PRACTICĂ PEDAGOGICĂ I. ÎNDRUMĂTOR DE STUDIU

Átírás

1 UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI DEPARTAMENTUL DE PEDAGOGIE ŞI DIDACTICĂ APLICATĂ SPECIALIZAREA: PEDAGOGIA ÎNVŢĂMÂNTULUI PRIMAR ŞI PREŞCOLAR (ÎN LIMBA MAGHIARĂ, LA SATU MARE) EXTENSIA UNIVERSITARĂ: SATU MARE ANUL UNIVERSITAR: 2014/2015 SEMESTRUL: III. PRACTICĂ PEDAGOGICĂ I. ÎNDRUMĂTOR DE STUDIU Titularul disciplinei: Asist. univ. drd. Stark Gabriella Elaboratorul îndrumătorului de studiu: asist. univ. drd. Stark Gabriella

2 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR PEDAGÓGIA ÉS ALKALMAZOTT DIDAKTIKA INTÉZET ÓVODAI ÉS ELEMI OKTATÁS PEDAGÓGIÁJA SZAK SZATMÁRI KIHELYEZETT TAGOZAT ÖS EGYETEMI TANÉV III. FÉLÉV Tantárgyfelelős: drd. Stark Gabriella egyetemi tanársegéd Az útmutató kidolgozója: drd. Stark Gabriella egyetemi tanársegéd 2

3 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Tárgy megnevezése: Pedagógiai gyakorlat I. Kód: PLM3313 Kreditszám: 3 Félévi követelmények: Óvodai egy hetes folyamatos gyakorlat Tevékenység: II. éves hallgatók az I. féléves pedagógiai gyakorlat keretén belül egy hetes folyamatos gyakorlatot végeznek az óvodában, kiscsoportban. A hetes gyakorlat kötelező, osztályozása a pedagógia gyakorlat tantárgy keretén belül történik. Cél: a kiscsoportos gyermekek fogadásának, beszoktatásának megismerése, az óvodai élet behatóbb megismerése, a kiscsoportos szülőknek tartott szülői értekezlet menetének megismerése. Feladatok: mindenki a saját településén, vagy Szatmárnémetiben keres gyakorlatozó helyet. az óvodából nyilatkozatot kér az óvodapedagógustól, hogy fogadják a jelzett héten a hallgatót. szeptember között részt venni a kiscsoportos óvodások életében. részt kell venni minden tevékenységen, kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel. egy kiscsoportos gyermek megfigyelése, a megfigyelés egy oldalas leírása. megnézni az óvónő dokumentumait, tájékozódni a dokumentumok kitöltéséről. megfigyelést vezetni a napi történésekről, a megfigyeléseket az óvónő írja alá. részt venni a szülői értekezleten, ennek menetéről egy összefoglalót írni. 3

4 egy esszé megírása a kiscsoportban végzett pedagógiai gyakorlatról, milyen hasznát látta a hallgató az egy hetes tevékenységnek. Igazolás kitöltetése az óvónővel, intézményvezetővel Portfólió tartalma: A fentiekben jelzett nyilatkozat és igazolások. egy gyermek megfigyelése és egy oldalas leírása. az óvónő által láttamozott megfigyelési napló a hétről. az óvónő által láttamozott megfigyelés a szülői értekezletről. esszé a pedagógiai gyakorlatról. A portfólió leadásának határideje: nappali tagozatosoknak az első tanítási hét (szept. 29 okt. 3) távoktatásos hallgatóknak az első találkozáskor. Tanítási gyakorlat óvodában, iskolában A II. éves, 1. féléves gyakorlat során a hallgatók anyanyelv, román nyelv és zene órákat, illetve foglalkozásokat tartanak óvodában és iskolában. A távoktatásos hallgatók lakóhelyükön teljesíthetik a pedagógiai gyakorlatot, illetve kérhetik beosztásukat a nappali tagozatos hallgatók által látogatott gyakorló intézményekbe. Kérem, hogy az első találkozóig, mindenki tisztázza, hol fogja végezni a gyakorlatot, illetve hozzon egy írásos nyilatkozatot a gyakorlatirányító óvónőtől és tanítótól, hogy fogadja a hallgatót a csoportjába/osztályába. Követelmények: Iskolában 0-4. osztályig bármelyik osztályt lehet választani: - megfigyelni 2-2 anyanyelv, román és zene órát. - megtartani 1-1 anyanyelv, román és zene órát. Óvodában: - megfigyelni 2-2 szabad tevékenységet (reggeli játékot), román, anyanyelv és zene foglalkozást. - megtartani 1-1 szabad tevékenységet (reggeli játékot), román, anyanyelv és zene foglalkozást. A megfigyelt órákról, tevékenységekről megfigyelési jegyzetet kell készíteni, melyet a tanító, óvónő aláírásával láttamoz. A témákat két héttel az óra/foglalkozás megtartása előtt ki kell kérni. A megtartott órákra lecketervet kell készíteni, melyet be kell mutatni az óra, 4

5 foglalkozás megtartása előtt legalább 1 héttel az osztály tanítójának / csoport óvónőjének, illetve a gyakorlatvezető tanárnak ( en vagy személyesen). A javításokat figyelembe véve, a hallgató a letisztázott lecketervvel megy tanítani, melyre az óvónő/tanító ráírja az érdemjegyet. Amennyiben az óra / foglalkozás nem sikeres (7-esnél kisebb jegy adható rá), meg kell ismételni. A tanítóképző líceumot végzett hallgatók, akik jelenleg tanítanak, csak azt a gyakorlatot végzik el, melyet nem gyakorolnak: a tanítók az óvodai, az óvónők az iskolai gyakorlatot teljesítik, illetve a portfólióba beleteszik saját csoportjuk / osztályuk 1-1 anyanyelv, román és zene órájának lecketervét. A félév végén leadandó portfólió tartalma: igazolás az intézménytől, ahol a hallgató végezte a pedagógiai gyakorlatot, melyben fel van tüntetve hány órát, illetve foglalkozást tartott az illető hallgató. megfigyelési jegyzetek az óvodapedagógus / tanító aláírásával. a megtartott foglalkozások/órák lecketervei az érdemjegyekkel és az óvodapedagógus/tanító aláírásával. az adott osztályra vonatkozó anyanyelv, román nyelv és zene tantárgyak iskolai programjai. a felsorolt tantárgyak iskolai éves terve és tematikus tervezése az adott osztályra (el lehet kérni a tanítótól). egy heti terv az óvodából (elkérhető az óvodapedagógustól). a csoport/osztály órarendje. A portfóliókat a januári találkozón kell leadni a gyakorlatvezető tanárnak. A pedagógiai gyakorlat osztályozása során figyelembe veszem az 1 hetes folyamatos gyakorlat illetve a tanítási gyakorlat teljesítését is. 5

6 A TANITÁSI GYAKORLAT 2 ALAPPILLÉRE: TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK LEVEZETÉSE 6

7 A FÉLÉVI TANITÁSOK SORÁN FELHASZNÁLANDÓ TANTÁRGYI PROGRAMOK INTERNETES ELÉRHETŐSÉGE: ISKOLA: ANYANYELV, O, I., II.: _II_OMEN.pdf ANYANYELV, III.: si%20literatura%20maghiara%20materna_clasa%20a%20iii-a.pdf ANYANYELV, IV.: si%20literatura%20maghiara%20materna_clasa%20a%20iv-a.pdf ROMÁN NYELV, O, I., II.: II_OMEN.pdf ROMÁN NYELV, III: si%20literatura%20romana_minoritati_clasa%20a%20iii-a.pdf ROMÁN NYELV, IV: si%20literatura%20romana_minoritati_clasa%20a%20iv-a.pdf ZENE ÉS MOZGÁS, O, I., II.: maghiara_cp_ii_omen.pdf ÉNEK-ZENE, III: 20muzicala_clasa%20a%20III-a.pdf ÉNEK-ZENE, IV: 7

8 20muzicala_clasa%20a%20IV-a.pdf ÓVODA: Román nyelvű curriculum: m%20pentru%20invatamantul%20prescolar%203%20%e2%80%93 %206-7%20ani.pdf Régi magyar nyelvű tanterv: %20activitatilor%20instructiveducative%20in%20gradinita%20de%20copii.pdf ÚJ magyar nyelvű tanterv nem hivatalos fordítása: https://sites.google.com/site/pedgyakszatmar/9-segedanyagok 8

9 I. SEGÉDLET AZ ÓVODAI TERVEZÉSHEZ 1 Kulcsfogalmak: didaktikai tervezés, óvónő füzete, portfolió, éves munkaterv, tematikus terv, heti terv, tevékenységi terv, projekt, módszertani levél. 1. A didaktikai tervezés lépései Az óvodai tevékenységek tervezésekor a következő kérdésekre keressük a választ (Glava Pocol Tataru ): 18. táblázat. A didaktikai tervezés szakaszai Kérdések A tervezés szakaszai Miért teszem? Célok megfogalmazása Mivel teszem? Erőforrások elemzése Hogyan teszem? Didaktikai stratégiák kidolgozása Honnan tudom, hogy elértem a Értékelési rendszer meghatározása céljaimat? 2. Az óvodai tervezés szintjei Az óvodai tervezés a következő szinteken valósul meg (Munteanu Munteanu , Módszertani levél 2007a): makroszint: ez a tervezés általános szintje, az egész évi tevékenység megtervezésére vonatkozik (éves és féléves tervek elkészítése, tanulási egységek tervezése, módszertani tevékenységek tervezése, extracurriculáris tevékenységek tervezése, szülőkkel folytatott tevékenységek tervezése. középszint: a kisebb egységek megtervezését jelenti (tematikus terv, a hét témájának megtervezése). mikroszint: a napi tevékenység tervének kidolgozása. Tekintsük át röviden ezeket a szinteket Éves tervezés 1 A fejezet az alábbi munkák alapján készült: Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár , Stark Gabriella (2013): Tantervelméleti alapismeretek. Az óvodai és elemi oktatás tantervéről pedagógusjelölteknek. Státus Kiadó, Csíkszereda

10 Az óvodai éves tervezés a 6 nagy integrált témakör köré összpontosul, ezekből az integrált témakörökből kiindulva, korcsoportonként az óvodapedagógus meghatározza azokat a projekteket, amelyekbe az illető tanévben bevonja a gyermekeket 2.2. Tematikus tervezés A tematikus tervezés tulajdonképpen a projektek tervezését jelenti. A tematikus tervezésre vonatkozóan ki kell emelnünk, hogy egy tanévben maximum hét projektbe lehet bevonni a gyermekeket maximum öt hetes időtartammal. De a pedagógus kidolgozhat kisebb horderejű, 1 3 hetes időtartamú projekteket is a téma mélysége és az óvodások érdeklődési köre függvényében. Lehet akár egy napos, vagy féléveken áthajló, transszemesztriális projekteket beiktatni (például ünnepi hagyományok: mikulás, karácsony, újév, farsang, húsvét, pünkösd). Ám lehetnek olyan hetek is, mikor a gyermekek nincsenek bevonva projektbe. A projekten kívüli heteknek is meg kell választanunk a hét témakörét Heti tervezés Az aktuális tanterv előírja a heti tervezést. A heti tervezés feltételezi a témák lebontását. A heti tervek kidolgozásakor az óvodapedagógus a következő szempontokat veszi figyelembe (Glava Pocol Tataru ): a napirend betartása (a megfelelő időkeretek betartásával); egy mozgásos tevékenység vagy mozgásos mozzanat beiktatása kötelező módon a napirendbe; az új ismereteket feldolgoztató tevékenységek kiegyensúlyozott váltakoztatása a begyakorló és értékelő tevékenységekkel; a munkaformák (frontális, csoportos, páros, egyéni) váltakoztatása; a didaktikai (tanulási) tevékenységek váltakoztatása a szórakoztató tevékenységekkel; a délelőtti és délutáni tevékenységek közötti összhang megteremtése (a napközi otthonos óvodában); szabadság a napirend összeállításában. A heti tervezéskor szem előtt kell tartanunk, hogy az óvodapedagógus munkaideje 40 óra, melyből 25 óra hetente közvetlen tevékenység (gyermekekkel való közvetlen foglalkozás), a többi 15 óra pedig a tervezést, a segédanyagok elkészítését, önálló felkészülést, iskolán kívüli tevékenységek szervezését, kapcsolattartást a szülőkkel, részvételt továbbképzéseken, módszertani körökön, tapaszta- 10

11 latcseréken stb. öleli fel. A heti tervben elsősorban a közvetlen tevékenységeket tervezi meg az óvodapedagógus, illetve utal a heti módszertani tevékenységére is. Kezdő pedagógusként ajánlatos használni a tervezéshez az aktuális módszertani segédkönyveket. A segédkönyvekben lévő modelleket adaptálni kell a csoport színvonalához és sajátosságaihoz, az óvónő személyiségéhez (lásd: Grama 2009, Toma 2009, Preda 2009, Glava Pocol Tataru 2009). Noha az aktuális tanterv szerint már nincs órarend, csak napirend, a kezdő pedagógus fejében jó, ha van egy virtuális órarend, hogy ne maradjon ki egyetlen tapasztalati terület, illetve egyetlen tevékenység sem a heti terv elkészítésekor. A hét minden tevékenysége a heti témakörnek van alárendelve, a heti témakör köré épül. Az óvónők füzetében a heti terv elkészítéséhez kódokat, rövidítéseket használunk. A kódok a tevékenységek/területek megnevezéseinek kezdőbetűiből képződtek. Mivel még nem jelent meg a tanterv hivatalos magyar fordítása, s bizonyos megyékben az óvodapedagógusok román nyelven készítik a munkatervüket, ezért a magyar kódok mellett zárójelben megtalálhatóak a román kódok is (amelyek szintén a megnevezések kezdőbetűiből alkotott rövidítések): A tanulási tevékenységek rövidítései: SZTJ (ALA): szabad tevékenységek, játékok TTT (ADE): tapasztalati területek szerinti tevékenységek SZFT (ADP): személyes fejlődést célzó tevékenységek R: rutinok Á (T): áthajlások RT (IDD): Reggeli találkozás A tapasztalati területek rövidítései: EKT (DEC): esztétikai és kreatív terület ETT (DOS): ember és társadalom terület NYKT (DLL): nyelv és kommunikáció terület TT (DS): tudományok terület PMT (DPM): pszichomotoros terület Néhány javaslat a módszertani tevékenységek rovat kitöltéséhez a heti tervben (Stark ): az új alaptanterv tanulmányozása; munkaterv elkészítése; részvétel pedagógiai körön; tapasztalatcsere X. óvodában; 11

12 módszertani nap az óvodában; szemléltető eszközök készítése; feladatlapok kidolgozása; tanácsadás a szülőknek/fogadóóra. A módszertani tevékenységhez feltétlenül be kell beírni a szülőknek hetente tartott tanácsadási tevékenységet is Tevékenységi tervek Az óvodapedagógus a didaktikai tevékenységeihez terveket készít. A véglegesítő fokozat megszerzéséig minden napra tevékenységi terveket kell kidolgozni, a véglegesítő fokozat megszerzése után elég csak vázlatot készíteni. Az óvodai tevékenységi tervek készítésének modelljét a módszertani levél tartalmazza (Módszertani levél 2007a). Sor szám Didaktikai események 20. táblázat. Tevékenységi terv táblázata Tartalom Didaktikai stratégiák Értékelés Az egyes tevékenységtípusok didaktikai mozzanatairól a III.1. alfejezetben beszéltünk. Meg kell jegyeznünk, hogy a módszertani levél által javasolt tervezési modellt nagyobb tapasztalattal rendelkező pedagógusok használhatják hatékonyan, akik már nem túl részletes tervet dolgoznak ki, a tudományos tartalom oszlopba csak jelzésszerűen írják be a tartalmi egységeket. Ez a tervezési modell kissé nehézkes a pedagógiai gyakorlatot végző pedagógusjelöltek számára, mert nincs lehetőségük részletesen beírni minden kérdést, utasítást, a gyermekektől elvárt magatartási formát. A pedagógusjelölteknek ajánljuk, hogy a tartalom oszlopot osszák fel az óvodapedagógus és a gyermekek tevékenységére; s magát a pedagógus tevékenységét is fel lehet osztani magatartás, illetve párbeszéd oszlopra (a magatartáshoz kerülnek a pedagógus cselekvései, a párbeszédhez pedig a kérdések, utasítások, minden verbalizáció). Értelemszerűen a beiktatott új oszlopok miatt fektetve érdemes tartani a lapot a táblázat szerkesztésekor. Véleményünk szerint a sarkokban folytatott szabad tevékenységek esetén nem funkcionális a fentebb bemutatott táblázat. A szabad tevékenységek megtervezéséhez olyan táblázatot látunk funkcionálisnak, amely párhuzamosan mutatja be 12

13 mozzanatonként a különböző sarkokban folyó tevékenységeket, hogy a pedagógus(jelölt) jobban át tudja tekinteni, melyik sarokban mi következik: 21. táblázat. Tevékenységi sarkokban megvalósított szabad tevékenységek tervezése Didaktikai mozzanatok I. sarok II. sarok III. sarok 3. AZ ÓVODAI TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 2 Kulcsfogalmak: tanulási tevékenység, tapasztalati területek szerinti tevékenység, személyes fejlődést célzó tevékenység, szabad tevékenységek és játékok, rutin, áthajlás, opcionális tevékenység, reggeli találkozás, köszönés, megosztás, csoporttevékenység, hírmondó, napirend, délutáni tevékenység, egyéni készségfejlesztő tevékenység, felzárkóztató tevékenység, szórakoztató tevékenység, napirend. Az óvodás gyermek fejlődéséhez hozzájárulnak a napi rutinok által teremtett lehetőségek, a másokkal való interakció, a környezet megszervezése, valamint a speciálisan megteremtett tanulási helyzetek, tanulási tevékenységek (Óvodai tanterv ). Az óvodai tanulási tevékenység tervezett, szervezett, módszeres, intenzív jellegű tevékenységek összessége, amelyeket az óvodapedagógus szervez és irányít a követelmények elérése érdekében. E tevékenységek megvalósításához szükséges a tanítási-tanulási-értékelési folyamat három partnerének óvodapedagógus, szülő, gyermek közös erőfeszítése. A tanulási tevékenységek a gyermek kezdeményezését igyekeznek előtérbe helyezni, az egyéni döntéshozatalt, a tapasztalati tanulást és az egyéni gyakorlást. A tanulási tevékenységek vagy az egész csoporttal zajlanak, vagy kisebb csoportokkal, vagy akár egyénileg. Lehetnek hagyományos, tantárgyankénti tevékenységek a tapasztalati területek szerint, vagy integrált/komplex tevékenységek; szabad tevékenységek, valamint a személyes fejlődést célzó tevékenységek. 2 A fejezet eredeti megjelenése: Stark Gabriella (2o11): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 9o

14 Az aktuális óvodai tantervben a nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre. Maga a tanterv csak három tanulási tevékenységtípust tartalmaz: tapasztalati területek szerinti tevékenységek, szabad tevékenységek, játékok és személyes fejlődést célzó tevékenységek. Demény a tantervben szereplő három tevékenységtípust egy egységes feladatrendszer három elemének tekinti, a feladatrendszer elemei csak egymást átszőve érvényesülnek, s valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek megnyilvánulásaiban nem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg (Demény ). Például a csoportszoba elrendezése, rendbe rakása a gyermek számára lehet játék és munka is, ugyanakkor beépülhet az ember és társadalom tapasztalati területbe, közösségi nevelési tevékenységbe. Az oktatói tevékenységünk tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondulnunk. Ezért is szorgalmazza a tanterv az integrált/komplex óvodai tevékenységek szervezését. A továbbiakban részletesen bemutatjuk a tantervben szereplő három tevékenységtípust. A komplex/integrált óvodai tevékenységek problémájára külön fejezetben térünk ki A tapasztalati területek szerinti tanulási tevékenységek A tapasztalati területek szerinti tevékenységek integrált vagy tantárgyanként lebontott didaktikai tevékenységek a 6 nagy témához kapcsolódó projektek keretén belül, amelyeket a gyermekek életkora, szükségletei és érdeklődési köre szerint választunk meg. Az óvodai tanterv alkalmazásának módszertani útmutatója szerint maximum öt integrált tevékenység tartható egy héten, függetlenül a gyermekek életkorától. Az óvodapedagógus tervezhet: önálló (hagyományos) tevékenységeket tárgyanként (beszédnevelés, román nyelv, matematika, környezetismeret, közösségi nevelés, testnevelés, gyakorlati és háztartási tevékenységek, zenei nevelés, képzőművészeti nevelés); integrált tevékenységeket: o az interdiszciplináris ismeretek harmonikusan össze vannak kapcsolva egy tanítási nap folyamán a játékokkal, szabad tevékenységekkel is; o az interdiszciplináris ismeretek bizonyos tapasztalati területekre fókuszálnak, a játékok és szabad tevékenységek ezeken kívül zajlanak. 14

15 A tevékenységek időtartama, óraszáma E tevékenységek időtartama perc között mozog, az óvodapedagógus határozza meg a csoport szintjének, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, illetve a tevékenység tartalmának és céljának függvényében. A első szinten (3 5 év) a perc javasolt, kiscsoportban perc, középső csoportban pedig perc. A második szinten (5 7 év) perc a javasolt időtartam. Nagycsoportban perces tevékenységeket ajánlatos beiktatni, illetve perces tevékenységeket is be lehet iktatni, ha a téma megengedi (Munteanu Munteanu , Stark ). A tapasztalati területek szerinti tevékenységek száma változó (lásd kerettanterv): I. szinten 8 (7+1 román nyelv) tevékenység javasolt hetente, II. szinten pedig 12 (10+2 román nyelv) tapasztalati terület szerinti tevékenység javasolt hetente a magyar tagozaton. A kerettantervben lévő tevékenységszámok tantárgyak/ tantárgycsoportok szerinti tevékenységszámokat jelentenek (beszédnevelés, román nyelv, matematika, környezetismeret, közösségi nevelés, gyakorlati és háztartási tevékenységek, képzőművészeti nevelés, zenei nevelés, testnevelés), ezek a tevékenységek beépülnek a tapasztalati területekbe. Ezért kötelező hetente megvalósítani őket, a pedagógusnak törekednie kell, hogy összhang legyen a tapasztalati területek között, egyik se maradjon ki. Noha az új tanterv szerint már nincs órarend, csak napirend, a kezdő pedagógus fejében jó, ha van egy virtuális órarend, hogy ne maradjon ki egyetlen tapasztalati terület, illetve egyetlen tevékenység sem. I. szinten ajánlatos hetente 1 anyanyelv, 1 román nyelv, 1 matematika, 1 környezetismeret, 1 közösségi nevelés, 1 testnevelés tevékenységet beiktatni (integrált tevékenységek vagy esetleg önálló tevékenységek formájában). A zenei nevelés, képzőművészeti nevelés, illetve gyakorlati és háztartási tevékenységek esetén pedig a háromból kettőt ajánlatos beiktatni hetente váltakoztatva, vagy pedig minden héten beiktatni egy gyakorlati és háztartási tevékenységet, s az azonos tapasztalati területhez tartozó zenei és képzőművészeti nevelést pedig lehet hetente váltakoztatni (Óvodai tanterv , Stark ). Az illető héten kimaradt (zenei, képzőművészeti vagy gyakorlati) tevékenységeket lehet kompenzálni a délutáni napszakban. II. szinten ajánlatos hetente 2 anyanyelv, 2 román nyelv, 2 matematika, 1 környezetismeret, 1 közösségi nevelés, 1 gyakorlati és háztartási tevékenység, 1 15

16 testnevelés, 1 zenei nevelés, 1 képzőművészeti nevelés tevékenységet beiktatni (integrált tevékenységek vagy esetleg önálló tevékenységek formájában). A tapasztalati területek szerinti tevékenységek révén szisztematikus módon, aprólékosan megtervezve valósítjuk meg a nevelési célkitűzéseket. A módszereket és eljárásokat az óvónő választja meg a csoport szintjének megfelelően, a téma és a célkitűzések függvényében. A tapasztalati területek szerinti tevékenységeknek fontos szerepük van az ismeretek feldolgozásában és megszilárdításában, a képességek és készségek kialakításában, a magatartásformálásban. Noha egyszerű, elemi ismereteket dolgozunk fel az óvodás gyermekekkel, ezeknek tudományosan megalapozottaknak kell lenniük. E tevékenységek hozzájárulnak az iskolai élethez szükséges erkölcsi és akarati jellemvonások kialakításához: fegyelmezett magatartás, a tevékenység véghezvitele, saját erőbe vetett hit, csoportszellem, a tanulási tevékenység iránti érdeklődés, önmegvalósítási vágy, önuralom, másokkal szembeni tisztelet, a munkával szembeni pozitív attitűd. Ezek a tapasztalati területek szerinti tevékenységek serkentik a személyes tevékenységet, a kreativitást és a megismerés vágyát, a kíváncsiságot. A tapasztalati területek szerinti tevékenységek befolyásolják a többi tevékenységtípust is, hozzájárulnak az óvodás gyermek fejlődéséhez és éréséhez, s előkészítik őket az iskolai életre A tapasztalati területek szerinti tevékenységek osztályozása Mint azt már korábban említettük, a tapasztalati területek szerinti tevékenységeket meg lehet valósítani integrált módon, de hagyományos módon is, tantárgyanként. Ezek a tevékenységek a közös tevékenységek helyét vették át a régi tantervből 3, így a tapasztalati területek szerinti tevékenységeket is (a közös tevékenységek analógiájára) három kritérium szerint osztályozzuk: tartalom, megvalósítási mód és didaktikai feladat függvényében (Popa , Ezechiel Păişi Lăzărescu , Lespezanu , Nagy Péter 1981, Rauscher Kecskés 2003, Óvodai tanterv , Stark ): 3 A közös tevékenységek a 2006-os tantervben azokat a tevékenységeket jelölték, melyeket az egész csoporttal valósított meg az óvónő: anyanyelv, román nyelv, matematika, környezetismeret, képzőművészeti nevelés, ének-zenei nevelés, gyakorlati-háztartási nevelés, közösségi nevelés, testnevelés. 16

17 a) Hagyományos megközelítésben a tartalom függvényében a tapasztalati területek szerinti tevékenységek lehetnek: anyanyelv, román nyelv, matematika, környezetismeret, képzőművészeti nevelés, ének-zenei nevelés, gyakorlati-háztartási nevelés, közösségi nevelés és testnevelés. b) A megvalósítási mód függvényében ezek a tevékenységek lehetnek: megfigyelés, képolvasás, mesélés (az óvónő meséje, újramesélés, gyermekek által alkotott mese), beszélgetés, memorizálás, didaktikai játék, egyéni anyaggal végzett tevékenység, mozgásos gyakorlatok, mozgásos játékok, énekes és zenei játékok. c) A didaktikai feladat függvényében a tanulási tevékenységek lehetnek: ismerefeldolgozó, begyakorló-alkalmazó, ismétlő-rendszerező, felmérő-értékelő, vegyes tevékenységek. Napi munkájában az óvónő kombinálja a tevékenységtípusokat és formákat az oktató-nevelő követelmények megvalósítása érdekében. A továbbiakban figyeljük meg egy összesítő táblázatban a különböző tapasztalati területek követelményeinek megvalósítását elősegítő tanulási tevékenységtípusokkal. Tapasztalati terület Nyelv és kommunikáció tapasztalati terület Tudományok tapasztalati terület 12. táblázat. Tanulási tevékenységek megvalósítási módozatai (Forrás: Stark ) Tanulási tevékenység Beszédnevelés Román nyelv Környezetismeret Tevékenység megvalósítási módja Képolvasás Az óvónő meséje Didaktikai játék Irodalmi felolvasás Szabad mesélés Megbeszélés Verstanítás Dramatizálás Lectură după imagini Povestire Memorizare Joc didactic Convorbire Megfigyelés Képolvasás Megbeszélés Didaktikai játék Mesélés 17

18 Ember és társadalom tapasztalati terület Esztétikai és kreatív tapasztalati terület Pszichomotoros terület Matematika Közösségi nevelés Gyakorlati, háztartási tevékenységek Ének-zenei nevelés Képzőművészeti nevelés Testnevelés Egyéni anyaggal végzett tevékenység Didaktikai játék Matematikai-logikai játék Az óvónő meséje Képolvasás Didaktikai játék Verstanítás Megbeszélés Drámajáték Gyöngyfűzés Ragasztás Kollázs Hajtogatás Énektanítás Énekes játék Zenehallgatás Zenei játékok Euritmiai gyakorlatok Rajz Festés Modellezés Pszichomotrikus gyakorlatok Mozgásos játékok Tánc A tevékenységek didaktikai mozzanatai R. Gagné és R. Briggs a következő didaktikai mozzanatokat határozták meg, kiemelve, hogy nem mindig ebben a sorrendben jelennek meg; illetve nincsenek jelen mindig minden didaktikai tevékenységben (idézi Glava Pocol Tataru ): a figyelem felkeltése; a tevékenység témájának, a követendő céloknak a közlése/bejelentése; az előzetesen elsajátított ismeretek és képességek felelevenítése; az új tartalom feldolgozása és a tanulás irányítása; a teljesítmény elérése; a visszacsatolás biztosítása; az elmélyítés és transzfer biztosítása; értékelés. 18

19 Egy egyszerűsített változatot találunk Rauscher Kecskés (2003) óvodai módszertankönyvében. Az ő megközelítésükben az új ismereket feldolgozó óvodai tevékenységek a következő mozzanatokból épülnek fel: előkészítés; bemutatás; gyakorlás; befejezés. Az ismétlő-rendszerező vagy begyakorló tevékenységek esetében a bemutatás mozzanata kimarad. Lássuk, hogy a tevékenységek megvalósítási módozatainak függvényében melyik tevékenységnek milyen jellemző mozzanatai vannak (Ezechiel Păişi Lăzărescu , Pavelea Pavelea Gheorghe , Popa , Rauscher Kecskés ). Mód D I D A K T I K A I J Á T É K 13. táblázat. A tanulási tevékenységek didaktikai mozzanatai Variáns Didaktikai mozzanatok/események Szóbeli didaktikai játékok Bemutató vagy egyéni anyaggal végzett didaktikai játékok Figyelemfelkeltés: a játékba való belépés játékeszközök, meseszereplő, ének, kép segítségével, beszélgetéssel; a szemléltető anyag bemutatása meglepetésként. A téma és a célok bejelentése: a játék céljának és címének közlése; a játék szervezését és menetét illető pontosítások (tartalom, megvalósulási mód). Az előző ismeretek felelevenítése: játékos gyakorlás az ismeretek felelevenítésére a szemléltető anyaggal. A tartalom bemutatása és a tanulás irányítása: a játék szabályainak ismertetése, a játék tartalmának ismertetése; az óvónő által végzett bemutatójáték; próbajáték: megjegyzésekkel, kiegészítő pontosításokkal; a sikerességi kritériumok meghatározása. A teljesítmény elérése: a tulajdonképpeni játék. A visszacsatolás biztosítása: a játék bonyolítása (1-2 variáns); új szabályok és új célok beiktatása csapatonként vagy egyénileg. 19

20 M E S É L É S M E S É L É S Az óvónő meséje Újramesélés Értékelés: értékelő megjegyzések a feladat megvalósítását illetően a kitűzött célok függvényében. Figyelem felkeltése: találós kérdések, versikék, báb, zene, képeskönyvek vagy meséskönyvek nézegetése Az előző ismeretek felelevenítése: hangulati-érzelmi felkészítés (esetleg beépített szómagyarázattal); a mese beillesztése egy mesesorozatba; a meseszereplők felelevenítése. A téma és a célok bejelentése: a gyermek számára hozzáférhető módon (elég a mese címének bejelentése) A tanulás irányítása: a mese óvónő általi bemutatása. A teljesítmény elérése: a gyermekek elmesélik a mesét az óvodapedagógus segítségével, a főbb gondolatok mentén. A visszacsatolás biztosítása: összefoglalás: a mese címe, fő gondolata. Értékelés: értékelő megjegyzések arra vonatkozóan, hogyan követték a gyermekek a mesét, illetve válaszoltak a kérdésekre. Figyelemfelkeltése: találós kérdések, versikék, más eszközök. Az előző ismeretek felelevenítése: az újramesélendő mese címének, illetve más ismert mesék címének felelevenítése. A téma és a célok bejelentése: a mese címének közlése. A tanulás irányítása: a mese újramesélése képek, gondolati terv alapján vagy szabadon. A teljesítmény elérése: a gyermekek elmesélik a mesét előbb az óvodapedagógus segítségével, majd önállóan. A visszacsatolás biztosítása: 20

21 M E S É L É S M E G F I G Y E L É A gyermekek által alkotott mese állat növény a környező világ tárgyai élelmiszerek a mese címének rögzítése. Értékelés: értékelő megjegyzések a gyermek válaszaira vonatkozóan. A figyelem felkeltése: találós kérdések, versikék, más eszközök. A téma és a célok bejelentése: a gyermekek számára hozzáférhető módon. A tanulás irányítása: kiindulópont a gyermekek számára: o vizuális segítség: képek, plakátok, vetítés, festmények, rajzok; o auditív segítség: zenehallgatás; o az óvodapedagógus meséjének mintája; o az óvodapedagógus által megkezdett meserészlet, amelyet a gyermekek folytatnak; o szóbeli vázlat; o megadott cím. A teljesítmény elérése: a gyermekek elképzelik egy mese, egy történet eseményeit. az óvodapedagógusnak tapintatosan segítenie kell az egyenes- és függő beszéd alkalmazását. A visszacsatolás biztosítása: felelevenítik a mese, a történet lényeges mozzanatait. Értékelés: értékelő megjegyzések a gyermekek mesélési képességére vonatkozóan. A figyelem felkeltése: találós kérdések, versikék, más eszközök. A téma és a célok bejelentése: a gyermekek számára hozzáférhető módon, egy meglepetés-elem révén, amely keltse fel a gyermekek érdeklődését. A tartalom bemutatása és a tanulás irányítása: a megfigyelendő anyag bemutatása, megtapasztaltatása minél több érzékszerv bevonásával történik; a megfigyeléshez megfelelő lelkiállapot kiváltása 21