(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: A61K 31/196 ( ) A61P 9/10 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: FR (72) Feltalálók: Fratacci, Marie-Dominique, Bois d Arcy (FR); de Cordoue, Agnés, 7016 Paris (FR); Lerond, Laurence, Marly-Le-Roi (FR); Verbeuren, Tony, 7840 Vernouillet (FR); Rupin, Alain, 3710 Savonnieres (FR); Lavielle, Gilbert, La Celle Saint Cloud (FR) (73) Jogosult: Les Laboratoires Servier, 9241 Courbevoie Cedex (FR) (74) Képviselõ: Kmethy Boglárka, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Egy aterotrombózisellenes vegyület alkalmazása cerebrovaszkuláris zavarok kezelésére szánt gyógyszerek elõállítására HU T2 A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 A találmány a tromboxán-prosztaglandin (TP) receptorokra specifikus antagonista alkalmazására vonatkozik vaszkuláris zavarok kezelésére szánt gyógyszerek elõállítására olyan betegeknél, akiknél korábban ischaemiás agyvérzés ( accident ischémique cérébral, AIC) vagy átmeneti ischaemiás roham (attaque ischémique transitoire, AIT) fordult elõ, cerebrovaszkuláris események csökkentése céljából. A tromboxán A 2 (TXA 2 ) az arachidonsav egy instabil metabolitja, amely részt vesz számos szív- és érrendszeri betegség kórfejlõdésében. A TXA 2 és az arachidonsav más metabolitjai, mint például az endoperoxidok (PGG 2 -PGH 2 ), a HETE és az izoprosztánok a TP receptoroknak nevezett közönséges receptorok ligandumai (tromboxán-prosztaglandin-endoperoxidok). A TP receptorokhoz való kapcsolásuk káros hatásokat vált ki: vérlemezke-aktiválás és ¹aggregáció, endoteliális diszfunkció, érösszehúzódás és sejtproliferáció. Az ateroszklerózis egy krónikus gyulladásos betegség, melyben a gyulladásos reakciót okozó károsító anyag az LDL koleszterin, amely az endotéliumban oxidált formában gyülemlik fel. A gyulladás szerepet játszik az ateromás folyamat több szintjén: 1. az endotélium aktiválása és monolimfociták toborzása; 2. gyulladást keltõ citokinek helyi és szisztémás termelõdése; 3. az extracelluláris mátrix proteázainak (metalloproteázok) termelése, amely a fibrózus sapka fehérjéinek degradálódásához és a plakk destabilizálásához vezet; 4. a plakk sejtjei apoptózisának indukációja és koagulálást kiváltó lipidmag képzõdése. Az így képzõdött ateromás plakk helyi gyulladásos inger vagy oxidatív stressz következtében sérülhet, ami a vérlemezkék felszínhez való aggregációját váltja ki, ami elzáródáshoz vezet. A trombózis plakkon történõ megjelenését aterotrombózis -nak nevezik. A sérülés fõleg (de nem kizárólag) az olyan plakkokat érinti, amelyeknek nagy lipidmagjuk van, amely a plakk teljes térfogatának több mint 40%¹át teszi ki és vékony fibrózus sapkája van, amely makrofágokban gazdag és simaizomsejtekben szegény. A sérülés a fibrózus sapkára gyakorolt hemodinamikai erõk és a törésnek való ellenállást meghatározó belsõ szilárdság közötti egyensúly hiányának az eredménye. Az ateroszklerózis új terápiás stratégiáiban fontosnak tûnik a plakkban levõ gyulladás célzása. Az ateromás plakk stabilizálásához szükség van a gyulladásos komponens csökkentésére a fibrózus összetevõ javára. A közelmúltban számos kutatást végeztek olyan célból, hogy megelõzzék a tromboxán A 2 túlzott mértékû