Ahol különféle kultúrák találkoznak: A gyarmatosítás hatásai az ausztrál őslakosok tradicionális tanulási szokásaira

Átírás

1 Ahol különféle kultúrák találkoznak: A gyarmatosítás hatásai az ausztrál őslakosok tradicionális tanulási szokásaira Szerző: Németh László, Anglisztika B.A. II. évfolyam Témavezető: Gall Cecília, egyetemi tanár (ELTE) Munka helyszíne: PE-MFTK, Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvészeti Intézeti Tanszék Manapság az ausztrál politika nagy hangsúlyt fektet az ausztrál Aboriginal törzsek, őslakosok, illetve a hozzájuk hasonló életmódot folytató állampolgárok szociális helyzetére. Úgy tűnik, hogy máig nem sikerült asszimilálódniuk az ausztrál társadalomba, ezért különféle iniciatívákat dolgoznak ki, hoz létre évről évre az államvezetés, azonban ezek sikeressége megkérdőjelezhető. Ahhoz, hogy pontos választ tudjunk adni a sikertelen beilleszkedés lehetséges okaira, nemcsak a jelenkori helyzeteket, hanem a történelmi kontextust is egyaránt meg kell vizsgálnunk. Szakmai munkám során főként pedagógiai, valamint szociológiai munkákat tanulmányoztam, így kaptam egy átfogó képet a szóban forgó fenoménról. Célom volt, hogy a dolgozat több perspektívából tudja megközelíteni a jelenséget, mind pedagógiai, mind szociológiai tekintetben. Munkám az alábbi kérdésköröket taglalja: Ősi tanulási szokások Jelenkori Aboriginal tanulási szokások Kultúra és tanulási stílus A one-way és a both-ways tanulás A gyarmatosítás hatásai az őslakos közösségekre Jelenkori problémák: politikai-szociológiai kérdések Kulcsszavak: asszimiláció, Ausztrália, both-ways tanulás, gyarmatosítás, integráció, kultúra, őslakos, tanulási stílus, tanulási szokás, two-way tanulás

2 Árpád-házi Szent Erzsébet mondájának elemzése, festményének ikonológiai vizsgálata Szerző: Szücs Krisztina (angol nyelv-és kultúratanára,magyartanár; I.évfolyam ) Panyi Gergő (angol nyelv- és kultúra tanára, dráma és színházismeret tanár; I.évfolyam) Témavezető: Dr. Horváth Géza, dékán Munka helyszíne: PE-MFTK, Irodalom- és kultúratudományi intézet A megfelelő szakirodalom összegyűjtése, mondák és festmények kiválasztása után megterveztük a szakmunkánk főbb,összekapcsolódó pontjait, ezek alapján kezdtünk el önállóan is dolgozni. Monda: Miután elemeztük a közös jegyeket (szimbólumok és motívumok) saját területünkön kezdtünk el dolgozni. A monda vonalán haladva, elsősorban az Erzsébetkultusszal ismerkedtem Európa határain belül maradva, valamint az Árpád-házi Szent Erzsébet legendákhoz hasonló történeteket kerestem. Festmény: A legtöbb festményen ugyan a rózsa Erzsébet fő attribútuma,de láthatjuk őt kenyérrel és korsóval, kosárral a kezében. A festményekkel való ismerkedés során több hasonló képet találtam, azonban van néhány egyedi ábrázolása is a szentnek. Az ilyen ábrázolások tehát eltérnek az átlagostól, vagy olyan jelenetet ábrázolnak, amelynek története az évszázadok során elveszett. Az új ismereteinket összevetve, és a középkori nőideált figyelembe véve lassan kirajzolódik előttünk Árpád-házi Szent Erzsébet sziluettje. Kulcsszavak: Árpád-házi Szent Erzsébet, legenda, festmény, ikonológia

3 Családi választójog és fenntarthatóság Szerző: Balázs Ágnes, közigazgatás-tudományi PhD, I. évfolyam Témavezető: Prof. Dr. Halász Iván, egyetemi tanár Munka helyszíne: NKE-ÁKK, Alkotmányjogi Intézet Hazánkban napjainkban kiemelt szerepet kap a családpolitika, s a 2010-es alkotmányozás, és a jelenlegi választási rendszer kialakítása során felmerült, hogy a gyermekek szülei gyermekeik létszámától függő, vagy attól független számú többletszavazatot adhassanak le az országgyűlési választásokon. Ez leginkább olyan módon lett volna megvalósítható, ha a gyermekeket születésüktől fogva felruházták volna választójoggal, s azt valamelyik szülő gyakorolhatta volna a gyermek nagykorúságának eléréséig. Ez a kérdés a német nyelvű szakirodalomban már jó ideje vita tárgyát képezi, s érvelői gyakran amellett foglalnak állást, hogy egy ilyen fajta választójog elősegítené a fenntartható fejlődést, mivel a gyermekekkel rendelkező választópolgárokat többletszavazattal ruházná fel, s így a politikusok, a parlamenti képviselők döntéshozataluk során a jelenleginél nagyobb mértékben vennék figyelembe a jövő generáció érdekeit. Így gondolja ezt Schanda Balázs is, aki a családi választójogot a fenntartható demokrácia lehetséges biztosítékaként jelölte meg, ám tanulmányaiban valójában nem fenntartható demokráciáról, hanem fenntartható fejlődésről ír. A családi választójog fenntartható fejlődést szolgáló volta mellett állást foglaló szerzők abból az előfeltevésből indulnak ki, hogy a gyermekkel rendelkező személyek előrelátóbbak, inkább hosszú távon gondolkodnak, mint a gyermektelenek. Az dolgozat a racionális döntések elmélete alapján választ kíván adni arra, hogy valóban elősegíthetné-e az ún. családi választójog a fenntartható fejlődést. Ezt részben a racionális döntések elméletének keretei között, játékelméleti modellekkel, részben pedig a jelenérték fogalma segítségével határozhatjuk meg, továbbá választ keresünk arra is, hogy a gyermekek képesek-e szüleikre véleményvezérként hatni a környezetvédelem terén. Megvizsgáljuk azt is, hogy a demokrácia fenntarthatóságát hogyan befolyásolná ez a jogintézmény. Ennek kapcsán meg kell határoznunk, hogy mi árthat a demokráciának, mi teheti fenntarthatatlanná, s hogy a családi választójog járhat-e ilyen következményekkel. A későbbiekben érdemes lenne elemezni a családi választójogot a választójog mint alapjog és a választási alapelvek szemszögéből is. Kulcsszavak: választójog, család, fenntartható, demokrácia, fejlődés

4 Nők a viktoriánus piactéren avagy a hiúság vására Szerző: Harmat Ádám, Anglisztika BA, Amerikanisztika szakirány. II. évfolyam Témavezető: Dr. Bús Éva Zsuzsanna, egyetemi docens Munka helyszíne: PE-MFTK, Angol-Amerikai Intézet Ezen dolgozat kitűzött célja, a 19. század eleji, azaz a kora viktoriánus korban, egy bizonyos rétegben élő nők helyzetének reprezentálása, egy az akkori viszonyok között íródott irodalmi művön keresztül. A pályamunka esetében a kiválasztott szemelvény William Makepeace Thackeray, Hiúság vására címet viselő szatirikus regénye. A tudományos írás rövid összefoglalót mutat be magáról a viktoriánus kor társadalmáról, különös figyelmet fordítva a nők szerepe, az időszak egyedi attribútumai, illetve a Thackeray-i prózai mű unikális jegyei közti kapcsolatra. Ezen belül a nők privát terének mibenlétéről próbál megjeleníteni egy általános képet, egyének, csoportok, rétegek ismertetésének segítségével. A tanulmány irodalomelméleti módszertan, különböző tudományos cikkek valamint könyvrészletek felhasználásával ad egy univerzális viszonyítási alapot arról, hogy az angol irodalom milyen módon viszonyult a női nemhez, a nőiség mibenlétéhez az as évek első felében. Kulcsszavak: Hiúság vására, viktoriánus kor, William Makepeace Thackeray

5 Poszthumán Elektronikus Testek: Fluxus és Virtualitás Szerző: Horváth Márk, Lovász Ádám ELTE BTK Filozófia M.A. I. évfolyam Témavezető: Dr. Kiss Endre, egyetemi docens Munka helyszíne: Absentology Műhely (szerzők műhelye), ELTE BTK Filozófia szak Társadalmi életünk egyre komplexebbé válik, egyre fokozódó mértékben figyelhetőek meg a Bruno Latour által hibridizációnak nevezett jelenség tünetei. Tanulmányunk és előadásunk az organikus és inorganikus létezők összekapcsolódásainak egy sajátos aspektusára összpontosítana, nevezetesen az organikus testek és az elektronikus eszközök, hálózatok egybefonódására. Társadalomtörténeti szempontból megjegyezhetjük, hogy az áram az ember mentális világára, az emberi pszichológiára rendkívüli hatással bírt, befolyásolván az úgynevezett elektropoliszról szóló diskurzusokat. (Killen: Berlin Electropolis) Az elektromos városban egy új polgár jön létre, a technológia által túlkódolt modern szubjektum, akit deleuziánus diskurzusunkban elektronikus testként azonosítunk, aki mozgásban van, és ezáltal folyamatosan bekapcsolódik a fluxusba. Az így létrejövő aktorokat véleményünkben poszthumán elektronikus testekként nevezhetjük. Az elektronika életünk szerves részévé vált a modernitás során, miközben annak temporalitása meghaladhatja az ember élettartamát. (Parikka: Geology of Media) A 24/7 az állandó konnektivitás idősíkja, amelyben feloldódnak a szubjektum határai. (Crary: 24/7) Noha negatív értelemben is beszélhetünk az így léterjövő nem-helyekről, és nem-szubjektumokról, ugyanakkor a hiányoknak és az eltűnéseknek is van társadalomtudományilag elemezhető jelenléte. (Augé: Nem-helyek) (Trigg: The Aesthetics of Decay) Elektronikus társadalmi valóságunkból adódóan átgondolásra szorulnak a testről alkotott elképzelések, kiváltképpen a virtuális valóság kapcsán. A virtualitás paradox módon összeköti a elektronikus testeket egy olyan térrel, amely az organikus testeket különválasztja: ez a szimulakra. (Baudrillard: Simulacra and Simulation) Tézisünk szerint az elektronikussá átlényegülő testiség egy olyan technokonstrukció, amely az életvilágot gyökeresen megváltoztatja és egy új, éteri, és végső soron ember-utáni jövő felé mutat. (Ihde: Bodies in Technology) Kulcsszavak: elektronikus test, fluxus, hiány, konnektivitás, nem-hely, szimulakra, test

6 A Facebook mint a tanár-diák kommunikáció eszköze Szerző: Somogyi Anna Alkalmazott nyelvészet MA II. évfolyam Témavezető: dr. Parapatics Andrea, óraadó Munka helyszíne: PE-MFTK Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet Napjainkra a közösségi média a 21. században született fiatalok életének kikerülhetetlen részévé vált. A generációs különbségek megmutatkoznak az online kommunikáció során, hiszen a Z generáció hivatalos iskolai kommunikációja eltolódni látszik a közösségi oldalak felületére, ezáltal olyan lehetőségek nyílnak meg számukra, amelyek eddig ismeretlenek voltak, ugyanakkor könnyen alakulhatnak ki konfliktushelyzetek is. Kutatásom során a téma elméleti háttérének ismertetése után a hivatalos kommunikáció online megvalósulását vizsgálom három középiskolában többféle módszerrel mind a tanárok, mind pedig a diákok szempontját feltárva. Előadásom további részében az előzetesen megfogalmazott hipotézisemet vetem össze a kapott adatok eredményeivel, valamint az azokból levonható következtetésekkel. Kulcsszavak: online kommunikáció, generációs különbségek, Facebook, digilektus