RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Szent László Gimnázium. 2628, Szob Árpád u. 11. Vizsgáztatói példány

Átírás

1 RÓMAI KATOLIKUS HITTAN KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEK Vizsgáztatói példány Szaktanár: Szoboszlai László CM Szent László Gimnázium és Diákotthon 2628, Szob Árpád u. 11.

2 1. tétel 1.a: Az üdvtörténet fıszereplıje: az ember Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektıl a próféták aranykoráig Tétel: Az üdvtörténet fıszereplıje: az ember Mutassa be a második teremtés-elbeszélés (Ter 2,4b-25) elemzése és értelmezése alapján, hogyan gondolkodik az ószövetségi választott nép az ember eredetérıl! Mutasson rá, hogy a jahvista szerzı szerint Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert! Ter 2,4b-25: 4b Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, 5 még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nıtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esıt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet mővelje. 6 Egyszer pára szállt fel a földrıl és megáztatta a föld egész felszínét. 7 Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élılénnyé. 8 Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. 9 És az Úristen a földbıl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. 10 Egy Édenben eredı folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. 11 Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. 12 Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és ónixkı is. 13 A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. 14 A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. 15 Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mővelje és ırizze. 16 Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. 17 De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz." 18 Azután így szólt az Úristen: "Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítıtársat, aki hozzá illı." 19 Az Úristen megteremtette még a földbıl a mezı minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette ıket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. 20 Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mezı minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítıtársat, aki hasonló lett volna hozzá. 21 Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. 22 Azután az Úristen az emberbıl kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23 Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfibıl lett." 24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettı egy test lesz. 25 Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás elıtt. Bevezetés: a Biblia nem tudományos, hanem vallási szempontból mutatja be az üdvtörténet fıszereplıjét nem az ember létrejöttének módját írja le, hanem arra utal, hogy az ember Istentıl származik mőfaj: etiológia nem pedig mítosz 2

3 a teremtés könyvében két szöveget találunk az ember teremtésérıl (papi és jahvista hagyomány) szómagyarázat: az Úristen; megalkotta a föld agyagából; orrába lehelte az élet leheletét; kert; fa; parancs; hozzá illı segítı; borda; asszony; szégyenkezés a szöveg értelmezése: a bibliai dráma jelképei (szimbólum) által annyit mond, hogy az élet és az ember csodája Istentıl származik; a paradicsomi állapot nem történelmi helyzetet ábrázol, hanem azt jelképezi, hogy Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert; a bibliai leírás nem áll ellentétben a biológiai fejlıdést hirdetı tudományos feltevésekkel Befejezés: az Isten által szeretetbıl teremtett ember feladata, hogy ésszel és szabad akarattal valósítsa meg Isten eredeti elgondolását mit jelent a keresztény ember számára a boldogságra, üdvösségre teremtettség? 3

4 1.b: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk Témakör: A Messiás mint a népek világossága Az egyház és a kinyilatkoztatás Tétel: A liturgikus öltözékek és szimbolikájuk Mutassa be az egyház által, az egyházi és különbözı ünnepköreiben, használt liturgikus öltözékeket és értelmezze azok szimbolikus jelentéseit! Bevezetés: liturgikus ruházat általános bemutatása: vállkendı, cingulus, karing, dalmatika, alba, stóla, miseruha az egyház által használt liturgikus jelvények meghatározása: pallium, pásztorbot, püspöksüved, mellkereszt, püspöki győrő a különbözı liturgikus színek jelentésének magyarázata és azok kapcsolata a liturgikus ünnepkörhöz Befejezés: mit jelentenek a keresztény ember számára a liturgikus ruházat darabjai és azok színvilága 4

5 2. tétel 2.a: Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében Mutassa be a Királyok elsı könyvébıl vett részlet (1Kir 18, b-40) elemzése és értelmezése alapján, miként védte a próféta a Jahve-hitet szimbolikus cselekedetei által! 1Kir 18: 1 Hosszú idı múltán, a harmadik esztendıben szózatot intézett az Úr Illéshez, ezekkel a szavakkal:»eredj, s mutasd meg magadat Áchábnak, hogy esıt adhassak a föld színére.«2 Elment tehát Illés, hogy megmutassa magát Áchábnak. Szamariában már nagy volt az éhség [ ] 16b Erre Ácháb elment Illés elé, 17 s amikor meglátta, azt mondta:»te vagy-e az, te, aki bajba döntötted Izraelt?«18 Erre ı azt mondta:»nem én döntöttem bajba Izraelt, hanem te s apád háza, akik elhagytátok az Úr parancsait s a Baálokat követtétek. 19 Nos, küldj csak el, s győjtsd egybe nekem egész Izraelt a Kármel hegyére, valamint Baál négyszázötven prófétáját s a berkek négyszáz prófétáját, akik Jezabel asztaláról esznek.«20 Ácháb elküldött Izrael valamennyi fiához, s egybegyőjtötte a prófétákat a Kármel hegyére. 21 Ekkor Illés odalépett az egész nép elé és azt mondta:»meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Úr az Isten, kövessétek ıt, ha pedig Baál, kövessétek azt.«a nép azonban egy szót sem felelt neki. 22 Erre Illés azt mondta a népnek:»én maradtam meg egyedül az Úr prófétái közül: Baál prófétái pedig négyszázötvenen vannak. 23 Adjatok nekünk két fiatal bikát, aztán ık válasszák ki maguknak az egyik bikát, s vágják darabokra, s tegyék a fára, de tüzet ne tegyenek alája: én pedig majd a másik bikát készítem el és teszem a fára, s tüzet szintén nem teszek alája. 24 Hívjátok segítségül isteneitek nevét, én meg majd segítségül hívom az én Uram nevét, s amelyik Isten tőz által meghallgat, az legyen az Isten.«Erre az egész nép azt felelte:»helyes indítvány!«25 Azt mondta tehát Illés Baál prófétáinak:»válasszátok ki magatoknak az egyik bikát, s készítsétek el elsıknek, mert ti vagytok többen, s hívjátok segítségül isteneitek nevét, de tüzet ne tegyetek alája.«26 Miután ık átvették a bikát, amelyet nekik odaadott, elkészítették, s reggeltıl délig hívogatták Baál nevét, s azt mondták:»baál, hallgass meg minket.«de nem jött egy hang sem, s nem felelt senki sem, hiába ugrándoztak az oltár körül, amelyet készítettek. 27 Amikor aztán már délre járt, így gúnyolódott velük Illés:»Hangosabban kiáltsatok, hiszen isten ı! Talán éppen beszélget, vagy a fogadóban van, vagy úton, vagy bizony tán alszik, hadd ébredjen fel.«28 Hangosabban kiáltoztak tehát és szokásuk szerint késekkel s tırökkel vagdalták magukat, amíg el nem borította ıket a vér. 29 Amikor aztán elmúlt a dél és prófétálásuk közben eljött az az idı, amikor az ételáldozatot szokták bemutatni, s nem hallatszott egy hang sem és nem felelt és nem hallgatta meg az imádkozókat senki sem, 30 azt mondta Illés az egész népnek:»gyertek hozzám.«amikor aztán a nép eléje járult, helyreállította az Úr lerombolt oltárát 31 vett ugyanis tizenkét követ, Jákob fiai törzseinek száma szerint, akihez szólt az Úr szava:»izrael legyen a neved«, 32 és oltárt épített e kövekbıl az Úr nevében s mintegy két barázda széles vízárkot készített az oltár köré, 33 aztán elrendezte a fát, földarabolta a bikát, rátette a fára 34 és azt mondta:»töltsetek meg négy vedret vízzel, s öntsétek rá az egészen elégetendı áldozatra, meg a fára.«aztán ismét azt 5

6 mondta:»másodszor is tegyétek meg ezt.«amikor másodszor is megtették, azt mondta:»harmadszor is tegyétek meg ugyanezt.«megtették harmadszor is, 35 úgyhogy folyt a víz az oltár körül, s az árok medre is megtelt. 36 Amikor aztán eljött az egészen elégı áldozat bemutatásának ideje, odalépett Illés próféta, s azt mondta:»uram, Ábrahámnak, Izsáknak s Izraelnek Istene, mutasd meg ma, hogy te vagy Izrael Istene, meg hogy én a te szolgád vagyok és hogy a te parancsodra cselekedtem mindezt. 37 Hallgass meg, Uram, hallgass meg engem, hogy megtanulja e nép, hogy te, az Úr vagy az Isten, s hogy te térítetted vissza ismét szívüket.«38 Ekkor lecsapott az Úr tüze, és megemésztette az egészen elégı áldozatot, meg a fát, a köveket és a port, s felitta a vizet, amely az árokban volt. 39 Amikor látta ezt az egész nép, arcára borult, s azt mondta:»az Úr az Isten, az Úr az Isten!«40 Azt mondta erre nekik Illés:»Fogjátok meg Baál prófétáit, egy se szaladjon el közülük!«miután megfogták ıket, Illés levitte ıket a Kíson patakhoz, s ott megölette ıket. Bevezetés: A szemelvény az északi országrész Kr.e századi prófétájának világát villantják fel. Nem történeti beszámoló, de történetileg létezı személyek mőködését és tanítását mutatja be. Az Illés személyéhez kapcsolódó mondák végsı formája feltehetıen a Kr.e században alakult ki. szómagyarázat: hosszú idı múltán, Illés, Ácháb, a Baálokat követtétek, Kármel, Baál négyszázötven prófétáját, Jezabel, késekkel vagdalták magukat, az Úr az Isten!, megölette ıket a szöveg értelmezése: Az Illés szimbolikus cselekedetérıl szóló részlet az úgynevezett Illés-ciklus alkotóeleme. A monda mőfajában megörökített esemény arra a történeti tényre emlékeztet, hogy a próféta a pogány hiedelmekkel szemben hitelesen és hatékonyan tett tanúságot az élı Istenrıl. A csodát tehát nem az áldozat elemésztésére leszálló tőzben kell látnunk, hanem Illés életében és elszánt hithirdetésében. Befejezés: Illés csodálatos hatékonysággal tett bizonyságot Jahvéról egy olyan világban, amely pogány istenekkel kacérkodott. Te hogyan teszel tanúságot a modern bálványokat (a pénzt, a kábítószert, a csillagjósok véleményét stb.) hajhászó világban? 6

7 2.b: A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák Témakör: Az ember mint erkölcsi lény az erkölcsös élet útmutatója: a törvény Tétel: A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák Fejtse ki a szexualitás jelentıségét a házasságban és mutassa be az egyház álláspontját a hatodik parancsolatról! (Ne paráználkodj!) Bevezetés: Nemiség, szexualitás Isten ajándéka Házasságban megélt szexualitás Isten akaratát szolgálja (szeretetük legmélyebb kifejezıje) Felelısség (önátadás, tisztelet, elfogadás) Biblia számos pozitív és negatív példát is hoz (M, J, Dávid és Betseba, Szodoma) Ne paráználkodj! Felebarátod házastársát ne kívánd! Az élet és az élet továbbadása is szent! Paráznaság fogalma: Isten akaratával ellentétes megélése a szexualitásnak Önkielégítés Szemérmetlenség Pornográfia Prostitúció értékelése az egyház Nemi erıszak tanítása szerint Homoszexualitás Paráznaság Fogamzásgátlás, születésszabályozás Befejezés: Testünk és lelkünk Isten ajándéka Felelısségünk önmagunk, társunk, embertársaink iránt 7

8 3. tétel 3.a: A zsidó húsvét Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a kezdetektıl a próféták aranykoráig Tétel: A zsidó húsvét Mutassa be a zsidó húsvéti szokásokat a Kivonulás könyvének (12,1-14) elbeszélése alapján, helyezze el a történetet az Egyiptomból történı kivonulás eseményeinek sorában, és értelmezze az egyes zsidó húsvéti cselekmények jelentését! Kiv 12,1-14: 1 Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: 2 "Ez a hónap legyen számotokra a kezdı hónap: ez legyen az év elsı hónapja. 3 Hirdesd ki Izrael egész közösségének: a hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként, egy bárányt házanként. 4 De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a személyek számának megfelelıen a szomszédos családdal együtt vegyen egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik. 5 Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy kecskét. 6 Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael közösségének egész gyülekezete a két este között vágja le. 7 Vegyenek a vérébıl és kenjenek belıle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára, amelyben elköltik. 8 A húsát - tőzön megsütve - még akkor éjszaka egyék meg. Kovásztalan kenyérrel és keserő salátával fogyasszák el. 9 Ne egyetek meg belıle semmit nyersen vagy vízben megfızve, hanem csak tőzön sütve, a fejével, a lábával és belsı részeivel együtt. 10 Semmit ne tegyetek el belıle másnap reggelre. Ami másnapra megmarad, azt tőzön égessétek el. 11 Így fogyasszátok: a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. 12 Én végigvonulok azon az éjszakán Egyiptomon, és megölök minden elsıszülöttet Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok, Egyiptom minden istene fölött, én, az Úr. 13 A vért használjátok annak a háznak a megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket. Titeket nem ér a megsemmisítı csapás, amellyel Egyiptomot megverem. 14 Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr ünnepét. Nemzedékrıl nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre." Bevezetés: A papi tradíció az egyiptomi szabadulás csapásának tetıpontja elé helyezi el a húsvéti bárány és a kovásztalan kenyér szertartását A húsvéti bárány elfogyasztása egy pásztorszertartás volt, hogy elnyerjék az istenek jóindulatát Szómagyarázat: Áron, a hónapok kezdete, a hónapnak a tizennegyedik napján, vágja le, vegyenek a vérébıl és kenjék be mindkét ajtófélfát, kovásztalan kenyérrel, keserő salátával, derekatokat övezzétek fel, az Úr Pászkája, megölök minden elsıszülöttet, emléknap 8

9 Isten nem diktálta le Mózesnek az ünnep szertartását; a zsidóság átértékelte, új jelentéssel ruházta fel az ünnepet; a húsvét eredetileg pásztorünnep volt; az ajtófélfák megkenése azt jelenti, hogy Jahve megkegyelmez az izraelita elsıszülötteknek; a keserő saláta a szolgaság jelképe; a kovásztalan kenyér és az útra kész öltözet a sietve távozás jelképe Befejezése: A keresztény ember a Jézus Krisztusban beteljesült húsvéti áldozat koránban él A zsidó húsvéti szertartás és a keresztény szentmise szoros kapcsolatban áll, hiszen Jézus Krisztus a húsvéti Bárány 9

10 3.b: Pio atya élete és munkássága Témakör: Az egyház történelme, mint üdvtörténet a Tridenti Zsinattól a II. Vatikáni zsinatig Tétel: Pio atya élete és munkásága Mutassa be Pio atya életét, munkásságát és karizmáját! Bevezetés: Francesco Forgione május 25-én született Pietrelcinában Gyermekkorában sokszor volt magányos; hallgatag és félénk természető ifjonc, aki már fiatalon is állandóan imádkozott, és keserves könnyekre fakadt, ha valaki a jelenlétében káromkodott 1902-ben a fiatal Francesco egész egyszerően elindult az apjával Morconéba, ahol felvételt kért az ottani kapucinus kolostorba Az ifjú kapucinus 23 éves volt, amikor pappá szentelték, és megkapta a Padre Pio nevet Pio atya azonban nem sokáig élvezhette szerzetesi szolgálatait - a háború kitörésekor, hadköteles lévén, kénytelen volt bevonulni a seregbe szeptember 20-án feltőntek rajta Krisztus sebei, stigmái. Keresztre feszítése azonban már augusztus 5-én megkezdıdött, amikor is kezein egyre csak növekvı szúró, égetı fájdalom jelentkezett Befejezés: Padre Pio példaadó módon vállalta a szenvedést - még idıs korában is éjszakákon át gyóntatta a lelkeket, pedig egészségi állapota egyre romlott, hogy végül már csak tolószékben tudott közlekedni szeptember 20-án csendesen megünnepelte sebei megjelenésének 50. évfordulóját, másnap asztmarohamot kapott és szeptember 22-én a hajnali órákban örökre lehunyta szemeit. Örökségül azonban ránk hagyta imacsoportjait, melyek hosszú idı óta terjednek világszerte, s Földünket behálózva töretlenül hirdetik a szeretetet 10

11 4. tétel 4.a: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében Témakör: Az ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Tétel: Isten egyetemes üdvözítı akarata Jónás könyvében Mutassa be Jónás próféta könyvébıl vett szövegrészek (Jón 1,1-15; 2,1-5.11; 3,1-4,11) átfogó értelmezése és szintetikus elemezése alapján Isten egyetemes üdvözítı akaratát, és hogy miként válik a Jónás próféta Isten üdvözítı akaratának eszközévé. Jón 1,1-15: 1 Az Úr szózatot intézett Jónáshoz, Amittai fiához: 2 "Kelj útra, menj el Ninivébe, a nagy városba! Hirdesd neki, hogy gonoszsága színem elé jutott." 3 Jónás el is indult, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr színe elıl. Lement Jaffába, és talált is egy hajót, amely Tarsisba készült. Megfizette az útiköltséget, és beszállt, hogy elmenjen velük Tarsisba az Úr színe elıl. 4 Az Úr azonban nagy szelet támasztott a tengeren. Hatalmas vihar támadt a tengeren. A hajó már-már összezúzódott. 5 A hajósok megrémültek, és isteneikhez imádkoztak. A hajó rakományát mind a tengerbe dobálták, csakhogy könnyítsenek rajta. Jónás lement a hajó aljába, és mélyen elaludt. 6 A hajóskapitány megszólította: "Miért alszol? Kelj fel, és imádkozz Istenhez! Talán megemlékezik rólunk, s nem kell elvesznünk!" 7 Majd így szóltak egymáshoz: "Vessünk sorsot, hogy megtudjuk, ki miatt ért bennünket ez a veszedelem!" Sorsot vetettek, és a sors Jónásra esett. 8 Erre megkérdezték tıle: "Kérünk, mondd el nekünk, miért tört ránk ez a szerencsétlenség? Mi a foglalkozásod, honnan jöttél, hol a hazád, melyik néphez tartozol?" 9 Így felelt: "Héber vagyok, az Urat, az egek Istenét tisztelem, aki a tengert és a földet teremtette." 10 Nagy félelem fogta el az embereket. Megkérdezték tıle: "Miért tetted ezt?" Az emberek ugyanis megtudták, hogy az Úr színe elıl menekül, mert elbeszélte nekik. 11 Aztán megkérdezték tıle: "Mit tegyünk veled, hogy a tenger lecsendesedjék?" Mert a tenger még mindig zúgott és háborgott. 12 Azt felelte nekik: "Fogjatok meg, és vessetek a tengerbe, akkor lecsendesedik a tenger. Tudom ugyanis, hogy miattam tört rátok ez a hatalmas vihar." 13 A férfiak evezni próbáltak, hogy visszatérjenek a szárazföldre, de nem sikerült, mert a tenger zúgott és háborgott. 14 Erre az Úrhoz kiáltottak: "Kérünk, Urunk, ne vesszünk el e miatt az ember miatt! Ne szálljon ránk igaz ember vére! Hisz te vagy az Úr, aki úgy tettél, amint neked tetszett!" 15 Aztán megfogták Jónást, és a tengerbe vetették. A tengernek azonnal megszőnt a háborgása. Jón 2,1-5.11: 1 Az Úr odarendelt egy nagy halat, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a hal gyomrában volt. 2 A hal gyomrában Jónás így imádkozott az Úrhoz: 3 Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és ı meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és ı meghallotta hangomat. 4 A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem. 5 Így szóltam: Elvetettél színed elıl. Bárcsak meglátnám még szent templomodat! 11 Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra. 11

12 Jón 3,1-4.11: 1 Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: 2 "Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!" 3 Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. 4 Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és hirdetni kezdte: "Még negyven nap, és Ninive elpusztul!" 5 Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. 6 Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ı is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. 7 Aztán a király és a fıemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: "Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. 8 Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. 9 Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!" 10 Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette ıket, és nem tette meg. 1 Jónáson nagy szomorúság vett erıt, és haragra gerjedt. 2 Így imádkozott az Úrhoz: "Ó Uram, vajon nem megmondtam-e ezt már akkor, amikor még otthon voltam? Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat. 3 Most azonban vedd el tılem az életemet, mert jobb nekem a halál, mint az élet." 4 Az Úr így felelt: "Azt hiszed, jogos a haragod?" 5 Jónás kiment a városból, és leült a várostól keletre. Csinált magának egy sátort, és annak árnyékában ülve figyelte, hogy mi fog történni a várossal. 6 Az Úr parancsára egy ricinusbokor nıtt Jónás fölé, árnyékot vetett a feje fölé, és megvédte a rosszulléttıl. Jónás nagyon megörült a ricinusnak. 7 Másnap hajnalban azonban az Úr egy férget rendelt oda. A féreg megrágta a ricinust, úgyhogy kiszáradt. 8 Amikor aztán fölkelt a nap, az Úr forró keleti szelet támasztott, s a nap is hevesen tőzött Jónásra. Olyan rosszul lett, hogy a halált kívánta magának: "Jobb nekem a halál, mint az élet!" 9 Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: "Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?" Azt felelte: "Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!" 10 Erre az Úr azt mondta: "Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnıtt, a másik éjjel elpusztult. 11 Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?" Bevezetés: A bibliai idézetek a hellén kor épületes irodalmának tükrében mutatják be, hogy Izrael népe milyen történelmi tapasztalatokat szerzett az emberiség üdvösségét munkáló Istenrıl Jónás könyve a Kr. e század környékén keletkezett, mőfaját tekintve prófétai novella szómagyarázat: Jónás; Ninive; Tarzis; Jaffa; az Úr nagy szelet támasztott; lement a hajó aljába; vessünk sorsot; mi a foglalkozásod?; vessétek a tengerbe; a tengernek azonnal megszőnt a háborgása; az Úr odarendelt egy nagy halat; három nap és három éjjel a hal gyomrában; az alvilág gyomrában; kivetette Jónást a szárazra; Ninive nagy város volt; három napba telt; még negyven nap; zsákruhát öltöttek; Ninive királyához; ember és állat; megbánta a rosszat, mivel fenyegette ıket; haragra gerjedt; jobb nekem a halál; ricinusbokor nıtt Jónás fölé ; azt hiszed, jogos a haragod?; én ne irgalmazzak?; nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között szövegmagyarázat: az elbeszélés sajátosságaiból (a vihar, a hal és a ricinusbokor csodája, Ninive méreteinek költıi bemutatása, stb.) látszik, hogy szerzıje nem krónikát ír, hanem Isten egyetemes üdvözítı szándékáról ad tanítást; Ninive a pogány világot képviseli, Jónás pedig az izraelita olvasót, akit arról kell meggyızni, hogy 12

13 Isten a pogányok iránt is jóságos, és üdvösséggel akarja megajándékozni ıket; a novella szerzıje arra buzdítja Izrael hellén korban élı népét, hogy szakítson faji, vallási elıítéleteivel, ismerje fel igazi küldetését: legyen hirdetıje a népek között a megtérésre hívó isteni szónak és irgalomnak; az igazi csoda az elbeszélésben tehát nem az, hogy Jónás megmenekül a hal gyomrából, de nem is a ricinusbokor növekedése és elszáradása, hanem Isten irgalmas szeretete, és annak felismerése, hogy ez az üdvözítı szeretet minden népre kiárad Befejezés: Jónás könyve Isten egyetemes üdvözítı akaratáról ad hírt: Jahve minden embert üdvözíteni akar, és ebben az isteni szándékban Izrael fiainak üdvösségközvetítı szerepe van; ezt a tanítást Pál apostol is megerısíti (vö.: 1Tim 2,4), de ı Izrael örökösét, a keresztény embert tartja üdvösségközvetítınek; meg kell próbálni azonosulni a ninivei embereket szánó Isten látásmódjával; amikor más vallású vagy látszólag vallástalanul élı emberekkel találkozunk, gondolnunk kell arra, hogy Isten ıket is üdvösségre hívta 13

14 4.b: Palesztina vallási helyzete Jézus korában Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége Tétel: Palesztina vallási helyzete Jézus korában Mutassa be Palesztina vallási helyzetét Jézus korában, különös figyelmet fordítva a zsidó valláson belül mőködı vallási csoportokra! Bevezetés: Palesztina Jézus korában a Római Birodalom részét képezi. Római provinciaként helytartó áll az élén. Palesztina politikai vezetıje a helytartó, de a nép vallási vezetıje a fıpap is nagy politikai befolyással bír A zsidó valláson belül különbözı csoportosulások fedezhetık fel: szadduceusok, farizeusok, esszénusok, qumráni közösség. Befejezés: A vallási irányítás a fıpapság kezében volt, de nagy befolyással bírtak a nép körében a farizeusok is, akik ellen Jézus mőködése során többször is felemeli a szavát 14

15 5. tétel 5.a: Jézus születése Szent Máté evangélista szerint Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése, tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus születése Szent Máté evangélista szerint Mutassa be, a Szent Máté evangélista (Mt 1,18-25) által leírt, Jézus születésének történetét, elemezze a meghatározó eseményeket, és mutassa be a születéstörténet fıszereplıit, megnevezve az ószövetségi Messiás-jövendölı próféciák ide tartozó szakaszait! Mt 1,18-25: 18 Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielıtt egybekeltek volna, kitőnt, hogy méhében fogant a Szentlélektıl. 19 József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta ıt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. 20 Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki, és így szólt:»józsef, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami ıbenne fogantatott, a Szentlélektıl van. 21 Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ı szabadítja meg népét bőneitıl.«22 Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: 23»Íme, a szőz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni.«ez azt jelenti: Velünk az Isten. 24 József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét, 25 de nem ismerte meg ıt, amíg az meg nem szülte a fiút; és a Jézus nevet adta neki. Bevezetés: A bibliai szövegek a gyermekségtörténet mőfaján belül a nemzetségtábla, a születésmeghirdetés és a gyermekkort bemutató epizód irodalmi formájában emlékeznek meg Jézus születésének üdvtörténeti jelentıségérıl. Az idézetek Máté evangéliumából származnak. Ezt a görög nyelven írt evangéliumot Kr.u. 80 és 90 között állították össze, valószínőleg Szíriában. Ismeretlen szerzıje a Jézusra vonatkozó szóbeli hagyomány mellett szemmel láthatóan felhasználta a korábbi eredető Márk-evangéliumot és Jézus mondásainak (gör. logion) győjteményét, amelyet feltehetıen Máté apostol szerkesztett egybe. Valószínőleg ez a magyarázata annak, hogy az evangélium írójának a 2. századtól kezdve az apostolt tekintették. szómagyarázat: el volt jegyezve, fogant a Szentlélektıl, József igaz ember lévén, az Úr angyala, álmában, ı szabadítja meg népét, a próféta által mondott, a szőz, nem ismerte meg szövegértelmezés: A Jézus születését meghirdetı szöveg értelmezésében problémát okozhat az a tény, hogy Máté és Lukács beszámolója lényegesen eltér egymástól. Ám ez a nehézség kiküszöbölhetı, ha figyelembe vesszük, hogy a részletet a születésmeghirdetés irodalmi mőfajában írták, és azt a keresztény felfogást tükrözi, amely 15

16 szerint Jézus az a gyermek, akirıl Izajás így jövendölt: Íme, a szőz fogan, és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogja hívni (Iz 7,14). Bár a leírás látszólag Máriáról és fia születésének körülményeirıl beszél, voltaképp a keresztényeknek azt a meggyızıdését hangsúlyozza, hogy Jézusban teljesedett be Izajás messiási jövendölése, mert ı valóban Emmánuel, azaz a velünk lévı Isten. A részlet szerzıje szemmel láthatóan feltételezi Mária biológiai szüzességét, de ezzel is azt akarja kiemelni, hogy Jézus fogantatásától kezdve az a gyermek, akiben késıbb felismerték az Isten Fiát. Az elbeszélés irodalmi szempontból ószövetségi mintákra (vö. Izsák: Ter 17, 15-22; Sámson: Bír 13, 2-5; Sámuel: 1Sám 1, 4-20), illetve olyan Úr angyalajelenések leírására támaszkodik, amelyek üdvtörténeti szempontból fontos személyek Isten általi kiválasztásáról szólnak (vö. Mózes: Kiv 3; Gedeon: Bír 6). Befejezés: A Jézus születésének meghirdetését tartalmazó bibliai részletbıl kiderül, hogy ı az Emmánuel, azaz a velünk lévı Isten. Amikor elhagyottnak és nagyon magányosnak érzed magad, gondolj arra, hogy Jézus mindig veled van! 16

17 5.b: Liturgikus jelképek Témakör: Az üdvtörténet legfıbb misztériumaira emlékeztetı liturgikus ünnepek és idıszakok dogmatikája Tétel: Liturgikus jelképek Fejtse ki a jelkép, szimbólum fogalmát, majd mutassa be a liturgiában elıforduló jelképeket! Keressen példát rájuk a Szentírásban és a liturgiában! Bevezetés: Jelkép, szimbólum fogalma, szerepe Keresztény vallásban rendkívül fontos szerep a láthatatlan valóságot teszik látható jelenlévıvé Isten láthatatlan kegyelmének jelenvalóvá tétele Mit szimbolizál? Hol fordul elı a Szentírásban? (1-1 példa) Hol szerepel a liturgiában? Víz Tőz Tömjén Gyertya Olaj Kenyér Bor Színek Befejezés: Krisztus szeretete ember hódolatának kapcsolódását teszik lehetıvé Fontos értelmezésük és ismeretük, mert így tölthetik be fontos szerepüket vallásos életünkben 17

18 6. tétel 6.a: Jézus tanítása az Isten országának polgáráról a nyolc boldogság Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus tanítása az Isten országának polgáráról a nyolc boldogság Röviden ismertesse Jézus korának vallási helyzetét, ismertesse a boldogmondások mőfaji sajátosságait, elemezze és értelmezze az Isten országának polgáráról szóló jézusi tanítást (Mt 5,1-12)! Reflektáljon arra, hogy a keresztény embernek milyen feladatai vannak Isten országa építésében, és hogyan tartozhat a boldogok közé! Mt 5,1-12: A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje győltek, 2 ı pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította ıket: 3 "Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. 4 Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják ıket. 5 Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 6 Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 7 Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 8 Boldogok a tiszta szívőek, mert meglátják az Istent. 9 Boldogok a békességben élık, mert Isten fiainak hívják majd ıket. 10 Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. 11 Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. 12 Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték elıttetek a prófétákat is. Bevezetés: Idıpont: Kr. u. 28/29 és 30/33 között Vallási csoportok: haszidok (jámborok, kegyesek), farizeusok, rabbik A boldogmondások mőfaji sajátosságai (paradox állítás és indoklás) szómagyarázat: hegy; lélekben szegények; akik sírnak; szelídek, föld; éhezik és szomjazzák az igazságot; irgalmasok; szívükben tiszták; békeszerzık; üldözést szenvednek az igazságért szövegértelmezés: Isten országa ebben a világban van, de nem e világból való; az isteni birodalom polgárai más értékrend szerint tájékozódnak, mint e világ fiai; az Isten országa mérhetetlenül felülmúlja a földi világ anyagi és szellemi értékeit; elnyerése érdekében akár üldözést is el kell viselni. Befejezés: Isten országa azokban az emberekben fedezhetı föl, akik hiszen Jézus Krisztus feltámadásában és tanítása szerint élnek. Jézus azokat mondja boldognak, akik Isten országa eljövetelét irgalmas és békét teremtı élettel segítik, s ha kell, még az üldözést is vállalják érte. A beteljesült Isten országa nem jutalom, hanem Isten ajándéka. 18

19 6.b: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma Témakör: Az ember mint erkölcsi lény az erkölcsös élet és útmutatója: a törvény Tétel: Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma Határozza meg az éthosz, az erkölcsös élet és az üdvtörténeti erkölcstan fogalmát! Bevezetés: A meghatározandó fogalmak felsorolása Az éthosz fogalma: a vallási értelemben vett lelki alkatból fakadó sors, isteni elgondolás. A személyünkre vonatkozó isteni álmot görög szóval éthosznak nevezzük. A kereszténység tanítja, hogy az embernek szabadon kell megvalósítania a vele kapcsolatos isteni elgondolást. Személyes üdvtörténetünk az egyetemes üdvtörténet része. Az erkölcsös élet: az ember akkor él erkölcsösen, ha személyes üdvtörténelmében fölfedezi, és szabadon megvalósítja az éthoszt. Amikor bőnt követ el, önmagát rombolja. Az éthosz a keresztény szóhasználatban a belsı ember (2 Kor 4, 16). Az éthosz folyamatos megvalósítása, a belsı ember kimővelése alkotja személyes üdvtörténetünket. Az erkölcsös élet célja: az Istennel való találkozás, azaz az emberi személy boldogságának elérése. Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma: a kinyilatkoztatáson alapuló és történetileg felismert erkölcsi szabályokat, útmutatásokat a kor (szituáció) követelményeire alkalmazó etika. Az ember szabad önmegvalósításának hatékony támasza. Befejezés: Élethelyzetek, szituációk felsorolása, amelyekben a keresztény embernek eligazítást adnak az erkölcsi útmutatások. (Férfi és nı kapcsolata, gyermekvállalás, hivatásválasztás, munkahelyi feladatok, a társadalmi élet különbözı területei, pl. a személy és a politika kapcsolata, gazdasági élet és szociális érzékenység stb.) 19

20 7. tétel 7.a: Jézus megváltó szenvedése és halála Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az elsı Pünkösd az egyház születése Tétel: Jézus megváltó szenvedése és halála Mutassa be a történelemtudomány fényében Jézus szenvedésének és halálának körülményeit, idıpontját! Elemezze és értelmezze a Jézus szenvedésérıl és haláláról szóló elbeszélést Máté evangéliuma alapján (Mt 27,27-66)! Reflektáljon arra, hogy Jézus szeretetbıl Isten Fiaként, az Atya akaratával azonosulva a mi megváltásunkért, örök boldogságunkért vállalta a szenvedést és a halált! Mt 27,27-66: 27 helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyőjtötték köré az egész helyırséget. 28 Megfosztották ruhájától, bíborszínő köntöst adtak rá. 29 Tövisbıl koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak elıtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya!" 30 Közben leköpdösték, fogták a nádat s verték a fejét. 31 Miután így csúfot őztek belıle, levették róla a palástot, s ráadták saját ruháját. Aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék. 32 Amint kifelé vonultak, találkoztak egy Simon nevő cirenei emberrel. Ezt kényszerítették, hogy vigye a keresztet. 33 Fölértek arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyák helye volt a neve. 34 Itt epével kevert bort adtak neki inni, de amikor megízlelte, nem akarta meginni. 35 Aztán keresztre feszítették, és sorsot vetve megosztoztak ruháján, 36 majd leheveredtek, és ırizték. 37 Feje fölé táblát tettek, amelyre elítélése okát írták: "Ez Jézus, a zsidók királya." 38 Vele együtt két gonosztevıt is keresztre feszítettek, az egyiket jobbról, a másikat balról. 39 Az arra menık káromolták, s fejüket csóválva 40 mondogatták: "Te, aki lebontod és harmadnapra fölépíted a templomot, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztrıl!" 41 Ugyanígy gúnyolódtak az írástudókkal és a vénekkel együtt a fıpapok is: 42 "Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le a keresztrıl, s akkor hiszünk neki. 43 Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok." 44 Ilyen módon gyalázták a vele együtt megfeszített gonosztevık is. 45 A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. 46 Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" 47 Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja." 48 Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátőzte egy nádszálra, és inni adott neki. 49 A többiek meg így beszéltek: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!" 50 Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. 51 Erre a templom függönye kettéhasadt, felülrıl egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, 52 sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. 53 Feltámadása után elıjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. 54 A százados és a többiek is, akik Jézust ırizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: "Ez valóban Isten Fia volt" - mondták. 55 Messzirıl több asszony figyelte, mi történik; olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. 56 Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja, és Zebedeus fiainak az anyja. 20

21 57 Amikor már estére járt az idı, jött egy József nevő jómódú arimateai ember, aki maga is Jézus tanítványa volt. 58 Bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják ki neki. 59 József levette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, 60 s sziklába vájt új sírboltjába helyezte. A sír bejáratához nagy követ hengerített, és elment. 61 Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak, leültek a sírral szemben. 62 Másnap, a készület napjának elmúltával a fıpapok és az írástudók egybegyőltek Pilátusnál és 63 figyelmeztették: "Uram, emlékszünk rá, hogy az a csaló még életében azt állította: Harmadnapra feltámadok. 64 Rendeld hát el, hogy harmadnapig ırizzék a sírt, nehogy odamenjenek tanítványai és ellopják, aztán híreszteljék a nép között: Feltámadt a halálból. Ez utóbbi csalás rosszabb lenne az elıbbinél." 65 "Legyen ırségetek - válaszolta Pilátus -, menjetek, ırizzétek, ahogy csak tudjátok!" 66 Erre elmentek, lepecsételték a követ, és ırséget állítottak a sírhoz. Bevezetés: Történelmi adatok Jézus halála idıpontjának meghatározásához Történelmi színhelyek A szenvedéstörténet mőfajának sajátosságai: a tér- és idıadatok nem krónikaszerőek, az eseményeket üdvtörténeti szempontból értelmezve mutatja be szómagyarázat: helytartóság; katonaköpeny; tövisekbıl korona; üdvözlégy, zsidók királya; aztán elvezették, hogy keresztre feszítsék; egy cirenei ember Simon ; vigye a keresztjét; Golgota; epével kevert bor; keresztre felfeszítették; sorsot vetve megosztoztak ruháján; amelyre elítélése okát írták; két rabló; az arra menık fejüket csóválva káromolták; azt mondta, Isten Fia vagyok; a hatodik órától a kilencedig óráig sötétség borult az egész földre; Éli, Éli, lamma szabaktáni; a templom függönye ketté szakadt; a föld megrendült; sok elhunyt szentnek teste feltámadt; százados; ez valóban Isten Fia volt; asszonyok; arimateai József; három nap múlva feltámadok; ırség a szöveg értelmezése: az evangélista apokaliptikus szimbólumokat használva értelmezi Jézus halálának eseményét. A szöveg hitvallás: Jézus elsısorban a kereszten bizonyult Isten Fiának. Befejezés: A keresztény ember hálás a megváltott létért Jézus önként vállalt szenvedése tanítja a keresztény embert saját szenvedésének elfogadására A megváltás révén a keresztény ember tevékeny részese kell hogy legyen az Isten országa kibontakozásának 21

22 7.b: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az elsı század végétıl a Trienti Zsinatig Tétel: Szent Benedek élete és a bencés rend alapítása Mutassa meg, hogyan hatott az evangélium ereje Szent Benedek életében és a bencések rendjében! Bevezetés: A szerzetes, szerzetesség fogalma Szent Benedek élete: 480 körül született, tanulmányok Rómában, Subiaco mellett vezeklı életforma Rendalapítási elképzelései: Monte Cassino (528) Regula: Ora et labora Befejezés: Bencések Magyarországon Szent Márton hegy (996), Pannonhalma között 22

23 8. tétel 8.a: Az isteni bátorítás jelei az üldözések idején és a kereszténységet üldözı hatalom szemléletmódjának változása Kr.u. 380-ban Témakör: Az egyház történelme mint üdvtörténet az elsı század végétıl a Trienti Zsinatig Tétel: Az isteni bátorítás jelei az üldözések idején és a kereszténységet üldözı hatalom szemléletmódjának változása Kr.u. 380-ban Az alábbi szövegbıl emelje ki azokat az elemeket, amelyek a rómaiak korai keresztény üldözésére utalnak és ismertesse a birodalom keresztényüldözı politikájának változását a tömeges üldözéstıl a thesszaloniki rendeletig! Uram, alapelvnek tekintem, hogy minden kétes ügyet eléd terjesszek Keresztények ügyében folytatott törvényszéki tárgyalásokon még sosem vettem részt; ezért nem is tudom mit és milyen mértékben büntessek vagy akár nyomoztassak Eddig azok ellen akiket a kereszténység vádjával terhelten idéztek ítélıszékem elé a következı módon jártam el. Megkérdeztem tılük keresztények-e. Azokat, akik keresztényeknek vallották magukat, másodszor és harmadszor is megkérdeztem, de büntetéssel fenyegettem meg ıket. Akik még ezután is kitartottak, azokat kivégeztettem. Mert meggyızıdésem, hogy függetlenül vallásuk tartalmától, makacsságukért és csökönyösségükért megérdemelték ezt a büntetést. Másokat, akik ugyanebben a tébolyban szenvedtek csak bőnösöknek bélyegeztem és Rómába szállítattam, mivel római polgárok voltak A jelentések szerint az a legnagyobb vétkük, vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos meghatározott napon hajnalhasadta elıtt összegyülekeznek és váltakozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére és esküvel kötelezik magukat nem ám valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el házasságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén nem tagadják meg; ennek végeztével pedig rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártatlan lakomájukat; ezt azonban abbahagyták, miután parancsodra betiltottam a titkos társaságukat. Éppen ezért annál szükségesebbnek tartottam, hogy két szolgálóleányból ezeket ık diakonisszáknak nevezik még kínvallatás árán is kivegyem az igazságot. Nem találtam bennük egyebet ostoba, határtalan babonaságnál. Ezért elnapoltam az ügy kivizsgálását és hozzád fordulok tanácsért, mert megoldásra méltónak találtam ezt a dolgot legfıképpen a vádlottak nagy tömege miatt; ugyanis mindenféle korú, mindenféle társadalmi osztálybeli emberek, férfiak és nık vegyest, igen sokan kerültek vád alá. Nem csak a városokban, hanem a falvakban és a tanyákon is elharapózott ennek a babonaságnak a ragálya; ezt azonban véleményem szerint meg lehet állítani és meg lehet szüntetni. Annyi már is bizonyos, hogy a hovatovább elnéptelenedı templomokat egyre többen látogatják és a szent ünnepeket hosszú szünet után újból megülik és mindenfelé megint kelendık az áldozati állatok, amelyekre csak eddig ritkán akadt vevı. Ebbıl is könnyő arra következtetni, hogy még rengeteg embert lehet a helyes útra téríteni, ha módot adunk nekik a megbánásra. (Ifj. Plinius levele a császárhoz a II. század elejérıl) 23

24 Bevezetés: Kortörténeti háttér: Róma, jellemzése röviden (császár, helytartó, viszonyaik) Az elsı megtérık tömeges megtérések az alsóbb népréteg, kitaszítottak, periférián élık körében Tömeg Pax Romana, császár kultusz, államvallás, zsidó fıtanács Elızmények Péter pünkösdi beszéde tömeges megtérések Körvonalazódnak a feladatok Kialakul a hierarchia Apostoli egyház fogalma, tevékenysége röviden Összeütközés a zsidókkal fıtanáccsal: tömeges áttérés; Szakadár, zsidó szekta; Péter, János a fıtanács elıtt; apostolok a fıtanács elıtt; István diakónus halála; Jakab halála; Péter; kiátkozás a Zsinagógából; kis gyülekezeteket, tanítókat, apostolokat célozza a zsidó üldözés Összeütközés a rómaiakkal Szómagyarázat: törvényszéki tárgyalás; büntetéssel fenyegettem meg; függetlenül vallásuk tartalmától; nem lopnak, nem rabolnak ; titkos társaság; diakonisszák; kínvallatás; vádlottak nagy tömege; mindenféle társadalmi osztálybeli emberek; helyes útra téríteni Szövegértelmezés: Tömeg mindig veszélynek tekinti a demagóg vezetés Kezdetben türelmet tanúsít 1-1 személy üldözése késıbb tömeges üldözés Politeizmus monoteizmus Államvallás császár személye elleni támadás (Az ellenzık a keresztényeket támogatják) Tudatlan tömeg (kannibálok, fajtalanok, járványok, háborúk miattuk vannak) A tömeges üldözések: Keresztényüldözı császárok (Nero, Domitianus, Traianus, Marcus Aurelius, Decius, Valerius, Diocletianus) Áldozatok: Mártír, Vértanú: Szt. Ignác, Szt. Tarzícius, Szt. Ágnes, Szt, Sebestyén Jn16,33b A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyıztem a világot! Milánói vallástürelmi rendelet Kr.u. 313 Nagy Konstantin - álom Milviusi csata Rendelet következménye a birodalomban Hatása (címek, javak visszaadása, vasárnap, templomépítés, ünnepek, keresztség) Szent Ilona Jeruzsálemi kutatások Theszaloniki rendelet Kr.u Hatása pozitív és negatív értékelése Cezaropapizmus fogalma Befejezés: A mondat értelmezése: A meghajlott nádat nem törte meg, a pislákoló mécsbelet nem oltotta ki. 24

25 8.b: Jézus feltámadásának igazolhatósága Témakör: Krisztus misztériuma: Jézus születése és gyermekkora, személye, küldetése és tanítása, a Messiás közössége Tétel: Jézus feltámadásának igazolhatósága Mutassa be, hogy Krisztus valóban meghalt, majd ezt követıen beszéljen a feltámadás tényérıl, és igazolhatóságáról, felhasználva a János evangélium tanúságtételét. Beszéljen arról, hogy mit jelent számunkra Krisztus feltámadása. Bevezetés: Kr. a megtestesült második isteni személy, az Istenember, akinek küldetése a megváltás és az emberek üdvözítése volt. Kr. hőséges volt az Atyához engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. (Fil 2,8.) Az evangéliumok tanúságtétele egyértelmően tanítja, hogy valóban meghalt. (Jn 19,31-37; Mt 28,45-50) Feltámadásának örömhíre (Jn 20,1-10; Lk 24, 1-12) A feltámadás a keresztény hit lényege (1Kor 15,3-5) Igazolható-e a feltámadás? Nem voltak szemtanúk. Nincs leírás arról, hogy hogyan ment végbe a feltámadás. Jelei: Az üres sír Jézus teste nincs ott. A leplek és az összehajtogatott kendı Jn 20, 1-10: János látva a sír állapotát, mely nem lehet emberi tevékenység eredménye, hisz az Úr feltámadásában. Jézus megjelenik tanítványainak: Nem érzéki csalódás, mert érintik ıt velük étkezik Emberként támadt fel Találkozások a Feltámadottal történelmi tapasztalat húsvéti hit. Ezt hirdetik és errıl tesznek tanúságot az életük feláldozásának árán is. Befejezés Krisztus feltámadás nem jelentette a földi életbe való visszatérést. Átlépett az idı és a tér korlátain. (Megjelenéseikor zárt ajtón megy be az apostolokhoz.) A feltámadás az Úr isteni mivoltának igazolása, illetve a mi jövendı feltámadásunk kezdete és forrása. 25

26 9. tétel 9.a: A messiási csodák - a kenyérszaporítás (Mk 6,30-44) csodája Témakör: Krisztus misztériuma: a messiási csodák, a Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása, az elsı Pünkösd az egyház születése Tétel: A messiási csodák - a kenyérszaporítás (Mk 6,30-44) csodája A kenyérszaporítás csodáját elemezve (Mk 6,30 44) ismertesse a csoda fogalmát, az ókori csodákat, majd jellemezze Jézus csodáit, mutassa meg azok tanításait az adott korban és ma! Mk 6,30-44: 30 Az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak róla, mi mindent tettek és tanítottak 31 İ pedig így szólt hozzájuk: "Gyertek velem külön valamilyen csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!" Mert annyian felkeresték ıket, hogy még evésre sem maradt idejük. 32 Bárkába szálltak tehát, és elvonultak egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. 33 De sokan látták, amikor elindultak, és kitalálták szándékukat. Erre a városokból mindenünnen gyalog odasiettek, és megelızték ıket. 34 Amikor kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Sok mindenre kezdte ıket tanítani. 35 Már késıre járt az idı, tanítványai azért odamentek és szóltak neki: "A vidék elhagyatott, s már késı van. 36 Bocsásd el ıket, hogy elmehessenek a környék tanyáira és falvaiba ennivalót venni." 37 İ azonban így válaszolt: "Ti adjatok nekik enni!" Azok ezt felelték: "Talán elmenjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adjunk nekik?" 38 Erre megkérdezte: "Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!" Megtudták és jelentették: "Öt, és két halunk." 39 Erre meghagyta nekik, hogy csoportokban telepítsenek le mindenkit a zöld gyepre. 40 Le is telepedtek, százas és ötvenes csoportokban. 41 Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Megtörte a kenyeret, s odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. A két halat is szétosztotta. 42 Mindenki evett és jól is lakott. 43 A maradék kenyérbıl és halból tizenkét kosarat szedtek tele. 44 A kenyérbıl csak férfiak ötezren ettek. Bevezetés: Csoda fogalma Csodák az ókorban (mágia, jóslat) Ószövetségi csodák Jahve teszi a csodát, egyetlenségét, világfelettiségét, transzcendenciáját mutatja be az izraelitáknak (monoteizmusra nevelésnél hangsúlyos), közösség szempontjából fontos csodák (Exodus) Jézus csodáinak jellemzése: Csodáival nyeri meg kortársait tanítására Istenségét támasztja alá Mozgósítanak, új rendbe kell rendezni az életüket Értelmezi a csodákat Isten uralmának jeleiként értelmezi Elıízei annak, ami az Isten Országát jellemzi, részbeni megtapasztalása annak 26

27 Reményt ad, a nyomorultaknak is Csodák mőfaji jellemzıi: Felépítés: bevezetés (kiind. hely, körülmény) elıterjesztés (feszültség, szenvedı bem.) csodatétel (központim rész, gyógyulás, bizalom) befejezés (hatás, értelm.) Visszatérı motívumok Fajtáinak bemutatása példákkal: Gyógyulástörténetek; feltámasztás; mentı csodák; ördögőzés; ajándékozó csodák; szabály csodák A kenyérszaporítás csodája: Szómagyarázat: Amikor kiszállt, megszánta ıket, mint a pásztor nélküli juhok, sivár ez a hely; adjatok ti nekik enni; 200 dénárért; 5 db árpakenyér és 2 hal; telepítsék le mindnyájukat csoportokban; a zöld füvön; százával, ötvenével; föltekintett az égre, áldást mondott és megtörte a kenyeret, odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; 12 kosarat töltöttek meg; ötezren voltak csak férfiak Szövegértelmezés: Mőfaja: ajándékozó csoda. Mondanivalója: Jézussal elérkezett a messiási kor, Izajás próféta szerint az Izraelt jelképezı Sion hegyén Isten lakomát rendez majd minden nép számára. Jézussal elérkezett a lakoma idıszaka. Az igazi csoda tehát nem a fizikai táplálék megszaporítása, hanem a messiási kor ajándéka, ennek csupán jele a Jézussal való asztalközösség és a fizikai jóllakottság. Hangulata utal a Jézussal elköltött örvendezı hangulatú étkezésekre, melyeken a legkülönfélébb társadalmi rétegekhez tartozó emberek társaságában vett részt azért, hogy ezzel is érzékletessé tegye az üdvösség idejének boldogságát. Csodák tanítása: Reményt ad; felhívja a figyelmet a kirekesztettekkel kapcsolatban; nık segítése; ördögőzés a gonoszt itt a földön is le lehet gyızni; Isten számára az egész ember fontos, testének-lelkének egészsége Befejezés: Goethe: A csoda a hit édes gyermeke, Hogyan értékeljük a csodákat mi? Az üzenetet hallom én jól, csakhogy hiányzik a hit belılem. Csodák ma apró dolgokban is 27