKA SÁSKA GÉZA A magyar közoktatás-politika a népességcsökkenés és finanszírozási zavarok idõszakában A közoktatás másfél évtizede egyenletes növekedési pályára állt: egyre hosszabb ideig maradnak

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Modern Városok projekt

Modern Városok projekt Modern Városok projekt Projekt Alapadatai Projekt összköltségvetése 24.000.000.000.- HUF Projektmegvalósítás időtartama 2016-2020 Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2016. 1 A PROJEKT ELŐZMÉNYE Magyarország Kormánya

Részletesebben

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán

Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Szervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz.

Szervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz. 1 Szervezet előkészítő javaslat I. Bevezetés helyzetértékeléssel A rendszerváltás viharos gyorsaságú gazdasági átalakulást eredményezett, de a kialakulóban lévő új politikai rétegben nem jött létre közmegegyezés

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben