K+F költségek elszámolása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "K+F költségek elszámolása"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKT-TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI, ADÓZÁSI KÉRDÉSEKRŐL Az alábbiakban összefoglaljuk az akkreditált innovációs klaszterek támogatásának igénybevételével illetve az létrehozott projekttársaságok működésével kapcsolatos adózási és számviteli szabályokat. Összefoglalónkban a következő rendszerben térünk ki a vonatkozó jogszabályok értelmezésére: 1. számviteli elszámolás szabályai 2. jegyzett tőke minimum szabályai 3. anyavállalatnak fizetett/fizetendő osztalékszabályozások 4. tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások 5. főbb adófizetési szabályozások 6. munkaviszony illetve megbízási jogviszony közötti eltérések és dokumentációs szabályozások 7. vállalkozás megszüntetése 1. Számviteli elszámolás szabályai A számviteli törvény az alábbi kutatási formákat különbözteti meg (2000. évi C. tv. 3 ): alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül; alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek; kísérleti fejlesztés: olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. K+F költségek elszámolása Minden a kísérleti fejlesztés érdekében felmerült költség, amelyet közvetlenül lehet a projekt kiírásban és kapcsolódó törvényekben meghatározottak alapján K+F költségként figyelembe venni, elszámolható, azonban ezeket a költségeket elkülönítetten kell nyilvántartani. Közvetlen költségek általában: a kísérleti fejlesztők munkabére és járulékaik, a K+F-hez közvetlenül kapcsolódó szakértői díjak illetve igénybevett egyéb külső szolgáltatások (mérések, minősítések, szállítások melyek nem minősülnek kutatásnak), a K+F-hez közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok beszerzési értéke levonható áfa nélkül, a K+F-hez bérbe vett eszköz bérleti díja, kizárólag a K+F-hez használt eszközök beszerzési értéke levonható áfa nélkül, illetve meghatározott feltételek mellett a K+F-hez használt tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenési leírása. 1

2 Csökkenteni kell a költségeket az esetlegesen már elszámolt de értékesített eszközökkel, anyagokkal, azokból keletkezett hulladékok haszonanyag értékével. Nem tartoznak a K+F közvetlen költségei közé a kísérleti fejlesztés általános költségei, a mások által végzett kutatások számlázott költségei, illetve azon költségek melyek nem utalványozhatóak a K+F témaszámaira. Az elkülönített nyilvántartást a költségek esetében célszerű a 6-7. számlaosztályokon vagy elkülönített főkönyvi számlákon az 5. számlaosztályon belül vezetni. A K+F költségeket mindaddig gyűjteni kell, amíg a K+F le nem zárul (akár sikeresen, akár nem). Abban az esetben, ha a K+F nem fejeződött be az üzleti év fordulónapjáig, akkor kísérleti fejlesztés aktivált értékeként kerül kimutatásra (T111 - K582). Az így aktivált K+F-et a mérlegben akkor lehet csökkenteni, ha olyan terméket állítottak elő, amelyet a továbbiakban tárgyi eszközként fognak használni. Ekkor beruházáson keresztül tárgyi eszközként kell könyvelni (T161 - K582 és T582 K111). Amennyiben értékesíthető terméket állítottak elő, akkor készletként kell könyvelni (T251 - K581 és T582 - K111), és amennyiben olyan szellemi termék jött létre, melyet saját tevékenységi körükben hasznosítani tudnak, akkor immateriális javak közt szellemi termékként kell nyilvántartani (T114 - K582 és T582 K111). A kísérleti fejlesztés befejezésekor azokat a évi C. tv 25. (4) szerinti közvetlen költséget lehet aktiválni, amelyek termékként (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) ugyan nem aktiválhatók, de várhatóan a K+F eredményének jövőbeni hasznosításakor megtérülnek. Tehát a mérlegben K+F aktivált értékeként kimutatni csak olyan összeget lehet, amely nem haladja meg a jövőben megtérülő, ebből származó gazdasági hasznok mértékét, azaz a várható piaci értéket (2000. évi C. tv 25. (4). A várhatóan megtérülő értéket részletes dokumentációval kell alátámasztani. Erre vonatkozóan a törvény nem ad egyértelmű iránymutatást. Az alá nem támasztott vagy az értékesítés és hasznosítás után is fennmaradó aktivált költségeket az üzleti év ráfordításai között kell elszámolni. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5 év vagy annál rövidebb idő alatt írható le, számolható el terv szerinti értékcsökkenésként. Az eszköz bekerülési értékének részét képezik a Számviteli tv. 51. szerint azok a tételek, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése során közvetlenül felmerültek, az eszközzel bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak (pl. gépek szállítási költsége, üzembe helyezési költsége, szorosan kapcsolódó szakértői díjak, vásárlásra felvett hitelek, kapott bankgaranciák díjai). A bekerülési érték részét képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított vásárolt anyag beszerzési értéke is. Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket közvetlen önköltség nem tartalmazhat. Támogatások elszámolása A fejlesztésre kapott támogatások esetén az előleg nehezen értelmezhető fogalom. A kapott pénz lehet 1. végleges támogatás, amennyiben nem kell visszafizetni vagy 2

3 2. kölcsön, ha jövőbeni visszafizetési kötelezettség vonatkozik rá. Amennyiben az előlegként kapott összeget a projekt befejezése előtt vissza kell fizetni, akkor azt kölcsönként indokolt kimutatni (T384 K451). Azonban ha már a folyósításkor vagy a későbbiek során nyilvánvalóvá vált, hogy nem kell visszafizetni, akkor az egyéb bevételek közé kell átvezetni (T451 K384 és T384 K963). Amennyiben az adott évben a K+F közvetlen felmerült költségei meghaladják a kapott támogatások összegét, akkor a költségeknek csak azt a részét lehet aktiválni, amely meghaladja a kapott támogatásokat (T111 K582). Példaként Innovatív Kft. 600 millió HUF projekt összköltség esetén 300 millió támogatást kaphat. A támogatás 40%-át, azaz 120 millió HUF-t, támogatási előlegként folyósítják, mellyel a támogatási összeg 80%-ának, azaz 240 millió HUF-nak, elérésekor kell elszámolnia. Tegyük fel, hogy félévente merül fel 150 millió HUF költség. millió HUF-ban időszakok felmerülő költségek támogatási előleg támogatás könyvelés 1. év 1. félév T 51,52,16 - K millió HUF költség, T K millió 75 HUF támogatás 1. év 2. félév 150 T 51,52,16 - K millió HUF költség, T K millió 75 HUF támogatás állomány 1. év végén év 1. félév 150 T millió HUF (költség - támogatás, előleg) el kell számolni vele, nem igényelhető T 51,52,16 - K millió HUF támogatás 0 költség 2. év 2. félév 150 T 51,52,16 - K millió HUF költség, T K millió 30 HUF támogatás állomány 2. év végén T millió HUF (költség - támogatás, előleg), T 14,16,25 - K 111 lezárult fejlesztésből hasznosítható 180 eszközök Amennyiben a támogatások összege meghaladja a K+F közvetlen felmerült költségeit, akkor a támogatási többletet időben el kell határolni (T963 K481). Ilyenkor természetesen nem lehet K+F költségeket aktiválni. Példaként Innovatív Kft. 600 millió HUF projekt összköltség esetén 300 millió támogatást kaphat. A támogatás 40%-át, azaz 120 millió HUF-t, támogatási előlegként folyósítják, mellyel a támogatási összeg 80%-ának, azaz 240 millió HUF-nak, elérésekor kell elszámolnia. Tegyük fel, hogy évente merül fel 150 millió HUF költség. 3

4 időszakok felmerülő költségek támogatási előleg támogatás 1. év könyvelés T K millió HUF támogatás és előleg, és T millió HUF (támogatás, előleg - költség). T 51,52 - K millió HUF költség 2. év 150 T 51,52 - K millió HUF költség, T K millió HUF előző évi összeg feloldása, T K millió HUF tárgyévi támogatás és T K millió HUF (költség - támogatás) el kell számolni 3. év 150 vele, nem igényelhető támogatás T 51,52 - K millió HUF költség és T111 - K millió 0 HUF 4. év T384 - K millió HUF támogatás, és T111 - K millió HUF, majd T141,161,251 - K 111 lezárult fejlesztésből hasznosítható eszközök millió HUF-ban Számviteli szempontból annak van jelentősége, hogy a támogatást a társaság költségek ellentételezésére vagy fejlesztésre kapta-e. Egyéb bevételként kell elszámolni a támogatást, ha költségek (ráfordítások) ellentételezésére igényelték (T384 K963), rendkívüli bevételek közé tartozik azonban, ha fejlesztési célra kapták (T384 K989). Társasági adó szempontjából nem vonható le az adóalapból a támogatás, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés alapján vagy társadalmi / állami / költségvetési szervezettől kapta a társaság. Ha a támogatást a társaság nem az üzleti évben, hanem azt követően, de még a mérlegkészítés időpontja előtt kapta meg, akkor aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni az elkészített mérlegben (T391 K963), és a következő üzleti évben kell feloldani az elhatárolást a ténylegesen felmerült K+F költségekkel szemben. Amennyiben a K+F költségek meghaladják a folyósított támogatás összegét, a költségtöbbletet aktiválni kell (T111 K582), amennyiben azonban alatta maradnak a támogatás összegének, a támogatási többletet elhatároláson kell hagyni. Az időben elhatárolt támogatás feloldása az aktivált eszköz értékcsökkenésének arányában történhet a későbbiek során (T571 K 119 és T963 K391). Kamatok elszámolása Ha a társaság a részére átutalt támogatás összegét nem azonnal használja fel, hanem leköti és kamatot realizál rajta, akkor a kamatot pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni (T384 K974), tehát nem egyéb vagy rendkívüli bevételek között a támogatással együtt. 4

5 A tagi hiteleket elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni, ezért már a főkönyvben is külön számlán szükséges vezetni a források között. A hitelek kamata a szerződésben meghatározottak szerint kerül kifizetésre és ez annyiban befolyásolja a számviteli elszámolást, hogy amennyiben a kamatokat tőkésítik, úgy a hitellel azonos főkönyvi számlán, egyéb esetben külön tagi hitel kamataként kell nyilván tartani. Az adott évre kiszámított kamatot pénzügyi ráfordításként kell könyvelni, azonban ha nem kerül kifizetésre, akkor a mérlegben elhatárolt kötelezettségként kell nyilvántartani. Számviteli szabályzatok A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz. A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politikát az alapítás időpontjától számított 90 napon belül kell összeállítani. A beszámolóval való összhangját a könyvvizsgáló köteles ellenőrizni. Egy esetleges APEH vizsgálat keretében ellenőrzésre bekérheti a revizor, és hiánya illetve hiányosságai esetén maximum 500 ezer Ft mulasztási bírság szabható ki (Art évi XCII. tv (1).e)). Könyvvizsgálat Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező a könyvvizsgálat kivéve, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és - az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál a tárgyévi várható adatokat kell figyelembe venni. Ha jogszabály írja elő a könyvvizsgálatot, a vállalkozó nem térhet el annak kötelezettségétől. Támogatásként kapott összeg bemutatása a beszámolóban A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként az alábbi megbontásban: kapott összeg, összeg felhasználása, jogcím, évek szerint. Ha jogszabály másképp rendelkezik, egyéb adatokat is kiegészítő mellékletbe kell foglalni. Értjük ez alatt például a projekt kiírásában hivatkozott jogszabályokat. 5

6 2. Jegyzett tőke minimum szabályai A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006.évi IV. tv) korlátolt felelősségű társaságok esetében szigorú szabályokat tartalmaz a társaság tőkevesztése esetén követendő eljárásról. Tőkevesztésről abban az esetben beszélünk, ha a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke (törzstőke) összege alá csökken. Korlátolt felelősségű társaságok esetén az alapítás feltétele a minimálisan 500 ezer Ft jegyezett tőke befizetése. A jegyzett tőke bármilyen irányú változtatása illetve az üzletrészek mértéke 10 ezer forinttal osztható kell, hogy legyen. 1. Korlátolt felelősségű társaságok esetében, ha ez a tőkevesztés olyan mértékű, hogy a saját tőke a jegyzett tőke összegének fele alá csökken, a társaság ügyvezetője haladéktalanul köteles összehívni a társaság taggyűlését (egyszemélyes társaság esetében értesíteni a társaság egyedüli tagját). A társaság tagjainak a fenti állapot megszüntetésére a következő eszközök állnak rendelkezésre: Jegyzett tőke emelés amely a tagok döntése alapján, üzletrészük növelésével érhető el. Nem szükséges minden tagnak azonos mértékben vagy arányban hozzájárulnia a tőkeemeléshez, azonban ekkor az üzletrészek aránya a befizetések szerint módosulni fog. tőkeemeléshez ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 2 hónapot igényel. Tőketartalékba befizetés, a jegyzett tőke egyidejű, kismértékű emelésével. A jegyzett tőke minimális mértékű emelése mellett a tőkehelyzet rendezéséhez szükséges összeg befizethető a tőketartalékba. A tőkeemeléshez ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 2 hónapot igényel. Pótbefizetés elrendelése Ez a lehetőség akkor alkalmazható, ha a társaság társasági szerződése tartalmazza a pótbefizetés elrendelésének szabályait, vagy a társasági szerződést a pótbefizetés elrendelésével egyidejűleg a tagok kiegészítik a pótbefizetés szabályaival. Mivel ez utóbbi megoldás a társasági szerződés módosításával jár, így ügyvédi közreműködést és cégbírósági bejegyzést igényel. A pótbefizetés csak a veszteségek fedezésére használható fel. 2. Amennyiben két egymást követő teljes üzleti évben a társaság éves beszámolójának adatai szerint fennáll a tőkevesztés, de nem éri el a fent meghatározott mértéket, a társaság tagjai a második üzleti évet lezáró éves beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül kötelesek meghozni a fent javasolt vagy az alábbiakban leírt döntések valamelyikét: Törzstőke leszállítása Ez a megoldás praktikusan abban az esetben alkalmazható, ha a jelenlegi törzstőke magasabb, mint 500 ezer forint, és a saját tőke is meghaladja ezt az összeget. Ebben az esetben a tagok dönthetnek a törzstőke leszállításáról, mely azonban nem lehet kevesebb, mint 500 ezer forint. A tőkeleszállításhoz ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 4-6 hónapot igényel. 6

7 Kapcsolt vállalkozás követelésének elengedése Amennyiben az anyavállalatnak, vagy a társaság bármely más kapcsolt vállalkozásának követelése áll fenn a társasággal szemben, megoldást jelenthet, ha a kapcsolt vállalkozás ezt a követelést elengedi. Tekintettel arra, hogy ez a megoldás jelentős illetékkötelezettséget von maga után (11%-40%), csak abban az esetben javasolt, ha a fenti megoldások egyike sem felel meg a tagoknak. A társaság működési formájának átalakítása olyan társasági formára, melyben nincs minimális jegyzett tőke követelmény. Ilyen társasági forma a betéti vagy a közkereseti társaság. Ezeknél a társasági formáknál a tagok (illetve legalább egy tag) felelőssége korlátlan. Az átalakulás összetett jogi eljárás, amihez ügyvédi közreműködés és cégbírósági változásbejegyzési eljárás szükséges, és lefolytatása kb. 4-6 hónapot vesz igénybe. 3. Amennyiben a társaság nem intézkedik a tőkevesztés fentiek szerint történő kiküszöböléséről, azzal a működését meghatározó jogszabályokba ütközik, és ezért a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat ellene. Ezt az eljárást a Cégbíróság indíthatja hivatalból, de azt más hatóság (vagy a társaság könyvvizsgálója) is kezdeményezheti. Az eljárás során a Cégbíróság az alábbi szankciókat alkalmazhatja: - írásban felhívhatja a társaságot a törvényes működés helyreállítására, - a társaságot, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra az ügyvezető adott okot, az ügyvezetőt Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, - a társaság határozatainak végrehajtását meghatározott időre felfüggesztheti, illetve megsemmisítheti azokat, és szükség esetén új határozatok hozatalát írhatja elő, - a társaság törvényes működésének helyreállítása céljából összehívhatja a társaság taggyűlését, vagy ennek a végrehajtására - a társaság költségén - megfelelő személyt vagy szervezetet rendelhet ki, - meghatározott időre felfüggesztheti a társaság működését, - a társaságot eltilthatja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilváníthatja. 3. Anyavállalatnak fizetett/fizetendő osztalék szabályai Osztalék kifizetéséről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg a taggyűlés határozhat. Az ügyvezető osztalék fizetésére vonatkozó javaslatát amennyiben van a felügyelő bizottságnak is jóvá kell hagynia. A társasági szerződés előírhatja, hogy az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Ügyvezetői javaslat hiányában a taggyűlés maga is határozhat osztalék fizetéséről. Az osztalék fizetésére vonatkozó szabályok érdemben változtak az elmúlt években. A következőkben ezen változásokat figyelembe véve mutatjuk be a főbb szabályokat. 7

8 1) feltétel: A számvitelről szóló évi C. törvény 39. (3) bekezdése értelmében a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 2) feltétel, hogy a kifizetés összege nem haladhatja meg a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény összegét. Nem fizethető ki teljes egészében a szabad eredménytartalék, amennyiben negatív a tárgyévi adózott eredmény. Általános szabály, hogy először a pozitív tárgyévi eredményből lehet osztalékot fizetni. Osztalékfizetés kft esetében történhet évzáráskor a beszámoló elfogadását követően, és amennyiben a társasági szerződés megengedi, akkor év közben is - osztalékelőleg formájában. Az osztalékelőleg megállapítására az osztalékra vonatkozó korlátokat kell alkalmazni, azzal a feltétellel, hogy közbenső mérleget kell készíteni, és a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség. Ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, akkor ezt az évközi mérleget is auditáltatni kell. Osztalékból minden tag részesül törzsbetétjének arányában, kizárni senkit nem lehet. A fentiekben meghatározott osztalék adómentesen kifizethető társaságok számára (nem vonatkozik ez a magánszemélynek kifizetett osztalékra, amely 25% személyi adó és bizonyos esetekben 14%-os EHO megfizetésének kötelezettségét vonja maga után). 4. Tagi kölcsönnel kapcsolatos szabályozások A tagi hitel legnagyobb mértéke, melynek még nincs többlet adóvonzata, a saját tőke háromszorosa. A saját tőke áll jegyzett tőkéből, tőketartalékból, lekötött tartalékból és az előző évek illetve a tárgyév eredményének összegéből. A veszteséges vállalkozások esetében a működés finanszírozásának kialakításakor a tagoknak figyelniük kell a saját illetve idegen tőke arányára. Amennyiben a tagi hitel a saját tőke háromszorosát meghaladja, a meghaladó részre jutó elszámolt kamat adott évi átlagos állománya a társasági adóban adóalap növelő tétel. Példa: a saját tőke 50 millió Ft, a hitel összege 200 millió Ft a teljes évben, az éves kamat 10%. A saját tőke háromszorosát meghaladó rész: 50 millió Ft, az arra eső kamat: 50 millió * 10% = 5 millió Ft, amely adóalap növelő tétel. Az adóalap növelő kamatra jutó fizetendő társasági adó: 5 millió Ft * 16% = 800 ezer Ft, tehát ennyi a plusz költsége a hitelnek a fizetendő kamaton kívül. Amennyiben a fizetendő kamatokat elengedik a tagok, azt elengedett kötelezettségként kell kezelni, mely a társasági adóban adóalap csökkentő tétel, azonban ajándékozási illeték terheli, melynek mértéke anyavállalati kölcsön esetén 11% és 21% között, egyéb kapcsolt vállalkozás esetén 21% és 40% között sávosan emelkedik. 8

9 A pályázati kiírás alapján a támogatás 40%-áig maximum 300 millió Ft-ig előleg nyújtható. Az előleg illetve az időközi kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a teljes támogatás 80%-át. Tehát ha a társaság szeretné maximálisan kihasználni az előlegszabály adta lehetőségeket, akkor 300 millió Ft előleg felvételéhez az összes igénylendő támogatás összege 750 millió Ft, amely 1,5 milliárd Ft teljes projekt költséget jelent. Ebben az esetben a 300 millió Ft-ot meghaladó költségek esetében merül fel először a saját finanszírozási igény. Példaként Innovációs Kft 500 millió Ft összértékű projektet tervez. Az adható támogatás maximum 50%, 250 millió Ft. Tekintsük át féléves periódusonként 100 millió Ft felmerült költségek esetén a finanszírozási lehetőségeket és felmerülésük időpontját. A támogatási előleg maximális mértéke a támogatás 40%-a, 100 millió Ft, mellyel akkor kell a társaságnak elszámolnia, amint folyósított támogatások a teljes támogatási összeg 80%-át (200 millió Ft-ot) elérik. A saját tőke a projekt összegének minimum 10%-a, 50 millió Ft. A tagi hitel maximális összege 150 millió Ft, amelynél még nem szükséges az elszámolt kamatokkal módosítani az adóalapot. Összegek millió HUF-ban időszakok felmerülő költségek saját tőke tagi hitel egyéb finanszírozás támogatási előleg támogatás felhasználható egyenleg 1. év 1. félév év 2. félév állomány év végén el kell számolni vele, nem igényelhető támogatás év 1. félév év 2. félév állomány év végén költségek kifizetésére 3. év első félév 100 felmerül finanszírozási igény, de az adómentes tagi hitelkorlátot elérte, lehet külső forrás, mértéke az 50 támogatás felhasználh ató az időszaki 100 hitel részvisszafi zetésére állomány

10 A számpéldában a második év első félévében szükséges először tagi hitelt adni a társaságnak a projekt költségek finanszírozására. A második év folyamán folyamatosan saját finanszírozásból kell a költségekre a pénzt előteremteni és támogatást nem igényelhető rá, mivel a támogatás+előleg összege elérte a teljes támogatás 80%-át. Ebben az évben még maximális tagi hitel finanszírozással sem válik a hitel kamata adóalap növelő tétellé. A harmadik év első félévében felmerülő 100 millió Ft projektköltség megfizetésére teljes mértékben hitelre vagy tőkére van szükség és a támogatás kiutalásakor lehet a felvett hitelt részben törleszteni. Idegen tőke (bankhitel) bevonása esetén a kamat teljes mértékben adóalap csökkentő, azonban tagi hitel folyósításakor adóalap növelő tétel lesz, hiszen a második év végére elérte a maximális adómentes határt a tagi hitelek állománya. A tagi kölcsönökre is vonatkoznak a transzferár szabályok, amely azt jelenti, hogy amennyiben nem piaci viszonyok által meghatározott kamatokat fizetnek a tagi kölcsönökre, akkor a fizetett és a piaci ár közötti különbséggel a feleknek módosítaniuk kell a társasági adóalapjukat. A transzferár szabályok a társasági adóról szóló évi LXXXI. tv 4 (23) szerinti kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra vonatkoznak. Kis és mikrovállalkozásoknak nem kötelező a transzferár-dokumentáció elkésztése, azonban ennél nagyobb vállalkozásoknak törvény által előírt kötelezettségük Elkészítésének elmulasztása szerződésenként 2 millió Ft-ra bírságolható, melyet a jelen adózói tapasztalatok alapján az APEH ki is vet. A szerződésenkénti bírság azt jelenti, hogy minden kapcsolt felek közötti ügyletre el kell készíteni a vonatkozó szerződést (ez nem egyenlő a transzferár dokumentációval), és ezen szerződések mellé kell elkészíteni a transzferár megállapodást, amely bizonyítja az alkalmazott piaci feltételek meglétét. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre a 2003/18-as PM rendeletet kell alkalmazni. A transzferár dokumentáció főbb tartalmi elemei: - kapcsolt vállalkozás adatai - kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződések tartalma, hatálya - a piaci és a kapcsolt felek közötti ár összehasonlítására alkalmazott módszer - szokásos piaci ár meghatározása, módszere - transzferárral összefüggő bírósági, hatósági eljárások - nyilvántartás elkészítésének dátuma. Mind társasági adó, mind áfa levonhatóság szempontjából célszerű a 200 ezer Ft feletti összevont értékű szolgáltatások esetén szerződést készíteni. Ez a kapcsolt felek közötti tranzakciókra is vonatkozik. KKV meghatározása az alkalmazandó törvényekben a kkv törvény alapján ( évi XXXIV. Törvény 3. ): KKV az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg; továbbá állami vagy önkormányzati közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése nem haladja meg együttesen vagy külön-külön a 25%-ot. Ezen belül kisvállalkozás az a vállalkozás, melynek foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 10

11 10 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió EURnak megfelelő HUF összeg. A mikrovállalkozás foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió EUR-nak megfelelő HUF összeg. 5. Főbb adófizetési szabályozások 5.1. Társasági adó, különadó, helyi iparűzési adó A Társaságoknak az éves eredményük alapján társasági adót, különadót kell fizetniük a APEH felé, illetve helyi iparűzési adót a vállalkozás székhelye/telephelye szerinti önkormányzatnak. Társasági adó (1996. évi LXXXI. tv) A tárasági adó alapja: Az adózás előtti eredmény + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentő tételek = adóalap A kalkulált adó ennek 16%-a illetve bizonyos esetekben a pozitív adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó összegéig 10%. A csökkentett adókulcs alkalmazásának legfőbb feltételei, hogy a társaság nem vesz igénybe társasági adókedvezményt, legalább 1 fő az adóévi átlagos foglalkoztatottak száma, megfelel adóévben a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, a foglalkoztatottak legalább az adóévi minimálbér kétszeresére vannak bejelentve, és a járulékokat is ezek alapján fizetik. A csökkentett adókulcs alkalmazásával nyert összeg mértékére lekötött tartalékot kell képezni az adóév végén az eredménytartalék átvezetésével. A lekötést az adóévet követő 4 évben kell feloldani meghatározott célzattal. Amennyiben ez nem, vagy nem teljes mértékben valósul meg, akkor a negyedik adóév végét követő hó utolsó napjáig késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni a fel nem oldott részre jutó adót. Ha közben történt feloldás, de nem a megfelelő célzattal, akkor arra 30 napon belül meg kell fizetni a késedelmi pótlékkal növelt adót. A késedelmi pótlékot a 10%-os adómértéket tartalmazó bevallás esedékességének időpontjától kell számítani a feloldás, illetve a feloldásig nyitva álló időig. A 10% és a 16%-os adókulcs közötti különbség de minimis támogatásnak minősül, és eszerint kezelendő év végén figyelembe kell venni az összes de minimis támogatás elszámolásánál, melyről elkülönítetten adatot kell szolgáltatni a társaságiadóbevallásban. Egy vállalkozás egymást követő 3 adóévben összesen 200 ezer EUR de minimis támogatásra jogosult. Amennyiben a de minimis támogatás ebbe a keretbe nem fér bele, akkor az részben sem érvényesíthető. A forintban kapott támogatás esetén a támogatásról hozott döntést megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB-árfolyamon az adórendszerben érvényesített támogatást az adóév utolsó napján érvényes MNBárfolyamon kell EUR-ra számítani. A több év alatt folyósított támogatást a döntés évére diszkontált jelenértéken kell figyelembe venni a vonatkozó kormányrendeletben szereplő referenciarátával számolva. 11

12 Amennyiben a táraság adózás előtti eredménye vagy adóalapja közül a magasabb nem éri el a megkövetelt jövedelem-minimumot, akkor ez utóbbi lesz az adó alapja, illetve ha ezt nem akarja megfizetni, a törvény szerinti nyilatkozatot kell kitöltenie. A jövedelem-minimum a korrigált bevétel (összes bevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével) 2%-a. Ha az adóalap bármely évben negatív, ezt a veszteséget a társaság elhatárolhatja a következő évekre, melyek elhatárolását és felhasználását vezetnie kell nyilvántartásaiban. (A jövedelem-minimumra vonatkozó szabályozás nem érinti a veszteségelhatárolás lehetőségét.) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. A veszteségek levonásánál mindig a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. A negatív adóalap korlátlan ideig elhatárolható, azonban az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és azt követően keletkezett veszteség elhatárolása adóhatósági engedélyhez kötött, amennyiben az adóév adózás előtti eredménye negatív és az alábbi feltételek teljesülnek: - a társaság bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50%-át, vagy - az adóalap a megelőző 2 adóévben is negatív volt. Az engedély iránti kérelmet az adóhatósághoz kell benyújtani az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásának esedékességéig. A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) és a piaci árak közötti különbséggel módosítaniuk kell a feleknek a tárasági adóalapjukat (1996. évi LXXXI. tv. 18. ). Ez a szabály nem vonatkozik mikro és kisvállalkozásokra. Annak a félnek, amelyik a piaci árnál magasabb áron értékesít (nyújt szolgáltatás vagy hitelt) és ezáltal nagyobb eredményt ér el, csökkenthető az adóalapja az alkalmazott és a piaci ár közötti különbséggel a másik féltől kapott igazolás birtokában. Az adóalap növelése ugyanakkor kötelezettség abban az esetben, ha az eredmény az alkalmazott transzferárak következtében alacsonyabb lett, mint piaci árak mellett alakult volna. A K+F-re kapott támogatással nem lehet csökkenteni az adóalapot, mivel az költségvetési törvény alapján adható, így az jogszabály alapján kapott támogatásnak minősül, és mint olyan kizárható az adózás előtti eredményt csökkentő tételek köréből. Ugyanakkor a K+F közvetlen költségek kapott támogatással csökkentett összege adózás előtti eredménycsökkentő tételként vehető figyelembe. Az eredménycsökkentő hatás megvalósulhat úgy, hogy az adóévben elszámolt K+F közvetlen költségnek a mérlegkészítés napjáig az ezzel kapcsolatban kapott támogatással csökkentett összegét vonja le az adóalapból vagy az aktivált kutatás fejlesztési közvetlen költség elszámolt értékcsökkenésén keresztül. Amennyiben év végén nem áll fenn a társaságnak köztartozása, a helyi iparűzési adó azon kívül, hogy az adózás előtti eredmény terhére elszámolható, az adóalapban még egyszer csökkentő tételként figyelembe vehető. 12

13 A megfelelő szerződésekkel és teljesítési igazolásokkal alá nem támasztott költségeket adóalap növelő tételként kell figyelembe venni, ezért nagyon fontos a korrekt és teljes körű dokumentáció. Különadó (2006. évi LIX. tv) A különadó alapja: Az adózás előtti eredmény - külföldi telephelyen realizált jövedelem + adóalap növelő tételek - adóalap csökkentőt tételek = adóalap A kalkulált adó ennek a 4%-a. Veszteség esetén nem kell megfizetni, azonban veszteség elhatárolásra sincs lehetőség. Helyi iparűzési adó (1990. évi C. tv) A helyi iparűzési adó alapja: Értékesítés árbevétele - eladott áruk beszerzési értéke - eladott közvetített szolgáltatások értéke - anyagköltség = adóalap Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. A kalkulált adó az adóalap 2%-a általában, ettől lefelé az önkormányzatok saját hatáskörben eltérhetnek. Veszteség esetén nem kell megfizetni, azonban veszteség elhatárolásra sincs lehetőség. A fenti adónemekre vonatkozóan az adóbevallás beadásának határideje adóévet követő május Általános forgalmi adó (2007. évi CXXVII. tv.) Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után, valamint a közösségen belüli beszerzés és termékimport után általános forgalmi adót kell fizetni. Az adót a belföldön nyújtott ügyletek esetén a terméket értékesítő illetve szolgáltatást nyújtó adóalany az általa kiállított számlán tünteti fel, és hárítja át a vevőre. Az eladó a számlán szereplő áfát az adóhatóság felé ezután bevallja és megfizeti. A vevő a számlán szereplő áfával növelt összeget az eladónak megfizeti, majd az áfát a levonhatósági szabályok figyelembe vételével az adóhatóságtól adóbevallásában visszaigényli. Közösségen belüli beszerzés és termékimport esetén pedig a terméket 13

14 beszerző belföldi fél kötelezett az adó megfizetésére, és ő lesz jogosult bizonyos feltételek teljesülése esetén az adó levonására. Az adó mértéke az adó alapjának 20%-a, bizonyos meghatározott vtsz számú termékek esetében 5%-a (pl. gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, vakok számára készült termékek, anyatej-helyettesítő, -kiegészítő tápszerek, könyv, napilap, kotta stb). Adó alóli mentességet élveznek bizonyos szolgáltatások a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel (pl. postai szolgáltatás, gyógyászattal, sporttal, művészettel kapcsolatos szolgáltatások stb.), illetve egyéb sajátos jellegére tekintettel (pl. biztosítási szolgáltatás, hitel nyújtása, ingatlan bérbeadás stb.). Az adó alól mentesülő ingatlannal kapcsolatos termékértékesítések és szolgáltatások teljesítése esetén az adózó kérheti a tevékenység adókötelessé tételét, azonban ezen választása esetén ettől 5 éven át nem térhet el. Számlázás Az adóalany köteles az általa végrehajtott termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról másik adóalanynak számlát kibocsátani. A számla és nyugtaadás mindenkori kötelező szabálya mellett abban az esetben is kötelező a számla kiállítása tehát nyugta kibocsátása nem elegendő -, ha az adóalany részére magánszemélyek előleget fizetnek, melynek összege eléri vagy meghaladja a 900 ezer HUF-nak megfelelő pénzösszeget, illetve ha magánszemélyek készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel térítik meg számlára a 900 ezer HUF-ot elérő vagy meghaladó ellenértéket. A számla kibocsátásáról az adózó legkésőbb a teljesítésig, előleg esetén a fizetendő adó megállapításáig, de legkésőbb ésszerű határidőn belül köteles gondoskodni. Az ésszerű határidő általában 15 nap. A számlán a teljesítési határidő a szolgáltatás teljesítésének időpontja, kivéve folyamatos/időszakos jellegű teljesítésű szolgáltatás eseten, melynél meg kell, hogy egyezzen a fizetési határidővel. Bevallás Az adóbevallási és fizetési/visszaigénylési határidők függnek az adófizetési kötelezettség mértékétől. Az adózónak valamennyi adóról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója - tehát a fizetendő illetve levonható áfák összesített pozitív egyenlege - az 1 millió HUF-ot elérte havonta, ha - előjeltől függetlenül - a 250 ezer HUF-ot elérte, akkor negyedévente kell bevallást tennie, egyéb esetben éves adóbevallásra kötelezett. A bevallás beadásának határideje a bevallási időszakot követő hónap 20. napja, éves bevallók esetén a követő év február 25. Éves bevallásról negyedévesre illetve negyedévesről havi bevallásra át kell térnie az adózónak, ha az adóévben az előbbiekben leírt értékhatárt a fizetendő adó összege elérte. Adólevonás, visszaigénylés Az adólevonási jog gyakorlásának feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az eredeti számlával és a számla minden tekintetben megfeleljen a törvényi előírásoknak. Az adó visszaigénylésére akkor van lehetősége a társaságnak, ha a bevallásban szerepeltetett számlák, melyek alapján az áfa visszaigénylés vonatkozik teljes mértékben megfizetésre kerültek, valamint az alábbi értékhatárokat eléri a negatív elszámolandó adó összege: 14

15 - havi bevallásra kötelezett adózó esetén az 1 millió, - negyedéves bevallásra kötelezett esetén a 250 ezer, - éves bevallásra kötelezett esetén az 50 ezer forintot. Ha a társaság nem a vállalkozási tevékenységhez szükséges szolgáltatásokat vesz igénybe vagy nem vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközöket vásárol, a vásárlás áfa tartalma nem vonható le. Ebben az esetben a számla bruttó értékét kell költségként, ráfordításként vagy beruházás értékeként könyvelni. Az adólevonási jogot a törvény bizonyos esetekben tételesen korlátozza, melyek az alábbiak: a motorbenzint terhelő előzetesen felszámított áfa, személygépkocsihoz, jachthoz, motorkerékpárhoz, egyéb sport vagy szórakoztatási céllal használt vízi közlekedési eszközhöz felhasznált üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított áfa, lakóingatlant illetve lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket, igénybevett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, élelmiszert és italt terhelő előzetesen felszámított áfa, személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, taxi szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, parkolási és úthasználati szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, szórakoztatási célú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa, távbeszélő-, mobiltelefon-szolgáltatást, internetprotokollt alkalmazó beszédcélú adatátviteli szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa 30%-a. A fenti esetekben tehát nem vonható le az áfa, a számlák bruttó értéke kerül könyvelésre. Amennyiben a társaság a kapott fejlesztési támogatást a vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközök beszerzésére használja fel, akkor a beszerzések előzetesen felszámított áfáját levonhatja, illetve visszaigényelheti függetlenül attól, hogy nem saját pénzeszközből finanszírozta a vásárlást. Az áfa levonhatóság korlátja (árbevétel, göngyölített áfa) megszűnt 2007-től, így az ebben a fejezetben említettekre kell figyelemmel lenni Innovációs járulék A kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében a évtől innovációs járulékot kell fizetni, amely kötelezettség részletes szabályairól a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) rendelkezik. Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli az Atv. 3. -ának (2) (3) bekezdésében foglalt kivétellel a számvitelről szóló évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságot, vagyis a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a részvénytársaságot, a korlátolt felelősségű társaságot és 15

16 a közös vállalatot. A szabályozás alapján azonban nem járulék kötelezett a társaság, ha az üzleti év első napján kis vagy mikrovállalkozásnak minősül a kkv törvény alapján ( évi XXXIV. Törvény 3. ). A január 1-jei besoroláshoz az utolsó elfogadott, általános esetben a évi beszámoló adatainak figyelembevétele szükséges. Nem járulékkötelezett továbbá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága. Az innovációs járulék alapja azonos a helyi adókról szóló, többször módosított évi C. törvény 39. (1) bekezdése alapján meghatározott összeggel. E szerint a járulék alapja az alábbi módon számítandó: nettó árbevétel eladott áruk beszerzési értéke közvetített szolgáltatások értéke anyagköltség Adóalap (vetítési alap) Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Az így meghatározott vetítési alap és a járulék mértékének szorzata szerinti összeg a járulék éves bruttó összege. A járulék mértéke 0,3 százalék. Az innovációs járulék-kötelezettség megállapításához a kötelezettnek ki kell számítania a járulék éves nettó összegét, amely a járulék éves bruttó összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegének a különbözete. A járulék éves nettó összegének megállapításához a járulék éves bruttó összegéből levonható: a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége, a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket, bármely előző esetben csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összegével. Mindig a vetítési alap szerinti adóévhez kapcsolódó tételek vonhatók le. A járulék-kötelezettséget az előlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; az előlegeket negyedévente kell megfizetni, az éves bevallást pedig követő év május 31-ig kell benyújtani. 16

17 6. Munkaviszony vs. vállalkozási / megbízási jogviszony közötti különbségek és hatóságok általi megítélésük A projekt keretében elszámolható költségek körébe tartoznak a bérköltségek és járulékaik, illetve megbízási szerződés esetében a megbízási díj ben a lentiekben részletezett járulékok és adók terhelik a bruttó bérköltséget munkaadói és munkavállalói oldalról. Bérköltségnek tekintendő minden a munkaszerződésben meghatározott rendszeresen juttatott jövedelem, bevétel vagy egyes költségek megtérítése. A bérköltségek körét meghatározza mind a számviteli törvény (2000. évi C. tv), mind a személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv). Az adók és járulékok alapja a bruttó bérköltség. A munkáltatói terhek jelenleg az alábbiak: 29% társadalombiztosítási járulék 3% munkaadói járulék 1,5% szakképzési járulék 1950 HUF/fő/hó tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkavállalói terhek 2009-ben a következőek: 18/36% adótábla szerinti személyi jövedelemadó 1,7 millió HUF-ig 18%, afelett 36% 4% különadó, melyet a járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelemre kell megfizetni től a járulékfizetés felső határa HUF (napi HUF) 9,5% egyéni nyugdíjjárulék, melyből 1,5% kötelező, 8% magánnyugdíj pénztári tagdíj, melyeket azonban a járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelemre nem kell megfizetni 6% egészségbiztosítási járulék, ebből 4% természetbeni és 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék 1,5% munkavállalói járulék. A fizetendő járulékok alapját, mértékét, fizetési határidőit az alábbi törvények határozzák meg: - A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv) - A társadalom biztosításokról és magánnyugdíj-pénztári ellátásokról szóló törvény (1997. LXXX. tv) - A szakképzésről szóló törvény (1993. évi LXXVI. tv) - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény (1998. évi LXVI. tv) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (1991. évi IV. tv) Ha megbízási szerződés keretein belül történik a munka elvégzése, akkor az alábbi módosításokkal alkalmazandóak a fenti bérterhek: Minimálbér 30%-át meghaladó megbízási díj esetén: A személyi jövedelemadó alapja, ha nem nyilatkozik a megbízott alkalmazandó költséghányadról, akkor a megbízási díj 90%-a, ha nyilatkozik, akkor a megfelelő költséghányad levonása utáni alapra számolandó, különadó fizetési kötelezettség nem terheli, 17

18 munkaadói járulék fizetési kötelezettség nem terheli, munkavállalói járulék fizetési kötelezettség nem terheli, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, 2%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség nem terheli, ha van más cégnél 36 órás munkaviszonya. Minimálbér 30%-át meg nem haladó megbízási díj esetén csak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli a fentiek szerint illetve 11%-os személyi egészségügyi hozzájárulás. Összehasonlításként nézzük a pályázatban található maximális személyi jellegű kiadásokat. K+F munkatárs esetében legfeljebb HUF/hó kiadás számolható el, míg technikus és egyéb segédszemélyzet esetén HUF/hó. Egy vállalkozási szerződéssel dolgozó K+F munkatárs felé a kifizetés nettó HUF. Az áfa kötelezettséggel nem kell számolni, hiszen az nem költségtétel, mivel visszaigényelhető, ha felszámításra is kerül, mert vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felmerülő szolgáltatáshoz kapcsolódik. Ha foglalkoztatottként dolgozik a munkatárs, akkor a járulékokkal növelten kerülhet összesen HUF-ba, amely havi ~ HUF bruttó bért jelent. Ez függően attól, hogy éves szinten meghaladja-e a járulékfizetési felső határt havi nettó ~ HUF (meghaladja) vagy ~ HUF (amíg meg nem haladja) kézhez vett pénz. Ha megbízási szerződéssel dolgozik, akkor a megbízási díj ~ HUF, a nettó pedig ~ HUF. Segédszemélyzet foglalkoztatása esetén a bruttó bér ~ HUF, a nettó pedig ~ HUF, megbízási szerződés esetén a megbízási díj ~ HUF, a nettó ~ HUF, vállalkozási szerződésnél pedig a számlázott díj megegyezik az elszámolandó költséggel, amely HUF. A hatóságok a jogviszonyok minősítése során a vonatkozó egyes jellemzőket egyenként és összesen is nézik, az elsődleges ismérvek nagyobb súllyal esnek latba a minősítésben (akár önmagukban is alkalmasak a munkaviszony megállapítására), mint a másodlagos ismérvek. Ilyen elsődleges ismérvek például a rendelkezésre állás (folyamatos munkavégzés vagy eseti), utasítási jog (a társaság foglalkoztatottjai közt van utasítási lehetőség, megbízási és szerződéses jogviszonyban nincs), szervezetbe integráltság. Az elfogadható vállalkozási / megbízási szerződés alapvető elemei és ismérvei: Kft a szerződő fél (nem magánszemély, egyéni vállalkozó vagy Bt) Van más tevékenységi kör és főleg más megrendelők is (cégcsoport esetén például megoldás lehet, ha a csoport több tagjával is van szerződés, más-más tevékenységre) Megfelelő szövegezésű a szerződés (munkaviszonyra utaló jelek kerülése) Inkább vállalkozási, mint megbízási szerződés, ha a feladat jellege lehetővé teszi a szerződés ilyen megfogalmazását Eseti feladatok ellátása, vagy rendszeresen ismétlődő, de jól körülhatárolható feladatok ellátása (project-szemlélet), feladatok tételes felsorolása, a különböző feladatokra egymás mellett vagy egymást követően új szerződések, ezekben feladatok újrafogalmazása 18

19 A szerződés mellett egyéb dokumentumok: ajánlat, megrendelés, teljesítés dokumentálása Nincs folyamatosság nem nyolc órás, nincs munkaidő vagy rendelkezésre állási idő, és nem határozatlan idejű, hanem több egymást követő szerződés van Nincs munkakör (több eltérő jellegű feladat összevonása) A teljesítés nem kizárólag egy személyhez kötött, teljesítési segéd igénybe vételének lehetősége Nincs a szervezetbe integrálva (nem jelenik meg a vállalkozó a szervezeti hierarchiában, nincs utasítási joga a munkavállalókat illetően) Saját telephelyen, saját eszközökkel végzi a feladatot A díjazás időben változó, a teljesítmény függvénye, nem havidíj A költségek megtérítése szabályozva van, vagy benne van a díjban, vagy rögzítik, hogy mely költségek számlázhatók tovább, nincsenek szociális költségtérítések (étkezés, telefon, kocsi, stb.) Szerződésben meghatározásra kerülnek a teljesítmény mérésének, elszámolásának szabályai Szerződésben meghatározásra kerülnek az utasítási, ellenőrzési jog keretei Teljes kárfelelősség kikötése, esetleg felelősségbiztosításról rendelkezés Jogviták rendezésének kikötése Elállás, felmondás szabályainak meghatározása 7. Vállalkozás megszüntetése A projekttársaság a projekt befejezése és az elkészült kutatás értékesítése után a projektkiírásban meghatározottak figyelembe vételével megszüntetheti tevékenységét. Amennyiben erről a tagok döntenek, végelszámolás keretében történik a megszűnés. A dokumentumok megőrzésére alkalmazandó határidők a társaság megszűnése esetén is fennállnak. Adózással kapcsolatos dokumentumok megőrzésének határideje az adó esedékességének évét követő 5 naptári év (Art XCII. tv 47 (3)). A számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A projekttel kapcsolatos dokumentáció megőrzési határideje december 31. Amennyiben a társaság jogutód nélkül szűnik meg, gondoskodnia kell a fenti határidők lejáratáig a dokumentumok megőrzésének helyéről. 19

20 Összefoglalónk az Önök által biztosított információkon alapulva, gondos szakértelemmel készült. Véleményünk a jelenlegi jogszabályok értelmezésén alapul, ugyanakkor ez nem feltétlenül tükrözi az adóhatósági álláspontot az adott kérdéskörben. Összefoglalónk általánosságban készült a Pólus Programiroda Kft. partnereinek, az innovációs klaszterek támogatásának igénybevétel kapcsolatos számviteli, adózási kérdésekről. Véleményünk egyedi esetekre való alkalmazását megelőzően kérjük, konzultáljanak tanácsadóinkkal. Seeman Ildikó Szolga Bálint Petrou Ellina Manager Assistant Manager Tanácsadó 20

Klaszter-pályázatokhoz kapcsolódó jogi és számviteli kérdések GOP 1.2.1

Klaszter-pályázatokhoz kapcsolódó jogi és számviteli kérdések GOP 1.2.1 1 Klaszter-pályázatokhoz kapcsolódó jogi és számviteli kérdések GOP 1.2.1 2 Klaszter-pályázatokhoz kapcsolódó jogi és számviteli kérdések 1. számviteli elszámolás szabályai 2. jegyzett tőke minimum szabályai

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének

a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének ÚTMUTATÓ a vállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységének számviteli elszámolásához Budapest, 2004. Készítette: dr. Nagy Gábor a Pénzügyminisztérium ny. főosztályvezetője 2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 13

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület (számviteli témakör) Forrás Akadémia GriffSoft Informatikai Zrt. 1041 Budapest, Görgey Artúr utca 69-71. Telefon: +36-1/450-2200, +36-62/549-100 Fax: +36-1/239-0056, +36-62/401-417 Web: www.griffsoft.hu

Részletesebben

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév

II. évfolyam BA. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014. I. félév II. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 1. Számvitel 1 2013/2014 I. félév 1. Feladat (40 pont) Könyvelés Főkönyvi számlavázakon Eszközök Nyitó mérleg Források A. Befektetett

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adó (KIVA) Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum. korlátolt felelősségű társaság. 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Füzesgyógy Vidékfejlesztési Centrum Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. december 31-i egyszerűsített éves beszámolójához Általános rész: Név: FÜZESGYÓGY KFT. Képviseletre jogosult:

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Főkönyvi kivonat. 2012.09.10. 13:45:19 Pénznem: HUF. In Gold Invest 22617271-2-43

Főkönyvi kivonat. 2012.09.10. 13:45:19 Pénznem: HUF. In Gold Invest 22617271-2-43 In Gold Invest 22617271-2-43 Főkönyvi kivonat 2012.09.10. 13:45:19 Pénznem: HUF Szűkítési feltételek: 1 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 439 595 151 459 1 186 219 151 459 1 186 219 151 459 1 034 760 T 13 MŰSZAKI BERENDEZÉSEK,

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit)

Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre. 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) 1 Civil (közhasznú) szervezetek számlatükre 2012. (készítette: Baracskainé dr. Boór Judit) I. Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 113 Vagyoni értékű jogok 114 Szellemi termékek 118 Immateriális

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK FŐKÖNYVI KIVONAT 2013.01.01-2013.12.31 Psalmus Humanus Egyesület - 2013 Forgalom Fők.szám Megnevezés Tartozik Követel 1 14 3 31 36 38 381 384 39 392 4 41 45 454 463 464 471 474 49 5 51 143 145 149 1491

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. 2015.06.30-i tevékenységet záró egyszerűsített éves beszámolójához A Pro Szentendre Városfejlesztési Kft. v.a. (továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Az innovációs járulék

Az innovációs járulék ADÓVILÁG 2004.02.13. Az innovációs járulék 2004. január 1-jétől új kötelezettség, az innovációs járulékfizetés terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003.

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámoló Statisztikai számjel: 2 1 1 9 4 9 7 3 9 3 1 1 3 2 Cégjegyzék száma: 2-9 - 6 9 7 9 1 1 A vállakozás megnevezése: ZALAI NYÁRI SZINHÁZAK NONPROFIT KFT A vállakozás címe, telefonszáma: 89 Zalaegerszeg Madách

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 13920410-4741-113-15 Cégjegyzék száma: 15-09-071364 Vállalkozás megnevezése: MasterMind Interactive Kft Vállalkozás címe: 4400 Nyíregyháza Korányi F. utca 29/A Kiegészítő melléklet

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet 1031 Budapest, Váci Mihály tér 1. Kiegészítő melléklet a 2013. évi beszámolóhoz 1 I. Általános rész A társaság bemutatása Cég rövid neve Rendszervíz Plusz Pénzügyi Szolgáltató Korlátolt Cég teljes neve

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Szombathely-Olad Plató Viziközmü Társulat 2010. január 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél.

A/ A tulajdonos változást az utolsó közzétett beszámoló adatai alapján kell könyvelni a Kft-nél. 11/ "A" társaság (anya), melynek tagjai 25-25%-ban 2 magánszemély és 25-25%-ban két társaság. Az "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak (leány). Mindkét társaság ingatlan tulajdonnal rendelkezik.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója

Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója 1 8 1 2 5 0 6 7-9 4 9 9-5 2 9-0 1 Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója Éves zárómérleg 2010. január 01. - 2010. december 31. 2010 Kelt Budapest, 2011. május 20. 1 8 1 2 5 0 6 7-9 4 9 9-5 2 9-0

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12.

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 II. évfolyam BA Név:

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1.

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. VÁSÁROSNAMÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI H I V A T A L ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. TELEFON: (45) 470-022/121-122 mellék. Honlap : www.vasarosnameny.hu Sz.l.: 11744065-15403399-03540000 35/2008.(XII.31.)

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai

A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai A 2014-es év zárásának adózási és számviteli feladatai Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna a kisvállalati adózás szakértője A jövedelem-minimum alkalmazásának szabályai 2014-re még a korábbi szabály

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella

Kisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben