MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK
|
|
- Emma Papné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI TANSZÉK TANÚVÉDELEM A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁSBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TANÚVÉDELMI PROGRAMRA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: KONZULENS: BOBÁL ALEXANDRA DR. RÓTH ERIKA J-502 EGYETEMI DOCENS MISKOLC 2014.
2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE AND CORRECTIONAL LAW WITNESS PROTECTION IN THE HUNGARIAN CRIMINAL PROCEDURE, WITH SPECIAL REGARD TO THE WITNESS PROTECTION PROGRAMME THESIS WRITTEN BY: ASSESSED BY: ALEXANDRA BOBÁL ERIKA RÓTH DR. J-502 READER MISKOLC ~ 2 ~
3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ BEVEZETŐ A TANÚVÉDELEM ESZKÖZEI A tanú személyi adatainak zártan kezelése A különösen védett tanú A tanú személyi védelme A Védelmi Programban történő részvétel A ÉVI LXXXV. TÖRVÉNY, A MAGYAR TANÚVÉDELMI PROGRAM Az egyes óvintézkedések Lakóhely, tartózkodási hely megváltozatásával az érintett biztonságos helyen való elhelyezése (elköltöztetése), illetve a Programba bevont fogva tartottnak az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása Nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkeresések jelzésének előírása Névváltoztatás Személyazonosság megváltoztatása Nemzetközi együttműködésben való részvétel TANÚVÉDELEM A GYAKORLATBAN Az eljáráshoz szükséges háttér és egyéb szükséges intézkedések T.Ü.K Főbb bűncselekmények ahol a tanúvédelem lehetőségével számolni kell: Mai helyzet Magyarországon A jelenlegi gyakorlat a védett tanúk vonatkozásában Tanúvédelem a valóságban ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK FELHASZNÁLT IRODALOM: JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE: EGYÉB FORRÁSOK: JOGESETEK: ~ 3 ~
4 ELŐSZÓ 2014-ben egyre erőteljesebben tapasztalhatjuk, hogy az emberek biztonság iránti igénye folyamatosan és jelentősen nő. Ez sajnos nem ok nélkül történik, ugyanis a XXI. században a szervezett bűnözés és a terrorizmus, nem csak a szó átvitt, de a szó szoros értelmében sem ismer határokat. Dolgozatomban a tanúvédelemmel, elsősorban a Védelmi Program keretében megvalósuló tanúvédelemmel foglalkozom, mivel egyre meghatározóbb szerepet tölt be a harctéren, amelyen a bűnözés ellen folyik a küzdelem. A tanúvédelem, mint kutatási terület, sokrétű, igen átfogó 1 témakör. A híradásokban is egyre többször találkozhatunk vele, azonban nem biztos, hogy mindannyian tudjuk, mit is jelent ez valójában. 2 A magyar jogirodalomban több munka is született, ami a tanúk védelmének kérdésével foglalkozik, azonban kissé átláthatatlannak tartom a tanúvédelmi formákat, hiszen eltérő szabályok vonatkoznak a tanúra a Büntetőeljárási törvény 3, a Polgári Perrendtartás 4, a Szabálysértési törvény 5, valamint a Közigazgatási eljárásról szóló törvény 6 hatálya alatt. Talán régi közhely, hogy a tanúvédelem bonyolult, drága és nem kellőképpen hatékony. 7 Ennek ellenére nem véletlen, hogy a jogalkotás is sokat foglalkozik a büntetőeljárás ezen részével, hiszen a tanúvédelem kiemelkedően fontos a büntetőeljárás sikere érdekében. A dolgozat témája a tanúvédelem bemutatása az elemző módszer segítségével, a vonatkozó törvényi szabályozás és annak a vizsgálata, hogy mely eszközök állnak rendelkezésre hazánkban, milyen óvintézkedésekre van lehetőség és hogyan történik a tanúvédelmi feladatok végrehajtása. 1 Dr. Csányi Csaba: A tanúvédelem és a szervezett bűnözés összefüggései és a szervezett bűnözés egyes eszközei. Doktori értekezés, Pécs, o.; letöltés ideje: Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 7.o évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: Be.) évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban: Pp.) évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 7 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265.o. ~ 4 ~
5 A dolgozatomban igyekeztem feldolgozni a normatív szabályozást, a kapcsolódó elméleti munkákat, valamint a kialakult gyakorlatot. Ennek megfelelően a tanúvédelem jelentőségével kezdem a téma bemutatását. Ezt követően a rendelkezésre álló eszközöket részletezem, különösképpen a nevesített védelmi eszközökre, tehát a tanú személyi adatainak zártan kezelésére, a különösen védett tanúra, a személyi védelemre, valamint a Védelmi Programban történő részvételre. Ezen eszközök ismertetését követően eljutunk a évi LXXXV. törvényhez, mely jelentősen kihat az igazságszolgáltatási szervek napjainkban végzett tevékenységére. Itt a magyar Tanúvédelmi Programmal és az ebben való részvétellel foglalkozom, továbbá felsorolom azokat az óvintézkedéseket, amelyek rendelkezésre állnak. Dolgozatom záró részében betekintést nyújtok a védett tanúk vonatkozásában a jelenlegi gyakorlatba, az eljáráshoz szükséges háttér és egyéb intézkedésekbe, amellett a titkos ügykezelésbe, a főbb bűncselekményekbe, ahol a tanúvédelem lehetőségével számolni kell, továbbá a jelenlegi gyakorlatba a védett tanúk vonatkozásában. Végül pedig a dolgozat eredményeit összegzem, felhívva a figyelmet a problémamegoldás lehetőségére, valamint a fejlesztés irányára és kifejtem szubjektív véleményemet ezzel kapcsolatban. Dolgozatommal, a normatív szabályokon, a bíróságok adatkezelésén, illetve főként a nyomozócsoportok által végzett kézzel fogható operatív tevékenységek, valamint egyes konkrét ügyek bemutatásán keresztül, szeretném felhívni a figyelmet a tanúvédelem terrorizmus és szervezett bűnözés elleni sokrétű és ma már nélkülözhetetlen munkájának jelentőségére és hatékonyságára. ~ 5 ~
6 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szakdolgozatom napi aktualitásnak és gyakorlatnak megfelelő elkészítéséhez sok segítséget kaptam a Készenléti Rendőrségnél a Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályon a VI. Bűnüldözési Osztálytól, valamint a Tanúvédelmi Szolgálatnál a Védelemszervező és Információs Osztálytól. Ezúton szeretném megköszönni azt a jelentős szakmai segítséget a két szerv osztályvezetőjének, Ignácz Istvánnak és Ihász Gábornak, amit a szakdolgozatom elkészítéséhez nyújtottak. Az ő segítségük nélkül a jogi szabályozás gyakorlati megvalósítását nem tudtam volna ennyire részletesen szemléltetni. Továbbá szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Róth Erika Tanárnőnek is, a szakdolgozatom elkészítése, és az ahhoz szükséges adatok felkutatása során tanúsított segítségnyújtásáért, jó tanácsaiért, lelkiismeretes munkájáért. ~ 6 ~
7 1. BEVEZETŐ Már Werbőczy István 1514-es Tripartituma is rögzítette a tanú megfélemlítéstől mentes vallomásának jelentőségét: Először (mondám) megkívántató a szabadság, hogy mindenik tanú szabadon és félelem nélkül önként és nem erőszakos kényszer alatt, hanem csupán törvényes megkérdezésre tegyen bizonyságot a valóságra nézve, nehogy az igazság a fegyver között, elnémulni lássék. 8 Az évi XXX.III. törvénycikk a Bűnvádi perrendtartásról már konkrétabb szabályokat fogalmazott meg a tanúvallomást illetően, azonban ezt követően sem az évi III. törvény, sem az évi I. törvény a büntetőeljárásról 9 (a továbbiakban: régi Be.) nem foglalkozott kifejezetten tanúvédelmi rendelkezésekkel. A tanúk védelme iránti igény főként az utóbbi két évtizedben vált nélkülözhetetlenné. 10 Ma 2014-et írunk egy olyan határok nélküli Európában, ahol sajnos nem csak az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlása adott, de a nemzetközi szervezett bűnözés is nagyobb teret kap. Folyamatosan nő a szervezett bűnözés, valamint a családon belül elkövetett erőszakok mértéke, emellett megjelent a terrorizmus is. 11 A bűnözés erőteljesen fejlődik, napjainkban a bűncselekményeket már bonyolultabb és precízebb módszerekkel követik el, ezért a veszély egyre jelentősebb. Ezzel szemben azonban az utóbbi években, hazánkban megrendült az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, valamint az azzal való együttműködésre hajlandóság. 12 A joggyakorlatban problémaként jelentkezett a tanúk védelme, ugyanis a bírók jelezték, hogy a megfenyegetett, illetve bántalmazott tanúk vallomásának hiánya válságot idézhet elő az igazságszolgáltatásban Werbőczy István: Tripartitum, 27. cím, 3. ; letöltés ideje: évi I. törvény a büntetőeljárásról (a továbbiakban: régi Be.) 10 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 9.o. 11 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 8.o. 12 Dr. Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. PhD értekezés, Miskolc, o.; letöltés ideje: , Erről részletesebben: Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 31.o. 13 Varga Zoltán: Tanú a büntetőeljárásban, Complex Kiadó, Budapest, o. ~ 7 ~
8 A tanúvallomás a legrégebbi bizonyítási eszköz 14, azonban mivel embertől származik, a tanúk megfélemlítése az igazságszolgáltatás megbénításának kialakult módszerévé vált. 15 Az emberek ugyanis könnyedén megfenyegethetőek, vagy megvásárolhatóak, emellett a tanúra egy erőteljes nyomás nehezedik, a tanúzási kötelezettség, aminek megtagadása szankciót von maga után. Számos esetben a tanú inkább vállalja a felelősségre vonást, mintsem, a saját, illetve a hozzátartozói élete, testi épsége, vagyonbiztonsága állandó veszélynek legyen kitéve. 16 A szervezett bűnözés és a terrorizmus térhódításából adódó jelentős biztonsági deficit felszámolása érdekében a nyomozóirodáknak mind szakértelemben, mind technikai fejlettségben utol kell érniük a napjainkban nagymértékben kifinomult bűnözést. Az állam igénye, hogy a tanú vallomást tegyen. Ennek kapcsán egyre fontosabb a tanúvédelem európai szinten történő rendezése. A korábbi büntetőeljárási jogi szabályok szinte csak a tanúvallomás tételére való kötelezést rögzítették, azonban mellőzték a személyi biztonságát segítő különleges szabályokat. Nem mindegy viszont, hogy milyen társadalmi és jogi környezetben teszi meg vallomását, mennyire működik és működhet közre aktívan az igazság kiderítésében. 17 Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mi tanúskodnánk-e és ezzel kockáztatnánk-e a saját, vagy hozzátartozóink életét, testi épségét, egy olyan ügyért, amibe nem önszántunkból kerültünk bele és nem fűződik hozzá különösebb érdekünk. Ki kell fejezni azt, hogy a segítségre szorulókkal szemben a társadalom és az állam szolidáris. A tanúvédelem kettős célt szolgál: a vallomás megfélemlítés nélküli környezetben történő megtételét, valamint a tanú életének és testi épségének védelmét, ha a korábbi nem lehetséges. 18 Emellett egyre hangsúlyosabbak lettek a büntetőügyekben eljáró védőket megillető egyes jogosultságok ellentmondásai is. 19 Ennek oka, hogy korábban az eljárási szabályok általános jelenléti jogot biztosítottak számukra a tanúk kihallgatása során, tekintet nélkül arra, hogy a nyomozás még tartott Bócz Endre: A tanúvédelemről. Kriminológiai Közlemények. 54. szám. Budapest, o. 15 Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Bp., o. 16 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o., 9.o. 17 Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 268.o. 18 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 23.o. 19 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o. 20 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o. ~ 8 ~
9 A kihallgatáson jelen lehettek, ahol kérdések feltevését indítványozhatták. A hatályos szabályozás szerint a tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. 21 A tanú védelme érdekében az adatai, esetleg a személye is ismeretlen marad, de a védelemnek az a joga, hogy kérdést tegyen fel, vagy intéztethessen a vád tanúihoz a fair eljárás szabályai alapján megmarad, azonban ez által a közvetlenség elve is sérül. 22 A klasszikus eljárási alapelvek és a tanú védelme iránti igénye között is érdekellentét áll fenn. 23 A hazai tanúvédelem hiányosságai leginkább nem a jogi szabályozásban keresendőek, hanem a gyakorlatának kiforratlanságában, mivel nálunk nincsenek olyan hagyományai a tanúvédelemnek, mint például Olaszországban, Németországban, vagy az Egyesült Államokban. 24 Vannak olyan egyéb területei is a tanúvédelemnek, amelyek sokat javíthatnak a tanú biztonságérzetén 25, ezáltal a befolyástól mentes vallomástételén. Angliában a tanúk a bírósági épületekben külön helyiségekben várakozhatnak 26 a kihallgatásukra, illetve közelíthetik azt meg, mint az ellentétes érdekű fél és annak védelme. Számos esetben előfordult ugyanis, hogy a tanút a bíróságon érte a fenyegetés, amíg a tárgyalásra várakozott, ezt követően azonban a tanútól nem lehet érdemleges vallomást várni. 27 Az egyes államok jogrendszereinek és a területükön jelen lévő szervezett bűnözés természetének és kiterjedésének eltérő volta ellenére az általuk alkalmazott alapvető tanúvédelmi eszközök nagymértékben hasonlatosak. 28 Kétségtelen azonban az is, hogy az egyes jogintézményekre vonatkozó részletszabályok országról országra változnak Be. 85. (4) bekezdése 22 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, o. 23 Dr. Róth Erika: Hogyan és kitől védjük a tanút?, Kriminológiai Tanulmányok Különkiadás, Budapest, o. 24 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 183.o., 338.o. Erről részletesebben: Bakai Katalin: A tanúvédelem nemzetközi modelljei. In Mészáros Bence (szerk.): A tanú védelmének elméleti és gyakorlati kérdései. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdasági Büntetőjogi Kutatóintézet, Pécs, o. 25 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o. 26 Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. 27 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 344.o. Bócz Endre (1996) id. műve, 109.o. 28 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o. 29 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o. ~ 9 ~
10 A tanúvédelem jelentősége megkérdőjelezhetetlen a vallomások bizonyításban betöltött nélkülözhetetlen és nem elhanyagolható a már meglévő intézményrendszer hatékonyságának, működésének és gyakorlati problémáinak feltérképezése sem. 30 Tekintettel arra, hogy a bizonyítékok nagy része többnyire tanúvallomásokból származik, ez az egyik legfontosabb és leggyakoribb bizonyítékforrás. 31 Véleményem szerint a tanúvédelem kapcsán nem csupán a megfelelő jogi szabályozás a feladat az egyes államok számára, hanem szükséges a megfelelő műszaki és pénzügyi feltételek biztosítása, valamint az eljáró hatóságok tagjainak a tanúvédelemmel kapcsolatos megfelelő képzése. 30 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 12.o., Erről részletesebben: Liziczay Sándor: A tanúvallomás, mint okirati bizonyíték a magyar büntetőeljárási jogban. Magyar Jog, 2001/6. sz., 321.o. Erről részletesebben: Liziczay Sándor (2001) id. műve, 321.o. 31 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 340.o. Erről részletesebben: Liziczay Sándor (2001) id. műve, 321.o. ~ 10 ~
11 2. A TANÚVÉDELEM ESZKÖZEI Hazánkban a tanúvédelem eszköztárának viszonylag széles választéka áll az eljáró hatóságok rendelkezésére A tanú életének és testi épségének, vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és azt megfélemlítés nélkül tegye meg 33, a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a tanút védelemben lehet részesíteni. 34 A törvény a tanú védelmének szabályait nevesített és nem nevesített eszközök útján határozza meg a következők szerint. Nevesített védelem: - a tanú személyi adatainak zártan kezelése 35 - különösen védett tanúvá nyilvánítás 36 - a tanú személyi védelme 37 - Védelmi Programba történő felvétel 38 A tanú védelmét szolgáló további rendelkezések: - a szembesítést a tanú védelme érdekében mellőzni lehet 39 - a felismerésre bemutatást úgy kell végrehajtani, hogy annak során a tanú ne legyen felismerhető, vagy észlelhető 40 - írásbeli vallomás tételének a lehetősége éven aluli tanú nyomozási bíró általi kihallgatásának a lehetősége 42 Ebben az esetben a tanúvédelemnek a tanú erkölcsi fejlődésének biztosítása is célja lehet. 32 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 338.o. Erről részletesebben: Varga Zoltán: A tanúvédelem, Magyar Jog, 2001/5. sz., 269.o. 33 Be Be. 35 Be Be Be évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról (a továbbiakban: Tvdt.) 39 Be (2) bekezdése 40 Be (5) bekezdése 41 Be. 85. (5) bekezdése 42 Be (4) bekezdése ~ 11 ~
12 - a tanúk lakcíme csak a vádirat eredeti, bírói példányán szerepelhet, a további példányokon csak a neve 43 - a tárgyalás nyilvánossága tanúvédelmi okból is korlátozható 44 - a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalás tanúvédelmi okból is elrendelhető 45 - a tanú érdekében eljáró ügyvéd igénybe vétele és eljárása 46 Anyagi jogi előírások: - a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége 47 A tanúvédelemnek célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást - a hatósági eljárás akadályozásának büntetendősége 48 A tanú erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő befolyásolása - a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége 49 Fontos az eszközrendszer megfelelő alkalmazása annak érdekében, hogy az egyes tanúvédelmi eszközöket hatásosan, mégis körültekintően használják az eljáró hatóságok. Csányi Csaba szerint továbbá problémát vet fel, azaz eljárási szakasz, miszerint a tanú vallomásának a súlyát a nyomozóhatóságnak már előzetesen értékelnie kell, azonban ha ezt nem megfelelően teszi, akkor, mivel a bizonyíték súlya nem befolyásolja kellően az ítéletet, a hatóság veszélyhelyzetet teremt a tanú számára, mivel rábírja a programban való részvételre és ezzel felhívja rá az elkövetők figyelmét. 50 A tanúvédelem kezdeményezése, elrendelése során a törvényesség - a bizonyítás - a konspiráció érdekei ütköznek! Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Jog- és Államtudományi Kar: A bizonyítás a büntető eljárásban, évi diasor, 21. dia; letöltés ideje: Be (3) bekezdés, c) pont Be. 244./A. (2) bekezdése Be. 85. (4) bekezdése Be. 242., évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban: Btk.) 272. Btk Btk Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o., 51 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 11.o. ~ 12 ~
13 Véleményem szerint a tanú részére a nyomozó hatóság csak megadja a lehetőségét, a törvény által biztosított Tanúvédelmi Programban való részvételre. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy a jelenlegi gyakorlat szempontjából vitatható Tremmel Flórián azon megállapítása, miszerint a hazai szabályozás sajátosságából adódóan a különösen védett, valamint a szervezetten védett (szűkebb értelemben vett) tanúk köre részben fedi egymást, halmazatban is előfordulhatnak, azáltal, hogy az eljárási védelmi funkció alanyai és segítői számára ismeretlen a kihallgatandó tanú. 52 Továbbá, hogy az anonim tanú egyszerre lehet programozottan és különösen védett. 53 Mint azt a Védelemszervező és Információs Osztálytól megtudtam, habár a gyakorlatban már volt példa, a két védelmi forma együttes alkalmazására, a két jogintézmény teljesen különbözik egymástól és más célt szolgálnak. A tanúvédelem eszközei mintegy hierarchikus rendszert alkotnak és látják el a funkciójukat. Mintegy az arányosság elvét követve - amennyiben megfelelő - először a tanú személyi adatainak zártan kezelését kell alkalmazni és csak abban az esetben, ha ez nem lenne elégséges, illetve megfelelő, kerülhet sor a különösen védett tanúvá nyilvánításra, majd ha ez is kevésnek bizonyulna, a tanú személyi védelmére és csak a legvégső esetben alkalmazzák a Tanúvédelmi Programot A tanú személyi adatainak zártan kezelése A régi Be. módosítása, az évi XCII. törvény vezette be a tanú személyi adatainak zárt kezelését. 55 A régi Be ának rendelkezéseit az alábbiak szerint módosította: A hatóság a tanú kérelmére, vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben írt személyi adatait - a nevén kívül - az ügy iratainál elkülönítve, zártan 52 Tremmel Flórián: A tanúvédelem hazai körképe, Jura, 2008/1. sz., 147.o.; letöltés ideje: Erről részletesebben: Kertész Imre: A még különösebben védett tanú. Belügyi Szemle, 2001/11. sz., 31.o., o. 53 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o. Erről részletesebben: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 54 Interjú: Készenléti Rendőrség: Tanúvédelmi Szolgálat: Védelemszervező és Információs Osztály, Budapest, évi XCII. törvény a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról ~ 13 ~
14 kezeljék. Ebben az esetben az ügy egyéb irataiban a tanú zártan kezelt adatait csak a hatóságnak az ügyben eljáró tagja tekintheti meg. 56 A tanú személyi adatainak zárt kezelése hivatalból, valamint a tanú kérelmére rendelhető el. Ellenben a bíróság mérlegeléstől függ, hogy biztosítja-e a jogosult számára. Továbbá a zárt adatkezelés nem foglalja magában a tanú nevének anonimitását. Ezt követően az évi LXXXVIII. törvény. 8. -a módosította, miszerint: A hatóság a tanú kérelmére, vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanúnak az (1) bekezdésben felsorolt személyi adatait - a nevén kívül - elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság tekintheti meg. Az elkülönített, zártan kezelt iratról az iratok között olyan másolatot kell elhelyezni, amely a tanú zártan kezelt adatait nem tartalmazza. Ekkor már a törvényalkotó azt is rögzítette, hogy kivételesen indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése is elrendelhető. 57 Az évi XIX. tv. beiktatta a tanú érdekében eljáró ügyvéd fogalmát és így lehetővé tette, hogy a kérelmére a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Az Alkotmánybíróság azonban a Be. 96. (1) bekezdését 2010-ben megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság értékelése szerint a tanúzási, illetve megjelenési kötelezettség alól egyébként nem mentesülő személynek (aki kívülálló, vagy bűncselekmény sértettje), a tanúvédelmi rendszeren belül érvényesülő információs önrendelkezési joga körébe tartozik, hogy az adatok zárt kezelését kérje. Ezzel szemben nincs olyan alkotmányos indok, vagy cél, amely miatt a nyomozó hatóságot, az ügyészt, valamint a bíróságot fel kell arra jogosítani, hogy vizsgálva a tanú fenyegetettségének objektív alapjait és mérlegelve a teljesíthetőséget- a kérelmet megtagadhassa. 58 Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló évi LXXXIX. törvény 5. -a némileg megváltoztatva a megsemmisített évi XCII. tv. 3. (5) bekezdése évi LXXXVIII. törvény a büntetőeljárásról szóló évi I. törvény módosításáról Századvég Alapítvány: Elemzés a 2010-es kormányváltást követő egyes AB döntések sorsáról, 2-3.o.; letöltés ideje: ~ 14 ~
15 rendelkezéseket- újra megállapította a Be ának (1) bekezdését. E szerint a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, hogy a tanú személyi adatait az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg. Ha az e törvényben meghatározott feladata másként nem teljesíthető, a bíróság, az ügyész, valamint a nyomozó hatóság a tanú egyes a feladat ellátásához szükséges személyi adata zárt kezelését mellőzi. 59 Az utolsó mondatot a 166/2011. (XII. 20.) AB határozat megsemmisítette. 60 Amennyiben elrendelték a tanú adatainak zárt kezelését, a megismerésre jogosultaknak biztosítani kell, hogy ezek az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé. 61 A tanú személyazonosságának megállapítása az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével történik. 62 Mivel a tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyvről az arra jogosultaknak másolat adható, gondoskodni kell róla, hogy ez a tanú adatait ne tartalmazza. A tanúnak személyesen kell a nyomozási cselekményen, vagy a kihallgatáson megjelennie. Emiatt azonban fennáll a veszély, hogy felismerik őt, annak ellenére is, ha a nevét, személyi adatait esetleg nem ismerik. Ennek kiküszöbölésének az egyik eszköze a nyomozás során a védő, valamint a terhelt jelenléti jogának a korlátozása. A nyomozási cselekményekről való értesítés is mellőzhető, amennyiben ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a sértett, és a védő előtt ismertté válnának. 63 Ezen intézkedések is az adott védelmi formától függenek. A Tanúvédelmi Programnál nyilvánvaló, hogy a tanú személye, valamint az adatai ismertté válnak. Talán felvetődhet a gondolat, miszerint a tanú személyi adatainak és nevének zártan kezelése esetében nem valósul meg valóban elkülönült adatkezelés. 64 Ezért szükségesnek tűnne, hogy az adatokat tartalmazó lezárt 65 borítékot külön tárolják az ügyiratoktól. Azonban figyelembe véve, hogy a nyomozati iratok meghatározott 59 Századvég Alapítvány (2010) id. műve, 141.o. 60 Századvég Alapítvány (2010) id. műve, 141.o. 61 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 140.o. 62 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 141.o. 63 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 96.o. 64 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 141.o. 65 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 348.o. ~ 15 ~
16 példányban készülnek, ez a módszer tekintettel például a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóságok rendszerének a különbözőségére, átláthatatlanságot eredményezne az iratok terén, mivel esetlegesen nem tudna hozzáférni az adott szerv ahhoz az adott irathoz, amelyre szüksége lenne. A modern technikának köszönhetően egyébként már lehetőség van rá, hogy ezen iratokat számítógépes rendszerben kezeljék. Ez főként egy zárt célú elektronikus információs rendszerrel, az úgynevezett ROBOTZSARU -val valósul meg, mely egy integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer. 66 Továbbá a mai gyakorlat alapján vitathatónak tartom Tremmel Flórián azon megállapítását, miszerint ahelyett, hogy a hatóság hivatalból figyelmezteti a tanút arra, hogy kérheti az adatai zártan kezelését, ahelyett inkább azt kellene megkérdezni, hogy veszélyben érzi-e magát. 67 Csak a veszélyhelyzet esetén indokolt a tanúvédelemnek ez a módja. 68 Az én meglátásom szerint a tanút elsősorban biztonsága, másodsorban egyéb a későbbiekben részletezendő okok miatt az eljárás során tájékoztatni és figyelmeztetni kellene abban az esetben is, amikor az eljáró szervnek van tudomása a tanú veszélyeztetettségéről. Ezen megállapításomat teljes mértékben alátámasztja szakdolgozatom Védelmi Programban történő részvétel című részében Kertész Imrétől idézett rész, miszerint ennek elmaradása esetén egyéb jogi következmények merültek fel. Tekintettel például a bűnszervezetek összetettségére, illetve az adott ügy azon részeire, amelyekről a konkrét tanúnak nincs tudomása, véleményem szerint a tanúnak nincs megfelelő rálátása arra, hogy veszély fenyegeti-e A különösen védett tanú A különösen védett tanú intézménye bizonyos szempontból az anonimitásra épül. Ez azt jelenti, hogy a tanút a nyomozás során a nyomozási bíró kihallgatja, és különösen védetté nyilvánítja. 69 A meghallgatáson csak a nyomozási bíró, az ügyész, a tanú 66 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 67 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 144.o. 68 Tremmel Flórián (2008) id. műve, 147.o. Erről részletesebben: Györe István: A tanú személyi adatainak zártan kezelésének egyes problémái a magyar büntetőeljárásban. Rendészeti Szemle, 1995/2. sz. 69 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 218.o. ~ 16 ~
17 érdekében eljáró ügyvéd és szükség esetén tolmács lehet jelen. 70 A kihallgatásról jegyzőkönyv készül, majd a bíróság a tárgyaláson ennek a felolvasásával pótolja a tanúvallomást, így ez lesz a bizonyíték. Ebből következik az a kivételes eset, miszerint az eljáró bíróság bírája nem tud közvetlen kapcsolatba kerülni a tanúval. A hazai szabályozás ezáltal nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) esetjogának azáltal, hogy a védelem a tanúkhoz azonos feltételekkel intézhessen kérdéseket, mint a vád (hiszen az ügyész jelen lehet a különösen védett tanú kihallgatásán, míg a védő és a vádlott nem), és nincs olyan rendelkezés sem, miszerint az elítélés nem alapulhat kizárólag, vagy döntő mértékben anonim tanúk vallomásán. 71 A tanú akkor nyilvánítható különösen védetté a Büntetőeljárási törvény 97. -a szerint, ha: - vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, - a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, - a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert, - személyének felfedése esetén a tanú, vagy hozzátartozója élete, testi épsége, vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. 72 Valamennyi feltételnek együttesen kell fennállnia. Ezek a fogalmi meghatározások viszonylag pontatlanok, ugyanis nem tisztázott a kiemelkedő súlyú bűncselekmény fogalma, továbbá azt, hogy a tanú vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, nem lehet teljes bizonyossággal előre látni, csak feltételezhető. 73 Tekintettel erre, talán sokakban felmerülhet a gondolat, miszerint a tanú személyével kapcsolatos adatoknak, valamint annak, hogy tanúként kívánják meghallgatni, nem feltétlenül kellene ismeretlennek a terhelt előtt, amennyiben az nem ellenérdekű. Ebben az esetben nem indokolt különösen védetté nyilvánítani a tanút. Azonban ez nem lenne helyénvaló, mivel a védelmi formákról már az eljárás elején döntést kell hozni, azonban az ügyben résztvevő személyek pozíciója, miszerint valaki ellenérdekűnek tekinthető-e, az eljárás alatt változhat. 70 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 216.o 71 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, o. 72 Be Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 180.o., 261.o. ~ 17 ~
18 Az Európai Emberi Jogi Bíróság több ügyben kifejtette, hogy az anonim tanú intézménye ellentétes a tisztességes eljárás követelményeivel, ha a bírósági ítélet kizárólag, vagy túlnyomórészt olyan tanúk vallomásán alapul, akinek szavahihetőségét a vádlott, illetve a védője az eljárás egyetlen szakaszában sem tehette kétségessé. Az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjoga által kialakított elvek de facto, kötelező erővel bírnak. 74 A vádlott, valamint a védője számára biztosítani kell, hogy a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv kivonatáról másolatot kaphassanak az ismertetést követően, vagy amennyiben ez később került az ügy iratai közé, az esetben akkor, amikor az ügyész ezt a vádemelés alapjául szolgáló iratokhoz csatolja. Ez utóbbinál a megismerés lehetőségéről értesíteni kell a védőt és a terheltet. A jegyzőkönyv kivonatából nem derülhet ki a tanú személye, valamint nem tartalmazhatja a vallomás azon adatait, melyek az azonosítását eredményezhetnék. 75 A bírósági tárgyaláson a különösen védett tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv 76 kivonatának felolvasását követően a tanács elnöke írásban kérdéseket tehet fel a különösen védett tanúnak, a vádlott, a védője, valamint az ügyész pedig 77 kérdések feltevését indítványozhatja A Be (3) bekezdése azonban, sem a vádlott, sem a tanú kihallgatásán nem ad lehetőséget arra, hogy a szavahihetőségükről az ügyész, a vádlott és a védő meggyőződhessenek, hisz az - a bírói gyakorlat szerint - nem az ügyre tartozik. A különösen védett tanú újabb kihallgatását a nyomozási bíró végzi. 79 A különösen védett tanú intézményét már egészen korán, az évi LXXXVIII. törvény bevezette és azóta is létezik ez az intézmény hazánkban. Ennek ellenére manapság számos országban visszalépés történt az anonim tanúk alkalmazásával 74 Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika, A büntetőeljárás. KJK-KERSZÖV Kiadó, Bp., o., Erről részletesebben lásd például: Lüdi kontra Svájc, (ügyszám: 12433/86); c184b?OpenDocument, letöltés ideje: Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 185.o. 76 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 189.o., Erről részletesebben: Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. 77 Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. 78 Be (3) bekezdése 79 Dr. Farkas Ákos Dr. Róth Erika (2012) id. műve,148.o. ~ 18 ~
19 kapcsolatban. 80 Sok támadás és kritika érte a különösen védett tanú jogintézményét, miszerint sérül a védelem és a közvetlenség elve A tanú személyi védelme A személyi védelem a rendőrségnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek, a honvédségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek az intézkedése. 82 Alkalmazására vonatkozóan a Kormányrendelet szabályait kell használni. Különösen indokolt esetben a hatóság kezdeményezheti, hogy a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt a külön jogszabályban meghatározott védelemben részesüljön. 83 A személyi védelem tehát tovább lazítja a tanúvédelem elnevezésben említett tanú fogalmát. A Büntető eljárásjogi törvény 98. -a szerint személyi védelemben akár az eljárást lefolytató hatóságok tagjai, valamint az ő hozzátartozóik is részesíthetők különösen indokolt esetben. 84 Nevezetesen abban az esetben, ha a közreműködésük akadályozása, illetve megtorlása végett személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy elkövethetnek. 85 Hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen a közös háztartáson kívül - élő házastárs, továbbá az élettárs, a jegyes, a leszármazó - ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is -, valamint kiskorú érintett esetén a szülő - ideértve az örökbefogadót, vagy nevelőszülőt is - és a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 10.o., Erről részletesebben lásd például Hollandia, Dánia esetét, ahol ellentétesnek találták az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelyében foglalt fair eljáráshoz való joggal 81 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 145.o /1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól (a továbbiakban: Kormányrendelet), 1. (4) bekezdése 83 Be. 98. (1) bekezdése 84 Be A személyi védelem részletes szabályait a Kormányrendelet tartalmazza, Erről részletesebben: Herke Csongor: Büntető eljárásjog. Jogi szakvizsga segédkönyvek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, o., Tóth Mihály szerkesztésében: Büntető eljárásjog, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, o. 86 Tvdt. 1. (10) bekezdése ~ 19 ~
20 A Be. Kommentár alapján a védelemben részesítésre, csak olyan különösen indokolt esetben kerülhet sor 87, mint például: - az érintett személy megfenyegetése; - az érintett személy zsarolása; - az érintett személy zaklatása; - az érintett személy élete, testi épsége ellen megkísérelt, vagy előkészületi szakaszba került bűncselekmény. 88 Legtöbbször akkor van szükség a személyi védelem alkalmazására, amikor az érintettek kapcsolatba kerülnek korábbi életükkel, legyen szó a programba kerülésre okot adó bírósági tárgyalásról, vagy olyan esetről, amikor például hivatalos eljárás miatt kell adott közigazgatási, vagy polgárjogi aktusnál jelen lenniük. 89 Továbbá a Tanúvédelmi Programba való bekerülést megelőzően, az ahhoz szükséges megállapodás megkötése előtt is elrendelhető a tanú személyi védelme, úgynevezett sürgősségi intézkedésként. Ebben az esetben konspiráltan és lehetőleg az érintett környezetének tudta és kontrollja nélkül [...] távoli, nem túl forgalmas helyen (csendes panziókban, nyaralókban, esetleg rendőrségi, rendvédelmi objektumokban stb.) 90 várják ki az engedélyező döntést a megállapodás megkötéséről. Amennyiben nem kerül sor a megkötésére, valamint nem állnak fenn a személyi védelem feltételei sem, haladéktalanul meg kell szüntetni a sürgősségi intézkedéseket. Azonban a Kormányrendelet szerint kell eljárni, amennyiben fennállnak a személyi védelem feltételei. 91 A személyi védelem elrendelését a büntetőeljárás tartalma alatt az a nyomozó szerv, ügyész, vagy bíróság kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik. 92 A személyi védelmet az azt elrendelő szerv a reá irányadó jogszabályok keretei között látja el, de különösen indokolt esetben a védelmet ellátó szerv a védelem ellátására jogosult más szerv közreműködését is igénybe veheti Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 192.o. 88 Jakucs Tamás (szerk.): Kommentár a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvényhez, Be ához, Complex CD-Jogtár, Tóth Márton Zoltán: Tanúvédelem módja, a védelmi program. Rendészeti Szemle, 2008/2. sz., 70.o. 90 Papp András: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései. Kard és Toll, 2006/2. sz., 137.o. 91 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 92 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 221.o. ~ 20 ~
21 A személyi védelem indokoltságát, illetve fenntartását az elrendeléstől számított hat hónap elteltével felülvizsgálja az elrendelésre jogosult szerv. 94 A személyi védelem foganatosítása, biztosítása többnyire az eljáró nyomozó hatóság feladata és főleg rendészeti tevékenységen alapul. A személyi védelmi rendszer hiányossága, hogy nem biztosítja kellően a védett személy vagyonát, vagyontárgyait. 95 Problémaként jelentkezik azonban, akkor ha a Tanúvédelmi Szolgálat munkatársa szorul tanúvédelemre 96, ugyanis a személyi védelmet ebben az esetben az elrendelő hatóságnak kell biztosítania. Kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy Csányi Csaba azon javaslata, miszerint: Ezt ki lehetne küszöbölni, ha a Szolgálat munkatársát a Szolgálat védhetné 97, megvalósul a mai gyakorlatban, mivel semmi nem zárja ki, hogy a védelemre ilyen módon kerüljön sor. 98 Abban az esetben, ha a munkája során az élete, vagy a testi épsége veszélybe kerül, a Szolgálat munkatársát biztonságba lehetne, illetve kellene helyezni. Erre azonban információim szerint nem volt még példa Magyarországon január 1-től a 34/1999. (II.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozta a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjainak a fizikai védelmét, majd ezt követően a évi I. törvény módosította a Büntetőeljárási Törvényt. 100 A Kormányrendelet 12. (1) bekezdése értelmében a személyi védelem az érintett élete, testi épsége, személyes szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása, megszakítása érdekében a magánlakásnak [Rtv. 69. (6) bekezdés] vagy egyéb tartózkodási helyének védelmére, közlekedési útvonalának, illetve a büntetőeljárási és más hatósági cselekményeken való biztonságos részvételének biztosítására terjed ki Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 222.o. 94 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 224.o. 95 Tilk Ferenc: A tanúvédelem mint új jogintézmény Magyarországon. Belügyi Szemle, 2000/12. sz., 57.o. 96 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 97 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 263.o. 98 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 99 Készenléti Rendőrség: Nemzeti Nyomozó Iroda: Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály: VI. Bűnüldözési Osztály, Miskolc, évi I. törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításáról, Kormányrendelet 12. (1) bekezdése ~ 21 ~
22 A személyi védelem különösen: - rendszeres járőrszolgálattal, - technikai eszközzel, - folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével, - védőruházat biztosításával, - őrszemélyzettel, illetve - ha a személyi védelem más módja eredményre nem vezet - őrszemélyzettel biztosított, a személyi védelem elrendelésére, vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el. 102 Személyi védelem az érintett személy tiltakozása ellenére csak akkor alkalmazható, ha a személy biztonságát közvetlenül fenyegető veszély másként nem hárítható el. 103 A személyi védelem addig tart, ameddig azt meg nem szüntetik. A megszüntetés annak a szervnek a joga, amely azt elrendelte. A védelemnek nincs határideje, de az elrendeléstől számított hat hónap elteltével a fenntartás indokoltságát felülvizsgálják. 104 Haladéktalanul meg kell szüntetni a személyi védelmet, ha: - az elrendelés feltételei már nem állnak fenn; - az érintett a személyi védelemről írásban lemond; - kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen érintett esetében a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám a személyi védelemről írásban lemond. 105 Megszüntethető a személyi védelem, ha: - a védelmet kezdeményező ezt javasolja; - a védelem tartama alatt az érintett szándékos bűncselekményt követ el; - az érintett a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztető, vagy azt lehetetlenné tevő módon önhibájából megszegi; - a tanú, vagy terhelt nem tesz vallomást, vagy korábbi vallomását visszavonja; - a szakértő, a szaktanácsadó a szakvélemény adását a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, 102 Kormányrendelet 12. (2) bekezdése 103 Kormányrendelet 13. (2) bekezdése 104 Kormányrendelet Kormányrendelet 18. (1) bekezdése ~ 22 ~
23 vagy a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben hamis szakvélemény, felvilágosítás adása miatt vele szemben büntetőeljárás indult; - a tolmács a tolmácsolást a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, vagy hamisan fordított, s emiatt vele szemben büntetőeljárás indult A Védelmi Programban történő részvétel A tanú védelme Tanúvédelmi Program keretében is megvalósulhat. A tanú, illetve hozzátartozója a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvény rendelkezései szerint a büntetőeljárás alatt, valamint ezt követően is védelemben részesülhetnek. A vonatkozó jogszabályok címeiből is kiderül, hogy a Tanúvédelmi Programban résztvevő tanú helyzete eltér a különösen védett tanúétól. Az anonim tanú személye az eljárás alatt az arra jogosultakon kívül más előtt nem ismert, míg a Tanúvédelmi Programban résztvevőé igen. Az 1990-es évek Belügyminisztériumában évekig folyt annak a Tanúvédelmi Programnak a kidolgozása, ami lehetőséget teremtett az igazságszolgáltatást segítő, valóban komoly veszélyben lévő tanú, sértett, terhelt, illetve e személyek hozzátartozójának, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más 107 személyek programszerű védelmére. A fő célja ezeknek a Programoknak az igazságszolgáltatással együttműködő informátor, illetve a tanú és hozzátartozóik életének és a személyes biztonságának a megóvása kell, hogy legyen. Megfelelő fizikai védelem, új identitás, új lakóhely, mentális, pszichikai, szociális, gazdasági, egészségügyi, valamint jogi támogatás jár számukra, ha a hagyományos védelmi eszközök kilátástalannak mutatkoznak, illetve kudarcot vallanának. 108 Mivel drasztikus változást jelentenek a Védelmi Programok a védett személy magánéletében, így ez a védelmi forma csak azokra alkalmazható, akiknek nemcsak a büntetőeljárás tartalma alatt van szükségük védelemre, hanem azon túl is. 106 Kormányrendelet 18. (2) bekezdése 107 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 38.o. 108 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. ~ 23 ~
24 Ez a Program a hagyományos, fizikai őrizetre koncentráló védelmi formáktól külön működik. A szabályozás az igazságszolgáltatással együttműködő elítéltek programszerű védelmét szolgáló különleges, a videokonferencia alkalmazását is lehetővé tevő, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben is érvényesítendő intézkedéseket is érinti. A Büntetőeljárási törvény 244/A-244/D -ai lehetővé teszik a tanúnak, illetve vádlottnak a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását 109 is, azonban ez a jogintézmény elsősorban pénzügyi feltételek hiányában nem igazán tud érvényesülni 110 a gyakorlatban. A védelemre az érintett tanú, valamint a hatóság közötti magánjogi megállapodás megkötésével kerül sor. Helytálló azonban Kertész Imre azon megállapítása, miszerint: milyen bonyolult egy efféle szerződés előkészítése, mondjuk egy külföldre menekítendő nagycsaládos vállalkozóval, akinek több üzlete, éjjeli mulatója, sok kintlévősége és ráadásul nagy adóssága, valamint jelentékeny köztartozásai vannak. 111 A Programban résztvevők számára a védelmet számos tényező, az érintett személy hozzájárulása, illetve véleménye, a hatóságok tagjainak szakmai tapasztalatai alapján, személyre szabottan kell biztosítani. 112 A Szolgálatnál kell kezdeményezni a megállapodás megkötését. Ez előzetes biztonsági és pszichológiai vizsgálat eredményének ismeretében mérlegelheti, hogy az érintett személy mentálisan, illetve a biztonsági megfontolásokra figyelemmel alkalmas-e a programszerű védelemre. 113 Ha a Szolgálat a védelmet megoldhatónak tartja 114, a javaslatát, mely a megállapodás megkötésére irányul felterjeszti a döntésre jogosult országos rendőrfőkapitányhoz. 115 Ezt követően a rendőrfőkapitánynak három napon belül állást kell foglalnia. 116 Amennyiben egyetért, a Szolgálat megköti az érintettel a megállapodást. 117 A Tvdt. 15. (1) bekezdése szerint halaszthatatlan esetben, amennyiben veszéllyel jár a késedelem és a megállapodás megkötése valószínűsíthető, a Szolgálat vezetője a 109 Be. 244/A.-244/D. 110 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 343.o. 111 Kertész Imre (2001) id. műve, 34.o. 112 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 265.o. 113 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 114 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 115 Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 202.o. 116 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 117 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. ~ 24 ~
25 megállapodás megkötését megelőzően is elrendelheti a személyi védelmet, illetve a lakóhely, vagy tartózkodási hely megváltoztatását ún. sürgősségi intézkedés -ként, erről részletesen szakdolgozatom A tanú személyi védelme című részében írok. A sürgősségi intézkedéssel egyidejűleg kezdeményezni kell a megállapodás megkötését is. 118 Megállapodás csak a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő, büntetőeljárásban részt vevő, és a hatósággal együttműködő tanúval, sértettel, illetve terhelttel köthető. 119 További konjunktív feltétel, hogy az érintett olyan vallomást tett, vagy kíván tenni, amely kiemelkedő súlyú bűncselekmény lényeges körülményeire, bűnszervezet összetételére, illetőleg tevékenységére, bűnszervezettel fenntartott kapcsolatára, vagy bűnszervezet által tervezett, vagy elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. 120 Továbbá a vallomása a tényállás felderítését, bizonyítását, az elkövető személyének, kilétének megállapítását, valamint a felelősségre vonását jelentősen segítette, vagy segítheti, emellett előreláthatólag más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, illetőleg aránytalanul nagy nehézséggel járna, azonban valószínűsíthető a bizonyíték beszerzése a megállapodás megkötésével. 121 Ezt a feltételt Cserháti Anita megkérdőjelezhetőnek tartja, mivel ha a veszélyeztetett személy által szolgáltatott bizonyítékok máshonnan is beszerezhetők, attól még ez a személy veszélyben van, és adott esetben bűncselekmény áldozata is lehet csupán azért, mert a hatóság, mivel máshonnan szerezte be a bizonyítékot, őt nem védte meg. 122 További feltétel, hogy a védendő személy ellen a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárási jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos, vagy, közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el, és a fenyegetett helyzetben lévő személy, illetve az érintett védelme a személyi védelem keretében nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések alkalmazása szükséges Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 230.o. 119 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 120 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231.o. 121 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 231o. 122 Cserháti Anita: A tanúvédelem eljárásjogi eszközei. A Védelmi Program. Ügyészek Lapja, 2006/4. sz., 18.o. 123 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, o. ~ 25 ~
26 A Tanúvédelmi Szolgálat véleménye szerint, mivel az eljárás során változik a jelentősége a tanú vallomásának, a súlyának, a nem kiemelkedő súlyú vallomás esetén is szükséges lehet a Programba való bevonása. 124 Kertész Imre szerint az érintett személyek védelmi program hatálya alá vonásának és a tanú különösen védetté nyilvánításának feltételei között sok a hasonlóság. Van azonban egy lényeges különbség is: az utóbbiaknál nem követelmény, hogy a gyanúsított és a védő előtt ismeretlen legyen akár személyük, akár az a tény, hogy a nyomozó hatóság tanúként kívánja őket kihallgatni. 125 Jelentős különbség továbbá, hogy a tárgyalásra megidézhető a Programban résztvevő tanú, valamint kihallgatható megfelelő biztonsági intézkedések mellett, ellentétben a különösen védett tanúval. 126 Megállapodás köthető a fenyegetett személyre tekintettel annak a hozzátartozójával, illetve 127 egyéb érdekelttel, amennyiben indokolt, valamint összeegyeztethető a védelem céljával. Ezt indokolja, hogy a hozzátartozók elleni jogellenes cselekmények alkalmasak az eljárás negatív befolyásolására, illetőleg akadályozására a gyakorlati tapasztalatok szerint, ezért indokolt a hozzátartozók teljes körének megjelenítése. 128 A Tanúvédelmi Szolgálat Védelemszervező és Információs Osztályának a tagjai hajtják végre a Védelmi Programot. Az eddigiek során az osztály több tucat Védelmi Programot indított jelentős számú érintett részvételével. 129 A Védelmi Programban érintett személyek, valamint a nyílt személyvédelem alatt állók védelmét a Bevetést Támogató Osztály látja el. Tekintettel az élethez való jog kitüntetett jelentőségére, talán úgy tűnik, hogy a Tanúvédelmi Programban résztvevő személy érdekében, korlátozásokat léptet életbe az állam. A magánjogi szerződés intézményét több bírálat is érte. Csányi Csaba feleslegesnek 130 tartja, hiszen véleménye szerint az államnak nincs szüksége az egyén 124 Védelemszervező és Információs Osztály (2014) id. interjú 125 Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 126 Erről részletesen: Kertész Imre (2001) id. műve, 31.o. 127 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 232.o. 128 Dr. Szabó Krisztián (2010) id. műve, 232.o. 129 Tanúvédelmi Szolgálat: Titkos feladatok, titkos szereplők, titkos helyszínek ; letöltés: Dr. Csányi Csaba (2010) id. műve, 203.o. ~ 26 ~
Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:
RészletesebbenPhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita
PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI
RészletesebbenÍrásszakértő. a büntetőeljárásban
1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna
RészletesebbenA gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire
A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím
A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím Az áttekintés vázlata 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás
RészletesebbenBüntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.
Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:
RészletesebbenAz akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Dr. Hajdu Magdolna Éva Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenBüntetőeljárási jog Király, Tibor
Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt
Részletesebben2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.
2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel
RészletesebbenA KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:
Részletesebbendr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.
dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet
RészletesebbenA bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás
2013. 2. szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott
RészletesebbenIDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK
IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés
SZAKDOLGOZAT Munkajog és az alternatív vitarendezés MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR MUNKAJOGI- ÉS AGRÁRJOGI TANSZÉK Készítette: Gáll Máté Konzulens: Dr. Rácz Zoltán PhD, egyetemi docens Miskolc
RészletesebbenPhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán
PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenS Z A K D O L G O Z A T
S Z A K D O L G O Z A T Szalmás Alexandra 2014. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék S Z A K D O L G O Z A T Bizonyítás a Büntetőeljárásban
RészletesebbenDr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:
Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat
RészletesebbenA Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata
Elfogadva: 1998. június 27., 2002. február 25.,2009. október 26. Kihirdetve: IK 1998. évi 11. szám, egységes szerkezet: IK 2002. évi 4. szám (helyesbítve: IK 2004. évi 4. szám), Hivatalos Értesítő 2010.
RészletesebbenKokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
RészletesebbenDr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei
Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1174-18/2012.P Tárgy: alapvető
Részletesebbení t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást
Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály
RészletesebbenA gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita
A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi
RészletesebbenFELADATELLÁTÁS ÉS FORRÁSMEGOSZTÁS
FELLEGI MIKLÓS 1 Új finanszírozási és helyi adórendszer: Élet az adósságkonszolidáció után A tanulmány a helyi adók szerepét, jelentőségét vizsgálja az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Arra
RészletesebbenA titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések
Dr. Nyitrai Endre* A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések I. Bevezetés A hagyományos nyomozati eszközök és módszerek a kiemelt ügyek felderítésekor illetve
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV A kölcsönös bizalom megerősítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási
RészletesebbenAz illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:
RészletesebbenAz ingó és ingatlan végrehajtás elméleti és gyakorlati kérdései
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Az ingó és ingatlan végrehajtás elméleti és gyakorlati kérdései Konzulens: Dr. Nagy Adrienn egyetemi
RészletesebbenDOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.
DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.388/2004/7. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi október hó 14. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta
RészletesebbenHáger Tamás* A másodfellebbezés joghatálya, a felülbírálat terjedelme és a tényálláshoz kötöttség a harmadfokú bírósági eljárásban
In poenalibus causis benignius interpretandum est (Büntetőügyben a jóindulatú értelmezés a követendő. Paulus D.50,17,155,2.) 1 Bevezetés A harmadfokú büntetőeljárás a legújabb kori magyar büntetőper viszonylag
RészletesebbenA kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában
1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak
RészletesebbenSzentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be:
Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-122-6/2010. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2009. évi hatósági
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000
RészletesebbenTörvényi engedmény és késedelmi kamat
Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából
Részletesebben2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1
OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.
RészletesebbenA korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára
MTA Law Working Papers 2015/16 A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára Hollán Miklós Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN
Részletesebben19. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET MAGATARTÁSI SZABÁLYAI ÉS ANNAK
19. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET MAGATARTÁSI SZABÁLYAI ÉS ANNAK MEGVÁLTOZTATÁSA. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET MEGSZÜNTETÉSE. FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓ FELÜGYELETE. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA A VÁDEMELÉS ELHALASZTÁSA
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere
A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:
RészletesebbenÁRTATLAN GYERMEKBŐL FIATALKORÚ TERHELT. A Btk. 16. -ának margójára
ÁRTATLAN GYERMEKBŐL FIATALKORÚ TERHELT A Btk. 16. -ának margójára SZERZŐ: NÉMEDI ISTVÁN 2015. JÚLIUS 06. Elgondolkodtak már a farkas esetén, aki az erdőben szólítja meg a nagymamája házához tartó Piroskát?
RészletesebbenSZATHMÁRY ZOLTÁN A ZAKLATÁS NYOMOZÁSÁNAK ÉS NYOMOZÁSFELÜGYELETÉNEK NEHÉZSÉGEI
SZATHMÁRY ZOLTÁN A ZAKLATÁS NYOMOZÁSÁNAK ÉS NYOMOZÁSFELÜGYELETÉNEK NEHÉZSÉGEI A zaklatás bűncselekményi tényállásai, azaz a Btk. 176/A. (1) és (2) bekezdésének fordulatai 2008. január hó 1. és 2009. február
RészletesebbenOrszágos Rendőrfőkapitány. Papp Károly r. altábornagy H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.
Országos Rendőrfőkapitány Papp Károly r. altábornagy Szám: 29000/105/794-18/2014. P. Tárgy: alapjogot érintő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi
RészletesebbenA VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Groupama Garancia Biztosító Zrt. 1051 Budapest, Október 6. utca 20. Nyomtatványszám: 2736/3 Ezen általános szerződési feltételek
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/547- /2012.P. Tárgy: alapvető
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2015/2016.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős
RészletesebbenPfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék. körében. Az adókötelezettségek
48 Pfeffer Zsolt, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék Az adókötelezettségek megjelenése a közbeszerzések szabályozásában 1 I. Bevezető gondolatok és az adókötelezettségek
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenSzakmai zárójelentés az F 68342 sz. A bírósági iratok kézbesítése az Európai Igazságügyi Térségben c. OTKA kutatásról
Szakmai zárójelentés az F 68342 sz. A bírósági iratok kézbesítése az Európai Igazságügyi Térségben c. OTKA kutatásról Vezető kutató: Dr. Harsági Viktória I. A kutatás célkitűzései A F 68342. számú A bírósági
RészletesebbenCsink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán
Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter
RészletesebbenSerák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *
JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos
RészletesebbenA FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.
2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi
RészletesebbenMunkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében
Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
Részletesebben1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1
ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos
RészletesebbenI. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag
CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/993- /2012. P. Tárgy: alapvető
RészletesebbenÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN
ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések
RészletesebbenDr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek
Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák
RészletesebbenA Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről *
JeMa 2011/1 Büntetőjog Szabolcsi László A Legfelsőbb Bíróság ítélete a lőfegyvertartási engedély lejártának büntetőjogi következményeiről * A lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés törvényi tényállása tárgyi
RészletesebbenA MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETE. Szervezeti és Működési Szabályzata. Budapest, 2010.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETE Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest, 2010. I. SZERVEZETI SZABÁLYZAT A. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének
Részletesebbendr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében
dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
RészletesebbenBevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről.
III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 Tájékoztató az Mötv.
RészletesebbenStátustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban?
Nagy Csongor István Státustörvény és EU-csatlakozás, van-e helye a kedvezménytörvénynek az EU-ban? I. Bevezetés Aligha találunk olyan törvényt a rendszerváltozás utáni magyar jogtörténetben, amely akkora
RészletesebbenXIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
XIV. Fejezet A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Jegyzetek: Balogh, Illés, Vargha: A bűnvádi perrendtartás magyarázata, Bp.1898. Grill Károly cs. és királyi könyvkereskedése; Vargha Ferenc: A bűnvádi perrendtartás
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 67. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m, m e g s z ü n t e t e m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
RészletesebbenMiért alaptalan a magyar demokrácia
KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés
RészletesebbenPusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370
Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
RészletesebbenBüntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények
Büntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények Legfontosabb tudnivalók arra az esetre, ha valaki bűncselekmény áldozata lesz, vagy bűncselekményről tudomást szerez Feljelentés Ha valaki úgy érzi, hogy
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA
SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA 2015 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN Készítette: Szabó
RészletesebbenI. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4
I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I.2. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
RészletesebbenTÉZISFÜZET A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI
Dr. Kádár Pál ezredes TÉZISFÜZET A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI c. DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉSHEZ Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézet
RészletesebbenA HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA
A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során
Részletesebbenaz ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 443/2010. (III. 10.) sz. HATÁROZATA
az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 443/2010. (III. 10.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :
Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden, 2006. évi szeptember hó 12. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő
RészletesebbenAz ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően
Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából
RészletesebbenA tikos információgyûjtés magyar szabályozása, és az általa nyert információ felhasználása a büntetõeljárás során
Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Kar Bûnügyi Tudományok Intézete Büntetõ eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék A tikos információgyûjtés magyar szabályozása, és az általa nyert információ
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. elutasítom, az emberi méltósághoz való jog megsértése vonatkozásában pedig a panasznak. helyt adok.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 17614/2008.
RészletesebbenA szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvények összevetése különös tekintettel
RészletesebbenAszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,
Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,
RészletesebbenAZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI
AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS
Részletesebben2011. évi... törvény
rszügg'u es liítvatal a.rot ányszám: v50o6 I ~.S 2011. évi... törvény Erk ze t: 2011 JúN 15. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügy i bűncselekményekkel összefüggő
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum
A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA 2011. JÚNIUS NAPJÁN KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ
RészletesebbenDoktori Értekezés Tézisei
Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református
RészletesebbenRigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT.
dr. László Pardavi associate professor Hungary Széchenyi István University Deák Ferenc Fakulty of Law and Political Sciences Department of Adminstration and Financial Law Rigth the deduct. The role of
RészletesebbenA belügyminiszter. /2011. ( ) BM rendelete
A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének
RészletesebbenPHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS
RészletesebbenA vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter
A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban Szerző: Dr. Lajkó Péter Balassagyarmat 2015. november 30. I. Bevezetés, a vagyonelkobzás történeti előzményei a magyar büntetőjogban A középkori
RészletesebbenA titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések
A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető
RészletesebbenJuhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)
Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség
RészletesebbenA szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán
A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése során mérlegelésre kerülő szempontok Szerző: Dr. Etter Kálmán 2014. december Bevezető "jó szóval oktasd, játszani is engedd szép komoly fiadat" 1 fogalmazza
RészletesebbenKommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról
Részletesebben