SZÉKESFEHÉRVÁRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PERCZEL MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PERCZEL MÓR SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

3 3 I. Az intézmény általános jellemzői 1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladata, speciális képzési formái, jogosítványai Intézmény neve: Székesfehérvári SZC Perczel Mór Szakképző Iskola és Kollégium Rövidített neve: Perczel M. Szakképző OM azonosító: Székhelye: Mór, Dózsa György u. 2. Telephely: Mór, Úttörő u. 1/A. Alapításának éve: 1885 Alapító szerv: Fejér Megyei Ipari Céh Működési terület: Elsősorban Fejér megye, Székesfehérvár és Dunaújváros megyei városokkal együtt Fenntartója, felügyeleti szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium A fenntartó címe: 1051 Budapest József Nádor tér Az intézmény jogállása: tagintézmény Gazdálkodási jogköre: fenntartott, működtetett Az intézmény vezetőjét a külön jogszabályokban meghatozott időtartamra pályázat útján az ágazati miniszter bízza meg. Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, közös igazgatású közoktatási intézmény: szakközépiskola, szakiskola, kollégium Tagozat: felnőttoktatás Az intézmény szakágazati besorolása: iskolai oktatás Évfolyamok száma: Szakiskola: 2 évfolyam szakképzési évfolyam (l/11, 2/12) kifutó rendszerben 3 évfolyam szakképzési évfolyam (1/11, 2/12, 3/13) kifutó rendszerben 3 éves előrehozott szakképzés (1/9, 2/10, 3/11) kifutó rendszerben 3 éves duális képzés (1/9, 2/10, 3/11) Szakközépiskola: 4+1 évfolyam 1 évfolyam szakképzési évfolyam (1/13) Felnőttoktatási szakközépiskola 2 évfolyam A felvehető gyermekek, iskolai, nappali munkarendbe: 480 fő Maximális létszám a kollégiumban: 50 fő Országos Képzési Jegyzék szerinti képzések: A képzés szakmacsoport megnevezése OKJ száma hossza megjegyzés Gépészet szakmacsoport géplakatos éves Kimenő rendszerben Ipari gépész éves gépi forgácsoló éves Kimenő rendszerben

4 4 Gépi forgácsoló éves CNC gépkezelő éves Gépi forgácsolóra épülő szakma Mechatronikai karbantartó éves Elektrotechnikaelektronika szakmacsoport villanyszerelő éves Kimenő rendszerben villanyszerelő éves Kereskedelem-, marketing- és üzleti adminisztráció szakmacsoport bolti eladó elágazása: élelmiszer- és vegyiáru-eladó éves Bolti eladó éves eladó éves kereskedő éves Kimenő rendszerben Kimenő rendszerben Érettségire épülő Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás ( évfolyam) Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi,

5 5 externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. E tevékenységet az intézmény a felügyeleti szerv előzetes engedélyével végezhet. A feladat ellátást szolgáló vagyon: Ingatlanok: FMÖ Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma Mór Használatba kapott ingatlanok állománya (nem a Megyei Önkormányzat tulajdona) Sorsz. Ingatlan címe Hrsz. Művelési ág Terület (m²) tulajdonos 1. Mór, Dózsa Gy. u Telek (műemléki Mór város környezet) Középiskola, Kollégium (műemlék jellegű) önkormányzata Mór város önkormányzata 2. Mór 1800/2 Beépítetlen terület (műemléki környezet) 1414 Mór város önkormányzata 3. Mór, Úttörő u /11 telek 8682 Mór város önkormányzata tanműhely Mór város önkormányzata Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény a feltüntetett vagyon feletti rendelkezési jogát a KLIK gyakorolja.

6 6 2. Az iskola története A szakképzésnek Móron sikerekben és kudarcokban gazdag története van. A település és tevékenységének fejlődése, a történelmi változások, a változó feltételek és igények alakították tartalmát, határozták meg a személyi feltételeket, tették szükségessé a technikai tárgyi eszközök folyamatos bővítését, modernizálódását. Az 1868-as népoktatási törvény jelentős állomás a magyar népoktatásban, a hazai közművelődésben. Az Évi XVII. Ipartörvény részletesen kitér az inasképzésre. A 80. értelmében 50 fő inas után, iskoláztatásról a községnek gondoskodnia kell. A 81. előírja, hogy az inasiskolát az elemi iskolában szervezzék meg. Fejér megyében, Székesfehérvár után, másodikként, Móron 1885-ben kezdte meg működését az inasiskola. Kezdetben 45 fő előkészítő osztály 77 fő I. évfolyam Összesen 122 fővel Az akkori lélekszámhoz viszonyítva tekintélyes létszámmal. A képzés 3 évfolyamos volt. Az oktatás nyelve magyar, bár a nyelvi nehézségek miatt németül is folyt tanítás. Az iskolai foglalkozásokat vasárnap tartották meg, népiskolai tanítók közreműködésével. A tanítási órákon matematikát (számolás, mérés) írás, olvasás és 3 óra rajz oktatása folyt. Szervezetten folyt a keresztény hitvallás és erkölcstan oktatása is. Már kezdetben is körzeti beiskolázás volt, ennek ellenére a tanulók 60 % - a móri. Az inasiskolában tanult szakmák cipész, kőműves, cserepes, szabó, szíjártó, köteles, asztalos, de még puskaműves is volt. A gyakorlati oktatás: a mester műhelyében, a mester felügyelete mellett folyt, napi órában. A felvétel a IV VI elemi előképzettség megszerzése után történt, de nem volt ritka a polgári iskolát végzetek szakma tanulása sem. Az életkor is jól tükrözi az előképzettséget, mivel év között jártak a tanulók inasiskolába. Felügyeleti szerve: Székesfehérvári Királyi Tanfelügyelet volt. Szabaduláskor az inasok kötelesek voltak vizsgaremeket készíteni, melyek a szakma kiemelkedő színvonalú alkotásai voltak. Feljegyzések szerint a tanoncoskolában tanító pedagógusok egy kivétellel mindannyian iskolaigazgatóként mentek nyugdíjba. Az iparos tanoncoktatásban döntő fordulatot hozott az évi XII. tc. alapján, ben kiadott Iparostanonc iskolák szervezete tanterve és tantervi utasítása c. törvény, mely szerint megváltozott körülmények között folyt a képzés. Móron a létszám volumenében és összetételében nem következett be alapvető változás. Az oktatásra a kisipari jelleget magán viselő ipar nyomta rá a bélyegét. Ebben az időszakban olyan változások következtek be, amelyek a későbbi fejlődés alapját biztosították. A bányászat beindulása, az ipari fejlődés (malom, fűrészüzemek, vasút, olajütők, villanytelep) szükségessé tette a szakemberképzés, mindenek előtt a szakmunkásképzés reformját, ennek törvényes alapot kellett adni. A II. világháború éveiben nem történhetett meg a szükséges reform. A felszabadulást követően a tulajdonviszonyok változásának hatására az évi IV. tc., az akkori feltételekhez és körülményeihez igazította a szakmunkásképzést. A kormány létrehozta a Munkaerő Tartalékok Hivatalát. Az MTH Móron is megszervezte a szocialista szakmunkásképzést, a szakmunkásképzés színvonalának emelése érdekében, a törvény az általános iskola 8. osztályának elvégzését követelte meg a tanulóktól, de átmenetileg a 6. osztályt végzettek felvételét is engedélyezték. A törvény felhatalmazta az illetékes minisztériumokat, hogy az ipari vállalatokat tanulóképzésre, tanműhelyek létesítésére kötelezhessék. Ekkor került bevezetésre a műhelyi oktatási terv, a tanulók előmenetelét rögzítő kiképzési napló. (Még napjainkban is vezetik tanulóink a

7 7 Munkanaplót ) Az elméleti oktatás fontosságát emelték azok a rendelkezések, amelyek kimondták, hogy a tanítás csak hétköznap, és pedig este 6 óráig lehet. Az es években a bányászat beruházása megháromszorozódott, Móron is jelentkeztek a munkaerő gondok. A szakmunkás létszám nagyarányú gyarapítása érdekében az ipari tanulók létszámát jelentősen megemelték, a képzési időt a korábbi 3 évről 2 illetve egyes szakmákban l évre szállították le. Móron a szakmunkásképzésnek egyetlen perspektívája volt, a vájárképzés. Toborzó munkával az Alföld munkanélküliséggel küzdő régióiból, sok-sok tanulót iskoláztak be, akik még a mai napig is városunkban élnek. Ez a szakképzés ellentmondásos időszaka volt, mivel a nagyüzemi termelés mindinkább előtérbe állította a jobb felkészültségű szakmunkások iránti igényt. Problémát, jelentett, hogy a tantestületben nem volt kellő létszámú szakmai és pedagógiai szempontból egyaránt jól képzett pedagógus, a tanügyi dokumentációk is hiányosak voltak. A tanulók gyakorlati képzését szakmunkás képesítésű mesterek, oktatók látták el. A népgazdasági tervekhez igazodva az 1950-es években a vas-, de túlnyomórészt a bányaipari (vájár) képzés folyt. A vájárképzés rangot jelentett, iskolánk meghatározó szerepet töltött be községünk kulturális és sportéletében. A községi sportünnepélyek különösen szép látványa volt tanulóink gúlagyakorlata, a jól szervezett tornabemutatója. A képzés kinőtte az épület adta kereteket, mivel az emeleten 3 tanteremben folyt a tanítás, a negyedik terem a testnevelés lehetőségeit biztosította. A földszint tanulónak adott szűkös otthont. Miután bebizonyosodott, hogy a kiképzett szakmunkások jó része nem felel meg a követelményeknek, a Minisztertanács 1955-ben határozatot hozott, hogy a képzési időt a vasipari szakmákban általában 3 évben belül kell meghatározni. A tanulókat a gyenge tanulmányi eredmény esetén az intézmény elhagyására ösztönözték, illetve kizárták. Az 1957-ben megalakult Munkaügyi Minisztérium átvette a megszüntetett MTH feladatkörét, megélénkült a képzés feltételeinek korszerűsítése. Az oktatás tárgyi feltételeinek vonatkozásában sok volt a kívánnivaló. A műszaki fejlődés, az új üzemek és iparágak keletkezése kihatással volt a szakmai struktúra alakulására. A vájárképzés mellett a vasipari, villamos ipari, az autószerelő, a szövő képzés jelezte a kor elvárásait. A korábban fontosnak tartott vájárképzés jelentősége megszűnt, elsorvadt. Egyre inkább teret hódított az igény, hogy a vállalat speciális, profiljának megfelelő szakmunkások képzése folyjék. Emiatt a képzés újabb szakmákra tagolódott. Bevezették a karosszéria lakatos képzést. Az évi III. törvény az oktatási reformtörvény értelében a hagyományos szakmunkásképzés fenntartása mellett 1978-ban megkezdődött az érettségi és szakmunkás bizonyítványt adó 4 éves szakközépiskolai képzés. A képzés tárgyi feltételeit a Csepel Művek Fémmű Móri Gyáregysége biztosította, korszerű, új forgácsoló gépek beszerzésével és tanműhely kialakításával. Sorra létesültek a kor technikai követelményeinek megfelelő tanműhelyek Balinkabányán, Oroszlányban és a legmodernebb technikával ellátott Ikarus tanműhelyben. A törvény ugyan kimondja, hogy a szakmunkástanulók számára biztosítani kell a munka mellett 2-3 év után a középiskolai végzettség megszerzését ban jelentős előrehaladást jelentett a B tagozatú, felemelt szintű szakmunkásképzés megszervezése és kiszélesítése. E tagozaton a tanórák 35 %-át az elméleti, 65 %-át a gyakorlati oktatást kötötte le. Vezérlő elv az volt, hogy a szakközépiskolai közismereti tananyagából annyi kerüljön beiktatásra, amennyinek elsajátítása során a B tagozaton végzettek, munka mellett a középiskolák esti tagozatán 2 év tanulmány után az érettségit megszerezhessék. Ezzel a szakmunkásképzésben megszűnt a zsákutca jelleg, jó néhány tanuló a szakmunkásvizsga után középiskolai érettségit, majd technikus képesítést szerzett.

8 8 Az IKARUS tanműhely a korszerű szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeit a kor legmagasabb igényeinek megfelelően biztosította. Kedvezően hatott az oktatás színvonalára, hogy a közismereti tantárgyakat tanító tanároknak túlnyomó többsége egyetemi végzettségű. A gyakorlati oktatók a műszaki végzettségük mellett pedagógiai képzettséggel is rendelkeznek. Iskolánk életében kiemelkedő esemény volt az új iskola épület átadása szeptember 22-én. Keretet adott az új, korszerű szakmunkásképzésnek. Az intézetben folyó szakmunkásképzés azt mutatja, hogy a megtett út nem volt egyenletes, torzulásmentes, de sok sok nehézség ellenére sikereket, eredményeket értünk el. A képzés színvonalát, tanulóink elsajátított szaktudását elismerik. A szakközépiskolai képzéssel egyidőben bevezettük a műszaki mérések és a pneumatika tantárgyak oktatását. Tanulóink olyan méréstechnikát sajátítanak el, amelyek a modern ipari technikában nélkülözhetetlenek. A képzési struktúra változását jelentette az 1992-ben bevezetett közgazdasági képzés, az érettségizett tanulók titkár képzése, a legmodernebb számítástechnikai ismeretek tanítása. Iskolánk nagy utat tett meg az 1884-es ipartörvény kiadását követő száz évben: A rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági változások nagy megrázkódtatást jelentettek a szakképzésnek, iskolánknak is. Elsőként az IMAG szüntette be a tanműhely működtetését, majd a rákövetkező évben a CSMF Móri Gyáregysége. Az Oroszlányban és Balinkabányán működő tanműhelyben nem tudták ellátni a szakközépiskolai osztályok gyakorlati képzését. Egyetlen lehetséges alternatíva mutatkozott, iskolai tanműhely létesítése. A Városi Önkormányzat iskola rendelkezésére bocsátotta a Petőfi Általános Iskola bányásztelepi épületét. Az iskola életében jelentős esemény volt az iskolai tanműhely átadása 1993-ban. Végre elérhetővé vált az a célunk, hogy az iskola legmesszebbmenőkig biztosítsa a tanulók gyakorlati képzését, önálló tanműhelyünk legyen. Pályakezdő fiatalok beállításával, pedagógus képzésekkel és továbbképzésekkel jelentősen megváltozott a nevelőtestület összetétele, jó a szakmai ellátottság. Látványosan javultak a nevelés-oktatás tárgyi és technikai feltételei (tantermek berendezése, számítógéptermek, oktatási helyek, szemléltető eszközök, információhordozók stb.). Ugyanakkor az új kihívások alapján-új kérdésekre kell választ adni: a képzésben maradjon-e a bő választék vagy csökkentett lehetőségek; kitudja e választani a nevelőtestület azt az egy-egy képzési formát, amelyre koncentrálva nevel-oktat tovább; fel tudja-e mérni, hogy ehhez milyen személyi és tárgyi feltételek kellenek; a képzés találkozik-e a tanulók, a szülők és a gazdasági egységek, hivatalok és intézmények elvárásaival és igényeivel; Többek között-e kérdésekre ad választ a Pedagógiai program a helyi tanterv. Az intézmény változó feltelek között működött, mindig tudott alkalmazkodni, megújulni. Változó körülmények között keresi napjainkban a helyét és szerepét és készül fel az új igényekre, kihívásokra a jövőre. Az eddigi történelmi utat többségében becsületes munka, színvonal és minőség, szép sikerek és nagy bukások, kellemes hírek elismerések és kellemetlen jogos, vagy jogtalan vélemények, ítéletek jellemezték. Az iskola vállalja ezt a múltat, az örökséget, a tévedéseket és hibákat is, büszke az eredményekre, a sikerekre, őrzi és folytatja a jó hagyományokat, de nem vállalja és visszautasítja az alaptalan és jogtalan, a rosszindulatú véleményeket és kritikákat. Az iskola vállalja a jövőt. A hagyományokra építve, a tapasztalatokat levonva és hasznosítva végzi mindennapi nevelő-oktató munkáját, elsősorban Mór és körzete tanulóinak szakképzését, valamint

9 9 mindazokét, akik érdeklődnek és az itt folyó szakmai képzésben való aktív részvételt vállalják. Az iskola várja és vállalja mindazok képzését és oktatását akik, az alapfokú végzettségre épülő OKJ-s szakmai végzettséget kívánják megszerezni; akik csak az érettségi sikeres megszerzését tűzték ki célul; akik, a sikeres érettségi megszerzése után, középfokú végzettségre épülő OKJ-s szakmai végzettséget akarnak megszerezni; akik arra készülnek, hogy megszerezve az érettségit, az alapozásnak megfelelő főiskolán, egyetemen folytatják tanulmányaikat; akik arra készülnek, hogy megszerezve az érettségit, döntésüknek megfelelő főiskolán, egyetemen folytatják tanulmányaikat; Az iskola és nevelőtestülete tudja, hogy a pályaválasztás, a döntés milyen nehéz feladat szülőnek és tanulónak egyaránt. A négy év folyamán ezért átmeneti lehetőséget biztosít a 10. évfolyam végén, a képzési formák, a megjelölt szakmai képzések között. A kritérium: a tanuló eredménye, érdeklődési köre, a szaktanárok javaslata valamint a törvények és rendeletek adta feltételek. Az iskola vállalja és biztosítja: a zömében átlagos, az átlag fölötti és esetenként átlag alatti felkészültséggel és képzettséggel rendelkező tanulókat a rendelkezésre álló központi és helyi pedagógiai, didaktikai módszerekkel amennyiben a tanuló is partner felkészíti a vizsgára, felkészíti a munkára, felkészíti az életre és a társadalomba való beilleszkedésre.

10 10 3. Az iskola helyzete, környezete Mór fejlett és fejlődőképes kisváros. Igen sok a viszonylagos jómódról tanúskodó lakóház. A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy a lakosság életkörülményei általában véve jók. Az iskolánkba beiratkozott gyerekek szüleiről ez a tapasztalata, bár iskolai végzettségük nem túl magas. Észrevehető viszont a különbség a szakmunkásképzős és a szakközépiskolai tanulók szüleinek (és maguknak a gyermekeknek is) az igényei között. A szakmunkásképzős tanulók és szüleik többsége csak annyit vár az iskolától, hogy gyermeke szakmát szerezzen. A szakközepes tanulók és szüleik elvárásai sok esetben magasabbak, többen gondolnak a továbbtanulásra is. Hosszú évtizedek tapasztalata alapján igen merev kép alakult ki az iskoláról, ami nagyon nehezen változik, de az iskola légkörét tovább javíthatónak tartjuk. Mint már a korábbiakban is utaltunk rá, különbséget érzünk a szakképzős és a szakközepes tanulók adottságai, szorgalma, viselkedési kultúrája, igényei között. Gondot jelent, hogy a szakképzésre jelentkezett tanulók nagy része nem azért választja iskolánkat, mert érdekli az adott szakma, hanem azért, mert úgy gondolja, hogy máshol nem tudna megfelelni a követelményeknek. Elkedvetleníti egy részüket az is, hogy jövőjüket nem érzik biztosítottnak az általuk választott szakma megszerzése után sem. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban ezekre a gyengébb képességű, esetenként tanulási problémákkal küzdő gyermekekre számíthatunk, és rájuk kell építeni az oktatási rendszerünket a közeljövőben is, éppen iskolánk általános megítélése miatt, amit csak fokról fokra, folyamatos eredmények felmutatásával lehet megváltoztatni. Az ország más részeiben szerzett tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy a fentiek ellenére sem rosszabbak szakmunkástanulóink eredményei az átlagosnál. Megfelelő mértékű energia ráfordításával, pozitív szemlélettel, odafigyeléssel, a gyermekekkel való törődéssel (sokszor éppen csak a végighallgatásukkal) a beléjük fektetett bizalommal úgy érezzük sikereket érhetünk el életszemléletük, tanulási hozzáállásuk alakításában. A szakközépiskolás tanulók közt azt tapasztaltuk, hogy érdeklődési körük tágabb, szívesebben járnak színházba, többet olvasnak, hajlamosabbak arra, hogy tudásukat a tanítási idő után, szakkörökben, munkacsoportokban fejlesszék. Sajnos azonban közülük is sokan érkeznek úgy a középiskolába, hogy alapvető (írási, olvasási) problémákkal küszködnek, ami minden jó szándék mellett is lényegesen megnehezíti tanulásukat, kihat annak eredményességére is, és a későbbiekben ez elmaradáshoz, mechanikus tanulási módszerekhez vezethet. Iskolánk felszereltségét elég jónak találjuk, a tanításhoz szükséges eszközök általában rendelkezésünkre állnak, ezek teszik igazán színessé, változatossá az órát, élményszerűvé a tudás megszerzését. Valamennyiünk által ismert probléma iskolánkban a tornaterem és tanterem hiánya, valamint az, hogy nincs lehetőség kulturált tisztálkodásra, öltözködésre testnevelés után. (Túlságosan kicsik az öltözők, kevés a zuhanyzó.) Az iskolai hagyományos rendezvények az évek során tartalmukban és formájukban sokat változtak, bővültek. Jelentősebbek: avatás, szalagavató, ballagás, iskolai karácsony, Perczel nap, sportnap. Mind-e mellett sokkal több szakkör, közös túra, kirándulás, filmnézés és egyéb kulturális program kellene. Erre a diákok egy részében fel is lehet kelteni az igényt (vagy már meg is van), de ez a pedagógusok részéről több idő és energia ráfordítását igényelné, amit a már korábban említett tényezők nem mindig tesznek lehetővé. Az iskolai pedagógiai munkában, iskolai tevékenységben, tiszteletben tartjuk a diákok jogait, a nevelésben társnak tekintjük a szülőket, a munkában számítunk kollégáink együttműködésére és elismerjük azt. Nem követjük a hagyományos tanár diák viszonyt. A tanulókat társnak ismerjük el a műveltség, a kultúra, a tudomány, a szükséges ismeretek és azok alkalmazásának

11 11 megszervezésében és megismerésében. A tanítási órák tartalma nem az előadás, a kinyilatkoztatás, hanem a tanulás, az ismeretek megszerzésére törekvő előkészítő, szervező és ellenőrző munka. Ezért a nevelésben és oktatásban, tiszteletben tartjuk a diákjogokat az emberi állampolgári jogokat: a személyiségi jogot, különös tekintettel az emberi méltóságra, a fizikai és lelki erőszak elleni védelmet; a gondolat - a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, különös tekintettel a meggyőződésre, a nemzeti vagy etnikai hovatartozásra; a véleménynyilvánítást, egyesülési és jogorvoslathoz való jogot, különös tekintettel a szabad véleménynyilvánításra az iskolán belüli és kívüli körökre, szervezetekre, a jogszabályban biztosított eljárásokra és nyilvánosságra; az érdekképviseletekhez, érdemi válaszhoz, az információhoz való hozzáférés jogát, különös tekintettel a döntések meghozatalára, a diákképviseletre, a személyét és tanulmányait érintő kérdésekre, a szükséges információkra; a lakáshoz, levelezéshez való jogot, különös tekintettel az együttélés szabályaira, a levéltitokra; biztonsághoz és egészséghez való jogot, külön tekintettel a felügyeletre, az egészséges környezetre, a fizikai állapot mérésére. Tiszteletben tartjuk, a szülők jogait és azok érvényesülését hogy megismerhesse az iskola nevelési, pedagógiai programját, házirendjét; hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon; az intézmény vezetője, vagy a pedagógus engedélyével részt vehessen a foglalkozásokon; a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában. Megtiszteltetésnek és erkölcsi kitüntetésnek vesszük, hogy gyermekét a mi iskolánkba íratta be és járatja. Mind ezek mellett és a feladatok magas szintű ellátása érdekében elvárjuk, szükség esetén megköveteljük: a pedagógus is ember, így rendelkezik személyiségi és állampolgári jogokkal; a pedagógus azért szerzett tanári képesítést, végzett főiskolát, egyetemet, hogy tudását és hozzáértését átadja és átadhassa a tanulóknak; a pedagógus a nevelést oktatást hivatásának és nem (csak) szakmájának tekinti, ezért maradt a pályán, ezért várja munkája elismerését; az iskolai dokumentumokban megfogalmazott jogai és kötelességei mellett elvárja a tiszteletet, munkája megbecsülését a tanulóktól, a szülőktől, a tulajdonos és fenntartó képviselőitől, de munkatársaitól, kollégáitól is; Az iskola minden dolgozója mindennapi munkája és tevékenysége során alapelvnek tekinti, hogy mi vagyunk a gyermekekért, a tanulókért és nem fordítva.

12 12 II. Nevelési program A Mi iskolánk feladata A nevelés, oktatás célja: Nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket; A tanulók sajátítsák el a szakmai ismereteket; A tanulók sajátítsák el az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit; A tanulók képességeit, készségeit, alakítsa ki és fejlessze azokat; Készítse fel a tanulót arra, hogy leendő intézményében, munkahelyén jól megállja helyét; Alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes formáit, elfogadott normáit; A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztése; Készítse fel a tanulókat a termelésben, a gazdálkodásban való részvételre; Közvetítse a tanulóknak a nemzeti kultúrát; Készítse fel a tanulókat a társadalmi beilleszkedésre; Nevelje a tanulókat az egészséges életmódra. Összegezve: A termelésben, gazdálkodásban való részvételre felkészítés; Ismeretbővítés, ismeretátadás; Képzés és személyiség fejlesztés; Közösségfejlesztés; Értékbővítés, értékátadás; Az emberi társadalmi kapcsolatokra való felkészítés. Ennek alapján nevelő oktató munkánkban legfontosabb értékeknek tekintjük és munkákban közvetítjük: A tudás, a tudás fejlesztésének akaratát, a megszerzett ismeretek alkalmazását; Az ember, az embertársak megbecsülését, tiszteletét a toleranciát; Az írott és íratlan erkölcsi normák, szabályok betartását, betartatását. Elfogadva a felsorolt értékeket az iskolánkban folyó képzés jellege, a szemléletmód: Az iskolai oktatás célja, hogy a tanuló szilárd ismeretekkel rendelkezzen, a tanulókban a mindennapi életben felhasználható képességeket alakítson ki; Ismeret megértés alkalmazás integráció Az iskolai tananyag elrendezése akkor jó, ha a tananyag a szaktudományok felépítését követve az élet, a gyakorlat adta probléma, téma köré van csoportosítva. A tanórai munka akkor eredményes, ha a tanári magyarázat segítségével, az ismeretnyújtó tevékenységen keresztül a tanuló önálló megismerő tevékenységén alapul. Tehát nevelő oktató munkánk célja, az embereszmény: általános műveltséggel bíró, szakmailag jól felkészült ember; aki alkalmas a gazdasági és társadalmi beilleszkedésre;

13 13 aki önálló, nyitott az újra, önmegvalósításra és megújulásra képes;aki tiszteli, szereti népét, aki ismeri a múltját és jelenét, elismeri és ápolja kultúráját, elfogadja az egyetemes emberi értékeket;

14 14 4. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Sorszám Terület Feladat 1 erkölcsi nevelés Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2 értelmi nevelés Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3 közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés 4 érzelmi (emocionális) nevelés Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5 akarati nevelés Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6 nemzeti nevelés 7 állampolgári nevelés 8 munkára nevelés A megye, a város és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9 testi nevelés A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

15 15 5. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: sorszám terület feladat 1 iskolai tanulói közösségek megszervezése, fejlesztése Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek 2 önkormányzás képességének kialakítása 3 közösségek tevékenységének megszervezése 4 közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanuló közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 6. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 7. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. 8. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 9. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 10. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítja. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére felzárkóztató csoportokat szervez az iskola.

16 16 A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A évfolyamokon a felzárkóztatás mellett, nagyobb részben szorgalmazza a csoportbontásokat. 11. Az iskolában a nevelési-oktatási célok megvalósítását a tanítási órákon kívüli tevékenységek is segítik.: Sorszám Tevékenység Tevékenység leírása 1 Hagyományőrző tevékenységek Perczel Nap megemlékezés március 15-ről, a névadóról, a móri csatáról, kulturális és sportversenyek;- rendezvények: elsősök avatása, iskolai karácsony, szalagavató, sportnap és ballagás;- Mór és körzetének bemutatása, Fejér megye bemutatása. 2 Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős, tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 3 Kollégium, diákétkeztetés 4 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások A más településekről bejárók, illetve hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók számára a kollégiumi elhelyezést (szállás, felkészülés, szabadidő hasznos eltöltése) biztosítjuk. A kollégista tanuló napi háromszori étkeztetésben részesül, a többi diák számára menzát biztosít az intézmény. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatására, a tehetséges tanulók gondozására, valamint a gyengék felzárkóztatására Lehetőségeink és az igények szerint a 9. és 10. évfolyam heti 1-1 felzárkóztató órát szervezünk; a 12. évfolyamokon a továbbtanulás, a főiskolai, egyetemi felvétel előkészítésére felzárkóztató, felkészítő órákat tartunk heti órában matematika és magyar nyelv tantárgyakból. 5 Iskolai sportkör Tagja az iskola minden tanulója, a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítjuk a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a helyi, megyei és országos versenyekre. 6 Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Elsősorban a szaktárgyi, technikai jellegűeket szorgalmazzuk, de az egyéni érdeklődés szerint művészi, hobbi alapján is szerveződhetnek. 7 Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik elő elsősorban (szaktárgyi, sport, művészeti). A nagyobb részvétel eléréséért szorgalmazzuk a felmenő rendszert. A helyi győzteseket felkészítjük a körzeti, megyei versenyre. 8 Osztálykirándulás Az osztályok számára évente egy alkalommal, egy tanítás nélküli munkanap biztosításával, a részvétel kötelező, a költségeket a szülőknek kell fedezniük. 9 Múzeumi, A tananyaghoz, az általános műveltséghez kapcsolódó

17 17 kiállítási, könyvtári látogatások, előadások 10 Szabadidős foglalkozások rendezvények a kiránduláshoz kapcsolva illetve a szabadidő hasznos eltöltésére helyben. Az iskola által szervezett kiállítás, múzeum, színház látogatás, klubdélután táncos rendezvény. A tanulók részvétele önkéntes, a költségeket a szülőknek kell fizetniük. 11 Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, az önképzést esetleges feladatmegoldást a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. 12 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 13 Hit és vallásoktatás Előzetes egyeztetés, a megszabott nyilatkozatok illetve a működési szabályzat alapján az iskola tanulói a sportlétesítményeket, számítógépeket, klubszobákat tanári felügyelet mellett látogathatják és használhatják. A területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő oktató tevékenységétől függetlenül, azt nem zavarva hit és vallásoktatást szervezhetnek. A tanulók részvétele önkéntes. 17. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek jó munkakapcsolat Mór és körzete általános iskoláival, a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szolgálattal; csoportbontások; felzárkóztató órák; korrepetálások; a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai; nevelési tanácsadás 18. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elvei Biztosítanunk kell: - az SNI tanulók beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, - a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, alkalmazását, - a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz alkalmazkodó módszerválasztást, - szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítését, egyéni haladási ütem biztosítását, differenciált nevelést oktatást, individuális módszereket technikákat, - az együttműködést gyógypedagógussal, logopédussal, gyógytestnevelővel, pszichológussal, iskolaorvossal, védőnővel.

18 18 Célok mozgáskorlátozott tanulók esetén - egészséges énkép kialakítása, - kudarctűrő képesség növelése, - önállóságra nevelés. Feladatok mozgáskorlátozott tanulók esetén - a tanulás összetevőinek tanítása, - olyan eszközök biztosítása, amelyek alkalmazásával a tanuló életminősége javulhat, kommunikációs tevékenysége sikeresebbé válhat, - egyénre szabott követelmények, értékelés, minősítés alkalmazása, - akadálymentes közlekedés, megfelelő segédeszközök biztosítása (pl. kapaszkodó). Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások mozgáskorlátozott tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom - Az egyénnek megfelelő tempó és segédeszközök alkalmazása, - szükség esetén gépi írás alkalmazása. Élő idegen nyelv - Auditív tanulási módszerek alkalmazása. Matematika - A geometria anyag gyakorlati részének tanítása egyéni elbírálás alapján, - egyénre adaptált eszközök használata. Történelem, társadalomismeret - A mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi szervezetek megismertetése. Földrajz, biológia, fizika, kémia - Ha a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, a tapasztalás lehetőségének biztosítása segédeszközök igénybevételével, a tanulási környezet megfelelő kialakításával. Művészetek - Minden esetben megkeresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes.

19 19 Informatika - Szükség esetén egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazása. Testnevelés - A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülésspecifikusan adaptált formáinak alkalmazása, - szükség esetén részleges vagy teljes felmentés biztosítása. Célok látássérült tanulók esetén - általános, korszerű alapműveltség nyújtása, - a speciálisan jelentkező hátrányok leküzdése. Feladatok látássérült tanulók esetén - az ép érzékszervek fejlesztése, - a meglévő látás használatának tanítása, - az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé, - reális énkép kialakítása, - az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete. Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások látássérült tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom - Szükség esetén a Braille-féle pontírásrendszerrel készült szemléltető eszközök alkalmazása, - rövidebb olvasmányok választása, digitális könyvek olvasása. Élő idegen nyelv - Auditív tanulási módszerek alkalmazása, - a mindennapokban előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő fejlett kommunikációs készség kialakítása. Matematika - A számemlékezet fejlesztése, fejszámolás tempójának erősítése, - szükség esetén abakusz nevű speciális számolóeszköz használata - a szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális eszközök használata (speciális vonalzó, körző stb.)

20 20 - a mérés, szerkesztés pontosságából a látássérülés mértékének megfelelően engedmények tétele. Történelem, társadalomismeret - A látássérültekre vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi szerveződések megismertetése, - szükség esetén domború térképek, domború ábrák használata. Földrajz, biológia, fizika, kémia - Domború térkép, domború ábra használata, - a teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan), - a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismeretek tanítása, - a tanulói és tanári kísérletekben a lehetőséghez mérten aktív részvétel biztosítása, - a tanulói kísérletek egyéni elbírálása (a balesetek elkerülése végett). Művészetek - Az ének-zene oktatásában a hallásos tanulás előtérbe helyezése, - rajz és vizuális kultúrán belül a síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre kerül (pl. agyagozás, modellek), - speciális eszközök használata: fólia, vonalhúzók, körzők, sablonok stb.), - a pontosság terén engedmények tétele. Informatika - Gépírás tanításának kiemelt szerepe, - szükség esetén speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása szükséges. Testnevelés - Ép mozgásszervek működésének intenzív fejlesztése, - a testtartási hibák javítása, - a mozgás-látás koordinációjának fejlesztése, - a látássérültek sportolási lehetőségeinek megismertetése (atlétika, csörgőlabda, úszás), - szükség esetén részleges vagy teljes felmentés biztosítása. Célok hallássérült tanulók esetén - önállóságra nevelés, - vizuális csatornák kiemelt fejlesztése. Feladatok hallássérült tanulók esetén - életmódjuk, életvitelük átalakítása, kommunikációs lehetőségek fejlesztése, - reális pályaválasztás előkészítése,

21 21 - korszerű technikák alkalmazása számítógép, vizuális eszközök. - megfelelő szemléltető eszközök biztosítása, - utasítások írásban történő kiadása, - a pedagógus győződjön meg arról, hogy érti-e őt a tanuló. Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások hallássérült tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom - Komplex nyelvi fejlesztés, speciális feladatokkal, módszerekkel, - beszédérthetőség javítása a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítése a halló tanulók kommunikációjához. Élő idegen nyelv - A módszerek és tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel lenni, - az írásos forma kiemelt alkalmazása. Matematika - Hangsúly a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottságon. Történelem, társadalomismeret - Tér-idő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése, - A siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatása. Földrajz, biológia, fizika, kémia - Gyakorlati tevékenykedtetés előtérbe helyezése a természeti viszonyok, viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. Művészetek - Kreativitás fejlesztése a vizuális kultúra sokoldalú művelésével. Informatika - A vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak megismertetése. Testnevelés - Fizikai munkavégzésre történő fizikai és pszichikai felkészítés, - mozgáskoordinációs zavarok enyhítése,

22 22 - versenyhelyzetek teremtése. Célok autisztikus tanulók esetén - egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése - a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő képességek fejlesztése. Feladatok autisztikus tanulók esetén - az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása, - az elsajátított ismeretek általánosításának, alkalmazásának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, - változatos problémamegoldási módszerek tanítása, - az ön- (esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, - a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Az egyes műveltségterületekre vonatkozó ajánlások autisztikus tanulók esetén Magyar nyelv és irodalom - Fő célterület a kommunikáció, kapcsolatteremtés és fenntartás, - szükség esetén alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazása. Élő idegen nyelv - Egyedi megítélés alapján javasolt az értékelés alóli felmentés. Matematika - Megismerési képességek fejlesztése, önellenőrzés tanítása - az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás menetének tanítása, - az oktatás szemléletes és konkrét jellege, cselekvéses tanulás alkalmazása. Történelem, társadalomismeret - Önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, - társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása, - a történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint az elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent.

23 23 Földrajz, biológia, fizika, kémia - A tanítás során nem számíthatunk a gyermekek előzetes megfigyeléseire, élményeire, ezért a közvetlen tapasztalásra nagy hangsúlyt kell fektetni. Művészetek - Valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. Informatika - Lehetőség nyújtása az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre. Testnevelés - A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése, - a testséma ismeretének kialakítása, - a testmozgások összehangolásának tanítása, - a különböző társas helyzetekben való megfelelő mozgásformák kialakítása, - annak tanítása, hogy a gyermek saját ellenőrzése alatt tudja tartani mozgásos sztereotípiáit. Célok diszlexiás, diszgráfiás tanulók esetén - Az olvasás-, írászavarok javítása, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségé, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Feladatok diszlexiás, diszgráfiás tanulók esetén - A testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése, - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Célok diszkalkuliás tanulók esetén - A mechanikus számlálás képességének kialakítása, - a mennyiség-állandóság fogalmának megértése és használata a mindennapi életben.

24 24 Feladatok diszkalkuliás tanulók esetén - Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítik: a tanítási órák megszervezése; a választható tantárgyak tanulása; tehetséggondozási foglalkozások; iskolai sportkör; szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók; iskolai könyvtár, iskolai létesítmények, eszközök használata; a továbbtanulás segítése

25 25 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: 1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában: a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése. a.. A gyermek- és ifjúságvédelmet koordináló pedagógus segíti az osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. b. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége az alábbi területekre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. c. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal. d. Az iskolának pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre nevelés,

26 26 a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. e. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységes során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. 2. Szociális hátrányok enyhítése A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők és a tanulók nevelési, életvezetési gondjainak enyhítése; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.