Politikai stratégiák a szélsőjobboldallal szemben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Politikai stratégiák a szélsőjobboldallal szemben"

Átírás

1 Juhász Attila Krekó Péter László Róbert Molnár Csaba Politikai stratégiák a szélsőjobboldallal szemben Fókuszban a keresletcsökkentés kutatási összefoglaló október Telefon:

2 A tanulmányt a Friedrich Ebert Stiftung támogatta. A tanulmány épít az Open Society Institute, a Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research, és az International Visegrad Fund támogatásával megvalósuló, két éves radikalizmuskutató programjának eredményeire is.

3 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 Szélsőjobboldal Európában - Tévhitek és javaslatok 5 Szélsőjobboldali stratégiák és tévhitek 5 Lehetséges ellenstratégiák és javaslatok 7 Kereslet és kínálat - Kelet és Nyugat 9 A szélsőjobboldal iránti kereslet társadalmi-politikai hatásai 11 Kereslet és kínálat találkozási pontjai 11 A kereslet hatása a demokráciára 12 Bevándorláspolitika és a kereslet 16 Keresletvezérelt szélsőjobb: esettanulmányok 17 Franciaország 17 Görögország 19 Hollandia 21 A keresleti különbségek szerepe a szélsőjobboldallal szembeni stratégiákra 23 Kormányzati politikák és pártstratégiák 25 Tiltsuk-e a szélsőjobboldalt? 26 A szélsőjobboldal három rétege 26 Németország példája: alkotmányos rend vs. pártszuverenitás 28 Magyarország példája: a gárdajelenség 31 Beengedjük-e a parlamentbe a szélsőjobbot? A választási rendszerek hatása 36 A legfőbb akadály: a többségi rendszer 36 A mérsékeltebb akadály: a küszöb 39 Összeomlik-e a hatalomban a szélsőjobb? 40 A szélsőjobboldal hatása a kormányzati politikára 49 Függelék Táblázat: A kormányt támogató szélsőjobboldali pártok Európában Táblázat: Radikális jobboldali pártok Európában 52 3

4 Bevezetés Európa társadalmai mély átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Az európai integrációval és a bevándorlással összefüggő jelentős társadalmi változásokra való válaszként, egyfajta ellenhatásként felértékelődött az etnikailag homogén nemzetállamok iránti állampolgári igény, amelyet politikailag elsősorban a rendre megújuló populista (szélső)jobboldal erői tudtak és tudnak saját javukra fordítani. Értelmezésük szerint az európai civilizáció és a nemzet veszélyben van, ennek a gondolatnak a terjedését pedig segíti, hogy európai identitás hiányában az uniós tagság nem feltétlenül csökkenti, hanem egyfajta biztos pszichológiai menedékként sokkal inkább erősíti a nemzeti önazonosság szerepét. Politizálásuk nyomán a politikai korrektséget előtérbe helyező beszédmóddal szemben ma egyre vonzóbbá válik a kisebbségekkel kapcsolatos állítólagos igazmondás, a tabudöntögetés jelszavával hirdetett durván általánosító retorika, amely az etnikai (vagy más) társadalmi közösségek kapcsán végső soron ugyanúgy a különbözőségnek hangsúlyozására, megőrzésére és felerősítésére helyezi hangsúlyt, mint például a multikulturalizmus doktriner felfogása. Látni kell azonban azt is, hogy a bezárkózó, az egymásra egyre inkább ellenségként tekintő különböző társadalmi csoportok konfliktusának gerjesztése nem egyoldalú folyamat Európában. Megközelítésünkben szélsőségesek azok is, akik például a radikális iszlám vagy bármilyen más kisebbség nevében hirdetnek harcot a társadalmi béke ellen. Az európai demokráciák számára éppúgy kockázatot jelenthet a többség kisebbségellenessége, mint a kisebbség többségellenessége. Az ideológiájukban, ellenségképeikben és üzeneteikben rendkívül heterogén populista (szélső) jobboldali erők Európa-szerte három fő probléma köré szervezik politikájukat. Ezek a következők: 1. a bevándorlással összefüggő társadalmi konfliktusok; 2. a megrendült bizalom a képviseleti demokráciák politikai elitjében; 3. az Európai Unióval szembeni erősödő távolságtartás. Ebben a tanulmányban azt kívánjuk bemutatni, hogy nincs általánosan alkalmazható sikerrecept a radikalizálódás ellen, ám néhány tévhit és általános alapelv felismerése segíthet a szélsőségek visszaszorításában. 4

5 Szélsőjobboldal Európában - Tévhitek és javaslatok Miért indokolt kiemelten odafigyelni a szélsőjobboldal szereplőire? Mert fenyegetést jelentenek a képviseleti demokráciákra és azok egyes alapelveire, társadalmi attitűdöket és politikai folyamatokat formáló, illetve erőszakot gerjesztő hatásuk pedig Európában összességében növekedni látszik. A demokráciák életképes működéséhez szükségesek bizonyos önvédelmi reflexek ; ennek része az is, hogy szereplői fellépnek a demokratikus berendezkedés és annak értékei elleni fenyegetésekkel szemben, a kellő időben és a kockázatokkal arányosan. Nagyon fontos ugyanis, hogy ne értékeljük és reagáljuk túl a szélsőjobboldal által gerjesztett veszélyeket. