Nagyhegyes Község Polgármesteri Hivatala 4064 Nagyhegyes, Kossuth u. 2. Tel.: (52) Fax: (52)

Átírás

1 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 1/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :07 Tárgya: Napirendi pontok elfogadása Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a január 21-i ülés napirendjét elfogadja. Napirendi pontok: 1. A évekre vonatkozó Gazdasági Program elfogadása 2. Idősek Háza intézményvezetőjének kérelme 3. Művelődési Ház tervezése 4. Bérleti díjak felülvizsgálata a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében 5. Elepi utcák elnevezése 6. A Gólyási iskola térítésmentes visszaigénylése 7. Ipari út útalap felújítása 8. Kurucz-Ker Kft. kérelme 9. Nagyhegyesi Takarmány Kft. kérelme 10. Jegyző tanulmányi szerződése 11. Tájékoztató a két ülés között eltelt eseményekről 12. Kérdések, interpellációk, bejelentések 13. Fellebbezés elbírálása szociális tűzifa támogatás tárgyban hozott határozattal szemben (Zárt ülés) Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné Határidő: január 21.

2 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 2/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :08 Tárgya: Jelentés lejárt határidejű határozatokról Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést elfogadja. A Képviselő-testület a 241/2014. (IX. 24.) Kt. határozat (Döntés elbirtoklás megakadályozása) végrehajtási határidejét meghosszabbítja december 31-ig. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné

3 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 3/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :15 Tárgya: A évekre vonatkozó Gazdasági Program elfogadása Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat a határozat mellékletét képező, december 31-ig hatályos Gazdasági Programját elfogadja. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné Határidő: december 31.

4 Nagyhegyes Község Önkormányzatának Gazdasági Programja Melléklet a 3/2015. (I. 21.) Kt. határozathoz

5 Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 116. (1) bekezdése alapján megalkotja gazdasági programját, mely gazdálkodásának alapdokumentuma. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A program kialakítása során a következőket vette figyelembe a Képviselő-testület: a) legyen megfelelő bevételi forrás, ami megalapozza a fejlesztési célok megvalósítását, b) a fejlesztések úgy valósuljanak meg, hogy azok gazdaságos működtetéséhez a pénzeszközök rendelkezésre álljanak, c) a bevételek folyamatosan biztosítsák a település működőképességét, legalább az elért szolgáltatási színvonal megőrzését, d) a településfejlesztés középpontjában a foglalkoztatás elősegítése álljon, melynek megvalósulását az önkormányzat minden sajátos eszközével segíti. Helyzetelemzés Nagyhegyes község az Alföld nagy kiterjedésű tájegységén helyezkedik el, a Hortobágy keleti szélén, a Hajdúság délnyugati határán a Keleti-főcsatorna mellett, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre található. A település természetföldrajzi szempontokat tekintve tipikus alföldi tájon, ártéri síkságon helyezkedik el, tengerszint felett méter közötti magasságban. A táj felszínének kialakulásában elsősorban a Tisza és mellékfolyói játszottak fő szerepet. A síkságból csak a nagy számban előforduló kunhalmok emelkednek ki. A főcsatornához közel eső keleti részen jobb minőségű a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A felszín jelentős részét azonban mélyben sós és szikes talajok borítják. A táj használatát elsősorban a talajok minősége határozta meg. A sziki legelők értékes állat és növényvilágának megőrzésére alakult január 1-jén az országban első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park. A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész a Hajdúhát déli részére esik. A kistáj lösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2 10 m vastag ártéri lösz borítja. Ezen a löszös üledéken képződött talajok jó termékenységűek, igen nagy az alföldi mészlepedékes csernozjom talajok gyakorisága. A kiváló talajoknak köszönhetően a település keleti része elsősorban szántóföldi hasznosítású. A gazdasági környezet várható alakulása Az Európai Unióból a 2014 és 2020 közötti hétéves ciklusra, Magyarországra érkező források alapját az EU Kohéziós Politikája, valamint Vidékfejlesztési Politikája adja. A források egyrészt elősegítik Magyarország felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a mezőgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény módosítása alapján a megye vált a területfejlesztés legfontosabb területi szintjévé. A megyei önkormányzatok a törvényben meghatározottak szerint területfejlesztés, területfejlesztési tervek végrehajtásához és a területfejlesztés koordinációjához kapcsolódó területrendezési és vidékfejlesztési feladatokat látnak el. A várostérségek, valamint a megyei jogú városok térségeinek fejlesztését támogató források indikatív, járások szerinti megoszlása a Kormány 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozata a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól,

6 valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról alapján a Hajdúszoboszlói Járás részére allokált forrás millió Ft. Hajdú-Bihar megye jövőképét a as időszakra vonatkozó Területfejlesztési Koncepciója fogalmazta meg, mely dokumentum meghatározta az időszak fejlesztései során figyelembe veendő horizontális elveit és céljait is. Hajdú-Bihar megye as időszakra vonatkozó stratégiai céljai két szinten kerültek meghatározásra annak érdekében, hogy mind a különböző tématerületek és ágazatok célirányos fejlesztései, mind a megye területi tagozódásának megfelelő speciális igényekre alapozott fejlesztések markánsan kiemelésre kerülhessenek. E szintek az ágazati és területi szintek. A Területfejlesztési Koncepcióban kerültek meghatározásra és kifejtésre e célok: Stratégiai ágazati célok: - Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet, - Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer, - A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés, - Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására. Stratégiai területi célok: - Debrecen, az életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa, - Járásközpontok és járási szintű városok, mint a helyi közösségek együttműködésének centrumai, - Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei. A vidéki kistelepüléseknek az elmúlt időszakban az elöregedés, az elvándorlás és elszegényedés problémájával kellett szembenézniük. Fontos cél ezeknek a folyamatoknak a kezelése, olyan biztonságos, gazdaságilag életképes és élhető vidéki környezet fenntartása, amely megőrzi a megye vidéki területeinek értékeit, erősíti a települések önmegtartó erejét. Az önszerveződés és az önfenntartó gazdálkodás segíti a minőségi életkörülmények kialakítását, melyet a vállalkozói szemlélet erősítésével és a foglalkoztatást biztosító (elsősorban mezőgazdasághoz kötődő) vállalkozások fejlesztésével, valamint a generációs megújulás támogatásával lehet elérni. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete Az Önkormányzat vagyona a évi zárómérleg alapján e Ft volt. Az elmúlt négy évben likviditási nehézségek nem voltak az önkormányzatnak, az önkormányzat a fizetőképessége fenntartásához külön állami támogatást nem vett igénybe, működési, fejlesztési hitel felvételére nem került sor. Az önkormányzat feladatai ellátásának, valamint a költségvetési szervek működésének pénzügyi akadálya nem volt. Az önkormányzat költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei (ezer forintban) Kiadás Bevétel Az önkormányzati rendszer átalakítása, a feladatfinanszírozás bevezetése és a szolidaritás elvének előtérbe helyezése az önkormányzat bevételeinek folyamatos csökkenését hozta magával, ami a következő ciklusban tovább folytatódik, várhatóan fokozódik majd.

7 A gazdasági válság következménye, hogy az iparűzési adó bevétel is évről évre jelentősen csökken. A csökkenő bevételek miatt meg kell keresni a kiadások csökkentésének lehetőségét, valamint új bevételi források felkutatására van szükség a település színvonalas működésének megőrzése érdekében. Lehetséges válaszok a gazdasági környezet várható alakulására Az önkormányzati gazdálkodás az alapja valamennyi, a Gazdasági Programban meghatározott cél elérésének. Szerencsés a település a kedvező adottságai miatt, de az csak akkor válik valamennyi lakójának hasznára, ha maximális hatékonyság, és tervszerűség jellemezte, és kell, hogy jellemezze a szakmai munkát. Az adóztatásban a Képviselő-testület döntése alapján a évben változás nem lesz, azonban a Gazdasági Programmal érintett időszakban a bevételek csökkenése esetlegesen települési adó bevezetését generálhatják. Az iparűzési adó a működés alapját képezi a továbbiakban is. A kedvezmények rendszerét a kisvállalkozások és az induló vállalkozások támogatása érdekében az önkormányzat a továbbiakban is fenntartja. Az önkormányzati beruházások megvalósítása során továbbra is alapelv, hogy beruházások elsősorban pályázati forrás bevonásával valósíthatóak meg, kivételesen sürgős esetektől (pl. útépítés) eltekintve. A fenti hat részterület céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen az önkormányzati gazdálkodás további javítása, amelynek alapjai adottak. Folyamatosan vizsgálni kell minden lehetőséget, ami a hatékony vagyongazdálkodást, illetve nagyobb bevétel elérését teszi lehetővé. A település fejlődése, a XXI. század kihívásai, a fenntartható fejlődés biztosítása szükségessé teszi, hogy az önkormányzat szervezője, generálója legyen a megújuló energiaforrások hatékony felhasználásának. Ez a tevékenység a jogi keretek közötti szabályozásra, valamint az aktív gazdálkodási, vagyongazdálkodási tevékenységre terjed ki. A gazdasági programban meghatározottak megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében az alábbi feladatok rögzíthetők: - A pályázati források figyelése, igénylése és megszerzése. - Az önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni olyan adórendszer megteremtésével, mely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak és hatékony eszköze az önkormányzat saját forrás növelésének. - Közteherviselés (indokolatlan mentességek megszüntetése, helyi adók racionalizálása, hátralékok behajtása, adómorál javítása) biztosítása. - A képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a rendszer által nyújtott lehetőségeket (legkedvezőbb összegű támogatás megkeresése). - Az önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módját és lehetőségeit, a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát és javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő kihasználására, a jogi eszközökkel történő értéknövelő beruházásokra, az értéknövelő telekalakításokra, a felesleges vagyontárgyak hasznosítására, valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. 1. Köznevelés, közművelődés, ifjúsági feladatok A feladatellátás és fejlesztés részterületei A köznevelési, közművelődési, ifjúsági feladatok végrehajtása során kiemelt cél az oktatási, kulturális igények kielégítése. Az igény-kielégítés során figyelembe kell venni az oktatást igénybe vevők és a

8 munkáltatók elvárásait. Ennek során olyan oktatási, képzési művelődési lehetőségeket kell kialakítani, ami a felnövekvő nemzedékek részére biztosítja a használható alap és szakmai képzést, lehetőséget teremtve a jövedelemszerző tevékenység végzésére, valamint a kulturális felemelkedésre, teljes, termékeny életvitel kialakítására. Ezt a tevékenységet ki kell terjeszteni a felnőttképzésen és a közművelődési feladatellátáson keresztül az életviteli problémák kezelésére, az ön- és tanfolyami képzések biztosítására Bölcsődei, óvodai ellátás Az óvodai ellátás a településen magas színvonalú. A Tündérkert Óvoda és Bölcsőde személyi és tárgyi feltételei biztosítják a gyermekek képzési, iskolára való felkészítési igényeinek kielégítését, eleget tesz az akadálymentesség követelményeinek is. Az oktatás szelleme megfelel a szülők, és a szakmai jogszabályok elvárásainak, kreativitás és tolerancia jellemzi, az oktatásban a kompetencia-fejlesztésen van a hangsúly. Az óvodai nevelés jelenleg öt, vegyes életkorú csoportban zajlik. A beiratkozott gyermekek várható alacsony létszáma miatt felmerülhet a 2015/16-os nevelési évre vonatkozóan az óvodai csoportok számának az eddigi ötről négyre csökkentése. Továbbra is biztosítani kell a normatívával nem fedezett, az alaptevékenység végzéséhez szükséges költségvetési forrást az önkormányzat saját bevételei terhére, (logopédiai szakellátás, gyógytestnevelés, pszichológiai szolgáltatás) évenkénti felülvizsgálattal a szükségleteknek, szülői elvárásoknak, pedagógiai szükségszerűségnek megfelelően. Továbbra is elsősorban a pedagógusok képzésére érkező állami normatívából, vagy pályázati forrásból biztosítani kell a folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét, megteremtve, illetve továbbra is biztosítva a szükségleteknek megfelelően a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. Az 1998-ban átadott épület állaga felújításra szorul, a fűtéskorszerűsítésre, szigetelésre, nyílászárók cseréjére több alkalommal pályáztunk az elmúlt két évben, egyelőre nem jártunk sikerrel. Jelenleg is be van adva egy energetikai pályázat. A pályázat elbírálása függvényében az épület fokozatos energetikai korszerűsítésére az éves költségvetésben szükséges forrásokat elkülöníteni Általános iskolai oktatás A Veres Péter Általános Iskola életében óriási változást jelentett a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, mely alapján az önkormányzati fenntartású iskola január 1. napjától állami fenntartásba került. A fenntartói feladatok ellátására a törvényi felhatalmazás alapján létrejött a Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK). A pedagógusok munkáltatója január 1. napjától az egész országban a KLIK lett, munkáltatóik pedig a járási tankerületi vezetők. A köznevelési feladatott ellátó intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetését szintén a KLIK végzi. Állami forrás hiányában az önkormányzatnak továbbra is érdemes megfontolnia a nyári napközi és az erdei iskola megszervezését, valamint a köznevelési törvény alapján erre nem jogosultak részére az ingyenes tankönyvet, melyeket az éves költségvetésbe kell beépíteni Művelődési Ház és Községi Könyvtár működtetése, közművelődés A Művelődési Ház komplex rekonstrukciójának megvalósulása esetén több új lehetőség nyílik a közművelődés fejlesztésére. Pályázati forrás szerzésével olyan átalakított, épület áll majd a lakosság és különböző civil szervezetek, egyesületek, gazdálkodó szervezetek rendelkezésére, amely a többi középülethez hasonlóan városi színvonalú.

9 Megfelelő, kulturált helyet adhat a klasszikus közművelődési igények kielégítésére, a kisebb klubhelyiségek létrehozásával otthont adhat az önszerveződő közösségek, önképző körök működéséhez, továbbá szociális ellátáshoz kapcsolódó, életvezetési ismereteket nyújtó foglalkozásoknak. Kiemelt fontosságú az ifjúságnak otthont adni közösségi életük kialakításához, ami nem kis feladat a megbomló családok, valamint az érdeklődési körök hiánya miatt. Ennek a feladatnak szoros összefüggésben kell lenni a sportélet fellendítésével is. A vázolt feladatok költségei biztosíthatóak a költségvetésből, az jelentős többletkiadást nem feltételez, inkább a szervező munka kerül előtérbe. A feltételek megteremtése után lehet szervezni a programokat folyamatosan, beindítva a turizmust, sportturizmust, falusi turizmust, fogadni más települések gyermek csereüdültetését akár erdei iskolát is. Munkalehetőség több embernek, családnak, elfoglaltság a nyugdíjasoknak is. Törekedni kell a Művelődési Ház feladatellátásához kapcsolódó ingatlanok (Rendezvényház, Tájház, Vendégház, Elepi klubszoba) minél teljesebb kihasználására, hasznosítására is. A Hajdúháti Hétmérföldes értékteremtő és értékmegtartó projekt keretében rendezett hagyományteremtő eseményekre (pl. Kráter Kupa futóverseny, Karácsonyi forgatag, Fitness nap, Kulturális és Gasztronómiai Hét, Hétpróba vetélkedő stb.) a jövőben a Művelődési Ház költségvetésében forrást kell biztosítani. A Községi Könyvtárnál továbbra is prioritást élveznek az alábbiak: a rendelkezésre álló anyagok felhasználásával, és bővítésével helytörténeti kiállítás rendezése; az író-olvasó találkozók rendszeresebbé tétele; a nyári időszakban együttműködve a Művelődési Házzal olvasótábor szervezése, kiterjesztve a résztvevők körét a környékbeli települések gyermekeire is, így bevételt elérve; egyéb gyermekfoglalkozások tartása; olvasókör működtetése minden korosztálynak; az általános iskolával együttműködve könytárismereti órák tartása; a Művelődési Házzal együttműködve, az ingatlan adottságait kihasználva alkotótábor szervezése; családi programok szervezése a könyvtári tevékenységhez kapcsolódva. Meg kell vizsgálni a Művelődési Ház és a Községi Könyvtár összevonásának lehetőségét, mely integrált önállóan működő költségvetési szervként hatékonyabban tudna működni és pályázni. 2. Szociális feladatok A következő időszakban várható munkanélküliek, betegek, időskorúak és nagycsaládosok növelhetik a támogatásra szorulók számát, többen kerülhetnek a perifériára, egyes rétegeknél emelkedhet a szegénység. A szociális ellátórendszernek fel kell készülni arra, hogy a jelentkező problémákra választ tudjon adni. Az önkormányzat pénzbeli és természetbeni támogatási rendszerét felül kell vizsgálni, hogy a támogatás a megfelelő személyekhez kerüljön. Ennek érdekében: - a képviselő-testület felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét, a törvényi változások tükrében, - a továbbiakban is nagy hangsúlyt fektet a szociális információs szolgáltatás segítéséhez,

10 - együttműködik a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársaival, a körzeti megbízottakkal, a köznevelési intézmények ifjúságvédelmi felelőseivel, - az ellátásra szorulók biztonságát megteremi, - biztosítja, hogy a szociális szolgáltatások közelebb kerüljenek az ellátottakhoz, - a szociális ellátási igényeket felméri, - részt vesz a közmunka programokban. A lakásfenntartási támogatás jelenlegi rendszerének megszüntetését követően a támogatást helyi rendeletben kell szabályozni a települési támogatások rendszerében. A támogatásra a helyi iparűzési adó bevételek nyújtanak fedezetet. Amíg az állam többletnormatívát biztosít rá, továbbra is társulási formában indokolt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működtetése. A Gazdasági program időszakában pályázati forrás bevonásával cél a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat elhelyezésére szolgáló épület építése, emeleten családok átmeneti otthonával a régi orvosi rendelő helyén. A terjedelmes várólista miatt megfontolandó (miért indokolt attól nem lesz több a bevétel) az Idősek Háza bővítésének megvizsgálása és esetleges előkészítése (tervezés, területszerzés). A 2014-ben beindult Szociális Földprogram folytatása és bővítése szükséges a közfoglalkoztatottak bevonásával. Az önkormányzati földek tervszerű felhasználására koncepciót kell készíteni a Debreceni Egyetem szakembereinek közreműködésével. A Szociális Földprogram végrehajtásával kapcsolatban, a pályázati lehetőségek, valamint az értékesítési láncolat miatt vizsgálni kell a közreműködést egy szociális szövetkezet létrehozásában. 3. Gyermekvédelem A gyermekvédelem szoros kapcsolatban van az köznevelési, közművelődési, és szociális feladatellátással. Fontos sajátossága a területnek, hogy az elvégzett munka generációkra hatóan befolyásolhatja a település működését. Fontos tény, hogy a helyi támogatások a természetbeni ellátásokra épülnek, biztosítva a szociális ellátások terén meghatározott célok elérését. Továbbra is biztosítani kell a tanévkezdési támogatások, valamint az ingyenes tankönyv rendszerét. 4. Egészségügyi feladatok Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. Az egészségügyi feladatok ellátása terén az önkormányzat eleget tesz valamennyi törvényi kötelezettségének, és hosszú távon megoldotta a tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettségét az Egészségügyi Centrum létrehozásával. A Képviselő-testület a gazdasági program időtartama alatt fenntartja és fejleszti a védőnői ellátást, valamint a háziorvosi és fogorvosi alapellátást (vállalkozó orvosokkal). A fenti elvárásokkal összhangban figyelemmel kell kísérni az egészségügyi alapellátást biztosító háziorvosokkal és fogorvossal kötött feladat-ellátási szerződések teljesülését. Fent kell tartani, és fejleszteni kell a szűrések rendszerét, további támogatást igényel a nem kötelező védőoltások elérhetőségének biztosítása.

11 Pályázati forrás esetén felmerülhet egy sószoba kialakítása, mely fontos része lehet az óvodások és az iskolai tanulók egészség-megőrzésének. 5. Infrastruktúrafejlesztés A település hosszú távú, és fenntartható fejlődésének kulcseleme a humán infrastruktúrával együtt a települési infrastruktúra fejlesztése Ipari terület kialakítása Kiemelt cél a szennyvíztisztító teleppel szemben található, összesen 3,4 hektár területű iparterületből még nem értékesített ingatlanok hasznosítása. A már értékesített ingatlanok tulajdonosaival együtt kell működni annak érdekében, hogy minél több új munkahelyet hozzanak létre. Szükség esetén az iparterület bővíthető a szennyvíztisztító teleptől keletre, illetve délkeletre található, önkormányzati tulajdonú területű ingatlan fejlesztésével, melyet fokozatosan kell megvalósítani Útépítés Az útépítési feladatok három jellemző csoportra bonthatóak: a gazdasági tevékenységgel összefüggő beruházásokra (a település északi és déli oldalán) a belterületi utak szükséges bővítése az új utcák nyitása miatt, a szennyvízberuházást követő útfelújítások elvégzése, a települési járdarekonstrukciós program kialakítása és végrehajtása. Belterületi utak közül a Bocskai és Veres Péter utcák egy-egy lakatlan szakaszát, valamint az Ibolya és Nefelejcs utcák közötti szakaszokat kell még aszfaltozni. A szennyvízberuházást követő sávos helyreállítás nem oldotta meg az úthálózat jelentkezett felújítási igényét. A szükséges felújításokat és az útalappal rendelkező utcák burkolását lehetőség szerint pályázati források bevonásával, de tekintettel a feladatellátás sürgősségére akár önerőből is meg kell valósítani. Hasonló a helyzet a járdaépítés és rekonstrukció vonatkozásában is, így időbeli és forrásbiztosítási lehetőség esetén komplex közterület-felújítási program is végrehajtható lenne, ami magában foglalja a járda- út- és árokrekonstrukciót is. A külterületi utak közül a községet északi oldalról lezáró meliorációs út többszöri pályázat ellenére is földút, újra kiírásra vár az elkészített pályázat Kerékpárút hálózat fejlesztése Pályázati forrás esetén törekedni kell a Nagyhegyes-Elep kerékpárút megépítésére, valamint a Debrecen-Nagyhegyes kerékpárút megtervezésére és megépítésére Belvíz elvezetés A Nagyhegyes Község belvíz-veszélyeztetettségének csökkentése című ÉAOP-5.1.2/D azonosítójú támogatott beruházással nem érintett olyan befogadó-elvezető árkok felújítása, amelyek vízelvezetési funkciója több helyen nem megfelelő, vagy hiányos. A kivitelezést akár önerőből, közfoglalkoztatottak bevonásával is meg kell valósítani Polgármesteri Hivatal komplex energetikai korszerűsítése

12 A Községháza energetikai korszerűsítése régóta napirenden van, arra jelenleg is pályázat van benyújtva. A pályázat sikeres elbírálása esetén uniós forrásból, ellenkező esetben a saját bevételek terhére fokozatosan kell magvalósítani a fűtés korszerűsítését, nyílászárók cseréjét, az épület szigetelését, megújuló energiák hasznosítását (pl. napelem) Közszolgáltatások A kommunális hulladékszállítási közszolgáltatás működik. Továbbra is problémát jelent a zöld és az inert hulladék ártalmatlanítása. Megoldást a környezetvédelmi programban meghatározottak végrehajtása jelenthet az újrahasznosítás ás a házi komposztálás elősegítésével. Az önkormányzatnak is törekedni kell komposztáló, ágaprító berendezések beszerzésére. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére szervezett közszolgáltatás igénybe vételére kötelezni kell a szennyvízhálózatra még rá nem kötött ingatlanok tulajdonosait szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, a talajterhelési díj bevallása és megfizetése mellett. A közműves ivóvíz-szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás közszolgáltatás január 1. napjától a Tiszántúli Regionális Vízművek (TRV) Zrt-vel kötött bérleti-üzemeltetési szerződések alapján zajlik. Vizsgálatot igényel az ivóvízrendszer rekonstrukciójának kérdésköre a helyenként erősen elavult rendszer miatt. A probléma megoldása érdekében együtt kell működni az üzemeltetővel az esetleges pályázati lehetőségek kihasználása során. A szennyvíztisztító- és hálózat beruházás, valamint a szennyvízleürítő rekultivációja az előző uniós ciklusban megvalósult. Törekedni kell a 100%-os csatornázottság elérésére a környezetvédelem, valamint a fenntartható fejlődés érdekében. Ennek eszközei: a talajterhelési díj folyamatos alkalmazása, ivóvíz-bekötéssel nem rendelkező háztartások ösztönzése a bekötésre. A köztemetői szolgáltatások közül a temetkezést és temetés utáni takarítást kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján a PLATINUM Hajú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat Balmazújvárosi részlege látja el. Az utak, síremlékek, sírok közötti fűnyírást, rendben tartást az önkormányzat végzi. A terület bővítés és új parcella nyitása, valamint a rendszeres temetői lopások indokolják egy fő munkavállaló napi négy órás jelenlétét, ami a közfoglalkoztatással megoldható. A településen a szélessávú internet korlátozottan biztosított, azonban Elep településrész internetellátásának problémája továbbra is megoldásra vár. Pályázat útján, ennek hiányában önerőből meg kell valósítani a települési térfigyelő kamerarendszer kiépítését a közbiztonság növelése érdekében Piactér fejlesztése Előzetes hatástanulmányt, valamint piac- és termékfejlesztési koncepciót kell készíteni a piactér rekonstrukcióját megelőzően. Az igények felmérését, valamint a fenntarthatóság megvizsgálását követően pályázati forrásból valósulhat meg a községi piac felújítása Kiserdei Szabadidőpark Vidékfejlesztési pályázatoknak köszönhetően két ütemben fejlesztettük a település szívében található Kiserdei Szabadidőparkot, amely a gyermekektől az idősekig minden korosztály számára tartogat lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, ezen felül számos kisebb kulturális és sportrendezvénynek is helyszínéül szolgál. Cél a Szabadidőpark további fejlesztése kisebb hazai és uniós támogatások igénybe vételével.

13 6. Idegenforgalom, turizmus Az idegenforgalom sajátos területeit célozhatja meg a település jó adottságait kihasználva. Ennek érdekében mindent meg kell tenni a kerékpárút hálózat további fejlesztéséért, és el kell érni az időszak végére, hogy Debrecen és Hortobágy Elep bevonásával - lehetőség szerint kerékpárúton is elérhető legyen Sportturizmus A Kráter tó parkosítása megtörtént, kialakult a kulturált sporthorgászat és családi pihenőhely feltételrendszere. A tó adta horgászási lehetőség a helyi Horgászegyesületnek biztosít sportolási lehetőséget és vendéghorgászok fogadását, bevételt. A tó megközelítése a Hajdúszoboszló- Nagyhegyes kerékpárút megépítésével lényegesen könnyebbé vált, ami a hely turisztikai vonzerejét növeli. A kirándulni, pihenni vágyó helybeliek bármikor látogathatják a körülötte lévő 3 ha területet. Arra kell törekedni, hogy a terület az ipari emlékhellyel és pihenőparkkal együtt az odalátogatónak valóban néhány csendes, nyugodt órát biztosítson. Ki kell alakítani további pihenő-játszóhelyeket, sportolási lehetőségeket is, így különösen kispályás labdarúgás, streetball, szabadtári asztalitenisz, stb. A Keleti főcsatorna partján az önkormányzat által bérelt H-178, 179 számú ingatlanokon elkészült a kerítés, stég, esőbeálló és WC, a továbbiakban a főző- és pihenőhely kialakítása indokolt Falusi turizmus A Falusi turizmussal hivatásszerűen szinte 1-2 házaspár foglalkozik. ők sem főállásban. Az Önkormányzat által tervezett épületbővítések, átalakítások után, további megfelelő képzéssel bevont családok foglalkozhatnak a falusi turizmussal. Cél a tevékenység támogatása szervezéssel, oktatással Ökoturizmus Nagyhegyes-Elep orvosi rendelő és kultúrház melletti építmények apartmanná alakításával elérhető a Hortobágyhoz kötődő madarászok, vadászok, halászok, kerékpárosok szálláshelyének biztosítása, mely lakások szükség esetén szociális bérlakásként is használhatók Tájház A tájház aktívabb hasznosításával mind az átutazó, mind a településen szállást igénybe vevő turisták számára kínálhat színes programot. Az üzemeltetés során be kell kapcsolni a tevékenységbe, a szervezésbe a vendéglátással foglalkozó helyi vállalkozókat. (pl. Tuba tanya) Kapcsolódik a fürdő üzemeltetéséhez is Vendégház A Vendégház felújítása, esetleges bővítése az alapja valamennyi eddig felsorolt tevékenység megkezdésének, különös tekintettel a sportturizmusra, valamint a hozzá kapcsolható konferencia turizmus beindítására Gólyási iskola Törekedni kell a Gólyási iskola állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba történő ingyenes átruházására, valamint az épületnek a kerékpáros turizmusba való bevonásával, figyelembe véve a fenntarthatósági szempontokat is. Az épület mellett található, a Nemzeti Földalapba tartozó kb. 2200

14 m2 területű szántót a Szociális Földprogramban lehetne hasznosítani, amihez a terület megvásárlása vagy ingyenes vagyonkezelésbe vétele szükséges Fürdő A községi fürdő építése, a termálvíz hasznosítása továbbra is a középtávú célok között szerepel. A beruházás megkezdésének előfeltétele a rentábilis üzemeltetés lehetősége. Az önkormányzat a szükséges terület rendelkezésre állásának biztosításával, magántőke bevonásával segítheti elő a létesítést. A jövedelmezőség számításánál figyelembe lehet venni a megvalósítandó fűtési célú termálvíz hasznosítás lehetőségét is. Nagyhegyes, január Bajusz Istvánné A Gazdasági Programot a Képviselő-testület 3/2015. (I. 21.) Kt. határozatával fogadta el.

15 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 4/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :20 Tárgya: Idősek Házában ápolói álláshely létrehozása Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Idősek Háza intézményvezetője kérelmének helyt ad és március 1. napjától engedélyezi az intézményben 1 fő ápolói álláshely létrehozását, mely magában foglalja heti 2 x 2 órában gyógytornász feladatok ellátását. A Képviselő-testület a közalkalmazott bér- és járulékköltségét, valamint béren kívüli juttatását, a évi költségvetés terhére biztosítja. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné, Lászlóné Kiss Tünde igazgató Határidő: február 28.

16 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 5/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :20 Tárgya: Idősek Házában asszisztensi feladatok ellátása közfoglalkoztatás keretében Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete március 1. napjától az Idősek Házában az irodai asszisztensi feladatokat közfoglalkoztatás keretében kívánja elláttatni. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné, Lászlóné Kiss Tünde igazgató Határidő: március 31.

17 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 6/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :43 Tárgya: Művelődési Ház tervezése Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Művelődési Ház épületének tervezési irányát az alábbiakban határozza meg: - a szaktervező véleményére tekintettel az épületet lapos tetősre kell tervezni; - az ACCamera_2, 4, 5, 6,,7 elnevezésű látványtervek alapján lehet a részleteket kidolgozni A Képviselő-testület felkéri a t, hogy a generáltervezőt a döntésről értesítse. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné Határidő: január 23.

18 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 7/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :47 Tárgya: Bérleti díjak felülvizsgálata nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél Nagyhegyes község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében évben nem kíván élni a bérleti díj változtatás jogával. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné Határidő: január 22.

19 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 8/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :48 Tárgya: Nagyhegyes, Kossuth u. 6/C. alatt található helyiség bérbeadása Nagyhegyes község Önkormányzatának Képviselő-testülete hozzájárul a Kossuth u. 6/C. alatt található Rendezvényház épületében lévő kb. 16 m 2 területű helyiség bérbeadásához a Türr István Képző és Kutató Intézet részére, összesen ,- Ft+ÁFA/hó bérleti díj ellenében. A Képviselő-testület felhatalmazza a t a bérleti szerződés aláírására. A Képviselő-testület egyben ,- Ft forrást biztosít egy multifunkciós nyomtató-fénymásoló beszerzésére, melynek fedezete a évi költségvetés. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné Határidő: február 20.

20 2015. január 21-én tartott ülésének könyvéből: 9/2015. (I. 21.) Kt. határozat Ideje: január :52 Tárgya: Elepi utcák elnevezése Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Nagyhegyes - Elep egyéb belterület közterületeit az ott élő lakosság bevonásával kívánja elnevezni. A Képviselő-testület felkéri a t, hogy a határozati javaslathoz mellékelt levél kiküldésével a névváltozás szükségességéről az érintett két utca lakosságát értesítse, valamint kérje ki a véleményüket az új utcanevekről. Végrehajtásért felelős: Bajusz Istvánné, Dr. Kovács Gergely Határidő: február 05.