A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

Átírás

1 A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 05. téma Felnőtt tanulói oktatói stílus - csoportdinamika Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék ELTE PPK A tanítás-tanulási folyamatának szereplői és didaktikai sajátosságai 1. A felnőtt tanuló és a tanulási stílus 2. A felnőttoktató és az oktatói stílus 3. Csoportdinamika a felnőtt tanulói csoportban 1

2 1. A felnőtt tanuló és a tanulási stílus A felnőttek tanulási stílusai Tanulási stílus: Az egyénre jellemző mód, a tanulási helyzetekben hogyan viselkedik, mit érzékel, és hogyan dolgozza fel az információt I.) Tanulási preferencia modell (Rita és Kenneth DUNN, 1984) Forrás: Kálmán Anikó, 92. 2

3 A Dunn-féle modell piktogramokban A Ward-féle felnőtt tanulási profilok (2) Forrás: Kálmán Anikó, 93. 3

4 Kolb-féle tanulási stílusok (3) forrása: a tapasztalati tanulási ciklus 4

5 Kolb és Fry tanulási stílusai (3) Forrás: Kálmán Anikó, 154. Kolb és Fry tanulási stílusai (összefoglaló ábra) 5

6 Kolb és Fry típusai / Konvergens (összetartó) stílus elvont fogalmiság, aktív kísérletezés elképzeléseit gyakorlatban is megpróbálja alkalmazni akkor teljesít jól, ha egyetlen helyes válasz van érzelem-mentesek, szűk az érdeklődési körük (mérnökök/műszaki terület) Kolb és Fry típusai / Divergens ( széttartó ) konkrét tapasztalat és tudatos megfigyelés képzelőerő, gazdag fantázia, egy helyzetet számtalan nézőpontból vizsgál, sok összefüggést keres, eggyé kovácsolja, érzelem-gazdagság (művészek, tanácsadók, szervezetfejlesztés) 6

7 Kolb és Fry típusai / Asszimiláló ( egybe olvasztó ) elvont fogalomalkotás és tudatos megfigyelés jellemzi egymástól távoli dolgokat is jól kapcsol össze, elméleti modellek megalkotására alkalmas, a gyakorlat kevésbé érdekli Kutatás, tervezés területén tevékenykedik szívesen Kolb és Fry típusai / Akkomodátor (alkalmazkodó) a konkrét tapasztalat és az aktív kísérletezés terén a legjobb; próba-szerencse * szívesen kockáztat, veti bele magát új dolgokba adott körülményekhez jól alkalmazkodik, rugalmas például a marketing és az eladás területén hatékony 7

8 Kolb és Fry tanulási stílusai: összefoglaló táblázat A tanulási stílus fejlesztésének stratégiái 1. Kiegészítő ellentétek Kezdeményezzen és tartson fenn tanulási- és munkakapcsolatokat olyan emberekkel, akiknek a tanulásban az önével ellentétesek a gyenge és erős oldalai. 2. A legelőnyösebb feladatok választása Tökéletesítse a megfelelést tanulási stílusának erősségei és probléma-megoldási tapasztalatai között. 3. Sokirányúság Gyakorolja és fejlessze tanulási készségeit azokon a területeken is, amelyek a gyenge pontjait jelentik, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudó tanulóvá váljék. Forrás: Kálmán Anikó,

9 A felnőttek tanulási stílusai és az önállóság (4) Mark Tennant: Psychology and Adult Learning (1990) Területtől függő: mezőfüggő A tanár irányítása fontos számukra Igénylik a szervezett kereteket Együttműködésen alapuló tanulási tevékenységet preferálják, igazodnak társaikhoz Kivülről biztosított struktúrára építenek Inkább maguk határozzák meg a céljaikat Kialakítják a célhoz vezető stratégiájukat Nem igénylik a szervezett kereteket Nincs szükségük a tanári gondoskodásra Inkább belső motiváció hatására tanulnak Területtől független mezőfüggetlen 2. A felnőttoktató és az oktatói stílus 9

10 Az andragógus tevékenységének esszenciája a szerepek alapja Tanulási környezet megteremtése motiváció A hallgató önirányításához támogatás nyújtása Tanácsadás - a tanulási folyamatra vonatkozó élmények feltárása Résztvevő-központú módszerek (az oktatás kereteinek függvényében) A felnőttek tapasztalatainak bevonása A felnőttoktatói szerepek alaptípusai Előadó / Tanár Szakértő Facilitátor Tréner Tutor (Anglia) Animátor (Franciaország) Csoportvezető (Skandináv) 10

11 A felnőttoktató alapfeladatai a tanítási-tanulási folyamat során Oktatáspszichológiai szempontból 4 funkciót különíthetünk el (Henczi, 292.): Ismeretátadás Ellenőrzés Motiváció fenntartása Tanácsadás BROOKFIELD OKTATÓI SZEREPEK (1989) Az oktató mint művész Az oktató mint segítő Az oktató mint kritikus elemző 11

12 APPS (1991) OKTATÓI STÍLUSOK / 1 Világító lámpás: megkísérlik, hogy megvilágítsák a hallgatók gondolkodását. Izomépítő: gyakoroltatják és erősítik az ernyedt gondolkodást, hogy a hallgatók megfeleljenek a későbbi kihívásoknak. Kertész: fejlesztik a gondolkodást a szellemi légkör alakításával, a kóros jelenségek, akadályok orvoslásával, az elmaradások felszámolásával. APPS (1991) OKTATÓI STÍLUSOK / 2 Vödörtöltő: információkat töltenek az üres tartályokba, a teli vödör a jó vödör, alárendelt viszony, tudat=üres Kihívó: vizsgálja a hallgatók feltevéseit, segíti a tananyag megértését, fejlesztik a kritikus gondolkodást. Útikalauz: segít a tanulás ösvényén. 12

13 APPS (1991) OKTATÓI STÍLUSOK / 3 Munkafelügyelő: felügyeli a tanulás folyamatát, bizonyosságot szereznek arról, hogy kielégítők-e az átadott ismeretek és a tanulás eredményei egyeznek-e azokkal. Művész: nem előírásszerű a tanítás, a folyamat vége a kezdetkor még nem világos, improvizáció, innovatív készség, alap: az esztétikai tapasztalat és az érzékenység. APPS (1991) OKTATÓI STÍLUSOK / 4 A gyakorlott tudós: kutatást alkalmaz annak felismerésére, hogy felderítse az problémákat, a tudományt az oktatás alapjának tekinti. Mesterember: Különböző oktatási technikákat alkalmaz, képesek az oktatási helyzet elemzésére, igyekszik a tudományos felismerések felhasználására az oktatási folyamat során. 13

14 3. Csoportdinamika a felnőtt tanulói csoportban A csoport meghatározása és típusai Definíció: A csoport olyan egyének összessége, akik közös cél, feladat, együttműködés kapcsán összetartoznak, interaktív kommunikációban vannak egymással. Típusai A. Alaptípus szerint elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) csoport B. Belső szerkezet szerint informális (spontán) és formális (intézményes) csoport C. Létszám szerint kiscsoport (3-20 fő) és nagycsoport (20-25 fő felett) D. Speciális jellemző szerint vonatkozási (referencia) csoport : normativitás / összehasonlíthatóság 14

15 Speciális jellemzői egy csoportnak Viszonylag tartósság az emberek interperszonális kapcsolataiban Relatív folyamatosság a közösen végzett tevékenységben Szervezettség az alá-fölérendelt viszonyban A csoporttagoknak a csoportról alkotott elképzelései meghatározzák szubjektív módon (érzelmi attitűd, hatékonyság, stb.) Az egyén számára meghatároz normákat és értékeket, valamint hagyományok és szokások kialakulásával jár együtt SAJÁTOS TÖBBLETET HORDOZ: jóval nagyobb a befolyásoló és viselkedésmódósító ereje, mint az egyes egyéneknek (terápia és önismeret kiváló eszköze) A felnőtt tanuló csoport homogenitás versus heterogenitás / csoportbontás individualizmus csoportkohézió azonosság tudat a csoporthoz tartozás konstruktív / kooperatív viszony ( versengés) a csoport hangulata nem állandó fejlődés vagy regresszió (+ időnként: hullámzások) 15

16 Csoportdinamika (1): a csoport fejlődése 1) ALAKULÁS - Mindenki az előnyösebb oldalát mutatja - Bizonytalanság, feszültség - Szerepek keresése - Szorongás, függőség a vezetőtől 2) VIHARZÁS - Az egyéni különbségek kibontakozása - Konfliktusok, érzelmi viharok, interakciók - Vezető megkérdőjelezése / harc a pozíciókért 3) NORMÁZÁS 4) MŰKÖDÉS - A csoport összetartása kialakul - Nézetek és érzések nyílt cseréje - Létrejönnek a normák / közös érzések -Megoldják a személyközi problémákat -Kialakul a munkamegosztás -Az energia a hatékony munkavégzést szolgálja Csoportdinamika (2): a csoportkohézió Amikor a csoportfenntartó erők (norma, szerep, struktúra) összegződnek, akkor beszélünk csoportkohézióról, avagy csoport összetartó erőről Személyközi kohézió: -A csoporttagok jó kapcsolatából adódik -A tagok kedvelik egymást, nagy az érzelmi elfogadás -Probléma esetén nem keresnek bűnbakot Feladatalapú kohézió: -A csoportcél fontossága eredményezi az összetartást -A munka / a feladat elvégzéséért történik az együttműködés HATÉKONYSÁG + Mi-tudat 16

17 Csoportdinamika (3): interakciók A) C) B) Tobias Brocher: azonosság-krízis Eredetileg a primér és a szekunder csoportok határának átlépésekor jelentkezik kisgyermekkorban Minden új csoportba való belépéskor felelevenedik A korábbi szociális kapcsolatok modelljei (szimpátiaantipátia) ismétlődnek Az előítéletek: korábbi tapasztalatok és érzelmek az új helyzetekre is rávetülnek Az új környezet személyei = máshogy reagálnak, mint a megszokott / konfliktusok a kialakuló egyensúlyi állapotig Az azonosság-krízis gátlásokat is okozhat, de lehet a fejlődésre nézve kedvező hatású is. 17

18 Csoportvezető és a csoporttagok A felnőttoktató feladata: a magatartási formákat és a metakommunikatív jeleket észlelése, az egyének közötti interakciót a csoport munkája szempontjából gyümölcsözővé tegye, a résztvevők magatartását indirekt módon változtassa anélkül, hogy érzelmi interakciókba bonyolódna, vagy esetleges öntudatlan provokálásra hamisan reagálna. Klasszikus csoportvezetési stílusok Kurt Lewin: -Akciókutatás - problémamegoldás interaktív, közösségi formában - Csoportdinamika és vezetési stílusok: - Menedzsment - Oktatás - Börtön-pszichológia ( ) (USA, Massachussetts) 18

19 Autokratikus Demokratikus Laissez-faire Jellemző -A vezető a csoportot kézben tartja - Egymaga hozza a döntéseket - Távolságot tart a munkacsoporttól - Kevésbé bízik bennük - Fegyelmet követel - Ügyel a pozíciójára - Hatalmi eszközökkel tart rendet - A hatalmat és a felelősséget megosztja - Döntéseibe bevonja a munkatársait - Erősen bízik bennük - Elfogadja a munkatársak ötleteit - Vannak saját ötletei - Objektív a dicséretben és a kritikában is -A vezető nem bízik vezetői képességeiben - Nem állít fel célokat a csoportnak - Lassan hoz döntéseket -A felelősséget szereti áthárítani - A munkát a munkatársakra bízza, nem irányít Hatékonysága??? Autokratikus Demokratikus Laissez-faire A kísérlet nyomán Hatékonysága Felnőtteknél???? 19

20 A tanulás felelőssége a reflexív didaktikában Nem vagyok a ráhagyásos (laissez-faire) tanári stílus kedvelője, és azt sem javaslom, hogy a szemináriumvezetőt mentesítsük a gondos didaktikai tervezés alól. De a lehetősége szerint sok felelősséget kell átruháznia a résztvevőkre, minthogy a felelősség hatalmat is jelent, s a pedagógus túl sok hatalma a résztvevők önállótlanságával és hatalomnélküliségével jár. A szemináriumvezető segítheti a tanulást, és kell is segítenie, de a tanulásért végeredményben maga a tanuló felel. A résztvevőknek akarniuk kell tanulni, akarniuk kell értelmezni a tanulás szövegeit és a bennük lévő helyzeteket, s akarniuk kell az újat átvenni. Horst Siebert: Egy reflexív didaktika szempontjai, 155. Szociometriai felmérés - szociogram Ajánlott olvasmány: MÉREI Ferenc, Közösségek rejtett hálózata, Osiris kiadó, Budapest,

21 A szociogram a társas mező infrastruktúrája (Moreno) Jellemzői: centrális perifériális helyzet feltárása érzelmi viszonyulás, szubjektív választás: rokonszenvi vagy ellenszenvi alapon ( képességre, népszerűségre, aktivitásra is lehet kérdezni!) de: személyiség-, és adatvédelem tisztelete a felnőttképzésben ritkán használják veszélyek (kivéve: sport, teljesítmény-orientált munkahelyi képzés) A szociometriai felmérés tipikus kérdései: 1) A munkahelyén történt friss, érdekes eseményt melyik kollégájának mondaná el legelőször? 2) Ha a csoportvezető megbetegedne, véleménye szerint ki volna alkalmas helyettesítő munkatársai közül? 3) Többnapos IBUSZ-utazáskor melyik három kollégáját látná szívesen szobatársaiként? 4) Ha általános műveltségi témájú vetélkedő lenne, Ön kit vagy kiket javasolna a csoport versenyzőjének? Köszönöm a figyelmet! 21

22 Bónusz: Kolb és Fry tanulási stílus-tesztjének kiértékelése A D B C A C = Konkrét elvont B D = Passzív - aktív Konvergens gondolkodásmód Elvont fogalom alkotás + aktív kísérletezés 22

23 Divergens gondolkodásmód Konkrét tapasztalat + tudatos megfigyelés Asszimiláló gondolkodásmód Elvont fogalom alkotás + tudatos megfigyelés 23

24 Akkomodátor gondolkodásmód Konkrét tapasztalat + aktív kísérletezés Bónusz 24