Nemzeti Közszolgálati Egyetem. ÁROP Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése. Nemzeti Közszolgálati Egyetem
|
|
- Bertalan Szabó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A közszférában felhalmozódott tapasztalati alapú, tacit ismeretanyag megőrzését és továbbfejlesztését, valamint átadását szolgáló on-line tudásbázis kialakításának lehetőségei és integrálási javaslatok a közszolgálati on-line továbbképzésekkel
2 Budapest november 29. 1
3 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 6 Ajánlásgyűjtemény... 7 Vezetői összefoglaló... 8 Elemzői módszertan Tudásmenedzsment a közszférában: alapelvek és stratégiai keretek A tudás strukturálása Az adat Az információ A tudás A tudás fajtái Tapasztalat és leírás Kijelentések, képek, készségek Deklaratív és procedurális tudás A hallgatólagos tudás előtérbe helyezése Mi a tacit tudás? A tacit tudás és explicit tudás viszonya A tudás logikai modellje A tudás kodifikálása A tudás kodifikáció szükségessége
4 A tudás kodifikálásának alapelvei A tacit tudás artikulálása előtt álló akadályok Közszolgálati tudásbázisok és tudásmenedzsment rendszerek Tudástranszfer Tudástérképek A tudás feltérképezése és modellezése A tudás feltérképezésének technológiája Tudáspiacok A tudáspiacok jellemzői Hatékony tudáspiacok létrehozása Tudásmenedzsment rendszerek ConOrg DoctuS IAM A tacit tudás integrálása közszolgálati adatbázisokba Tudás a szervezetben A hatékonyan működő közintézmény tudáspiramisa A tudás irányultsági típusai A tudásorientált közintézmény A tudásteremtés folyamata Az információbróker A közszolgálati tudásbázis létrehozásának gyakorlati feltételei A közintézmény, mint tudásalapú szervezet kialakítása Web-alapú kommunikációs rendszerek fejlesztése Korszerű közintézményi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése (B2B) Közintézményi tudástárak Benchmarking
5 Az erőforrás alapú elmélet A benchmarking relevanciája A tudásmenedzsment és a szervezeti tanulás A szervezeti tanulás alapelvei A szervezeti kultúra szerepe Tudásstratégiák A szellemi tőke költségei Tudásmenedzsment modellek A KPMG-modell Gallagher és Hazlett modellje A tudás menedzselése a közszférában A tudás, mint erőforrás A munkaköri tudás ismeretének felhasználási lehetőségei Hogyan lesz a tudás a szervezetben közkincs? A munkaköri követelmény A munkaköri követelmény értelmezése A munkaköri követelmény szerepe az értékteremtésben A munkaköri követelmények meghatározása A követelmény-igény meghatározásának lépései Ki határozza meg a munkaköri követelményeket? A típus-munkakörök követelményeinek meghatározása A követelmények definiálása A követelmény fokozatainak meghatározása és definiálása Stratégiai javaslatok a tudásbázisok közszolgálati on-line továbbképzésekbe való integrálására Az on-line oktatás jó gyakorlatainak integrálása a közszolgálati továbbképzésekbe On-line oktatási irányelvek
6 E-learning sajátosságok a közszolgálati on-line továbbképzésekben Az információtechnológia beépülése az on-line oktatásmódszertanokba A közszolgálati on-line képzési programok fókusza Az on-line képzési programok építőelemei Stratégiai javaslatok az on-line képzés módszertanának megtervezéséhez és céljának meghatározásához...98 Irodalomjegyzék
7 Ábrajegyzék 1. ábra Tudáskonverzió ciklikus folyamata ábra Tudásfolyamatok rendszere ábra A tudástérkép elemei ábra KPMG Knowledge Journey Benchmark (Forrás: KPMG, 1999) ábra A TM formula működése (Gallagher és Hazlett nyomán, 1999)
8 Ajánlásgyűjtemény A tanulmány a közszférában felhalmozódott tapasztalati alapú tacit tudás megőrzését, továbbfejlesztését, valamint átadását szolgáló on-line tudásbázis kialakításának lehetőségeit elemzi, és az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg: 1. Javasoljuk a tudás létrehozásának, átadásának és használatának a különböző közigazgatási intézmények szervezeti egységei közötti összehasonlító elemzését, elsősorban azért, hogy intézményen belül is átláthatóak legyenek a tudásátadás folyamatai, másodsorban az összehasonlítás megértést és eszközt kínál azon dolgozók számára is, akik egy intézményen belül dolgoznak, hogy tisztábban lássák más szervezeti egységekhez viszonyított helyzetüket. 2. Javasoljuk a tudás és tanulás új mérési irányelveinek kidolgozását, amely segíthet a közintézmények alkalmazottainak abban, hogy pontosabban megállapítsák az egyéni és intézményi tudásszinttel kapcsolatos elvárásokat, és egyéni fejlesztési tervek keretében elsajátíthassák a hiányzó tudást. 3. Javasoljuk tudástérképek létrehozását, amelyek lehetővé teszik a szervezeti egységek közötti tapasztalati és explicit tudás azonosítását és megosztását. 4. Javasoljuk az azonosított formális és informális tudás minél alaposabb dokumentálását és minél szélesebb körű megosztását, továbbá a tudástartalmakhoz kapcsolódó visszakeresés, elérés, aktualizálás funkcióinak kidolgozását és az adatvédelem biztosítását. 5. Javasoljuk a tudásmenedzsment elsődleges gyakorlati eszközéül szolgáló tudásportál létrehozását, melynek hatékony üzemeltetésével az intézmények külső és belső tudásigényének menedzselése, valamint tudásmegosztással kapcsolatos folyamatai egységes rendszerbe szervezhetők. 7
9 Vezetői összefoglaló A tanulmány bemutatja a tudással kapcsolatos folyamatokat, és az átfogó jellegű ismeretek mellett, azokat a szempontokat is részletesen elemzi, melyek egy tudásalapú intézménystruktúra ágazati szintű megértését fontossá teszik. A tanulmány első részében elemezzük a tudást és a tanulást, a tudás feltérképezésének, modellezésének és átfogó struktúrába helyezésének szempontjából. A tudás létrehozásának, közvetítésének és felhasználásának elemzése kettős célt szolgál: egyrészt bemutatja, hogyan működhetnek a tudásteremtés folyamatai, másrészt megismerteti, hogyan menedzselhető a közigazgatás mindennapi tevékenységében a tudás, és hogyan lehetne azt fejleszteni. A képzési programok újragondolása új szerveződési formák kialakítását, új tartalmak és új oktatási módszerek használatát teszik szükségessé. A változtatás előfeltétele, hogy jobban megismerjük a tudás létrehozásának, közvetítésének és felhasználásnak folyamatát. A kutatás központi kérdése, hogyan válhat a tudás és a tanulás az információs technológia és a társadalom gazdasági hajtóerejévé. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogyan lehet a közigazgatás különböző szektoraiban végbemenő, a tudással kapcsolatos folyamatokat felismerni, elemezni, összehasonlítani, mérni. Az első lépésként fontos a közszférában dolgozók szakmai tudásának felmérése, hogy kiderüljön, mit tudnak a tudásmenedzsmentről, az on-line képzési programokról, hogy feltérképezhető legyen, ki milyen ismeretet birtokol. A saját, a kollektív tudás és a tudáshézagok felmérésével az intézmények felismerhetik a közös tudásban rejlő lehetőségeket, a rejtett tudás mennyiségét és felhasználását, valamint kifejtésének 8
10 nehézségeit, a tudás hiányosságait és a felfedezett hiányosságok megszüntetésének lehetőségeit. A közigazgatásban igényelt tudás felmérése ösztönző erőt jelenthet a tudás hatékonyabb menedzseléséhez és annak a tudásnak a létrehozásához, amely a közszféra kihívásainak is leginkább megfelel. Ahhoz, hogy a tudásmenedzsment eszközei és a képzési programok integrálhatóak legyenek a munkavégzés folyamataiba, motiváltnak kell lenni a tanulásra, gyakorlatot kell szerezni abban, hogy felismerhető legyen a tanulás iránti szükséglet, képesnek kell lenni azonosítani a képzésnek azt a fajtáját, amely a szükségleteknek megfelel, és tudni kell, hogyan lehet ezen képzési programokat igénybe venni. A tudásmenedzsmentet támogató infrastruktúra akkor lesz megfelelő, ha az infokommunikációs hálózatok összekötik a közigazgatás egységeit egymással, a tudásmenedzsment támogatásához szükséges erőforrások rendelkezésre állnak, kialakul egyfajta együttműködés azon szereplőkkel, akiknek gyakorlatuk és tapasztalatuk van a tudást menedzselő folyamatok terén A tanulmány egyik alapgondolata, hogy a tudás egyre inkább a közigazgatás szellemi tőkéjének alapjává válik, a tanulás pedig a legfontosabb folyamattá. A tudás létrehozására, továbbadására és felhasználására vonatkozó ismereteink mégis részlegesek, felületesek. A tanulmány részletesen foglalkozik az elméleti kereteken túl azon közintézményi jellemzőkkel, infrastrukturális keretekkel, alapelvekkel, változásvezetési teendőkkel és szükséges (de nem elégséges) feltételekkel, amelyek segíthetik a tacit tudás kiaknázását előirányzó tudásorientált közintézmény kiépítését. 9
11 Elemzői módszertan A kutatás áttekinti a közszolgálat továbbképzésben alkalmazható on-line képzési stratégiákat és módszereket. Stratégiai javaslatokat fogalmaz meg az on-line közszolgálati továbbképzések fejlesztésére és módszertani hátterére vonatkozóan. A kutatás céljához illeszkedően a választott kutatási módszertan kizárólag kvalitatív elemzésre koncentrált. Jelen kutatás esetében, elsősorban az induktív logikán alapuló, kvalitatív módszertan segítségével történik az adatok gyűjtése és elemzése. Az indukciós logika azt jelenti, hogy a szakirodalmi adatok alapján körvonalazott hipotézisek ellenére- elsődlegesen nem hipotézistesztelő kutatásról van szó. Vagyis a gondolatmenet nem egy általános elméleti keretből levont feltételezések tesztelését szolgálja, hanem kutató-feltáró jellegének megfelelően a kutatási területről egy átfogóbb kép nyújtása a célja. A kvalitatív módszertan fő jellemzői: valós élethelyzetben vizsgál eseményeket, a vizsgált jelenség és a kontextus közötti határvonalak nem határozhatók meg élesen, így lehetőség kínálkozik a kontextuális jelenségek behatóbb vizsgálatára, egy olyan helyzetet kezel, ahol az adatvételi pontnál lényegesen nagyobb számú vizsgálandó tényező iránt érdeklődik, több forrásból származó adatokra támaszkodik, amelyeket a trianguláció módszerével kísérel meg összefoglalóan értelmezni, támaszkodik a korábbi elméleti feltételezésekre az adatgyűjtés és értelmezés során is. 10
12 A kvalitatív elemzés keretein belül az adatgyűjtés elsődlegesen másodrangú adatok gyűjtésére korlátozódott. Az adatgyűjtés során részletesen áttekintettük a szakirodalom aktuális és visszatekintő írásait is, hogy azonosítsuk azokat a trendeket, amik a múltban fontos szerepet játszottak a távoktatás alakításában és egyben kihatással lehetnek a jövőbeni e-learning fejlesztési irányzatokra. A másodlagos adatok forrása tudományos folyóiratokból, könyvekből és jelentésekből származik, kiegészítve bizonyos projekt specifikus információkkal, melyekről az adott kezdeményezés Internetes oldaláról informálódott a kutatást végző csoport. A kutatás a kutatási terv alapján került kivitelezésre: 1. A terv első fázisában történt az adatgyűjtés a már fentebb vázolt másodlagos forrásokból. 2. A kutatás második fázisa, a források azonosítását és elemzését követően a kutatás elkészítése, írása volt, melyet megfelelő szoftveres támogatással végeztünk. 3. Az ezt követő harmadik szakaszban a kutatás szövegének stilisztikai és helyesírási ellenőrzését végeztük, valamint a kutatást támogató anyagok elkészítését biztosítottuk, összeállítva a kutatást kiegészítő Microsoft Office PowerPoint prezentációt. A kutatás első szakaszában, az összegyűjtött forrásanyagon alkalmazott elemzés jellegét tekintve leíró-bemutató, terjedelmét tekintve átfogó, megközelítés módja szerint gazdasági szemléletű, a vizsgált folyamatok időbeni helyzete alapján pedig statikus szemléletű volt. Ehhez igazodva az elemzés elsődleges formája a történelmi áttekintés valamint esettanulmányok alkalmazása volt, az elemzés módszertana pedig az összehasonlítás és tényezőkre bontás bizonyos elveit követte. Kutatásetikai szempontból az egyetlen lényeges elem melyet a kutatás első fázisában azonosítottunk majd a kutatás későbbi fázisaiban betartottunk, a szerzői jogok megfelelő kezelése volt és tiszteletben tartása volt. A szövegben való forrásmegjelöléshez és az irodalomjegyzék 11
13 összeállításakor is a nemzetközileg széles körben elfogadott APA stílust követtük. A kutatás azon részeinél ahol esetlegesen egy szerző hosszabb gondolatmeneteit idézzük fel, a fejezet elején jelöljük a szerző nevét és publikálás dátumát, nem pedig a szövegben tüntetjük fel. 12
14 1. Tudásmenedzsment a közszférában: alapelvek és stratégiai keretek A tudást a közintézmények tudás alapú felfogásának aspektusából tipizáljuk és értelmezzük, mint egy olyan elméleti megközelítést, ami újszerű válaszokat ad az intézmények kihívásaira (intézmény célja, sajátosságai, intézmények közötti viszony, költségtényezők, stb). A bevezető fejezetben részletesen foglalkozunk a tudással, mind absztrakt, mind konkrét értelemben. Kitérünk a tipológiákra és különböző terminológiákra, majd részletesen körbejárjuk a tacit, tapasztalati tudás tulajdonságait és jellemzőit. A fejezet rámutat a hallgatólagos tudás előtérbe helyeződésére, valamint a tudás rögzítésének, kodifikálásának módjaira A tudás strukturálása Az adat Az adat eseményekkel kapcsolatos elvont, objektív tények összessége: tranzakciók, tényállások, tények rendszerezett jegyzéke (Davenport és Prusak 1999). Értelmezhető, de nem értelmezett ismeret, értelmezett szimbólum, statisztikai érték vagy bármiféle hasonlítási alap a következtetések levonása nélkül (Huszka 2001). A puszta tények feldolgozásával kapunk strukturált, jelentéssel bíró információkat. Tágabb értelemben az adat olyan tény, mérési eredmény, amely egy adott időpontban egy szituációra vonatkozik, egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel (Barancsi, Horváth, Szennyesy, 2001). Közintézményi szemszögből az adatok hatékony kezelése (gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása, terjesztése és használata)alapvető fontosságú. Az adatokat számítógép-hálózatokban, az 13
15 Interneten, az intraneten, az extraneten, az adatbázisokban nyers adatként tárolják. Minden egyes intézményben az adatok nyilvántartása, feldolgozása, továbbítása, kézben tartása sokféle és kifinomult eszközt igényel (Bőgel 2000). A közintézmények mindennapi tevékenységének fontos részét képezik. A kapacitás, költséghatékonyság, minőség és a gyorsaság kulcsfontosságú tényezők. Ebből kifolyólag az adatkezelésnek nagykapacitásúnak, költséghatékonynak és gyorsnak kell lennie. Nem mindegy, mennyi adat fér el egy rendszerben, mennyibe kerül egységnyi adat megszerzése, illetve visszakeresése, s az sem, hogy milyen gyorsan táplálhatunk adatokat a rendszerbe, illetve nyerhetünk onnan. Minőséggel kapcsolatos kérdések az alkalomszerűségre, a relevanciára és az értelmezés lehetőségére vonatkoznak. Kulcsfontosságú a hozzáférhetőség, hogy akkor férhetünke az adatokhoz, amikor éppen szükség van rájuk Az információ Az információ olyan üzenet, amely látható vagy hallható kommunikáció elemeként jelenik meg. A többi üzenethez hasonlóan feladóval és címzettel rendelkezik. Az információ arra szolgál, hogy változtasson a dolgok felfogásának módján, hogy befolyásolja a címzett ítéleteit és viselkedését. Így az információközlések, tények, adatok együttese, rendezett összeállítása (Balázs, 1993). Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú cselekvést indíthat el (Bőgel 2000). Az információáradatból tudást előállítani nem kis feladat, és sok vezető, közalkalmazott számára nem is járható út. Egyrészt, mert munkaidejük elsősorban nem erre korlátozott, másrészt pedig általában saját szakmájuk kérdéseinek és nem az információkeresés technikáinak ismerői. Tágabb értelemben az információ egymással valamely módon kapcsolatban álló adatok rendszerezett és feldolgozott gyűjteményét jelenti, tehát az adattól eltérően az információnak jelentése van. Ugyanis az adat akkor válik információvá, amikor létrehozója jelentést rendel 14
16 hozzá. Az adatot különböző eljárásokkal alakíthatjuk információvá, a tények értelmezésével, a bennük rejlő lényeg kiemelésével, magyarázatával. Az adat minden esetben objektív, ezzel szemben az információ szubjektív, mindenkinek mást jelent, és az ember nélkül értelme sincs. Több adat közti kapcsolat megteremtésével léphetünk magasabb fogalmi szintre. Az információ adott helyzetben, időpontban és körülmények között kialakult tények, illetve mérési eredmények konszolidált halmaza. Az információ legfontosabb jegye, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el (Mészáros, 2002) A közintézmények szempontjából alapvetően háromféle információt különböztethetünk meg, melyeket működési, fejlődési és befolyásolási információnak nevezünk. Az első a közintézmény és egységei működéséhez többé-kevésbé nélkülözhetetlen operatív információ. Formalizált, szabványosított, többnyire számítógéppel kezelt és tárolt, az intézményen belüli információfajták közül ez a legnagyobb arányú. A második a szervezet környezetének előrelátását, ezen keresztül a lehetőségek meglátását, a veszélyek elkerülését lehetővé tevő információ. A harmadik célja az egyének döntéseinek befolyásolása, koordinálása. Megléte a szervezet fennállásának feltétele A tudás Az adat, az információ és a tudás egymással szorosan összefüggő fogalmak. A tudás átfogóbb, mélyebb és gazdagabb, mint az adat, vagy az információ. A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuálisan összekapcsolt információk heterogén és folyton változó keveréke. Olyan szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul. Egy döntési folyamat során felhasznált, megtanult és hasznosított, aktivizált információ, mely az adott helyzetben értelmezett információ. A tudás birtokosa képes az információt befogadni, értelmezni, értékelni, szintetizálni, és az adott helyzetre alkalmazni (Mészáros 2002). 15
17 A közintézmények életében egyre fontosabbá válik a tudástőke. A közintézmények nemcsak dokumentumokban és leltárakban őrzik azt, hanem a szervezeti múlt részeként, az eljárásokban, gyakorlati tevékenységekben és normákban beágyazódva is jelen van. Napjainkban a humántőke beruházások költségei nagymértékben növekednek, az emberi erőforrások kihasználása egyaránt hozzájárulnak a hatékonyság javításához, költségek csökkentéséhez A tudás fajtái Tapasztalat és leírás Mindennapjainkban számtalan olyan ismerettel találkozunk, amelyekről nem rendelkezhetünk közvetlen tapasztalatokkal, vagy rendelkezhetnénk, de az adott tanulási környezetben erre nincs módunk. Így a tudás leírásokból, szövegek vagy képek befogadásából építkezik. Maga a tanulási folyamat sem tudja követni az egyén adottságait, érdeklődését, hiszen a közvetítési módokat nem lehet túlságosan variálni. A korszerű tanulási módszerek igyekeznek visszaállítani a közvetlen tapasztalás lehetőségét, például az életet átfogó tanulás, a gyakorlati vizsgálatokra épülő projektek segítségével. A csoportmunka jelentősége is megnőtt, ennek során az egyének felszínre hozhatják és kicserélhetik az adott jelenség sajátos leírásait, így a közösségi egyeztetésekben kiegészülhet, pontosabbá válhat az egyéni tudás. Tisztázni kell a tanulás eszközeként használt képek és a valóság viszonyát. A képek nagyon hatékony közvetítők, sőt a fenti értelemben többletet hordoznak a szöveges leírásokkal szemben, de éppen ez és a bevésődés erőssége hívja fel a figyelmet a körültekintő használatukra. A társadalmi átalakulásokban az eddigi értékek is megkérdőjeleződhetnek, vagy legalábbis újabb megerősítésükre van szükség. Ebben a világban fontos kapaszkodó lenne a megbízható tudás, de ezt nem mindig egyszerű kiválogatni. 16
18 Kijelentések, képek, készségek A képi vagy nyelvi modellekben összetett műveletek végezhetők, amelyek begyakorolva adott feladatokhoz rendelhető képességekké szerveződnek. A tudás egyik fajtáját az ismeret jellegű, véges számú kijelentéssel leírható propozicionális (kijelentésszerű) tudás jelenti. Fontos kérdés, hogy ez a fajta tudás milyen mértékben vesz részt a magatartás, vagyis a tanulás tényleges eredményének kialakításában. Az ember fogalmi gondolkodása feltételezte a formális nyelv kialakulását. Korábban csak képi reprezentációkkal voltunk képesek gondolkodni, de ez is elegendő lehetett a környezet megfelelő szintű modellezéséhez. A másik tudástípus a képekben összegződő, mely eltér a propozicionális tudástól. Nem csupán szubjektivitása miatt, hanem azért is, mert a képi jellegű tudás olyan analóg téri leképezéseket tartalmaz, melyeket nagyon nehéz visszaadni propozíciók sorával (Pléh, 2001). Az emberi agy látóközpontja másként működik, mint a kognitív területek, azaz ma még nem teljesen ismert módon képes olyan felismeréseket, ismereteket előállítani, amelyek nagyon kevés információ alapján is használható eredményt adnak. Ebben az irányban folytatnak ma kutatásokat a mesterséges intelligenciával, illetve az analogikus számítógépekkel kapcsolatban. Egyre növekszik a digitális képek által megszerezhető tudás mennyisége, amiből a későbbi alkalmazási környezet átalakulása következhet, azaz a jövőben még nagyobb jelentőségre tesznek majd szert a képi információk. A készségeket tehát sem leírások, sem képek nem reprezentálják agyunkban, egyszerűen csak ott vannak. Nyilván ennél pontosabb pszichológiai magyarázat is lenne (reflexek, kondicionálás, stb.), de a gyakorlat számára az a fontos, hogy ha ilyen készségeket akar építeni, akkor azt nem magyarázni kell, hanem csinálni, azaz ezt a tudásformát a gyakorlás fejlesztheti. 17
19 Deklaratív és procedurális tudás A tudás másik fajta osztályozása az alkalmazás módja szerint történhet. Korábban talán nagyobb jelentősége volt az inkább passzív, felhalmozott tudásnak, amely a műveltség kifejezéssel lenne jellemezhető. A mindennapi életben az azonnali alkalmazásra kész szaktudás, eszköz jellegű tudás tűnik kifizetődőbbnek. A gyakorlathoz vezető ismeretek esetében egyre könnyebb válaszolni, de az elméletek, a háttértudás jelentőségére is rá kell világítani. A procedurális tudás nyitott szabályalapú rendszer. Nyitott abban az értelemben, hogy bizonyos határok között bármilyen értékekre el fogja végezni a kijelölt műveletet, ha nem adunk meg felső korlátot. Szabályalapú is, mert ismereten alapul. Olyan tudás, mely lassan változik, szemben az adott változó értékekkel, melyek sokkal labilisabbak. Olyan, mintha az egyik egy háttértárból, a másik pedig egy rövid lejáratú, gyorsan frissülő tárból működne (Pléh, 2001). A gyakorlat mindig elméletvezérelt, tehát nem mellőzhető a mély megértésen alapuló, az alapelvektől kiinduló, rendszerezett deklaratív tudás, amelyre ráépíthető a procedurális elemek gyakorlati készlete. A tevékenységek és problémamegoldó tevékenységek olyan információkezelési és kommunikációs kompetenciák fejlesztése során történnek, amelyben az egyének bővíthetik, kiigazíthatják, megfogalmazhatják és kicserélhetik saját elképzeléseiket, ezáltal a deklaratív tudásuk színvonala is emelkedik A hallgatólagos tudás előtérbe helyezése Mi a tacit tudás? A tacit tudás olyan kimondatlan tudás, mely az egyének fejében, vagyis személyes tapasztalataikban rejtőzik. Döntő szerepe van a gyakorlati problémák megoldásában, annak ellenére is, hogy gyakran nemhogy másoknak, de tulajdonosának sincs tudomása róla. Az ilyen 18
20 tudást sejtik az ösztönös megérzés mögött. A mindennapi életben legtöbbször semmilyen esemény nem világít rá a néma tudásra.1 Ez a tudás az emberi teljesítmény látható, de nem észrevehető, ám igen jelentős hátterét képviseli, és kizárólag az emberek közötti kapcsolatokban, a szociális interakciók nyomán alakulhat ki, és így leginkább az emberek szokásaiban és a különböző kultúrákban ölthet testet. Egy másik meghatározás inkább azt hangsúlyozza, hogy ez a fajta tudás nincs is igazán közvetlen kapcsolatban az ember kognitív képességeinek szintjével. Tulajdonképpen attól független, ezért olyanok is elsajátíthatják, akiknek egyébként bizonyos ismeretek megszerzése nehézséget okozna. Egy harmadik látásmód viszont a tacit tudás passzív jellegében jelöli meg a legfontosabb tulajdonságát. Van olyan vélemény is, amely a tacit tudás lényegét a személyes tapasztalatokhoz való kizárólagos kötődésében látja. Utóbbi nézet képviselője ezzel azt is megmagyarázni véli, miért nem könnyű felismerni e tudás meglétét. Ezt a tudással rendelkező személy és környezete vonatkozásában egyaránt érti. Egy másik magyarázatban pedig az olvasható, hogy mivel ez a tudás nem tagolt, nem dokumentált, s jobbára gondolati modellekből, hitekből, analógiákból, magától értetődő meggyőződésekből áll össze, az emberek ritkán vagy nehézkesen kommunikálnak róla, ennek következménye pedig szintén az, hogy szándékos beavatkozás nélkül ez a tudásmennyiség aligha válhat stratégiai fontosságúvá például egy-egy intézményen belül. Azok szerint viszont, akik e tudásfajtát a hallgatólagos tudással tartják egyenértékűnek, elsősorban az határozza meg a jelentőségét, hogy mindig a személyes és a szociális kompetenciákba ágyazódik be. Ez a felfogásmód eltérő irányból közelítve teszi indokolttá az implicit kifejezés használatát. Ugyanis az explicit, vagyis kodifikált tudás egyértelműen a tárgyi tudás megtestesítője, s csak a kodifikált tudás lehet az, amelyet megoszthatunk másokkal is. 1 Becslések szerint egy- egy szervezeten belül az összes tudás 80%- a tacit tudás. 19
21 Ezzel szemben a tacit tudás elemeinek az elsajátítására inkább a nonformális, sőt az informális oktatási-képzési formák adnak alkalmat és lehetőséget A tacit tudás és explicit tudás viszonya A tudás menedzseléséről szóló valamennyi írás és előadás kitér a kimondatlan és a már szavakba öntött tudás különbözőségére, angol terminológiával a tacit és az explicit tudásfajtákra. Az explicit tudás a tacit tudással szemben az a fajta tudás, amit birtokosának sikerült megfogalmaznia. Így ez a tudás már elvileg közzétehető, másnak átadható, azaz az ily módon alakot öltött, azaz nem más, mint információ. Néhány szerző tacit tudásról és explicit információról beszél. Kiemelik, hogy míg a tudás az adott helyzethez kötődik, addig az információ hordozható. Megemlítik még az explicit tudásnak a berendezésekbe, programokba beágyazott (embedded) formáját is.az információ a tudás részhalmaza, a tudásnál szűkebb fogalom (Willard 1999). 1. ábra Tudáskonverzió ciklikus folyamata2 2 Nonaka,
22 A tudásmenedzsment elsődleges célja a tacit tudás azonosítása és dokumentálása. A személyiségbe burkolt kimondatlan tudás a megfogalmazás (rögzítés, kodifikálás, rendszerezés) révén válik a másik ember számára információvá, amit aztán újra és újra hasznosítani lehet. Ezt a lépést externalizációnak, ritkábban artikulációnak nevezik. A megfogalmazás jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Minél inkább sikerül a lényeget megragadni, annál szélesebb körben hasznosítható a születő információ. A hagyományos értelemben vett írásba foglalás mellett a rejtett tudás kifejezésének különösen találó módja az analógiák keresése, metaforák alkalmazása, példázatok és történetek mesélése. A cél felderíteni a tapasztalt vezetők döntései mögött álló tudást, mert az az egyik legértékesebb versenyelőny (Hannabus 2000). A tapasztalatokon alapuló, de sokáig a birtokosa számára is rejtve maradó tudás megnyilvánulásának manapság egyre gyakoribb módja az . ben hasonló könnyedséggel fejezzük ki magunkat, mint egy négyszemközti beszélgetés során - sokszor adunk ilyen módon tanácsot, felvilágosítást. Melléktermékként az elektronikus levélben ott ragad az információ, onnan pedig archiválás és visszakeresés révén bármikor ismét segítségül hívható. Az t, mint közeget a levelezőcsoportok vagy fórumok aknázzák ki a legeredményesebben. A kérdések és a válaszok eljutnak a csoport minden egyes tagjához. A leveleket olvasva vagy a levélarchívumban kutatva igen sok problémára találhatunk megoldást. Ha soha nem látott nehézséggel szembesülünk, megcsapolhatjuk a csoporttagok tudását. A levelezőfórumok archivált forgalma a hasznos ismeretek kincsesbányája. Nem csoda, hogy egyes intézményeknél bevett gyakorlat az intézményen belüli levelezőcsoportok működtetése. A tacit tudás átalakítása explicit információvá minden kétséget kizáróan látványosan növeli az intézmények szellemi kapacitását, ezért áll ez a törekvés a tudásmenedzsment előterében. 21
23 A tudás logikai modellje A tudásteremtés szervezeti modellje olyan álláspontot képviselnek, amely szerint a tudás dinamikus jellemzőkkel bír, főleg közösségi interakciókból származik. E nézet szerint a tudás csak kontextusaiban létezik, bizonyos helytől és időtől függ. Kontextus nélkül nem beszélhetünk tudásról, hanem csupán információról. A tudás emberközpontú, erős szubjektív erőfeszítést igényel az egyéntől, többek között elköteleződést és meggyőződést. Az elköteleződés és meggyőződés szükséges ahhoz, hogy az információ az egyének tudásává válhasson azok értelmezése és kontextusba ágyazása által. Nagyon fontos, hogy a tudást lokális, azaz helytől függő, röghöz kötött kontextusaiban értelmezzük. A tudásállomány első osztályozását Polányi (1985) elméletéből kiindulva, arra támaszkodva tehetjük meg. Az explicit és a rejtett, hallgatólagos tudás egymás komplementerei, egymást oly módon egészítik ki, hogy az explicit tudás a hallgatólagos tudás nélkül elveszíti értelmét. Mint említettük, az explicit tudást könnyű kifejezni, szavakba önteni, leírni, számszerűsíteni, és így azt akár elektronikus úton is továbbítani ( ). Nagy távolságokra is el lehet küldeni, azt egy más kultúrában élő ember is meg tudja érteni. A hallgatólagos tudást azonban nehéz mindenki számára érthető módon kommunikálni, az mindig kontextus-függő és emiatt hely-függő is. Ezért teljes valójában csak azok érthetik meg, akik fizikai értelemben is jelen vannak (Lengyel, 2008). Egy egységes közintézményi hálóban, ahol az emberek naponta találkoznak, sokkal könnyebb az innovatív ötleteket megérteni és továbbfejleszteni, mint két különböző városban levő részének tudást cserélni. Ugyanis a lokális viszonyokban az egyének hallgatólagos tudása nagy részben átfedi egymást, ugyanazon a helyen élnek, ugyanoda járnak vásárolni. Hasonlóan szórakoznak, ugyanannak a csapatnak szurkolnak vagy ugyanazt a helyi újságot olvassák. A nem közös hallgatólagos tudást is ki tudják cserélni egymással, és mivel az explicit tudáselemek a 22
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenA döntéstámogatás területén a 90-es évek főárama a tudásbázisú rendszerek fejlesztése. A tudásbázisú rendszer az első olyan döntéstámogató módszer, am
Fogalmakat is kezelni tudó számítógépes döntéstámogatás Starkné Dr. Werner Ágnes A döntéstámogatás területén a 90-es évek főárama a tudásbázisú rendszerek fejlesztése. A tudásbázisú rendszer az első olyan
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenIntegrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat
IGYR p. 1/17 Integrált gyártórendszerek Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu IGYR
RészletesebbenStéber Andrea Training & Development. Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban. Ahol a tudás menő... Bring IT to life
Stéber Andrea Training & Development Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban Ahol a tudás menő... A Doctusoftról Tanulás a munkahelyen Te melyiket választanád? Mit jelent a tudásmenedzsment? A tudás koordinálása
RészletesebbenSzámítógépes döntéstámogatás. Fogalmakat is kezelni tudó számítógépes döntéstámogatás A DoctuS rendszer
SZDT-07 p. 1/20 Számítógépes döntéstámogatás Fogalmakat is kezelni tudó számítógépes döntéstámogatás A DoctuS rendszer Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenPEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL KERBER ZOLTÁN TÁMOP 3.1.15 SZAKMAI VEZETŐ TÁMOP 3.1.15 projekt
RészletesebbenMéréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
Részletesebben1. Eredményes befolyásolás Kapcsolatépítés és eredmények elérése (20 óra)
Felnőttképzés Képzéseink jelentős része a fejlesztéspolitikai témákhoz kapcsolódik: érintik az egyedi projekt szintet, ugyanúgy, ahogy a programozás ciklusát is. Ügyfeleink számára előzetes igényfelmérés
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenAz építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása
DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenMezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése
Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenHálózati tudásmenedzsment rendszerek sajátosságai, bevezetési tapasztalatai
Hálózati tudásmenedzsment rendszerek sajátosságai, bevezetési tapasztalatai Hasznics Milán, hasznics@itm.bme.hu Nuridsány Judit, nuridsany.judit@itm.bme.hu BME Információ és Tudásmenedzsment Tanszék Definíció
RészletesebbenA szervezetnél már létező tudás és már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítására szolgáló kérdőívek
A szervezetnél már létező tudás és már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítására szolgáló kérdőívek Tudásmenedzsment kérdőív Szervezeti tudásvagyont felmérő táblázat Helyzetértékelő sablon Tudásmenedzsment
RészletesebbenIV. A munkaköri leírás és elemzése
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási
RészletesebbenNéhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához
Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenHasználja a Yammert közösségi munkaterületként, amely lehetőséget ad az együttműködésre, az innovációra és a részvétel ösztönzésére.
HASZNÁLATI ESETEK KATALÓGUSA Használja a Yammert közösségi munkaterületként, amely lehetőséget ad az együttműködésre, az innovációra és a részvétel ösztönzésére. A Yammer használati eseteinek katalógusa
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenTudásmenedzsment szerepe a minőségkultúra fejlesztésében
Tudásmenedzsment szerepe a minőségkultúra fejlesztésében Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem Győr; Selye János Egyetem Komarno Szlovákia ISOFÓRUM XXIV. NMK Amiről szó
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:
RészletesebbenCOMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenA trialogikus tanítási-tanulási modell
Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn
RészletesebbenDigitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek
Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu
AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?
RészletesebbenS atisztika 1. előadás
Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy
RészletesebbenTudásmenedzsment. Tudásmenedzsment. Az információ -piramis. Tudástípusok. KM-modellek ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban
vasárnap, 2011. november 20. Tudásmenedzsment ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban Mikulás Gábor www.gmconsulting.hu mikulasg@gmconsulting.hu Tudásmenedzsment 1. Rövid alapvetés 2. Tudástípusok
RészletesebbenSzervezeti magatartás I december 03.
Szervezeti magatartás I. 2007. december 03. Szervezeti változások, változásmenedzsment Szervezeti változás Fogalma: A SZERVEZETEK LÉNYEGES JELLEMZŐIBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS Kiváltó tényezők: MUNKAERŐ TECHNOLÓGIA
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25.
ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár 2017. május 25. IGÉNY ALAPÚ TÁMOGATÁS-ELŐKÉSZÍTÉS AZ OKOS ÖNKORMÁNYZATOKÉRT Az önkormányzati
RészletesebbenA tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36
A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján Intézmény neve: Baptista Szeretetszolgálat Gyöngyszem Óvodája Intézmény OM azonosítója: 201 839 Intézményvezető neve: Béresné Dobránszky
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenReflektív tanulási napló
Reflektív tanulási napló Bevezetés Mi a tanulási napló? A tanulási napló feljegyzések, megfigyelések, gondolatok és egyéb kapcsolódó anyagok gyűjteménye, ami egy időszak alatt épül fel és egy tanulmányi
RészletesebbenKépzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
RészletesebbenTantervelmélet. Kaposi József
Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenINFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK
INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenTudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése
Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése 1 Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Természetes nyelv feldolgozás 2 Tudásalapú információ-kereső rendszerek
RészletesebbenÚj szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában
Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink
RészletesebbenEgészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV
Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenA PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.
A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek 2018. Január 16. PROJEKT ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA Transzparens, szabályozott folyamat 2 független, de a szakterületen
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése szakképzésben Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.06 Mai előadás célja ITT és MOST! 1. Mérés/értékelés megítélésének
RészletesebbenHogyan lehet elsajátítani a Projektmenedzsment? - Projektmenedzsment kompetenciák fejlesztése
Hogyan lehet elsajátítani a Projektmenedzsment? - Projektmenedzsment kompetenciák fejlesztése Toldi Teréz vezető tréner, akkreditált szervezetfejlesztési tanácsadó toldi.terez@szinergia.hu Cím: 1025 Budapest,
RészletesebbenÉrtékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)
Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenPROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG
PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
RészletesebbenA benchmarking fogalma
Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi
RészletesebbenKÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK
KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: képalkotás (Visual Representation) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
RészletesebbenAz LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és
Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség
RészletesebbenPROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN
PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK
RészletesebbenAlcsoport_DE_munkatarsi_2017_NK. Válaszadók száma = 17. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenA Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés a felsőoktatásban
12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért 2016. április 21-22. A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmény alapú
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenOKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenInformációs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese?
Információs kultúra: múló divat, vagy alapvető készségek együttese? Koltay Tibor Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar, Informatikai és Könyvtártudományi Tanszék & Berzsenyi Dániel Főiskola, Könyvtár-
RészletesebbenA jövő kihívásai és megoldásai a HR területén
A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén Az egyén kapcsolódása a jövő szervezetéhez Gyenese Balázs EY, MENA HR Director Middle East and North Africa Kürti László Aon Hewitt, Szenior tanácsadó Szalay
RészletesebbenEmber-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell.
Ember-gép rendszerek megbízhatóságának pszichológiai vizsgálata. A Rasmussen modell. A bonyolult rendszerek működtetésének biztonsága egyre pontosabb, naprakész gondolati, beavatkozási sémákat igényel
RészletesebbenTananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?
Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú
RészletesebbenA STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
RészletesebbenVezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai
Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
Részletesebbendimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.
dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.
RészletesebbenAlkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft.
Tudásmodellezés Kereskedelmi Alkalmazásokban Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft. Tudásmenedzsment Adat -> Információ -> Tudás Intézményi tudásvagyon hatékony kezelése az üzleti célok megvalósításának
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenBELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE
BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE B e l s ő é s k ü l s ő k o m m u n i k á c i ó s t e r v Oldal
RészletesebbenA SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA
A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.
Részletesebben+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.
Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002
RészletesebbenMinőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés
Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft
RészletesebbenA HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások
RészletesebbenK és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY
K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY Gördülékeny ügymenet Microsoft Dynamics NAV-val Átfogó vállalatirányítási rendszert vezetett be a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft.-nél az XAPT. A szállítmányozási
RészletesebbenKépesség. Beszámoló Verify képességtesztek eredményéről. Név László Hammer. Dátum 2018 szeptember 28. SHL.com
Képesség Név László Hammer Dátum. SHL.com Beszámoló képességtesztek Ez a képességteszt-jelentés Hammer László Verify képességteszten szerzett pontszámát mutatja. Nem felügyelt képességteszt használata
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
Részletesebben