Inotai András Magyar gazdasági modell? Úttörıbıl sereghajtó?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Inotai András Magyar gazdasági modell? Úttörıbıl sereghajtó?"

Átírás

1 Inotai András Magyar gazdasági modell? Úttörıbıl sereghajtó? 1. Bevezetı a modellképzés problematikájához Több évtizedes gazdaságpolitikai kutatásaim során sem tudtam megbarátkozni a modellekkel. Egyrészt minden modell idıhöz, történelemhez, földrajzi fekvéshez és társadalmi mentalitáshoz kötöttnek bizonyult. Másrészt nyíltan vagy burkoltan minden modell azt az üzenetet hordozta, hogy egyszerően és ami még fontosabb saját teljesítmény, alkalmazkodóképesség és alkalmazkodás okozta fájdalmak nélkül másolható. A nemzetközi gazdaságpolitikai irodalom mégis tele van utánozható modellekkel. Vannak természetesen olyan általános keretfeltételek, amelyeket egy fenntartható és sikeres gazdaságpolitika nem hagyhat figyelmen kívül. Ezen kívül van egy sor jó és rossz tapasztalat. Az elıbbieket benchmarkoknak és best practice példáknak tekintik. Ezek azonban elválaszthatatlanul összefüggnek számos környezeti tényezıvel, és érvényességük csak ezen feltételek megléte mellett bizonyítható. A modell -megközelítéssel akkor nyílt alkalmam több szempontból is megismerkedni, amikor az elsı, kritikusnak számító években ( ) a Világbanknál dolgoztam. Egyrészt adott volt nagyszámú fejlıdı ország mint a Világbank tevékenységének kiemelt területe. Mindig találtak olyan utánzandó országokat, illetve gazdaságpolitikákat, amelyeket mintaként állítottak más országok elé, anélkül, hogy utaltak volna a gyakran alapjaiban eltérı kiindulási feltételekre. Másrészt sőrőn cserélıdött az úttörı státus, mert vagy új és az eddiginél fontosabb kritériumokat találtak a sikerre, illetve a sikertelenségre, vagy pedig azért, mert a korábbi modellek nem bizonyultak fenntarthatónak. A berlini fal leomlása, valamint Európa új politikai, gazdasági, társadalmi (és geostratégiai) valósága a modellkérdést az átalakulási folyamat légkörében még élesebben állította elıtérbe. Az átalakulási modell iránt mutatkozó szükségszerő elméleti és pragmatikus politikai érdeklıdés aligha vonható kétségbe. Annál is kevésbé, mert ebben az esetben kivételes jelenségrıl volt szó, egy elméleti és gyakorlati vákuumról. A kelet-közép- és (részben a délkelet-) európai átalakulási folyamat nem támaszkodhatott az elmaradottság és az annak leküzdése során tapasztalt sikerek és sikertelenségek elméletére. Miközben az új geostratégiai helyzetet intézményes lépésekkel sikerült viszonylag gyorsan és meggyızıen stabilizálni (az EU-integráció és a NATO-hoz való csatlakozás egymást követı intézkedései), a gazdasági, társadalmi és mentális átalakulás számos kérdése megválaszolatlan maradt. Könnyő belátni, hogy az a hagyományos fejlıdési elmélet, amely a gazdasági és társadalmi felzárkózási és közeledési folyamat kihívásaira koncentrált, és amely igyekezett a fejlıdésben történelmileg keletkezett szakadékot csökkenteni, kezdettıl fogva alkalmatlan volt rá, hogy akár elméleti magyarázatként, akár gyakorlati útmutatóként szolgáljon. Az európai átalakuló országokra ugyanis nem a klasszikus elmaradottság ismérvei voltak jellemzıek, hanem a több évtizeden át tartó hibás fejlıdés (misdevelopment) súlyos következményei. A Világbank akkori vezetı közgazdásza, Stanley Fisher személyes tanácstalanságát a következıképpen fogalmazta meg: Tudjuk, hogy a halból hogyan készítsünk halászlét, de fogalmunk sincs, hogy a halászlébıl hogyan lehet halat csinálni. Mégis eltartott néhány évig, míg a vezetı nemzetközi grémiumok (beleértve az Európai Bizottságot is) belátták, hogy az átalakulási modell valami mást jelent, mint az elméletileg jól megalapozott fejlıdési modell (vagy modellek). Valójában az átalakulás elsı pillanatától nyomon követhetı a lázas kutatás olyan országok után, amelyeknek elsı és a legtöbb esetben rövid élető sikereit (még ha azok oly törékenyek voltak is) alaposabb történelmi, földrajzi, intézményi és társadalmi vizsgálat nélkül az összes többi átalakuló ország számára feltételek és fenntartások nélkül követendı példaként

2 ajánlani lehetett. Így jött létre a fokozatos átalakulás magyar modellje és ezzel egyidejőleg a sokkterápia1 lengyel modellje. Nem sokkal ezután sok szakember az akkori Csehszlovákiában vélte felfedezni az átalakulás példaképét, merthogy ott az 1990-es évek elején a korábbi modellállamok, Lengyelország és Magyarország magas munkanélküliségi mutatóihoz képest alacsony volt a munkanélküliségi ráta. Csakhogy senki sem tette fel azt a kérdést, hogy ez a siker az eredményes átalakítás következménye, vagy sokkal inkább a nem átalakítás konzekvenciája volt-e. A rövid élető, zátonyra futott modellkísérletek sem a szakembereket, sem pedig a politikusokat nem tudták eltéríteni attól, hogy újabb és újabb modellekkel lépjenek színre. A kilencvenes évek közepe felé ismét Magyarország volt soron (piaci viszonyoknak megfelelı privatizáció, jelentıs nemzetközi tıkebeáramlás, sikeres makrogazdasági stabilizáció). İt követték a balti államok, részben Kínáéhoz hasonló növekedési rátával, mígnem az elmaradott struktúrával összefüggı inflációs lökés és az alacsony versenyképesség miatt az utóbbi években ez a modell is kipukkadni látszik. A legújabb modelljelölt Szlovákia, amely átfogó államháztartási reformokat hajtott végre, bár egyelıre nem ismeretes, hogy ezek mekkora szociális feszültséget termeltek ki, és ezek hogyan lesznek kezelhetık a jövıben.2 A modellmegközelítést azonban nem csak a kijelölt ( ügyeletes ) úttörık gyakori váltogatása vagy az éppen adott státus kortól függı törékenysége (volatilitása) kérdıjelezi meg. A referenciaértékek sem tőnnek kevésbé fontosnak. Milyen alapon, milyen jelzıszámok bevonásával hozhatunk létre modelleket, és nevezhetjük az egyes országokat éllovasnak vagy éppen sereghajtónak? Melyek az átalakulási folyamat legfontosabb indikátorai, és ezek mennyire tarthatóak fenn? A fenntarthatóság kétféleképpen értelmezhetı. Egyrészt arról van szó, hogy az átalakulási folyamatnak (mint minden egyes normális vagy abnormális fejlıdésnek) különféle fokozatai (idıperiódusai) vannak. Az átalakulás különbözı szintjein a korábban alapvetı indikátorok kevésbé bizonyulnak relevánsnak, mások viszont sokkal fontosabbnak mutatkoznak. Másrészt az úttörı státust gyakran éppen az elsietett (vagy át nem gondolt), a társadalom által el nem fogadott (bár sokszor rövid ideig elviselt) reformok negatív következményei aknázhatják alá. A szőnni nem akaró modellképzési kísérletek talán legnagyobb gyengéje és még inkább a súlyos következmények lehetıségét magában rejtı csalóka jellege abban áll, hogy a bonyolult politikai és társadalmi-gazdasági folyamat tartalmi struktúrájából kiragadnak néhány makrogazdasági adatot, és ezek alapján fogalmaznak meg véleményt. Erıs növekedés, alacsony munkanélküliség, kiegyensúlyozott államháztartás és folyó mérleg, alacsony külföldi eladósodás, csökkenı infláció és ez csak néhány sarokszám. Szükségtelen bizonygatni, hogy ezen kritériumokat aligha lehet mind egyidejőleg teljesíteni. Még a fenti felszínes listából is ki kell tehát emelni néhány számot, és ezzel tovább kell relativizálni az állítást (pl. az alacsonyhoz képest magas növekedési ráták). Ezzel azonban fennáll a veszélye annak, hogy a modellmegközelítések egyre inkább a rövid távú konjunktúra áldozatává válnak, mégpedig nemcsak a statisztikák tükrében (gazdasági szint), hanem a mérvadó politikai és gazdasági körök értékelésének és elvárásainak összefüggésében is (nyilvános véleményalkotás szintje). Sokkal ígéretesebb és kevésbé konjunktúrafüggı lenne, ha a modellképzés esetében átállnánk a hosszú távú elemek elemzésére, mint amilyen például a gazdaság és társadalom nemzetközi versenyképességének legalább középtávú fejlesztése, a gazdasági folyamatok hatása a társadalmi kohézióra vagy az állam reformigényének és reformképességének vizsgálata.3 2. A gazdasági átalakulás magyar modellje A bevezetı sorokból logikusan következik, hogy jómagam a magyar modell megközelítést nem tudom elfogadni. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar tapasztalatok, legyenek azok

3 pozitívak vagy negatívak, ne tartalmaznának egy sor olyan tanulságot, amelybıl külföldi, de sokkal inkább magyar döntéshozók ne tanulhatnának (vagy ez utóbbiak nem kellene hogy ne tanuljanak). Ugyanakkor elzárkózom minden olyan általánosító és felszínes (egyoldalú) állásponttól, amely a magyar gazdasági fejlıdésnek bizonyos idıszakokban éllovas szerepet tulajdonított, miközben más idıszakokban, különösen az elmúlt években sereghajtóként tüntette fel. A gyakran hallható és konjunktúrafüggı véleményekkel (és besorolásokkal) ellentétben a magyar gazdaság átalakulásának fejlıdését és helyzetét négy szinten kell vizsgálni. Egyrészt meg kell nézni más átalakulóban lévı országok természetes felzárkózási folyamatát, amelynek következtében a kezdetben még meglévı elınyök csökkennek, vagy legalábbis viszonylagosság válnak. Másrészt foglalkozni kell azokkal az ellentmondásokkal (vagy evidens csapdákkal ), amelyek az egykoron volt éllovas szerepbıl adódnak. Az úttörı státus bizonyos perióduson belüli rövid távú elınyei ugyanis az átalakulási folyamat késıbbi idıszakaiban hosszú távú hátrányokká alakulhatnak át.4 Harmadrészt meg kell vizsgálni azokat a gazdaságpolitikai hibákat, amelyek a legtöbb makrogazdasági kritérium alapján az éllovas szerep elvesztéséhez vezettek. Negyedrészt, de nem utolsósorban meg kell keresni azokat a struktúrákat és fenntartható változásokat, amelyekben az éllovas szerep elemei tovább élhetnek és amelyek csaknem észrevétlenül hozzájárulhatnak az átalakulási és felzárkózási folyamat fenntarthatóságához. Ahhoz, hogy a vizsgálat elıbb említett négy elemét jobban megértsük, röviden be kell mutatnunk Magyarország kiindulási helyzetét az átalakulási folyamat küszöbén A magyar gazdasági modell háttértényezıi az es években A legtöbb szakember egyetért abban, hogy Magyarország számottevı elınyökkel lépett a fordulatot hozó es évekbe. Azokat a gazdasági reformokat, amelyek 1968-ban elkezdıdtek, átmeneti visszaesés után az 1970-es évek közepétıl sikerült folytatni, majd 1981 (a Világbankhoz és a Nemzetközi Valuta Alaphoz való csatlakozás) után felerısíteni. Magyarország úttörı helyzete több vonatkozásban is jól látható volt: A magyar jogrendszer számos területen közeledett a piacgazdaságokra jellemzı jogrendhez. Még fontosabb, hogy bevezettek néhány új, piackonform szabályozást. Létrejött több, piacgazdaságra jellemzı intézmény, illetve a meglévıket nagyobb jogkörrel és önállóssággal ruházták fel (lásd különösen a nyolcvanas évek banki reformjait, de ilyen volt a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetése is). Makrogazdasági szinten elıtérbe került a magyar külkereskedelem földrajzi irányultságának fokozatos megváltoztatása. Bár továbbra is a KGST (ezen belül pedig elsısorban a Szovjetunió) maradt a legfontosabb felvevıpiac és szállítópartner, a magyar állami vállalatokat mégis arra késztették, hogy kivitelüket egyre inkább Nyugatra orientálják. Ezzel öszszefüggésben létrehoztak egy olyan árfolyamrendszert, amely pénzügyi szempontból a konvertibilis valutában bonyolított exportot szorgalmazta, még akkor is, ha a legtöbb vállalat biztonsági és kényelmi okokból továbbra is a KGST-piacot preferálta.5 Az importot tekintve a nyugati irányultság még szembetőnıbb volt, mivel a struktúraváltás megkezdéséhez szükséges árukat és technológiákat egyre inkább a fejlett ipari országokból (az OECD nyolcvanas évek elsı felére esı technológiai embargójának idején pedig a Távol-Keletrıl) szerezték be. Némi visszaesés mellett, illetve az ideológiák és a gazdaság által is táplált, meglehetısen költséges ellenállás dacára mégis sikerült a magyar gazdaság szerkezeti modernizálása terén egyértelmő haladást elérni (pl. csökkent a fajlagos energiaszükséglet, új szolgáltatások jöttek létre, a mezıgazdaság sikertörténetérıl már nem is beszélve).

4 Mikrogazdasági szinten azonban még ennél is jelentısebb változások mentek végbe. Több mint 3000 vegyesvállalat alakult nyugati cégek részvételével (közvetlen tıkerészesedés nélkül) azzal a céllal, hogy új technológiákra tegyenek szert, vagy nyugati termékeket gyártsanak licencben Magyarországon. A hatás kettıs volt: a lakosság minıség iránti egyre növekvı igényének jobb kielégítése és ezzel egyidejőleg egy részben új vállalati kultúra meghonosodása. Nem kevésbé fontos szerepet játszott ebben az új, kvázi-magángazdasági kezdeményezések engedélyezése. Munkaközösségek ezrei jöttek létre, hogy állami tulajdonban lévı eszközökkel, a hivatalos munkaidın túl legalábbis papíron többletértéket állítsanak elı, ami növelte mind az érintettek jövedelmét, mind a fogyasztási javak kínálatát, mind pedig az exportteljesítményt. A sikeres átalakulás, illetve fordulat legfontosabb elıfeltételei azonban a magyar társadalom magatartásában rejlettek. A magyarok két okból is felkészültebbek voltak a rendszerrel összefüggı változásokra, mint az összes többi volt szocialista ország állampolgárai. Egyrészt kevésbé korlátozták ıket abban, hogy Nyugatra utazhassanak, sıt a rendszerváltás elıtt még világútlevelet is kaptak. Ha az illúziók egy részét ezzel nem is lehetett eloszlatni, a magyar polgárok személyes tapasztalatuk és értékelésük alapján világosabb képet kaptak a Nyugatról, és elkezdték magatartásukat és mentalitásukat ennek megfelelıen átalakítani. Másrészt a vállalati szintő gazdasági kapcsolatok és a makroszinten egyre növekvı gazdasági összefonódás jobb kiindulási feltételeket teremtettek a piacgazdasági viszonyok megértéséhez és a hozzájuk való alkalmazkodáshoz. A legtöbb polgár nem tudta, hogy mit is jelent a rendszerváltás. A lakosság túlnyomó többsége számára azonban világos volt, hogy a régi rendszert a több évtizedes magyar innováció ellenére rendszerváltás nélkül nem lehet fenntartani. Az emberek a változásra szavaztak, még akkor is, ha jövıbeni személyes sorsuk (sıt bizonyos ideig még az ország jövıje is) 90 százalékban ismeretlen volt. A bizakodás, a korántsem mindig indokolt nagyfokú kockázatvállalási hajlandóság, illetve a táborbeli szomszédokhoz képest elért életszínvonal, és a korábban tapasztalt (korlátozott) politikai és személyes szabadság alakította ki és szilárdította meg ezt az alapmagatartást. A mőködı- és versenyképes piacgazdaságba és a politikai demokráciába vezetı magyar út már a kelet-közép- és a délkelet-európai rendszerváltás kezdetén fel volt vértezve ezekkel az elemekkel. Ezen az alapon jutott számos szakember arra a végkövetkeztetésre, hogy Magyarország a rendszerátalakítás folyamatában modellországnak tekintendı. 3. Az átalakuló országok felzárkózási folyamata 1989, illetve (a Baltikum és az egykori Jugoszlávia országainak esetében) az 1990-es évek elején elnyert függetlenség után Kelet-Közép- és Dél-Kelet-Európa valamennyi országa a demokrácia és a piacgazdaság mellett döntött. A papíron kinyilvánított vágyat azonban nagyon eltérı módon ültették át a valóságba. A felzárkózási folyamatban Bulgária és Románia több évet is vesztett, mert a megörökölt belsı viszonyokat, illetve az intézményi és mentális reformok útjában álló akadályokat nem voltak képesek rögtön 1990 után felszámolni, illetve megszüntetni. Még inkább akadozott az átalakulási folyamat az egykori Jugoszláviában, ahol az átalakulás elsı évtizedét véres háborúk jellemezték. Ezzel szemben azok a kelet-közép-európai országok, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, a kilencvenes években el tudták kezdeni a felzárkózást, és az elmúlt években sikerült azt dinamikusan folytatniuk is. Ezáltal az eredetileg meglévı magyar elınyök automatikusan csökkentek legalábbis a felszínen, illetve a makrogazdasági számok alapján. Ez a felzárkózási folyamat és Magyarország korábban fennálló vitathatatlan éllovas szerepének elvesztése azonban összességében pozitívan értékelendı, ugyanis hozzájárult az

5 egész régió politikai és gazdasági stabilizálásához, és emellett kedvezıen befolyásolta Magyarország politikai és gazdasági játékterét is.6 A felzárkózási folyamathoz viszont még hozzá kell főzni néhány fontos megjegyzést. Elıször is az egyes konkurens országok egymáshoz képest igencsak eltérı kiindulási helyzetben voltak. A közép-európai történelmi államok mellett olyan új országok jöttek létre, amelyek politikai függetlenségüket és (nemzet)államiságukat csak a fordulat után nyerték el. Ide tartozik a három balti állam, valamint az államiság eltérı fokozatával bíró egykori jugoszláv államok. Csehország és Szlovákia bársonyos szétválása is ebbe a csoportba sorolható. Ez utóbbi esetben a történelmi örökséget sikerült igazságosan elosztani, a balti államok pedig mindenféle állami adósság nélkül (sem államháztartási, sem külföldi eladósodottság nem volt) indultak el a függetlenség útján.7 Ez a körülmény a régió több országában megkönnyítette a felzárkózási folyamatot. Ezzel szemben a régi nemzetállamok, mint például Lengyelország és Magyarország nem tudtak megszabadulni a régi terhektıl, nevezetesen az államháztartási hiánytól és a külföldi eladósodottságtól.8 Másodszor meg kell vizsgálni a mőködı piacgazdaság kiépítésének idıbeli lefolyását. Magyarország kezdettıl fogva a piacgazdasághoz vezetı közvetlen, bár fájdalmas utat választotta. Nemcsak a fordulat elıtt kialakult intézményi és jogi keretfeltételek, hanem a külföldi eladósodottság kritikus mértéke is hozzájárult ahhoz, hogy elkezdıdött a piackonform privatizáció, elfogadtak egy kemény csıdtörvényt, és csaknem teljesen megnyitották az utat a külföldi tıke elıtt. A többi közép-európai országban ez a folyamat nem csupán lassabban ment végbe, hanem az elsı években a minıségét tekintve eltérı módon is. Csak a népi privatizáció (voucher-privatizáció) kudarca után választották a magyar utat (mindenekelıtt Csehországban, valamivel késıbb Szlovákiában, még késıbb Bulgáriában és Romániában, illetve erıs fenntartásokkal Horvátországban). Ezzel a magyaroknak a privatizációs folyamatban, mindenekelıtt azonban a külföldi tıke becsalogatásában betöltött éllovas szerepe évekig nemcsak hogy fennmaradt, hanem részben még erıteljesebbé is vált. A többi átalakuló ország felzárkózási folyamata csak az ezredforduló környékén vált dinamikusabbá, és kezdte statisztikailag csökkenteni vagy megszüntetni Magyarország kezdeti elınyét. Harmadszor a felzárkózási folyamat távolról sem volt egységes és kiegyensúlyozott. A legtöbb átalakuló országnak több stabilizációs válságot kellett sikeresen, de további társadalmi áldozatok árán megélnie (beleértve Magyarországot is 1995-ben). A szükséges reformok története még egyáltalán nem zárult le, úgyhogy a fenntartható felzárkózási folyamat még jó néhány nyitott kérdéssel szolgál. Negyedszer említést érdemel a felzárkózási folyamat minısége. A statisztikai számok mögött olyan fontos különbségek bújhatnak meg, amelyek csak közép- és hosszú távon jutnak kifejezésre, és viszszamenıleg az egész folyamatot minısíthetik. Napjaink gazdasági logikája a GDP-növekedésen nyugszik. E tekintetben az átalakuló országok Magyarországgal szembeni felzárkózási effektusa egyértelmő, különösen, ha az utóbbi éveket ( ) tekintjük. A vásárlóerı-paritáson számított egy fıre jutó GDP-t vizsgálva világosan látszik Szlovénia elınye, de Csehországé is Magyarországgal szemben, sıt Észtország is elérte a magyar szintet (Szlovákia pedig a közvetlen közelébe ért annak).9 Ezek az adatok azonban nem adnak tájékoztatást a felzárkózás tényezıirıl, és még kevésbé annak fenntarthatóságáról. Erıteljes növekedést nemcsak a jövıorientált beruházások és a növekvı nemzetközi versenyképesség (jelentıs exportnövekedés) teremthet, hanem a belföldi fogyasztás is, amíg az bel- vagy külföldi forrásokból finanszírozható. A növekedés társadalmi fenntarthatóságát tekintve sok minden attól függ, hogy a növekedési hatások a társadalomban hogyan vannak (újra)elosztva. A társadalmi kohézió kritikusnak számító minimuma nélkül, amely országonként eltérı lehet, a magas növekedési ráták aligha tarthatóak fenn. Végül meg kell jegyezni, hogy az EU-átlaghoz való felzárkózás folyamata nemcsak a növekedési rátáktól,

6 hanem az érintett gazdaságok valutaárfolyamának alakulásától is függ. Ha ugyanis a magas növekedés ráták az adott valuta euróval szembeni folyamatos leértékelésével párosulnak, akkor az hátrányosan befolyásolja a felzárkózási folyamatot, sıt a növekedési effektusokat teljesen ki is olthatja (amennyiben a nemzeti valuta euróval szembeni leértékelése nagyobb mértékő, mint az átalakuló ország növekedési rátájának és az EU átlagos növekedési rátájának különbsége). Az elmúlt években csaknem az összes átalakuló ország kettıs és pozitív felzárkózási hatást élt meg. A magas növekedési rátákat a nemzeti valutáknak az euróval szembeni felértékelıdése kísérte. Ezzel összefüggésben a magasabb infláció is növelte az euróban kifejezett GDP-t. A évi alacsony növekedési ráta még a magyar felzárkózási folyamatot sem állította meg, mert a forint felértékelıdése és az EU-átlagot messze túlszárnyaló infláció az euróban kimutatott magyar GDP-növekedést legalábbis statisztikailag jóval 1,3 százalék fölé emelte. Ennek ellenére rögzíteni kell, hogy a többi átalakuló ország is ugyanezekbıl a hatásokból profitált, és ezzel javítani tudta Magyarországgal szembeni GDP-pozícióját. Az más kérdés, hogy mennyire bizonyul majd fenntarthatónak a felzárkózási folyamat magasabb infláció mellett. Másként kifejezve: mekkora termelékenységi tartalékai vannak még az egyes országoknak, és hogyan alakul majd a strukturális versenyképesség. Végül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a felzárkózási folyamat alakulásában az EU robbanásszerő (big bang) bıvítés mellett szóló döntésének is szerepe volt. Magyarország saját éllovas szerepére való tekintettel a kilencvenes években az EU fokozatos, kisebb csoportokban való bıvítése mellett szállt síkra (Magyarország az elsı csoportban szerepelt). Brüsszel és a legbefolyásosabb tagállamok azonban leginkább politikai megfontolásból elınyben részesítették a késleltetett, de átfogó bıvítés lehetıségét. Ez a korábban leghátul kullogó átalakuló országoknak lényeges reformimpulzust adott (Szlovákia, Lettország és Litvánia), és kétségtelenül felgyorsította felzárkózási folyamatukat. Másrészt a korábbi éllovas szerepet intézményes értelemben a nyolc átalakuló ország 2004-ben történt egyidejő csatlakozása (és további kettı 2007-ben történt felvétele) is leértékelte. 4. A kiindulási elınyök leértékelıdése A nyitott nemzetgazdaság minden egyes fejlıdési modellje két pilléren nyugszik. Egyrészt feltételezi, hogy a külsı keretfeltételek belátható ideig alapvetıen stabilak, kiszámíthatóak, vagyis változatlanok maradnak. Másrészt vagy nem számol az adott modell negatív következményeivel, vagy olyan ellenırzı mechanizmusokban gondolkodik, amelyek segítségével ezeket a negatív következményeket irányítani lehet, illetve meg lehet szüntetni. A gazdasági reformok magyar modelljét egy kettéosztott Európában dolgozták ki, és azt feltételezték, hogy az akkori politikai keretfeltételek hoszszabb ideig (folyamatosan) fennállnak majd. Ez azon a több évszázados történelmi tapasztalaton nyugodott, amely szerint Magyarország egy meglehetısen korlátozott mozgástérben jobban fel tudja ismerni esélyeit, és jobban tud velük élni, mintha a történelem korlátlan lehetıségeket kínált volna számára. Mind az 1956-os forradalom leverésének tapasztalatai, mind pedig az akkori Szovjetuniótól való függés pragmatikus megítélése azt az alapgondolatot erısítette, hogy jobb, ha az ország nem egy meddı és könnyed egyszemélyes külpolitikai játszmában próbálja saját mozgásterét megteremteni, hanem olyan fokozatos gazdasági reformokkal, amelyek növelik a magyar nemzetgazdaság teljesítményét, fokozzák a versenyképességet, javítják a fogyasztási javak belföldi kínálatát, anélkül, hogy nyílt politikai konfliktusokat generálnának a régió domináns hatalmával.10 Ez a modell az európai politikai valóság példátlanul dinamikus átalakulásának folyamatában nem volt tartható.11 Bizonyos elemei az alapvetıen változatlan környezetben

7 mégis folytatták önálló életüket, részben még meg is erısödtek, akár segítve, akár gátolva az átalakulást. A többi átalakuló országgal összehasonlítva azonban két fontos különbség világossá vált. Az elsı már a kilencvenes évek elején, a másik csak sokkal késıbb, és részben napjainkban is áthatja a társadalom mentalitását, és részben magyarázza kiábrándultságát. Elıször is az volt a kérdés, hogy mi az elsıdlegesen fontos: a gazdasági fejlıdés vagy a politikai függetlenség. A lakosság a régió legtöbb országában a másodikat részesítette elınyben, és az átalakulás sikerét a visszanyert politikai és egyéni jogokon mérte le. Ez teljességgel érthetı volt azokban az országokban, amelyek nemzeti függetlenségüket éppen a rendszerváltással nyerték vissza (vagy éppen most alapozzák meg). A balti államokban, de Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában is sokkal fontosabb volt legalábbis az elsı években a politikai függetlenség, mint bármilyen gazdasági haladás. De a társadalom másutt is, ahol a politikai rendszerváltás alapvetıen új szabadságokat teremtett, csaknem egyhangúlag támogatta a változásokat, még akkor is, ha azokat részben fájdalmas gazdasági következmények kísérték (Csehszlovákia, Románia, de még a jól megfinanszírozott volt NDK is). Ezzel szemben a megváltozott helyzet magyarországi megítélése nem volt egyértelmő. A rendszerváltást a lakosság széles rétegei mindenekelıtt gazdasági szempontból értékelték, mert az alapvetı politikai szabadságok vagy megvoltak már korábban, vagy nem tulajdonítottak nekik különösebb értéket (részben a fogyasztásorientált gulyáskommunizmus következtében). Másodszor a magyar társadalom több mint két évtizedig olyan rendszerben élt, amelybıl a lehetı legjobbat tudta kihozni.12 Ezáltal megerısödött az az új nemzettudat, hogy a szovjet hatalmi rendszerben, illetve szovjet befolyás alatt álló területen a magyarok a leginnovatívabbak, a legokosabbak és a legrugalmasabbak. Nem volt olyan magyar polgár, aki az NDK-beli, csehszlovákiai, de fıleg nem lengyelországi vagy romániai polgártársaihoz mérte volna magát. Az összehasonlítási alap Ausztria, az NSZK, illetve általában véve az EU volt.13 Ez a kezdeti, reális gazdasági és politikai elınyökön alapuló éllovas szerep az elmúlt csaknem húsz év változásai ellenére tartósan gyökeret vert a magyar mentalitásban. Ennek a helyzetnek bármiféle kétségbevonását a társadalom széles köreiben veszteségként, vereségként, sıt nemzeti hanyatlásként értelmezték, és értelmezik ma is. A megváltozott helyzet legfontosabb tényezıit, egyrészt az alapvetıen új európai környezetet, másrészt más (a legtöbb magyar által évtizedekig lebecsült) országok sikeres felzárkózási folyamatát a magyar társadalom mindmáig nem volt képes feldolgozni. Sıt ellenkezıleg, populista politikusok éppen ezt a helyzetet igyekeznek alkalomként felhasználni arra, hogy terjesszék borús és világvége-hangulatú jövendöléseiket és nem is sikertelenül. A hetvenes és nyolcvanas években kiépített éllovas szerepbıl adódó belpolitikai és belgazdasági örökség alapvetı dilemmákat hozott felszínre. Nem azért, mert a korábbi, a mozgástér növelésére irányuló kezdeményezések önmagukban megalapozatlanok vagy rosszak lettek volna, hanem egyértelmően azért, mert nem a példátlan változásokra dolgozták ki ıket.14 A legnyomasztóbb problémát a külföldi eladósodottság mértéke jelentette, amely Magyarország átalakulásának mozgásterét kezdettıl számottevıen korlátozta. Lengyelország és Bulgária kivételével egyetlen más ország sem szembesült ezzel a problémával. Lengyelországnak sikerült a felére csökkentenie az adósságát, Bulgária fizetésképtelennek nyilvánította magát, és a valódi átalakulási folyamatot részben emiatt csaknem egy évtizedes késéssel tudta megkezdeni, amiért komoly gazdasági és társadalmi árat fizetett. Csehszlovákia ideológiai okokból nem adósodott el ( nem függünk a kapitalistáktól ), Románia pedig egyedülálló szegénységi politikával igyekezett eladósodottságát csökkenteni. A balti államok külföldi adósság nélkül vágtak neki a függetlenségnek (Moszkva minden tartozást magára vállalt). Az adósságcsapdának két pozitív hatása azért mégis volt. Az

