Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön"

Átírás

1 28/39 Összeállította: KSH Debreceni Igazgatósága II. évfolyam 39. szám 28. április 2. Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Ipari parkok 2 Az észak-alföldi ipari parkok fõbb jellemzõi 3 Igénybe vehetõ szolgáltatások 4 Vállalkozási övezetek 5 Záhony és Térsége Vállalkozási övezet 5 Bihari Vállalkozási Övezet 6 Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet 7 Összefoglaló Bevezetõ A kilencvenes évek második felében a fejlesztéspolitika két fontos intézményét, nevezetesen az ipari parkot és a vállalkozási övezetet is kialakították Magyarországon. Az ipari parkok nemzetgazdasági jelentõsége egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt tíz évben, míg a hátrányos helyzetû térségekben létrejött vállalkozási övezetek a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi kedvezmények ellenére sem érték el a remélt hatást, ugyanakkor kialakult kereteik jól szolgálhatják a további fejlesztéseket. Kiadványunkban a gazdaságélénkítés e két eszközének eredményeit tekintjük át az észak-alföldi régióra vonatkozóan az elmúlt tíz év távlatában, részben az ipari parkok és a vállalkozási övezetek mûködtetõitõl kapott információk alapján, amit ezúton is köszönünk. Ipari parkok Jogszabály szerint az ipari park olyan minimálisan 1 hektár nagyságú és legalább 2 hektárra bõvíthetõ, infrastruktúrával ellátott, termelõ és szolgáltató tevékenységek végzésére kialakított terület, amely pályázati úton Ipari park címet nyert. Létrehozásuk célja, hogy a meglévõ ipari és közlekedési infrastruktúrák hasznosításával és összehangolt fejlesztésével egyidejûleg új, korszerû, környezetbarát ipari termelõ és szolgáltató beruházások megteremtésével elõsegítsék az iparszerkezet átalakítását, a munkanélküliség visszaszorítását, az ipari termelés és export növelését, ezzel egyidejûleg költségelõnyökhöz juttatva a betelepült vállalkozásokat. Az elõbbieken túl azonban a térségi integrációs folyamatok révén a parkok elõsegíthetik a regionális fejlesztési stratégiák megvalósítását, a multinacionális cégek és a kkv szektor közötti kapcsolatok fejlesztését, a beszállítói, termelési, informatikai és innovációs hálózatok kialakítását, vagyis jelentõs területfejlesztési hatást indukálhatnak. Az ipari park jellegû fejlesztések a kilencvenes évek elején indultak helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján, kormányzati szerepvállalásra az évtized második felétõl került sor. A területfejlesztési törvény már a fejlesztéspolitika egyik eszközeként említi az ipari parkokat, a 185/1996. (XII.11.) Korm. rendelet pedig létrehozta az ipari park intézményét. A címet -tõl évente lehet elnyerni, a kezdetekben az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felé benyújtott pályázat alapján. A hatályos pályázati feltételeket a 186/25. (IX. 13.) Korm. rendelet ismerteti. A minisztérium a nyertes pályázóval a cím használati jogosultságainak feltételeirõl határozatlan idejû megállapodást köt. Az ipari park köteles a minisztérium felé beszámolni éves tevékenységérõl. A miniszter megvonhatja az ipari park címet, amennyiben a park nem a megállapodásban vállaltaknak megfelelõen mûködik. Ez utóbbira még nem volt példa, viszont két ipari park önként visszaadta a címet. Az ipari park cím viselése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást, de egyes pályázati rendszerek elõírják a cím meglétét a támogatások és preferenciák elnyeréséhez. Ilyen módon a parkok infrastrukturális beruházásaikhoz minisztériumi (GM, FVM) forrásokat, decentralizált területfejlesztési, illetve PHARE forrásokat vehettek igénybe. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatási programja (24 25) is keretet biztosított a parkok számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a parkok alap infrastruktúra fejlesztésére és szolgáltatásaik kialakítására a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok nyújtanak pályázati lehetõséget, de a parkok fejlõdésében akár más operatív programban kiírt pályázati konstrukciók is segíthetnek. Az ipari parkok elterjedése és teljesítménye és 21 között dinamikus fejlõdést mutatott, amit elõsegített a gazdasági konjunktúra és Magyarország kedvezõ befektetési megítélése. 22-tõl a bõvülés üteme csökkent, ugyanis a parkok fejlõdését elsõsorban a betelepült kis- és közepes vállalkozások biztosították, bár ekkor is volt példa nagyobb létszámot foglalkoztató cégek megjelenésére. 27. év végére az ipari parkok száma az országban 199-re nõtt, összes területük pedig meghaladta a 1 ezer hektárt, melynek több mint fele betelepítettnek tekinthetõ. A parkokban mûködõ vállalkozások száma eléri a 35-at, a foglalkoztatottaké pedig a 2 ezer fõt. A 26. évi adatok szerint összes értékesítési árbevételük meghaladta a bruttó 75 milliárd forintot. Régiónként nézve Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön egyaránt 32 32, Észak-Alföldön 31, Észak-Magyarországon 27, Nyugat-Dunántúlon 26, Dél-Dunántúlon 19 ipari park található. Árbevétel, export, összes ipari parki terület és a foglalkoztatottak száma alapján a parkok jelenléte a legiparosodottabb Közép-Dunántúlon a legnagyobb volumenû. Az intézményrendszer nagyfokú kiépítettségét jelzi, hogy szinte valamennyi térségi szerepkörrel bíró településen jelen vannak az ipari parkok.

2 2 Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön, 27 Statisztikai tükör 28/39 Az észak-alföldi ipari parkok fõbb jellemzõi Az észak-alföldi régióban 27 végéig 31 terület nyerte el az ipari park címet. Közülük 12 Jász-Nagykun-Szolnok, 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 9 Hajdú-Bihar megyében található. A régió ipari parkjainak kétharmada a program elsõ három évében kapta meg a címet. Ezt követõen 22-ben volt egy újabb parkosodási hullám, majd 27-ben nõtt ismét jelentõsen (öttel) a számuk. Ez utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a 26. évi pályázat eredményeit is 27-ben hirdették ki, így a 26. évi pályázat alapján 2, a 27. évi eredményei szerint 3 park kapta meg a címet. Ipari park Az ipari parkok száma az Észak-Alföldön Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar ábra Kialakulásuk szerint a parkok közel fele alapvetõen zöldmezõs beruházásként jött létre. Harmaduk korábban már a területen mûködõ vállalkozások integrációjaként alakult meg, melyek jellemzõen zöldmezõs beruházásokkal is bõvítik területüket. Rekonstrukciós céllal 3 Hajdú-Bihar megyei ipari park valósult meg, melyek régebben ipari, illetve egyéb célokra hasznosított területeket tettek a korszerû ipar számára vonzóvá. A régióban található egy logisztikai központból alakult, valamint egy agrár-jellegû ipari park, amely egyúttal technológiai és innovációs parkként is definiálja magát ábra Az észak-alföldi régió ipari parkkal rendelkezõ települései, 27 Az ipari parkok többsége helyi önkormányzati kezdeményezésre pályázott eredményesen a címre, és harmadukat jelenleg is közvetlenül települési önkormányzatok mûködtetik. Az ipari parkok területe az Észak-Alföldön Ha Hasznosítható szabad terület Betelepített terület ábra A régió ipari parkjainak összes hasznosítható területe 27 végére 1669 hektárra nõtt. A terület nagysága az elmúlt tíz évben a parkok számához hasonló mértékben nõtt. Ez alól kivételt képez a 27-es év, melynek során elsõsorban a volt kabai cukorgyár területén létrejött ipari park mintegy 35 hektáros területével jelentõsen megnõtt a parkok átlagos nagysága. 27 végén egy észak-alföldi ipari park átlagosan 54 hektár hasznosítható területtel rendelkezett, míg korábban (a kezdeti. évitõl eltekintve) ez az érték nem haladta meg az 5 hektárt. A zöld- és barnamezõs beruházások megvalósulásával a térség ipari parkjainak betelepítettsége fokozódik, jelenleg a hasznosítható terület 43%-át foglalják el a parki vállalkozások létesítményei, amihez hozzájárulnak az alapvetõen integrációval létrejött parkok magasabb betelepítettségi mutatói is. Ezzel együtt több ipari park esetében is lehetõség nyílik a késõbbiekben újabb, a park területét jelenleg nem képezõ (elsõsorban önkormányzati tulajdonú) területek bevonására. Egy ipari parkba átlagosan 15 vállalkozás települt be. A nagyobb vállalkozássûrûség a Hajdú-Bihar megyei parkok többségére jellemzõ, ugyanakkor 4 parkban jelenleg még nincs betelepült vállalkozás, közülük 3 évek óta nem mûködik ábra Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az Észak-Alföldön Vállalkozások Alkalmazottak Ipari park Vállalkozások Alkalmazottak

3 Statisztikai tükör 28/39 Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön, 27 3 Az észak-alföldi ipari parkokba betelepült vállalkozások és azok foglalkoztatottainak száma fokozatosan nõtt az elmúlt tíz év során, így 27 végén összesen 462 foglalkoztató több mint 22 fõt alkalmazott parki telephelyein. Egy vállalkozásra 48 dolgozó jutott, egy park pedig átlagosan 712 fõt alkalmazott. A régió ipari parkjai 27-ben 84 milliárd forint árbevételt értek el. A nagyságrend megítélését segíti, hogy a régió ipari termelési értéke a 4 fõ feletti vállalkozások telephelyi adatai szerint közel 2 milliárd forintot tett ki. A parkokban többségében ipari vállalkozások vannak jelen, emellett azonban szállítmányozó, kereskedõ, egyéb szolgáltatást végzõ cégek is megtalálhatók. Az ipari vállalkozások értékesítési szerkezetében már a kezdetektõl az export játsza a fõszerepet, 27-ben az eladások közel 7%-a külpiacon realizálódott. Igénybe vehetõ szolgáltatások Az ipari parkok iránti érdeklõdést nagyban befolyásolja a park üzemeltetõje által nyújtott szolgáltatások színvonala. A betelepült cégek termelési költségeiket mérsékelni tudják, amennyiben színvonalas és olcsó szolgáltatásokhoz jutnak. E szolgáltatásoknak számos válfaja ismert, melyek parkonként különbözõ összetételben jelennek meg. A betelepülni szándékozó vállalkozások számára alapvetõen fontos a park területi elhelyezkedésén, elérhetõségén, nagyvároshoz való közelségén túl, hogy a területen milyen az alap-infrastruktúra kiépítettsége, hiszen ez mûködésük egyik elengedhetetlen tényezõje. A régió parkjaiban különbözõ fokú a közmûvek biztosítása. A korábban is ipari területként funkcionáló parkok ebben a tekintetben elõnyösebb helyzetben vannak, de sok esetben náluk is szükséges az infrastruktúra egyes elemeinek modernizálása, illetve bõvítése. 5. ábra Az észak-alföldi régió ipari parkjainak alap-infrastrukturális ellátottsága, 27 % Villamos energia Saját erõmû Vezetékes víz Szennyvízcsatorna Csapadékvíz-csatorna Gázellátás Burkolt út Térvilágítás Telekommunikációs kábelek Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Az alapszolgáltatások többsége a régió ipari parkjainak közel háromnegyedében már a megalakulásukkor rendelkezésre állt. Ettõl az aránytól csak a szennyvízcsatornával (64 65%), a térvilágítással (55%) és a telekommunikációs kábelekkel (58%) való ellátottság marad el. Saját az ipari park céljára épült erõmûvel mindössze két Hajdú-Bihar megyei park rendelkezett a kezdetektõl, és mindössze 6 park tervezi a kialakítását. Az alap infrastruktúrákat az ipari parkok közel fele az indulás óta fejlesztette, illetve tervezi annak továbbfejlesztését, ezzel is elõsegítve a betelepülést. Különösen magas arányban közel 9%-ban a Jász-Nagykun-Szolnok megyében üzemelõ parkoknak vannak ilyen irányú elképzelései. Ez a feladat elsõsorban a barnamezõs területeken kialakított parkok elöregedett alapszolgáltatásaira vár. Néhány parknak vannak elmaradásai az alap-infrastruktúrák terén, Hajdú-Biharban a hajdúsámsoni, Szabolcs-Szatmár-Beregben a rakamazi, csengeri és a nyírbogdányi, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a martfûi ipari parknak kell kialakítania e feltételeket. Természetesen a fejlesztési céloknak sokszor gátat szabhat a tõkehiány vagy akár a pályázatok sikertelensége is. Az alapszintû infrastruktúrákon túl a szolgáltatások széles skálájával találkozhatunk. Nagyban hozzájárul a betelepülési kedvhez a közlekedési, mûszaki és kiegészítõ szolgáltatások megléte. A közlekedési szolgáltatások körébe tartozó központi parkolóhellyel és tömegközlekedési kapcsolattal a parkoknak több mint a fele (17 18) rendelkezik, és harmaduk tervezi ezek kialakítását. Szervezett munkásszállítással elsõsorban a Jász-Nagykun- Szolnok megyei ipari parkokban találkozhatunk, a régió ipari parkjainak többségében (18) azonban nem terveznek ilyen típusú szolgáltatásnyújtást. A mûszaki szolgáltatások közül a szervezett hulladékgyûjtés a parkok 77%-ában jelen van és ahol még nincs, ott is tervezik megszervezését. A régió ipari parkjai szervezett takarítási szolgáltatást és gépkölcsönzést jellemzõen nem biztosítanak. A személy- és vagyonvédelem, illetve az üzemanyag ellátás is nagyban profilfüggõ. A logisztikai szolgáltatásokat is biztosító ipari parkoknál jellemzõbb a szállítást és a vagyonvédelmet kisegítõ tevékenység. Általános karbantartást a parkok hattizede végez, többségük kezdettõl fogva. 1. tábla Tanácsadási szolgáltatások jelenléte az észak-alföldi régió ipari parkjaiban, 27 Tanácsadás jellege Van a kezdetektõl megalakulás óta fejlesztették és tervezik a továbbfejlesztést de tervezik Nincs A banki, postai, irodai szolgáltatások megléte kevésbé gyakori. A banki szolgáltatás nagy részben kimerül egy kihelyezett bankautomatával, postai szolgáltatásnyújtást pedig a parkok fele nem is tervez. Alapvetõnek tekinthetõ irodai szolgáltatást (információ, internet, fax, fénymásolás, tárgyalóterem, rendezvényszervezés) 18 park nyújt, a többiben egy park kivételével (%) és nem is tervezik Mûszaki tanácsadás 29, 32,3 22,6 19,4 22,6 Jogi tanácsadás 12,9 25,8 19,4 38,7 22,6 Pénzügyi, gazdasági tanácsadás 16,1 32,3 16,1 35,5 22,6 Biztosítási tanácsadás 9,7 6,5 32,3 51,6 Környezetvédelmi tanácsadás 12,9 16,1 12,9 19,4 51,6 Minõségbiztosítás 12,9 9,7 3, ,4 Pályázatfigyelés, -készítés 16,1 16,1 9,7 25,8 35,5

4 4 Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön, 27 Statisztikai tükör 28/39 tervezik a kialakítását. Az ipari parkokban dolgozók komfortérzetét hivatott szolgálni az egészségügyi és étkezési, vásárlási lehetõségek jelenléte. Az elõbbi a parkok 26%-ában van, és 8 park tervezi az orvosi ellátás megteremtését. Az utóbbiak megléte nagyban függ a parkok térbeli elhelyezkedésétõl, a környezetében található már meglévõ kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységek számától. A parkok harmadában van étkezési, vásárlási lehetõség, 6 azonban nem tervez ilyen típusú szolgáltatásnyújtást. A humánerõforrás fejlesztése, támogatása tekintetében egyre nagyobb jelentõséggel bírnak a tanácsadási szolgáltatások és az oktatás, képzés lehetõsége. A foglalkoztatottak és cégvezetõk ez irányú igényei megnövekedtek, ennek ellenére a képzési lehetõségek megteremtése nem jellemzõ, mindössze 5 parkban van erre mód, 19 park pedig nem is tervezi a humánerõforrás ez irányú támogatását. A régió ipari parkjaiban a tanácsadás vegyes képet mutat. A mûszaki tanácsadás a legjellemzõbb, 29%-ukban már a megalakulás óta megoldott volt. Jogi, környezetvédelmi és minõségbiztosítási tanácsokat a parkok 13%-ában biztosítottak a kezdetektõl. A legnagyobb mértékben a mûszaki, jogi és a pénzügyi, gazdasági tanácsadás fejlõdött, de érdekes módon mindhárom esetben azonos arányban (23%) vannak az ilyen irányú szolgáltatást adni nem kívánó parkok. Megyei szinten mindez még változatosabb képet mutat. Legkisebb arányban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parkok foglalkoznak tanácsadással, nagy részük azonban a jövõben tervezi a lehetõségek megteremtését. Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel azonosak az ez irányú törekvések. A legcsekélyebb igény a biztosítási, környezetvédelmi, minõségbiztosítási tanácsadási formákra van, pedig ezek fontossága a késõbbiekben meghatározó lehet a vállalkozások feszített versenyhelyzetében. A tanácsadás mellett egyre jobban elõtérbe kerülnek a vállalkozásokat támogatásokkal és szolgáltatásokkal segítõ telepek, a vállalkozói inkubátorházak, melyeket a kezdõ vállalkozások speciális szükségleteihez alakítanak. A régióban mindössze Mátészalkán, valamint a debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkban mûködik ilyen létesítmény, utóbbi park e mellett innovációs központtal is rendelkezik. Inkubátorházak kialakítását a parkok kétharmada, innovációs központ létesítését fele tervezi a jövõben. Vállalkozási övezetek A vállalkozási övezet a különleges gazdasági övezetek egyik megjelenési formája. Létrehozása olyan térségekben indokolt, amelyekben a gazdasági elmaradottság leküzdése nem valósítható meg önerõbõl; a területfejlesztés, a válságkezelés hagyományos, klasszikus eszközei nem vezetnek eredményre. Célja a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a döntõen iparral, szolgáltatással foglalkozó vállalkozások segítése, a munkanélküliség leküzdése. Az övezet mûködéséhez magas színvonalú infrastruktúrára van szükség, illetve a befektetõknek nyújtott adókedvezmények, támogatások hosszú távú állami garantálására. Külföldi tapasztalatok szerint az intézmény ott vált igazán sikeressé, ahol a speciális kedvezmények lényegesen elõnyösebb feltételeket biztosítottak, mint az ország más részein. Vállalkozási övezet létesítésének az Európai Unió normáival összhangban két alapvetõ kritériuma van. Az egyik feltétel a térség fejlettségéhez kapcsolódik, vagyis olyan területeken lehet létrehozni, ahol valamilyen tradicionális nagyipari tevékenység megszûnése nyomán akut válsághelyzet alakult ki, vagy a gazdasági és társadalmi elmaradottság hosszú idõ óta jellemzõ. A másik feltétel a környezet védelmére irányul, hiszen az övezetbe csak fejlett, környezetkímélõ technológiájú tevékenységek települhetnek be. Ez a kritérium lehetõséget teremt arra, hogy az övezeteken belül magas technológiával rendelkezõ ipari parkok alakuljanak ki, nagyobb lehetõséget adva a területek modernizálására. A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló évi XXI. törvény az alábbiak szerint definiálja a vállalkozási övezetet: a régió fejlõdése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület. A törvény adta felhatalmazással élve a 189/1996. (XII.17.) Korm. rendelet állapította meg a vállalkozási övezetek létrehozásának és mûködésének szabályait. Magyarországon elsõként a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet hozták létre az 199-es évek közepén. Ezt követõen -ben sorban alakultak a vállalkozási övezetek, számuk elérte a tizenegyet. Az övezetek a kunmadarasi kivételével elsõsorban az elmaradottabb határmenti térségekben, zömmel a keleti és déli régiókban helyezkednek el, és nem lépik át a megyehatárokat. Az ország hét régiója közül ötben található vállalkozási övezet, vagyis csak a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban nem fordulnak elõ. Egyes övezetek önmagukban nem alkotnak összefüggõ területet (zalai), más övezeteket viszont kizárólag a megyehatárok választanak szét, pl. a záhonyit a zemplénitõl, az ózd-putnok-észak-hevesit a salgótarján-bátonyterenyei övezettõl. Észak-Alföldön három, a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, a Bihari Vállalkozási Övezet és a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet található. Vállalkozási övezetek Magyarországon, 27 Vállalkozási övezet Megalakulás éve 2. tábla Települések Záhony és Térsége Barcsi 24 Bihari 31 Makó és Térsége 18 Mohácsi 54 Ózd-Putnok-Észak-Hevesi 61 Salgótarján-Bátonyterenye Térsége 35 Zempléni 52 Békés Megyei 22 Kunmadaras és Térsége 6 Zalai Regionális-Lenti Központú 17 Az övezetek többsége nemzetközi közút, esetleg vasútvonal mentén, határátkelõhelyek közelében helyezkedik el, ami jelentõsen növeli a térségek nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét. A vállalkozási övezetté kijelölés kezdõ idõpontjától a jogszabályban meghatározott kedvezmények legfeljebb tíz (a záhonyinál 11) évig vehetõk igénybe. Az övezeti beruházási adókedvezményeket a társasági adótörvény tartalmazza. Emellett kezdetben egyéb állami pályázati pénzeszközök is a lehetséges beruházók rendelkezésére álltak. Az elmúlt 1 évben az övezetek többségében a kedvezmények köre nem nyújtott akkora vonzerõt a lehetséges befektetõk számára, amely ellensúlyozta volna az érintett térségek hátrányos adottságait. A végrehajtott fejlesztések ugyanakkor a leszakadást fékezték, és pozitívumként értékelhetõ, hogy a kialakult szervezeti keretek jól szolgálhatják a felzárkózást. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felülvizsgálatát követõen a 28. év folyamán várható elõterjesztés a vállalkozási övezetek további mûködésével, esetleges költségvetési támogatásával kapcsolatban.

5 Statisztikai tükör 28/39 Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön, 27 5 Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet az 195/1996. (XII.19.) Korm. rendelet jelölte ki elsõként az országban. A térség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, az ukrán határ mentén fekszik. 5 települést, az észak-alföldi régió területének 5,4%-át foglalja magába, ahol 95 ezer fõ, azaz a régió népességének 6,2%-a él. A vállalkozási övezet mûködésének stratégiai irányelvei a nemzetközi és határmenti gazdasági együttmûködésben nyíló gazdasági elõnyök kiaknázását, a gazdasági szervezetek nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának elõsegítését tûzték ki célul. Az irányelvek között szerepel a gazdasági potenciál erõsítése, a termelés bõvítése, új munkahelyek létesítése; a már meglévõ közlekedési és szállítási infrastruktúra hasznosítása, további infrastrukturális fejlesztések megvalósítása; a környezet és a természet védelmével összhangban történõ fejlesztések. A vállalkozási övezet koordinációját a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. végzi, amely a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, valamint a területfejlesztésben érdekelt kormányzati szervekkel együtt tevékenykedik a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Az övezet lakónépessége elsõsorban a belföldi vándorlási veszteség miatt csökkenést mutat az utóbbi években. A vállalkozási kedv növekedése viszont jelentõs volt 2 26 között. A bõvülés különösen a társas vállalkozásoknál számottevõ, az övezet városaiban 6 év alatt számuk megduplázódott. A munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (13,6%) meghaladja a régió átlagát, a jövedelmi viszonyok pedig annál kedvezõtlenebbek. A térség kereskedelmi és magánszálláshelyeit fõleg a belföldi vendégek veszik igénybe. Az övezet lakásellátottsága fokozatosan javult az elmúlt években, a száz lakásra jutó lakosok száma (277) így is magas. A közmûellátottsági mutatók a gázellátottság kivételével nem érik el a régiós átlagot. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetben kialakításától 22-ig több mint 7 milliárd forint fejlesztés valósult meg, ebbõl 4 milliárd forint állami beruházás volt tõl az övezet területén a városokat és a községeket is érintõ jelentõs közmûfejlesztések zajlottak. A térség kedvezõ közlekedési-logisztikai adottságait tovább javította a záhonyi vasúthálózat, a határátkelõhely és a 4-es számú fõútvonal korszerûsítése, valamint a Tisza-híd megépítése, így a határforgalom magasabb színvonalú kiszolgálására nyílt lehetõség. Az övezet programjához kapcsolódó elsõ jelentõs létesítményt, a tiszabezdédi kamionterminált 1996 júliusában adták át, amely tehermentesítette Záhonyt. Zsurk községben a HUNALCO Rt. beruházásában egy italgyártó és palackozó üzem kezdte meg mûködését, Vásárosnaményban megvalósult az INTERSPAN Kft. faforgácslapgyártó üzemének technológiai korszerûsítése. 21 tavaszán együttmûködési megállapodás született Ungváron a kis- és közepes vállalatok határmenti együttmûködésének fejlesztésére magyar, szlovák, ukrán, román és lengyel partnerek részvételével. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet területén két ipari park mûködik, mindkettõ -ban nyerte el a címet. A Záhony Városi Ipari Parkot az IN- MAS MECHATRONIKAI Kft. mûködteti. A Tuzséri Ipari Park üzemeltetõje a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft., melynek területén tíz vállalkozás mûködik és további 2 hektárnyi közmûvesített területen várják a cégek betelepülését. A magyarországi ipari parkok közül egyedülállóan a tuzsérit keresztezi az európai normál és a transz-szibériai széles nyomtávú vasúti sínhálózat, így az ide települõ vállalkozások rakodhatnak mindkét vonalra, áruikat közvetlenül küldhetik Nyugat-Európába, a FÁK országokba és Távol-Keletre is. Az ipari parkok a 4-es számú fõútvonal mellett helyezkednek el. A közeljövõben várható egy újabb ipari park létesítése Fényeslitke közelében, ahol a Volska Steel cégcsoport 6 7 millió euró értékû beruházásával meleg- és hideghengermûvet létesít és ezzel hosszabb távon mintegy 1 fõt foglalkoztathat. A Záhonyi Logisztikai, Kereskedelmi és Üzleti Központ megvalósítását célzó beruházások 21-ben indultak el a Phare Kísérleti Program keretein belül, 222 millió forintos összköltséggel. Ebbõl 11 millió forintot a FVM biztosít társfinanszírozóként. A Megyei Területfejlesztési Tanács 2 millió forinttal, a flamand kormányzat pedig felismerve a projektben rejlõ lehetõségeket 7 millió forinttal járult hozzá a kivitelezéshez. A központ a logisztikai koordináló, integráló és fejlesztõ feladatok mellett egyéb segítõ, kiegészítõ tevékenységeket is ellát. A vállalkozási övezetek tevékenységét és szerepét kedvezõ irányban befolyásolhatja logisztikai szolgáltató központ létrejötte, illetve ipari park-logisztikai központ-vámszabadterület hármas egységének megvalósulása. Az M3-as autópálya kiépítésével válik majd befejezetté a térségnek a nemzetközi és belföldi kereskedelembe való bekapcsolása. Bihari Vállalkozási Övezet A Berettyóújfalu-Bihakeresztes-Nagyvárad körül, a román országhatár szomszédságában szervezõdõ Bihari Vállalkozási Övezetet idõrendben másodikként hívta életre az 55/. (III. 27.) Korm. rendelet. Az övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei a határmenti gazdasági és kulturális együttmûködésbõl adódó lehetõségek kihasználását, a térség közlekedés-földrajzi adottságai alapján a tranzitforgalomra épülõ szolgáltatások fejlesztését, logisztikai központ kialakítását célozzák. Stratégiai cél továbbá a helyi mezõgazdasági termelésre épülõ feldolgozóipari kapacitások fejlesztése, az ipar szerkezetének átalakítása során a termékek piacképességének növelése, a beszállítói kapacitások bõvítése, a korszerû technológiát megvalósító ipari beruházások létesítése; a hazai és külföldi tõkebefektetések növelése érdekében a térség gazdasági potenciáljához kapcsolódó vállalkozások letelepedésének elõsegítése a környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett; valamint a természeti adottságok és a nemzetközi tranzitforgalomból adódó lehetõségek kihasználása érdekében a turisztikai fogadóképesség fejlesztése. A vállalkozási övezet mûködtetésére a Bihari Vállalkozási Övezet Menedzser Kft-t jogosították fel. A kedvezõtlen természeti adottságokkal rendelkezõ övezet az országhatár mentén fekvõ, zömében kis- és aprófalvas települési szerkezetû térségben, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik, teljes egészében lefedve a berettyóújfalui kistérség területét. A vállalkozási övezet 31 településének nagy része a területfejlesztés szempontjából kedvezményezettnek minõsül. A Bihari Vállalkozási Övezet területe 1371 km 2, amely a régió 7,7%-át fedi le. 27 január 1-jei állapot szerinti 64 ezer fõs lakónépességének nagyobb része (54%-a) az övezet városaiban él. A térség népmozgalmi folyamatai kedvezõtlenek, amiben a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt szerepet játszik. A munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (13,5%) magas, a jövedelmi viszonyok pedig a régióra jellemzõnél kedvezõtlenebbek. A térség lakásállománya csökkent 2 óta, összefüggésben a falvakból való elvándorlással és az építések alacsony szintjével. Különösen a csatornázás, a gázhálózat kiépítettsége kapcsán vannak elmaradások. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a városokban 38%, míg a községekben 6%. A lakásállományhoz viszonyított háztartási gázfogyasztók 55%-os övezeti aránya sem éri el a régió átlagát. A társas, valamint az egyéni vállalkozások száma egyaránt bõvült 2 26 között, a növekedés különösen a társas vállalkozások körében volt nagymértékû. Ennek ellenére a vállalkozói aktivitás szintje elmarad a régió átlagától. A vállalkozások ágazati megoszlását tekintve a mezõgazdaság aránya mérséklõdött (16%). A kereskedelem 2%-os részaránya a határ menti fekvést figyelembe véve nem tekinthetõ magasnak, a

6 6 Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön, 27 Statisztikai tükör 28/39 megyei átlag (26%) alatti, akárcsak a szállítási ágazaté (4 5%), a kedvezõ logisztikai helyzet ellenére. Az övezet fejlõdési perspektívája szempontjából nagy jelentõségû a Bihari Regionális Ipari Park mûködése (-ban kapta a címet), melyben 37 vállalkozás tevékenykedik, köztük több számottevõ fejlõdési potenciállal rendelkezõ középvállalat. Az Ipari Park teljesen kiépült alap infrastruktúrával fogadja a vállalkozásokat. A berettyóújfalui önkormányzat kialakította azoknak a mentességeknek, illetve kedvezményeknek a körét, amely elõsegítette a vállalkozások számának növekedését, azok fejlõdését és ezen keresztül a bevételek kedvezõ alakulását. Az önkormányzat célja továbbá erõteljes marketingstratégia alkalmazása és a szükséges partnerszervezetek felkutatása, mellyel jelentõs mértékben növelni kívánja a térség (elsõsorban az Ipari Park) ismertségét, a jelenleg rendelkezésre álló önkormányzati területek kedvezményes, esetleg ingyenes rendelkezésre bocsátásával. A vállalkozási övezetnek mûködése során számos problémával kellett szembenéznie. A vonatkozó állami adó- és pénzügyi kedvezmények önmagukban nem gyakoroltak elég vonzerõt a beruházásokra, továbbá azok 22-ben le is jártak. E mellett helyi adókedvezményekben az övezet területén beruházni kívánó cégek továbbra sem részesülnek. Az övezet jogosult az Európai Unió regionális jellegû támogatásaira, azonban a kedvezmények igénybevétele a támogatási struktúra miatt sokszor akadályokba ütközik. Esetenként problémát jelent az is, hogy az övezet nem képes a szükséges mértékû és intenzitású marketingtevékenység végzésére. A fejlesztések az övezeti központokban valósultak meg, a falvakban jelentõs beruházások nem történtek. Az övezeti önkormányzatok többnyire nem vállaltak jelentõs részt a szervezet mûködtetésében, ami szintén hozzájárult az eredmények elmaradásához. E tényezõk következtében az övezet, mint fejlesztési terület nem kapott elég hangsúlyt. A mûködést koordináló kft-t 27-ben felszámolták, és az övezet menedzselését a berettyóújfalui önkormányzat vette át. A térségben elõtérbe kerültek az elsõsorban a kkv szektort támogató klaszterek (innovációs szolgáltatókat összefogó hálózatok), illetve a Pólusprogram. A 28 elején megjelent Gazdaságfejlesztési Operatív Programban ugyanis a jövõben az innovációs klaszterek bõvítése és élénkítése kap hangsúlyt, így az övezetek, mint fejlesztési térformák kikerültek a fókuszból. A Berettyóújfalu Város Önkormányzatának képviselõtestülete által elfogadott 27-tõl 21-ig terjedõ idõszakra vonatkozó ciklusprogram (gazdasági program) is reményt ad a térség fejlõdésére. Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet A Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet kijelölése az 5/. (I. 18.) Korm. rendelettel. január 1-jével történt meg és 28. december 31-ig tart. A vállalkozási övezet Jász-Nagykun-Szolnok megye hat települése: Abádszalók, Berekfürdõ, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras és Tiszafüred közigazgatási területét foglalja magában. Alapító tagjai a települési önkormányzatok és vállalkozások. Mûködtetõ szervezete a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztõ, Beruházó és Szolgáltató Közhasznú Társaság. A vállalkozási övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei között szerepel a kunmadarasi repülõtér polgári hasznosítása, területének alkalmassá tétele ipari park befogadására, valamint innovációs és technológiai központ kialakítására. Célként fogalmazták meg a térség tõkevonzó képességének javítását; a közlekedési kapcsolatok fejlesztését; a korszerû technológiával rendelkezõ vállalatok letelepedésének elõsegítését, termelékenységének, piaci pozíciójának javítását; a korszerû szerkezetû mezõgazdasági termelés és termékfeldolgozás kialakítását; a térségbe tartozó települések idegenforgalmi kínálatának, s ezzel összefüggésben a szállásférõhelyeinek bõvítését. Az övezet a Tisza-tó, a 4-es, a 34-es és a 33-as fõútvonalak és a Hortobágy által határolt területen, az Alföld közepén helyezkedik el. A vállalkozási övezetek közül az egyetlen, amely nem határ menti térségben került kijelölésre. Vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthetõ; a kunmadarasi repülõtér a légi, a Tisza folyó pedig a vízi közlekedés fejlesztésének a lehetõségét hordozza magában. A Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet 984 km 2 -en terül el. Az övezetet alkotó településeken 27 elején 52 ezer fõ lakott, Észak-Alföld népességének 3,4%-a. Népsûrûsége 53 fõ/km 2, amely messze elmarad a régió átlagától, annak mintegy hattizede. A 2 és 26 közötti idõszakban a születések és a halálozások negatív egyenlegébõl, valamint az elvándorlásokból adódóan a térségben a régiós átlaghoz viszonyítva is jelentõs, 9%-os népességfogyás következett be. A térségben 26 végén munkanélkülit tartottak nyilván, a régióban regisztráltak 3,9%-át. A nyilvántartott álláskeresõk a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 11%-ot képviseltek. Az szja-alapot képezõ jövedelem egy lakosra, illetve adózóra számítva 3 6%-kal maradt el a régiós átlagtól. A leghátrányosabb helyzetû térségekben a vállalkozási övezeteket azzal a céllal hozták létre, hogy a gazdaság fellendítése érdekében vonzzák a termelõ és szolgáltató befektetõket. Az övezet településein bejegyzett vállalkozások száma 2 26 között összességében 3 4%-kal emelkedett, ezen belül a társas vállalkozások köre 19%-kal bõvült. A vállalkozások többsége az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás (22 22%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az ipar, építõipar (15 17%) gazdasági ágakban koncentrálódott. A mezõgazdaság területén a szervezetek 6%-a tevékenykedett. Az ipar leginkább a térség városaiban: Karcagon, Kunhegyesen és Tiszafüreden van jelen, elsõsorban a gépipar, a híradástechnikai ipar és a konfekcióipar révén. A térség legnagyobb városában, Karcagon ipari park mûködik, ahol a volt katonai laktanya épületeibe 27 végéig 23 cég települt be, így az épületek 2/3 részét megvásárolták. Folyamatos a felújítás, valamint a park infrastruktúrájának kiépítése. Az ipari parkon belül 28 februárjában elkezdték kiépíteni a Penny Market kelet-magyarországi logisztikai központját és folyamatban van a Kátai Gábor Kórház 4,2 milliárd forintos beruházása is. A vállalkozási övezetben nagyobb súllyal hagyományosan a mezõgazdasági termelés szerepel, amelyet nem kísért az élelmiszeripar fejlõdése. A megtermelt nyersanyagok lehetõvé teszik a konzervipar, a gyümölcs- és rizsfeldolgozás fejlesztését, valamint a juh- és a sertéstartáshoz kapcsolódóan a tejfeldolgozást, továbbá a vágóhidak létesítését. A Hortobágy közelsége Tiszafüred környékén gyógynövények gyûjtésére és feldolgozására kínál lehetõséget. Az övezetté nyilvánítást követõen jelentõsebb beruházások valósultak meg Abádszalókon, ahol két helyszínen terménytisztító és szárító üzem épült, illetve egy sertéstelepen folytak fejlesztések. A mezõgazdasági termeléshez kapcsolódóan a repülõtéren található hangárokat és egyéb erre alkalmas épületeket termények tárolására adják ki, továbbá jelentõs tétel volt 26-ban az MVH közraktározása is. A Kunmadaras Kht. a kezelésében lévõ földterületekbõl 24 ha-t adott ki vállalkozásoknak és õstermelõknek hasznosításra. A kiskereskedelmi üzletekkel való ellátottságára jellemzõ, hogy túlnyomó többségük, 78%-uk a városokban található, melyek között több multinacionális cég képviselteti magát. (Abádszalókon és Kunmadarason CBA, Tiszafüreden Lidl és Spar, Karcagon Tesco áruház épült, és jelenleg folyamatban van az Aldi felépítése.)

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 1. A pályázat alapvető célja A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Bevezető A projekt megvalósításának tágabb környezete Az Ipari Park és a tervezett M8-M4 tengely kapcsolódása az összeurópai hálózathoz (Helsinki folyosók)

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ Telephelyfejlesztés a területi kohéziórét /Dél-Dunántúl/ 2. oldal 3. oldal

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben