Agrokémiai Intézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási
|
|
- Mária Molnár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egy telepített erdőállomány alatti sófelhalmozódás sekély talajvizű területen. Balog Kitti* 1, Szabó András 1, Gribovszki Zoltán 2, Kalmár János 3, Fodor Nándor 1, Kiss Klaudia 4, Pásztor László 1, Bátor Hajnalka 1, Tóth Tibor 1, Kuti László 3, Csiha Imre 5 1 Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14 4 Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, 1112 Budapest, Budaörsi út Erdészeti Tudományos Intézet, 4150 Püspökladány, Farkassziget 3. *balog.kitti@agrar.mta.hu Összefoglaló Kutatásunk során az alföldi fásítás által az altalaj sótartalmára, a feltalaj ásványos összetételére és a talajvíz dinamikára gyakorolt hosszú-távú hatásokat tanulmányozzuk. Távolabbi célunk számszerűsíteni és a gazdasági károk elkerülése érdekében előre jelezni a sófelhalmozódási kockázat mértékét, ennek segítségével útmutatást adni az erdőtelepítésre alkalmas területek és fafajok kiválasztásához. Jászfelsőszentgyörgyi mintaterületünkön középkorú (kb. 70 éves, 55,49 ha területű) kocsányos tölgy erdőállomány és a szomszédos legelő kontroll terület sajátosságainak összevetésével következtetünk a faültetvények hatásaira. Talaj- (ph H2O, EC, CaCO 3 ) és talajvízminták (ph, EC) vizsgálata, a talajvíz szintjének idősoros adatai, valamint meteorológiai (szélsebesség, léghőmérséklet, relatív páratartalom, sugárzási egyenleg, csapadék mennyiség) adatok elemzésének eredményeként igazoltuk az Alföld földtani térképezése során tett megfigyelésünket, miszerint a faültetvények telepítése a talajvíz sótartalmát kis mértékben növeli és a talajvíz nagyobb felhasználása miatt a talajvíztükör szintjében depressziót hoz létre; ezen felül gyenge sóakkumulációt idéz elő a talajvíz ingadozási zónában. Az avar bomlásából származó savas komponensek által csökkenti a feltalaj ph-ját, ezzel párhuzamosan elősegíti a kalcium-karbonát oldódását, valamint szerves anyag és vas akkumulációt hoz létre. Jelen kutatás az OTKA NN számú pályázatának keretében valósult meg és a felmérést Alföld-szerte további mintaterületekre is kiterjesztjük.
2 Abstract The current study focuses on long-term effects of tree plantations in the Great Hungarian Plain by investigating parameters as salt content of the subsoil, mineralogical composition of the topsoil and dynamics of water table. Our distant goal is to quantify and predict the risk of salt accumulation in order to avoid economic damage and to provide guidance for the selection of the appropriate tree species and tree planting sites. The sampled area is composed of a middle-aged common oak forest and adjacent grassland (control) in Jászfelsőszentgyörgy. Impacts of the plantation are investigated by comparing soil properties of the aforementioned two land uses. As a result of analysis of soil (ph H2O, EC, CaCO 3 ) and groundwater samples (ph, EC), time-series groundwater level data and meteorological data (wind speed, radiation and precipitation amount), we found that groundwater salinity is slightly increased and a groundwater depression is formed by the effect of tree plantation. In addition, a weak salt accumulation is formed in the water table fluctuation zone. Acidic components, derived from the decomposition of leaf mold, reduce the ph of the topsoil and simultaneously facilitate the dissolution of calcium carbonate. Accumulation of organic substances and iron can also be observed. This project is realized within the frame of OTKA No. NN and going to be extended to other sample areas selected on the Great Plain. Bevezetés A mezőgazdasági szempontból kevésbé jövedelmező legelő és szántó területeken talajvédelmi és tájszerkezet-javítási céllal a múlt században nagyléptékű erdősítés folyt (1,1 1,8 millió ha), s ez a tendencia - részben Európai Uniós nyomásra (FVM 88/2007) napjainkban is folytatódik (Szabó et al. 2012). A hosszú távon gazdaságosan fenntartható erdők (Csiha, 1994) telepítéséhez azonban szükség lenne - a gyakorlatban ma elfogadott és megkövetelt erdészeti termőhely-feltárásnál kiterjedtebb - előzetes talajtani, talajvíz és meteorológiai adatok ismeretére, hogy egy adott területen a fennálló természeti feltételeknek legmegfelelőbb faállományt hozhassuk létre. A fásszárú vegetáció telepítése kapcsán a talaj víz- és sóforgalmában kialakuló változásokra már az Alföld komplex földtani térképezése során felfigyeltünk, HEUPERMAN (1999) és VERTESSY et al. (2000) is ugyanerre hívták fel a figyelmet egy évtizeddel ezelőtt. A legjelentősebb változásnak a talajvízszint süllyedését (MAJOR et al., 1991) és a talaj sókoncentrációjának növekedését (JOBBÁGY & JACKSON, 2004) tartották. Sekély és sós talajvizű, negatív vízmérleggel rendelkező érzékeny területeken a nem kellően átgondolt
3 erdőtelepítés hosszú-távú hatásaként a sófelhalmozódás fokozódása (JOBBÁGY& JACKSON, 2007) figyelhető meg. Kutatásunk során talaj és talajvíz mintavétel, valamint talajvízszint észlelő kutak és meteorológiai állomások adatgyűjtése segítségével (GRIBOVSZKI et al. 2008, 2010 tesztelt módszer alapján) a klimatikus, hidrogeológiai és biológiai tényezők szerepét vizsgáljuk az erdők talajmódosító hatásában gyep kontrollal összevetve. Tanulmányozzuk az erdőtársulás hatását a talajvíz mozgására, szintjére, dinamikájára, kémiai összetételére, az altalaj sótartalmára és a feltalaj ásványos összetételére. Vizsgálati anyag és módszer Mintaterület Az OTKA NN számú pályázat keretén belül megvizsgált 43 mintapont közül jelen tanulmányban egy jászfelsőszentgyörgyi középkorú (kb. 70 éves) tölgyerdőt és egy vele azonos talajtípusú kontroll gyepterületet (1. ábra) mutatunk be. A helyszínt előre meghatározott szempontrendszer alapján, azaz felszínközeli geológiai rétegzettség, talajvízszint és talajvíz sótartalom tematikus térképfedvényeket (TÓTH et al. 2001), az erdőtagok korát és a fafajokat figyelembe véve választottuk ki. Területhasználati történeti áttekintésünk (katonai felmérések térképei I-IV.) rámutatott, hogy a mintaterületen 1780 és 1914 között összefüggő erdő nem volt után jelent meg fásszárú növényzet a területen. A kontroll pontban ezzel szemben eddig még nem volt faültetvény. Morfológiai szempontból a vizsgált terület sík, max. 1 m-es magassági változások jellemzik a felszínt (2. ábra). Földtani szempontból a pleisztocén végén és a holocén elején az Északi-Középhegységből eredő vízfolyások homokos, kőzetlisztes folyóvízi vagy fluvioeolikus üledékei képezik a mintaterület talajanyagát. Mintavételi és vizsgálati módszerek Az 1. ábrán látható erdőállomány és a kontrollként szolgáló gyepterület határától számított kb. 50 m távolságban helyeztük el a két talajvízszint monitoring kutat az erdőállományban (F13), valamint a legelőn (2. ábra, F14) július 3-án. A kontroll pontban a kút mellett állítottuk fel a meteorológiai adatgyűjtő állomást, amely szélsebességet, léghőmérsékletet, relatív páratartalmat, sugárzási egyenleget, valamint a csapadék mennyiségét méri. A talajvízszint megfigyelő kutak 6-7 m-ig mélyültek; a mindenkori vízszint megállapítására ismert mélységbe adatrögzítő egységhez csatlakozó nyomásmérő szenzort helyeztünk. A talajvízszint adatok 15 percenkénti rögzítéssel tárolódnak. A kúttelepítéskor a feltalajból 1 m mélységig 20 cmenként vettünk mintát, a mélyebb talajszintekből pedig fél méterenként a furat teljes mélységéig. Talajvíz mintavételre vákuumszivattyú segítségével került sor, majd a mintát hűtve tároltuk a vizsgálatok elvégzéséig. Ebben a közle-
4 1. ábra: A jászfelsőszentgyörgyi mintaterület földtani, morfológiai és földhasználati vázlata ményben a talajvíz mintákban és a talajminták 1:2,5 arányú talaj-desztillált víz szuszpenziójában mért ph és EC vizsgálat eredményeit mutatjuk be. Ezen felül a talaj CaCO 3 tartalmát Scheibler-féle kalciméterrel határoztuk meg. Az optikai szemcsevizsgálatot Nikon binokuláris és Amplival polarizációs mikroszkóp segítségével végeztük a tölgy erdőállomány és a kontroll homoktalaj felső 1 m-es szintjének 0,1-0,2 mm-es szemcsefrakciójából. Az ásványtani és szemcsemorfológiai vizsgálat során megállapítottuk a minta ásványos összetételét (PETTIJOHN et al., 1973 alapján), a növénytöredékek és a biogén limonit (MILLER et al.,1990) mennyiségét, valamint a szemcsék felületeinek jellegzetes bélyegeit, hogy a fás és füves vegetáció talajai közötti ásványtani különbségeket kimutassuk. Eredmények Talaj A talaj kémhatása (3.A ábra) - várakozásunknak megfelelően - a tölgyerdőben savasabbnak mutatkozott, mint a kontroll gyepen. A legnagyobb ph különbség a 0-20 cm-es feltalaj rétegben volt, feltehetően az avarszint és a lágyszárú aljnövényzet bomlásából származó savas komponenseknek köszönhetően. Ezt leszámítva a ph értékek szelvény menti változásai 400 cm-es mélységig követik a CaCO 3 eloszlását (3.B ábra). Az erdőállományban kisebb CaCO 3 tartalom figyelhető meg, mint a kontroll mintapontban, hiszen a savas komponensek
5 hatására lecsökkent ph értéken a CaCO 3 oldódása nagyobb mértékű, mint a kontrollban tapasztalható lúgosabb közegben. A talaj sótartalmával szoros összefüggésben álló elektromos vezetőképességet mértük az altalajban megfigyelhető sófelhalmozódás értékeléséhez. B C 3.ábra: A talaj A: kémhatás, B: kalcium-karbonát és C: elektromos vezetőképesség értékei a kocsányos tölgy erdőállományban (KST) és a kontroll gyepen A 3.C ábrán jól látható, hogy a feltalajban és 350 cm-es mélységben mutatkozik a legnagyobb különbség a talaj sótartalmában a két területhasználat között. A tölgyerdő talajában ezekben a szintekben 127 illetve 70 µs/cm-rel nagyobb volt a vezetőképesség, ezzel párhuzamosan a sótartalom. Az erdő a kontrollhoz képest kissé alacsonyabb térszínen helyezkedik el és a talajvíz sótartalma is magasabb (erdő: 1023 µs/cm, kontroll: 960 µs/cm), így hosszú távon nagyobb mértékű sóakkumuláció alakulhat ki a talajvízszint közeli altalajban. A kétféle területhasználattal jellemezhető talajmintasor közötti különbséget szemcsealak és a szemcsék felületére rakódott anyagok alapján is vizsgáltuk. A szemcsék felületén megfigyelhető ásványos összetételt tekintve (4. ábra) a növénytöredékek és - a másodlagos ásványok közül - a limonit eloszlásában szembetűnő a különbség. A növénytöredékek az erdős terület talajában a kontrollhoz képest majd hétszer nagyobb mennyiségben jelennek meg és a törmelékek összetétele is változatos (különböző bontású levél- háncs- fa- és gyökérrészek). A legelőn a gyengén bontott gyökérszálak dominálnak. A kolloidális limonit-gumók keletkezése szorosan összefügg a növényi részek alapvetően savas lebomlásával (SCHWERTMANN et al., 1968, MILLER et al., 1990), baktériumok és fonalas gombák közreműködésével (DAHANAIKE & KRUMBEIN, 1986). Az erdős területen a lebomlás a legfelső rétegben aktív, itt keletkezik a legtöbb biogén limonit-gumó. A füves területen a limonitszemcsék
6 jelentős mennyiségben csak a cm-es mélységben észlelhetők, gyenge vasakkumulációs zónát jelezve. A felületen megjelenő gipszkristályok és a szemcséket befedő limonithártya mennyiségében is eltérés mutatkozik. Ezek a homok leülepedése után, a talajképzési folyamatokkal egyidőben kerültek a szemcsék felületére, főleg az erdős területen, ahol a felszínen kétszer annyi szemcsén láthatók, mint a kontrollban. A limonit a füves területen a szemcsék felületét preferálta, míg az erdős területen a tiszta, limonit-hártya nélküli szemcsék a gyakoribbak. A folyóvízi homokos üledékekre jellemző, nagyjából egynemű szemcsealak-eloszlásában a különbségek az éles-hegyes szemcsék részarányában jelennek meg. A felszíni és a közvetlen alatta lévő rétegekben jelen lévő, láthatóan a hajszálrepedések, rácshibák mentén szétrepesztett, tehát részben koptatott, részben friss töréses szemcsék a füves területen jelentősen nagyobb számban találhatók, mint a fás társulás talajában. Ezeket a szemcséket ugyanis - VELICHKO és TIMIRIEVA (1995) szerint - a téli fagy darabolta fel, főleg a kevésbé védett területeken. Ebből közvetetten következtethetünk az erdők feltalajvédő és klimatikus kiegyenlítő hatására. A B 4. ábra: Az A: erdő és a B: kontroll gyep talajának ásványos összetétele a mélység függvényében Talajvíz A kocsányos tölgy állomány (KST) terepszinttől mért talajvízszintje 2012 júliusában 3,26 m volt, a szomszédos gyepterületé pedig 2,82 m. Az erdőállomány és a gyep közötti talajvízállás különbség 0,44 m. Az ábrázolt időszakban (július 3.-augusztus 7.) a talajvízszint süllyedése hasonló mértékű mindkét területen (a KST alatt 0,37 m-t (3,09 m-ről 3,46 m-re), a gyep alatt 0,35m-t (2,65 m-ről 3,00 m-re)) (5. ábra). A talajvízszint a KST állomány alatt abszolút tengerszint feletti magasságban értelmezve 0,90 m-rel mélyebben
7 5. ábra: A kocsányos tölgy állomány (KST) és a gyep talajvíz szintjei (méter Balti felett), valamint a csapadék mennyisége a év július 3. és augusztus 7. közötti időszakban van, mint a gyep alatt (5. ábra). Azonban a tölgyes terep-szintje is kissé alacsonyabban van, tehát a tengerszinthez viszonyított abszolút talajvízszintekben jelentkező különbség egy része a terepszintkülönbségből adódhat. Ezzel együtt a tölgyes alatt depresszió valószínűsíthető a mellette fekvő gyepterület talajvízszintjeihez képest (7. ábra). A talajvízszintek kisebb mértékű késleltetett emelkedéssel reagálnak az egyes csapadékeseményekre ill. csapadékos időszakokra, ami a mély talajvízszint miatt feltételezhetően nem a beszivárgás, inkább a csökkenő párolgási kényszer hatására dominánssá váló, háttérből történő utánpótlódás miatt valószínűsíthető (5. ábra). A sekély talajvizű területeken a növények párologtatási igényüket a telítetlen zóna vízkészletéből és a talajvízkészletből egyaránt képesek kielégíteni. Ha a talajvízkészletből is vízfelvétel történik, akkor jellegzetes napi periódusú hullámzás jelenik meg a talajvízszintekben. A hullámzás mértéke a vizsgált időszakban (július 3.- augusztus 7.) a KST állomány alatt több mint kétszerese a gyepterület alatt mér- 6. ábra: Jellegzetes napi ritmusú talajvízjárás csapadékmentes időszakban (augusztus 3. és 7. között) a hetőnek (6. ábra). kocsányos tölgy erdőállomány (KST) és a gyepterület Az ingadozás mértékében jelentkező esetében különbség mivel a talaj textúrája a két területen hasonló (homok, homokos vályog) az
8 ingadozással érintett rétegben az erdőállomány intenzívebb biomassza produkciójához alapot adó jelentősebb talajvízfelvételére utal (6. ábra). Eredmények értékelése, következtetés 7. ábra: A sófelhalmozódás hipotetikus sémája sekély talajvizű erdősített területen (Jobbágy és Jackson, 2004) A vizsgálatok alapján bizonyítást nyert, hogy a növényzet egyértelműen képes befolyásolni egy adott terület só- és vízforgalmi folyamatait. A korábbi földhasználat (gyepek, szántók) hidrológiai hatása nagyban különbözik a telepített erdőkétől. Az adott területre beérkező azonos csapadékmennyiség mellett a nagyobb biomassza nagyobb szívóerővel képes a mélyebb talajrétegekből is vizet felvenni. A nagyobb mértékű párologtatás és a mélyre nyúló gyökerek együttes hatására létrejövő fokozott szívóhatás miatt az eredetileg sekély talajvizű térségekben talajvízszintcsökkenés alakulhat ki az erdőállomány alatt (7. ábra). Mért paraméter Tölgy erdőállomány Kontroll Folyamat EC talajvíz (µs/cm) A talajvíz sótartalmának fokozódása EC talaj 0-20 cm (µs/cm) Gyenge sófelhalmozódás a feltalajban EC talaj cm Gyenge sófelhalmozódás az ,9 (µs/cm) altalajban ph talajvíz 7,75 7,78 A talajvíz ph nem változik ph talaj 0-20 cm 7,42 8,05 ph talaj cm 8,09 8,28 A talaj ph csökken Növényi törmelék Az ásványos összetétel 15,82 2,3 mennyisége 0-20 cm (%) változik (szerves anyag Limonit mennyisége 0-20 felhalmozódása, 10,46 5,83 cm (%) vasakkumuláció) Talajvízszint (mbf) 101,5 102,4 Talajvízszint-depresszió Napi ritmusú talajvízjárás (cm) 16 7,2 1. táblázat: Összefoglalás a telepített erdő vizsgált hatásairól létrehozása Jelentősebb vízfelvétel a talajvízkészletből
9 A fák fokozott vízfelvételével nem jár együtt a víz által szállított sók felvétele, ily módon növekedhet az altalajban a sófelhalmozódás mértéke. Az 1. táblázat összefoglalja a mintaterületen létesített tölgy ültetvény talaj- és talajvíz módosító hatásait a vizsgálati paraméterek eredményeire támaszkodva. Kutatásunk előzményeként NOSETTO et al. (2007) vizsgálta a Hortobágy területén 7 tölgy erdőállomány és kontroll gyep mintaterület-pár esetében az erdőtelepítés hatásait. Közleményükben bemutatták, hogy a telepített erdőállomány talajában (0-3 m) a ph átlagosan 0,7 egységgel kisebb értéket mutatott, ami nagyobb a jászfelsőszentgyörgyi minták esetében tapasztaltnál (0,27). A Hortobágyon a sók a feltalajból kimosódva az altalajban halmozódtak fel, így az erdőállomány altalajában 2,5-szeres sótartalom volt megfigyelhető a kontrollhoz képest. Ezzel párhuzamosan a talajvíz sótartalma is nagyobb volt (erdő: 4900 µs/cm, kontroll: 2000µS/cm). A jászfelsőszentgyörgyi mintaterületen ennél kisebb, a talaj esetében 1,5-2-szeres, a talajvíz esetében pedig 63µS/cm sótartalom-különbség mutatkozott. Mind a talaj, mind a talajvíz sótartalma jóval kisebb volt, mint a hortobágyi mintaterületen. A különbség oka lehet, hogy a Hortobágyon nagy sótartalmú szikes talajokat vizsgáltak, Jászfelsőszentgyörgyön pedig kis sótartalmú homoktalaj volt jellemző. NOSETTO et al. (2007) 26 cm-es talajvízmélység depressziót ( cm) mutatott ki az agyagos alapkőzeten telepített erdőállomány alatt, ami a nyár végére több mint 60 cm re növekedett (2005 szeptemberi adat). A talajvízszint napi fluktuációját pedig a augusztus 29. és szeptember 6. közötti időszakban átlagosan 5,5 cm-ben állapította meg. Jászfelsőszentgyörgyön a terepszinttől mért talajvízszint depresszió 44 cm, a napi ritmusú talajvízjárás pedig 16, illetve 7,2 cm. Az eltérés feltételezhetően a két terület közötti textúrális különbségeknek és az eltérő horizontális és vertikális szivárgási adottságoknak tudható be. A fenti összefüggéseken felül megállapítottuk, hogy a jászfelsőszentgyörgyi tölgy erdőállomány feltalajában szerves anyag és vas akkumuláció figyelhető meg; a képződő avarból származó savas komponensek hatására csökken a ph, ezzel egyidejűleg a CaCO 3 oldódása fokozódik. Az ásványi szemcsék morfológiai vizsgálata bizonyította, hogy az erdőkben a kifagyási folyamatok mérsékeltebbek, mint a nyílt gyepterületeken, tehát az erdő mikroklimatikus kiegyenlítő hatására is következtethetünk. Ugyancsak NOSETTO et al. (2008) az argentin Rio de la Plata mintaterületen végzett hasonló vizsgálatokat 32 eukaliptusz erdő és gyepterület összehasonlításával. Az erdő talajában a kontrollhoz képest átlagosan 2-szeres sóakkumulációt mutatott ki (1840µS/cm, 960µS/cm) és vizsgálta a talaj sótartalmának változása, valamint a klimatikus vízmérleg közötti kapcsolatot. Hasonló összefüggések hazai vonatkozású meghatározása céljából a későbbiekben a felmérést további alföldi mintaterületekre is kiterjesztjük, hogy klimatikus, hidrogeológiai és biológiai tényezők hosszú távú vizsgálatával és értékelésével számszerűsítsük és előre jelezzük a sófelhalmozódási kockázat
10 mértékét, így segítséget nyújtsunk az erdősítésre alkalmas területek, és azok adottságaihoz legjobban alkalmazkodó fafajok kiválasztásához. Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA NN számú pályázat keretén belül az MTA Bolyai ösztöndíjának kiegészítő támogatásával valósult meg. Irodalomjegyzék CSIHA, I. (1994) A sziki erdőtelepítések és fásítások hatása a környezetvédelemben, gazdasági jelentőségük a fatermesztési lehetőségek növelésében. 70 éves ERTI jubileumi kiadvány, l4-l7. DAHANAYAKE, V.&, KRUMBEIN, W.E. (1986) Microbial structures of ooliticiron minerals. Mineraliadeposita, 21/2, GRIBOVSZKI Z., KALICZ P., SZILÁGYI J., KUCSARA M., (2008) Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations. Journal of Hydrology (2008) 349, 6 17 GRIBOVSZKI Z.,SZILÁGYI J., KALICZ P., (2010) Diurnal fluctuations in shallow groudwater levels and in stream flow rates and their interpretation - a review. Journal of Hydrology (385) 2010, HEUPERMAN, A., (1999) Hydraulic gradient reversal by trees in shallow watertable areas and repercussions for the sustainability of tree-growing systems. Agricultural Water Management JOBBÁGY, E. G.&JACKSON, R. B., (2004) Groundwater use and salinization with grassland afforestation. Global Change Biol JOBBÁGY, E. G. & JACKSON, R. B., (2007) Groundwater and soil chemical changes under phreatophytic tree plantations. Journal of Geophysical Research MAJOR G., MAJOR P., VARGAY Z., (1991) A Duna Tisza közi hátság lefolyási viszonyainak hatása a talajvízszint változására. Vízügyi Közlemények MILLER, R.V., DONAHUE, R.L., MILLER, J.U. (1990) Soils and introduction to soils and plant growth. Prentice Hall, Englewood, clifs, NY Soil Colloids and chemical properties ; 6. Organic matter and anconntained media , Potassium, Sulphur and Microelements, NOSETTO, M D. JOBBÁGY, E. G. TÓTH, T., JACKSON R. B.(2007) The effects of tree establishment on water and salt dynamics in naturally salt-affected grasslands. Oecologia NOSETTO, M. D., JOBBÁGY E. G., TÓTH T., DI BELLA C. M.(2008) Regional patterns and controls of ecosystem salinization with grassland afforestation along a rainfall gradient. Global Biogeochemival Cycles. 22. PETTITJON, F.J., POTTER, P.E., SIEVER, R. 1973: Sand and Sandstone. Springer Verl., N.Y., Heid., Berlin. p and p. 424 SCHWERTMANN, U., FISCHER, W.R., PAPENDORF, H. (1968) The influence of organic compounds on the formation of iron oxydes. 9th Congress International of Society of Soil Scientists, Adelaide, Abstr., I., SZABÓ A, KISS K, GRIBOVSZKI Z, TÓTH T. (2012) Erdők hatása a talaj és altalaj sóforgalmára, valamint a talajvíz szintjére, Agrokémia és Talajtan /
11 TÓTH, T., L. KUTI, S. KABOS, L. PASZTOR L.(2001) Use of digitalized hydrogeological maps for evaluation of salt-affected soils of large areas. Arid Land Research and Management. 15: VELICHKO, A.A.& TIMIRIEVA, S.V.(1995) Morphoscopy and Morphometry of quartz grains from loess and buried soil layers. Geojournal, 36., 2-3., , Moscow VERTESSY, R. MORRIS J., SILBERSTEIN R., HEUPERMAN A., FEIKEMA P., MANN L., KOMARZYNSKI M., COLLOPY J. STACKPOLE D.(2000) Sustainable Hardwood Production in Shallow Water Table Areas. Publication No Rural Ind. Res. and Dev. Corporation. Barton, Australia.
OTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenProdukció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenA sugárszennyezett területek újrahasználhatósága
SUGÁRZÁSOK 5.1 A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága Tárgyszavak: radioaktív szennyezés; cézium-137; stroncium-90; élelmiszer. Nem természetes eredetű, nagy területekre kiterjedő, átfogó és
RészletesebbenA TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
RészletesebbenMORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS
MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenA ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
RészletesebbenA BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
RészletesebbenKészítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT
JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenOTKA Zárójelentés 46720 (AGR3 Zsűri)
OTKA Zárójelentés 46720 (AGR3 Zsűri) Részletes jelentés Bevezetés A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőfeltárási, Geomatikai és Vízgazdálkodási Intézetében, ill. annak jogelődjeiben mintegy
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
Részletesebben1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata.
1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata. 1.1. Az elvégzett vizsgálatok Az OTKA szerződés keretében 2004 és 2008 között vizsgálatokat folytattunk
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE
S4JZo]k-. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2014. május 14-én tartandó ülésére Készítette: Jármay Katalin környezetvédelmi irodavezető Tárgy: Jelentés
RészletesebbenRÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1.
RészletesebbenVÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04
VÁMOSSZABADI Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04 2 Vámosszabadi településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció
RészletesebbenGÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 64 72. GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN GALYAS ANNA BELLA okl. olaj- és gázmérnök Miskolci
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÉrettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ
Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenA FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN
Zágonl István: A FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN Í34.0.88:174.7:S3 Ismeretes, hogy a második világháborút követő időszakban a fafelhasználásnak általános, azon
RészletesebbenAz aridifikáció fogalmának értelmezése
Földrajzi Értesítő XLV. évf. 1996.1-2. füzei, pp. 5-9. Az aridifikáció fogalmának értelmezése KERTÉSZ ÁDÁM Bevezetés A globális változások (global changc) kutatása az utóbbi évtized egyik legfontosabb
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenA fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései
Pályázati azonosító: FAENERGH (REG-ND-09-2009-0023) A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései VARGA Mihály 1, NÉMETH Gábor 1, KOCSIS Zoltán 1, BAKKI-NAGY Imre
RészletesebbenIZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL
IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL Kompár László 1, Szűcs Péter 2, Palcsu László 3, Braun Mihály 4 tudományos segédmunkatárs 1 DSc, tanszékvezető, egyetemi
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenÜVEGSZÁL ERŐSÍTÉSŰ KOMPOZIT FÚRÁSÁNAK VIZSGÁLATA GYORSACÉL ÉS KEMÉNYFÉM SZERSZÁMMAL DRILLING OF GLASS-FIBER-REINFORCED COMPOSITE BY HSS AND CARBIDE
Gradus Vol 2, No 2 (215) 168-173 ISSN 264-814 ÜVEGSZÁL ERŐSÍTÉSŰ KOMPOZIT FÚRÁSÁNAK VIZSGÁLATA GYORSACÉL ÉS KEMÉNYFÉM SZERSZÁMMAL DRILLING OF GLASS-FIBER-REINFORCED COMPOSITE BY HSS AND CARBIDE Líska János
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenMacsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár
Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A NYUGAT-DUNÁNTÚL INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA Győr 2007 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2007 ISBN 978-963-235-090-5
RészletesebbenNAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer működéséről
A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
Részletesebben1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenVÍZTERMELÉS HATÁSA A VÍZMINOSÉGRE EGY ÜLEDÉKES VÍZTÁROLÓBAN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) VÍZTERMELÉS HATÁSA A VÍZMINOSÉGRE EGY ÜLEDÉKES VÍZTÁROLÓBAN Papp Márton 1, Kovács Balázs 2, Szanyi János 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenSZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK
SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK Dr. Orbán Zoltán 1 Gelencsér Ivett 2 Dormány András 2 Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Szerkezetek Diagnosztikája és Analízise
RészletesebbenA talajvízmérleg klímaérzékenységének vizsgálata mészlepedékes csernozjom talajokon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 197 214 A talajvízmérleg klímaérzékenységének vizsgálata mészlepedékes csernozjom talajokon 1,2 FARKAS CSILLA, 3 HERNÁDI HILDA, 3 MAKÓ ANDRÁS és 3 MÁTÉ FERENC 1 MTA Talajtani
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenSíkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26.
Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés Székesfehérvár 2013. Szeptember 26. Dr. Kozák Péter Ph.D. igazgató 1. Előzmények 2. A belvíztömeget növelő
RészletesebbenBoromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *
Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenOTDK-DOLGOZAT 2015 1
OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management
RészletesebbenIpari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
RészletesebbenA TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN
A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI
RészletesebbenA Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke
A Szigetköz természeti kincseinek közgazdasági értéke BARTUS GÁBOR 1. Elméleti alapok A természeti javak értékének nem egésze tükröződik a piaci árakban, ami így, csak a pénzbeli költségeket és hasznokat
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS 2015. ÁPRILIS 30-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS 2015. ÁPRILIS 30-I ÜLÉSÉRE 15. IKTATÓSZÁM: 33-2 /2015. MELLÉKLET: - TÁRGY: Állásfoglalás a székesfehérvári Máriamajori-erdı és Nagy-völgy helyi védetté nyilvánításáról
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76.
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76. A KARSZTTELÍTETTSÉG VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI-KARSZTVIDÉK ÉVI MINIMÁLIS FORRÁSHOZAM ÉRTÉKEI ALAPJÁN MAUCHA LÁSZLÓ VITUKI KHT. 1095. Budapest,
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
Részletesebbenh ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea
NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I
NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS
MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS
RészletesebbenA hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje
A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje Dr. Fodor Mónika Budapesti Gazdasági F iskola Marketing Intézet 1165 Budapest Diósy Lajos u.22-24. fodor.monika@kkfk.bgf.hu Csiszárik-Kocsir
RészletesebbenA Bockerek-erdő termőhelyének és erdőállományának változása
A Bockerek-erdő termőhelyének és erdőállományának változása Kovács Gábor Bidló András Heil Bálint Varga Bernadett Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron E-mail: gkovacs@emk.nyme.hu Összefoglalás Gelénes,
RészletesebbenA kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről
A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet
RészletesebbenA SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION
Részletesebben1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti
Részletesebbenb.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:
Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenA KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE
Mérnökgeológia-K zetmechanika 2010 (Szerk: Török Á.. & Vásárhelyi B.) oldal: A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE Wolf Ákos Geoplan Kft., wolf@geoplan.hu ÖSSZEFOGLALÁS: Magyarország déli részén,
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*
A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett
RészletesebbenBúzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére
Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére Készítette: Farkas Éva Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012 A búzaszalma A búza (Triticum)
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenVetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban
Vetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban Bevezetés A tanulmány célja, hogy bemutassa milyen fogyasztási szerkezettel rendelkeznek a európai kontinens országai,
Részletesebben6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388
SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E- /2013. Tárgy:
RészletesebbenThe IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.
The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange Bioenergia Fejezetek felépítése 1. Rendelkezésre álló kihasználható energiamennyiség
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenA kajszibarack öntözéstervezése
Nagy Attila Riczu Péter Tamás János A kajszibarack öntözéstervezése A kajszibarack termesztésének helyzete A világ kajszitermesztése jelenleg kb. 493 ezer hektáron folyik, a termett mennyiség meghaladja
RészletesebbenJ/9457. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,
Részletesebben6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM)
292 Hufnagel Levente és Sipkay Csaba 6. A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖZÖSSÉGÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK TAKTIKAI MODELLEZÉSE (DPGM) Számos megközelítés lehetséges arra, hogy az édesvizek fizikai vagy kémiai jellemzőinek,
Részletesebben