termelõdésével kapcsolatos jelenségeket a kardiovaszkuláris és a neurovaszkuláris rendszerekben. Ezek között az antagonisták között az EP számú szabadalomban ismertetettek a TP receptorok hatásos és szelektív antagonistáinak bizonyultak, amelyek orális úton aktívak és hosszú a hatásidejük. A WO200/03233 dokumentumban egy aterotrombózis elleni szer és egy vérlemezke-aggregációt gátló szer kombinációját írják le Közelebbrõl az (1) képletû 3¹{6¹[(4¹klór-fenil-szulfonil)-amino]-2-metil-,6,7,8-tetrahidronaft-1¹il}-propionsav (I) racém vagy optikailag tiszta izomer formájában, valamint gyógyászatilag elfogadható addíciós sóik formájában a TP receptorok specifikus antagonistája, amelyrõl bebizonyosodott, hogy jelentõs aterotrombózisellenes hatása van. Az (I) képletû vegyület úgy hat, hogy gátolja a vérlemezke-aggregációt, amit a tromboxán A 2, valamint a TP receptor más ligandumai váltanak ki, bármilyen legyen is az eredetük, akár vérlemezke, akár vérlemezkén kívüli eredetûek. Továbbá azáltal hat, hogy gátolja a tromboxán A 2 által kiváltott érösszehúzódást és megakadályozza az endoteliális diszfunkciót és a proliferációt, valamint az érfal gyulladását. Az (I) képletû vegyület tehát az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: vérlemezke-aggregáció elleni és trombózis elleni, gyulladásellenes, proliferációellenes és érösszehúzódás-ellenes hatás. Az ateroszklerózisban való jótékony hatása megnyilvánulhat abban, hogy gátolja a monocita/makrofág infiltrációt a plakkba, valószínûleg a vaszkuláris adhéziós molekulák expressziójának gátlása útján. Mivel ezek a gyulladásos sejtek befolyásolják a plakk stabilitását az érfalban, a monocitatoborzás csökkenése hosszú távon stabilizálja a plakkot. Ezenkívül a vegyület trombózisellenes hatása csökkentheti az érgyulladást és az endoteliális aktiválást, amelyet a vérlemezkék endotéliumhoz való tapadása és a vérlemezkék, az endotélium, a simaizomsejtek és a monociták közötti gyulladásos, alvadást elõsegítõ és oxidatív természetû kölcsönhatások határoznak meg. A 3¹{6¹[(4¹klór-fenil-szulfonil)-amino]-2-metil-,6,7,8-tetrahidronaft-1¹il}-propionsav, valamint sói és optikai izomerei, elõállítási eljárásuk és terápiás alkalmazásuk az EP számú európai szabadalomban kerültek ismertetésre. Azt találtuk, hogy meglepõ módon az (I) képletû vegyület R konfigurációjú optikai izomer formájában és nátriumsó formában értékes tulajdonságokkal rendelkezik és lehetõvé teszi, hogy gyulladásellenes hatóanyagként használjuk cerebrovaszkuláris események csökkentésére olyan betegeknél, akiknél korábban AIC vagy AIT fordult elõ. Meglepõ módon a nátriumsó formájában lévõ R konfigurációjú (I) képletû vegyület nem úgy viselkedik, mint a többi vérlemezke-aggregációt gátló szer, valójában kis dózisokban az aszpirinnek nincs közvetlen ate- 2

3 1 HU T2 2 roszklerózis elleni vagy aterogén elleni hatása. Nem gátolja az új érbelhártya képzõdését és gyulladásos sejtek felgyülemlését az érfalban. A klopidogrel vaszkuláris hatásait sem igényelték embernél. A klopidogrel célpontjait jelentõ P2Y12 receptorok nincsenek jelen az endoteliális sejtekben. Meglepõ módon be tudtuk bizonyítani az (1) képletû vegyület ezen másodlagos védõhatásait egy állatmodellben: a nátriummal terhelt SHR¹SP patkánymodellben. Meglepõ módon úgy tûnik, hogy ezek a tulajdonságok kapcsolatban állnak az oxidatív stressz vegyület általi csökkenésével. Az oxidatív stressz agyi patológiában való fontosságát több publikációban bizonyították [Margaill l, Plotkine M, Lerouet D, Free Radical Biology & Medicine, 39, (200); Crack PJ, Taylor JM, Free Radical Biology & Medicine, 38, (200)]. Az (I) képletû vegyület oxidatív stresszre gyakorolt hatásának felfedezése az agyi érrendszeri patológiával összefüggésben tehát arra utal, hogy lehetségesen alkalmazható egy olyan vizsgálatban, amelyet a jelen találmányban leírunk. Az SHR¹SP patkányok az esszenciális magas vérnyomás jól jellemzett kísérleti modelljét képezik. Ezekben a patkányokban spontán súlyos magas vérnyomás fejlõdik ki, amely gyorsan agyi sérülések képzõdéséhez vezet. Nagyon érzékenyek sóban gazdag étrendre, amely rosszindulatú nefroszklerózisok kialakulásához vezet [Griffin KA, Churchill PC, Picken, Webb RC, Kurtz TW, Bidani AK, Am. J. Hypertens., 14(4 Pt 1): (2001)], az artériás vérnyomás és az oxidatív stressz növekedéséhez vezet [Park JB, Touyz RM, Chen X, Schiffrin EL, Am. J Hypertens., 1(1 Pt1): (2002); Manning RD, Meng S, Tien N, Acta Physiol. Scand., 179: (2003)] és súlyosbítja az érsérüléseket és a szívhipertrófiát [Kyselovic J, Morei N, Wibo M, Godfraind T, J. Hypertens., 16(10): (1998)]. Ezenkívül az SHR¹SP patkányok jelentik az egyetlen állatmodellt, amelynél spontán módon összetett cerebrovaszkuláris rendellenességek alakulnak ki [Volpe M, Russo R, Veccione C, Savoia C, Piras O, Gigante B, Lindpaintner K, Rubattu S, J. Hypertens., 16: S31 S3 (1998); Guerrini U, Sironi L, Tremoli E, Cimino M, Pollo B, Calvio AM, Paoletti R, Asdente M, Stroke, 33(3): (2002)]. Az SHR¹SP patkányok agyának ESR (elektron spin rezonancia) spektroszkópiával történõ elemzése az oxidatív stressz megnövekedett szintjét mutatja normotenzív WKY patkányokhoz képest [Miyazaki H, Shoji H, Lee MC, Redox Rep (2002)]. Felmerült, hogy az oxidatív stressznek ez a növekedése kiválthatja a vér-agy gát sérüléseit [Kim-Mitsuyama S, Yamamoto E, Tanaka T, Zhan Y, Izumi Y, Izumiya Y, Ioroi T, Wanibuchi H, Iwao H, Stroke, 36: (200)] annak következtében, hogy a sejtek lipidmembránjai sérülnek peroxidáció útján és DNS- és fehérjekárosodás útján. Ezek az agyi rendellenességek gyakran társulnak klinikai viselkedési jelekkel (letargia vagy agresszió, konvulziók, a végtagok bénulása), amelyek megelõzik az állatok halálát eredményezõ agyi ereket érintõ balesetek elõfordulását. A nátriummal terhelt SHR¹SP patkánymodell jó célpontnak tûnik az (I) képletû vegyület akut agyi katasztrófák megelõzésében történõ vizsgálatához. Ha a kezelési idõperiódust 10 1 hét közöttinek választjuk ki, tökéletes modellt kapunk visszatérõ agyvérzési epizódokra. A patkányok már két hétnél korábban átestek nem végzetes agyvérzéseken (például letargiák, konvulziók), így elemezhetjük, hogy az (I) képletû vegyület képes¹e avagy sem megelõzni vagy késleltetni a másodlagos agyi katasztrófákat. Ebbõl a szempontból ez a patkánymodell hasonlít az emberi helyzethez és még közelebbrõl ahhoz a szabadalmi leírásban ismertetett vizsgálati helyzethez, amelyben a betegek egy elsõ agyi katasztrófán estek át és amelyben egy, az (I) képletû vegyülettel végzett kezelésnek egy második esemény (agyi vagy szív- és érrendszeri) amely akár halálos is lehet megelõzésére gyakorolt hatását vizsgáljuk. A találmány tárgyát képezi egy gyógyászati készítmény, amely az (I) képletû 3¹{6¹[(4¹klór-fenil-szulfonil)- amino]-2-metil-,6,7,8-tetrahidronaft-1¹il}-propionsavat R konfigurációjú optikai izomer formában gyógyászatilag elfogadható nátriumsó formájában tartalmazza, gyulladásgátló gyógyszerként történõ alkalmazásra cerebrovaszkuláris események csökkentésében olyan betegeknél, akiknél korábban ischaemiás agyvérzés történt. A gyógyászati készítmények orális, parenterális, transzkután, nazális, rektális, perlingvális beadáshoz alkalmas formákban vannak, és közelebbrõl, injektálható készítmények tabletták, szublingvális tabletták, nyelv alatt olvadó tabletták, zselatinkapszulák, kapszulák, szögletes tabletták, kúpok, krémek, kenõcsök, dermális gélek stb. formájában vannak. A találmány szerinti gyógyászati készítmények egy vagy több segédanyagot vagy hordozóanyagot tartalmaznak hígítóanyagok, síkosítóanyagok, kötõanyagok, szétesést elõsegítõ szerek, abszorbensek, színezékek, édesítõszerek stb. közül választva. Az adagolás a beteg nemétõl, életkorától, testtömegétõl, a betegség természetétõl és adott esetben a kísérõ kezelésektõl függ. A vizsgálatokat az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsójával végeztük. A találmány szerinti készítményekben a hatóanyag mennyisége 100 mg közötti az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsójára vonatkoztatva. Elõnyösen az (I) képletû vegyület R izomere nátriumsójának napi dózisa 30 mg. Preklinikai adatok Az (I) képletû vegyület R izomere nátriumsójának trombózis elleni hatását a fejverõér-trombózis különféle modelljeiben mutattuk be in vivo: vaszkuláris elektrolízis (kutya), mechanikai sérülés (tengerimalac) és elektromos stimulálás (patkány), valamint ex vivo: karotidokarotisz artériás sztent, üvegkapillárissal: az (I) képletû vegyület R izomerei nátriumsója meghosszabbítja az elzáródás idejét dózisfüggõ módon. Az (I) képletû vegyület R izomere nátriumsójának antiproliferatív, aterómaellenes és gyulladásellenes ha- 3

4 1 HU T2 2 tását kísérleti modelleken vizsgáltuk: jelentõsen csökkenti az ateroszklerotikus sérülések kiterjedését, az érfal vastagságát és az érbelhártya/véredényfal középsõ rétege arányát anélkül, hogy csökkenne a szérum koleszterinszintje. Gátolja továbbá a makrofágok érfalba történõ beszûrõdését és az adhéziós molekulák expresszióját és különösen az olyan markerekét, mint az endotelin, az ICAM vagy a VCAM. Állatmodell: nátriummal terhelt SHR¹SP patkány Anyagok és módszerek Az állatok megfigyelése 10 hetes SHR¹SP hím patkányokat (Charles River), melyek az ivóvizükben 1% NaCl¹t kaptak, két csoportra választottunk szét véletlenszerû módon, és vagy az eledelükbe kevert (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsójával kezeltük (30 mg/kg/nap) vagy nem kezeltük õket. Egy elsõ vizsgálatban az egyes csoportok túlélését határoztuk meg úgy, hogy kiszámoltuk az életben lévõ állatok arányát a kezelés megkezdése után mindegyik napon. Egy második vizsgálatban az állatokat héten át figyeltük meg 10 1 hetes koruk között és ezután leöltük õket abból a célból, hogy meghatározzuk az oxidatív stressz egy vizeletben megjelenõ markerét (8 OH¹dG), egy akut gyulladást tükrözõ plazmabeli marker (tiosztatin, amely a patkányban egyenértékû a CRP-vel) és hogy meghatározzuk a szívhipertrófiát. Fiziológiai paraméterek A megfigyelés utolsó 24 órája során az állatokat egyedi metabolitikus ketrecekbe helyeztük és a vizeletet steril csövekbe gyûjtöttük (200 l 2 mm EDTA). Mértük a vizeletkiválasztást és meghatároztuk a 8¹hidroxi-2 -dezoxi-guanozin- (8 OH¹dG) termelõdést ELISA vizsgálattal (Oxis, Bioxytech). Az állatokat nátrium-pentobarbitál (0 mg/kg, Ceva laboratories) intraperitoneális injekciójával altattuk el. Vért vettünk tõlük a fejverõérbõl (mintavétel 000 NE/ml heparinra), hogy mérjük a tiosztatintermelõdést ELISA vizsgálattal (Life Diagnostics). A szívet kimetszettük, megszárítottuk, lemértük és meghatároztuk a szívhipertrófíát úgy, hogy a száraz szív tömegét elosztottuk a testtömeggel minden állatnál abból a célból, hogy normalizáljuk a mérést. Statisztikák Az eredményeket átlag ±S. E. M.¹ként adjuk meg. A különbségeket akkor tekintjük szignifikánsnak, ha P<0,0 egy Student t teszt után. Az állatok túlélését egy Kaplan Meier-görbével mutatjuk be és az eredményeket akkor tekintjük szignifikánsnak, ha a P<0,0 egy Log-rank teszt után Eredmények 1. Az állatok túlélésének százalékos aránya (1. ábra) A patkányok két csoportjára kiszámoltuk az állatok túlélési százalékát. A hordozós csoportban a patkányok fele elpusztult 7 nappal a nyomon követés megkezdése után, míg az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsójával kezelt patkányok csoportjában a patkányok fele pusztult el 99 nappal a kezelés után. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsója lehetõvé teszi, hogy megelõzzük az állatok elpusztulását, vagyis javítsuk a túlélési százalékot. 2. Szívhipertrófia (2. ábra) A hordozós csoportba tartozó patkányoknál jelentõsen megnövekszik a szívük tömege, ami ennek a szervnek a méretnövekedését vagy hipertrófiát jelez. Ha az állatokat az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsójával kezeljük, a szív hipertrófiája kevésbé jelentõs. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsója lehetõvé teszi, hogy lassítsuk a szív hipertrófiáját. 3. Oxidatív stressz (3. ábra) A hordozós csoportba tartozó patkányok oxidatív stressz jeleit mutatják, amit a vizeletben megjelenõ markerek, így például az 8 OH¹dG segítségével mérhetünk. A 24 órás vizeletben lévõ 8 OH¹dG összmennyisége csökken az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsójával kezelt csoportba tartozó állatoknál a hordozós csoportba tartozó állatokhoz képest. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsója lehetõvé teszi, hogy csökkentsük az oxidatív stressz szintjét. 4. Akut gyulladás (4. ábra) A tiosztatin egy olyan fehérje, amely a gyulladás akut fázisa során termelõdik. Ennek a fehérjének a szintje nagymértékben megnövekedett a hordozós csoportba tartozó patkányok plazmájában. Ha az állatokat (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsójával kezeljük, a tiosztatin plazmaszintje kisebb. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsója lehetõ teszi, hogy lassítsuk az akut gyulladás kialakulását. Klinikai adatok Az (I) képletû vegyület R izomere nátriumsójának trombózisellenes aktivitását ex vivo is vizsgáltuk olyan betegeknél, akiknél jelentõs volt egy ischaemiás agyvérzés (CVA) kockázata és bemutattuk, hogy az (I) képletû vegyület jobb, mint az aszpirin 10 nap beadás után a perfúziós kamramodell fõ paramétereinek tekintetében (teljes felület és a vérrög sûrû felülete, % adhézió). Ebben a vizsgálatban az (I) képletû vegyület R izomerének nátriumsója szintén hatást mutatott a gyulladás mért markereire (svcam, s PAI-1, sp¹szelektin és trombomodulin). Jelentõs kardiovaszkuláris kockázattal és aszpirinnel kezelt abnormális hiperémia teszttel rendelkezõ betegeknél az (I) képletû vegyület egyszeri vagy krónikus beadása után a perifériás vazomotoros válasz vizsgálata bebizonyította, hogy az (I) képletû vegyület jobb a placebónál az endotéliumtól függõ értágításban, amit 4

5 1 HU T2 2 provokált hiperémia teszttel értékeltünk (fiziológiás stimulus az orsócsonti artérián). Ezt a jobb hatást megfigyeltük bármilyen dózisnál egyszeri vagy többszöri (1 napos) beadás után és az értágító hatást mintegy két órával a gyógyszer bevétele után határoztuk meg. Következtetés Az (I) képletû vegyület R izomer formában nátriumsó formájában, amely vérlemezke-aggregáció elleni és trombózis elleni, gyulladás elleni, proliferáció elleni és érösszehúzódás elleni tulajdonságokkal rendelkezik, tehát aterotrombózis elleni hatóanyagnak bizonyul kardiovaszkuláris balesetek másodlagos megelõzésében történõ alkalmazásra aterotrombózisos betegségekben, különösen olyan betegeknél, akik korábban ischaemiás agyvérzésen estek át. SZABADALMI IGÉNYPONTOK (I) képletû 3¹{6¹[(4¹klór-fenil-szulfonil)-amino]-2- metil-,6,7,8-tetrahidronaft-1¹il}-propionsav R konfigurációjú optikai izomer formában és gyógyászatilag elfogadható nátriumsó formában gyulladásgátló gyógyszerként történõ alkalmazásra cerebrovaszkuláris események visszaszorítására olyan betegeknél, akik korábban ischaemiás agyvérzésen estek át. 2. (I) képletû 3¹{6¹[(4¹klór-fenil-szulfonil)-amino]-2- metil-,6,7,8-tetrahidronaft-1¹il}-propionsav R konfigurációjú optikai izomer formában és gyógyászatilag elfogadható nátriumsó formában gyulladásgátló gyógyszerként történõ alkalmazásra cerebrovaszkuláris események visszaszorítására olyan betegeknél, akik korábban átmeneti ischaemiás rohamon estek át. 3. Gyógyászati készítmény, amely (I) képletû 3¹{6¹[(4¹klór-fenil-szulfonil)-amino]-2-metil-,6,7,8-tetrahidronaft-1¹il}-propionsavat tartalmaz R konfigurációjú optikai izomer formában gyógyászatilag elfogadható nátriumsó formájában gyulladásgátló gyógyszerként történõ alkalmazásra cerebrovaszkuláris események visszaszorítására olyan betegeknél, akik korábban ischaemiás agyvérzésen estek át. 4. A 3. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, azzal jellemezve, hogy az (I) képletû vegyület R izomere nátriumsójának mennyisége 100 mg.. A 3. vagy 4. igénypont szerinti gyógyászati készítmény az (I) képletû vegyület R izomere nátriumsójának 30 mg/kg napi dózisban történõ alkalmazására.

6 HU T2 Int. Cl.: A61K 31/196 6

7 HU T2 Int. Cl.: A61K 31/196 7

8 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest