Nemzeti Közszolgálati Egyetem. ÁROP Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzeti Közszolgálati Egyetem. ÁROP 2.2.19 Elektronikus képzési és távoktatási anyagok készítése. Nemzeti Közszolgálati Egyetem"

Átírás

1 A közszférában felhalmozódott tapasztalati alapú, tacit ismeretanyag megőrzését és továbbfejlesztését, valamint átadását szolgáló on-line tudásbázis kialakításának lehetőségei és integrálási javaslatok a közszolgálati on-line továbbképzésekkel

2 Budapest november 29. 1

3 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 6 Ajánlásgyűjtemény... 7 Vezetői összefoglaló... 8 Elemzői módszertan Tudásmenedzsment a közszférában: alapelvek és stratégiai keretek A tudás strukturálása Az adat Az információ A tudás A tudás fajtái Tapasztalat és leírás Kijelentések, képek, készségek Deklaratív és procedurális tudás A hallgatólagos tudás előtérbe helyezése Mi a tacit tudás? A tacit tudás és explicit tudás viszonya A tudás logikai modellje A tudás kodifikálása A tudás kodifikáció szükségessége

4 A tudás kodifikálásának alapelvei A tacit tudás artikulálása előtt álló akadályok Közszolgálati tudásbázisok és tudásmenedzsment rendszerek Tudástranszfer Tudástérképek A tudás feltérképezése és modellezése A tudás feltérképezésének technológiája Tudáspiacok A tudáspiacok jellemzői Hatékony tudáspiacok létrehozása Tudásmenedzsment rendszerek ConOrg DoctuS IAM A tacit tudás integrálása közszolgálati adatbázisokba Tudás a szervezetben A hatékonyan működő közintézmény tudáspiramisa A tudás irányultsági típusai A tudásorientált közintézmény A tudásteremtés folyamata Az információbróker A közszolgálati tudásbázis létrehozásának gyakorlati feltételei A közintézmény, mint tudásalapú szervezet kialakítása Web-alapú kommunikációs rendszerek fejlesztése Korszerű közintézményi kapcsolatok kialakítása, fejlesztése (B2B) Közintézményi tudástárak Benchmarking

5 Az erőforrás alapú elmélet A benchmarking relevanciája A tudásmenedzsment és a szervezeti tanulás A szervezeti tanulás alapelvei A szervezeti kultúra szerepe Tudásstratégiák A szellemi tőke költségei Tudásmenedzsment modellek A KPMG-modell Gallagher és Hazlett modellje A tudás menedzselése a közszférában A tudás, mint erőforrás A munkaköri tudás ismeretének felhasználási lehetőségei Hogyan lesz a tudás a szervezetben közkincs? A munkaköri követelmény A munkaköri követelmény értelmezése A munkaköri követelmény szerepe az értékteremtésben A munkaköri követelmények meghatározása A követelmény-igény meghatározásának lépései Ki határozza meg a munkaköri követelményeket? A típus-munkakörök követelményeinek meghatározása A követelmények definiálása A követelmény fokozatainak meghatározása és definiálása Stratégiai javaslatok a tudásbázisok közszolgálati on-line továbbképzésekbe való integrálására Az on-line oktatás jó gyakorlatainak integrálása a közszolgálati továbbképzésekbe On-line oktatási irányelvek

6 E-learning sajátosságok a közszolgálati on-line továbbképzésekben Az információtechnológia beépülése az on-line oktatásmódszertanokba A közszolgálati on-line képzési programok fókusza Az on-line képzési programok építőelemei Stratégiai javaslatok az on-line képzés módszertanának megtervezéséhez és céljának meghatározásához...98 Irodalomjegyzék

7 Ábrajegyzék 1. ábra Tudáskonverzió ciklikus folyamata ábra Tudásfolyamatok rendszere ábra A tudástérkép elemei ábra KPMG Knowledge Journey Benchmark (Forrás: KPMG, 1999) ábra A TM formula működése (Gallagher és Hazlett nyomán, 1999)

8 Ajánlásgyűjtemény A tanulmány a közszférában felhalmozódott tapasztalati alapú tacit tudás megőrzését, továbbfejlesztését, valamint átadását szolgáló on-line tudásbázis kialakításának lehetőségeit elemzi, és az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg: 1. Javasoljuk a tudás létrehozásának, átadásának és használatának a különböző közigazgatási intézmények szervezeti egységei közötti összehasonlító elemzését, elsősorban azért, hogy intézményen belül is átláthatóak legyenek a tudásátadás folyamatai, másodsorban az összehasonlítás megértést és eszközt kínál azon dolgozók számára is, akik egy intézményen belül dolgoznak, hogy tisztábban lássák más szervezeti egységekhez viszonyított helyzetüket. 2. Javasoljuk a tudás és tanulás új mérési irányelveinek kidolgozását, amely segíthet a közintézmények alkalmazottainak abban, hogy pontosabban megállapítsák az egyéni és intézményi tudásszinttel kapcsolatos elvárásokat, és egyéni fejlesztési tervek keretében elsajátíthassák a hiányzó tudást. 3. Javasoljuk tudástérképek létrehozását, amelyek lehetővé teszik a szervezeti egységek közötti tapasztalati és explicit tudás azonosítását és megosztását. 4. Javasoljuk az azonosított formális és informális tudás minél alaposabb dokumentálását és minél szélesebb körű megosztását, továbbá a tudástartalmakhoz kapcsolódó visszakeresés, elérés, aktualizálás funkcióinak kidolgozását és az adatvédelem biztosítását. 5. Javasoljuk a tudásmenedzsment elsődleges gyakorlati eszközéül szolgáló tudásportál létrehozását, melynek hatékony üzemeltetésével az intézmények külső és belső tudásigényének menedzselése, valamint tudásmegosztással kapcsolatos folyamatai egységes rendszerbe szervezhetők. 7

9 Vezetői összefoglaló A tanulmány bemutatja a tudással kapcsolatos folyamatokat, és az átfogó jellegű ismeretek mellett, azokat a szempontokat is részletesen elemzi, melyek egy tudásalapú intézménystruktúra ágazati szintű megértését fontossá teszik. A tanulmány első részében elemezzük a tudást és a tanulást, a tudás feltérképezésének, modellezésének és átfogó struktúrába helyezésének szempontjából. A tudás létrehozásának, közvetítésének és felhasználásának elemzése kettős célt szolgál: egyrészt bemutatja, hogyan működhetnek a tudásteremtés folyamatai, másrészt megismerteti, hogyan menedzselhető a közigazgatás mindennapi tevékenységében a tudás, és hogyan lehetne azt fejleszteni. A képzési programok újragondolása új szerveződési formák kialakítását, új tartalmak és új oktatási módszerek használatát teszik szükségessé. A változtatás előfeltétele, hogy jobban megismerjük a tudás létrehozásának, közvetítésének és felhasználásnak folyamatát. A kutatás központi kérdése, hogyan válhat a tudás és a tanulás az információs technológia és a társadalom gazdasági hajtóerejévé. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogyan lehet a közigazgatás különböző szektoraiban végbemenő, a tudással kapcsolatos folyamatokat felismerni, elemezni, összehasonlítani, mérni. Az első lépésként fontos a közszférában dolgozók szakmai tudásának felmérése, hogy kiderüljön, mit tudnak a tudásmenedzsmentről, az on-line képzési programokról, hogy feltérképezhető legyen, ki milyen ismeretet birtokol. A saját, a kollektív tudás és a tudáshézagok felmérésével az intézmények felismerhetik a közös tudásban rejlő lehetőségeket, a rejtett tudás mennyiségét és felhasználását, valamint kifejtésének 8

10 nehézségeit, a tudás hiányosságait és a felfedezett hiányosságok megszüntetésének lehetőségeit. A közigazgatásban igényelt tudás felmérése ösztönző erőt jelenthet a tudás hatékonyabb menedzseléséhez és annak a tudásnak a létrehozásához, amely a közszféra kihívásainak is leginkább megfelel. Ahhoz, hogy a tudásmenedzsment eszközei és a képzési programok integrálhatóak legyenek a munkavégzés folyamataiba, motiváltnak kell lenni a tanulásra, gyakorlatot kell szerezni abban, hogy felismerhető legyen a tanulás iránti szükséglet, képesnek kell lenni azonosítani a képzésnek azt a fajtáját, amely a szükségleteknek megfelel, és tudni kell, hogyan lehet ezen képzési programokat igénybe venni. A tudásmenedzsmentet támogató infrastruktúra akkor lesz megfelelő, ha az infokommunikációs hálózatok összekötik a közigazgatás egységeit egymással, a tudásmenedzsment támogatásához szükséges erőforrások rendelkezésre állnak, kialakul egyfajta együttműködés azon szereplőkkel, akiknek gyakorlatuk és tapasztalatuk van a tudást menedzselő folyamatok terén A tanulmány egyik alapgondolata, hogy a tudás egyre inkább a közigazgatás szellemi tőkéjének alapjává válik, a tanulás pedig a legfontosabb folyamattá. A tudás létrehozására, továbbadására és felhasználására vonatkozó ismereteink mégis részlegesek, felületesek. A tanulmány részletesen foglalkozik az elméleti kereteken túl azon közintézményi jellemzőkkel, infrastrukturális keretekkel, alapelvekkel, változásvezetési teendőkkel és szükséges (de nem elégséges) feltételekkel, amelyek segíthetik a tacit tudás kiaknázását előirányzó tudásorientált közintézmény kiépítését. 9

11 Elemzői módszertan A kutatás áttekinti a közszolgálat továbbképzésben alkalmazható on-line képzési stratégiákat és módszereket. Stratégiai javaslatokat fogalmaz meg az on-line közszolgálati továbbképzések fejlesztésére és módszertani hátterére vonatkozóan. A kutatás céljához illeszkedően a választott kutatási módszertan kizárólag kvalitatív elemzésre koncentrált. Jelen kutatás esetében, elsősorban az induktív logikán alapuló, kvalitatív módszertan segítségével történik az adatok gyűjtése és elemzése. Az indukciós logika azt jelenti, hogy a szakirodalmi adatok alapján körvonalazott hipotézisek ellenére- elsődlegesen nem hipotézistesztelő kutatásról van szó. Vagyis a gondolatmenet nem egy általános elméleti keretből levont feltételezések tesztelését szolgálja, hanem kutató-feltáró jellegének megfelelően a kutatási területről egy átfogóbb kép nyújtása a célja. A kvalitatív módszertan fő jellemzői: valós élethelyzetben vizsgál eseményeket, a vizsgált jelenség és a kontextus közötti határvonalak nem határozhatók meg élesen, így lehetőség kínálkozik a kontextuális jelenségek behatóbb vizsgálatára, egy olyan helyzetet kezel, ahol az adatvételi pontnál lényegesen nagyobb számú vizsgálandó tényező iránt érdeklődik, több forrásból származó adatokra támaszkodik, amelyeket a trianguláció módszerével kísérel meg összefoglalóan értelmezni, támaszkodik a korábbi elméleti feltételezésekre az adatgyűjtés és értelmezés során is. 10

12 A kvalitatív elemzés keretein belül az adatgyűjtés elsődlegesen másodrangú adatok gyűjtésére korlátozódott. Az adatgyűjtés során részletesen áttekintettük a szakirodalom aktuális és visszatekintő írásait is, hogy azonosítsuk azokat a trendeket, amik a múltban fontos szerepet játszottak a távoktatás alakításában és egyben kihatással lehetnek a jövőbeni e-learning fejlesztési irányzatokra. A másodlagos adatok forrása tudományos folyóiratokból, könyvekből és jelentésekből származik, kiegészítve bizonyos projekt specifikus információkkal, melyekről az adott kezdeményezés Internetes oldaláról informálódott a kutatást végző csoport. A kutatás a kutatási terv alapján került kivitelezésre: 1. A terv első fázisában történt az adatgyűjtés a már fentebb vázolt másodlagos forrásokból. 2. A kutatás második fázisa, a források azonosítását és elemzését követően a kutatás elkészítése, írása volt, melyet megfelelő szoftveres támogatással végeztünk. 3. Az ezt követő harmadik szakaszban a kutatás szövegének stilisztikai és helyesírási ellenőrzését végeztük, valamint a kutatást támogató anyagok elkészítését biztosítottuk, összeállítva a kutatást kiegészítő Microsoft Office PowerPoint prezentációt. A kutatás első szakaszában, az összegyűjtött forrásanyagon alkalmazott elemzés jellegét tekintve leíró-bemutató, terjedelmét tekintve átfogó, megközelítés módja szerint gazdasági szemléletű, a vizsgált folyamatok időbeni helyzete alapján pedig statikus szemléletű volt. Ehhez igazodva az elemzés elsődleges formája a történelmi áttekintés valamint esettanulmányok alkalmazása volt, az elemzés módszertana pedig az összehasonlítás és tényezőkre bontás bizonyos elveit követte. Kutatásetikai szempontból az egyetlen lényeges elem melyet a kutatás első fázisában azonosítottunk majd a kutatás későbbi fázisaiban betartottunk, a szerzői jogok megfelelő kezelése volt és tiszteletben tartása volt. A szövegben való forrásmegjelöléshez és az irodalomjegyzék 11

13 összeállításakor is a nemzetközileg széles körben elfogadott APA stílust követtük. A kutatás azon részeinél ahol esetlegesen egy szerző hosszabb gondolatmeneteit idézzük fel, a fejezet elején jelöljük a szerző nevét és publikálás dátumát, nem pedig a szövegben tüntetjük fel. 12

14 1. Tudásmenedzsment a közszférában: alapelvek és stratégiai keretek A tudást a közintézmények tudás alapú felfogásának aspektusából tipizáljuk és értelmezzük, mint egy olyan elméleti megközelítést, ami újszerű válaszokat ad az intézmények kihívásaira (intézmény célja, sajátosságai, intézmények közötti viszony, költségtényezők, stb). A bevezető fejezetben részletesen foglalkozunk a tudással, mind absztrakt, mind konkrét értelemben. Kitérünk a tipológiákra és különböző terminológiákra, majd részletesen körbejárjuk a tacit, tapasztalati tudás tulajdonságait és jellemzőit. A fejezet rámutat a hallgatólagos tudás előtérbe helyeződésére, valamint a tudás rögzítésének, kodifikálásának módjaira A tudás strukturálása Az adat Az adat eseményekkel kapcsolatos elvont, objektív tények összessége: tranzakciók, tényállások, tények rendszerezett jegyzéke (Davenport és Prusak 1999). Értelmezhető, de nem értelmezett ismeret, értelmezett szimbólum, statisztikai érték vagy bármiféle hasonlítási alap a következtetések levonása nélkül (Huszka 2001). A puszta tények feldolgozásával kapunk strukturált, jelentéssel bíró információkat. Tágabb értelemben az adat olyan tény, mérési eredmény, amely egy adott időpontban egy szituációra vonatkozik, egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel (Barancsi, Horváth, Szennyesy, 2001). Közintézményi szemszögből az adatok hatékony kezelése (gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása, terjesztése és használata)alapvető fontosságú. Az adatokat számítógép-hálózatokban, az 13

15 Interneten, az intraneten, az extraneten, az adatbázisokban nyers adatként tárolják. Minden egyes intézményben az adatok nyilvántartása, feldolgozása, továbbítása, kézben tartása sokféle és kifinomult eszközt igényel (Bőgel 2000). A közintézmények mindennapi tevékenységének fontos részét képezik. A kapacitás, költséghatékonyság, minőség és a gyorsaság kulcsfontosságú tényezők. Ebből kifolyólag az adatkezelésnek nagykapacitásúnak, költséghatékonynak és gyorsnak kell lennie. Nem mindegy, mennyi adat fér el egy rendszerben, mennyibe kerül egységnyi adat megszerzése, illetve visszakeresése, s az sem, hogy milyen gyorsan táplálhatunk adatokat a rendszerbe, illetve nyerhetünk onnan. Minőséggel kapcsolatos kérdések az alkalomszerűségre, a relevanciára és az értelmezés lehetőségére vonatkoznak. Kulcsfontosságú a hozzáférhetőség, hogy akkor férhetünke az adatokhoz, amikor éppen szükség van rájuk Az információ Az információ olyan üzenet, amely látható vagy hallható kommunikáció elemeként jelenik meg. A többi üzenethez hasonlóan feladóval és címzettel rendelkezik. Az információ arra szolgál, hogy változtasson a dolgok felfogásának módján, hogy befolyásolja a címzett ítéleteit és viselkedését. Így az információközlések, tények, adatok együttese, rendezett összeállítása (Balázs, 1993). Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, s annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú cselekvést indíthat el (Bőgel 2000). Az információáradatból tudást előállítani nem kis feladat, és sok vezető, közalkalmazott számára nem is járható út. Egyrészt, mert munkaidejük elsősorban nem erre korlátozott, másrészt pedig általában saját szakmájuk kérdéseinek és nem az információkeresés technikáinak ismerői. Tágabb értelemben az információ egymással valamely módon kapcsolatban álló adatok rendszerezett és feldolgozott gyűjteményét jelenti, tehát az adattól eltérően az információnak jelentése van. Ugyanis az adat akkor válik információvá, amikor létrehozója jelentést rendel 14

16 hozzá. Az adatot különböző eljárásokkal alakíthatjuk információvá, a tények értelmezésével, a bennük rejlő lényeg kiemelésével, magyarázatával. Az adat minden esetben objektív, ezzel szemben az információ szubjektív, mindenkinek mást jelent, és az ember nélkül értelme sincs. Több adat közti kapcsolat megteremtésével léphetünk magasabb fogalmi szintre. Az információ adott helyzetben, időpontban és körülmények között kialakult tények, illetve mérési eredmények konszolidált halmaza. Az információ legfontosabb jegye, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el (Mészáros, 2002) A közintézmények szempontjából alapvetően háromféle információt különböztethetünk meg, melyeket működési, fejlődési és befolyásolási információnak nevezünk. Az első a közintézmény és egységei működéséhez többé-kevésbé nélkülözhetetlen operatív információ. Formalizált, szabványosított, többnyire számítógéppel kezelt és tárolt, az intézményen belüli információfajták közül ez a legnagyobb arányú. A második a szervezet környezetének előrelátását, ezen keresztül a lehetőségek meglátását, a veszélyek elkerülését lehetővé tevő információ. A harmadik célja az egyének döntéseinek befolyásolása, koordinálása. Megléte a szervezet fennállásának feltétele A tudás Az adat, az információ és a tudás egymással szorosan összefüggő fogalmak. A tudás átfogóbb, mélyebb és gazdagabb, mint az adat, vagy az információ. A tudás körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuálisan összekapcsolt információk heterogén és folyton változó keveréke. Olyan szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul. Egy döntési folyamat során felhasznált, megtanult és hasznosított, aktivizált információ, mely az adott helyzetben értelmezett információ. A tudás birtokosa képes az információt befogadni, értelmezni, értékelni, szintetizálni, és az adott helyzetre alkalmazni (Mészáros 2002). 15

17 A közintézmények életében egyre fontosabbá válik a tudástőke. A közintézmények nemcsak dokumentumokban és leltárakban őrzik azt, hanem a szervezeti múlt részeként, az eljárásokban, gyakorlati tevékenységekben és normákban beágyazódva is jelen van. Napjainkban a humántőke beruházások költségei nagymértékben növekednek, az emberi erőforrások kihasználása egyaránt hozzájárulnak a hatékonyság javításához, költségek csökkentéséhez A tudás fajtái Tapasztalat és leírás Mindennapjainkban számtalan olyan ismerettel találkozunk, amelyekről nem rendelkezhetünk közvetlen tapasztalatokkal, vagy rendelkezhetnénk, de az adott tanulási környezetben erre nincs módunk. Így a tudás leírásokból, szövegek vagy képek befogadásából építkezik. Maga a tanulási folyamat sem tudja követni az egyén adottságait, érdeklődését, hiszen a közvetítési módokat nem lehet túlságosan variálni. A korszerű tanulási módszerek igyekeznek visszaállítani a közvetlen tapasztalás lehetőségét, például az életet átfogó tanulás, a gyakorlati vizsgálatokra épülő projektek segítségével. A csoportmunka jelentősége is megnőtt, ennek során az egyének felszínre hozhatják és kicserélhetik az adott jelenség sajátos leírásait, így a közösségi egyeztetésekben kiegészülhet, pontosabbá válhat az egyéni tudás. Tisztázni kell a tanulás eszközeként használt képek és a valóság viszonyát. A képek nagyon hatékony közvetítők, sőt a fenti értelemben többletet hordoznak a szöveges leírásokkal szemben, de éppen ez és a bevésődés erőssége hívja fel a figyelmet a körültekintő használatukra. A társadalmi átalakulásokban az eddigi értékek is megkérdőjeleződhetnek, vagy legalábbis újabb megerősítésükre van szükség. Ebben a világban fontos kapaszkodó lenne a megbízható tudás, de ezt nem mindig egyszerű kiválogatni. 16

18 Kijelentések, képek, készségek A képi vagy nyelvi modellekben összetett műveletek végezhetők, amelyek begyakorolva adott feladatokhoz rendelhető képességekké szerveződnek. A tudás egyik fajtáját az ismeret jellegű, véges számú kijelentéssel leírható propozicionális (kijelentésszerű) tudás jelenti. Fontos kérdés, hogy ez a fajta tudás milyen mértékben vesz részt a magatartás, vagyis a tanulás tényleges eredményének kialakításában. Az ember fogalmi gondolkodása feltételezte a formális nyelv kialakulását. Korábban csak képi reprezentációkkal voltunk képesek gondolkodni, de ez is elegendő lehetett a környezet megfelelő szintű modellezéséhez. A másik tudástípus a képekben összegződő, mely eltér a propozicionális tudástól. Nem csupán szubjektivitása miatt, hanem azért is, mert a képi jellegű tudás olyan analóg téri leképezéseket tartalmaz, melyeket nagyon nehéz visszaadni propozíciók sorával (Pléh, 2001). Az emberi agy látóközpontja másként működik, mint a kognitív területek, azaz ma még nem teljesen ismert módon képes olyan felismeréseket, ismereteket előállítani, amelyek nagyon kevés információ alapján is használható eredményt adnak. Ebben az irányban folytatnak ma kutatásokat a mesterséges intelligenciával, illetve az analogikus számítógépekkel kapcsolatban. Egyre növekszik a digitális képek által megszerezhető tudás mennyisége, amiből a későbbi alkalmazási környezet átalakulása következhet, azaz a jövőben még nagyobb jelentőségre tesznek majd szert a képi információk. A készségeket tehát sem leírások, sem képek nem reprezentálják agyunkban, egyszerűen csak ott vannak. Nyilván ennél pontosabb pszichológiai magyarázat is lenne (reflexek, kondicionálás, stb.), de a gyakorlat számára az a fontos, hogy ha ilyen készségeket akar építeni, akkor azt nem magyarázni kell, hanem csinálni, azaz ezt a tudásformát a gyakorlás fejlesztheti. 17

19 Deklaratív és procedurális tudás A tudás másik fajta osztályozása az alkalmazás módja szerint történhet. Korábban talán nagyobb jelentősége volt az inkább passzív, felhalmozott tudásnak, amely a műveltség kifejezéssel lenne jellemezhető. A mindennapi életben az azonnali alkalmazásra kész szaktudás, eszköz jellegű tudás tűnik kifizetődőbbnek. A gyakorlathoz vezető ismeretek esetében egyre könnyebb válaszolni, de az elméletek, a háttértudás jelentőségére is rá kell világítani. A procedurális tudás nyitott szabályalapú rendszer. Nyitott abban az értelemben, hogy bizonyos határok között bármilyen értékekre el fogja végezni a kijelölt műveletet, ha nem adunk meg felső korlátot. Szabályalapú is, mert ismereten alapul. Olyan tudás, mely lassan változik, szemben az adott változó értékekkel, melyek sokkal labilisabbak. Olyan, mintha az egyik egy háttértárból, a másik pedig egy rövid lejáratú, gyorsan frissülő tárból működne (Pléh, 2001). A gyakorlat mindig elméletvezérelt, tehát nem mellőzhető a mély megértésen alapuló, az alapelvektől kiinduló, rendszerezett deklaratív tudás, amelyre ráépíthető a procedurális elemek gyakorlati készlete. A tevékenységek és problémamegoldó tevékenységek olyan információkezelési és kommunikációs kompetenciák fejlesztése során történnek, amelyben az egyének bővíthetik, kiigazíthatják, megfogalmazhatják és kicserélhetik saját elképzeléseiket, ezáltal a deklaratív tudásuk színvonala is emelkedik A hallgatólagos tudás előtérbe helyezése Mi a tacit tudás? A tacit tudás olyan kimondatlan tudás, mely az egyének fejében, vagyis személyes tapasztalataikban rejtőzik. Döntő szerepe van a gyakorlati problémák megoldásában, annak ellenére is, hogy gyakran nemhogy másoknak, de tulajdonosának sincs tudomása róla. Az ilyen 18

20 tudást sejtik az ösztönös megérzés mögött. A mindennapi életben legtöbbször semmilyen esemény nem világít rá a néma tudásra.1 Ez a tudás az emberi teljesítmény látható, de nem észrevehető, ám igen jelentős hátterét képviseli, és kizárólag az emberek közötti kapcsolatokban, a szociális interakciók nyomán alakulhat ki, és így leginkább az emberek szokásaiban és a különböző kultúrákban ölthet testet. Egy másik meghatározás inkább azt hangsúlyozza, hogy ez a fajta tudás nincs is igazán közvetlen kapcsolatban az ember kognitív képességeinek szintjével. Tulajdonképpen attól független, ezért olyanok is elsajátíthatják, akiknek egyébként bizonyos ismeretek megszerzése nehézséget okozna. Egy harmadik látásmód viszont a tacit tudás passzív jellegében jelöli meg a legfontosabb tulajdonságát. Van olyan vélemény is, amely a tacit tudás lényegét a személyes tapasztalatokhoz való kizárólagos kötődésében látja. Utóbbi nézet képviselője ezzel azt is megmagyarázni véli, miért nem könnyű felismerni e tudás meglétét. Ezt a tudással rendelkező személy és környezete vonatkozásában egyaránt érti. Egy másik magyarázatban pedig az olvasható, hogy mivel ez a tudás nem tagolt, nem dokumentált, s jobbára gondolati modellekből, hitekből, analógiákból, magától értetődő meggyőződésekből áll össze, az emberek ritkán vagy nehézkesen kommunikálnak róla, ennek következménye pedig szintén az, hogy szándékos beavatkozás nélkül ez a tudásmennyiség aligha válhat stratégiai fontosságúvá például egy-egy intézményen belül. Azok szerint viszont, akik e tudásfajtát a hallgatólagos tudással tartják egyenértékűnek, elsősorban az határozza meg a jelentőségét, hogy mindig a személyes és a szociális kompetenciákba ágyazódik be. Ez a felfogásmód eltérő irányból közelítve teszi indokolttá az implicit kifejezés használatát. Ugyanis az explicit, vagyis kodifikált tudás egyértelműen a tárgyi tudás megtestesítője, s csak a kodifikált tudás lehet az, amelyet megoszthatunk másokkal is. 1 Becslések szerint egy- egy szervezeten belül az összes tudás 80%- a tacit tudás. 19

21 Ezzel szemben a tacit tudás elemeinek az elsajátítására inkább a nonformális, sőt az informális oktatási-képzési formák adnak alkalmat és lehetőséget A tacit tudás és explicit tudás viszonya A tudás menedzseléséről szóló valamennyi írás és előadás kitér a kimondatlan és a már szavakba öntött tudás különbözőségére, angol terminológiával a tacit és az explicit tudásfajtákra. Az explicit tudás a tacit tudással szemben az a fajta tudás, amit birtokosának sikerült megfogalmaznia. Így ez a tudás már elvileg közzétehető, másnak átadható, azaz az ily módon alakot öltött, azaz nem más, mint információ. Néhány szerző tacit tudásról és explicit információról beszél. Kiemelik, hogy míg a tudás az adott helyzethez kötődik, addig az információ hordozható. Megemlítik még az explicit tudásnak a berendezésekbe, programokba beágyazott (embedded) formáját is.az információ a tudás részhalmaza, a tudásnál szűkebb fogalom (Willard 1999). 1. ábra Tudáskonverzió ciklikus folyamata2 2 Nonaka,

22 A tudásmenedzsment elsődleges célja a tacit tudás azonosítása és dokumentálása. A személyiségbe burkolt kimondatlan tudás a megfogalmazás (rögzítés, kodifikálás, rendszerezés) révén válik a másik ember számára információvá, amit aztán újra és újra hasznosítani lehet. Ezt a lépést externalizációnak, ritkábban artikulációnak nevezik. A megfogalmazás jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Minél inkább sikerül a lényeget megragadni, annál szélesebb körben hasznosítható a születő információ. A hagyományos értelemben vett írásba foglalás mellett a rejtett tudás kifejezésének különösen találó módja az analógiák keresése, metaforák alkalmazása, példázatok és történetek mesélése. A cél felderíteni a tapasztalt vezetők döntései mögött álló tudást, mert az az egyik legértékesebb versenyelőny (Hannabus 2000). A tapasztalatokon alapuló, de sokáig a birtokosa számára is rejtve maradó tudás megnyilvánulásának manapság egyre gyakoribb módja az . ben hasonló könnyedséggel fejezzük ki magunkat, mint egy négyszemközti beszélgetés során - sokszor adunk ilyen módon tanácsot, felvilágosítást. Melléktermékként az elektronikus levélben ott ragad az információ, onnan pedig archiválás és visszakeresés révén bármikor ismét segítségül hívható. Az t, mint közeget a levelezőcsoportok vagy fórumok aknázzák ki a legeredményesebben. A kérdések és a válaszok eljutnak a csoport minden egyes tagjához. A leveleket olvasva vagy a levélarchívumban kutatva igen sok problémára találhatunk megoldást. Ha soha nem látott nehézséggel szembesülünk, megcsapolhatjuk a csoporttagok tudását. A levelezőfórumok archivált forgalma a hasznos ismeretek kincsesbányája. Nem csoda, hogy egyes intézményeknél bevett gyakorlat az intézményen belüli levelezőcsoportok működtetése. A tacit tudás átalakítása explicit információvá minden kétséget kizáróan látványosan növeli az intézmények szellemi kapacitását, ezért áll ez a törekvés a tudásmenedzsment előterében. 21

23 A tudás logikai modellje A tudásteremtés szervezeti modellje olyan álláspontot képviselnek, amely szerint a tudás dinamikus jellemzőkkel bír, főleg közösségi interakciókból származik. E nézet szerint a tudás csak kontextusaiban létezik, bizonyos helytől és időtől függ. Kontextus nélkül nem beszélhetünk tudásról, hanem csupán információról. A tudás emberközpontú, erős szubjektív erőfeszítést igényel az egyéntől, többek között elköteleződést és meggyőződést. Az elköteleződés és meggyőződés szükséges ahhoz, hogy az információ az egyének tudásává válhasson azok értelmezése és kontextusba ágyazása által. Nagyon fontos, hogy a tudást lokális, azaz helytől függő, röghöz kötött kontextusaiban értelmezzük. A tudásállomány első osztályozását Polányi (1985) elméletéből kiindulva, arra támaszkodva tehetjük meg. Az explicit és a rejtett, hallgatólagos tudás egymás komplementerei, egymást oly módon egészítik ki, hogy az explicit tudás a hallgatólagos tudás nélkül elveszíti értelmét. Mint említettük, az explicit tudást könnyű kifejezni, szavakba önteni, leírni, számszerűsíteni, és így azt akár elektronikus úton is továbbítani ( ). Nagy távolságokra is el lehet küldeni, azt egy más kultúrában élő ember is meg tudja érteni. A hallgatólagos tudást azonban nehéz mindenki számára érthető módon kommunikálni, az mindig kontextus-függő és emiatt hely-függő is. Ezért teljes valójában csak azok érthetik meg, akik fizikai értelemben is jelen vannak (Lengyel, 2008). Egy egységes közintézményi hálóban, ahol az emberek naponta találkoznak, sokkal könnyebb az innovatív ötleteket megérteni és továbbfejleszteni, mint két különböző városban levő részének tudást cserélni. Ugyanis a lokális viszonyokban az egyének hallgatólagos tudása nagy részben átfedi egymást, ugyanazon a helyen élnek, ugyanoda járnak vásárolni. Hasonlóan szórakoznak, ugyanannak a csapatnak szurkolnak vagy ugyanazt a helyi újságot olvassák. A nem közös hallgatólagos tudást is ki tudják cserélni egymással, és mivel az explicit tudáselemek a 22

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat IGYR p. 1/17 Integrált gyártórendszerek Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu IGYR

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A szervezetnél már létező tudás és már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítására szolgáló kérdőívek

A szervezetnél már létező tudás és már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítására szolgáló kérdőívek A szervezetnél már létező tudás és már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítására szolgáló kérdőívek Tudásmenedzsment kérdőív Szervezeti tudásvagyont felmérő táblázat Helyzetértékelő sablon Tudásmenedzsment

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén

A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén A jövő kihívásai és megoldásai a HR területén Az egyén kapcsolódása a jövő szervezetéhez Gyenese Balázs EY, MENA HR Director Middle East and North Africa Kürti László Aon Hewitt, Szenior tanácsadó Szalay

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Hogyan lehet elsajátítani a Projektmenedzsment? - Projektmenedzsment kompetenciák fejlesztése

Hogyan lehet elsajátítani a Projektmenedzsment? - Projektmenedzsment kompetenciák fejlesztése Hogyan lehet elsajátítani a Projektmenedzsment? - Projektmenedzsment kompetenciák fejlesztése Toldi Teréz vezető tréner, akkreditált szervezetfejlesztési tanácsadó toldi.terez@szinergia.hu Cím: 1025 Budapest,

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A főnökön is lehet változtatni

A főnökön is lehet változtatni A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK A z Infinety Online Kft. felsőoktatásban tanuló hallgatók számára pályázatot ír ki Adatvizualizációs technikák megvalósítása kvantitatív adatokon címmel. A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A 21. században óriási

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR Melyik tréningcéget válasszam? Avagy mi a helyes koncepcionális megközelítés egy fejlesztésnél?!

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Internet Hotline Operátor

Internet Hotline Operátor ! Internet Hotline Operátor Internet Hotline Operátor! 3 1. Szerepkör leírás! 3 2. Szerepkör profil! 4 2.1 Profil összefoglalása! 4 2.2 Részletes profil! 5 2 Internet Hotline Operátor 1. Szerepkör leírás

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

TT elősegítő eszközök

TT elősegítő eszközök Tudás transzfert (TT) elősegítő eszközök Dr. Antal Zsuzsa Tudományos és Technológiai Alapítvány TT elősegítő eszközök Eszközök, amelyek elősegítik az iparakadémia közti tudás transzfert: Kommunikációt

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft.

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. Jövő-központúság és rugalmasság Igényfelmérés és partnerség Funkcionalitás és kezelhetőség Kivitelezés és karbantartás Hozzáértés és motiváció Egyediség és felhasználó-központúság Egyedi szoftver és rendszermegoldások

Részletesebben

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY Gördülékeny ügymenet Microsoft Dynamics NAV-val Átfogó vállalatirányítási rendszert vezetett be a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft.-nél az XAPT. A szállítmányozási

Részletesebben

Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció

Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció Üzleti modellen alapuló webes tudásprezentáció Pataki Máté, Micsik András Bevezetés Számos projekt küzd azzal a problémával, hogy a projekt menete során felhalmozott nagy mennyiségű, hasznos információ,

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Kommunikációs, vezetői szerepek 2009. FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ Végrehajtás Döntés

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 12. (1) bekezdésének megfelelően. A képzési program Megnevezése Nyilvántartásba vételi száma Számítógép az irodában

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN

MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN MUNKATÁRSI TELJESÍTMÉNY MENEDZSMENT A LOGISZTIKÁBAN A PROGRAMRÓL Napjainkban a logisztikai területeken vezetői pozíciót betöltőkre egyre több nem kizárólagos szakmai feladat is hárul, melynek részét képezi

Részletesebben