T a n t e r v. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák B típusú programcsomag évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "T a n t e r v. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák B típusú programcsomag. 1-8. évfolyam"

Átírás

1 T a n t e r v Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák B típusú programcsomag 1-8. évfolyam 1

2 Tartalomjegyzék Általános tudnivalók A fejlesztés célrendszere A programcsomagok A programcsomagok tematikája A B típusú programcsomagról röviden A modulok Módszerek, tanulásszervezési eljárások Értékelés A programfejlesztés és a Nemzeti Alaptanterv kapcsolata Az iskolai alkalmazás szempontjai Kedvezı tárgyi és pedagógiai környezet 2. oldal 4. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal 10. oldal 13. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal A sajátos nevelési igényő gyermekek és a szociális kompetenciák fejlesztése 18. oldal Az egyes évfolyamok órakeretei A modulok évfolyamonként 28. oldal 28. oldal 2

3 Általános tudnivalók A szociális kompetenciák A szociális kompetenciákhoz sorolunk minden olyan társas kompetenciát amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkezı egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élı, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkezı, tudatosan együttmőködı egyénekbıl álló közösség (társadalom) maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes idıben reagálni a változásokra (adaptív) és mőködése fenntartható (azaz nem éli fel saját erıforrásait). Az adaptivitás és a fenntarthatóság fogalmán keresztül lesznek részei a szociális kompetenciaterületnek az életvitellel és a környezettudatossággal kapcsolatos kompetenciák. A szociális kompetencia két alapvetı elembıl áll: 1. az ember belsı harmóniája és bizalma abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, valamint arra hatást gyakorolni; 2. olyan attitőd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti. Melyek a fejlesztendı szociális kompetenciák? A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idı alatt, lassan kialakuló attitődökbıl és képességekbıl épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti ıket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerısödésükhöz. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható. A szociális kompetenciák öt nagy kompetenciacsoportra bonthatók, és ezeken belül határozhatók meg a pedagógiai munka során fejleszthetı konkrét kompetenciák. Az így kialakult ún. kompetenciaháló a következı: I. Önismerettel összefüggı kompetenciák Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos azonosítása Önállóság, autonómia Identitás, hitelesség II. Önszabályozás Érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tőrés, kitartás Felelısségvállalás Törıdés, tekintet másokra Tolerancia: nyitottság, véleményelfogadás, bizalom 3

4 III. Énhatékonyság-érzés Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belsı kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik) IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek Információkezelés: információgyőjtés, információk rendszerezése, információfeldolgozás Problémakezelés: problémaazonosítás, reális célkitőzés, problémamegoldás Kritikai gondolkodás Szabályalkotás, szabálykövetés Kreativitás: nyitottság, rugalmasság V. Társas kompetenciák Empátia Kommunikációs készségek: véleményalkotás, vitakészség Együttmőködés Konfliktuskezelés Segítségkérés Visszautasítás Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezıkészség. A fejlesztés célrendszere Az Én dimenziója - belsı kontrollt létrehozó érték- és motivációrendszer, erkölcsi fejlettség; - hiteles magatartás kialakítása (a kommunikációs csatornák, a verbális és non-verbális üzenetküldés összhangja); - reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság; - reális igényszint kialakítása, a kudarctőrés és a siker kezelésének képessége; - kitartás, kellı akarati mőködés a döntéshozatal és a felelısségvállalás képessége. Társas dimenzió - decentrálás, a másik szempontjainak figyelembevétele; - konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció; - együttmőködési készség, - konfliktuskezelési készség, - szervezıkészség, 4

5 - empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás és a megértés képessége; - tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözıségének elfogadása; - a különbözı társas szerepek megélése és alakítása; - szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés. Kognitív dimenzió - problémamegoldó gondolkodás, - a véleményalkotás képessége, vitakészség; - kreatív jegyek erısítése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság; - nyitottság és kíváncsiság, sokrétő érdeklıdés. A programcsomagok a) Mőveltségterülethez kötıdı A típusú programcsomagok b) Kereszttantervi B típusú programcsomagok c) Tanórán kívüli C típusú programcsomagok A programcsomagok kiemelt fejlesztési területei: A programcsomag típusa, fejlesztés fókusza Mőveltségterülethez kötıdı AB kevert típusú programcsomagok A tágabb világgal (természet és Társadalom) való harmonikus kapcsolatot erısítı csomagok Fókuszban a képesség- és készségformálás, a kognitív dimenzió fejlesztése Kereszttantervhez kötıdı B típusú programcsomagok A szőkebb környezettel harmonikus kapcsolatot erısítı csomagok Alapfok Én és a világ (Ember és környezete) - környezettudatos magatartás - kritikai gondolkodás - az emberiség értékeinek védelme - a biztonságos életvitel kialakítása - felelısségtudat Én és a másik (Az együttmőködés fejlesztése) - baráti magatartás - hitelesség - empátia - kooperativitás - autonómia és elfogadás Középfok Polgár a demokráciában (Civil szerepek) - szabad véleményalkotás - döntési képesség - felelısségtudat - vitakészség - társadalmi részvétel - szociális érzékenység - problémamegoldó képesség - konfliktuskezelı képesség Felnıtt szerepek (Felkészülés a felnıtt élet szerepeire) - tudatosság a kapcsolatokban - barátságra és a szerelemre való képesség 5

6 - nemi szerepek - szülıi, családi szerepek Fókuszban a képesség és készség Formálás, a társas dimenzió, mint közvetlen környezet fejlesztése - harmonikus viszony a nemzedékekhez, korosztályokhoz - munkatársi szerepek - átmenetek Extracurricurális C típusú programcsomagok A szociális kompetencia alapját képezı személyes kompetenciát erısítı csomagok Fókuszban az attitődformálás és az Én dimenziója Az Én dimenziója (Önállóság, önbizalom, kreativitás) - önállóság - önbizalom, pozitív énkép - belsı harmóniára való képesség - a fejlıdés igénye - önértékelés - alkotókedv - kreativitás Toleranciára nevelés (A másik és én) - önelfogadás - nyitottság - elıítéletek csökkentése - szorongás felismerése és csökkentése - kíváncsiság - rugalmasság - mások elfogadása. A programcsomagok tematikája Az alapfok (1-6. évfolyam) vázlatos tematikája Környezetünk (élı és élettelen természet, környezetvédelem, energia, földrajzi környezetünk, erdei iskola, lakóhelyünk) Testünk (testünk és életmőködésein, egészség, étkezés, mozgás, szervezetünk változásai) Személyiségünk (jeleink, tükör, bizalom, önismeret, önbizalom, felelısségvállalás, tanulás, pályaválasztás) Tér (közösségi és személyes terek, lakótér, játéktér) Társadalom (a társadalom és gazdaság mőködése, közösség, média, fogyasztó szokások) Kommunikáció (nyilvános kiállás, jeleink) Kapcsolatok (barátságok, együttlét, konfliktusok, társismeret, elıítéletek, otthon, játékaink) Kultúra (ünnepek, versek, motívumok, jelképek, népmesék, teremtésmítoszok, szokások, hagyományok) A középfok (7-12. évfolyam) legfontosabb témái Identitás (önismeret, család, barátság, hagyomány, magyarságtudat, hazafiság, Európa) 6

7 Kapcsolatok (együttmőködés, szolidaritás, segítségnyújtás, tolerancia) Demokrácia (társadalmi részvétel, önkormányzás, érdekérvényesítés, szabályalkotás, véleménynyilvánítás) Társadalom (politika, állam, hatalom, iskola, kisebbségek, szegénység-gazdagság, esélyegyenlıség, civil szervezetek, gazdaság) Konfliktusok (verseny, értékek ütközése, elıítélet, diszkrimináció, rasszizmus, katasztrófák, az agresszió formái, háború, terrorizmus) Életmód ( az élet minısége, érzelmek, szabadság, egészség, mővészetek, ünnepek, munka, sport, játék) Világkép (hit, vallás, tudomány, idı, jövı) Kultúra (a kultúrák sokfélesége, szubkultúrák, generációk, népcsoportok) Társadalmi nyilvánosság (média, tömegkommunikáció, sajtó, propaganda, közvélemény, manipuláció) Erkölcs, jog (szabályok, normák, törvények, lelkiismeret, döntés) Globalizáció (internet, világgazdaság, ökológia, fenntartható fejlıdés, világproblémák, nemzetközi szervezetek) Környezet (lakókörnyezet, természeti környezet, környezetvédelem) Példamutató személyiségek Iskolánkban a B típusú programcsomag kerül(t) bevezetésre; szeptemberétıl a 7. évfolyamon, a es tanévtıl kezdıdıen 1-8. évfolyamon. A B típusú programcsomagról röviden 1-6. évfolyam: Én és a másik A B1 programcsomag a hangsúlyt a társas kompetenciákra helyezi. A gyerekek itt tanulják meg az együttmőködés szabályait, tehát olyan dolgok kerülnek elıtérbe, mint az empátia, tolerancia, egymás iránti figyelem, konfliktusok kezelése, önállóság és szolidaritás. A foglalkozástervek itt is tanórákhoz készültek, de egyszerre több tantárgyhoz kapcsolódhatnak, ezért a B -t nevezik kereszttantervi programcsomagnak is. Célja. A tevékenységek elsıdleges célja a szociális kompetencia fejlesztése. Értelmezésünk szerint az iskolai tanulás egyben a szociális kompetencia-fejlesztés terepe, eszköze, míg a szociális kompetenciafejlesztés egyben a sikeres tanulás közege és eszköze két egymást támogató folyamat. A szociális kompetencia fejlesztésében a programcsomag részben az életkori sajátosságok, részben az alkalmazott módszertan lehetıségeinek figyelembevételével az alábbi részkompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: önismerettel összefüggı kompetenciák: önállóság, autonómia önszabályozás: felelısségvállalás, törıdés, tekintet másokra énhatékonyság-érzés: konstruktív self-érzékelés egészséges önbizalom, belsı kontroll a szociális kompetenciához szükséges kognitív készségek: problémakezelés (problémaazonosítás, problémamegoldás), szabályalkotás, szabálykövetés, kreativitás társas kompetenciák: kommunikációs készségek (véleményalkotás, vitakészség), együttmőködés, segítségkérés. A fejlesztés fókuszában az együttmőködés áll, a kompetenciafejlesztés egyes rész-kompetenciáinak fejlesztése az együttmőködı tevékenységek során valósulhat meg. 7

8 Témái. Minden évfolyam témái lazábban vagy szorosabban egy-egy tematikus csomópont köré rendezıdnek. Elsı osztályban az együttlét, másodikban az együttlét-bizalomelfogadás, a harmadikban a közösség, a negyedikben a barátság, ötödikben a konfliktus és hatodikban a nyilvános kiállás és önbizalom a tematikus csomópontok. A közös tevékenységek során a gyerekek újra és újra olyan kommunikációs helyzetekbe kerülnek, amelyekben a legegyszerőbb társas érintkezési formák gyakorlásától (üdvözlés, kérés, segítségkérés stb.) a személyes élmények megosztásán keresztül a metakommunikáció felismeréséig jutnak el. Gyakorolhatják az eredményes kommunikációt konfliktushelyzetekben, és visszatérıen közösségi helyzetekben és szerepekben (szerepeink a családban, iskolában, barátok között, arcaink sokfélesége, viszonyaink másokhoz). Az alsóbb évfolyamokon a szociális kompetencia fejlıdése elsısorban az együttmőködési formák gyakorlásában, és a rejtetten beáramló élmények révén, közvetett módon jön létre; a tudatos szembesülés, mérlegelés, általában a tudatos viszonyulás itt még korai feladat lenne a gyerekek számára, nincs összhangban a 6-8 évesek életkori sajátosságaival. Az ötödik-hatodik osztályosok programjában az együttmőködés mellett már mód nyílik a problémák tudatosítására, a diákok álláspontjának tudatos kimunkálására, megjelenítésére is. Módszerei. Az eszköztár, ami ezt a komplex fejlesztést segíti, a kooperatív tanulás módszertana. A kooperatív, vagyis együttmőködı tanulás a gyerekek természetes együttmőködési hajlandóságára, egymás iránti érdeklıdésére épít, az ebben rejlı erıt használja és irányítja. Célja egyrészt, hogy a gyerekek megerısítsék és fejlesszék mindazokat a képességeiket, amelyek személyes céljaik megvalósításában, valamint szociális kapcsolataikban egyaránt sikeressé tehetik ıket, másrészt az együttmőködést megalapozó értékek tudatosan vállalt, pozitív értékké váljanak számukra. A kooperatív tanulás tudatosan megtervezett folyamat, ez azonban a gyerekek számára nem feltétlenül vehetı észre, ık elsısorban a közös tevékenységben rejlı örömöt élik át ilyenkor, a felfedezés örömét, a közös és a személyes sikert, a felnıtt támogatás okozta jó érzést. A csoportmunkában lehetıség nyílik sokféle spontaneitás, személyes képesség, kreativitás megnyilvánulására, megvalósítására, a társakkal és a tanárral folytatott párbeszéd pedig rendszeres pozitív (ösztönzı) visszacsatolást nyújt. A jól szervezett csoportmunka állandó, közvetlen tevékenységet jelent, amely különösen a 6-8 évesek elemi igénye; egyúttal biztosítja kommunikáció egymás számára elfogadható formáinak kimunkálását. A programcsomagok moduljai ennek megvalósításához nyújtanak modelleket. A modulokban a legegyszerőbb, szabályozott együttmőködéstıl az egyre kevésbé szabályozott komplex együttmőködési formákig minden megtalálható, a tapasztalatok szerint alkalmazásuk egyszerre felszabadító és önfegyelmet erısítı. Az alsóbb évfolyamok programcsomagjaiban a legegyszerőbb együttmőködési formákkal élünk a leggyakrabban, ahol a szabálytartás nehézségeit kreatív, örömöt okozó feladatok segítségével enyhítjük, erre épülnek rá évrıl évre a bonyolultabb munkaformák, amelyek már feltételezik az egyszerő együttmőködés készséggé válását. Nagy súlyt fektettünk az élményszerőségre is, ami a személyes tevékenységben, a játékban, a közös problémamegoldásban és a felnıttıl hallott mese átélésében egyaránt megjelenik. Az ajánlott tevékenységek és tartalmak összhangban vannak az adott évfolyamokon szokásos tantervi tartalmakkal. Változatos iskolai történeteket dolgozunk fel például megjelennek a modulokban olyan mesék, amelyek több generációnak voltak már kedves olvasmányai (vagy például életre szóló bábszínházi élménye), mint a Macóka meséi, a Misi Mókus, Lázár Ervin meséi, vagy a gyermekirodalom olyan maradandó értékei, mint Alekszej Tolsztoj répameséje vagy Andersen meséje a rút kiskacsáról, a negyedik évfolyam moduljaiban pedig a Harry Potter sorozat elsı kötetének részletei. A modulok kereszttanterviek, ez különösen az iskolázás elsı négy évében szinte magától értetıdı volt az eddigi tanítási gyakorlatban is: az alkotás, az írás-olvasás-szövegértés, a gondolkodás és a számolás különbözı hangsúllyal ugyan, de egyidejőleg megjelenik a modulokban. 8

9 Az ötödik-hatodik évfolyam moduljai a hagyományos tantárgyi szempontok szerint jobban elkülönülnek egymástól bennük szokatlan tartalmak is megjelennek. Ilyenek elsısorban a Harry Potter sorozat egy-egy kötetét feldolgozó modulok, amelyekben a gyerekek számára izgalmas és motiváló, de az iskolai oktatásból eddig hiányzó irodalmi élmény alapján vizsgálnak meg olyan kérdéseket, mint például az önmagunkról és a másikról alkotott kép, egymás ki nem mondott gondolatainak megértése, konfliktusaink forrása vagy a konfliktusok megoldási lehetıségei. Iskolai felhasználása. A programcsomag évfolyamonként 30 tanórányi idıre ad programot. A tanóra, mint idıegység a jelenlegi iskolai idıbeosztást veszi alapul, de az egyes modulok legtöbbször egy tanóránál hosszabb idıt vesznek igénybe általában két, néha három órát. A sikeres megvalósításhoz, ahhoz, hogy a gyerekek folyamatként éljék át azt, ami egy-egy modul keretei között velük, általuk történik, fontos, hogy a modulokat csak egy-egy óraközi szünet erejéig szakítsuk meg évfolyam (iskolánkban 7-8. évfolyamon): Felkészülés a felnıtt élet szerepeire A B2 kereszttantervi programcsomag a családban élı gyerek és felnıtt, a közéleti ember, a munkát végzı, egészségesen élı, önmagáért és másokért felelısséget viselı ember kompetenciáit fejleszti elsısorban. Szükség van erre, hiszen a felnıtt világban számos szerepünk van, amelyek mindegyikében helyt kell állnunk, méghozzá jól, ezt pedig a gyerekkorban kezdıdı begyakorlás nagy mértékben elısegíti Célja. A fejlesztendı szociális kompetenciák között nagy hangsúlyt fektetünk azon képességek és készségek fejlesztésére, amelyek képessé teszik majd az iskolából kikerülı fiatalokat arra, hogy öntudatos, felelısségteljes, végiggondolt döntéseket meghozni tudó, folyamatos megújulásra motivált és alkalmas, egészséges személyiségő felnıttekké váljanak. Ezért az alábbi kompetenciákat kívántuk különösképpen fejleszteni: önismerettel összefüggı kompetenciák, mint pl. az érzelmek tudatossága, identitás, hitelesség, az önszabályozás, mint pl. a felelısségvállalás, az énhatékonyság, mint pl. a pozitív önértékelés és a konstruktív selfkezelés, a szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek, mint pl. a problémakezelés, szabályalkotás, valamint a társas kompetenciák, mint pl. az empátia, konfliktuskezelés és az együttmőködés. Témái. Ez a részterület sokoldalúan kívánja a fiatalok elé tárni a felnıtt szerepek tárházát család, barátság, szerelem, párkapcsolat, alkotó, irányító, döntéshozó ember, munkatárs stb. ugyanakkor pozitív mintákat próbál megjeleníteni, és segíteni kíván a számtalan szerep között való eligazodásban, az idıtálló értékek felismerésében. Elsısorban nem a direkt ismeretátadásra vagy nevelésre épít, hanem változatos példákon, tevékenységeken keresztül próbál alternatívákat kínálni. Nem törekszik a teljességre sem, hanem inkább különbözı módszerek, technikák rendszeres alkalmazásával igyekszik fejleszteni a kompetenciákat és az attitődöket. Hiszünk abban, hogy eljött az idı, amikor az iskoláknak le kellene bontaniuk a merev belsı korlátokat, és rugalmasabban koncentrálhatnak az iskolanevelési funkcióira is. Ezt csak hiteles, példamutatásra alkalmas tanárokkal és olyan elfogadó, bizalommal teli környezetben lehet, ahol az emberi értékek, készségek és attitődök legalább olyan fontosak, mint a tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretátadás. A hatékony kompetenciafejlesztés megvalósítása személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó pedagógiai módszerekkel lehetséges. Ebben a programban a direkt nevelés kifejezetten kerülendı, hiszen nem ismereteteket sulykolni akar a pedagógus, hanem egy jól körülhatárolt fejlesztı munkát támogatni az értékek hatékony képviseletének érdekében. 9

10 Módszerek. Speciális módszerek rendelendık ehhez a célkitőzéshez, úgymint a kooperatív tanulásszervezés, a projektmódszer, a szerepjáték és drámapedagógia stb. A módszerek természetébıl fakadóan a foglalkozások jelentıs része az interdiszciplinaritás elvére épül, amennyiben egy egységen belül többféle tudásra, információszerzésre és feldolgozásra, valamint készségfejlesztésre van szükség. Mindez természetszerőleg megköveteli, hogy a tanárok ne elszigeteltségben, hanem csapatmunkában dolgozzanak a programalkotástól a kivitelezésig, tehát ajánlatos olyan belsı mőhelyeket létrehozni, amelyek a tanárok folyamatos konzultációját és együttmőködését támogatják. Fontos szemléletbeli szempont az is, hogy a kompetenciafejlesztés során nem csak a diákok tanulnak és gyarapodnak, hanem a velük foglalkozó tanárok is. Szerencsés lenne, ha a tanárok ezt az újnak ható feladatrendszert nem újabb tehernek, hanem a saját szakmai fejlıdésük természetes részének tekinthetnék. Ehhez szükség van az iskola teljes vertikumának aktív támogatására (iskolaigazgató, kollégák, kiszolgáló személyzet), valamint a szülık elvi és gyakorlati bevonására. Ennek módozatait ki-ki a maga közegére vonatkozóan tudja végiggondolni és lehetıleg megvalósítani. A fentiekbıl kiindulva meggyızıdésünk, hogy csak olyan pedagógus tudja hatékonyan vezetni a Felkészítés a felnıtt szerepekre programcsomagban leírt tevékenységeket, aki maga is tisztában van a mai kor kihívásaival, és szakmailag jól felkészült. A témák feldolgozásában kis szerepe lesz az ún. ismeretátadásnak, ehelyett a tanár a tanulói tevékenységeket sokkal inkább segítı, facilitáló személyként kíséri. Az ô szerepe az, hogy irányítsa a diákok munkáját, együttmőködését, hitelesen közvetítsen univerzális értékeket, de semmiképpen se erıszakolja rá a tanítványaira saját értékeit, meggyızıdését. Szükség van a tanár részérıl a lényeglátásra, sokoldalú tájékozottságra és némi jártasságra a kooperatív tanulási stratégiák alkalmazása terén. Függetlenül attól, hogy az adott modul osztályfınöki vagy társadalomismeret órán, matematika- vagy biológiaórán, netán tanórán kívül valósul meg, egyaránt szükséges a pedagógus részérıl a holisztikus szemlélet, empatikus és kooperatív attitüd kifejezése, képviselete. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a pedagógusok mindannyian, mint gyakorló felnıttek, pusztán a mindennapi megnyilvánulásaikon keresztül is szerepmodellek lehetnek tanítványaik számára. Nem beszélve az ún. rejtett tanterv érvényesülésérıl a pedagógiai munkában, ami minden mőködı iskolában megvalósul, akár tisztában vannak vele az ott tanító tanárok, akár nem. Azt szeretnénk elérni, hogy a tanári közösségek vagy csoportok minél tudatosabban alakítsák helyi programjaikat, és velük összhangban vitassák meg az uralkodó értékeket és viselkedésmintákat. E tekintetben az elmúlt 15 évben komoly lemaradásaink alakultak ki, hiszen nehéz volt újra felépíteni egy alapjaiban megrendült értékrendet. Ennek a bizonytalanságnak a megszüntetésében is segíthet ez a program. Iskolai alkalmazása. A programcsomag elsısorban, de nem kizárólag tanórai keretben megvalósítandó lehetıségeket kínál. A modulok A modul a foglalkozásról készített leírás, a tartalmi elemek felsorolásával, idıbeosztással, tevékenységformákkal, módszerekkel, szervezési teendıkkel, mellékletekkel. (Ld. a Tanterv DVD-mellékletét.) A modulok könnyen áttekinthetı, nagyrészt táblázatos formában készültek. Minden egyes modul a következı szerkezet szerint épül fel: Címlap Modulleírás 10

11 Módszertani ajánlás Mellékletek felsorolása Modulvázlat Tanári mellékletek Diákmellékletek Laborc Utcai Általános Iskola Címlap Tartalmazza a foglalkozás címét, alcímét, szerzıjének nevét; a foglalkozás kódszámát (ennek alapján gyorsabban el lehet igazodni a programcsomagok, évfolyamok és modulok között); a kompetenciaterület és a programcsomag nevét és azt, hogy melyik évfolyamnak szól a modul. Modulleírás A modulleírás a foglalkozással kapcsolatos alapvetı pedagógiai tudnivalókat tartalmazza a következı táblázat formájában. Ajánlott korosztály Ajánlott idıkeret A modul közvetlen célja A modul témái, tartalma Megelızı tapasztalat Ajánlott továbbhaladási irány A kompetenciafejlesztés fókuszai Kapcsolódási pontok Támogató rendszer [életkor} [idıkeret 45 perces órákra számítva] [célok megfogalmazása] Témák: [legjellemzıbb témakörök] [rövid ismertetés] [ajánlott tevékenység] [fejlesztendı kompetenciák a kompetenciaháló alapján] A NAT-hoz: [mőveltségi terület(ek) neve] A tantárgyakhoz: [tantárgyak neve] A modulokhoz: [kapcsolódó modulok címe] [felhasznál és ajánlott szakirodalom] Módszertani ajánlás A modul szerzıjének módszertani ajánlása, amelyben olyan szempontokat emel ki, amelyek külön figyelmet érdemelnek a foglalkozás megvalósítása során, valamint az értékeléssel kapcsolatban. A modul mellékletei A modulhoz kapcsolódó tanári, illetve diákok által használható mellékletek felsorolása. Modulvázlat A foglalkozás tényleges leírását a modulvázlat tartalmazza. Táblázatos formában, egységes rendszerben írja le a foglalkozás lépéseit, a célokat és a fejlesztendı kompetenciákat, valamint a munkaformákat, alkalmazandó 11

12 módszereket és az eszközrendszert. A modulvázlaton végighaladva, némi képzelıerıvel magunk elıtt láthatjuk a megvalósuló foglalkozásokat. A modulvázlat táblázata a következıképpen néz ki (a tevékenységek és variációk száma természetesen modulonként változó). Tevékenységek idımegjelöléssel A tevékenység célja, fejlesztendı készségek I. Ráhangolás, a feldolgozás elıkészítése I/a [tevékenység megjelölése] A [tevékenység leírása, idıkeret (perc)] [fejlesztési célok, fejlesztendı kompetenciák] B C I/b A [variáció] [variáció] [tevékenység leírása, idıkeret (perc)] B [variáció] C [variáció] II. Új tartalom feldolgozása II/a A B C II/b A B C II/c A [tevékenység leírása, idıkeret (perc)] [variáció] [variáció] [tevékenység leírása, idıkeret (perc)] [variáció] [variáció] [tevékenység leírása, idıkeret (perc)] [fejlesztési célok, fejlesztendı kompetenciák] [fejlesztési célok, fejlesztendı kompetenciák] [fejlesztési célok, fejlesztendı kompetenciák] [fejlesztési célok, fejlesztendı kompetenciák] B [variáció] C [variáció] III. Az új tartalom összefoglalása, ellenırzés és értékelés III/a A [tevékenység leírása, idıkeret (perc)] B [variáció] C [variáció] III/b [fejlesztési célok, fejlesztendı kompetenciák] Munkaformák és módszerek [a tevékenység munkaformája, alkalmazott módszere(i)] [a tevékenység munkaformája, alkalmazott módszere(i)] [a tevékenység munkaformája, alkalmazott módszere(i)] [a tevékenység munkaformája, alkalmazott módszere(i)] [a tevékenység munkaformája, alkalmazott módszere(i)] [a tevékenység munkaformája, alkalmazott módszere(i)] Eszközök, mellékletek Diák [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] Pedagógus [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] 12

13 A B C Tevékenységek idımegjelöléssel [tevékenység leírása, idıkeret (perc)] [variáció] [variáció] A tevékenység célja, fejlesztendı készségek [fejlesztési célok, fejlesztendı kompetenciák] Munkaformák és módszerek [a tevékenység munkaformája, alkalmazott módszere(i)] Eszközök, mellékletek Diák [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] Pedagógus [eszköz(ök); kapcsolódó melléklet sorszáma, címe] Mellékletek A foglalkozás leírását áttekinthetı rendben, megfelelı számozással, a táblázatban is könnyen azonosítható módon a tanári és diákmellékletek (szövegek, képek, feladatok, a pedagógusok számára a feladatok megoldókulcsai) követik. A programcsomagokhoz annak érdekében, hogy azok tartalma jól variálható és a helyi igényekhez adaptálható legyen nem készültek sem tankönyvek, sem kötött-főzött munkafüzetek. A foglalkozások keretében használható tanulói eszközök alappéldányai szükség szerinti mennyiségben sokszorosíthatók. A modulok leírásai mindig tartalmaznak arra vonatkozó útmutatást, hogy melyik eszközbıl milyen mennyiségre van szükség egyik vagy másik módszertani megoldás választása esetén. Módszerek, tanulásszervezési eljárások Hatékony kompetenciafejlesztés csak személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó pedagógiai módszerekkel lehetséges. A kompetenciafejlıdés szempontjából ezért fontos, hogy a program erısen építsen a tanulók közvetlen tapasztalataira beleértve a tényleges felelısséggel és következményekkel járó választásokat, döntéseket, cselekvéseket és az ezekbıl fakadó, megélt egyedi tapasztalatokat is, illetve az ıket körülvevı világ aktuális kihívásait. A tanulási folyamatban pedig helyet kell kapnia a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazásának. Az alábbiakban összegezzük, hogy milyen szituációkban, illetve fejlesztési célokkal kapcsolatban fordulnak elı a programcsomagok legjellemzıbb módszerei. A tanítás-tanulás klasszikus módszerei Elıadás Magyarázat Megbeszélés, beszélgetés Szemléltetés, kísérlet A szociális kompetenciafejlesztés összetettségénél fogva módszertani sokszínőséget igényel, ezért a széles körben elterjedt és gyakran alkalmazott módszerek: a tanári információközlés különbözı fajtái helyet kapnak ugyan a módszerek között, de semmiképpen nem kerülnek túlsúlyba. Interaktív; részvételen, személyes tapasztalatokon, saját élményen alapuló módszerek 13

14 A foglalkozásokon, tanórákon olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben különbözı szituációk, szerepek megismerése, megélése, eljátszása lehetséges, illetve az interakció és az együttmőködés kerül a középpontba. Ezek a módszerek sok tekintetben rokoníthatók egymással és eszköztáruk is több ponton érintkezik. Mindezek mellett pedig kifinomult eszközöket biztosítanak a differenciáláshoz is. Beszélgetıkör: célja a közösség, a szociális készségek alakításának és az az egymásráfigyelés, a közös szabályalkotás, a kommunikációs készség és a különbözı társadalmi, viselkedési szabályok megtanulásának elısegítése. Rendszeressége a közösség saját hagyományainak alapja lehet. Csoportmunka: lehetıvé teszi egy probléma, feladat stb. több szempontú megközelítését, illetve alkalmas több különbözı tevékenység egyidejő megszervezésére; majd a különféle tapasztalatok megosztására, összegzésére. Kooperatív tanulás: a csoportmunkának olyan tudatosan szervezett formája, amely talán legjobban fejleszti a diákok személyes felelısségvállalását, a hatékony együttmőködéshez szükséges készségeit, toleranciáját. Szerepjáték: egy-egy jelenség, szituáció, probléma feldolgozására ad lehetıséget. Fıleg a beleélı, beleérzı szempontot szolgálja, illetve az összefüggések megjelenítését, és saját élmények általi megértését. Tapasztalati tanulásra, tervezésre és együttmőködés gyakorlására az egyik legjobb alkalom. Drámajáték: a drámapedagógia a gyerekek már meglévı tapasztalatát, valamint képzelıerejét használja ki új tapasztalatok megszerzése érdekében. A jól megszervezett dráma lehetıséget ad arra, hogy a résztvevık átalakítsák a csoport dinamikáját is. A csendesebbek szóhoz juthatnak, az ügyesebbek problémákkal szembesülhetnek. Vita: az ismeretek elsajátítását támogatja, a gondolkodás és kommunikációs készségek fejlesztéséhez járul hozzá a tanulók nagyfokú önállóságot kaphatnak, gyakorolhatják álláspontjuk képviseletét, de mások meghallgatását is. Résztvevı megfigyelés: olyan megismerési, feldolgozási, értelmezési módszer, amelynek segítségével egy komplex témakört, témát mint belsı szemlélık dolgozunk fel. Nem elıfeltételezések, meglévı véleményeket támaszt alá, hanem saját tapasztalati képet alakít ki valamirıl reális, az érintettek által is elfogadott hiteles forrásból származó információkkal. Projekt: végigkíséri, keretbe foglalja az egyes részegységeket, témaköröket. Az önálló vagy csoportos ismeretszerzés mellett lehetıség nyílik készségfejlesztésre és indirekt attitődformálásra. A projektekben építhetünk az olyan módszerekre és technikákra, mint a konfliktuskezelés, a drámapedagógia, résztvevı megfigyelés, terepmunka-technikákra, interjútechnikákra, egyéni és csoportos, osztályon, iskolán belüli és kívüli mini-terepmunkára stb. Értékelés Bár a program moduljaiban konkrétan nem jelenik meg olyan elvárás, hogy a tárgyi tudás gyarapodását hagyományos módon, osztályzatokkal kellene értékelni; ez nem jelenti azt, hogy bizonyos foglalkozáson a diákok ne kaphatnának olykor szummatív, azaz minısítı értékelést is. Fontos azonban, hogy ezekben az esetben a követelmények mindig pontosan és elıre megismerhetık és érthetık legyenek a diákok számára. A programban azonban nem ez a jellemzı értékelési mód. Ugyanis a szociális kompetenciák fejlıdésének követésére és értékelésére általában nem a legalkalmasabb forma az osztályozás. E kompetenciák fejlettsége nehezen mérhetı. Érzékeny, nehezen megfogható készség és képesség együttesrıl, attitődökrıl van szó, amelyeket kevéssé elınyös, néha lehetetlen számszerősíteni. Következtetni lehet azonban rá viselkedéses, 14

15 verbális és érzelmi megnyilvánulási formákból, s így mégis érzékelhetı és nyomon követhetı. A véleményt nyilvánító tanárnak mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek a lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetıségek megfogalmazása. A diákok munkájának, hozzáállásának, részvételének értékelése során a pedagógusok nem csak a diákok tudásának gyarapodását figyelik, hanem elsısorban a fejlıdésüket, s arról adnak visszajelzést. Ebben a megközelítésben az értékelésnek rendszeresnek és interaktívnak kell lennie. A formatív vagy fejlesztı értékeléshez gazdag eszköztárat kínálnak a program moduljai. Egyaránt szerepet kap köztük a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés. De helyet ad a program a tanári munka diákok általi értékelésének is. Ez utóbbi, a demokratikus tapasztalatok nyújtása mellett ahhoz is hozzájárulhat, hogy a gyakorlati megvalósítás során a pedagógus mindvégig érzékeny legyen a tanulók szükségleteire. A programcsomagokban megjelenı értékelési formák legfıbb közös jellemzıi: A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozza. Döntıen árnyalt szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzés. Lehetıség szerint minden munkafolyamathoz és produktumhoz hozzákapcsolódik, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetrıl van-e szó. A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsısorban a pozitívumok megerısítésére koncentrál. Fontos funkciója a diákok tanulási képességének fejlesztése. Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébreszti, illetve fenntartja a tanulók motiváltságát. Segítséget nyújt a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szerzett kudarcok feldolgozásában. Épít a tanulói önértékelésre és önreflexióra. A modulok általában több helyen is érintik az értékelés témáját, és megoldásokat javasolnak a pedagógusnak. A programfejlesztés és a Nemzeti Alaptanterv kapcsolata Az Európai Unió ajánlásai nyomán a Nemzeti Alaptantervben megjelenı kulcskompetenciák közül mind a hat programcsomag középpontjában a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésének célkitőzése áll. Tevékenység- és feladatrendszerük révén azonban a csomagok erıteljesen hozzájárulnak a további kulcskompetenciák fejlesztéséhez is: anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetenciák, hatékony, önálló tanulás, kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetenciák, esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség. A feldolgozott témakörök révén kisebb mértékben szerepet vállalnak a diákok természettudományos kompetenciáinak fejlesztésében is. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai közül a programcsomagok erısen hozzájárulnak az alábbi tartalmi területeken folyó fejlesztéshez: énkép, önismeret, 15

16 aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, környezettudatosságra nevelés, testi és lelki egészség, felkészülés a felnıtt lét szerepeire. A fentiek mellett közepes erısséggel támogatják a következı területeken folyó fejlesztést: hon- és népismeret, európai azonosságtudat egyetemes kultúra, gazdasági nevelés, a tanulás tanítása. A programcsomagok moduljaiban megjelenı tartalmak kapcsolódnak az alábbi mőveltségterületek ismeretbıvítési és képességfejlesztési célkitőzéseihez, és a maguk eszközeivel jól szolgálják ezeket: Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Földünk és környezetünk, Ember a természetben, Mővészetek, Életvitel és gyakorlati ismeretek. Az összes programcsomag szem elıtt tartja azokat a teendıket, amelyeket egyetlen életszakaszhoz vagy nevelési területhez nem rendelhetı, közös feladatokként határoz meg a Nemzeti alaptanterv. Ezek közül a programok különösen az alábbiak támogatására alkalmasak: A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai (erkölcsi ismeretek nyújtása, családi és közösségi kapcsolatok elmélyítése, az elıítéletek felismerése és tudatosítása, a testi és lelki egészség megırzése, a bőnmegelızés, a drogprevenció és a fogyasztóvédelmi nevelés). A nyitott iskola megteremtése, amely aktívan együttmőködik a szülıkkel és a helyi társadalom különféle szervezeteivel. A programcsomagok magukénak vallják az egységes alapokra épülı differenciálás alapelvét. Moduljaikat tevékenységközpontúság, az aktív tanulás lehetıségeinek megteremtése jellemzi, és rendszerint többféle párhuzamos tevékenység lehetıségét kínálják fel ugyanazon célokhoz, illetve tartalmakhoz kapcsolódóan. Konzekvensen építenek a diákok elızetes tudására, informális és nem formális tanulási helyzetekben megszerzett tapasztalataira. A csomagokban megjelenı tevékenységrendszer egésze közvetett módon hozzájárul az önmővelés igényének, és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességeknek a kialakításához. Az iskolai alkalmazás szempontjai A programcsomagok moduljai többféle módon is beilleszthetık az intézmények munkájába. A modulok között vannak olyanok, amelyek szervesen kapcsolódnak valamilyen közismereti tantárgy vagy tantárgyak tartalmaihoz, és szép számmal akadnak olyanok is, amelyek feldolgozásához például az osztályfınöki órák kínálnak optimális keretet. Más modulok pedig kifejezetten tanórán kívüli körülmények között valósíthatók meg. 16

17 A rendelkezésre álló modulkínálat egésze, de akár részei is valószínőleg messze meghaladják azt a mennyiséget, amit egy iskola egyéb feladatainak megvalósítása mellett be tud fogadni. Az idıtényezı azonban csak egyik szempontja annak a tervezésnek, amely során a programcsomagok moduljai a tanítás részeivé válnak egy-egy iskolában. A programnak természetesen szervesen kell illeszkednie az intézmény pedagógiai programjába, beépülnie helyi tantervébe. Feltétlenül szükséges számba venni továbbá, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekre, meglévı adottságokra építhet a kompetenciafejlesztés, illetve hogy milyen újabb lehetıségek megteremtésére van reális esély. Eredményesen kihasználhatók a tevékenység során többek között a nyelvi, mővészeti és sporttagozatos osztályok sajátosságai, beépíthetı a már mőködı iskolaújság, az iskolarádió, az iskolai honlap vagy bármelyik tanórán kívüli rendszeres foglalkozás (pl. média vagy honismereti szakkör, iskolai klub), de jól hasznosíthatók a diákönkormányzat tapasztalatai is. A program megvalósításának megfelelı keretei lehetnek az iskolán kívüli tevékenységek, például a táborok, kirándulások, erdei iskolák. A program tervezése során szükséges áttekinteni a helyi társadalom adottságait, feltételrendszerét, lehetıségeit. A helyi hagyományok megismerése, a hagyományırzésbe való bekapcsolódás ugyanúgy részévé válhat a szociális kompetenciákat fejlesztı programnak, mint a helyi problémák felszámolására szervezıdı környezetvédı vagy segítı civil szervezetek tevékenységének megismerése, valamint az ebben történı szerepvállalás. Mind az iskola, mind a tanulócsoportok szintjén alapvetı szempont a csoport összetételének, szükségleteinek, érdeklıdésének figyelembevétele, hiszen ez jelenti a tervezendı fejlesztés kiindulópontját. Nem hagyható figyelmen kívül a szülıi háttér, és elengedhetetlen a szülık elızetes tájékoztatása program sajátosságairól és folyamatos informálása a tapasztalatokról. (Ebbıl a célból a programcsomagokhoz szülıi tájékoztató füzetek készültek.) Kedvezı tárgyi és pedagógiai környezet Tárgyi környezet A szociális kompetenciák fejlesztésének ideális iskolai környezetét megteremteni nem könnyő feladat, hiszen ez sok esetben anyagi erıforrások függvénye. Ennek ellenére törekedni kell arra, hogy találékonysággal, kreativitással, felnıttek és gyerekek összefogásának erejével méltó környezetet teremtsünk, olyat, amely megfelelı helyszínt biztosít a tanuláshoz, a képességek kibontakoztatásához, a fejlıdéshez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyesen megépített, berendezett iskola sok pedagógiai problémát spontán módon megold, illetve még felvetıdésüket is kizárja. A környezeti hatások kitörölhetetlen nyomokat hagynak a gyerekekben, tapasztalataikat mindig az ıket körülvevı közegbıl, elsısorban nonverbális, vizuális és gyakorlati úton szőrik le, ezért arra kell törekedni, hogy az iskola berendezése tükrözze az élet sokszínőségét. A tér elrendezése szolgálja az ott folyó tevékenységeket, a tanulási folyamatot; legyen élményt adó, pozitív érzelmeket keltı, alkotásra ösztönzı. Az iskolai terek legyenek összhangban a gyerekcsoportok életkori sajátosságaival, szokásaival, viselkedésével, életrendjével. A színek harmóniája, a terem elrendezése (könnyen mozgatható vagy csoportmunkára is alkalmas módon összerendezett bútorok; elvonulásra, pihenésre alkalmas ülıpárnás, szınyeges kuckó a sarokban; polcok könyvekkel, taneszközökkel), a gyerekek alkotásaiból álló, rendszeresen cserélıdı dekoráció önmagukban is számos szociális kompetenciát fejlesztenek (felelısségvállalás, identitás, kreativitás, környezettudatos magatartás, együttmőködés) illetve megfelelı, inspiráló környezetet teremtenek a tanuláshoz, fejlıdéshez. 17

18 Pedagógiai környezet Amennyiben a kompetenciafejlesztést az iskolai munka egyik fı feladatává tesszük, akkor az intézmény egész mőködését hozzá kell igazítani ehhez a célkitőzéshez. Törekedni kell arra, hogy a pedagógusok szemléletükben és alapértékeikben egységes, mőhelymunkára kész tantestületet alkossanak. Meg kell próbálni a szülıkkel egyenrangú, partneri kapcsolatot kialakítani, minél több lehetıséget biztosítva a kapcsolattartásra, információcserére. Változnia kell a tanár-diák kapcsolatnak is: elıtérbe kell kerülnie a közös tervezésnek, szabályalkotásnak, gondolkodásnak, együttmőködésnek. Elsısorban a pedagógusok felelıssége az interakciót, kooperációt, vállalkozó kedvet támogató iskolai közeg és kultúra kialakítása, azonban ha ez a törekvés sikerrel jár, ık is haszonélvezıi lesznek a megváltozott légkörnek. A szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsa egy olyan nevelési folyamat tervezése és mőködtetése, amely figyelembe veszi a pedagógus és a gyerek adottságait, igényeit, és az egész személyiségre hatással van. Ez minden egyes gyerek alapos megismerése alapján akár egyéni fejlesztési, haladási terv készítését, és az eszerinti tanítást-nevelést jelenti. Így valósítható meg a differenciálás, és még speciális igényő gyerekek fogadására is alkalmas közeg biztosítása. A cél kompetens, önismerettel és önbecsüléssel rendelkezı, együttmőködni tudó, a környezet kognitív és emocionális jelzéseit venni és értelmezni képes gyerekek nevelése. A szülık szerepe A kompetenciafejlesztés egyre hangsúlyosabbá váló feladata a szülık és pedagógusok összehangoltabb együttmőködését feltételezi. A szorosabb és rendszeresebb kapcsolattartás mellett sokszor konkrét közremőködést is igényel a hozzátartozóktól. Erre azonban csak akkor lehet számítani, ha a szülıket az iskola részletesen és pontosan tájékoztatja célkitőzéseirıl, programjáról, pedagógiai elveirıl, módszereirıl. Ha ezt megfelelı formában és tartalommal teszi, akkor a családtagok szívesen hallgatják gyerekeik beszámolóit az iskolai órákról, tevékenységekrıl, saját tudásukkal, tapasztalataikkal gazdagítják gyerekeik ismereteit. Arra is sor kerülhet, hogy a szülık személyesen is közremőködnek, részt vesznek egy-egy iskolai programban, akár tanórai keretek között is. Ez fontos minta, ugyanakkor nagy élmény lehet a gyerekek számára. A sajátos nevelési igényő gyermekek és a szociális kompetenciák fejlesztése Az SNI gyermekeknek általában többlet-segítségre van szükségük, de ennek a többletnek csupán annyinak kell lennie, amennyire a gyermeknek aktuális állapotában, az adott pillanatban éppen szüksége van ahhoz, hogy önállóan meg tudjon tenni, oldani valamit. Integrált gyermekekrıl van szó, iskolánkban jellemzıen autista, beszédfogyatékos, a pszichés fejlıdés zavaraival küzdı és tanulásban akadályozott azokról, akik személyiségükben és sérülésük mértékében alkalmasak arra, hogy többségi iskolában, integráltan nevelıdjenek. A sérült gyermek számára elsısorban a befogadás (a személyek, a tárgyi környezet befogadása), a sokféle inger feldolgozása, a mindehhez való alkalmazkodás nehéz, nehezebb, mint nem sérült társai számára. A többségi környezetre viszont szüksége van ahhoz, hogy reális önismeret, önértékelés épüljön benne. A szociális 18

19 kompetenciát erısítı pedagógus éppen ebben, a reális önismeret, önértékelés alakulásában tud segíteni. Az önállóság, önbizalom, döntésképesség fejlıdését segítheti. Arra kell törekednünk, hogy ne alakuljon ki, ha kialakult, akkor csökkenjen a másoktól függı, a segítséget kierıszakoló viselkedés. Ahogy nı a sérült gyermek önállósága, úgy válik a pedagógustól és társaitól függetlenebbé. A pedagógus egyik legfontosabb feladata fokozott figyelmet fordítani a sérült gyermek személyes kapcsolataira, csoportbeli helyzetére. Érzékelni kapcsolatainak jellegét, segíteni ápolásukban, mentális karbantartásukban. Se áldozattá, se túlságosan függıvé ne váljon. Fontos figyelni arra is, hogy osztálytársai számára ne váljon teherré a vele való törıdés. Minden gyermek, de különösen az SNI gyermek esetében fontos rendszeresen alkalmat adnunk arra, hogy megmutathassa saját erısségeit. A sajátos nevelési igényő gyermeknek ugyanolyan személyiségjellemzıi lehetnek, mint bárki másnak. Személyiségfejlıdésük az ıket ért környezeti, szociális hatások és a fogyatékosság közvetett kihatásai miatt alakulhatnak sajátosan. Az említett hatások következtében elıfordulhat, hogy az önazonosság nehezített, ilyen esetben ebben fokozott támogatásra van szükség. Fontos segítenünk abban, hogy reálisan tekintsen állapotának megváltoztathatatlan jellemzıire; megfigyelje, milyen helyzetekben, milyen körülmények között érzi jól magát; képes legyen minél inkább a jelenre koncentrálni, így oldódjon az érzelmi életét körülvevı szorongás. A sajátos nevelési igényő gyermeket elsısorban a párban/csoportban dolgozás révén lehet integrálni, cselekvésre ösztönözni; az együttmőködés önbizalmat növel, elısegíti, hogy saját erısségei minél jobban érvényesüljenek. Az autista gyermekek kompetencia alapú fejlesztése Az autizmus a szociális, kognitív és kommunikációs készségek fejlıdésének minıségi zavara, amely a személyiség fejlıdésének egészét átható, úgynevezett pervazív zavar. Hátterében egyértelmően organikus okok állnak, s egyre több bizonyíték szól a probléma genetikai meghatározottsága mellett. Az autizmussal élı gyermekek fejlesztésének középpontjában a szociális és kommunikációs készségek állnak. A szociális fejlıdés minıségi károsodása alapvetıen gátolja tanulási folyamatukat, a világ megismerését. Kiváló nyelvi és kognitív képességekkel rendelkezı gyermekek vallanak kudarcot iskolai éveik alatt vagy késıbb, felnıtt életükben, mivel gyermekkorukban a szociális fejlıdés minıségi zavarára a környezet nem figyelt fel, vagy ha felfigyelt, nem tudott semmit tenni annak érdekében, hogy a gyermek e téren kompenzálni tudja hátrányait. Esetükben az integrált nevelés-oktatás nagyon gondos, egyedi mérlegelést kíván. Az alapvetı módszertani szempontok terén lényeges, hogy a többségi iskolákban oktatott-nevelt, autizmussal élı tanulók számára is biztosítani kell a sérülésbıl adódó szükségletek megfelelı ellátását. Az integráció hatásai csak abban az esetben érvényesülhetnek, ha a szükséges feltételek biztosítottak. A gyermek igényeinek, erısségeinek és gyengeségeinek ismeretében differenciált tanulásszervezéssel oldható meg a személyre szabott oktatás. Az autizmussal élı tanuló gondos tervezéssel bevonható a projektrendszerő oktatásba, csoporttevékenységbe is, de esetében nem várható el kreativitás, spontaneitás, a belsı motiváción alapuló részvétel. Elızetes mérlegelés, személyre szabott tervezés szükséges a feladatok, betölthetı szerepek meghatározásánál és a tanulási környezet kialakításánál. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése különösen fontos az autizmssal élı tanulók számára. Meg kell tanítani a szociális tudást, amelyet nekik direkt módon senki sem tanított. Szociális tudásunk jelentıs része intuitív, a társas helyzetekben szinte észrevétlenül gyarapszik, gazdagodik. Az autizmusban azonban ez az intuitív tudás veleszületetten hiányos, így a fejlıdés során az emberi viselkedés és együttlét szabályait az érintett gyermekek éppúgy kognitív módon sajátítják el, mint az átlagos tanulók a második idegen nyelvet vagy a matematikát. 19

20 Autizmus esetében a szociális kompetenciaterület kiemelt megjelenítése nélkül el sem képzelhetı sikeres integráció sem gyermekkorban, sem felnıttkorban. Jelentıségének felismerése és hangsúlyozása a sikeres beilleszkedés szempontjából óriási lehetıség a tehetséges autizmussal élı gyermekek számára. A képességfejlesztés részterületei, kimeneti elvárások A B típusú programcsomag Én és a másik Az együttmőködés fejlesztése (1-6 évfolyam) általános fejlesztési területei: nyitottság, elfogadás, önismeret, önbizalom, hiteles önkifejezés, kommunikáció, autonómia, felelısség, döntés, kreativitás, konfliktuskezelés, konszenzusteremtés. A felsorolt területek mindegyike fokozottan nehéz az autizmussal élı gyermek számára, ugyanakkor fejlesztésük kulcsfontosságú. A legjobb eredmények megnövelt idıkeretben, a hatékony, kölcsönös kommunikációra összpontosítva, tapasztalt szakember segítségével, egyéni fejlesztési terv alapján érhetık el. Általában nem várható el, hogy a gyermek fejlıdése megközelítse a kortársakét, de önmagához mért fejlıdése jelentıs lehet. A kommunikációs helyzetek begyakorlása és általánosítása érdekében javasolt a családdal való szoros együttmőködés. A programtervben megjelenı speciális fejlesztési területek: együttmőködési technikák, együttmőködési formák, kommunikációs készségek, metakommunikáció értése és használata, hatékony emberi kommunikáció és interakció. A fejlesztés várható eredményei a 6. évfolyam végére autizmussal élı gyermekek esetében: - A társas helyzetekben való rugalmas részvétel a sérülés természete miatt rendkívül nehéz lehet az autizmussal élı gyermekek számára, ezért a fejlesztés várható eredményei az átlagosnál szerényebbek. Esetükben a következık várhatók el: a tanult módon részt vesznek a társakkal való együttmőködésben, ha a szerepek és a feladatok jól körülírtak és az együttmőködés szabályai világosak. Az együttmőködésekben sajátos érdeklıdésük mentén vesznek részt legszívesebben. - A részletesen kidolgozott egyéni fejlesztési terv megvalósításával jelentıs elırelépés érhetı el változatos kommunikációs helyzetekben, bıvülhet a gyermek által alkalmazott funkciók köre. - Az érzelmek kifejezése és azok kifejezésének kontrollja szintén sokat fejlıdhet, bár el kell fogadnunk, hogy ez a terület autizmus esetében markánsan sérül. Az érzelmek olvasása, a metakommunikatív jelzések értelmezése terén jó eredmények érhetık el, a saját érzelmi állapot kifejezése korlátozottan tanítható. - Öröm a tanulásban: A szők körő érdeklıdés szükségessé teszi, hogy a pedagógusok folyamatosan biztosítsanak megfelelı okot az együttmőködésre, tanulásra. Sok sikerélmény és adott esetben külsı jutalom vezethet a motiváció fenntartásához. - A pedagógus számára elırevetített eredmények kiegészülhetnek az emberi viselkedés és kommunikáció összetevıinek a szokásosnál mélyebb megismerésével, a különleges, sajátos viselkedéső, olykor viselkedésproblémákat és tanulási nehézségeket mutató gyermek sikeres beillesztésével, valamint a szülıkkel való együttmőködéssel. - A tanulócsoportok a program során megérthetik és elfogadhatják különlegesen viselkedı társuk viselkedését, kommunikatív kezdeményezéseit. Értékként fogadhatják el az autizmussal élı gyermekek különleges, szenvedélyes érdeklıdését adott témában, s ezt a közösség számára kiaknázhatják. A B típusú programcsomagban Felkészítés a felnıtt szerepekre az együttmőködés fejlesztése (7-8 évfolyam) felvázolt területek, megcélzott készségek fejlesztése az autizmussal élı tanuló esetében csak egyénre szabott célok és tartalmak mentén képzelhetı el, az érintett gyermekek átlagostól jelentése eltérı adottságai miatt. A fejlesztés várható eredményei az autizmussal élı gyermekek esetében: - A pedagógus és a tanulócsoport szintjén megfogalmazott eredmények érvényesülhetnek. 20

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE AZ ERKÖLCSI NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN CZIKE

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/

Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı

ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Együtt másokért. Szociális érzékenységet fejlesztő közösségi projektek. Szociális, környezeti és életviteli kompetenciák. 11.

Együtt másokért. Szociális érzékenységet fejlesztő közösségi projektek. Szociális, környezeti és életviteli kompetenciák. 11. Együtt másokért Szociális érzékenységet fejlesztő közösségi projektek Szociális, környezeti és életviteli kompetenciák 11. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Maksa

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Erdei iskola nálunk. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 6. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete

Erdei iskola nálunk. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 6. évfolyam. Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete Erdei iskola nálunk Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete A modul szerzője: Hegymeginé Nyíry Enikő MODULLEÍRÁS Ajánlott korosztály

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

késıbbi önértékelés forrása pedagógiai ars poetica, egyéni fejlesztési terv, kettéosztott napló: saját reflexiók 1. kettéosztott napló:

késıbbi önértékelés forrása pedagógiai ars poetica, egyéni fejlesztési terv, kettéosztott napló: saját reflexiók 1. kettéosztott napló: 1.számú melléklet: Bemeneti hallgatói térkép Személyes kompetenciák Pontos önértékelés: Legyen tisztában értékeivel és gyengeségeivel! Önkontroll: Legyen képes hátráltató érzelmeinek és impulzusainak kordában

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

1. Az érintettek köre:

1. Az érintettek köre: Tehetséggondozó mőhelyfoglalkozások tanulóknak Pesterzsébeti Tudorkák (humán) és Okostojások (reál) klubja Területek: nyelvi, logikai, mőszaki, téri, természeti, interperszonális A Pesterzsébeti Pedagógiai

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Osztályfőnöki órák 5-6. osztály CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYBAJOM 2013 BEVEZETÉS Iskolánkban a nyertes TÁMOP 3.1.4. pályázatban szabadon

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7.

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, Az segíti az egész életében, Hogy jó felé orientálódjék. /Brunszvik Teréz/

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Sakk logika Jó gyakorlat

Sakk logika Jó gyakorlat Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul

DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS. 33. modul Matematika A 3. évfolyam DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS 33. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 33. modul DIAGNOSZTIKUS MÉRÉS MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Akkreditált pedagógus továbbképzések

Akkreditált pedagógus továbbképzések Akkreditált pedagógus továbbképzések Megnevezés Alapítási engedély száma Óraszám A csapatépítés gyakorlati módszerei a pedagógus munka során 82/105/2012 30 A differenciált tanulásszervezés lehetőségei

Részletesebben

Mutasd meg, hogyan tanulsz! A kooperatív tanulás előnyei. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 5.

Mutasd meg, hogyan tanulsz! A kooperatív tanulás előnyei. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 5. Mutasd meg, hogyan tanulsz! A kooperatív tanulás előnyei Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 5. évfolyam Programcsomag: Én és a világ A modul szerzője: Nahalka István 1

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Szemet szemért A bosszú kötelessége és a megbékélés lehetősége. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 7.

Szemet szemért A bosszú kötelessége és a megbékélés lehetősége. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 7. Szemet szemért A bosszú kötelessége és a megbékélés lehetősége Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 7. évfolyam Programcsomag: Polgár a demokráciában A modul szerzője: Szekszárdi

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja. Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt tanítás módszertani elemei Célkitűzések Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi

Részletesebben

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés.

Gyakorlati tennivalók. Gyakorlati tennivalók. Szakmai megvalósítás egyéb feltételei. Pályázati pénz felosztása. Szövegértés. TÁMOP..-08/- 009-005 Boldog gyermekkor, vidám tanulás, biztos munka elérhetésének segítése Tatabánya közoktatási intézményeiben Mit nyújt a pályázat? alkalmazásképes tudást motivált kat egyéni tanulási

Részletesebben

New Deal Válság és kiútkeresés. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam

New Deal Válság és kiútkeresés. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam New Deal Válság és kiútkeresés Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 8. évfolyam Programcsomag: Polgár a demokráciában A modul szerzője: Baracs Nóra MODULLEÍRÁS Ajánlott

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben