FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

Átírás

1 FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Szilágyi Katalin Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

2 11. hét Hitelezés a fejlődő országokban Szilágyi Katalin Bevezetés Korábban is hangsúlyoztuk: a fejlődő országokban korlátozott hitellehetőségek, tökéletlen hitelpiac, A hitelek felhasználását nehéz követni. Szándékolatlan nemfizetés (involuntary default) vs. szándékos, stratégiai nemfizetés (voluntary, stategic default) Rossz kikényszeríthetőség, főleg nemzetközi hitelnél: hihető fenyegetés a további hitelek visszatartása? kereskedelmi hátrányok (hagyják ezt a gazdasági érdekcsoportok?) maguk a büntetések amortizálhatják a piacot Hasonló gondok a nagy intézmények biztosítási szolgáltatásával a biztosítottakról való információk hiánya (tulajdonsági és viselkedési is!), egy területen biztosítottak kárai között korreláció lehet. 2

3 A hitel iránti kereslet Alaptőke/állótőke (fixed capital): új vállalkozás, jelentős kapacitásbővítés Forgótőke (working capital): rendszeres hiteligény pl. termelési inputok kifizetése és az árbevétel érkezése között Fogyasztási hitel (consumption loan): jövedelemkiesés, vagy fogyasztási igénynövekedés, pl. betegség-gyógyítás, esküvő Biztosítás iránti kereslet: kockázatmegosztó közösségek Tipikusan: mezőgazdasági hitelezés Formális, vagy intézményi hitelezők: állami bankok kereskedelmi bankok néha specializált hitelintézetek Fő gondjuk az információhiány ez nem baj, ha egyeznek a kölcsönadó és kölcsönvevő érdekei azzal akkor lehet gond, ha pl. fogyaszt befektetés helyett Korlátozott nemfizetési felelősség esetén bizonytalanság mellett rossz befektetési döntések születhetnek. Diszkrimináció a legszegényebbekkel szemben: fedezetet kérnek, és számos illikvid formában nem is fogadják el. 3

4 Thaiföld A probléma: szegény vidéki gazdálkodók csak helyi informális hitelezőktől juthatnak pénzhez, igen magas kamatra állami ösztönzés, program a formális hitelek elterjesztésére (egyenlőségi és fejlesztési célokkal). 90%-ról 50%-ra (1975) ment le az informális hitelek aránya, de a hitelek egyáltalán nem jutottak el a legjobban rászorulóhoz. Nyilván a helyi hitelezők információs előnyben vannak a hitel összegére, a felvevő tevékenységére vonatkozóan, erős ösztönzők a visszafizetésre. Formális hitelek jobbára csak forgótőkére kaphatók. Se a fejlesztésekre, se a fogyasztási pálya simítására nem igazán lehet elérni őket. Formális hitelek 12-14%-os kamattal, informálisak 25 60%-os kamattal (monitoring költsége, kvázimonopol helyzet). Helyi informális hitelezők főbb előnyei Elfogadhatnak pl. földet, sőt munkát is fedezetként, amit formális intézmények nem. Információ a hitelfelvevőkről Jobb hozzáférés formális intézmények hiteleihez Informális hitelezők típusai: rokonok-barátok közössége önkéntes hitelező- és kockázatközösségek termelési tényezőket kínálók (pl. földbirtokos) termékeket felvásárlók (kereskedők, feldolgozók: molnárok) 4

5 Mezőgazdasági hitelezés A tökéletlenség miatt nincs keresleti és kínálati görbe. Információs problémák: személyes, hitelezési kapcsolatok, melyek idő- és erőforrás-igényesek. Helyi hitelezők fix ügyfélkörrel, ismétlődő tranzakciók Összefonódó tranzakciós kapcsolatok, piacok Változó kamat helytől, forrástól, hitelfelvevőtől függően- Chambar, Pakisztán: informálisan átlagosan 78% kamat, de nagy szórással 18% 200%! formális kamat 12% Adagolás: maximális összeg adott kamatra Exkluzivitás: hitelfelvételt csak egy helyről engednek lokális monopóliumok. Informális hitelpiacok elmélete Hitelezők monopóliuma magyarázat a magas kamatokra empirikusan nem jól alátámasztott, legfeljebb igen lokális szinten elméletileg nem magyarázza a magas konkrét kamatokat, azok más formában is jelentkezhetnek Hitelezői kockázat valamivel jobb elmélet szélsőséges formában: csak a lehetőségköltséget kérik a kamatban 5

6 nagy nemfizetési kockázat (szándékolatlan és szándékos) i = formális kamat L = hitelösszeg, p = visszafizetési esély r = informális kamat zéró profittal: p(1+ r )L (1+ i )L = 0, vagyis i = [ (1+ r ) / p ] 1 ráadásul nincs jó kikényszeríthetőség empíria: valójában a megkötött hitelek viszonylag ritkán dőlnek be Nemfizetés és állótőkehitelek A nagyobb összegű, kockázatosabb hitel könnyebben bedőlhet. A prémium mértékének növelése önmagában is rontja az esélyeket. A beruházásra, migrációra fordított hitel esetén az ügyféllel megszakad a kapcsolat, ami nem érdeke a hitelezőnek (még ha a felvevő vissza is fizeti a hitelt). Nemfizetés és fedezet Számos nem sztenderd fedezet jelzálog a földön annak haszonélvezeti joga munkakötelezettség akár élelmiszerjegyek, stb. is Kérdés: ki hogyan értékeli a fedezetet? Egyenlően, vagy a felvevő jobban? (ekkor abban bízhat a hitelező, hogy nem lesz stratégiai nemfizetés) Példa: a hitelt felvevő farmer VS-re, földbirtokos (hitelező) VB-re értékeli farmer földjét mint fedezetet F egyéb veszteség, amelyet a farmer nemfizetés esetén elszenved Stratégiai nemfizetésnél a farmer akkor fizet, ha 6

7 L (1+i ) < VS + F A birtokos akkor kívánja inkább a pénzét vissza, ha L(1+i ) > VB Abban az esetben kerül a hitel visszafizetésre, ha VB < VS + F Ha mindketten magasra értékelik a zálogot, óriási kamat lehet a hitelen, nemfizetést okozva. Valójában a nemfizetés lehet a gazda célja (l. szegény országokban a földbirtok eloszlásának egyenlőtlenségei). Ez elsősorban fogyasztási hitelre és nem beruházásra érvényes. Nemfizetés és adagolás A felvevő szeretne nagyobb összeget adott kamatra, de nem kaphat. A hitelező sokaknak szeretne hitelt adni és magas kamatra. A felvevő végső esetben elérhet más forrást és A minimum-profitot összességében A felvevő megkapja a szükséges hitelösszeget még elfogadható áron. Ha nem fizet, a hitelezőtől már nem kap többet kölcsönt. De mehet máshoz! ugyanennyiért! Vegyük be a hitelfelvevő több időszakos döntését: Tegyük fel, N időszakot lát előre 7

8 f(l) L (1+i ) A (részvételi korlát) Ha mindig visszafizet: N x [ f(l) L (1+i ) ] Ha nem fizet: f(l) + (N - 1 )A Tehát: N x [ f(l) L (1+i ) ] f(l) + (N- 1)A hogy visszafizessen f(l) [N /( N-1)] L (1+i ) A hogy visszafizessen, szűkebb!!! Mekkora N? -> minél kisebb, annál torzabb helyzet. Adott kamatra nagyobb hitelt is felvenne a hitelező. 8

9 Információs aszimmetria és adagolás Eltérő kockázatú hitelfelvevők (meg tudja-e a hitelező különböztetni?) Biztos és egy kockázatos típus (fele-fele arányban): A biztos várható haszna: R (1+i )L és i 1 = R/L 1 kamatot fizetne A kockázatos várható haszna p [R (1+i )L] és i 2 = R /L 1 kamatot fizetne Információs aszimmetria és adagolás Így i 2 > i 1 (a kockázatos nem veszi figyelembe a saját kockázatát) A hitelező melyik kamatot válassza? П 2 = p(1+i 2 )L L П 1 = 0,5 i 1 L + 0,5[p(1+ i 1 )L L] p < R /(2R R) esetén inkább alacsony kamatot választ. Nemfizetés és kikényszerítés Ha a hitelfelvevőnek kellően fontos a jövő, tehát megbízható, rosszabb feltételekkel is hitelezhetnek neki f(l) L(1+i) > f(l) [N/(N 1)] L(1+i) A Ha a felvevő több forrásból is szerezhet pénzt, érdemes lehet neki nem fizetni és átmenni (sokszor igyekeznek maradásra ösztönözni kedvezményekkel). Min múlik a kikényszeríthetőség? Felvevő reputációja a hitelezők között Kis közösségben ez működhet, sőt szociális kikényszerítés is lehet. A fejlődéssel egy közösségben egyre kevésbé közvetlen kapcsolatok, szoros összetartás. De egy darabig még nincsenek erős formális intézmények. 9

10 Ez rossz a hitelfelvevő klienseknek, költséges a felderítés 1981, Pakisztán: a hitel összegének 6,54%-a Lehet más meggyőződés a megbízhatóságról: más tranzakcióban való tesztelés (alkalmazás) Érdemes felderíteni? Rossz kockázatúak vannak, vagy csak opportunisták, akik nem fizetnek? Csak ha rossz kockázatúak léteznek, ad hasznos információt a felderítés. Ekkor a jók jelezhetnek visszafizetéssel, illetve először kis összegű teszthitelekkel. Összefonódó tranzakciók: Fennálló tartozás idejére a hitelező használati jogot formál a felvevő valamely tulajdonára. Gyakran a hitelező és a felvevő üzleti kapcsolatban állnak. Csak pénzkölcsönző személy nem nagyon van a fejlődő országokban. Földbérlők hitelforrása a földbirtokos, földbirtokosé a kereskedő. Tilos a kamat felszámítása sok társadalomban, ezért például más tranzakcióban nyilvánul meg a prémium. Ha a hitelen kívül egyéb rendszeres kapcsolat, összefonódás van, az információ és más tranzakciós költségek kisebbek, könnyebb a kikényszerítés (sőt az összes tranzakcióban ösztönözhető egyszerre az alárendelt fél). Az összefonódás azért is jó, mert kevésbé torzul a hitelügyletből származó teljes elosztható többlet 1. példa: A napszámosnak a bőséges időszakban van munkája, w bért kap, az ínségesben hitelt kell felvennie, L összegűt. A földbirtokos a bőséges időszakban dolgoztat, és vehet fel i kamatra hitelt, 10

11 közvetíthet is a napszámosnak. Összekapcsolható a bérmunka és a hitel w* és i* paraméterek mellett w* = w nél nincs összefonódás, csak tiszta munkaviszony és tiszta hitelviszony Tegyük fel, hogy w* < w, a napszámos részben munkájában fizet a hitelért. Érdemes lehet piaci kamatlábon hitelezni a birtokosnak, alacsonyabb bérrel fizettetve a hitelért. 11

12 2. példa A termelő, akinek hitel kell a tényezők megvásárlásához és a termékeit felvásárló kereskedő, aki jobb feltételek mellett kaphat hitelt. A rosszabb hitellel a termelő adott profitot mindenképp elér. Az összes többlet szempontjából optimális az lenne, ha a termelő elérné a kedvezőbb hitelt és aszerint termelne. A kereskedő ezt biztosíthatja neki egy olcsóbb felvásárlási árért cserébe, ami által a termelt mennyiség nem csökken. Alternatív hitelezési politikák A hagyományos nagy formális intézmények nem alkalmasak a mezőgazdasági hitelezésre. A szükséges mikroinformáció miatt nem hatékonyak. 1. megoldás: az informális intézményekre építeni és ezek mentén építkezni. 2. megoldás: mikroszintű hitelintézmények tervezése. Formális hitelek terjesztése informális közvetítőkkel / pro A fedezetek kezelésére alkalmasabbak az informális szereplők. Az informális szereplők jobb kockázatú hitelfelvevők Jobb információkkal rendelkeznek. Remélhető, hogy verseny alakul ki ezen a szinten, ami kontrollál. Társadalmi, vallási közösségek szintén jó közvetítők lehetnek. 12

13 Formális hitelek terjesztése informális közvetítőkkel / kontra Monitoring költségek: a több informális szereplő, több hitelfelvételi alternatíva ez nemfizetési kockázat nagyobb felderítési költség Összejátszás területek felosztása az informális hitelezők között (betartják, ha félnek egy kamatháborútól) Eltérő információk Ha egy informális szereplő jobban derít fel, mint a másik, és nagyobb lesz a hitelezhető forrása, egészen kiszoríthatja a másikat. Mikrofinanszírozás Formális hitelezés az informális intézmények mintájára. Lehet a formális intézmény egyszerre hitelező és felvásárló bár ilyen intézmény nehezen felépíthető lehet. Alternatíva: a közösségi információs bázis kihasználása Grameen Bank: hitelezés csoportoknak! 13

14 Grameen-modell / pro A tagok egymás után kapnak hitelt, részletekben. Ha valakinek a hitele bedől, a többiek sem kapnak többet. Önszelekció ->mindenki azzal áll össze, akiben bízik. Egymás figyelése, ösztönzése, segítése. Grameen-modell / kontra Ha valaki fizetésképtelenné válik, a többieknek is érdemes az addig kapott hitelt nem visszafizetni (egymás utániság). Túlbiztosítás lehet a csoportban, ami lehet, hogy szuboptimális hozamú felhasználáshoz vezet. Csoport-alapúsága miatt rugalmatlan, ami gyorsan változó környezetben hátrány (a csoporttagok eltérő sikerű alkalmazkodása). Grameen-modell /életképesség Magas adminisztratív költség korlátozott a kamat és a hitelösszeg bonyolult monitoring és szociális szolgáltatások Emiatt jelentős támogatás és az intézménynek adott kedvezményes hitelek ( : 12 17%-os kamatú hitelek, de a piaci alapú működéshez 32 45% kéne!) 14

15 Több hasonló intézmény nemzetközi szinten, gyakran szolvensek, sőt profitot termelnek, számos más szolgáltatást nyújtanak -> fokozatos kiemelkedés a szegénységből Grameen-modell /teljesítmény Hogyan hatott a program a résztvevőkre? Mérni nehéz: torzítás az ismeretlen okból jó kockázatúak irányába ->a hatás túlbecslése torzítás az ismeretlen okból igen szegények irányába ->a hatás alulbecslése instrumentum kellene földbirtokos rokonok száma? program előtt/után résztvevők/nem résztvevők becsült hatás = 17cent/dollár relatíve költséges tehát, de számos járulékos hatás rászorulók azonosítása oktatási, kulturális hatások túlcsordulás 15