Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban a Kájoni Cantionalétól a népzenei gy jtésekig 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban a Kájoni Cantionalétól a népzenei gy jtésekig 1"

Átírás

1 K VÁRI RÉKA K VÁRI RÉKA Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban a Kájoni Cantionalétól a népzenei gy jtésekig 1 Kulcsszavak: Kájoni János, Can onale Catholicum, Deák Szentes-kézirat, népének, karácsonyi ünnepkör, népzenei gy jtés, Erdély, Moldva Key-words: János Kájoni, Can onale Catholicum, Deák Szentes manuscript, folk hymn, Christmas de, folk-music collec on, Transylvania, Moldavia Kájoni János 1676-ban megjelent Cantionale Catholicum cím énekeskönyve 2 m vel dés-, irodalom-, egyház- és népénektörténetünkben, valamint els dlegesen az erdélyi és moldvai néphagyományban máig nagy jelent séggel bíró szöveggy jtemény. Az évszázadok során több kiadása köve e: 1719-ben Balás Ágoston kissé kib víte e, ben (és 1806-ban változatlan formában újra kiadva) Andrási Rafael megváltoztato címmel lényegesen átszerkeszte e, valamint kifejeze en kántoroknak címezve Ceremóniás könyvet tol- 1 Jelen tanulmány DLA doktori értekezésem (K vári Réka, A Kájoni Cantionale énekei Székelyföld és Moldva néphagyományában a Deák Szentes-kézirat tükrében. Doktori értekezés, Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem, 2007) egyik fejezetén alapul, s az OTKA-PD számú pályázat támogatásával jö létre. 2 Kájoni János, Cantionale Catholicum, Csíksomlyó, 1676 (a továbbiakban: Kájoni, 1676). Modern, ko ás kiadása: Domokos Pál Péter, édes Hazámnak akartam szolgálni, Szent István Társulat, Budapest, 1979 (a továbbiakban: Domokos, 1979). A Kájoni Cantionale szakirodalma rendkívül gazdag, lásd:. Jénáki Ferenc, Kájoni János Énekes Könyve és forrásai, Kolozsvár, 1914.; Benedek Fidél, Csíksomlyó Tanulmányok (Szent Bonaventura Új sorozat 22). Sajtó alá rendezte, a bevezet tanulmányt írta Sas Péter, a kísér tanulmányt írta, a bibliográþ át összeállíto a Pap Leonárd OFM, Szent István királyról elneveze Erdélyi Ferences Rendtartomány, Kolozsvár, Cantionale Catholicum, 2. kiadás (szerk. Balás Ágoston), Csíksomlyó, 1719 (a továbbiakban Kájoni, 1719). Az els két kiadás részletes összehasonlítását, számos példával, lásd K vári Réka, A Kájoni Cantionale els és második kiadásának egybevetése. In: Régi vallásos énekek és énekeskönyvek (szerk. Szelestei N. László), Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szent István Társulat, Budapest Piliscsaba, 2011,

2 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban do hozzá, 4 végül Baka János 1921-ben már ko ával, s t orgonakísére el ellátva adta ki az (els sorban magyarországi énekeskönyvek alapján) átdolgozo énekeskönyvet. 5 A Kájoni Cantionale második kiadásához, vele szinte egyid ben (a XVIII. században) a csíki ferencesek készíte ek egy kántorkönyvet, tulajdonképpen dallamtárat, melyet a zenetörténet Deák Szentes-kézirat néven ismer. 6 Ez számos olyan ének dallamát rzi, mely tovább él a következ századok zenei gyakorlatában is. Az egyházi énekeket a néphagyomány is fenntarto a, s t átmente e szokásaiba. 7 Bevezet nkben a Deák Imre és Szentes Mózes nevéhez köthet, bizonyíto an általuk használt kántorkönyv karácsonyi énekeit tekintjük át, népzenei szempontból is. A Deák Szentes-kéziratban a karácsonyi ünnepkörre 18 adventi, 26 karácsonyi, 6 újévi, 2 vízkereszti ének, és egy, a világ teremtésér l szóló ének 4 A Keresztény Katholikusok Egyházi Énekes Könyve. (Cantionale Catholicum, 3. kiadás) (szerk. Andrási Rafael), Csíksomlyó, 1805, 1806 (a továbbiakban Kájoni, 1805), illetve Andrási Rafael, Katholikus Kántorok Tzeremoniás Könyve. Csíksomlyó, 1805, (a továbbiakban: Kájoni, Cer.). 5 Erdélyegyházmegyei énekeskönyv a római katholikus kántorok, a nép és i uság használatára, Régibb és ujabb énekeskönyvek, a kántorok és a nép ajkán él hagyományos énekekb l összeállito a és orgonakisére el ellá a Baka János csikszentmártoni nyugalmazo kántortanitó, Gyergyó szentmiklós, [1921] (a továbbiakban: Kájoni, 1921) A Kájoni Cantionale valamennyi kiadásának bemutatását, egymáshoz való összehasonlítását lásd: K vári Réka, Hagyomány és megújulás Kájoni Cantionaléjának kiadásaiban. In: Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében. Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest, 2012, A jelenleg csonka Deák Szentes-kéziratról a szakirodalomban több részletesebb ismertetés is születe : Bartha Dénes, Erdély zenetörténete. (különlenyomat a Történeti Erdély kötetb l, szerk. Asztalos Miklós, ) A Jancsó Benedek Társaság Kiadványai 38., 1936; Papp Géza, Egy elvesze nek hi kéziratos énekeskönyv. Magyar Zene XXIX/4 (1988), ; K vári Réka, A Kájoni Cantionale énekei, K vári Réka, A csíksomlyói Deák Szentes-kézirat és Szentes Mózes kézirata. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010 (f szerk. Kelemen Imola), Csíki Székely Múzeum, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010, ; K vári Réka, A Deák Szentes-kézirat mint a Kájoni Cantionale els két kiadásának egyik dallamforrása. In: A keresztyényi gyülekezetben való isteni dicséretek Népénektáraink tegnap és ma. Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest, 2011, Dallamaiból t. k. közöl a Régi Magyar Dallamok Tára két kötete (I. Csomasz Tóth Kálmán, A XVI. század magyar dallamai. Akadémiai Kiadó, Budapest, [a továbbiakban: RMDT I.], II. Papp Géza, A XVII. század énekelt dallamai. Akadémiai Kiadó, Budapest, [a továbbiakban: RMDT II.]), népzenei vonatkozásban pedig Szendrei Janka Dobszay László Rajeczky Benjamin, XVI XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben I II. Akadémiai Kiadó, Budapest, (a továbbiakban: SzDR). A teljes kézirat kiadása el készületben. 7 SzDR; A Magyar Népdaltípusok Katalógusa stílusok szerint rendezve I., A Bevezetés, 2. és 4. fejezet Dobszay László, az 1. és 3. fejezet Szendrei Janka munkája, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, (a továbbiakban: MNdTK I.). 33

3 K VÁRI RÉKA szerepel, összesen tehát Közülük ötnek a dallamát nem rögzíte ék a ferences szerzetesek e XVIII. századi kéziratban: Az Úristen ím az Ádámnak kezdet adventit, három Puer natus in Betlehem kezdet t, melyek közül egy karácsonyi, ke újévi ének, továbbá az ugyancsak újévi Mennyei király születék kezdet t. 9 A Deák Szentes-kéziratban tehát 48 ének els strófájának dallamát találjuk a karácsonyi ünnepkör id szakából. Közülük székelyföldi, bukovinai és moldvai népzenei gy jtésekben 31 fordul el : 12 adventi, 16 karácsonyi, 1 újévi és a 2 vízkereszti ének. 10 Jelen dolgozat keretei nem teszik lehet vé, hogy mind a 31 éneket részletesen bemutassuk. Így önkényesen kiválaszto unk ötöt, szándékosan nem a legközismertebbeket. Bár a néphagyományban, népzenében épp a téli id szak a leggazdagabb, ezért kevésbé ismert énekeket választani nem volt 8 A kézirat sorrendjében: Pro Tempore Adventus: Rorate coeli de super (gregorián introitus); Kyrie Sanctorum lumen; Dics ség mennyben Istennek, békesség földi népeknek; Mi it ad Virginem; Hiszek egy Atya Istenben; Küldé az Úr szent [ark]angyalát; Omnes unanimiter; Resonemus pariter; Ave Mária, boldog Isten anyja; Mi itur ad Virginem; Ave Maria gratia plena, így üdvözlé angyal; Jer, mi dicsérjük a szép Sz z Máriát; E világot Ádám hogy elveszté; Siralomnak oka l n mindnyájunknak Éva; Mikor Máriához az Isten angyala; Az Úristen ím az Ádámnak (ko ázása elmaradt); Ó fényességes szép hajnal, kit szépen; Üdvözít nknek szent Anyja; De Nativitate Domini: Puer natus in Betlehem, natus in Betlehem (ko ázása elmaradt); Gyermek születék Betlehemben, mostani örömben; Grates nunc omnes reddamus; Dies est laetitiae; Ím mid n mindeneket; Virgo Parit Filium; InÞ nitae bonitatis; Mennyb l jövök most hozzátok; Panditur coeli atrium; A Sz z egy Fiat szült, kin mennyben öröm gy lt; Dum Virgo vagientem; Csordapásztorok; Dormi Fili, dormi; Gratulare Virgo singulari privilegio; Vedd jó néven én szivemet; Jer, mi dicsérjük, áldjuk és felmagasztaljuk; Ez nap nékünk dicséretes nap; Jer, mindnyájan örüljünk; Én nagy vigasságos örömet hirdetek; Jer, dicsérjük e mai napon; Magnum nomen Domini; In natali Domini; Dulcis Jesu, dulce nomen; Aludj, ó magzatom; Coelo rores pluunt ß ores; O mi pulcher ß oscule; [Novus Annus:] Puer natus in Betlehem, unde gaudet Jerusalem (ko ázása elmaradt); Puer natus in Betlehem, hoc in anno, unde gaudet Jerusalem, ad laudem Domini (kottázása elmaradt); Puer natus in Betlehem, hoc in anno, unde gaudet Jerusalem, hoc in anno gratulemur; Mennyei király születék (ko ázása elmaradt); Megteljesíté az Atya Isten; Jer, mondjunk éneket a mi Urunknak; [Epiphania Domini:] Királyoknak királyának; Ó szép fényes kis csillag; [De creatione mundi:] Emlékezzünk Istennek nagy hatalmasságáról. 9 Lásd az el z lábjegyzetet. 10 Adventi: Dics ség mennyben Istennek, békesség földi népeknek; Mi it ad Virginem; Küldé az Úr szent [ark]angyalát; Resonemus pariter; Mi itur ad Virginem; Ave Maria, gratia plena, így üdvözlé angyal; Jer, mi dicsérjük a szép Sz z Máriát; E világot Ádám hogy elveszté; Siralomnak oka l n mindnyájunknak Éva; Mikor Máriához az Isten angyala; Ó fényességes szép hajnal; Üdvözít nknek szent Anyja. Karácsonyi: Dies est laetitiae; Ím mid n mindeneket; Virgo Parit Filium; InÞ nitae bonitatis; Mennyb l jövök most hozzátok; Panditur coeli atrium; A Sz z egy Fiat szült, kin mennyben öröm gy lt; Dum Virgo vagientem; Csordapásztorok; Gratulare Virgo singulari privilegio; Vedd jó néven én szívemet; Ez nap nékünk dicséretes nap; Jer, mindnyájan örüljünk; Én nagy vigasságos örömet hirdetek; Jer, dicsérjük e mai napon; Magnum nomen Domini. Újévi: Puer natus in Betlehem, hoc in anno, unde gaudet Jerusalem, hoc in anno gratulemur (rövidebb strófaszerkeze el, így megváltozo dallammal). Vízkereszti: Királyoknak királyának; Ó, szép fényes kiscsillag. 34

4 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban könny, ráadásul olyanokat igyekeztünk válogatni, melyekhez az ado földrajzi területr l szép hangfelvétel van az MTA Zenetudományi Intézet Központi Népzenei Gy jteményében. Így olyan, méltán ismert és a néphagyományban kedvelt népszokásdallamokkal nem foglalkozunk most, mint pl. a névnapköszönt ként használatos Íme egykor Szent István Istenben felálla, amely a Mi itur ad Virginem kezdet adventi népének (szekvencia) dallamát használja; a Háromszéken az éjféli mise (az ún. Kecskés-mise) kezd énekeként alkalmazo Messiásunk születe, kiért lelkünk epede, 11 amelynek dallama a Dies est laetitiae kanció; a Kelj fel, keresztény lélek kánta, melynek énekeskönyvi változata a Dum Virgo vagientem / Mid n a Sz z magzatát szövegekkel ismert. De olyan közismert népénekeket is csak említhetünk (részletes tárgyalását mell zni vagyunk kénytelenek), mint a Mikor Máriához az Isten angyala, Ó fényességes szép hajnal, 12 Csordapásztorok, Ez nap nékünk dicséretes nap, A királyok királyának, 13 Ím mid n mindeneket s ennek dallamcsaládjába tartozó Siralmas ez világ kezdet ének, Virgo parit Filium, jubilemus és Krisztus Jézus születe, örvendezzünk, ill. A Sz z egy Þ at szült, kin mennyben öröm gy lt, a Jer, dicsérjük e mai napon dallamára énekelt Serkenj, lelkem, mély álmodból kezdet köszönt, s a népi tréfát is megjelenít Mennyb l jövök most hozzátok kezdet dallam. 14 A kiválaszto öt éneken keresztül mutatjuk be a XVII. századi Kájoni Cantionale egyes énekeit, az énekeskönyv kés bbi kiadásaiban bekövetkeze változásokat, továbbá a XVIII. században a Deák Szentes-kéziratban lejegy- 11 A Messiásunk születe kezdet ének megtalálható egy alföldi kántor XIX. század végi kéziratos, orgonakíséretes énekgy jteményében: Istent dics ít egyházi énekkönyv Mezey énekek. Szerk. Barna Gábor, a tanulmányt és a mutatókat készíte e Barna Gábor és Antal József. SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, (Devotio Hunga rorum 12. Források a magyar vallásos népéletb l), , Nr Az említe Kecskés-mise énekei ugyani , Nr. 112., illetve erdélyi és alföldi gy jtéseir l, továbbá énekeit lásd: K vári Réka, Végig énekelt történeti és népi betlehemesek. In: Folklór a magyar m vel déstörténetben, Folklór és zene (szerk. Szemerkényi Ágnes), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009, A Kájoni Cantionale valamennyi kiadásában olvasható teljes szövegét, énekeskönyvi és népzenei dallamát lásd K vári, Hagyomány és megújulás Kájoni Cantionaléjának kiadásaiban. In: Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében (A Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem Egyházzene Tanszéke újraindításának 20. évfordulóján tarto szimpózium el adásai, Budapest, szeptember 8 10.), Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest, 2012, ( ) A Kájoni Cantionale valamennyi kiadásában olvasható teljes szövegét, énekeskönyvi és népzenei dallamát lásd: K vári, i. m., Még egy további éneknek, a Deák Szentes-kéziratban is szerepl, Resonemus pariter / Énekeljünk mindnyájan kezdet adventi tropizált Sanctusnak a Kájoni Cantionale valamennyi kiadásában olvasható teljes szövegét, énekeskönyvi és népzenei dallamát lásd: K vári, i. m.,

5 K VÁRI RÉKA ze dallamalakot és a XX. századi erdélyi kántorkönyv változatát. Végül az énekeskönyvi dallamokkal összevetjük a Kájoni Cantionale els dleges használati helyén végze recens népzenei variánsokat. 15 1) Az E világot Ádám hogy elveszté kezdet ének a Kájoni Cantionale 1676-os és 1719-es kiadásában változatlan, a harmadikban nem szerepel, a negyedik kiadásban átfogalmazva, kib vítve és háromsoros formában tér vissza. 16 Nótautalással csupán egy verses Agnus-parafrázis (tropizált Agnus) kapcsolódik hozzá a második kiadásban. 17 A Deák Szentes-kézirat ABAA v formájú dallamát (l. 1. ko a) 18 a Cantionale utolsó, ko ás kiadása háromsorossá alakítja (l. 2. ko a), 3 (5) 3-as kadenciáját 1 (5)-re. 1. ko a: Deák Szentes-kézirat, A népzenei példákban általában csak az els strófát közöljük ismert volta vagy a kés bbi versszakok téves éneklése mia. 16 Kájoni, 1676, 13. (Domokos, 1979, 21. sz.), 1719, 11., 1921, 101. sz. 17 Úr Jézus, Istennek szent báránya (Kájoni, 1719, 444. felirata: Más Agnus Dei). 18 Deák Szentes-kézirat, 14. RMDT II., 29. sz., Dobszay László, A magyar népének I., Veszprém, 1995, 147. (vö.: Énekl Egyház 11. sz., Dicsérjétek az Urat 11. sz.). 36

6 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban 2. ko a: Kájoni 1921., 101. sz. A népzenei gy jtésekben 19 a vizsgált területr l csak Bukovinából van néhány adatunk az ének meglétére. Többségében a bemutato XX. századi Cantionale-beli formát rzik, de Gáspár Simon Antal (l. 3. ko a) 5 (5) 1-re módosíto a a kadenciarendet a kezd sor végi motívum kvin el magasabban való éneklésével (tulajdonképpen a második sor megel legzésével). 3. ko a: AP 10569g SzDR I., , II., Istensegíts (Bukovina) Halásztelek (Pest), Gáspár Simon Antal (sz ) Gy jtö e Domokos Mária, Németh István, 1976, lejegyezte K vári Réka. 37

7 K VÁRI RÉKA 2) Az Üdvözít nknek Szent Anyja kezdet ének a Kájoni Cantionale valamenynyi kiadásában szerepel, s t az 1719-esben, valamint az 1805-ös Ceremóniás könyvben latinul is olvashatjuk e Mária-antifónát (mint a vesperás, illetve a Lore ói litánia utáni éneket). 21 Nótautalással hét ének kapcsolódik e dallamhoz, köztük a bemutatandó vízkereszti/házszentelési ének (Boldog ház, hol Krisztus lakik, l. 6. ko a), mely 1805-ben kerül be az énekeskönyvbe. 22 A Deák Szentes-kézirat (l. 4. ko a) 23 és a Baka-féle kántorkönyv dallama (l. 5. ko a) els sorban a hajlítások meglétében/elhagyásában tér el egymástól. 4. ko a: Deák Szentes-kézirat, Kájoni, 1676., 12. [Domokos, 1979., 19. sz.] Nota: Mennyországnak királynéja, 1719., 29. Nincs nótautalás, 1805., 245. Nota: tulajdon, 1921., 337a sz. dallam: erdélyi variáns (magyar); 1719., 29., Cer., 54. (latin: Alma redemptoris mater). 22 Ad notam Üdvözít nknek szent Anyja: Mennyországnak királynéja irgalmasságnak szent Anyja (1676., 370. [Domokos, 1979., 433. sz.], 1719., 354. nincs nótautalás, 1805., 247. Nota: tulajdon, 1921., 340/II. sz. dallam: Kersch Sursum cordá-ból), Dics séges Sz z Mária (1676., 401. [Domokos, 1979., 474. sz.], 1719., 326.), Áldo Izraelnek Ura (1676., 548. [Domokos, 1979., 653. sz.], 1719., 472.), Ébredj, ember, mély álmodból (1805., 42. Nota: tulajdon, vagy Üdvözít nknek szent Anyja, 1921., 98. sz.), Boldog ház, hol Krisztus lakik (1805., 78. Nota: tulajdon, vagy Üdvözít nknek szent Anyja, 1921., 144. sz. felirata: Házszenteléskor), Mennyb l az Ige lejöve (1676., 23. [Domokos, 1979., 35. sz.] Nota: O gloriosa Domina, 1791., 21. Nota: O gloriosa Domina, 1805., 184. Nota: tulajdon, vagy Üdvözít nknek szent Anyja). Eltér nótautalások: Megnyílt mennyország kapuja, alleluja (1676., 61. [Domokos, 1979., 91. sz.] Nota: Fit porta Christi pervia, 1719., 39. Nota: Fit porta Christi pervia, Megnyílt mennyország kapuja 1805., 62. Nota: Ébredj, ember, vagy Üdvözít nknek szent Anyja, 1921., 124. sz.). Ad notam Ébredj, ember: Jövel, népek Megváltója (1676., 58. [Domokos, 1979., 87. sz.] Nota: Ave fuit prima salus, 1719., 68. Nota: O gloriosa Domina, Jövel, népek nagy váltsága 1805., 65. Nota: Mennyb l j égi követség, vagy Ébredj, ember, 1921., 120. sz. [Ébredj, ember dallamával]). A Kájoni Cantionale nótautalásaiban ide kapcsolódó dallamok: O gloriosa Domina (a Deák Szentes-kéziratban: Dics ség mennyben Istennek), Mennyországnak királynéja. 23 Deák Szentes-kézirat, 16. RMDT II., 83. sz. 38

8 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban 5. ko a: Kájoni 1921., 337. sz. Népzenei gy jtésekben 24 különböz szövegekkel került el : adventi, karácsonyi, Mária- és rózsafüzéres ének, virrasztó funkcióban. A néphagyomány leginkább a házszenteléskor alkalmazo Boldog ház, hol Krisztus lakik kezde el használja, 25 mely a Baka-féle kántorkönyvnek köszönhet en nagyobb részben annak fordulataival él (f ként a dallam második felében). De létezik a kézirat variánsát követ alak is (l. 6. ko a). 6. ko a: ZTI MD 149/ MNdTK I., III/170. sz., SzDR I., , II., Lásd: Dicsérjétek az Urat, 59.c. sz. 26 Klézse (Moldva), Bezsán Mihályné Bezsán Mária (sz ), Bezsán Pál Firkótyi (sz ) Gy.: K vári Réka, Harangozó Imre november 1. A teljes lejegyzést és hangfelvételt, valamint az 1805-ös szöveget l. Harangozó Imre K vári Réka, Etelközi fohászok. Válogatás a moldvai magyarság vallásos népköltészetének kincstárából. Ipolyi Arnold Népf iskola, Újkígyós, 2005, , 13. track. 39

9 K VÁRI RÉKA 3) A Gratulare Virgo singulari privilegio kezdet ének a Kájoni Cantionale els két kiadásában olvasható, változatlan formában. Sz z Mária ez világra nékünk Szent Fiát hozá kezdet magyar fordítása azonban valamennyi kiadásban szerepel, 1805-ben csupán három helyen, 1921-ben pedig további két helyen átfogalmazzák, de nem rövidítenek rajta. 27 Az ad notam jelzések közö a magyar szöveget találjuk két éneknél. 28 A Deák Szentes-kézirat dallama (l. 7. kotta) 29 a Cantionale XX. századi kiadásában (l. 8. ko a) kevés különbséggel köszön vissza. 7. ko a: Deák Szentes-kézirat, Kájoni 1676., 79. (Domokos 1979., 132. sz.), 1719., 49. (latin); 1676., 80. (Domokos 1979., 133. sz.), 1719., 50., 1805., 54. Nota: tulajdon, 1921., 129. sz. (magyar). 28 Iam Divini succensum amori ignem sentio (Kájoni 1676., 90. [Domokos 1979., 149. sz.]), Ó szép Jézus, ez új esztend ben végy seregedben (1676., 99. [Domokos 1979., 167. sz.], 1719., 73., 1805., 70., 1921., 138. sz.). 29 Deák Szentes-kézirat, 21. RMDT II., 256. sz. (vö. Énekl Egyház 54. sz., Dicsérjétek az Urat 54., 54.b. sz.). 40

10 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban 8. ko a: Kájoni 1921., 129. sz. A népzenei gy jtésekben 30 egyházi szöveggel alig variálódik a dallam (l. 9. ko a). Néhol találkozunk csak kéthangos díszítésekkel, de nem a sorkezd pontokon, mint a kéziratban. Viszont betlehemes és egyéb köszönt funkcióban, azaz szokáskeretben (például Jaj, mint fázunk, az ereszben állunk incipi el egyedül Háromszékr l, l. 11. ko a) lényeges változásokat tapasztalunk: az ambitus kib vül; kvintr l indul a kezd sor, mely nem ismétl dik meg; megismétl dik viszont (akár többször is) az ének második fele, mely középen a kvinten zár, és a betlehemes énekekre jellemz dúr hexachordot végigjáró sorral zárul. A két változat közö i átmenetet, kapcsot az Örvendezzünk, Betlehembe menjünk ajándékokkal kezdet ének képezi, mely 1805-ben került be a Cantionaléba. 31 Néphagyományban él dallamának (l. 10. ko a) megismételt kezd sora a templomi, míg második fele a szokásdallamokhoz köti. A Jaj, mint fázunk kezdet ének szövegsorai (mely után az adatközl 30 MNdTK I., IV/335. sz., SzDR I., , II., Kájoni 1805., 63. felirata: Más, Nota: tulajdon, 1921., 127. sz. Csupán két helyü fogalmazza át a szöveget az utolsó kiadás, ebb l lényeget érint a következ : Atyáinktól régt l foga várt kisdedecske helye a világnak régt l fogva várt Megváltója (mely a rím kedvéért egy szórendi cserét is magával vonz az el z sorban: egy kis gyermek, az Isten Fia ). A Baka-féle kántorkönyv nem a székelyföldi néphagyomány nyomán közli a kadenciáiban azonos, különben teljesen más, nagy ambitusú, második felében négyszer is megjelen új motívumú (m f l s) dallamot. 41

11 K VÁRI RÉKA verset is mondo Mivel elvégeztem minden verseimet kezde el) ebb l az általunk átmeneti -nek mondo karácsonyi népénekb l származhat, hiszen az 1805-ös kiadású Cantionaléban a 3. vsz. kezdete: Ah mint fázik, orcája is ázik s r cseppekkel, a 4. vsz. 1. sora: Ezt látjátok, még is nem szánjátok, b nös emberek. Hogy melyik a korábbi, nem tudjuk eldönteni. Lehetséges, hogy a szakirodalomban olvasható feltételezés az igaz, vagyis az, hogy a Gratulare kezdet népének egy köszönt funkcióban használt régibb dallamnak lenne feldolgozása. 32 De az is lehet, hogy az egyházi ének a korábbi. Hiszen a Papp Géza szerint magyar eredet, 15, 15, 7+6, 5+5 szótagszámú latin ének és a hozzá utalt egyéb szövegek már Kájoni hatalmas gy jteményében, az alapos, a nép ajkán él énekekre is kiterjed kutatása és gy jtése révén szerepelnek, míg a 15, 15, 8+5, 8+5 szótagszámú, Örvendezzünk kezdet t csak a 150 évvel kés bbi kiadásban találjuk, és további feljegyzései is csupán a XIX. századból ismeretesek. 9. ko a: Mg 6670/ SzDR II., Kézdiszentlélek (Háromszék), Mátyus Jánosné Kovács Mária (sz ), özv. Gergely Ágostonné Kocsis Ilona (sz ). Gy.: K vári Réka, Németh István augusztus 5. 42

12 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban 10. ko a: ZTI MD 57/ Futásfalva (Háromszék), Szántó Géza (sz ). Gy.: K vári Réka augusztus 3. 43

13 K VÁRI RÉKA 11. ko a: Mg 6671/ Esztelnek (Háromszék), Bartók Ignác (sz ). Gy.: K vári Réka, Németh István augusztus 6. 44

14 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban 4) Az InÞ nitae bonitatis kezdet ének a Kájoni Cantionale valamennyi kiadásában megtalálható. Egészen 1805-ig latinul és magyarul is szerepel, s csak ebben a kiadásban csökkennek a strófaszámok és változik meg kissé a szöveg f leg az A véghetetlen kegyelm kezdet magyar fordításban. A XX. századra csak az anyanyelv szöveg marad az erdélyi énekeskönyvben, de kismértékben ismét variálódik. 36 Nótautalással els sorban a Cantionale els két kiadásában további 25(!), különböz tematikájú ének kapcsolódik hozzá. 37 A dallam elterjedt és kedvelt voltát bizonyítja ezen felül, hogy a harmadik kiadásba négy új énekszöveg is bekerült ad notam jelzéssel. 38 A Deák Szentes-kéziratban latin szöveggel szerepl dallam (l. 12. ko a) 39 a Cantionale negyedik kiadásában nagymértékben eltér en jelenik meg (l. 13. ko a): motívumai a harmadik sor kivételével szinte mindenü ellentétes rajzolatúak; csupán szekvenciázó 4 5. sora hasonlít. 36 Kájoni 1676., 49. (Domokos 1979., 76. sz.), 1719., 36., 1805., 369. (felirata: De Mysterio Domini nostri Jesu Christi) (latin); 1676., 49. (Domokos 1979., 77. sz.), 1719., 36., 1805., 57., 1921., 114. sz. (magyar: A véghetetlen kegyelm ). 37 Ad notam InÞ nitae: Az örökt l fogva való (Kájoni 1676., 17. [Domokos 1979., 28. sz.], 1719., 18.), Sz z által jö e világra (1676., 151. és 329. [Domokos 1979., 191. és 380. sz.], 1719., 110.), Jaj, mit látok s mit szemlélek (1676., 166. [Domokos 1979., 206. sz.], 1719., 120., 1805., 119.), Sz z Mária hét fájdalma (1676., 221. [Domokos 1979., 237. sz.], 1719., 171.), Váltságunknak drága ára, feszí etvén (1676., 222. [Domokos 1979., 238. sz.], 1719., 172.), Ó csodálatos Istenség (1676., 316. [Domokos 1979., 358. sz.], 1719., 255.), Ó kegyelmes szív Jézus (1676., 323. [Domokos 1979., 371. sz.], 1719., 262.), Váltságunknak drága ára, mi vi téged (1676., 324. [Domokos 1979., 372. sz.], 1719., 262.), Ó mennyország ékessége (1676., 325. [Domokos 1979., 373. sz.], 1719., 263.), Ó mennynek ég lámpása (1676., 325. [Domokos 1979., 374. sz.], 1719., 264.), O amoris Sacramentum (1676., 330. [Domokos 1979., 382. sz.], 1719., 269.), Ó szabadságomnak díja (1676., 331. [Domokos 1979., 383. sz.], 1719., 269.), Ave hostia salutis (1676., 333. [Domokos 1979., 387. sz.]), Ó véghetetlen kegyelm [ ] lelkünknek (1676., 334. [Domokos 1979., 388. sz.], 1719., 271.), Üdvözlégy, mennyei bárány (1676., 339. [Domokos 1979., 391. sz.], 1719., 274.), Mennyországnak királynéja, b nösök (1676., 357. [Domokos 1979., 417. sz.], 1719., 290.), Ó kegyes szép Sz z Mária (1676., 363. [Domokos 1979., 423. sz.], 1719., 294.), Ó szentségnek legf bb ága (1676., 367. [Domokos 1979., 429. sz.], 1719., 296.) és Pályafutásomnak végén (1676., 668. [Domokos 1979., 752. sz.], 1719., 567.). Ad notam A véghetetlen kegyelm : Életadó, halál ura (1676., 679. [Domokos 1979., 763. sz.], 1719., 576., 1805., 330.), E mostani végórámra (1676., 700. [Domokos 1979., 778. sz.], 1719., 592.), Szentmisében részelte ünk (1805., 22., 1921., 34. sz.), Szentháromság végzéséb l (1805., 42.), Most vannak kérés napjai (1805., 308., 1921., 210. sz.), Mindenek felséges Ura (1805., 324., 1921., 409. sz.). 38 Lásd: az el z lábjegyzet vége. 39 Deák Szentes-kézirat, 19. RMDT II., 200. sz. 45

15 K VÁRI RÉKA 12. ko a: Deák Szentes-kézirat, ko a: Kájoni 1921., 114. sz. 46

16 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban A népzenei gy jtésekben területileg egymástól eltér en alakult a dallam. 40 Bukovinában az ambitus felfelé egészen az oktávig kitágul, Moldvában viszont lefelé, mégpedig úgy, hogy a megismételt kezd sor az alsó kvinten, a náluk szokásos, egyfajta megtámasztó hangon indul. Választo felvételünkön (l. 14. ko a) a végs zárlatot a sor közepén a kvarton való megállással el re hangsúlyozza az énekes. 14. ko a: AP 4502c MNdTK I., III/156. sz., SzDR I., , II., , Dobszay László: Die Umgestaltung von Barockmelodien in der ungarischen Volkspraxis. In: Studia Musicologica tom. XVI. (1974), Lövéte (Udvarhely), Tókos Péterné Orbán Rozália (63 év). Gy.: Vikár László

17 K VÁRI RÉKA 2. Mennyei drága vendégség, velünk te er s szövetség, Lelkünknek édes szép lakodalma. Kevés munkánknak te vagy jutalma, gyarlóságunknak nagy bizodalma, Fáradt lelkünknek örök nyugodalma. 3. Kelj fel, nyisd meg az ajtódot, készülj, s ékesítsd magadot, Drága mátkád jövetelére! Lelki vendéged közelget neked, csinos hajlékot kíván te t lled. Miért nem akarod, hogy lakjék tebenned? 5) Az Ó, szép fényes kis csillag kezdet ének a Kájoni Cantionale valamennyi kiadásában szerepel, latinul csak 1676-ban. A második kiadásban csupán az incipitben változtatnak egyetlen szót, ám az els versszak alapján 13, 14, 13- as szótagszámú éneknek a többi strófa kezd sorában tapasztalható 2 4 hangos többletét nem javítják ben átfogalmazzák, egy strófával meghoszszabbítják és szótagszámilag egységesítik a szöveget, s ezen a negyedik kiadásban még néhány helyen tovább változtatnak. 42 Az ad notam jelzések közö nem találni. A Deák Szentes-kézirat dallamát (l. 15. ko a) 43 olvashatjuk a Cantionale negyedik kiadásában (l. 16. ko a), már a kib víte kezd sorral, ahol a szótagszám-szaporítást a sor középzárlata utolsó hangjainak repetíciójával éri el. További lényeges különbség a középs sorban terclépések szekvenciájával való ereszkedés, a hajlítások elhagyása, végül pedig a frígesíte zárósor módosítását nem jelöli (feltételezzük, hogy véletlenül, bár a hibajegyzékben sem szerepel). 42 Kájoni 1676., 107. (Domokos 1979., 172. sz.) O praeclara lucida (latin); 1676., 108. (Domokos 1979., 173. sz.) Ó, te fényes kis csillag, 1719., 82. Ó szép fényes kis csillag, 1805., 72. Ó, lelkünket ébreszt új csillag, Nota: tulajdon, 1921., 141. sz. Ó, lelkünket ébreszt új csillag (magyar). 43 Deák Szentes-kézirat, 28. RMDT II sz. 48

18 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban 15. ko a: Deák Szentes-kézirat, ko a: Kájoni 1921., 141. sz. A népzenei gy jtésekben csak Bukovinából került el, o is csupán két énekest l. 44 Egyikük az 1921-es dallamváltoza al énekelte, az utolsó sor ismétlésével négysorossá alakíto a az éneket. Gáspár Simon Antal éneklése (l. 17. ko a) e l eltér: t le szokatlan módon az 1805-ös szöveggel énekelte (holo repertoárjának nagy része az 1719-es Cantionale szerinti), a kezd sorban recitált, a zárósorban nem ment le a szeptimig. 44 MNdTK I., III/168. sz., SzDR I., , II.,

19 K VÁRI RÉKA 17. ko a: AP 9831b 45 Felhasznált irodalom *** Dicsérjétek az Urat. Római katolikus népénektár liturgikus énekekkel, erdélyi változatokkal. Gyulafehérvári római katolikus f egyházmegye, Gyulafehérvár, *** Énekl egyház. Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat, Budapest, *** Istent dics ít egyházi énekkönyv Mezey énekek (szerk. Barna Gábor, a tanulmányt és a mutatókat készíte e Barna Gábor és Antal József). SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, *** A magyar népdaltípusok katalógusa stílusok szerint rendezve I., A Bevezetés, 2. és 4. fejezet Dobszay László, az 1. és 3. fejezet Szendrei Janka munkája, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, *** Régi Magyar Dallamok Tára I. Csomasz Tóth Kálmán, A XVI. század magyar dallamai. Akadémiai Kiadó, Budapest, *** Régi Magyar Dallamok Tára II. Papp Géza, A XVII. század énekelt dallamai. Akadémiai Kiadó, Budapest, Istensegíts (Bukovina) Halásztelek (Pest), Gáspár Simon Antal (sz ) Gy jtö e: Domokos Mária, Németh István 1975., lejegyezte K vári Réka. 50

20 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban Bartha Dénes, Erdély zenetörténete. (Különlenyomat a Történeti Erdély kötetb l, szerk. Asztalos Miklós). A Jancsó Benedek Társaság Kiadványai 38, Benedek Fidél, Csíksomlyó Tanulmányok. (Szent Bonaventura Új sorozat 22). Sajtó alá rendezte, a bevezet tanulmányt írta Sas Péter, a kísér tanulmányt írta, a bibliográþ át összeállíto a Pap Leonárd OFM, Szent István királyról elneveze Erdélyi Ferences Rendtartomány, Kolozsvár, Dobszay László, Die Umgestaltung von Barockmelodien in der ungarischen Volkspraxis. In: Studia Musicologica. tom. XVI., 1974, Dobszay László, A magyar népének I. Veszprém, Domokos Pál Péter, édes Hazámnak akartam szolgálni. Szent István Társulat, Budapest, Harangozó Imre, K vári Réka, Etelközi fohászok, Válogatás a moldvai magyarság vallásos népköltészetének kincstárából. Ipolyi Arnold Népf iskola, Újkígyós, 2005, audio CD mellékle el. Jénáki Ferenc, Kájoni János Énekes Könyve és forrásai. Kolozsvár, Kájoni János, Cantionale Catholicum. Csíksomlyó, Kájoni János, Cantionale Catholicum. 2. kiadás (szerk. Balás Ágoston), Csíksomlyó, Kájoni János, A Keresztény Katholikusok Egyházi Énekes Könyve. 3. kiadás (szerk. Andrási Rafael), Csíksomlyó, 1805, Kájoni János, Katholikus Kántorok Tzeremoniás Könyve (szerk. Andrási Rafael), Csíksomlyó, 1805, Kájoni János, Erdélyegyházmegyei énekeskönyv a római katholikus kántorok, a nép és i uság használatára. Régibb és ujabb énekeskönyvek-, a kántorok és a nép ajkán él hagyományos énekekb l összeállito a és orgonakisére el ellá a Baka János csikszentmártoni nyugalmazo kántortanitó, Gyergyószentmiklós, [1921]. K vári Réka, A Kájoni Cantionale énekei Székelyföld és Moldva néphagyományában a Deák Szentes-kézirat tükrében. Doktori értekezés, Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem, K vári Réka, Végig énekelt történeti és népi betlehemesek. In: Folklór a magyar m vel déstörténetben, Folklór és zene (szerk. Szemerkényi Ágnes), Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009, K vári Réka, A csíksomlyói Deák Szentes-kézirat és Szentes Mózes kézirata. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010 (f szerk. Kelemen Imola), Csíki Székely Múzeum Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2010, K vári Réka, A Deák Szentes-kézirat mint a Kájoni Cantionale els két kiadásának egyik dallamforrása. In: A keresztyényi gyülekezetben való isteni dicséretek Népénektáraink tegnap és ma (Az Énekl egyház megjelenésének 20. évfordu- 51

21 K VÁRI RÉKA lóján tarto tudományos ülésszak és emlékülés el adásai, Budapest, december 8 10.), Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest, 2011, K vári Réka, A Kájoni Cantionale els és második kiadásának egybevetése. In: Régi vallásos énekek és énekeskönyvek (szerk. Szelestei N. László) a kötet a Pázmány Irodalmi M hely második lelkiségtörténeti konferenciájának [Piliscsaba, április 24.] el adásait tartalmazza, Pázmány Irodalmi M hely Lelkiségtörténeti tanulmányok (A PPKE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézetének sorozata) 2., Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsésze udományi Kar Szent István Társulat, Budapest Piliscsaba, 2011, K vári Réka, Hagyomány és megújulás Kájoni Cantionaléjának kiadásaiban. In: Hagyomány és megújulás a liturgiában és zenéjében (A Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem Egyházzene Tanszéke újraindításának 20. évfordulóján tarto szimpózium el adásai, Budapest, szeptember 8 10.), Liszt Ferenc Zenem vészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest, 2012, Papp Géza, Egy elvesze nek hi kéziratos énekeskönyv, Magyar Zene XXIX/4 (1988). Szendrei Janka Dobszay László Rajeczky Benjamin, XVI XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben I II. Akadémiai Kiadó, Budapest, Kivonat Kájoni János Cantionale Catholicum cím énekeskönyve (1676) m vel dés-, irodalom-, egyház- és népénektörténetünkben, valamint els dlegesen az erdélyi és moldvai néphagyományban máig nagy jelent séggel bíró szöveggy jtemény. Ennek második kiadásához (1719) készíte dallamtár, a Deák Szentes-kézirat néven ismert egykorú kántorkönyv számos olyan ének dallamát rzi, mely tovább él a következ századok zenei gyakorlatában is. Az egyházi énekeket a néphagyomány is fenntarto a, s t átmente e szokásaiba. Ezt támoga a a szövegek és dallamok összeutalásának a korban szokásos (ad notam) gyakorlata is. A karácsonyi ünnepkör énekei közül válogatva a XVII. századi énekeskönyv szövegeit, valamint a XVIII. században leírt dallamalakot vetjük össze a népzenei gy jtésekben található változatokkal. Abstract János Kájoni s hymn-book Cantionale Catholicum (1676) is a momentous reader for the historians of civilization, literature, the church and Hungarian folk hymns, but Þ rst of all it is important from the point of view of folk tradition of Transylvania and 52

22 Erdélyi és moldvai karácsonyi szokásdallamok a Deák Szentes-kéziratban Moldavia. The Deák Szentes manuscript is a tune collection appended to the second edition of the Cantionale (1719), which being a contemporaneous chorister book, has helped preserve numerous tunes in musical practice through centuries. The words of the songs wri en originally for the liturgic or paraliturgic practice of the Catholic church were preserved by folk tradition, and they got in practical use in folk customs. The application (and re-application) of the same words to di erent tunes was common practice, labelled as ad notam. We compare here a selection of song texts in the 17 th century book related to Christmastide and their tunes put down in the 18 th century, to the variants found in recent folk-music collections. 53

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő

Részletesebben

Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő

Részletesebben

Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

ú ú í í í í í ó ű í Ö Ú ó ő ő Ö í ó Ó ü Ó Ö í ó Ö íí í ó ó óó ó ó Ó ú ú ú í í ó í ő ó ó ú ú ú ú ó ó ó ó ú ú ő ó í ó ó Ü ú í ü í ü ű í Ü ú í ű í Ú í í í ú í ü Í ű í ü í í ü ú ü í í Í ó ó ó ú Í í ó ú í í

Részletesebben

Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

ó ű ü É ü ü í É ő É ü ü í ű ő í í ő ő ő ő í ő í ó ú ő ú ü Í ó ü ó í ü í ü ü ú ő ü í ü í ü ü ü Ü É É Ö ü Í í í ú ű ű ü í ú ó í í ó ü ű í ü Ü ü ő í ő ó ü í ó ü ü ű ü ú í ü ű ü ő ó ő í ü ú í ű ó ü ú ő Í ú

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben

ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben

É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É

Részletesebben

É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű

Részletesebben

Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő

Részletesebben

Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő

Részletesebben

É É É É Á í ó Í ö ü í ü ó Í Í ó ö ö í í ö ó ö ö ö ü ü ö í ü ó ü ü ö ü ö í ó Í ö í ü ó í ó ü ü ó Í ú ü ó ó ü ü ü í ó ó ó ö ö ó ú í ü ö ó ó í ó ü ó ű ö ö í ü í ü ö í ö í ö ö ü ö ü ö í ó í ó ö ó ö ó ö ó ü

Részletesebben

í í ü ö ú ü ö ű é é í ú ú ő é é é í ő ő ö ű é ü ő ö ö ö ü ő é é é Í é ó é ó ó é ö ű é ő ő é ö ű é ü ő ö ö ö ő é ó é é ö Í é ú ó ő ö í é é ö ú é é ú ó é é é ó ü é ó é ő ü ó é í ü ű ö é é ő é é í ő ó í ó

Részletesebben

ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü

Részletesebben

Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü

Részletesebben

Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű

Részletesebben

Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö

Részletesebben

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á

Részletesebben

É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü

Részletesebben

ö ű ö ú ö ú ü ü ü ü ü Í Í Ü ö ü Ü ü ö ö ű ú ű É Ö Á Í ö ö Í ü ö ö ö ö ö Í Ó Ó Á ö ö Í Í ö ö Ú Úö ö úö Á ö ö ű ö ú Íü ű Í ü ű Í ü ú ű ű É ö Ü ű ö ö ű ö ú Íü ű Í ü Í ö ú Í ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö Í ö ű ö ú

Részletesebben

ú ó ó ó ó ó ú ó í í ó í ú í ó í ú ó ű ú í Á ó í ó ó ó ó í í ó í í ó ó ó ó í ú ó ó í í í ó í ó í Ó Ö í ó ó ű í ó Ő ű í ó í í ó ű ű ú í ú í ó í ó í ó í í í í ó ú ó í ó í í Ő ű í ó í ó í ű ó ó ű ó ó ű í ó

Részletesebben

Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í

Részletesebben

Á Ó É É Ó É Ü É ö É É í É É ó ó ó ó í ö ő í ó ö ő ö ó í ö ő ö ő ó ö ó ő ű ü ő ű í ó ö ö ő ü ő ó ű í ó í ó í ó ú ú í ö ú í ó ű í ű ő ó ű ó ő ü ő ő ó í ő í ó í ó ü ő ő í ó ő ó ő ő ü ő ó ó ó ó ó ő ó ő í íó

Részletesebben

ó ü Ó Ö ü ő ű ó ó ó ő ő í ő ó í ü ő ő ő ő ő ő í ó ű ő ő ó ő ó í ő ó ó ü ő ő ű ő ő ó ó ó ü Á ó ő Á Ó ü ő Á Ú ü ő ú ő í ű í ó Ú ő í í Ö Ü ő ű Ü Ő í Ó ű ő ő ő ó í ó ő Ü ó ő ő ő Ő ő í ó ű ő í ó ő ó ú ű ü Ő

Részletesebben

ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő

Részletesebben

É Ö É Ö Á Ü Ü ö ü ö Ö ü ó Ö ö í ü ü ü í ó ó ó Á ö ö Ö í ü ü ü í ü ü ö ü ü ó í í ó ö í í ü í ö Í ó Ó ü ó ó ó í ö ó ö ó ó í ó ü ó Ó ö Á ö ü ó í ö ó ó í í ö í ó ö ö í ö ö ü ü í ó ö ó í ú í ö ó ö ö ű ú í ü

Részletesebben

ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

Á ö ö Á ó ü É ó ö í ü í ó ó ö í ü ü ö í ö ó ó ó ö ú í í í í í ó ö ó ö ö Ö ö ó ü ü ó í ü ó í ü ó Á ó ó í ú ü ó ó ö ü ü ö ü í ü ó ó ö ó ó í ó ó ó ü ö ó ö ö ö ü ü ó ó ü ö í ü ü ü ü ó ó ü ó ü í ü ó ó ü ö ó

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

Á Ó Á Á Ö Ő ó ó ü ő ő ó ö í ö ú ő ö ű ű í ü í ö ö ö ü ö ö ü ő ü ő ó ü ö í ó ú ü ó ő ü ü ő ó ú őü ű í ó ü í ő ő ú ó ö ü í ö ú ó í ö ö ö ú ö ő í ő ú ü í ó í ü ó ó ű ö ű ö ő ö ű ő ö Á ő ü ó í Á ö ó őí ú ö

Részletesebben

Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

í ú í í Í ű í í ű ö Í í ő ú ű ö ö í ű ö ö ű ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ő ö ő ő ű ö ő ö ő ő ő Á ű ö ű ö ö í í ő ö ű ö ő ü ő ű ö ű ö őí ő ő ü ö ő ű ö ő ö ö ü ő ü í ú ű í ú ű í ő í Á ú ű ű ö í í í ő ú ű ö ü Ó í

Részletesebben

ö ő Ö ő í ó ő ő ő ó ú ő ő ü ő ó ő í í ő ő ő ő ó ó ö ö ö ü ő ö í ó ó í ú í ő ö ö ö ő ö í ö ö ö ó ő ő ó ő ő í í í ö í ó í í ő ö í ö ó ó í ü ö ö ö í ü ó ö ő ő ö ó ű ó í ü ö ü ö ö í ó ö ő ő ó ő ó í ü í ő ö

Részletesebben

Á É É É É É ó őí ő ó ó ú ö ó ö ő ó ú ő ü ö ö ö ö í ó ő í ő ő ü í ö ü ü ó í ö ö ó ó ó ó ő ö ő ó ö ő ó ó ó ö ó ó ö ö ö ó ő ó ó ö ó í ú í ő í ö ó ó ő ó ó ó ó ő ó ö ó í ú ó ü ő ó ó ó ö ü ü ö ö ü ó ó ö ö ó

Részletesebben

ó á í á á ő ű á á ö ű á ó í ő á ő í á ó á í í Í á ő ű á á ő á ö í ő á á á á á ó ö ó á ó á ó ó ó ö á á ö ű á ó í ö í á á É ő ö íí á ö í á á ö á ó ő ó ö á á á á ö á ő á ó á ö í á ó ü ó á ó ö á ó ű ö í ü

Részletesebben