8 egyik az eladósodottság indította szerkezeti korszerősítések a nyolcvanas években, amelyek nagyban hozzájárultak az éllovas szerep kialakulásához, illetve ahhoz, hogy Magyarország az átalakulási folyamatok kezdetén jobb kiindulási feltételekkel rendelkezzen.15 A másik a jövı szempontjából volt jelentıs. Abban a pillanatban, amikor a magyar politikai vezetés úgy határozott, hogy nem az adósságelengedés lengyel útját választja, hanem a tartozást a piaci viszonyoknak megfelelıen idıben visszafizeti, akkor született meg a stratégiailag talán át nem gondolt, de rendkívül pragmatikus döntés a külföldi tıke nagyarányú bevonásával megvalósuló, piaci viszonyoknak megfelelı privatizáció mellett. Ezen döntés késıbbi következménye a magyar gazdaság még ma is érezhetı kettészakadása csúcshatékonysággal és versenyképesen mőködı transznacionális vállalatokra és nagyszámú kis- és közepes vállalkozásokra, amelyek mind a mai napig nem vagy csak részben tudtak csatlakozni a modern piacgazdasághoz. Miközben az adósságcsapda a populista hecckampányok ellenére ma reálgazdasági szempontból már nem létezik,16 van három olyan terület, amely az éllovas szerep, illetve a fordulat utáni elsı intézkedések örökségének tekinthetı. A legsúlyosabb ezek közül a magyar vállalkozók helyzete. A hivatalos statisztikák szerint számuk eléri a 800 ezret (és van további legalább 200 ezer, úgynevezett alvó vállalkozó). Számuk a teljes lakosság arányában jelentısen magasabb, mint az Európai Unió többi országában, beleértve az új tagállamokat is. A nemzetközi összehasonlításban normálisnak tekinthetı vállalkozói sőrőség (entrepreneurial density) az aktív lakosság létszámának 5 százaléka, Magyarországon ennek a többszöröse. Erre az igen magas számra ( sőrőségre ) mint Magyarország éllovas szerepének bizonyítékára pozitívan is lehetne hivatkozni. Magyarországon a vállalkozási kultúra valójában jóval korábban kezdett kialakulni, mint a többi átalakuló országban. Csakhogy ez a kultúra a vállalkozásbarát szocializmus kétélő környezetében jött létre, annak minden akadályával, korlátjával, jogi és intézményi bizonytalanságával és hiányosságával. Ezáltal álvállalkozók széles rétege alakult ki, olyan álvállalkozóké, akik a késıi szocializmus törvényei (vagy sokkal inkább törvényi hiányosságai) között rendkívül jól kiismerték magukat, és saját gazdagodásuk érdekében nagyon innovatív magatartást fejlesztettek ki. Ennek a magatartásnak és ennek a mentalitásnak azonban vajmi kevés köze van a valódi és kompetitív piacgazdaság írott és íratlan szabályaihoz. Természetesen van egy sor rendkívül versenyképes és globális beállítottságú magyar kis- és középvállalkozó. De sok vállalkozás egyre erıteljesebb negatív hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az utóbb említett vállalkozások két játékszabályon nıttek fel, amelyek mind a mai napig meghatározzák a mentalitásukat. Egyrészt újra és újra nagyon is innovatív módon kijátszották az állami pénzügyi és adózási szabályokat, és ezáltal nagy mértékben hozzájárultak az adócsalás és a leginnovatívabb leírások alkalmazásának általánosan elterjedt kultúrájához (vagy inkább kulturálatlanságához). Másrészt az ilyen vállalatok tevékenységük során továbbra is állami támogatásokra, illetve olyan pénzekre alapoznak, amelyeket vissza nem térítendı összegként, vagyis ajándékba lehet kapni (vigyázni kell, nehogy az EU-s pénzek egy része is ezen mentalitás áldozatává váljon). Ezzel az innovatív vállalkozói réteg biztosította kezdeti magyar elıny az álpiacgazdaság különleges viszonyai között a piackonform és versenytámogató reformok szempontjából egyértelmő hátránnyá vált. A negatív következmények messze túlmutatnak a gazdaságon, és érintik a társadalmi és mentális környezetet is. Másodsorban a magyar modell ırizte meg leginkább a szocializmus idıszakában elterjedt jóléti mechanizmusokat. Az 1980-as évek végén rendszerváltással vagy anélkül már világossá vált, hogy ez a Kornai János kifejezésével élve koraszülött jóléti állam nem finanszírozható tovább.17 Ezek a mechanizmusok mégis mindenütt megmaradtak. Ehhez nyilván hozzájárultak a kontinentális Európa által adott tanácsok is, amelyek a fordulat után nem az angolszász vagy a skandináv modellt javasolták, hanem a legtöbb fejlett EU-

9 államban alkalmazott rajnai modellt.18 Döntı szerepet azonban a hazai történelmi tapasztalatok és a gazdaságpolitikai elvárások játszottak. Jóléti szempontból a magyar társadalom még európai összehasonlításban is konzervatívnak, stabilitásorientáltnak, kevésbé rugalmasnak és alkalmazkodókésznek számít. Az 1956-os tapasztalatok és az 1968 utáni fokozatos reformok kétségtelen sikerei is egyértelmő szerepet játszottak ennek a stabilitási kultúrának a kialakulásában. Csakhogy a globális és az európai helyzet az elmúlt években alapvetıen megváltozott, és ez Magyarországot is bizonyos mértékő és nem csekély alkalmazkodásra kényszeríti. Bár ez a kényszer a gazdaságban, illetve 2006 után a politikában is érezhetı, mégsem talál visszhangra a lakosság széles rétegei körében. Sıt a populisták naponta azt hangoztatják, hogy a problémákat meg lehet oldani mélyreható reformok nélkül, ebbıl pedig állambácsi vegye ki rendesen a részét! Másrészt volt egy olyan elvárás is, hogy a fejlettebb magyar vállalkozói réteg nagyobb mértékben járuljon hozzá a szociális állam finanszírozásához. És talán ez a magyar politika legnagyobb tévedése és az éllovas szerep fonákja. A vállalati nyereség egy részének adó formájában való befizetése biztosan hozzá tudott volna járulni a jóléti rendszer alapköveinek fenntartásához. Csakhogy ellentétben a nyugat-európai családi vagyon több generáción keresztül való tudatos létrehozásával nálunk ennek pontosan az ellenkezıje történt: a legtöbb vállalkozó kivonta magát a járulékfizetési kötelezettség alól,19 és csak a saját vagyonának gyarapításával foglalkozott (elsı generációs meggazdagodás ). Harmadrészt Magyarország az átalakulás elsı éveiben gyorsan növekvı munkanélküliségi rátával volt kénytelen szembenézni. Ez természetes következménye volt a piaci viszonyoknak megfelelı privatizációnak és a gyors átalakulásnak, amelyet jogi és intézményi elıkészítı munkálatokkal támasztottak alá. Mérlegelve a lehetséges negatív politikai és társadalmi konzekvenciákat a rendszerváltás utáni elsı és az esetleges visszarendezıdési veszélyektıl nem mentes periódusban, a munkanélküliek számára nagyvonalú támogatási formákat vezettek be. Térítések számos formája jött létre: a korkedvezményes nyugdíjazástól kezdve a nyugdíjkorhatár csökkentésén át egészen a rokkantnyugdíjaztatásig, amellyel sokan keményen vissza is éltek.20 Ennek a munkaerıpiaci politikának, amelyet másfél évtizeden át nemhogy változatlanul hagytak, hanem részben még nagyvonalúbban is alakítottak, mára az lett a következménye, hogy a magyar lakosságon belül a foglalkoztatható korban lévık aktivitása mind az OECD-, mind pedig az átalakuló országok sorában a legalacsonyabbak közé tartozik.21 A fenti intézkedések az 1990-es évek elején egy valószínőleg ki nem zárható szociális válságot akadályoztak meg, de ezzel számottevı gazdasági-pénzügyi és mentális (viselkedési) korlátokat állítottak a további fenntartható fejlıdés útjába. 5. Gazdaságpolitikai bőnök és hibák Más országok természetes felzárkózási folyamatán és a kezdeti elınyöknek késıbbi és részben strukturális hátránnyá válása mellett a gazdaságpolitikát is meg kell vizsgálnunk. Ez az a terület ugyanis, amely minden országban nagymértékben felelıs a felzárkózási folyamat sikeréért vagy sikertelenségéért, illetve az éllovas szerep megtartásáért. Mégpedig két értelemben véve: egyrészt felel a történelmileg kialakult-kiépített úttörı szerep további reformokkal és intézkedésekkel való bebetonozásáért, másrészt pedig azért, hogy megakadályozza azokat a lépéseket és intézkedéseket, amelyek az egyszer már elért úttörı státust bármely megfontolásból is veszélyeztethetnék vagy komolyan megkérdıjelezhetnék. Egyetlen átalakuló ország sem kíméltetik meg az ilyen veszélyektıl és konkrét elhibázott lépésektıl, még az éllovas pozíció idıszaka alatt sem. Már az elsı demokratikusan választott magyar kormány elkövetett két, hatását máig éreztetı hibát. És ami még rosszabb, hogy ezek nem a gazdaság fejlıdési lehetıségeinek hibás értékelésére, hanem egyértelmően ideológiai

10 okokra vezethetık vissza. Alapvetı hiba volt az egyébként teljesítıképes és nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket elért magyar mezıgazdaságot ideológiák és pártpolitikai megfontolások alapján szétverni (a következı kormányok egyike sem tudta vagy akarta ennek az alapvetı hibának a következményeit felszámolni; sıt néha ennek az ellenkezıjét tették). Ugyancsak ideológiai okokból minimumra csökkentették az Oroszországgal fennálló kereskedelmi kapcsolatokat (holott az orosz olaj- és gázszállításoktól való függés évrıl évre erısödött). Ezzel egyidejőleg az elsı demokratikus kormány tudatosan vagy nem tudatosan számos olyan fejlesztésnek engedett zöld utat, amelyek a magyarok éllovas szerepét, ha csak átmenetileg is, de mégis erısítették (a kereskedelem és a tıkeforgalom liberalizációja, kedvezı feltételek a [külföldi] beruházások számára, stratégiai ágazatok privatizációja, tudatos felkészülés az EU-tagságra). Ezek az intézkedések a kilencvenes évek elsı felében meg tudták szilárdítani a magyarok úttörı státusát, még akkor is, ha ennek a különleges rangnak a fenntarthatóságát (részben a gazdaságpolitikai hibák, részben pedig a régió néhány másik államának felzárkózási folyamatára hivatkozva) egyre többen kezdték is kétségbe vonni. Az 1995-ben sikeresen végrehajtott makrogazdasági stabilizáció (az úgynevezett Bokros-csomag) újfent megerısítette az éllovas szerepet, és rámutatott, hogy a többi átalakuló ország még elıtte áll a hasonló problémák megoldásának.22 A kilencvenes években még létezı magyar modell 1997/1998 után fokozatosan vesztett korábbi fényébıl. Ez nem csak más országok (mindenekelıtt Szlovákia és a balti államok) sikeres gazdaságpolitikájára (valamint a bolgár és román stabilizációra), vagy az 1998 után (és 2000-ben) valamennyi átalakuló országgal megkezdett EU-csatlakozási tárgyalásokra volt visszavezethetı, jóllehet ezek az országok strukturálisan igen eltérı módon voltak felkészülve az elıttük álló csatlakozásra. Ehhez a magyar gazdaságpolitika is nagymértékben hozzájárult, mégpedig negatív módon. bőnöket és hibákat elkövetve. A legnagyobb bőn kétségtelenül az volt, hogy az 1998-ban hatalomra került új kormány politikai pozícióját a korábbi kormány stabilizáció területén elért sikereinek kihasználásával kívánta megszilárdítani, és lemondott minden további, egyébként létfontosságú reformról (még a korábban bevezetett nyugdíjreformot is visszaalakították ). A látványos növekedés és a személyi jövedelmek jelentıs emelkedésének évei mélyreható strukturális átalakítások nélkül teltek (kivétel ez alól a mikrogazdaság, ahol a korábban megkezdett korszerősítés fő alatt, gyakorlatilag zavartalanul folyt). Ezzel elkezdett kiépülni egy úgynevezett reformdugó, amely más változásokkal együtt 2006-ban az államháztartás sürgıs stabilizálását kényszerítette ki. A magyar gazdaság helyzetének drámai romlásához azonban számos gazdaságpolitikai hiba is (majdnem mind párt- és hatalompolitikai számításból, legyen az bármelyik oldalon) hozzájárult. A csaknem évtizedes történet a Fidesz-kormány évi, alapvetıen rossz iránykijelölésével kezdıdik, amikor is az EU-ban tapasztalható borús konjunktúrakilátásokra tekintettel a gazdasági patriotizmus jeleként a hazai fogyasztás mesterséges élénkítésének elsıbbségét hirdették meg, és kezdték is megvalósítani. Tették mindezt a már többször bizonyított tény ellenére, miszerint a kicsi és nyitott nemzetgazdaságok csak a beruházások és az export segítségével, nem pedig a hazai magánfogyasztás mesterséges felélénkítésével tudnak fenntartható növekedést elérni. Éppen ezen a ponton kezdıdtek a problémák az államháztartási deficittel, és ez akkor is igaz, ha ennek pénzügyi következményei csak késıbb, a évi kormányváltás után éreztették hatásukat (a lakásprogram állami támogatása; számos kis- és közepes nagyságú üzem kevésbé gazdasági racionalitáson, mint inkább politikai megfontolásokon nyugvó támogatása). Ehhez jött még a minimálbér megduplázása, amit a hazai kis- és közepes vállalatok aligha fogadtak örömmel, holott az akkori kormány állítólag kitüntetett figyelemmel kívánta kezelni érdekeiket. A Nemzeti Bank enyhén szólva vitatható, következményeiben azonban inkább katasztrofális árfolyam-politikája úgyszintén a gazdaságpolitikai bőnök közé sorolható. A magas

11 forintárfolyam nemcsak a magyar kis- és középvállalkozások exportlehetıségeit korlátozta (a transznacionális cégekét nem vagy alig), hanem még a hazai piacot is vonzóbbá tette a külföldi versenytársak számára. A magyar gazdaságpolitikát a évi kormányváltás sem állította vissza az egészséges pályára. Épp ellenkezıleg: a választási kampány idején tett ígéreteket nem a négyéves kormányzati ciklus alatt, hanem részben rögtön a hatalomátvétel után beváltották. A közigazgatásban dolgozók bérét megemelték legalább 50 százalékkal, anélkül, hogy a béremelést öszszekötötték volna az államapparátus karcsúsításával (és minıségének jelentıs javításával). A nagyvonalú szociális juttatások nemcsak a rászorulóknak jöttek jól, hanem tulajdonképpen az egész lakosságnak. És végül olyan autópálya-projekteket valósítottak meg, amelyeket a korábbi kormányzat gyakorlatilag négy éven át elszabotált. Aligha lehet azt állítani, hogy mindezek a finanszírozási programok bizonyos megfontolásból nem lettek volna szükségesek vagy kívánatosak. A 21. században a hatékony közigazgatás fontos versenytényezı (az más kérdés, hogy mennyiben emelhetı a hatékonyság feltétel nélküli béremelésekkel). Az állami béremelések hatása a magángazdaságban is nyomot hagyott és 2006 között Magyarországon a reálbérek átlagosan százalékkal nıttek. Ez példátlanul gyors gazdagodásnak és felzárkózásnak minısül nemcsak a magyar gazdaság fejlıdésének korábbi idıszakaihoz képest, hanem a többi átalakuló ország béremeléseit tekintve is. A társadalmi kohézió a fenntartható fejlıdés elengedhetetlen tényezıje. Ennek az évtizednek az elsı felében Magyarországon a jövedelemolló valójában alig nyílt (a 30 OECDország közül a 27. helyen vagyunk). És végül az is aligha vitatható, hogy a közlekedés hatékony szerkezete a nemzetközi versenyképesség fontos tényezıje, különösen, ha olyan kontinentális és földrajzilag központi fekvéső országról van szó, mint amilyen Magyarország. A kritika nem a finanszírozott célok jogosságának szól, hanem egyrészt a projektek idıbeni sőrőségének, másrészt pedig annak, hogy figyelmen kívül hagyták a magasröptő célok finanszírozási szükséglete és a magyar gazdaság adott teljesítıképessége között kezdettıl fogva fennálló, nyilvánvaló diszkrepanciát. Az elmaradt reformok és a súlyos gazdaságpolitikai hibák 2006-ban oda vezettek, hogy az államháztartás kritikus és tarthatatlan helyzetbe került. Sürgıssé és elkerülhetetlenné vált egy átfogó stabilizációs program, még akkor is, ha a reformok a költségvetés kiadási oldalán nem voltak kellıképpen elıkészítve. A társadalom széles rétegeinek azzal szembeni ellenállása mellett, hogy a korábbi évek gyors gyarapodásából egy kis részt (mintegy 10 százalékot) visszaadjanak, a kormányba vetett bizalmat az inkonzisztens reformtervek is csökkentették (nem beszélve arról, hogy egyetlen országban sem fogadják nagy szimpátiával és támogatottsággal az olyan reformokat, amelyek részben történelmileg elnyert jogokat kívánnak megnyirbálni, a nemzeti jövedelem egy részét jövıorientált projektek irányában akarják újraelosztani, és ezáltal provokálják a korábbi, megkövesedett mentalitást). Ehhez társult még az ellenzék egyedülállóan populista-demagóg kommunikációs offenzívája, amely azt az illúziót keltette, hogy az állam (és egy a jelenlegi ellenzék által vezetett kormány) képes minden problémát megoldani. Kellı kritikával azt is meg kell jegyezni, hogy a kormány kommunikációs politikája nagyon rosszul volt felépítve, és gyakran nemcsak hogy nem volt hatásos, hanem ha akaratlanul is az ellenérveket erısítette. Ennek eredményeként kialakult egy reformellenes magatartás, amely a háromkérdéses népszavazásban világosan megmutatkozott (az más dolog, hogy ilyen kérdéseket egyetlen normális európai országban sem lehet népszavazásra bocsátani). A sürgıs reformok legnagyobb akadályát jelenleg éppen a lakosság széles rétegei múltorientált mentalitásának demagógia hajtotta megerısödése jelenti. A reformok következı évekre való leállítása a magyar gazdaság versenyképességét és a fenntartható felzárkózási folyamat feltételeit sokkal inkább rontaná, mint bármelyik azok közül a gazdaságpolitikai hibák közül, amelyeket az elmúlt évtizedben több egymást követı kormányzat sorozatosan elkövetett.

12 6. Mi maradt az éllovas szerepbıl? Ha megpróbálnánk a magyar gazdaságot a 2007-ben erıteljesen visszaesett növekedés, illetve a rövid távú elırejelzések alapján amelyek továbbra is szerény növekedési rátákkal számolnak értékelni, akkor az ország a több évtizedes éllovas szerepbıl a sereghajtó pozíciójába kerülne. Ez a kedvezıtlen változás azonban túlnyomórészt az államháztartás szükséges és a nemzetközi tıke által is kikényszerített szanálásával magyarázható, amelyet jóval alacsonyabb tempóban ugyan, de a következı években is folytatni szükséges. A évi és most elıször még az EU-átlagot is alulmúló23 növekedés túlnyomórészt az állami kiadások drasztikus csökkentésébıl, nem pedig a magángazdaság teljesítményébıl ered (ez utóbbi 2007-ben is legalább 4 százalékkal járult hozzá a GDP-növekedéshez; enélkül Magyarország negatív növekedést könyvelt volna el). A többi makrogazdasági adat nem látszik igazolni a sereghajtó-kommunikációt. Az inflációs ráta mint a drasztikus államháztartási korrekció természetes kísérıjelensége nyilván magas, de messze nem a legmagasabb a régióban. A korábbi évekhez képest a hivatalos munkanélküliségi ráta is magasabb 1 százalékponttal, de mindenekelıtt a megváltozott játékszabályok miatt, amelyek a szociális juttatások további kifizetését attól teszik függıvé, hogy az érintett személy regisztráltatta-e magát az illetékes munkaügyi hivatalban, vagy sem. Sokkal magasabb a munkanélküliségi ráta Lengyelországban, és az új csodagyereknél, Szlovákiában is. Némely országban az erıteljesen csökkenı munkanélküliségi mutatók sokkal inkább a fiatal, rugalmas és gyakran tanult emberek masszív emigrációjával hozhatók összefüggésbe, mintsem a belföldi gazdaságban történt dinamikus munkahelyteremtéssel. Magyarországnak emellett még tovább kell csökkentenie folyó mérlege hiányát, amely azonban néhány más országot (balti államok, Bulgária) tekintve nem kritikus. Végül pedig: a külföldi eladósodottság az utóbbi években dinamikusan nıtt ugyan, mégis gond nélkül finanszírozható, amennyiben megmarad az ehhez szükséges, magyar konvergenciaprogramba vetett bizalom. (Ezt az adatot nem lehet összehasonlítani azon országok adataival, amelyek politikai függetlenségüket 1990 után mindenféle külföldi adósság nélkül érték el.) A magyar gazdaság mikrostruktúrájának mélyebbre ható vizsgálata sokkal kiegyensúlyozottabb képet ad, és láttatni engedi azokat a hosszú távú és mélyen gyökerezı elınyöket, amelyek az egykori éllovas szerepbıl megmaradtak, és amelyekre a sikeres és fenntartható felzárkózási folyamatot alapozni lehet. A növekedés évi összezsugorodása ellenére az ipari termelés 8,1 százalékkal, a termelékenység pedig az utóbbi évtized évrıl évre magas növekedési rátái ellenére újra csaknem 10 százalékkal nıtt. A fejlıdés motorja és egyben a magyar gazdaság mindmáig fennálló versenyképességének bizonyítéka továbbra is a külkereskedelem. A kivitel 16 százalékkal nıtt, ami az export egy év alatt elért csaknem 10 milliárd eurós emelkedésére épült. Ezenkívül az export dinamikája az elmúlt idıszakban meghaladta az importét (14 százalék). A korábban erısen deficites külkereskedelmi mérleget sikerült egy év alatt 2 milliárd euróval javítani, és így csaknem kiegyensúlyozott mérleget elérni (a évi kereskedelmi mérleghiány alig haladta meg a 300 millió eurót). Több átalakuló ország elmúlt években elért vitathatatlan felzárkózása ellenére 2006 végén még mindig Magyarországon regisztrálták a második legnagyobb külföldi közvetlen tıkeállományt (82 milliárd dollár) a nála négyszer nagyobb Lengyelország mögött (valamivel 100 milliárd dollár fölött), és szintén a második helyen van Magyarország (Észtország után) az egy fıre jutó külföldi beruházások mértékében. A fenntartható fejlıdés szempontjából a külföldi beruházások szerkezetére vonatkozó adatok döntı jelentıségőek. Elıször is Magyarország még éllovas idıszakában nagy volumenő és a feldolgozóiparba irányuló tıkebeáramlást könyvelhetett el. Erre a bázisra épülve alakult ki a mai napig töretlen exportorientált jelleg (az export több mint

13 80 százalékát Magyarországon mőködı külföldi vállalatok értékesítik).24 Ezt az utat csak kevés átalakuló ország választotta (ha egyáltalán megvolt ez a választási lehetıségük). Hasonló alapokon áll Csehország, részben Lengyelország és Szlovákia, és a következı években talán Románia is ebbe az irányba fog fejlıdni. Az összes többi országban, még azokban is, amelyekben nagy a tıkeállomány és a tıkebeáramlás, a külföldi beruházások olyan szektorokra koncentrálódnak, amelyek belgazdasági irányultságúak (bank és biztosítás, telekommunikáció, közszolgáltatások, ingatlanok). Az mindenesetre kérdéses, hogy meddig folytatódhat a felzárkózási folyamat, különösen a folyó mérleg gyorsan növekvı deficitje miatt, mégpedig megfelelı exportteljesítmény és versenyképesség nélkül. Másodszor a Magyarországra beáramló külföldi tıke éves adatai egyre nagyobb mértékben tartalmazzák a visszaforgatott nyereséget, amely az elmúlt években a teljes tıkebeáramlás mintegy kétharmadát tette ki.25 Ez megbízható jele annak, hogy a közvetlen nemzetközi tıke bízik a magyar gazdaság jelenlegi és jövıbeni versenyképességében. Ilyen szoros összefonódás csak Csehországban figyelhetı meg. Azok a nagyberuházások, amelyek az elmúlt években Szlovákiába áramlottak, nem érték el a break even point -ot, vagyis azt a szintet, ahol a vállalkozás nettó nyereséget realizál. Ezért az a kérdés, hogy mi lesz késıbb a nyereséggel, vagyis hogy repatriálják-e vagy újraberuházzák-e, egyelıre nyitott marad. Harmadrészt a külföldi tıke Magyarországon (és Csehországban is, a többi országban azonban nem) diverzifikált termelési bázist hozott létre, így ez a két gazdaság jobban ellen tud állni a konjunkturális hatásoknak, mint a többi átalakuló ország. Negyedrészt a külföldi beruházások megszilárdulásának (meggyökeresedésének) folyamata az egyre kiterjedtebb beszállítói hálózatnak köszönhetıen az elmúlt években lendületet kapott. Különösen az EU-csatlakozás óta nemcsak hazai kis- és közepes mérető üzemek kapcsolódtak be ebbe a hálózatba, hanem egyre több EU-ból érkezı kis- és középvállalkozás mutat élénk érdeklıdést az iránt, hogy ezekben a termelıi és szolgáltatói hálózatokban részesedést szerezzen. Ez a folyamat nemcsak a kis- és közepes vállalkozások nagy gazdasági, társadalmi és egyben politikai jelentısége miatt fontos, hanem azért is, mert ezáltal nı az adott vállalat termelési-szolgáltatási láncának versenyképessége, és kevéssé (kevésbé) lesz érzékeny az átmenetileg vonzónak tőnı telephelyváltási csábításokra a régión belül vagy akár globális viszonylatban is. Ötödször, az átalakuló országok között 13 milliárd dollárral (2006. év végi adat) Magyarország a legnagyobb tıkeexportır, Lengyelországot egyértelmően megelızve, ráadásul kétszer akkora állománnyal, mint amekkorával Csehország és Szlovákia együttvéve rendelkezik. A magyar mikrostruktúra viszonylagos fejlettsége (éllovas szerepe) ezen a területen is jól tükrözıdik. Az utóbbi idıben megszaporodtak azok a vélemények, miszerint Magyarország nemcsak hogy tartósan kibérelte a sereghajtó pozícióját, de még a gazdaság versenyképességével is súlyos gondok vannak. Egyrészt nincs közvetlen összefüggés a gyenge növekedés és a romló versenyképesség között (fıleg nem rövid távon). Másrészt a legtöbb szám ez utóbbi állításnak ellentmond. Általános tapasztalat, hogy a növekedés megtorpanása negatív hatással van a kivitelre. Ez azonban Magyarországon nem igazolódott be. Éppen ellenkezıleg, az export igen dinamikusan növekszik (minden további nélkül összemérhetı a többi átalakuló országgal, csakhogy sokkal jobb, technológiailag értékesebb és diverzifikáltabb struktúrában). A feldolgozóiparba irányuló beruházások a növekedés megtorpanásának évében, 2007-ben meglepı módon 24 százalékkal nıttek. Gyakorlatilag ez volt az egyetlen olyan szektor, amely az elızı évhez képest többet ruházott be, és az esetenként tetemesen visszaesı állami vagy állami kiadásokkal kapcsolatos beruházások negatív hatását kompenzálni tudta (a beruházások összesen 1 százalékkal nıttek). Az új EU-tagállamokkal folytatott kereskedelemben sincs nyoma csökkenı versenyképességnek. Ellenkezıleg, Magyarország a 2004-ben csatlakozott kilenc nemzetgazdasággal fennálló kereskedelmi mérlegét a évi mintegy 500 millió eurós deficitbıl 2007-ben több mint 1500 millió eurós többletbe tudta átfordítani. (Ha figyelembe vesszük a két új EU-tagállamot,

14 Bulgáriát és Romániát is, akkor a többlet 3,5 milliárd euró. Ez a többlet nagyobb, mint az Oroszországgal [2,6 milliárd euró] vagy a Kínával [3 milliárd euró] szemben fennálló hagyományos magyar deficit.) A múlt évben Magyarországnak minden új EU-állam viszonylatában pozitív volt a kereskedelmi mérlege. A Szlovákiával folytatott kereskedelemben például Magyarország ez elmúlt évben több mint 1 milliárd euró többletet ért el. Ez aligha értékelhetı a csökkenı versenyképesség jeleként, fıleg egy növekvı sztárral fennálló gazdasági kapcsolatban. Egy ország megítélése azonban nem csak az éppen elért makrogazdasági számoktól és nem is csak a mikrostruktúra teljesítıképességétıl függ. Vannak olyan tényezık is, amelyek hosszú távon befolyásolják egy-egy ország szerepét. Magyarország földrajzi fekvése nyugat és kelet, illetve észak és dél metszésvonalában jó lehetıséget kínál arra, hogy az ország a térség fordítókorongjává 26 váljon, valamint arra, hogy a kibıvült EU és az új szomszédsági politika keretében mélyebb regionális együttmőködés jöhessen létre. A média ezzel nem foglalkozott ugyan kiemelten, de Magyarország az elmúlt évtizedben és különösen az EUcsatlakozás után hallgatólagosan Európa legveszélyesebb régiójában a regionális stabilitás horgonyává vált. Ezt a szerepet egyetlen belpolitikai szereplı sem szabad hogy akár jelenleg, akár a jövıben kétségbe vonhassa vagy kalandor politika áldozatává tegye. És végül: a humán tıkérıl szóló statisztikák is az éllovas szerep máig élı és érezhetı következményeit igazolják. A magyar szakemberek az Európai Bizottságban a lakosságszámhoz viszonyítva messze az átlag felett képviseltetik magukat (mind számukat, mind munkájukat tekintve). De éppígy találhatunk rugalmas és tapasztalt magyarokat multinacionális vállalatok vezetıi pozícióiban, ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem az érintett cégek egész világot átfogó hálózatában is. A magyarok csekély hajlandósága, hogy külföldre menjenek munkát keresni, az elkövetkezendı évekre nézve szintén a fenntartható felzárkózási folyamat támaszaként értékelhetı. 7. Összefoglalás és kitekintés Az északkelet-, kelet-, közép- és délkelet-európai országok természetes és üdvözlendı tanulási és felzárkózási folyamata megszüntette, illetve nagymértékben relativizálta Magyarországnak az átalakulás kezdetén még egyértelmően meglévı éllovas szerepét. Ezáltal azonban erısödött a régió stabilitása, lehetıvé vált tíz átalakuló ország EU-tagsága, és mindezek eredményeként mind európai jogi-intézményi összefüggésben, mind pedig a multinacionális vállalatok globális hálózatában megszilárdult Magyarország pozíciója. Az egykori úttörı szerep elvesztéséhez azonban a dialektika evidens példájaként hozzájárult azoknak az átmeneti pozitív vívmányoknak a negatív strukturális hatása is, amelyeket más rendszerben és más keretfeltételekre dolgoztak ki, illetve ültettek át a mindennapos gazdasági tevékenységbe. Ezek a rendszerváltás pillanatában érvényüket vesztették, hatásuk azonban a késıbbiekre nézve is fennmaradt. Ezek a kedvezıtlen kísérıjelenségek számos vállalat esetében a nem a piaci viszonyoknak megfelelı magatartásban és nem utolsósorban a lakosság államhoz és jóléthez főzıdı mentalitásában is megmutatkoznak. Végül megvizsgáltuk azokat a részben durva gazdaságpolitikai hibákat, amelyek hozzájárultak a korábbi magyar pozíciók (vagy sokkal inkább a magyar imázs) statisztikailag kimutatható eróziójához. Mindezen változások ellenére a korábbi éllovas szerep számos eleme mikroszinten továbbra is bizonyítható. Bizonyítékot azonban erre nem az általános és konjunktúrafüggı makrostatisztikák, hanem sokkal inkább a finom struktúrák alapos elemzése szolgáltat. Az elınyök ezen a szinten felismerhetık és azonosíthatók, ami azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a gazdaságát tekintve ne lenne szüksége azonnali és átfogó cselekvések sorozatára.

15 A megkezdett reformok arra utalnak, hogy a politikai vezetés a könyörtelen valóság, különösen a példátlanul magas államháztartási deficit eredményeként ugyan megértette a kihívást. Azonban még kérdéses, hogyan és fıleg mennyire sikeresen reagál majd rá. A jövıbeni fejlıdés nyilván a szektorális politikák alapos kidolgozásától és sikeres megvalósításától függ, különösen az oktatás és nevelés, a kutatás, az egészségügy és a munkaerıpiac területén. Az adóterhek számottevı csökkentése is napirenden van, ami azonban csak akkor és úgy lehetséges, ha nem veszélyezteti az államháztartás megkezdett szanálását és a nemzetközi szereplık bizalmának szempontjából is létfontosságú konvergenciaprogramot. Az adócsökkentés mozgástere attól függ, mennyire sikerül megállítani, illetve felszámolni az igen széles körben elterjedt adócsalást, illetve hogy sikerüle jelentısen kiszélesíteni az adóalapot. További fontos kérdés a kiadások struktúrájának megreformálása, amely még ha a konkrét lépések ki is vannak dolgozva csak középtávon eredményez pozitív pénzügyi hatásokat. Kétségtelen, hogy a koraszülött jóléti állam szociális kiadásainak csökkentésével bıvíteni lehetne a pénzügyi mozgásteret. Itt azonban felmerül a kérdés, hogy ezért mekkora árat fizet a társadalom, illetve hogy a társadalom viselkedése szempontjából fenntarthatók-e a reformok, még inkább pedig a történelminek tekintendı felzárkózási folyamat. Most úgy tőnik, hogy a megfelelı fizikai és humán infrastruktúra megteremtése és a foglalkoztatottság lényeges növelése, vagyis a lakosság nagy tömegeinek a hivatalos munkaerıpiacra történı bevonása jelenti a jobb kitörési lehetıséget. A sikeres gazdaságpolitika legkockázatosabb tényezıi nem a szakpolitikai területeken vannak. A legnagyobb veszély a politika (helyesebben szólva bizonyos politikusok puszta hatalmi és bosszúállási mániája) által mesterségesen és tartósan kettéosztott magyar társadalomban, illetve abban keresendı, hogy gyakorlatilag lehetetlen egymástól eltérıen gondolkozó embereket egy asztalhoz ültetni, hogy az ország elıtt álló létfontosságú kihívásokat és feladatokat megtárgyalják. Még ennél is súlyosabb problémát rejtenek a tudatos vagy tudatalatti mentális szennyezés következményei, amit felelıtlen politikusok már sok éve őztek és még a mai napig is folytatnak. A fordulat elıtt aligha tudta valaki Magyarországon, hogy merre megy a hajó. Csak egyetlen dolog volt világos: ne vissza a tarthatatlan múltba. Ma a mozgástér a maga történelmi esélyeivel és világos játékszabályaival együtt 90 százalékban adott, világos korlátok közé rendezıdött. A NATO- és EU-tagság, valamint a nemzetközi munkamegosztás és tıkeáramlások sőrő hálója határozza meg Magyarország jövıjét (mint ahogyan a legtöbb átalakuló országét is). Ennek ellenére sok ember, politikusokat is beleértve, egy másik, illúziókkal teli világban él, amelynek megvalósíthatóságát rendkívül felelıtlen módon még rendszeresen hangoztatja is. A cselekvési kényszer óriási, a mozgástér viszont korlátozott (vagy nagyrészt adva van). Éppen ez a konstelláció felel meg leginkább a magyar alapmagatartásának és a történelmi tapasztalatoknak. Általában ugyanis a legnehezebb helyzetekbıl a legtöbbször a lehetı legjobbat sikerült kihoznunk. De ennek a fordítottja is igaz: mindig kudarcot vallottunk akkor, ha nagy volt a mozgásterünk, még inkább pedig ha abban az illúzióban ringattuk magunkat, hogy nagy a mozgástér, és megpróbáltunk ennek megfelelıen cselekedni. Egészen biztos, hogy Magyarország mint az európai integráció felelıs és jövıorientált tagja számára bıvül majd a mozgástér, és az EU politikájának alakításában intelligens és innovatív szerepet vállalhat (policy shaper status). Jóllehet a problémákat mindenekelıtt otthon kell megoldani, az EU és tagállamainak befolyása mégsem lebecsülendı. Elıször is a rövid távú, eltorzított és nemritkán felelıtlen, nem a valóságot bemutató napi hírek, illetve alaptalan katasztrófa-forgatókönyvek mellett nehéz tartós támogatást szerezni. Másodszor sokkal több figyelmet kellene szentelni a strukturális sajátosságoknak, jobban kellene támogatni azokat, hiszen ezek azok a tényezık, amelyekre hosszú távú, megbízható és bizalomra méltó együttmőködést lehet felépíteni. Harmadszor és talán ez a legsürgısebb az EU-ban minden erınek, álljanak a politikai

16 paletta bármelyik oldalán, a leghatározottabban és legvilágosabban el kellene határolódniuk a szélsıjobboldali, szélsıséges, az európai alapértékekkel egyetlen pontban sem összeegyeztethetı politikáktól, magatartásformáktól és aktivitásoktól. Az ilyen képzıdmények megtőrése nemcsak a sikeres felzárkózás és a fenntartható versenyképesség szempontjából jelent hazai kockázati tényezıt, hanem alapvetıen elbizonytalaníthatja az összeurópai stabilitást és békét is. Különösen egy olyan történelmileg, de a napi politikát tekintve is különleges földrajzi helyen, ahol az európai stabilitás regionális horgonyának szerepéért Magyarország is nagymértékben felelıs. Ma még nem lehet megbecsülni, hogy a magyarországi példátlan reformkényszer kizárólag a gazdaságpolitikai hibák következménye, vagy mennyiben vezethetı vissza a korábbi éllovas szerepbıl adódó hátrányokra is, amelyek egyre többet ártanak a vállalkozói magatartásnak és a társadalmi mentalitásnak, és automatikusan politikai támpontot jelentenek felelıtlen politikusok számára. Harmadik magyarázatként már csak az marad, hogy a látszólag elveszett, de a küszöb alatt még mindig meglévı éllovas szerep most éppen a felgyülemlett reformkényszerekben jut kifejezésre. Ha ez utóbbi megközelítésrıl van szó, akkor két fontos végkövetkeztetés vonható le. Az elsı, hogy a ma oly sikeres országok még elıtte állnak ennek a kihívásnak (vannak olyan jelek, amelyek erre látszanak utalni). A második, hogy Magyarország mind gazdaságilag, mind társadalmilag új minıségő kihívások elıtt áll, amelyeknek nemcsak hazai, hanem európai és globális összetevıi is vannak. Egy újbóli kísérleti laboratórium szerepe egyidejőleg egyedülállóan vonzó és nem kevésbé felelısségteljes kihívás. Nemcsak Magyarország számára, hanem a (volt) átalakuló országok, sıt gyakorlatilag valamennyi EU-tagállam számára is, amelyek legalább részben ugyanazokkal a problémákkal és dilemmákkal küzdenek, még ha a gazdasági teljesítmény és az egyéni jólét eltérı szintjein állnak is. 1 Jelen tanulmány a gazdasági átalakulás néhány aspektusára korlátozódik. A politikai modellek nem képezik a vizsgálat tárgyát. 2 Ismert tény, hogy az intézményi, politikai, gazdasági, társadalmi és mentális átalakulási folyamatoknak sorozatosan más az idıigénye. Ezenkívül különbséget kell tenni felszínes (és általában széles körben kommunikált) lépések, illetve alulról építkezı, szervesen kialakuló és tartósan meggyökeresedett struktúrák megjelenése között. 3 E tekintetben hivatkozhatunk a Bertelsmann Alapítvány új kezdeményezésére. Elhatározták ugyanis, hogy nemcsak a több mint 100 ország átalakulási folyamatának korábban megkezdett, nemzetközi összehasonlító vizsgálatát folytatják tovább, hanem új kutatást is elindítanak a 30 OECD-tagállam reformképességének megállapítására. Ez utóbbi eredményeit várhatóan még a nyár elıtt nyilvánosságra hozzák. Ezek elválnak majd az egyes országok fejlettségi szintjétıl, és a szokásos ranglistáktól részben lényegesen eltérı eredményeket fognak mutatni. 4 A nemzetközi gazdasági és szociológiai irodalom ismeri a késın jövés elınyeinek (late comer s advantage) fogalmát. Sokkal kevésbé van kutatva, illetve kidolgozva azonban az a folyamat, hogyan válhatnak az éllovas szerepbıl adódó elınyök az idı elırehaladtával és bizonyos politikai és gazdasági változások mellett mind az adott országban, mind pedig annak nemzetközi (regionális) környezetében hátrányokká, a fejlıdést gátló korlátokká (first comer s disadvantage). 5 Az összes többi szocialista ország a kemény valutákkal szemben egyértelmően kedvezıbb árfolyamon számolta el a transzferábilis rubelt (egy dollár az adott nemzeti valutában kifejezve kevesebbet ért, mint egy transzferábilis rubel). Legérdekesebben az egykori

17 NDK árfolyamrendszere alakult, ahol éppen annyi árfolyam volt, ahány termék, illetve ahány földrajzi relációja a külkereskedelemnek. 6 Egy olyan elmaradott földrajzi környezetben, amelyre egyre fokozódó fejlıdésbeli különbségek jellemzıek, az éllovas szerep aligha tartható fenn hosszabb ideig. Legjobb esetben is csak szigetek alakulnak ki, amelyeket mesterségesen tartanak fenn, miközben az adott elıny egyre kevésbé jelent utánzandó példát, sokkal inkább egy jövıbeni regionális konfliktus kirobbanásának alapját. 7 A jugoszláv államszövetség felbomlásakor a külföldi adósságot felosztották az egyes utódállamok között; a legnagyobb rész mégis Belgrádban maradt, különösen ami az államháztartás eladósodottságát és az egykori Jugoszlávia elmaradott részeinek (Montenegró, Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság és mindenekelıtt Koszovó) további finanszírozását illeti. 8 A különbség Magyarország és Lengyelország között is jelentıs volt. Részben politikai megfontolásokból, részben pedig a külföldi adósságállomány szerkezetére való tekintettel (többnyire nyugati kormányokkal szembeni adósságok) Lengyelországnak sikerült a felhalmozott hiányt a felére csökkentenie. Ezzel szemben a magyar tartozások külföldi, különösen japán bankokban összpontosultak. Hogy a bizalmat ne rombolja le, Magyarország úgy döntött, hogy tovább cipeli adósságát, és piacgazdasági alapon és módszerekkel fizeti azt vissza. 9 Más tényezık ellentmondani látszanak ennek a sorrendnek (rendelkezésre álló jövedelem és vagyon, a fogyasztás szerkezete, az ún. szürkegazdaság részesedése és szerepe stb.). 10 Azt a kérdést, hogy a belsı gazdasági reformok mennyiben áshatják alá az egypártrendszert, újra és újra a háttérbe szorították. A berlini fal leomlásával ez a kérdés lekerült a napirendrıl. Csak találgatni lehet, hogy az európai történelem egy esetlegesen másfajta kimenetele hogyan befolyásolhatta volna a növekvı gazdasági függetlenség és a fennmaradó politikai elvek közötti feszültséget. A Kínai Népköztársaság csaknem három évtizede ezen a fejlıdési pályán halad. 11 A legjobb és sajnálatos módon a legfájdalmasabb példát e tekintetben a volt Jugoszlávia szolgáltatja. Az évtizedeken át felépített elınyök, amelyek abból a pragmatikus nézetbıl származtak, hogy olyan megosztott Európában élünk, amelyben Jugoszláviának mint független államnak egyedülálló mozgástere van, pillanatok alatt elértéktelenedtek a mindenki számára ismeretes tragikus következményekkel. 12 Az adott mozgástérbıl biztosan ki lehetett volna hozni még valami jobbat is. Csakhogy erre nincs konkrét példa. Annál inkább van negatív tapasztalat arra vonatkozóan, hogy mennyire csekély mértékben használták ki a csehszlovák mozgásteret 1968 után (miközben a nemzetközi környezet jóval kedvezıbb volt, mint 1956-ban) vagy az NDK speciális helyzetét egy belsı rendszerváltás érdekében. 13 Csak átmenetileg, de nem gazdasági értelemben véve Jugoszlávia is ebbe a körbe tartozott (egyéni szabadságok, nyugati sajtó elérhetısége, tágabb külpolitikai mozgástér, vízummentes utazás). 14 Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában szakemberek ezrei foglalkoztak a Szovjetunió és szovjet dominanciájú európai országok jövıjével. Egyetlen olyan forgatókönyv sem ismert, amely a drámai fordulattal, illetve a dominóelmélet beteljesülésével és következményeivel foglalkozott volna. (Az ilyen szakembereket a

18 tudományos szakértıi, illetve politikai tanácsadó körök mind Keleten, mind Nyugaton azonnal kiközösítették volna.) 15 Az egy másik és mára már történelmietlenné vált kérdés, hogy mennyiben lehetett volna hatékonyabban felhasználni a külföldi pénzeket. Bizonyosan voltak hibák mind a magyar gazdaságpolitikában, mind pedig azon szők korlátokban, amelyeket a Szovjetunió és a KGST szabott. A külföldi eladósodás kiváltotta modernizáció pozitív hatásait azonban ma sem lehet tagadni. 16 Tény, hogy Magyarország külföldi eladósodottsága az elmúlt években jelentısen nıtt. A 47 milliárd euró nagyságú nettó adósság (2007. december végi állapot) az éves GDP-nek mégis csak kevesebb mint a felét, az éves exportnak pedig mintegy kétharmadát teszi ki. (Az átalakulási folyamat kezdetén ez három évi exportnak megfelelı mértékő volt.) Még fontosabb, hogy a nettó adósságnak csak alig több mint egyharmada esik a kormányra és a Nemzeti Bankra, kétharmadáért a vállalatok és egyre növekvı mértékben a lakosság magánhitelei a felelısek (csaknem két évtizeddel ezelıtt gyakorlatilag az egész adósságállomány kormányzati és Nemzeti Banki hitelekbıl állt). 17 A fordulat idején Nyugat-Európában az egy fıre jutó jövedelem 20 ezer dollár volt. Ennek az összegnek egynegyedét költötték szociális kiadásokra. A volt szocialista államok is egynegyedet költöttek szociális célokra, csakhogy 5000 dolláros egy fıre jutó jövedelembıl. Összehasonlításképpen: az egy fıre jutó jövedelem Latin-Amerikában is 5000 dollár körül volt (természetesen a nálunk tapasztalttól gyökeresen különbözı elosztási szerkezetben). Ebbıl az összegbıl csak 10 százalék erejéig lehetett szociális kiadásokat finanszírozni. 18 A japán modell nem talált visszhangra, az ázsiai szakemberek kezdeti kísérletei ellenére sem. 19 A széles körben elterjedt adócsalás mellett a dolgozók minimálbéren való hivatalos foglalkoztatása is ékes példája ennek a magatartásnak. 20 Magyarországon a jelenleg hivatalos nyugdíjstatisztikák alapján mintegy 500 ezer rokkant él, akik többségükben tovább dolgoznak, és rokkantnyugdíjat is kapnak, illetve adócsalást is elkövetnek (a többi elınyrıl már nem is beszélve, pl. ingyenes parkolás stb.). 21 A cseh gazdaság jobb teljesítménye szorosan összefügg az ottani jóval magasabb foglalkoztatási rátával. Magyarországnak valójában mindenekelıtt nem egy a mai körülmények között aligha finanszírozható adóreformra, hanem a munkaerıpiac alapvetı átalakítására van szüksége. 22 A kilencvenes évek második felében minden átalakuló országnak valóban végre kellett hajtania a gazdaságpolitikai korrekciót, még akkor is, ha nem követtek el súlyos hibákat. Már pusztán az átalakulási folyamat bonyolultsága és ellentmondásossága is elég volt ahhoz, hogy ezt a korrekciót kikényszerítse. 23 Ebbıl azonban nem következik automatikusan, hogy a felzárkózási folyamat megszakadt volna. Az eurózónához képest jóval magasabb inflációs rátának amelyet stabil, sıt felértékelıdı árfolyam kísér köszönhetı, hogy az euróban számított GDP gyorsabban nı, mint ahogyan az kizárólag az adott növekedési rátából következne.

19 24 Ez a szám tartalmazza a kis- és közepes mérető üzemek multinacionális vállalatok beszállítói hálózatán belüli szállításait is. 25 A évi elızetes adatok arra utalnak, hogy Magyarország az átalakulás óta elıször nettó tıkeexportırré vált. Ezt az elızı évekéhez képest jelentıs fordulatot mindenekelıtt a multinacionális vállalatok nagy összegő átutalásai (tıke- és nyereségtranszfer) táplálták (és természetesen a dinamikusan növekvı magyar tıkeexport is). Alaposan meg kell vizsgálni az okokat, hogy megtudhassuk, véletlenrıl, átmeneti problémáról vagy inkább nyilván kedvezıtlen trendváltásról van-e szó. A hivatalos várakozások 2008-ban ismét 5 milliárd eurós tıkebeáramlást valószínősítenek. 26 A Budapesten 2000 kínai nagyvállalat regionális központjának 2009 elejére tervezett létrehozása arra utal, hogy Magyarországnak az európai dimenziókon túlmutató lehetıségei vannak.

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2012. március 29-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Területi

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása. Bevezetési javaslatok a határ menti jó gyakorlatok országos szintő elterjesztésére

Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása. Bevezetési javaslatok a határ menti jó gyakorlatok országos szintő elterjesztésére Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása Bevezetési javaslatok a határ menti jó gyakorlatok országos szintő elterjesztésére TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése

Részletesebben

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

és gazdaságélénkítı csomagok a

és gazdaságélénkítı csomagok a 12. Elıadás Magyarországi nagyberuházások és gazdaságélénkítı csomagok a rendszerváltás küszöbén Papp Adrienn Tanársegéd 1 Nagyberuházások 1. Kıolajvezetékek kiépítése 2. Paksi Atomerımő 3. Autópályák

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A Fotex Csoport 2009. I-III. havi tevékenységét bemutató jelentését az IFRS elıírásainak megfelelıen készítette

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

2. Elızmények és alkalmazott módszerek

2. Elızmények és alkalmazott módszerek A magyar bútoripar megkülönböztetett szerepet tölt be a feldolgozóiparon belül. Az értékes és gazdag hagyományok, a magas képzettségi színvonal, a már korábban kiépült jelentıs kapacitás, a szállítási

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések

Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések Az adóbevételi elıirányzatok megalapozottsága a számvevıszéki ellenırzések tükrében Domokos László elnök Állami Számvevıszék (2012. június 7. Nemzetközi Adókonferencia) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK

SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK A DUNA STRATÉGIA HAZAI MEGBESZÉLÉSE ELÉ 1 Fleischer Tamás BEVEZETÉS A Bizottság 2009. október 22-én 14 érintett országot keresett meg a Duna Stratégia megindítására vonatkozó levelével.

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben