Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával SZILÁGYI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával SZILÁGYI"

Átírás

1 Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával SZILÁGYI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Készítette: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda Szilágyi, 2006

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Előzmények és módszertan A település általános jellemzése Földrajzi és demográfiai helyzet A település elhelyezkedése és területe Természeti adottságok Népességi adatok Népmozgalom Foglalkoztatási helyzet Gazdasági helyzet bemutatása Ipar Mezőgazdaság Tercier szektor Vállalkozások helyzete Idegenforgalom, turizmus Műszaki infrastruktúra Humán infrastruktúra Oktatás Orvos ellátottság Közművelődés Szociális ellátórendszer Civil társadalom Környezet állapota Légszennyezés, a levegő minősége Felszín alatti és feletti vizek állapota Talaj minősége Kiemelt problémák Korábbi fejlesztési tervek bemutatása SWOT elemzés Problémafa A település összefoglaló elemzése Jövőkép Fejlesztési ötletek, integrált projektek Mellékletek EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

3 Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum Szilágyi község gazdaságfejlesztési programja, amely a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) megbízásából, a Magyar Köztársaság Szülőföld Alap támogatásával készült. A VIFÓ által benyújtott pályázat célja volt, hogy a településszintű gazdaságfejlesztési programhoz mely Nyugat Bácska három településének, Doroszló, Kupuszina, Szilágyi fejlesztési lehetőségeit tartalmazza támogatást nyerjen. A pályázati tevékenységek indoklása szerint: Nyugat Bácska egy sajátos kistérség, amelyben a mezőgazdaságnak és az iparnak jelentős hagyománya van, valamint Jugoszlávia szétesése előtt földrajzi helyzete is előnyös volt. A térség gazdasága az elmúlt 15 évben visszafejlődött, a munkanélküliség aránya Vajdaság más területeihez viszonyítva is magas. Ezért lenne szükséges egy gazdasági fejlesztési tervre, amely külön figyelembe venné a környéken élő kb. 25 ezres lélekszámú magyar közösség helyzetét, lehetőségeit valamint gazdasági felzárkózását. A program célja, hogy a Nyugat Bácskai régió, valamint azon belül az adott település helyzetének, problémáinak ismeretében, annak adottságaira alapozva kijelölje fejlesztésének közép távú fő irányait és átfogó céljait. A helyzetfeltárásra építve került kidolgozásra a település fejlesztési programja, melyek a jelenlegi helyzet ismeretében kijelölt fejlesztési irányok, célok és prioritások alapján már konkrét intézkedéseket is megfogalmaznak. A sikeres felzárkózáshoz és a harmonikus fejlődéshez elengedhetetlen egy olyan terv megléte, amely számba veszi a település lehetőségeit, a fejlesztési potenciálokat és strukturált formában fogalmazza meg a fejlesztési igényeket és a várható intézkedéseket, amely ezeket koordinálja és egységes keretbe foglalva, sikeresen párosítja a lehetőségekkel. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

4 A program kidolgozását az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda végezte. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a program a térség lakosságának, civil szervezeteinek hozzájárulásával készüljön el. Különösen igaz ez a települések helyi közösségeinek vezetőire (polgármestereire) nézve, így növelve a program megvalósítása iránt érzett felelősségüket. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészült anyag gyakorlat és megvalósításorientált legyen, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a megvalósításhoz kötődő részek pontos, konkrétumokat tartalmazó kimunkálására. A helyzetfeltárás február közepén kezdődött, és március végén helyszíni egyeztetéssel fejeződött be. A program április elejére készült el. A településfejlesztési program elkészült, azonban az igazi munka csak most kezdődik. Reméljük, cégünk nem csak a program kidolgozásában vehetett részt, hanem módunk lesz a megvalósítási folyamatot is elősegíteni, katalizálni, hiszen ez a munka legizgalmasabb szakasza. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a térség valamennyi helyi közösségi vezetőjének, jegyzőjének, szakembereinek, civil szervezetek képviselőinek, pedagógusoknak, vállalkozóknak és gazdáknak, akik aktív együttműködésükkel, ötleteikkel, elképzeléseikkel mindvégig segítették, és nagymértékben megkönnyítették munkánkat. Köszönet illeti továbbá Pelt Ilonát, Komáromi Irént, Balla Tibort, Péter Istvánt, Hodovány Attilát, akik segítségünkre voltak, s ötleteikkel, értékes gondolataikkal is előre vitték munkánkat. Külön köszönet illeti Diósi Violát, akiben egy a térség fejlesztéséért elkötelezett szakembert ismerhettünk meg, és aki a munka valamennyi fázisában részt vett, helyismeretét, valamint értékes tapasztalatait bocsátotta rendelkezésünkre. Marsalkó Pál Ügyvezető EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

5 Előzmények és módszertan A helyzetfeltáró munkafázisban a feladat a település fejlesztési programját megalapozó információk beszerzése volt. Sajnos a munka folyamán nem tudtunk sem biztos statisztikai felmérésekre, sem már meglévő tervdokumentumokra támaszkodni. Mivel hatékony, a település adottságaira ténylegesen építő, a problémáira reagáló fejlesztési program csak a település tényleges helyzetének alapos ismerete alapján készíthető, igyekeztünk minden releváns adatot személyesen beszerezni. Jelen esetben az adatok megszerzésében illetve pontosításában a települések körében elvégzett kérdőíves felmérésre és a Statisztikai Hivatal adataira tudtunk támaszkodni. A helyzetelemzés legfőbb célja, hogy megalapozza a kistérség problémáira (vagy legalábbis azok egy részére)a válaszokat, megoldásokat kínáló gazdaságfejlesztési program kidolgozását, ezért lényegesnek tartottuk, hogy az elemzés mindenképpen stratégiai szemléletű legyen. Ez azt jelenti, hogy túl kell mennie a statisztikai adatok egyszerű felsorolásán és elemzésén, rá kell mutatnia a kistérség legfontosabb problémáira, illetve szükségleteire, mivel véleményünk szerint csak ilyen jellegű információkra támaszkodhat egy hiteles fejlesztési program. Éppen ezért az anyagban hangsúlyos szerepet kap a kistérség stratégiai erősségeinek és gyengeségeinek, a környezeti lehetőségeknek és a kistérség fejlődését esetlegesen gátló tényezőknek a felmérése, amelyből származó információkat összefoglalóan tartalmazza a SWOT analízis. Kiemelkedően fontosnak tartottuk a partnerség elvének teljes megvalósulását is. Egy stratégiai program, egy településre vagy egy egész régióra vonatkozóan nem lehet alapos és sikeres a helyi szereplők, a társadalom és a gazdaság aktív résztvevőinek konszenzusa nélkül. Ezért arra törekedtünk, hogy minden érintettet (önkormányzati, intézményi dolgozók, vállalkozók, non profit szervezetek EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

6 képviselői, és minden egyéb releváns szereplőt) bevonjuk a munkálatokba és lehetőséget biztosítsunk a véleményük kifejezésére, annak beépítésére a tervdokumentumba. A partnerség és a konszenzus nem csak azért fontos, hogy megismerjük a helyben élő és működő szereplők, csoportok igényeit és szükségleteit, hanem azért is, hogy a dokumentumban tükröződjenek a helyi emberek elvárásai, konkrét javaslatai és igényei. Tekintettel a rendelkezésre álló idő rövidségére a helyzetelemzés készítése során az érintettek bevonásának leghatékonyabb módjának a munkamegbeszéléseket tartottuk. A munka során a településeken két munkamegbeszélés került megszervezésre: az egyik keretében a térségbe tartozó települések polgármesterei mondták el elvárásaikat, véleményüket, javaslataikat, míg a másik általunk lakossági fórumnak nevezett megbeszélésen a vállalkozók, intézmények vezetői, gazdák és civil szervezetek vettek részt és nyilváníthattak véleményt. Szerbia és Montenegróban ma a programozás feltételrendszere, környezete, információs háttere sajnos még meglehetősen kezdetleges. Ez már a helyzetfeltárási szakaszban is okozott nehézségeket, azonban a dokumentum jellege miatt a problémák legélesebben a program kidolgozásakor merültek fel. Az alábbiakban röviden áttekintjük a programozást leginkább nehezítő tényezők legfontosabb csoportjait: A finanszírozás, a forrásoldal tisztázatlansága Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy már rövid távon 1 2 éves távlatban sem lehet egyértelműen meghatározni a program megvalósítására potenciálisan rendelkezésre álló forrásokat. Ez alapvető különbség az Európai Unióban készülő programozási dokumentumokkal szemben, amelyek esetében a dokumentumok kidolgozásának az egyik meghatározó kiindulópontja a felhasználható források nagyságának, valamint a felhasználás általános feltételrendszerének ismerete. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

7 A finanszírozási források rendkívüli korlátossága A jelenlegi helyzetben a regionális szintre történő decentralizáció gyakorlatilag nem létezik: a régiók szintjére decentralizált források nagysága csak töredéke annak, ami fejlesztési célokra rendelkezésre áll és messze nincs összhangban az EU források hatékony felhasználásához szükséges regionalizációs elvekkel sem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár komplex a település társadalmigazdasági fejlesztését célzó program került kidolgozásra, ennek megvalósítása a tervezhető finanszírozási források jelenlegi nagyságrendje mellett nem tekinthető reálisnak. A források jelenlegi szintje leginkább csak előkészítő jellegű feladatok végrehajtására és demonstratív jellegű projektek megvalósítására elegendő. Az EU csatlakozás nyomán várható változások A munkamódszert meghatározó alapelvek egyike az, hogy olyan anyag készüljön, amely EU konform és a csatlakozást követően is alkalmas a fejlesztések megalapozására. Ugyanakkor jelenleg csak nagyon kevés konkrét információ áll rendelkezésre abban a tekintetben, hogy pontosan milyen feltételekkel, milyen nagyságrendben juthat Szerbia és Montenegró forrásokhoz a csatlakozási tárgyalások elindulását, majd a csatlakozást követően. Egyenlőre forrás csak a HUROSCG/05/01 Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program keretében érhető el a CARDS társfinanszírozásával. Részletesebben ld. 1. sz. Melléklet. Monitoring indikátorok alkalmazása, adathiány További nehézséget jelentett a programozás során, hogy számos a települések fejlesztése szempontjából fontos területen nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ami megnehezíti a monitoring mutatók rendszerének kialakítását. A források rendkívüli korlátossága miatt és a porlasztás elkerülése érdekében minden egyes prioritás esetében arra törekedtünk, hogy azon intézkedések, illetve az egyes intézkedéseken belüli operatív tevékenységek kerüljenek megvalósításra, amelyek reálisan megvalósíthatóak és viszonylag kis forrásigényűek; EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

8 megvalósulásuk alapfeltétele annak, hogy az adott prioritás többi eleme is megvalósítható legyen. A program megvalósulásának nyomon követhetősége érdekében kialakításra került a monitoring indikátorok rendszere. Minden egyes prioritáshoz kapcsolódóan meghatároztuk a javasolt eredmény és hatásmutatók körét, az intézkedések szintjén pedig output, eredmény és hatásmutatók kerültek kijelölésre. Az eredmény és hatásmutatók jelentős része jól mérhető, számszerűsíthető, egy részük azonban speciális felmérést igényel, illetve vannak olyan mutatók, amelyek kvalitatív jellegűek, nem számszerűsíthetők. A célértékek meghatározásánál nehézséget jelentett, hogy a program tervezési periódusában a várható források nagyságrendje nem éri el azt a kritikus tömeget, amely az eredménymutatók, de különösen a hatásmutatók egy jelentős részének értékében mérhető változást eredményezne, még a lehető leghatékonyabb felhasználás mellett sem. Éppen ezért az intézkedések szintjén az output mutatóknak van kiemelt jelentősége. Meg kell jegyezni végül azt is, hogy a program élettartama során leginkább az output mutatók, valamint az eredmény mutatók egy részének alakulása vizsgálható reálisan, az eredmény mutatók és a hatásmutatók többségének változása a programperiódus végét követően várható és mérhető utólagos értékelés keretében. Ennek megfelelően az eredmény és a hatásmutatók hosszútávon, a prioritások teljesülésének értékelésében meghatározóak. Szilágyi fejlesztésének kiindulópontját a pozitív jövőkép vízió meghatározása jelenti. Ez jelöli ki, hogy a település a fejlesztések eredményeként hova szeretne eljutni. A település víziója az alábbi mondatban összegezhető: Szerbia és Montenegrón belül Szilágyi stratégiai elhelyezkedéséből származó előnyökre építő versenyképes gazdaság a tradicionális értékek megőrzésével biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára. Ahhoz, hogy kijelölhető legyen a pozitív jövőhöz vezető út, meghatározható legyen a település fejlesztési stratégiája, feltétlenül szükséges a Nyugat Bácskai régió EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

9 helyzetének stratégiai szemléletű vizsgálata, a fő problémák és adottságok feltárása, valamint a környezet által kínált lehetőségek megismerése. Sajnos a Nyugat Bácskai régiót vizsgálva meglehetősen kedvezőtlen kép tárul elénk. Jelenleg Szerbia és Montenegró számos tekintetben legelmaradottabb régiója: a fejlettségi színvonal legalapvetőbb mutatószáma, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország régiói közül itt a legalacsonyabb (az országos átlag USD, itt kb USD ami az EU átlagának alig 5% sem teszi ki). A súlyos elmaradottság ugyanakkor jelentős térségi különbségeket takar: egyik oldalról pontszerűen találunk a Régióban dinamikusabban fejlődő térségeket elsősorban a jelentősebb városokat, kiemelten a járási központokat a másik oldalról pedig vannak olyan falusias területek, ahol gyakorlatilag nincs gazdasági tevékenység, egyáltalán nincsenek munkalehetőségek. Az elmaradottság okai között első helyen áll a Nyugat Bácskai régió gazdaságának korlátozott versenyképessége: a szerkezetátalakítás mindeddig nem valósult meg maradéktalanul, a Régió gazdaságában részben az adottságokkal is összefüggésben a szerbiai átlagot jóval meghaladó mértékű szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, amelynek azonban jelentős része komoly problémákkal küzd, nem megfelelően piacorientált. A mezőgazdaság túlsúlyával párhuzamosan az ipar és a szolgáltatások kisebb szerepet töltenek be a gazdaságban. Ráadásul a térségben az ipari üzemek közül csak kevés rendelkezik a legkorszerűbb technológiai háttérrel, ami jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a Nyugat Bácskai régióba jóval kevesebb külföldi tőke érkezett, mint az ország más régióiba (ahol a külső tőke a technológiai váltás motorjaként a legjelentősebb gazdaságdinamizáló tényező volt). A beruházási szint jelenleg is nagyon alacsony, messze elmarad a fejlett régiók szintjétől, s a tőkeszegénység a hátrány kumulálódásához, az elmaradottság konzerválódásához vezethet. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

10 A tőkeszegénység egyébként jellemzi a Régió kis és közepes vállalkozásait (KKV) is; ezek a vállalkozások mind számukat, mind pedig gazdasági teljesítményüket tekintve elmaradnak az országos átlagtól. A térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy bár az utak állapota kedvező képet mutat, mindmáig nem épült ki a Régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra. A humán erőforrás bázis sem elsősorban erősségként értékelhető: bár rendelkezésre áll nagy számú szabad munkaerő és a fiatalok aránya is magasabb, mint az országos átlag, a képzettségi színvonal elmarad az országos átlagtól, s a magasan kvalifikált szakemberek jelentős része elhagyja a Régiót. Az elmaradottság következményei meglehetősen riasztóak. Magas a munkanélküliek száma és közülük is a tartós munkanélkülieké, akiknek gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A jövedelmi színvonal is jóval az országos átlag alatti. Kiemelkedően magas az eltartottak aránya, ami a Régióra súlyos szociális terheket ró. A környezetvédelmi infrastruktúra nem megfelelően kiépült: a közműolló szélesre nyílt és sajnos számos területen szinte teljesen hiányoznak a szilárdhulladék lerakók. Persze nemcsak súlyos problémák vannak, hanem kedvező adottságok is. Bár az adottságok, az erősségek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a gyengeségeket, azonban az erősségeket a környezet által kínált lehetőségekkel kombinálva reális esély van arra, hogy a Régió kitörjön elmaradott helyzetéből. A Régió egyik kiemelkedő, meghatározó adottságának stratégiai elhelyezkedése tekinthető, mely a jövőbeni EU csatlakozás fényében jelentősen felértékelődhet. Fontos érték az is, hogy a Régió átlagon felüli adottságokkal rendelkezik bizonyos mezőgazdasági termékek termeléséhez, melyekre versenyképes agrárszektor építhető. Mindezeken túlmenően a Nyugat Bácskai régióban találhatók országos, illetve kisebb számban nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, melyek jelenleg EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

11 gyakorlatilag kihasználatlanok, de alapot jelenthetnek egy minőségi turisztikai ipar kiépítéséhez. A Régió helyzetének, valamint a környezeti feltételeknek, lehetséges fejlődési forgatókönyveknek az ismeretében eddig három lehetséges fejlesztési irány, stratégiai alternatíva került kialakításra: 1. sz. stratégiai alternatíva: A jelenlegi gazdasági szerkezet megőrzése tradicionális fejlesztés. 2. sz. stratégiai alternatíva: Kismértékű gazdasági szerkezetátalakítás egyensúlyi fejlesztés. 3. sz. stratégiai alternatíva: Erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás progresszív fejlesztés. A szakértői javaslat alapján a Nyugat Bácskai Települések Területfejlesztési Szövetsége a 3. sz. stratégiai alternatíva mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. Ez az alternatíva elsődleges prioritásként jelöli meg a gazdasági szerkezet diverzifikálását, melynek érdekében az élelmiszergazdaság struktúraváltása mellett a Régió fentebb már bemutatott adottságaira támaszkodva fejleszteni szükséges a turizmust és az ipart, valamint a logisztikai tevékenységet; ezekkel összefüggésben ugyanakkor elengedhetetlenné válik az aktív befektetés ösztönzési tevékenység is. A jelentős mértékben külső forrásokra is támaszkodó gazdasági szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi, hogy a település gazdasága versenyképessé váljék. A kiindulópontot jelentő pozitív jövőkép alapján és a kiválasztott stratégiai alternatívára támaszkodva az alábbiak szerint fogalmazódott meg a fejlesztés alapcélja: A környezet által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a Régió sajátos előnyeire építve az önfenntartó társadalmi gazdasági fejlődés feltételeinek a megteremtése, egyenlő esélyeket biztosítva a Régió teljes területén. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

12 Az alapcél központjában az önfenntartó társadalmi gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése áll, ami azt jelenti, hogy a Régió a strukturális támogatások jelentős részét a lehető leghatékonyabban egy olyan versenyképes gazdaság kialakítására tudja fordítani, amely hosszú távon külső támogatás nélkül is képes biztosítani a minőségi élet feltételeit. A fejlesztés során a már említett adottságokra támaszkodik, a kedvező környezeti feltételek kihasználásával, ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a fejlesztés nyertesei mellett vesztesek is legyenek és tovább mélyüljenek a Régión belüli térségi különbségek. A cél, mint fejlesztési alapcél továbbgondolásával kerültek meghatározásra a stratégiai célok, mint konkrétabb, a fejlesztési prioritások kialakítását megalapozó célkitűzések: Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a Régió stratégiai elhelyezkedésére alapozva. A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása Nyugat Bácska teljes területén. Aktív bekapcsolódás az európai uniós csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása. A stratégiai célok elérése érdekében öt fejlesztési prioritás került kialakításra, melyek támaszkodnak a Régió feltárt adottságaira, törekszenek a környezet által kínált lehetőségek kiaknázására és stratégiai választ jelentenek a feltárt problémák jelentős részére. A javasolt fejlesztési prioritások az alábbiak: Gazdaságfejlesztés (I. Prioritás) A gazdaságfejlesztési prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, jelentősen alapozva a Régió jelentősebb vállalkozásai és a helyi KKV k közötti együttműködés erősítésére. A prioritás keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

13 létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése a településeken, a külső befektetések növelése, valamint a kis és közepes vállalkozások megerősítése. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés (II. Prioritás) A prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése a vidéken élők életminőségének javításával együtt. Ennek érdekében cél a mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelése, valamint ezzel párhuzamosan a rurális térségek elmaradottságának csökkentése. A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem (III. Prioritás) Az általános cél a Régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a Régió logisztikai szerepkörének erősítése, fejlett környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának fejlesztése. Humán erőforrás fejlesztés (IV. Prioritás) Ezen prioritás keretében az általános cél a Régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási rendszer korszerűsítése, kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, valamint az innovációs központok és a K+F tevékenységek feltételeinek javítása. Szektorsemleges területek fejlesztése (V. Prioritás) Az általános célkitűzés Nyugat Bácska fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése, konkrétan a költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés, a határmenti együttműködések fejlesztése, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának elterjesztése. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

14 A konkrét prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető általános elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósítása során. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének kiemelten a nők és férfiak esélyegyenlősége elve. A stratégiai program oly módon kerül kialakításra, hogy az intézkedések megvalósítása során ezek az elvek ténylegesen érvényre jussanak és kifejtsék hatásukat. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

15 1. A település általános jellemzése Szilágyi (Svilojevo): település a Vajdaságban, a Nyugat Bácskai Körzetben, Apatintól 6km re délre található. A falut 1899 ben telepítették (fennállásának 100 éves évfordulóját 1999 ben ünnepelték). Nevét alapítójáról, Szilágyi Dezsőről kapta. Lakosságának száma 2006 ban 1417, ebből 798 magyar. Az 1990 es évek délszláv háborúi idején a falu magyar lakossága jelentősen csökkent (közel 150 en vándoroltak külföldre), és több száz szerb menekült talált otthonra a korábban majdnem teljesen magyar településen. A lakosság nagy része földműveléssel és konyhakertészettel foglalkozik. Gazdasági helyzete és infrastrukturális ellátottsága szempontjából közepesen fejlett település, helyzete a népesség fogyása miatt egyre romlik. 1.1 Földrajzi és demográfiai helyzet A település elhelyezkedése és területe Szilágyi a Duna Tisza Duna csatorna bal partjához közel fekszik, Apatintól 6 km re délre, a Vajdaságban a szerb horvát határ közelében. Közigazgatási székhelye Apatin. Éghajlata kontinentális, forró nyarakkal (absz. max. 40 C) hideg telekkel (absz. min. 35 C) és viszonylag elég csapadékkal, ami mm átlagot tesz ki évente Természeti adottságok A település elhelyezkedése nem igazán szerencsés, a dunai árvizek, valamint a belvízkárok is több területet fenyegetnek. A mezőgazdasági területek a folyó árterében vannak: így mind az őszi, mind a tavaszi áradások rendszeresen károkat okoznak. A földek 30% a belvízkáros, amihez hozzájárul az is, hogy a talaj agyagos, nehezen engedi át a vizet. A megoldást mélykutak fúrása jelentené. Meg kell említeni a természeti adottságok között a termálvizet, amely a falu területén lenne elérhető. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

16 Népességi adatok Mivel a vizsgált terület kiterjedése kicsi, egyetlen településre korlátozódik, nem lehetséges demográfiai trendeket és tendenciákat felállítani, illetve pontos demográfiai prognózist készíteni, hiszen a kisebb területi egységek vizsgálatánál nőnek a hibalehetőségek. Ennek megfelelően a kész adatsorok bemutatására korlátoztuk a munkát, illetve olyan valószínű tendenciákat rajzoltunk fel, amely a kistérséget, sőt az egész megyét jellemzik, mivel a népességi folyamatok szempontjából a vizsgált település nem alkot egy különálló egészet. Általánosságban elmondható a térségről, hogy a gazdasági lemaradás tükröződik a népesedési folyamatokon is: a foglalkoztatási arány alacsony, a munkaerőbázis alacsony képzettségi színvonalú, a települések esetében megindult egy elnéptelenedési, elöregedési folyamat. 1.sz. táblázat Lakosok száma A települési lakosok létszáma forrás: EuroRaptor Kft. Szilágyi Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján A településen a statisztikai adatok, bár igen rövid távon elérhetőek, de mégis egy növekvő tendenciát mutatnak. Figyelembe kell venni azonban a község sajátos helyzetét: az elmúlt években a népesség arányához képest igen magas volt a vándorlási különbözet, 2000 ben például a lakosság több, mint 10% al növekedett a betelepülők miatt. A természetes népesedési folyamatokat ugyanakkor nem befolyásolják a betelepült családok, a vándorlási adatokkal tisztított népességi mutatók már igen enyhén ugyan, de csökkenő tendenciát mutatnak. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

17 Az alábbi diagram egy olyan hipotézis adatait mutatja be, amely szerint a jelenlegi demográfiai trendek folytatódnak 2015 ig; nem vesz tehát figyelembe semmilyen külső beavatkozást, a népesedési politika irányváltoztatásait, vagy egyéb befolyásoló tényezőt (újabb betelepülési hullám). Ezzel is felhívja a figyelmet a népességcsökkenés veszélyére, a beavatkozás szükségességére. 1.sz. diagram A népesség fogyása, előrejelzés forrás: EuroRaptor Kft. Szilágyi Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján Az ilyen falvak esetében, a gazdasági helyzet javítására és a kedvezőbb népesedési folyamatok eléréséhez szükséges a vezetés elkötelezettsége, valamint hathatós külső segítség is befektetések, támogatások, pályázati források formájában. A vezetői attitűd, a nyitott gondolkodás, a vállalkozói készségek fejlesztése valamint a kezdeményezőkészség mind a fejlődés zálogai. A település etnikai szempontból meglehetősen összetett képet mutat. A lakosság 37,4% a vallja magát szerbnek, a falu többségében magyarlakta (56,3%). A nemzeti kisebbségek aránya nem állandó, megfigyelhető, hogy a nagyobb identitástudattal rendelkező magyar népesség erőteljesen fogy, míg a betelepülő és mobilisabb szerb és cigány személyek száma növekszik. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

18 A roma népesség növekedéséhez hozzájárul az eltérő családmodell, a több gyermek szerepe. A vonatkozó adatokat az 2.sz. táblázat tartalmazza. 2.sz. táblázat Nemzetiség megnevezése Magyar Szerb Horvát Roma forrás: EuroRaptor Kft. Szilágyi Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján Népmozgalom A népesség korösszetétele nem az egészséges korstruktúrájú társadalmak arányszámait tükrözi. Bár az idősek aránya a népességen belül viszonylag állandó: folyamatosan 23 26% között mozog, a gyermekek számához képest kimagaslónak mondható. A két érték közötti összefüggést a 2.sz. diagram szemlélteti. Világosan leolvasható, hogy az időskorúak aránya a települési közösségben szinte kétszerese a gyermekek arányának. 2.sz. diagram A gyermekek és időskorúak megoszlása 30% 20% 10% 0 14 éves gyermekek aránya 60 éven felüliek aránya 0% forrás: EuroRaptor Kft. Szilágyi Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

19 Az elöregedés tényét az öregedési index (100 gyermekkorúra hány öregkorú jut) kimagasló értéke is bizonyítja. A mutató értéke között mozgott az elmúlt években (átlagos értéke 241), ami kiugróan magasnak számít. Az elöregedés folyamatából adódik, hogy a munkaképes korú lakosságnak egyre több embert kell eltartania, a szociális ellátórendszerre egyre nagyobb teher hárul. Hosszútávú tendenciák számítására nincsen lehetőség, az itt felvázolt társadalmi szerkezet azonban elöregedő, egészségtelen korstruktúrájú települést mutat. A település (nyers) élveszületési arányszáma az egészségesnek tartott 10 hez nem is közelít, átlagos értéke az elmúlt években 3 volt, amely kiemelkedően alacsonynak mondható. A halálozások száma az elmúlt években 20 és 40 között mozgott, de pontos adatok évenkénti lebontásban nem állnak rendelkezésre. Ennek megfelelően sem halálozási arányszámot, sem természetes fogyást nem lehetséges pontosan számítani. A települést érintő el és bevándorlás mértéke még az elmúlt években is igen jelentős volt. A bevándorlók nem csak Szerbiából, hanem Horvátországból és Boszniából is érkeztek, zömük háborús menekült. A bevándorlók számára vonatkozóan pontos adatok nem állnak rendelkezésre, csak a Szerbián belülről érkezettek esetében. Ezeket az 3.sz. táblázat tartalmazza. A bevándorlás okai között nem igazán a munkalehetőségek vagy a vonzó vidéki környezet, hanem az olcsó ingatlanárak említhetőek meg. Sok elhagyatott ház található folyamatosan a településen, amelyet a tulajdonosok gyakran féláron kénytelenek eladni. Az elvándorlás szintén jelentős méreteket öltött az elmúlt évtizedekben, elsősorban a politikai helyzet miatt. Az elvándorlás célja Szerbián belül Észak Bácska Szabadka területe, illetve a külföldi országok, legfőképp Kanada, Nyugat Európa és Magyarország. Az elvándorlás okai között említhető a háborús helyzet, az itt lévő szabad hadsereg viselkedése, a besorozás lehetősége a felszabadító hadseregbe. Munkahely hiány, infláció, nemzeti gyűlölet. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

20 3.sz. táblázat Betelepülők száma Külföldről Más, Szerbián belüli településről Külföldre Elvándorló Más, népesség Szerbián száma belüli településre forrás: EuroRaptor Kft. Szilágyi Helyi Közösségnél végzett adatgyűjtése alapján Foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatási helyzet is sajátos módon tükrözi az erőtlen gazdaságból és az elöregedő népességből adódó hátrányok hatásait. A foglalkoztatottsággal kapcsolatos mérőszámok mind a periférián lévő kistelepülések jellemző adatait mutatják. Hozzá kell tenni azonban, hogy a foglalkoztatási helyzet Szilágyiban meglehetősen egyedi képet mutat. Klasszikus értelemben a munkaerőpiacon kevés személy van jelen (az összlakosság 21 % a). Ennek az elsődleges oka, hogy a legtöbb család mezőgazdasági tevékenységekből látja el magát, együttesen gazdálkodnak, a terményeket maguk adják el és így kiesnek a szociális hálóból, illetve a munkaügyi hivatalok regisztrációiban sem jelennek meg. Ennek alapján az elemzések is más képet mutatnak, mint egy jól működő piacgazdaságban illetve jóléti államban. Ennek eredményeképpen jelen esetben nem a foglalkoztatottak megoszlását és a munkanélküliek helyzetét kell vizsgálni, hanem a teljes munkaképes korú lakosságot. Klasszikus értelemben vett munkanélküli szinte alig létezik, hiszen a szociális háló gyengesége mindenkit valamilyen munkavégzésre, önellátásra kényszerít. EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Határon Túli Magyarok Hivatala Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával DOROSZLÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM Készítette: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, 2010. július 8. Előzmények EU tagállamokban kísérleti jelleggel 1997-ben foglalkoztatási paktumok létrehozása

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A vidékfejlesztés forrásainak hasznosulása Hévíz és Keszthely térségében

A vidékfejlesztés forrásainak hasznosulása Hévíz és Keszthely térségében Horváth Krisztián 1 Kocsondi József 2 Tóth Éva 3 Lukács Gábor 4 A vidékfejlesztés forrásainak hasznosulása Hévíz és Keszthely térségében The utilization of rural development funds in Keszthely-Hévíz area

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben