A technológia- és vállalkozásfejiesztés eszközei, az inkubátorok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A technológia- és vállalkozásfejiesztés eszközei, az inkubátorok"

Átírás

1 MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A technológia- és vállalkozásfejiesztés eszközei, az inkubátorok Az innováció alapú gazdaság fejlődésének alapját az önmegújító és együttműködési képességek adják, amelyek új termékek, új termelési és szervezési folyamatok létrehozásában vagy új piacok kialakításában jelentkeznek. Az induló innovatív vállalkozásokat piacéretté válásukig menedzsmenteszközökkel támogató intézmények az üzleti inkubátorok vagy inkubátorházak. Ezek az intézmények történetileg az USA-hoz kötődnek, divatossá válásukat azonban az Európai Unió innovációs törekvéseinek köszönhetik. A vállalkozások, sőt, régiók önfenntartó, folyamatos fejlődéséhez elengedhetetlen inkubátorházakról az amerikai példa alapján elmondható, hogy érdemes ezeket közpénzekből finanszírozni, hogy aztán munkahelyeket teremtsenek. A piacon megmaradó új vállalkozások nagy része a későbbiekben is a helyi közösségben tevékenykedik. Az inkubátorok sikerének, tanulási, fennmaradási képességének alapeleme a hálózatosodás, hálózati formájú önszerveződés. Tárgyszavak: Európa; inkubátorház; inkubátorok; technológiafejlesztés; USA; vállalkozói mentalitás. Társadalom technika innováció A tudomány technika társadalom összefüggéseivel foglalkozó STS-elméletek (Science-Technolgy-Society) szerint a technikára épülő fejlődés eredményezi a gazdasági növekedést és a társadalmi jólétet. A technika, a társadalom és a tudomány komplex, egymással szoros öszszefüggésben álló rendszert alkot. A technika társadalomba ágyazott, ami azt jelenti, hogy a fejlesztőmérnökökön túl a többi társadalmi szereplő értelmezési különbségei, párbeszéde, tárgyalássorozata révén alakul ki, és nyeri el végső működési és használati funkcióit. A technika (mint eszközök, berendezések és azok használatára, működésére vonatkozó tudás) tehát hat és visszahat. A technika azonban nem semleges, a technikák közötti választás egyben értékválasztás is, hiszen nem mindegy, hogy pl. milyen képességű és képzettségű társadalmi csoport jut

2 előnyhöz, és melyik kerül hátrányba adott technikai rendszer választása esetén egy adott munkahelyen. A komplex rendszerszemlélet az innovációra is érvényes. A különböző technikák technológiai rendszerekké, paradigmává, illetve rezsimmé fejlődnek, és erre épül rá a gazdaság. A piaci szereplők célja az, hogy minél jobb piaci pozícióba kerüljenek minden lépés egy további előnyös piaci pozícióhoz vezet, vagy lehetőleg új piacot nyissanak meg. Már nem a piaci előny fenntartása a cél, hanem újabb és újabb pozíciók megszerzése. A lépések visszafordíthatatlanok, hiszen a rendszerek dinamikus egyensúlyi állapotba kerülnek. A piaci előny innováció révén szerezhető meg. Az innováció új termék, új termelési, szállítási, szervezési folyamat, illetve új piaci pozíciót teremtő és új piacot megnyitó újítás, fejlesztés. Természetesen komplex hálót alkot, hiszen a fejlesztési értékesítési folyamat számos visszacsatolási kört tartalmaz, folytonos újraértelmezés, megerősítés, azaz tanulás formájában. A tanulás adott folyamat vagy tevékenység végzéséből, felhasználásból vagy összehasonlításból ered (learning by doing, learning by using, learning by comparing). A tanulás a szervezetek (vállalatok) számára végső soron az önmegújító képességet jelenti: tud-e a vállalat profilt váltani, és a régi technológiáit elhagyva újakat használni. Ilyen értelemben az innováció adott technológia szempontjából abba vagy illeszkedik, vagy azon túlmutat, újabb technológiai rendszert hozva létre. A sikeres piaci szereplők ilyen új rendszereket indítanak el. Természetesen a technológiák, a gazdasági szabályozás és a politikák rendszerjellege és nagyfokú komplexitása magával hozta a piaci szereplők versenyző együttműködését. Partnerségek, szövetségek alakultak ki, amelyek kölcsönös előnyöket hoznak a résztvevők számára. Ez magyarázza a hálózatosodást. A hálózatokban több erőforrás áll rendelkezésre, mint az egyéni szereplőknél, és együttműködésük hatékonysága is nagyobb, mint a piacé. Ha a nemzetgazdasági rendszereket az innovativitás szempontjából vizsgáljuk, az önmegújító képesség, azaz a tanulási képesség rendkívül fontos elem. Ezt fejlesztheti többek között minden hálózat, azaz a szereplők közötti minél több interakció, és támogathatja a gazdasági szabályozás és a speciális piaci környezet. Ezért váltak stratégiai jelentőségűvé az innovációt támogató, elősegítő elemek. Ezek közül alapvetően fontosak az inkubátorházak, amelyek nemcsak új innovációkat tartanak életben azok piacképessé válásáig, hanem új munkahelyeket teremtenek, illetve tanulási központként szolgálnak, új tudást hoznak létre.

3 Az inkubáció fogalma és az üzleti inkubátorok Kétségtelen, hogy az innovatív vállalkozások sikeréhez elengedhetetlen inkubátorok vagy inkubátorházak fogalma sokféleképpen értelmezhető. Bár az üzleti inkubátorok az Amerikai Egyesült Államokban nagyobb mértékben terjedtek el, mint Európában, a szó etimológiailag mégis az Óvilághoz köthető. Az incubatio magyarra belefekvésként fordítható, és az ókori álomjóslásnak arra a sajátságos formájára vonatkozik, amely abban állott, hogy a jóslatot keresők a templomban, friss áldozati állat bőrében töltötték az éjszakát, és az itt eleinte véletlenül megjelent, de később akarattal felidézett (szuggerált) képektől tették függővé terveiket. Mivel az inkubáció gyakran gyógyuláskéréshez kapcsolódott, ezért helye általában a gyógyítás görög istenének, Aszklépiosznak a templomában történt. A szó további jelentései: a zoológiában a tojások kiköltésének vagy a csíra kifejlődésének ideje a tojásban; a gyógyászatban a bekövetkezett fertőzés és a betegség kitörése közti idő. Ismeretes még a koraszülött babák táplálásához és gondozásához használt gép, amely fejlődésükhöz meghatározott ideig ellenőrzött körülményeket biztosít. Az üzleti inkubátorok induló vállalkozásokat segítenek abban, hogy túléljék a kezdeti, legsebezhetőbb időszakot. Az inkubáció nemcsak egy konkrét fizikai helyként, hanem számos dinamikus elem kölcsönhatásaként értelmezendő. Nemcsak több kezdő cég rendelkezésére bocsátott titkárságot és faxgépet takar, hanem szoros ellenőrzéssel járó menedzsmentet (hands-on management), pénzforrásokhoz való hozzáférést, főként magvető finanszírozás (seed capital fund) vagy üzleti angyalok (business angels) révén, jogi tanácsadást, know-how-t, valamint új piacokra való belépési lehetőséget. (A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület megfogalmazása szerint a magvető tőke a tervezett vállalkozás legkorábbi, rendszerint még előkészítő szakaszában nyújtott viszonylag szerény finanszírozás. Általában nem előzi meg különösebb gazdasági üzleti elemzés, célja inkább az üzleti terv kialakításának megalapozása.) Az üzleti inkubátor legfőbb célja tehát az, hogy ésszerű határidőn belül sikeres vállalkozások szülessenek, amelyek pénzügyileg életképesen hagyják el az inkubátort. Egy jó inkubátor jellemzői a következők: számos ígéretes induló vállalkozást foglal magában, támogatott vállalatai optimális sebességgel cserélődnek, a piaci versenybe belépő vállalatai nagy arányban maradnak életben;

4 erősíti az innovatív vállalkozási kultúrát, stabil kapcsolatokat épít ki az ipari vállalatokkal, kutatási központokkal és egyetemekkel, valamint olyan struktúrával rendelkezik, amelynek révén vállalkozásai könnyebben férnek hozzá a pénzügyi piacokhoz. Az üzleti inkubátorok története A globalizálódó világ követelményeinek megfelelően az üzleti inkubátorok mennyiségben és minőségben is erőteljes növekedésnek indultak; az Európai Bizottság jelentése szerint az 1980-ban mért 200 helyett napjainkban már közel 3000 inkubátor működik. A legelső inkubátorok az 1950-es években az Amerikai Egyesült Államokban, közelebbről New York-ban és Michigan állam Batavia városában jöttek létre, azzal a céllal, hogy (gyárbezárásokat követően) hanyatlásnak indult ipari területeket élesszenek újjá. Szolgáltatásaikat eleinte mindenféle ipari és szolgáltatóvállalatnak nyújtották, így kevés vagy minimális szintű technológiát használó üzemek is kihasználhatták a vállalatvezetési és finanszírozási lehetőségeket. Az 1970-es években már inkubációs programok is megindultak. Az 1980-as évekig azonban kevés inkubátor tekintette az inkubációt külön iparágnak. Európában 1975-ben az Egyesült Királyságban jött létre az első inkubátor, mégpedig a brit acélművek leányvállalatának megalakulásával. A British Steel Industry (BSI) nevű vállalat kifejezetten bezárt acélgyárak helyén kezdte meg működését. Az üzleti inkubátor koncepciója hasonló fejlődési pályát írt le mindkét kontinensen. Kezdetben a regionális gazdaságok fejlesztésében játszanak alapvető szerepet, ugyanis diverzifikált ipari szolgáltató területet hoznak létre. Később viszont már a regionális versenyképességet növelik technológiai vállalatok támogatásával. Ezen profil miatt alakítanak ki egyre szorosabb kapcsolatokat felsőoktatási intézményekkel és állami kutatóintézetekkel. A Berlini Egyetem például azért hozta létre az első német inkubátort 1983-ban, hogy kutatási eredményeit az ipari vállalatok könnyebben tudják hasznosítani. Franciaországban 1985-ben jött létre az első inkubátor, a Sofia-Antipolis Technológiai Parkban. Az üzleti inkubátorok típusai Napjainkra az inkubátor fogalma kibővült, és különböző célokkal létrehozott vállalkozásfejlesztő szervezeteket takar. Ezek feloszthatók a

5 szponzoraik típusa, illetve céljaik alapján; ez utóbbi valószínűleg közelebb áll a gazdasági valósághoz. Általánosságban elmondható, hogy minden inkubátor speciális hiányt igyekszik megszüntetni. Ebből a szempontból három fő és két specifikus típusú inkubátor különböztethető meg. 1. A vegyes inkubátorok főként valamilyen piaci hiányt pótolnak. Elsősorban új vállalkozásokat indítanak, másodsorban pedig munkahelyet teremtenek. Általában minden iparággal foglalkoznak. 2. A gazdaságfejlesztő inkubátorok regionális vagy helyi fejlődési egyenetlenséget igazítanak ki, elsődleges céljuk az elmaradt területek regionális fejlesztése, másodlagosan pedig a gazdaság élénkítése. Gyakorlatilag minden ágazatban megjelennek. 3. A technológiai inkubátorok a vállalkozási kedvet igyekeznek felerősíteni. Elsődleges céljuk a vállalkozásélénkítés, másodlagos pedig az innováció ösztönzése, az induló és érett technológiai vállalkozások támogatása. A kilencvenes években váltak divatossá, és általában technológiai orientációjúak, például információtechnológiával, számítógépes beszédtechnológiával, biotechnológiával stb. foglakoznak. 4. Újabb keletűek a társadalmi inkubátorok, amelyek célja valamilyen társadalmi hiány megszüntetése, például hátrányos helyzetű munkavállalók (fogyatékosok, minimálbérből élők, alacsony szakképzettségűek, hosszú ideje munkanélküliek vagy politikai menekültek) foglalkoztatásának támogatása, társadalmi integrációjuk elősegítése. Ilyen vállalkozások főképpen a non-profit szektorban találhatók. 5. Szintén újabb keletűek az alapkutatási inkubátorok, amelyek nevükből eredően az alapkutatást kötik össze az inkubátorok innovációtámogató munkájával. Fő céljuk a kutatás-fejlesztés, másodlagosan pedig az eredmények minél szélesebb körű elterjesztése. Kifejezetten a csúcstechnológia területén működnek. A tengerentúli inkubátorok alapvető elemei Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 650 inkubátorház működik, egységenként 16 támogatott vállalkozással derül ki az amerikai inkubátorok egyesületének jelentéséből. Egy vállalkozás piaci érettségé-

6 hez körülbelül három év szükséges, ez egyben az inkubátorban töltött átlagos idő is. Az amerikai inkubátorok egynegyede technológiai inkubátor, 5%-uk regionális fejlesztéssel foglalkozik, 61%-uk vegyesnek tekinthető. A technológiai inkubátoroknak a fele van állandó kapcsolatban valamely egyetemmel. Többségüket 1984 és 1994 között hozták létre, főként állami finanszírozással. A technológiai inkubátorok például éves működési költségük 83%-át az állam segítségével fedezik. A közel húsz éve alapított inkubátorházak még most sem értek el 100%-os megtérülést, vagyis az innováció támogatásának ez a módja rendkívül költségigényes, ezért hosszú távú, stratégiai jellegű beruházásnak tekintendő. Az amerikai inkubátorokkal kapcsolatosan a következő tapasztalatok fogalmazódtak meg: a technológiai inkubátort vezető menedzser ideális esetben pénzügyi biztonságot is nyújt az érlelődő vállalkozásoknak, nemcsak konkrét vállalkozási tanácsot ad; általában minden harmadik induló vállalkozás részesül támogató üzleti finanszírozásban, amely az esetek nagy százalékában nem magvető tőke vagy üzleti angyalok által nyújtott pénz, hanem külső források által biztosított támogatás; egy átlagos inkubátorban kifejlődő vállalkozás által teremtett munkahely létrehozásának költsége mintegy 1100 dollárra tehető. (Ezt többnyire teljes egészében az állam fedezi.) Az elemzők ezt az ottani viszonyokhoz képest alacsonynak tartják, és főképp a vállalkozások nagy túlélési arányaival magyarázzák; a piacon megmaradó vállalkozások 84%-a a helyi közösségben marad, nem vándorol el; a technológiai inkubátorokból kikerülő cégek túlélési esélyei 90%- osak, a vegyes és gazdaságfejlesztő inkubátorokéi valamivel rosszabbak: 87, illetve 86%-osak; inkubátoronként átlagosan 16 induló vállalkozás működött, átlagosan 132 munkavállalóval; a piacképessé érett vállalkozások ezzel szemben átlagosan 240 embernek adtak munkát; fontos tevékenység a hálózatépítés, a bekapcsolódás hálózatokba: az induló vállalkozások 75%-a vette fel a kapcsolatot más induló inkubátor-vállalkozással, míg az érett vállalkozásoknak a 45%-a kereste meg az inkubátor ügyfeleit; az inkubátorházak az onnan kilépő, érett vállalkozásokkal azonban általában egyedi módon tartják a kapcsolatot, nincsen kidolgozott ügyrendjük ezen a téren.

7 Európai helyzetkép Európában általában országonként eltérő céllal működtetnek inkubátorházakat. Belgiumban és Spanyolországban azzal a céllal, hogy az ország vonzó legyen a multinacionális vállalatok számára, Németországban az innovatív vállalkozások megteremtése érdekében, Franciaországban és Hollandiában pedig az egyetemek és az iparvállalatok kapcsolatának az erősítése céljából. Ezen felül, természetesen, maga az Európai Unió is kidolgozott egy inkubátorházakra vonatkozó koncepciót ben indította meg az európai üzleti innovációs hálózatokra vonatkozó programját, amelynek eredményeképpen 20 országban mintegy 150 üzleti innovációs központ (Business Innovation Centre, BIC) kezdte meg a működését. Az EU regionális politikájának részeként létrehozott BIC-központok olyan szakmai szervezetek, amelyek konzultációt nyújtanak, részt vesznek a technológiatranszferben (azaz átadják, terjesztik a technológiákat és az azokkal kapcsolatos ismereteket), valamint kis- és középméretű innovációs vállalatok számára szerveznek különféle oktatási programokat. Céljuk az, hogy kifejezetten hanyatló ipari területen segítsék az innovatív és/vagy nemzetközi színtérre lépő vállalatokat. Egy felmérés szerint a BIC-központok 78%-a lát el az inkubátorházakhoz hasonló feladatokat. Az inkubátorházakkal összehasonlítva tehát működő, érett vállalkozásokkal is foglalkoznak, nemcsak frissen indulókkal. Céljukat tekintve gazdaságfejlesztő inkubátorok, hiszen fejlettségbeli regionális különbséget igyekeznek csökkenteni. Egyes gazdasági elemzések szerint kevésbé eredményesek, ugyanis csupán elegáns környezetet biztosító, jól menedzselt csúcstechnológiai műhelynek tekinthetők. Az inkubátorházakkal kapcsolatban Európában általánosságban véve háromféle elképzelés él, az angolszász, a német és a latin koncepció. Az angolszász modellt Anglia és Finnország alkalmazza. A szigetországban mintegy 40 technológiai park működik, és a brit szakértők ezek sikerét nem az egyetemekhez, hanem a nemzetközi repülőterekhez való közelséggel, továbbá jó minőségű épületekkel és négycsillagos szállodákkal magyarázzák. Az inkubátorok profitorientáltságát jól szemlélteti az a statisztikai adat, amely szerint az ország technológiai parkjainak 35%-át könyvelő cégek, biztosítótársaságok és más pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások tették ki. A legnagyobb sikertörténet a Cambridge Tudományos Parké (Cambridge Science Park). A 70-es években alapított innovációsegítő szervezet azonban nem azért vált je-

8 lentőssé a brit gazdaságban, mert a prominens iskola diákjai elméleti tudásukat ügyesen kamatoztatták a vállalkozások terén, hanem éppen fordítva, az iskola hírneve késztette arra a csúcstechnológiai vállalkozókat, hogy annak közelébe települjenek. Felmérések igazolják, hogy sokuknak semmiféle kapcsolata nincsen az oktatási intézménnyel. Finnország inkubátorai főként az EU-csatlakozást követően indultak fejlődésnek. Körülbelül egyenlő arányban oszlanak meg a vegyes, a gazdaságfejlesztő és a technológiai inkubátor típusa között. A technológiai inkubátorok általában szoros kapcsolatot alakítanak ki az egyetemi kutatórészlegekkel. Bár a vállalkozói létformának meg kellett küzdenie azért, hogy a tudományos kutatói karrier megfelelő vetélytársa lehessen, a finn inkubátorok mint társadalmi inkubátorok jelentős szerepet játszottak (és játszanak ma is) a vállalkozások fejlesztésében. A német modell példaországai Németország és Ausztria. Németországban körülbelül 300 inkubátorközpont van, amelyek non-profit szervezetként végzik a munkájukat. Feladatuk sokrétű, nemcsak üzleti inkubátorként, hanem technológiai és innovációs központként is működnek. Fő céljuk a regionális gazdaság fejlesztése hanyatló iparterületeken, a munkanélküliek vállalkozásainak támogatása, valamint a technológiatranszfer elősegítése. Az induló vállalkozások zöme, 77%-a technológiai jellegű. Az üzleti inkubátorházak évente körülbelül 1000 induló vállalkozást segítenek, és az átlagos inkubációs idő 3-tól 7 évig terjed. Itt is nagy arányban maradnak meg a piacon a kilépő vállalatok. Ausztria Karintia tartományában virtuális inkubátorház kezdte meg működését, amely nevének megfelelően online segítséget nyújt például a pénzügyi tanácsadás, a menedzsment, a marketing területén, videókonferenciákat szervez stb., és az ingatlanköltségekből ily módon megtakarított pénzt mint magvető tőkét fordítja a vállalkozások fejlesztésére. A latin modell természetesen Dél-Európára jellemző, ahol elsősorban az Európai Unió BIC központjai működnek. Itt az inkubáció elsősorban a regionális fejlesztést szolgálja. A francia AFNOR szabványügyi szervezet egyébként egységes definícióval látta el a tevékenységet. Eszerint az üzleti inkubáció induló vállalkozások fogad és helyez el, megosztott szolgáltatásokat, többek között vállalatirányítást nyújt nekik, és figyelemmel kíséri az éretté váló cégek piacra lépését is. Inkubáció, vállalkozás és induló finanszírozás Visszatérve az alapvető összefüggésekhez, az inkubáció, a vállalkozás (vállalkozói szemlélet) és az induló vállalkozások finanszírozása közötti összefüggések a következőképpen ragadhatók meg.

9 A vállalkozói szellem Európában még mindig igen ritka dolog. A vállalkozásszegény környezet csökkenti az inkubációban részesülő vállalatok számát, és kedvezőtlenül befolyásolja azok túlélési esélyeit is. Az inkubátoroknak ezért kell többek között vállalkozásfejlesztő szerepet is betölteniük. Az európai inkubátorok gyorsan indultak fejlődésnek, de főként a non-profit területhez kapcsolódtak, regionális gazdaságfejlesztő funkciójuk révén. A nagykönyv szerint működő inkubátoroknak azonban kifejezetten a gyorsan növekvő, sok munkahelyet teremtő vállalkozásokat érdemes támogatniuk. Az üzleti angyal hálózatok pénzügyi támogatást és szoros menedzsmentet biztosítanak az induló vállalkozásoknak. Befektetéseiknek túlnyomó része (90%-a) magvető tőke. Fejlődésüknek Európában az szabhat gátat, ha kevés a jó innovációs projekt vagy ha éppen a vállalkozásfinanszírozó vállalkozások gyengék. Elemzések szerint nem kellően fejlett az induló vállalkozások finanszírozása; az inkubátoroknak több mint a 60%-a nem tudja tőkével támogatni vállalkozásait, és mindössze 10%-uknak sikerült részvénytársasággá átalakulnia. A három itt vizsgált tényező közötti összefüggés nagyjából az 1. ábrán látható módon modellezhető. inkubátor (2) (1) (3) vállalakozások technológiai vállalatok üzleti angyalok hálózatai 1. ábra A vállalkozó szellem, inkubáció és az üzleti angyalok hálózata közötti dinamikus kapcsolatrendszer Az inkubátorház vállalkozásokat támogat (1. kapcsolat). Az üzleti angyal hálózatok vagy az inkubátorban növekvő vállalkozásokat támogatják (2. kapcsolat), vagy pedig a piacra lépő vállalkozásokat (3. kapcsolat). A szélesebb vállalkozási kör egyre több új technológiai vállalatot szül (4. kapcsolat), ez pedig jótékonyan hat az adott terület társadalmi-

10 regionális fejlődésére. Ez a fejlődés köre, hiszen az amerikai példa alapján bebizonyosodott: egyre több új technológiai cég egyre több új vállalkozást hoz létre (5. kapcsolat). Ezek egyben újabb inkubátorokat hívnak életre, amelyek vállalkozásai reális időn belül önfenntartóvá válnak (6. kapcsolat). Így nő az inkubátorok hatékonysága, és egyre nagyobb mértékben adnak lehetőséget tagjaiknak hálózatok építésére. Az amerikai tapasztalatok legfontosabb tanulsága az európai döntéshozók számára az, hogy érdemes az inkubátorházakat közpénzből is finanszírozni, mivel azok munkahely-teremtő hatása jó. Második feladat az inkubátorházak tevékenységének egységesen magas színvonalra emelése. További eszközökként a benchmarking, a legjobb gyakorlatok átadása-átvétele, valamint a hálózatépítés ajánlatosak. Az Európai Unió vállalkozásélénkítő politikája magában foglalja az inkubátorházak fejlesztését (magvető tőkével és kockázati tőkével) segítő üzleti angyal hálózatok támogatását. A tagállamok inkubációs gyakorlatát benchmarking eszközzel vizsgálják, annak érdekében, hogy a legjobb technikákat, finanszírozási módszereket széles körben elterjeszthessék, és ezáltal az inkubációt népszerűsítsék. Meg kell végül említeni, hogy az Európai Bizottság felhatalmazásával hat ország innovációs szervezete és kockázati tőke társasága technológiaértékelő módszertant dolgozott ki, amelynek alapgondolata az, hogy a kockázati tőkét kölcsönző befektetők képesek legyenek az öszszes lehetséges kockázat meghatározására és elemzésére; beleértve a piaci, a fejlesztési, az üzleti modellre vonatkozó, a versenyhelyzetből fakadó, valamint a menedzsment kockázatokat. Ezen felül magukra az innovatív projektekre vonatkozóan is elkészült egy értékelési módszertan. Az Európai Unió is felismerte a vállalkozóbarát, innovatív gazdaság kialakításának szükségességét, és igyekszik egyszerű, vonzó innovációpolitikát kidolgozni, különös tekintettel a kis- és középvállalatok finanszírozását szolgáló kockázati tőkére, és a vállalkozói kockázatvállalás előtt álló akadályok elmozdítására. Összeállította: Vörösné Estók Éva Aernoudt, R.: Incubators: Tool for entrepreneurship? = Small Business Economics, 23. k. 2. sz. szept p Malanowski, N.: Unternehmensnetzwerke zur Nachhaltigkeit als innovativer Prozess. = Zeitschrift für wirtschaftlichen Fabrikbetrieb, 99. k. 9. sz p

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Az üzleti angyalok köztünk vannak. Dr. Makra Zsolt Üzletfejlesztési menedzser, INNOSTART NÜIK Projektvezető, Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat

Az üzleti angyalok köztünk vannak. Dr. Makra Zsolt Üzletfejlesztési menedzser, INNOSTART NÜIK Projektvezető, Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat Az üzleti angyalok köztünk vannak Dr. Makra Zsolt Üzletfejlesztési menedzser, INNOSTART NÜIK Projektvezető, Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat Bevezetés Kockázati tőke (venture capital): olyan sajáttőkebefektetések,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló

Részletesebben

A Trimarán Üzletfejlesztési Program bemutatása

A Trimarán Üzletfejlesztési Program bemutatása A Trimarán Üzletfejlesztési Program bemutatása Dr. Fehér Arnold Stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadó Convincive Consulting A Trimarán koncepció Egy technológiaintenzív vállalkozás indításához három

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu Horgos Lénárd M27 ABSOLVO HVCA-MISZ-M27 2012-09-06 Tartalom Mikor és milyen forrást tudok igénybe venni az innovációs projektemhez? És utána? Az üzleti modellek és a felkészülés kérdései A paradicsom színre

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Spin-off vállalkozások menedzsmentje. www.europeanspinoff.com

Spin-off vállalkozások menedzsmentje. www.europeanspinoff.com Spin-off vállalkozások menedzsmentje Magyar Spin-off és Start-up Vállalkozások Szövetsége www.europeanspinoff.com Péter Ferdinandy, MD, PhD, MBA CEO Pharmahungary Group, Szeged, Budapest, Hungary e-mail:

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A VÁLLALATOK ÉLETÉT MEGHATÁROZÓ ÁTFOGÓ GAZDASÁGI IRÁNYZATOK. Inkubátorházak az Európai Unióban. 850 inkubátorház, 40 ezer új munkahely

A VÁLLALATOK ÉLETÉT MEGHATÁROZÓ ÁTFOGÓ GAZDASÁGI IRÁNYZATOK. Inkubátorházak az Európai Unióban. 850 inkubátorház, 40 ezer új munkahely A VÁLLALATOK ÉLETÉT MEGHATÁROZÓ ÁTFOGÓ GAZDASÁGI IRÁNYZATOK Inkubátorházak az Európai Unióban Európa üzleti inkubátorai évente közel 40 ezer új munkahelyet teremtenek, emellett az új ötletek üzleti alapra

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011 1 I. Működési filozófia Továbbra sem változik : Működési, szolgáltatási területünkön mi vagyunk a legnagyobb helyi kompetenciával és a legszorosabb ügyfélkapcsolatokkal rendelkező

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése

Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése 2009. május 25. 1. Számviteli beszámoló 1.1. Mérleg adatok E Ftban Tételszám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév a b c d 1 A. Befektetett eszközök

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Felhívás azonosító jele tervezett ideje GINOP-14-1.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról

A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról A civil szervezetek többforrású finanszírozásáról Kutatási tapasztalatok www.tukorterem.hu A kutatásról Elsődleges célcsoport: gazdálkodó klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok és egyesületek)

Részletesebben

Mi is az a vállalkozói inkubátor?

Mi is az a vállalkozói inkubátor? Mi is az a vállalkozói inkubátor? A kezdő vállalkozóknak ebben az erős versenypiaci környezetben egyáltalán nem könnyű a dolguk. A nagy cápákkal ellentétben, kik külföldi részvétel-, szilárd üzleti háttér-,

Részletesebben