TOVÁBB EGY ÉLETEN ÉS KÉT HATÁRON ÁT!

Átírás

1 Ez a kiadvány a TÁMOP / azonosítási számú TOVÁBB EGY ÉLETEN ÉS KÉT HATÁRON ÁT! HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZAKKÉPZÉS ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS TERÜLETÉN című projekt tevékenységeinek, elért eredményeinek összegzése. Kedvezményezett: TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 1054 Budapest, Széchenyi u. 14.

2 Felelős Kiadó: Türr István Képző és Kutató Intézet Lektorálta: Hatos Anikó A Kiadó minden jogot fenntart, részletek, képek, illusztrációk közlési jogát is az írott és elektronikus sajtóban. A kiadvány egyetlen része sem publikálható, ideértve a borítótervet is, semmilyen eljárással a kiadó előzetes engedélye nélkül. Copyright Türr István Képző és Kutató Intézet, 2014

3 TARTALOM Tovább egy életen és két határon át!... 5 A projekt rövid összefoglalása projektesemény: A társadalmi kohézió középtávú stratégiái Nyitó konferencia és szeminárium projektesemény: Társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság, Adatgyűjtő tanulmányi látogatás és tananyag-fejlesztő műhelymunka projektesemény: Integrációt, de ne asszimilációt! Vitafórum és módszertani műhelymunka projektesemény: Helyünk a társadalomban Munkáltatói fórum és programfejlesztő műhelymunka Képgaléria a projekt során megvalósított eseményekről

4

5 TOVÁBB EGY ÉLETEN ÉS KÉT HATÁRON ÁT! TÁMOP / Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén A PROJEKT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A projekt közvetlen célja azoknak a tapasztalatoknak, jó gyakorlatoknak átadása volt, amelyek a TKKI Közép-Duna Menti Igazgatóságán, és a vele együttműködő Székesfehérvári és Miskolci Igazgatóságokon felgyültek a társadalmi felzárkózás és a munkavállalók foglalkoztathatósága érdekében lebonyolított képzési programok kidolgozása, fejlesztése, végrehajtása és nyomon követése terén. E tapasztalatokhoz szorosan kapcsolódnak olyan gyakorlatok, amelyek a területileg illetékes munkaügyi központokkal és kirendeltségekkel való kapcsolattartásra, a képzések szervezésére, a célcsoport tájékoztatására, szakmai alkalmassági vizsgálatok lebonyolítására, a célcsoport támogatására szolgáló eszközökre vonatkoztak. Részét képezik a tudástranszfernek a cigányság felzárkózása és társadalmi reintegrációja érdekében létrejött intézményi kapcsolati háló kiépítésének módszerei, a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és cigány módszertani központokkal való kapcsolatépítés és kapcsolat-fenntartás metodikája is, a képzéshez, szakképzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatások. Ezen kívül célunk volt, hogy a fenti területeken tapasztalatokat és jó gyakorlatokat ismerjünk meg és vegyünk át Szlovákia és Románia felnőttképzési intézményeitől, elsősorban a projekt megvalósításában közreműködő partnereinktől. A tapasztalatok átvételét segítette, hogy partnereink saját forrást biztosítottak a magyarországi szakemberek tanulmányi látogatásának megvalósítására. A projekt célja volt továbbá, hogy a végrehajtott fejlesztések külföldi felhasználását és bevezetését segítse, és a projekttermékek határon túli installációjához a magyarországi szakemberek szakmai segítséget nyújtsanak. Hosszú távon a felzárkózási és esélyegyenlőségi célcsoportok integrációja felgyorsulhat, társadalmi helyzetük javulhat, könnyebbé válhat a képzésekhez való hozzáférés, javulhatnak a foglalkoztathatósági mutatók. 5

6 A projekt indokoltsága: A projekt létrejöttét indokolja, hogy a diagnosztizált tapasztalatcsere-igények olyan célcsoportokra irányulnak, amelyek mindhárom régióban munkaerő-piaci kihívásokkal küzdenek, foglalkoztathatósági mutatóik alacsonyak, a gazdasági értékteremtő folyamatokban hosszú ideje nem vesznek részt, ezért felzárkózásuk, és társadalmi integrációjuk szempontjából segítséget igényelnek. Ezek a csoportok elsősorban a roma közösséghez tartozók, tartós munkanélküliek, alacsony előképzettségűek. Maros megyében él Románia legnagyobb roma közössége, megyei szinten mintegy fő, amely a megye összlakosságának 7-8 %-át tette ki 2002-ben. Mivel a roma közösségek lélekszáma Európa-szerte növekedő tendenciát mutat, vélhetően ezek a számok még nagyobbak lesznek a friss népszámlálási adatok közzétételekor. Megfigyelhető a Maros megyei Roma kisközösségek terjeszkedése, vándorlása dél felé, Brassó megye irányába. Közrejátszanak ebben a Barcaság jó mezőgazdasági adottságai, a tartós vagy időszakos munkához jutás, a jobb megélhetés reménye. Mivel Brassó megye közvetlenül határos Kovászna megyével, várható, hogy a migráló roma kisközösségek megjelennek Kovászna déli részén, gyarapítva ezzel a megye déli területein élő kb fős cigány nemzetiségi lakosság számát, amely jelenleg az össz lélekszám 4-5 %-át teszi ki. Romániai partnereink kifejezett igénye, hogy a roma közösségek társadalmi integrációjára, felzárkózási folyamatainak segítésére vonatkozóan jó gyakorlatokat vehessenek át a magyarországi partnerektől. A kelet-szlovákiai régió az ország legszegényebb vidékének mondható, jellemzően agrárvidék. A Kassai Kerületben, konkrétan Kassa környékén található Európa legnagyobb zárt cigány közössége, de a Kerület több településén, így a Nagymihályi Járás településein is nagy roma közösségek élnek. Jellemzőek a kommunális javakkal szegényesen ellátott romatelepek, a vezetékes víz, távfűtés és áramellátás hiánya. Problémát jelent a közvagyon védelme, a közösségi javak rongálásnak, eltulajdonításának megelőzése. A roma közös- 6

7 ségekben jellemző az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, ennek következtében az alacsony foglalkoztathatósági ráta. Ezek a problémák igen hasonlóak a magyarországi roma közösségek problémáihoz, melyek kezelésére Magyarország már több éve rendelkezik stratégiával, illetve végrehajtási mechanizmusokkal. Ugyancsak rendelkezésre állnak olyan felnőttképzési módszerek, amelyek a romák képzésbe vonását, képzésben tartását, majd hatékony álláskeresését szolgálják. E téren a TKKI területi igazgatóságai széleskörű tapasztalatokra tettek szert hálózati együttműködésük során. Számos közös projektet bonyolítottak le, amelyek közvetlenül szolgálták a hátrányos helyzetű célcsoportok integrációs folyamatait, együttműködve az országos cigány érdekképviseletekkel, cigány módszertani központokkal. Ezeknek a tapasztalatoknak a megosztására tartanak igényt partnereink is, mivel céljuk a passzív roma közösségek, illetve a hasonló jellemzőkkel bíró tartós munkanélküli rétegek társadalmi felzárkózása, integrációja. A magyarországi romák felzárkózási folyamatainak hatékonyabbá tételét, eszközrendszerének fejlesztését teszik lehetővé a külföldről átvett tapasztalatok. A közös fejlesztések eredményeképpen - 5 tematikus projektesemény során létrejön - 1 stratégiai cselekvési terv - 2 képzési program kifejlesztése és akkreditációja - 2 tananyag, segédanyag kifejlesztése - magyarországi szakértői támogatással létrejön az elkészült termékek külföldön történő bevezetése - magyarországi szakértők külföldi tapasztalatokat vesznek át a felzárkózási folyamatok menedzsmentje, szakmai tartalma terén 7

8 - az Egy életen és két határon át! projekt honlapját továbbfejlesztettük, bővítjük jelen projektünk új partnerünk bemutatásával, eseményeivel, dokumentációjával, fotódokumentumaival és innovációival. A projekt közvetlen célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportja olyan szakemberekből áll, akik román és szlovák felnőttoktatási, szakképzési intézményekben, munkaügyi központokban dolgoznak, ott tanácsadói, szervezői, fejlesztői, vagy oktatói feladatokat látnak el, illetve ezek menedzsmentjét. Kiemelten fontos azoknak a szakembereknek a köre, akik a felzárkózási és esélyegyenlőségi célcsoportok elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésében, közhasznú foglalkoztatásában, illetve felzárkózási folyamataiban érintettek, ágazatra való tekintet nélkül. Rajtuk kívül megkülönböztetett figyelemmel koncentrálunk azokra a szakember-csoportokra, akik olyan ágazatokban látnak el felnőttoktatási, felnőttképzési vagy ezekhez kapcsolódó feladatokat, amelyek nagyarányú élőmunka-igénnyel bírnak, ezek közül is elsősorban: építőipar (szociális építészet, modern épületgépészet); mezőgazdaság (energianövények termesztése, szociális gazdaságok, szociális szövetkezetek, családi gazdaságok, települések önellátása, önfenntartóvá válása); környezetgazdálkodás (szelektív hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás, energianyerés céljával, hulladékfeldolgozás, települési zöld programok). A projekt közvetett célcsoportja a magyar, román és szlovák képzési, foglalkoztatási vagy közigazgatási rendszerekben dolgozó szakemberek köre, akik felhasználói lesznek a projektben megosztott tapasztalatoknak. Azokat a szakembereket vontuk be és vonjuk be, akik a fenti ágazatokban érintettek, és nyitottak a külföldi tapasztalatok átvételére, azok beépítésére a magyarországi gyakorlatokba. A dél-alföldi régió szakértői csoportjain kívül a dél-dunántúli és észak-alföldi szakemberek kiemelt szerepet játszanak a tapasztalatok átvételében és terjesztésében. A szakemberek a TKKI területi igazgatóságairól, a területileg illetékes munkaügyi központokból és kirendeltségekről, települési és kisebbségi önkormányzatokból, valamint a vállalkozói, egyházi, szociális stb. segítő szervezetekből, cigány módszertani központokból kerültek ki. 8

9 Partnerek bemutatása: 1) A GORDIUS Plus nonprofit szervezet 2007-ben alakult Szlovákiában, Nagykaposon. Feladata az Ung-vidék gazdasági fejlesztése, a nemzeti identitás erősítése. A szervezet jogi státusza: nonprofit szervezet. A szervezet fő tevékenységi körei: a) Az illetékességi területen élő magyarság szükségleteinek felmérése, helyzetértékelő anyagok elkészítése b) Felnőttképzési programok realizálása, képzési programok kidolgozása c) Oktatást, nevelést és a testkultúra fejlődését szolgáló tevékenységek d) Tudományos-technikai szolgáltatások és az információs szolgáltatások vizsgálatát, fejlődését segítő programok e) A környezet alkotását, megvédését és a lakosság egészségének megóvását szolgáló tevékenységek. A szervezet megalakulásától kezdődően felnőttképzési központot működtet. Az elmúlt években több sikeres felnőttképzési tanfolyamot szervezett, és két magyar nyelvű felnőttképzési tananyagot fejlesztett ki, melyet a Szlovák Oktatási Minisztérium Akkreditációs Osztálya elfogadott. A szociális helyzet folyamatos változása, az országon belüli áttelepülések okán a szervezet a közelmúltban egyre nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni a hátrányos helyzetbe kerülő csoportok képzésbe vonására, re-integrálására, felzárkóztatására. 2) Háromszéken az intézményesített gazdaképzés a 90-es évek elején indult újra ben alakult meg Illyefalván a LAM Alapítvány, mely megteremtette azokat az intézményes feltételeket, amelyek lehetőséget nyújtanak egy hosszú távú felnőttképzési program kidolgozásához. A gazdaképzés szerves része lett az alapítvány régiófejlesztési programjának. Ettől az évtől kezdődően 1995-ig a gazdák elméleti képzése a LAM Alapítványnál, a gyakorlati képzés pedig Svájcban történt, e közben a képzési program, és a képzést kiszolgáló infrastruktúra is folyamatosan fejlődött. 9

10 1995-ben felépült a LAM Alapítvány tangazdasága, ami megteremtette a minőségi gyakorlati képzés feltételeit ben beindult a gazdasszonyképzés vidéken élő és gazdálkodó lányokasszonyok számára. A képzés időtartama egy év ben indult be a tanműhely, ami a hallgatók gépészeti képzését szolgálja ban a LAM Alapítvány partnerségi kapcsolatot kötött a Bajor Parasztszövetséggel és ez által megvalósulhatott a lányok gyakorlati képzése bajorországi agroturisztikai panziókban ben a LAM Alapítvány Romániában az elsők között akkreditáltatott három felnőttképzési programot az alábbi foglalkozásokban: szakképzett növénytermesztő, szakképzett agroturisztikai dolgozó, valamint szakképzett állattenyésztő. Az akkreditált képzést elvégzők államilag elismert szakképesítési oklevélhez jutottak. Az elmúlt időszakban a LAM Alapítvány több mint 7000 gazdának és gazdasszonynak nyújtott valamilyen szakmai továbbképzési lehetőséget, számtalan új munkahelyet teremtett, szakmai tanácsadást biztosított az erdélyi gazdák, vállalkozók és magánszemélyek számára, és sikeresen vállalt szociális jellegű tevékenységeket (roma-program). Számos sikeres pályázat (Leonardo, Grundtvig, TÁMOP, POSDRU, Szülőföld Alap stb.) résztvevőjeként vagy lebonyolítójaként jelentős szakmai tapasztalatra tettek szert az alapítvány munkatársai, ezáltal is segítve a régió fejlődését. Kezdeményezések, amelyek szerves részét képezik a Székelyföld gazdasági és szellemi felemelkedését szolgáló egységes stratégiánknak: a honlapon működő online szaktanácsadási rendszer beüzemelése a népi hagyományok ápolása és népszerűsítése, kísérleti jelleggel Sepsiszentgyörgyön 5 oktatási intézményben beindított, az EU-által kifejlesztett TELLUS-program (mezőgazdasági és élelmiszerelőállítási alapismeretek oktatása játékosan, éves gyerekek számára), 10

11 a humánerőforrás-fejlesztését célzó, kezdő vállalkozók számára indított program (POSDRU pályázat) A felnőttképzés, felnőttoktatás terén elért eredmények jegyében két új szakkal bővült a kínálat: az idegenvezető és a vadgazda szakok 2010-ben kerültek bejegyzésre, az utóbbi szak egyedinek számít a régióban. A LAM Alapítvány alapító tagja a PANNONFORRÁS - első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszternek (2009), illetve a klasztert megelőző Pannonforrás Hálózatnak (2004) decemberében a LAM Alapítvány létrehozott egy különálló részvénytársaságot (LAM-IFN Vidéki Hitelintézet Rt.) és a hitelezési tevékenységét 2006 januárjától ennek a kereskedelmi társaságnak a keretei között folytatja. 3) A Tabula Egyesület Felnőtt Oktatási Központ egy Marosvásárhelyen működő akkreditált felnőttképzési intézmény, mely számos Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium valamint Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium által elismert folyamatosan frissülő és bővülő képzési programmal, valamint tréning programmal rendelkezik között több mint 1000 személy iratkozott fel tanfolyamaikra, amelyből több mint 900 személy illetékes minisztérium által elismert oklevelet szerzett, valamint több mint 90 hallgató tréningen vett részt és Tabula Oktatási Központ által kiadott oklevelet kapott A központ fejlesztési programjai, nemzeti és uniós forrásokból támogatott projektjei a képzési tevékenység folyamatos megújulását, bővülését, tartalmi és technológiai korszerűsítését biztosítják. Aktuális projekt: január december: Az Alpha Transilvana Alapítvány, a Tabula Egyesület Felnőtt Oktatási Központ és az Agora Alapítvány együttműködve megnyerte a HEFOP , pályázatát «Az értelmi sérült személyek integrált módszerrel való szakmai felkészítése és támogatott foglalkoztatása» címmel. 11

12 Lezárult projektek: október május: «Egységes erdélyi felnőttképzés a Kárpátmedencei hálózatban» című projektben a Sapientia alapítvány útmutatásával a Tabula Oktatási Központ partnerként vett részt, melyben a résztvevő hallgatókat Projektmenedzser és Otthoni Idősgondozásra szakosította október május: «Humán erőforrás fejlesztés, Székely Mezőség térségében» címen, turisztikai panzió adminisztrátor képzést vállalt fel 20 személy számára, a Szülőföld Alap Iroda támogatásával december május: a Pannonforrás első Kárpát-medencei tudásklaszter keretében «Egységes Erdélyi felnőttképzés a Pannonforrás hálózat keretén belül» Szülőföld Alap Iroda által támogatott pályázat, aminek keretében a Tabula Oktatási Központ 2 képzést vállalt fel a Projektmenedzser 15 személy és az Otthoni Idősgondozó akkreditált képzést 10 személy számára szeptember május: «Önkormányzati tréning» címen 50 érdeklődő részére három napos intenzív elméleti és gyakorlati képzést szervezett a Bethlen Gábor Alap támogatásával. Tabula Egyesület Felnőtt Oktatási Központ küldetése az egyén önmegvalósulása a hozzáillő szakma felfedezésével. A partnerek aktívan közreműködnek abban is, hogy a létrehozott projekttermékeket minél szélesebb körben terjesszük, és azokat minimum 10 további intézmény felhasználja a fenntarthatósági időszak alatt. A Türr István Képző és Kutató Intézet bemutatása: A Türr István Képző és Kutató Intézet állami felnőttképzési és kutatásmódszertani intézmény, melynek kiemelt feladata a közfoglalkoztatási rendszer működtetésének és a hátrányos helyzetű rétegek romák, álláskeresők, alacsony végzettségűek, megváltozott munkaképességűek, hátrányos helyzetű térségekben élők felzárkózásának elősegítése. A kilencvenes évek elején létrehozott regionális képző központok hálózatának bázisán egyesített, or- 12

13 szágos hatáskörű szervezet rendelkezik mindazzal a két évtizedes felnőttképzési, valamint a kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások ellátása révén felhalmozott tapasztalati tudással, mely a társadalmi felzárkózás-politika eszközeinek eredményes alkalmazásához szükséges. A 10 területi igazgatóságot tömörítő, országos intézet elsődleges célja e csoportok társadalmi helyzetének és befogadásának, foglalkoztathatóságának és életkörülményeinek javítása. A munkaerőpiacon és a mindennapi élethelyzetekben egyaránt komoly nehézségekkel és erős korlátokkal küzdő rétegek foglalkoztatásának bővítése, képzettségének, kompe-tenciáinak fejlesztése, lakhatási feltételeinek javítása, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük elősegítése határozza meg a szervezet központi feladatkörét. Az intézmény minden erőfeszítést megtesz, hogy a hátrányos helyzetű rétegek képzett-ségének, kompetenciáinak fejlesztésével, lakhatási feltételeik és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük javításával támogassa felzárkózásukat. A célok elérése érdekében a TKKI szoros együttműködést tart fenn az érintett munkáltatókkal, kormányhivatal-okkal, önkormányzatokkal, kamarákkal, szociális, szakképzési, köz- és felsőoktatási intézményekkel, egyházakkal és civil szervezetekkel. A TKKI kiemelt feladatának tartja, hogy képzési alaptevékenysége minél jobban megfeleljen a megrendelők és résztvevők igényeinek. Az intézmény akkreditációs lajstromszáma: AL-0008, nyilvántartásba vételi száma: A szervezet 1029 db nyilvántartott képzési programmal, valamint 29 db különböző felnőttképzési szolgáltatási formával rendelkezik. A TKKI felnőttképzési programjaihoz közvetlenül kapcsolódik egy komplex szolgálta-tási rendszer, melynek képzést megelőző és követő elemei a felnőttek képzésbe ke-rülését, tanulási folyamatát és a munka világában való helytállását hivatottak segíteni. A TKKI fejlesztési programjai, nemzeti és uniós forrásokkal támogatott projektjei a képzési és szolgáltatási alaptevékenység folyamatos megújulását, bővülését, tartalmi és technológiai korszerűsítését szolgálják. A TKKI igazgatóságai, illetve jogelődjeik két évtizedes működésük során számos pro- 13

14 jektet főpályázóként valósítottak meg, több esetben pedig társpályázóként, konzorciumi tagként vettek részt, sokrétű tapasztalatot szerezve az uniós előcsatlakozási (PHARE, SAPARD, PHARE-EQUAL), illetve a csatlakozás utáni időszak kohéziós és strukturális alapjainak szinte valamennyi azon formájában, melyek az emberi erőforrás fejlesz-tést szolgálták (EQUAL, HEFOP, TÁMOP, TIOP, KEOP, POSDRU). Az igazgatóságok részt vettek több határszakaszon az interregionális (PHARE CBC, INTERREG) és az Európai Területi Együttműködési (ETE) programok megvalósításában, valamint a nemzetpolitikai források (Apáczai Közalapítvány, Szülőföld Alap) által támogatott számos projektben és az életen át tartó tanulást szolgáló közvetlen uniós, brüsszeli pályázatokban (LEONARDO, GRUNDTVIG). Összefoglalva megállapítható, hogy az elmúlt két évtizedes hálózati teljesítmény eredményeként létrejött tapasztalati- és tudásbázis, valamint a kiterjedt, működő kapcsolatrendszer szilárd alapot ad a következő időszakra a szervezet kibővült sze-repvállalásához, a területi felzárkózási koordinációs feladatellátáshoz és a nemzetközi, illetve a határokon átívelő fejlesztési projektek megvalósításához (lásd: Előzmények TÁMOP /1 Az Egész Életen Át Tartó Tanulás jó gyakorlatainak megosztása szomszédos EU-tagállamok között. A projektgazda együttműködő partnerei Szlovákiából, Nagykaposról a Gordius Plus Egyesület, illetve Romániából, Illyefalváról a LAM Alapítvány. Mindkét partner hátrányos helyzetű agrár-régióban helyezkedik el, és felnőttképzési, felnőttoktatási tevékenységet folytatnak. Széles szakértői bázisra, és kiterjedt regionális szakmai kapcsolataikra támaszkodtak a tevékenységük során. A határon túli partnerek történelmi országrészekben helyezkednek el, a Felvidéken, illetve Erdélyben. A projektben céljuk a képzési kínálatuk bővítése, módszertani eszköztáruk szélesítése, valamint anyanyelven történő szakképzés biztosítása volt a felvidéki és erdélyi magyar kisebbség tagjai számára. 14

15 Új képzési formákat és új munkamódszereket kívántak meghonosítani a régiójukban, illetve gyakorlatokat átvenni a nemzetközi partnerségek koordinálását, működtetését illetően. Jó gyakorlataik közül olyan tapasztalatokat ajánlottak fel magyarországi hasznosításra, amelyek a projektgazda és helyi partnerei számára regionális és nemzeti szinten is hasznos lehet a központi programok célcsoportjainak elérésében és képzésbe vonásában, illetve a közcélú munkához kapcsolódó képzések hatékonyabb bonyolításában. A felvidéki és erdélyi együttműködők szűkös anyagi forrásaik ellenére vállalták, hogy a projektben a műhelymunkák, konferenciák és szemináriumok során átvett ismereteket, adaptált képzési programokat és a hozzájuk tartozó módszereket saját intézményeikre és körülményeikre szabják azaz végrehajtják a programok installációját Felvidéken és Erdélyben. Tehát a projekt nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy a partnerek közösen olyan fejlesztéseket, tapasztalatcseréket, műhelymunkákat és konferenciákat bonyolítsanak le, amelyek az egész Kárpát-medence magyar anyanyelvű felnőttoktatása, felnőttképzése ügyét szolgálják. Nem elhanyagolható szempont volt az sem, hogy Szlovákia és Románia uniós tagállam, tehát ez az együttműködés az uniós régiófejlesztési politika szempontjából is nagyon fontos. Az Egy életen és két határon át projekt olyan témaköröket választott a tapasztalatcsere célterületeiként, amelyek úgy tűnik a XXI. század második évtizedének legfontosabb kérdései lesznek. 15

16 TOVÁBB EGY ÉLETEN ÉS KÉT HATÁRON ÁT! TÁMOP / Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén Projektidőszak: től ig. A projekt során a következő események voltak: 1. A társadalmi kohézió középtávú stratégiái Nyitó konferencia és szeminárium A társadalmi felzárkózás / felzárkóztatás nemzeti szintű stratégiái: romastratégia, közfoglalkoztatási stratégia. Átadott tapasztalat: - együttműködés a roma kisebbségi önkormányzatokkal és módszertani központokkal hangsúlyozottan a dél-alföldi régióban Termék: rövid távú cselekvési terv, lakosság tájékoztatására alkalmas eszközök A határon átnyúló projektek jelentőségét hangsúlyoztaz igazgató, mely során kiemelte a határon túli magyar intézmények támogatását, a tapasztalatcsere során az új szemlélet megismerését, az új profilok megjelenését. Hangsúlyozta a szakmai együttműködést, mely a határon túli magyar intézmények és szervezetek között az előző időszakokban már kialakult és folyamatosan működik. Az Egy életen és két határon át! projektre, az együttműködés tapasztalataira hívta fel a jelenlevők figyelmét. A korábban megvalósított projekt személyes, és szakmai kapcsolatait emelte ki. A Tovább egy életen és két határon át! projekt esetében az új tématerületekre, a HHH-s célcsoport integrációjával kapcsolatban szerzett magyarországi tapasztalatok átadását hangsúlyozta. A határon túli tapasztalatok megismerését említette, valamint a tapasztalatok hasznosítását a magyarországi projektekben a felzárkózás, a roma integráció, és az alacsony előképzettséggel rendelkezők célcsoportjánál. 16

17 A társadalmi kohézió kérdéseiről és a partner régiókban fellelhető lehetséges válaszokat fejtették ki az együttműködő intézmények vezetői: Gabri Rudolf, Nagykapost, Klárik Attila, Illyefalvát, László Tünde, Marosvásárhelyt, Baranyai Tibor, Szatmárnémetit képviselte. A társadalmi kohézió erősítésének fontossága címmel készített tanulmányt a projekt szemináriumára László Tünde Tabula Oktatási központ, Marosvásárhely Az összeállítás Juhász Gábor: A társadalmi kohézió előmozdítására irányuló közösségi politikák című tanulmányának felhasználásával készült és alapvető célja a visszatekintés arra az időszakra, amelyben a társadalmi kohézió fogalma egyes tagállami szintekről európai szintérre került át, illetve az Európai Unió szociológiai kutatásokkal, vagy konkrét felzárkóztatási, integrációs folyamatokkal foglalkozó szakemberei közös gondolkodással keresték a fogalom tartalmi meghatározását. A tanulmány, több más, alapvetően 2005-ben született tanulmánnyal együtt szerepelt a Tausz Katalin szerkesztésében 2006-ban megjelent A társadalmi kohézió erősítése című tanulmánykötetben, az Új Mandátum könyvkiadó gondozásában. A szerkesztő a következő fülszöveget írta a kötethez: A kohézió fogalma, mint oly sok más, némi megkésettséggel érkezett a társadalomtudományokba. Egyfajta metaforaként fogható fel a társadalmi kohézió fogalom annak jelölésére, hogy az önös érdekeiket amúgy követni szándékozó individuumokat mi teszi mégis közösségi, társas, társadalmi lénnyé. Szótári meghatározásában valamiféle összetartó erő, így társadalomtudományos alkalmazásában azt kellene meghatározni, mi a társadalomban ez a bizonyos összetartó erő. A filozófia és a társadalomtudományok történetében számos válasz született e probléma megoldására. 17

18 Beszélhetünk róla a kiscsoportok szintjén, de a társadalom egészében is értelmezhető. Winch és Gingell szép meghatározása szerint: A társadalmi kohézió olyan társadalmak jellemző tulajdonsága, melyek képesek biztosítani, hogy a polgárok önbecsülésük feladása nélkül legyenek képesek harmonikusan együtt élni. Politikai programokban a modern társadalmak működési zavarai miatt jelent meg a társadalmi kohézió kérdése. Az Európai Unióban megszülető kohéziós politikák is több okra vezethetők vissza. Egyrészt gazdasági konvergencia nehezen képzelhető el a társadalmi-politikai rendszerek jellegzetességeinek közelítése nélkül. A társadalmi összetartozás, e metaforikus erő gyengülése társadalmi konfliktusokhoz vezethet, mely az egész uniós integrációs folyamat és az uniós intézmények működésének zavartalanságát is veszélyeztetheti. Az egyenlőtlenségek növekedése, a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció ilyen kockázatokat rejt magában. A társadalmi védelem megfelelő szintjének garantálása e veszélyek elhárításának egyik legfontosabb eszköze. A tanulmánykötet I. fejezete a Társadalmi kohézió és az Európai Szociális Modell téma köré csoportosított tanulmányokat tartalmaz. Ezzel foglalkozik, többek között, a Juhász Gábor által írt tanulmány is, melyet az alábbiakban kivonatolunk. A társadalmi kohézió jelentései az EU politikai nyelvezetében Az Európai Unió dokumentumaiban igen gyakran találkozunk a társadalmi kohézió (social cohesion) kifejezéssel, aminek pontos jelentése azonban annak ellenére sem tisztázott, hogy a nagyobb társadalmi kohézió biztosítása 2000 márciusa, vagyis a lisszaboni stratégia kezdete óta a Közösségek egyik deklarált központi célja, vagyis a közösségi politikát irányító elv lett. A másik átfogó európai integrációs szervezet, az Európa Tanács megközelítésével összevetve az a benyomásunk támadhat, hogy e téren a közösségi fogalomhasználat tisztázatlansága szándékolt, ami lehetővé teszi, hogy az ily módon igencsak sokféleképpen értelmezhető társadalmi kohézió megvalósítására irányuló politikai célkitűzéseket időről időre felül lehessen vizsgálni. 18

19 A társadalmi kohézió közösségi politikában használatos jelentéstartománya némileg szélesebb annál, ahogyan a kifejezést az Európa Tanács dokumentumai értelmezik. Az Európa Tanács meghatározása szerint a társadalmi kohézió egy társadalomnak azt a képességét jelenti, hogy biztosítani tudja tagjai általános jólétét, az egyenlőtlenségek minimalizálását és a polarizáció elkerülését. Az uniós fogalomhasználatban a társadalmi kohézió fogalmának több értelmezési lehetősége körvonalazódik. a) A társadalmi kohézió, mint a társadalmi béke feltétele, aminek fenntartása érdekében fel kell lépni a társadalmi kirekesztődés ellen. Az Európai Bizottság december 23-i közleménye szerint a kirekesztő mechanizmusok az európai társadalmak kettészakadásához vezethetnek. A társadalmi kirekesztődés elleni fellépés szükségességét a közlemény azzal indokolta, hogy annak hiányában a talajukat vesztő, marginalizálódott csoportok tagjai erőszakba és fosztogatásba torkolló cselekedetekre ragadtatják magukat, ami felerősítheti az idegenellenességet és az erre építő szélsőséges mozgalmakat. E folyamatok szétzilálhatják a társadalmi rendet és alááshatják a társadalmi béke alapjául szolgáló társadalmi összetartozást. b) A társadalmi kohézió, mint az európai társadalmak versenyképességének előfeltétele Az 1993-ban kiadott, szociálpolitikával foglalkozó Zöldkönyvben a Bizottság azzal érvelt, hogy a társadalom kettészakadásával fenyegető folyamatok a társadalmi kohézió megrendülését és ezen keresztül Európa versenyképességének romlását eredményezhetik. Ebben a dokumentumban tehát a nagyobb társadalmi kohézió mint a versenyképességet javító tényező jelent meg. Az európai szociális modell megőrzése és megújítása, mint a társadalmi kohézió biztosítéka. 19

20 A lisszaboni stratégiában hangsúlyos célkitűzésként jelent meg a nagyobb társadalmi kohézióra való törekvés, s az ezt szolgáló lépések az európai szociális modell megújításával foglalkozó fejezetben kaptak helyet. Ez azt jelzi, hogy az uniós döntéshozók a társadalmi kohézió előmozdítására irányuló intézkedéseket a megújuló európai szociális modell keretei között képzelik megtenni, így az európai szociális modell megújításával (vagyis korszerű formában való megőrzése) a közösségi politika szintjén mint a nagyobb társadalmi kohézió biztosítéka jelenik meg. Az Európai Szociális Modell jellemző jegyei Mivel a lisszaboni stratégia keretében az Unió a nagyobb társadalmi kohézió megteremtését célzó intézkedéseket az európai szociális modellbe beágyazottan tervezi megtenni, ezért érdemes röviden kitérni ez utóbbi fogalom ismertetésére is. A fogalom meghatározását nehezíti, hogy az nem kizárólagosan uniós termék : az európai szociális modell (ESZM) az Unióhoz csatlakozó országok jóléti állami gyakorlatainak összegző elnevezése, melyek egy részét az EU is elkezdte alkalmazni. Az ESZM így meglehetősen tágan és sokféleképpen értelmezhető fogalom, aminek legfeljebb alapelemeit lehet azonosítani. A meghatározási kísérletek közös eleme, hogy kiemelik a modell társadalomszervező és értékorientált jellegét, és igyekeznek azonosítani a modell főbb összetevőit. Egyetértenek afelől, hogy az ESZM fontos értéke a szolidaritás és a nagyobb társadalmi egyenlőségre törekvés, aminek biztosítására fejlett szociális védelmi rendszereket működtetnek a jövedelmek újraelosztása céljából. Ugyancsak közös vonás az állam tevőleges szerepének elismerése e jóléti célok megvalósításában és az, hogy foganatosításuk előtt az államnak intézményes párbeszédet kell folytatnia a szociális partnerekkel és a civil szféra képviselőivel. Az EU hivatalos definíciójára meglehetősen sokáig kellett várni, azt csak a 2002-es Barcelonai Csúcs zárónyilatkozata fogalmazta meg. Eszerint: az Európai Szociális Modell alapját a jó gazdasági teljesítmény, a szociális védelem, az oktatás és a szociális párbeszéd magas szintje képezi. 20

21 A meghatározás tehát két alapvető tényező meglétének fontosságára hívja fel a figyelmet a tagállamokban: - a szociális párbeszéd meglévő hagyományaira és a társadalmi kockázatokkal szembeni védelem magas színvonalának biztosítására - hangsúlyozza a társadalmi kohézió összekapcsolásának szükségességét a jó gazdasági teljesítménnyel. A lisszaboni stratégia olyan új szemléletmód megjelenésére utal, amiben a szociális kezdeményezésekre más politikákkal összhangban és nem azoknak alárendelten nyílik lehetőség. A stratégiai cél a szociálpolitikai együttműködés hatókörének kiszélesítése tekintetében is áttörést jelentett, mivel a korábbiakkal ellentétben igaz, közvetett módon megnyitotta annak lehetőségét, hogy az Unió befolyásolni tudja a tagállamok szociálpolitikájának a minőségét, és hogy a Közösség többszörösen áttételezett módon korábban a nemzeti szuverenitás kizárólagos terrénumának tartott újraelosztási szempontokat is érvényesítsen. A hatáskörök bővítése során azonban igyekeztek messzemenően tiszteletben tartani a szubszidiaritás elvét és az együttműködés alapjává a jogi szabályozás helyett a nyílt koordináció puha jogi megoldásokra emlékeztető módszerét tették. Az új módszer pozitívuma, hogy segítségével immár közösségi szinten lehet foglalkozni olyan kérdésekkel, melyek tematizálásától egyébként elzárkóznának a tagállamok Az új módszer hátránya, hogy a nyílt koordináció sajátos módszerének alkalmazása miatt aligha lehet szankcionálni azt, ha valamelyik tagállam nem veszi komolyan a közösségi kezdeményezéseket. Ezen a helyzeten némiképp változtatott, hogy 2007-től a társadalmi kohéziót érintő intézkedések területén is megnyíltak a Strukturális Alapok forrásai. A lisszaboni stratégia félidős értékelése lezajlott, így a társadalmi kohézió biztosítására tett, a lisszaboni stratégiába illeszkedő, eddig meghozott intézkedések mellett a felülvizsgálat nyomán kirajzolódó cselekvési irányokat is fel tudjuk vázolni. 21

22 A szociális védelem megújítása az Európai Unió lisszaboni folyamatában Az Európa Tanács 2000 márciusában tartott csúcsértekezletének zárónyilatkozata az Unió új stratégiai céljának elfogadását azzal indokolta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben itt az ideje olyan gazdasági és szociális reformoknak, amelyek a versenyképességet és a szociális kohéziót ötvöző előremutató stratégiát alkotnak. Ennek szellemében fogadták el az azóta lisszaboni stratégiaként elhíresült alapvető célkitűzéseket. Ezek szerint az Európai Uniónak egy évtizeden belül, azaz 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává kellett volna válnia fenntartható fejlődés, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió biztosítása mellett. A stratégiai cél legalább három, egyenrangúnak tekintett területnek biztosított prioritást: - a közös gazdaságpolitikának - az oktatási és képzési kérdéseket is felölelő foglalkoztatáspolitikának - továbbá a társadalmi kohézió biztosítása érdekében a velük szorosan együttműködő szociálpolitikának A fenntartható fejlődés kifejezéssel a dokumentum a közös környezetpolitika kialakításának szükségességére is utalt. A zárónyilatkozatnak a társadalmi kohézió előmozdítására hivatott intézkedéseket taglaló fejezete Az európai szociális modell megújítása az emberi erőforrások fejlesztésével és az aktív jóléti állam építésével címet viselte, megjelölve azt a két pillért, amin a közös politikának nyugodnia kell. A humán erőforrások fejlesztése az oktatási és képzési rendszerek, illetve a foglalkoztatáspolitika aktív elemeinek hangsúlyosabbá tételével a luxemburgi folyamat keretében történik, de a szociális és a foglalkoztatási rendszerek közti összhang biztosításának érdekében a Szociálpolitikai Menetrend másik pillérében is megjelentek ezzel összefüggő célkitűzések. 22

23 Az aktív jóléti állam építésének fő irányait 2000 decemberében a nizzai Európai Csúcson elfogadott Szociálpolitikai Menetrend jelölte ki az alábbi célkitűzések mentén: a) a szociális védelem korszerűsítése b) a társadalmi befogadás előmozdítása c) a nemek közti egyenlőség előmozdítása d) az alapvető jogok megszilárdítása és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem. 23

24 A Szociálpolitikai Menetrend alapját képező kihívások, a Menetrendben meghatározott célkitűzések és megvalósításuk eszközrendszere 24

25 A társadalmi beilleszkedés előmozdítása A nyílt koordináció mechanizmusát elsőként a társadalmi beilleszkedés területén kezdték használni, ahol a tagállamoknak a közösségi célkitűzésekkel összhangban álló nemzeti akcióterveket kell készíteniük. A célkitűzések megvalósítását először a közti időszakra szóló társadalmi kirekesztődés elleni közösségi akcióprogram segítette, azóta több új konstrukció van jelen az egyes tagállamok rendszerében. A közös célkitűzések a következők: 1. A foglalkoztatottság lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára 1.1. A foglalkoztatásban való részvétel előmozdítása: - a foglalkoztatottság lehetővé tétele a legelesettebb csoportok számára; - a munkahely és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, beleértve a gyermekek és rászorulók gondozásának lehetőségét; - a szociális gazdaság munkahelyteremtő lehetőségeinek kihasználása; - a munka világából történő kirekesztődés megelőzése a foglalkoztathatóság javításával (eszközei az emberi erőforrás-menedzsment, az élethoszszig tartó tanulás) A forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára: - a szociális védelmi rendszer kialakítása oly módon, hogy mindenki az emberi méltósággal összeegyeztethető módon élhessen; - a szociális védelmi rendszer kialakítása úgy, hogy a munkavállalásnak ne legyenek ellenösztönzői; - megfelelő lakhatás, valamint a normális élethez szükséges kommunális szolgáltatások biztosítása mindenki számára; 25

26 - mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátások; - a társadalmi kirekesztődés által fenyegetett csoportok számára is az oktatáshoz, igazságszolgáltatáshoz, valamint egyéb szolgáltatásokhoz (pl. kultúra, sport) valóhozzáférés biztosítása. 2. A társadalmi kirekesztődés kockázatának elkerülése: - a tudásalapú társadalom és az új információs és kommunikációs technológiák lehetőségeinek kiaknázása és annak biztosítása, hogy előnyeiből senki ne maradjon ki, különös tekintettel a fogyatékkal élő személyekre; - a társadalmi kirekesztődéshez vezető krízishelyzetek (pl. eladósodás, iskola időelőtti abbahagyása, hajléktalanság) megelőzését célzó intézkedések foganatosítása - a családi szolidaritás megőrzését célzó intézkedések foganatosítása. 3. A legelesettebbek segítése: - a tartós szegénység kockázatának kitett emberek (pl. fogyatékos személyek) társadalmi integrációjának elősegítése; - a gyermekek társadalmi kirekesztődésének megszüntetésére irányuló törekvések - átfogó intézkedések a leszakadó régióknak. 4. Minden érintett szerv mozgósítása: - a társadalmi kirekesztődés által érintett emberek részvételének és érdekérvényesítésének elősegítése a tagállami gyakorlatok szerint; - a társadalmi kirekesztődés elvének figyelembevétele minden érintett szakpolitikában; - párbeszéd és partnerség kialakítása a társadalmi kirekesztődésben érintett állami és piaci szereplők, valamint a civil szféra között. 26

27 Horizontális elv: - a nemek közti esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések figyelembevétele Következtetés: Látjuk, tehát, hogy a társadalmi beilleszkedés elősegítése hosszú ideje szerepel a tagállamok, köztük Magyarország, Románia és Szlovákia fejlesztési terveiben, a célkitűzés megvalósítására több konstrukcióban jelentős forrásokat allokálnak a tagállamok. Az is jól látható, hogy a marginalizálódás legfontosabb okait a szakemberek jól meghatározták, a kiküszöbölésükre, megelőzésükre jól körvonalazható cselekvési, fejlesztési tervek készültek Európa-szerte. Most, közötti programozási időszak végén, mégis mindnyájunknak szembe kell néznünk azzal, hogy széles társadalmi rétegek érintettek a társadalmi kirekesztettséggel, köztük mélyszegénységben élők, szegénységgel fenyegetettek, leszakadással fenyegetettek, hátrányos helyzetű térségekben élők hogy csak a legsúlyosabb problémákkal küzdőket említsük. A tapasztalatok cseréje, a jó gyakorlatok megosztása talán segítheti az egyes szervezeteket oktató közösségeket, civil szervezeteket, családsegítőket stb. abban, hogy hatékonyan és gyakorlatorientáltan szálljanak szembe ezekkel a problémákkal. 27

28 Az ESZA támogatás és transznacionális együttműködés Romániában a társadalmi felzárkózás/felzárkóztatás elősegítése érdekében címmel tartotta meg előadását a szakértői szemináriumon Bagoly Ildikó, humánerőforrás-fejlesztési pályázati tanácsadó - Tabula Oktatási Központ, Marosvásárhely, Románia képviseletében. Mire számítsunk között? A következő programozási időszakban a társadalmi befogadás és a transznacionális együttműködések megerősítése várható. 3.1 Transznacionális együttműködés Az ESZA-ra vonatkozó új rendelet még javaslati fázisban van, a transznacionális együttműködésre vonatkozó előremutató előírásai közül a következőket emeljük ki: - A transznacionális együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bír, ezért meg kell erősíteni a Bizottság szerepét a tapasztalatcsere elősegítésében és a releváns kezdeményezések végrehajtásának összehangolásában. - Támogatások köre: (...) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése: a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket cikk Transznacionális együttműködés: - A tagállamok támogatják a transznacionális együttműködést. A transznacionális együttműködésben részt vevő partnerek legalább két tagállamból származnak. - A Bizottság javaslatait tartalmazó, az ESZA-bizottság által jóváhagyott listáról a tagállamok kiválaszthatják a transznacionális együttműködés témáját. - Az EB szerepe: platform működtetése, összehangolt végrehajtási keret kidolgozása - A transznacionális együttműködések fő célja: tapasztalatcsere, tudásátadás 28

29 - 11. cikk: - Az Operatív Programok prioritási tengelyeket határozhatnak meg a társadalmi innováció és a transznacionális együttműködés megvalósítása érdekében (magasabb társfinanszírozási arány mellett) - Az OP-knak meg kell határozniuk az ESZA által támogatott fellépések hozzájárulását a társadalmi innovációhoz és transznacionális együttműködéshez, amennyiben ezekre nem terjed ki támogatott prioritási tengely. 3.2 Társadalmi befogadás A társadalmi befogadás, felzárkózás/felzárkóztatás EU-s prioritás a következő időszakra nézve, amint ez az Európa 2020 Stratégiából is kiderül, hiszen az Inkluzív növekedéshez tartozó két kiemelt kezdeményezés az Új készségek és munkahelyek menetrendje, valamint a Szegénység elleni európai platform. Ez utóbbi kezdeményezés arra törekszik, hogy intézkedései révén 2020-ra legalább 20 millióval csökkenjen a szegények és a társadalmilag kirekesztettek száma. Az új európai stratégiával összhangban a tagállamoknak is e kiemelt kezdeményezések igazodó programozási dokumentumokat, operatív programokat kell megfogalmazniuk, a helyi problémákkal, igényekkel összefüggésben. A as ESZA felhasználást megalapozó elemzési-tervezési munkák 2012 nyarán kezdődtek Romániában, 2013 márciusában mindössze néhány al-ágazati tanulmány áll rendelkezésre. E tanulmányoknak a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű csoportokra vonatkozó megállapításaiból készítettünk rövid összefoglalót. Az előzetes társadalmi-gazdasági elemzés fontosabb következtetései: Továbbra is nagyon magas a társadalmilag kirekesztett és veszélyeztetett személyek száma. Magas a szegénységnek kitett, a szociális segélyekben és gondozásban 29

30 nem részesülő gyerekek száma, a jelenlegi támogatások nem elégségesek (főként a falusi és roma gyermekek számára) Alapproblémák a veszélyeztetett helyzetű gyerekek vonatkozásában: gyenge közösségi szolgáltató rendszer, korai lemorzsolódás, élelmezési bizonytalanság, alultápláltság A roma közösségek problémái: - Munkanélküliség, elhelyezkedési lehetőségek hiánya - Alacsony iskolázottság (funkcionális analfabetizmus, visszafogott óvodai részvétel, alacsony végzettségi ráta, alacsony részvétel a felsőoktatásban, nyelvi akadályok) - Alacsony hozzáférés az egészségügyi szolágáltatásokhoz, egészségügyi problémák - Túlzsúfolt lakhatási körülmények, tulajdonjog hiánya - Saját problémáik megoldása iránti passzivitás - Direkt és indirekt diszkrimináció A fogyatékkal élők problémái: - A fogyatékkal élők többsége nem részesül semmilyen támogató szolgáltatásban. - A jelenleg elérhető szolgáltatások nem elégségesek, nem elég változatosak, véletlenszerűen épülnek be a civil szervezetek szolgáltatási tevékenységébe - A szakszemélyzet hiányosságai: számbeli és képesítési - Alacsony hozzáférés az oktatási, egészségügyi és tömegközlekedési szolgáltatásokhoz, elhelyezkedési nehézségek, kedvezőtlen lakhatási és mobilitási körülmények. - Alacsony társadalmi részvétel (kevés az akadálymentesített középület, hallássérültek igényeihez igazodó technológia hiánya) 30

31 A fogyatékkal élő gyermekek oktatási problémái: - Intézményi szerepmegosztás: szociális szolgáltatások vs. egyenlő esélyek az oktatásban - Jogszabályok, politikák, hosszú távú tervek hiánya - Rugalmatlan oktatás (tananyagok, teljesítményértékelés szintjén) - Tanárok speciális felkészítésének hiányosságai - Akadálymentesítés - Megbélyegzés, negatív megnyilvánulások - A fogyatékos gyerekek gyakran válnak iskolai erőszak, fizikai és verbális bántalmazás, illetve kirekesztés célpontjaivá 31

32 ROMAKÉRDÉS MIT MUTAT AZ EURÓPAI TÜKÖR? Szakértői anyag a TÁMOP / Tovább egy életen és két határon át! pályázat szakértői szemináriumához Sándor Orsolya, Dombi Örs Pál LAM Alapítvány, Illyefalva, Románia A szakértői anyag összeállításánál az alábbi anyagok kerültek felhasználásra: Az Európai Parlament és Európai Bizottság honlapján szereplő információk Jelentés a romák európai helyzetéről ( / ) Soros György, a Le Monde című napilapnak adott interjúja ( ) Feischmidt Margit Szalai Júlia: Az oktatáspolitika szerepe a kisebbségek, elsősorban a romák integrációjában az Európai Unióban c. tanulmánya (XVI. évfolyam, 3. szám március) Andor László: Az Európai Unió a romák integrációjáért c. tanulmánya (XVI. évfolyam, 3. szám március) A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig ( ) Nemzeti romaintegrációs stratégiák: az uniós keretrendszer végrehajtásának első lépése ( ) 32

33 Az EU és a romák A romák (cigányok, beások, kelderások, romungrók, szintók stb.) több mint ezer éve az európai civilizáció szerves részét alkotják. Ma a romák népessége Európában becslések szerint millió fő (akik közül mintegy 6 millióan az EU területén élnek), tehát Európa legnagyobb létszámú etnikai kisebbségének számítanak. Az EU területén élő romák nagy része uniós állampolgár. Az egyenlő bánásmód elvéről szóló irányelv megtiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Az irányelvet az uniós tagállamok mindegyike átültette nemzeti jogrendszerébe. Ennek ellenére sok roma származású ember továbbra is mélyen gyökerező előítéletek és társadalmi kirekesztés áldozata. Kik a romák? Az uniós szakpolitikai dokumentumokban és vitákban használt roma kifejezés különböző népcsoportokhoz tartozó emberekre utal, akik magukat romának, cigánynak, beásnak, lovárinak, kelderásnak, manusnak, szintónak stb. nevezik. A roma kifejezés használata mögött nem rejlik semmilyen szándék a sok különböző cigány népcsoport és közösség sokszínűségének bagatellizálására, sem sztereotípiák terjesztésére. Körülbelül millió roma él Európában (ebből mintegy 6 millióan az EU területén). Sokuk nap mint nap találkozik előítéletes, intoleráns viselkedéssel, hátrányos megkülönböztetéssel és társadalmi kirekesztéssel. Sokan közülük a társadalom peremére kerültek, és nagyon rossz társadalmi-gazdasági körülmények között élnek. Közös felelősség Az európai intézményeknek és az uniós országoknak közös felelőssége, hogy előmozdítsák a romák társadalmi befogadásának és integrációjának ügyét, kihasználva a hatáskörükbe tartozó politikai eszközök és lehetőségek mindegyikét. 33

34 Az elmúlt években az EU többször is felhívta a figyelmet a romák jobb integrációjának szükségességére, például a 2010 áprilisában közzétett közleményében (A romák társadalmi és gazdasági integrációja). Ennek ellenére továbbra sem léptek életbe olyan erőteljes és arányos intézkedések, amelyek kezelni tudják az EU roma lakosságának nagy részét érintő, mélyen gyökerező problémákat. A Bizottság, hogy felgyorsítsa a folyamatot és elérje, hogy országos, regionális és helyi integrációs szakpolitikai intézkedések összpontosítsanak egyértelműen és célzottan ezekre a problémákra, április 5-én közleményt fogadott el A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig címmel. Az uniós keretrendszer alapján a tagállamok nemzeti romastratégiát dolgoztak ki. Az Európai Bizottság értékelte ezeket a stratégiákat és következetéseit a következő, május 21-én elfogadott közleményben fogalmazta meg: Nemzeti romaintegrációs stratégiák: az uniós keretrendszer végrehajtásának első lépése. Érdekes volt számunkra nyomon követni, hogy időszakról időszakra hogyan változott (vagy nem változott) a romák helyzete uniós szinten, ezeket a lépéseket osztjuk meg szakértői anyagunkban. 34

35 Jelentés a romák európai helyzetéről július 3. A Bizottság a szociálpolitika megújítására vonatkozó tervei mellett nyilvánosságra hozta azt a jelentést, mely a romákat ért diszkriminációt vizsgálja. A dokumentumból kiderül, hogy több millió roma származású európait egyéni és intézményi szinten egyaránt sújt folytonos diszkrimináció, társadalmi kirekesztés. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy Európában ugyan megvan a jogi, pénzügyi és szakpolitikai koordináció eszközeinek szilárd kerete, amelyeket egyre inkább alkalmaznak, ám a végrehajtás terén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a tagállamokban. A siker záloga a Bizottság szerint a szoros és hatékony koordináció, valamint a civil társadalom teljes körű bevonása az uniós fellépés megtervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. A dokumentum nemcsak számba veszi a meglévő eszközöket és politikákat, de számos tapasztalatot is felsorol, amelyek ismeretében az adott eszköz hatékonyabban felhasználhatóvá válik. A témával kapcsolatban további információ olvasható az Európai Bizottság romákról szóló honlapján: roma/index_hu.htm Az EU javítana a roma közösségek lakhatási körülményein május 21. Az EP elfogadta azt az európai bizottsági javaslatot, mely lehetővé teszi, hogy a társadalom peremére szorult közösségek lakhatási körülményeinek javítására európai regionális finanszírozást használjanak fel. Az intézkedés különösen a roma népesség helyzetét javíthatja becslések szerint millióra tehető Európában azoknak a romáknak a száma, akik gyakran rendkívüli szegénységben, szegregált körülmények között élnek. Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős európai biztos üdvözli a döntést: 35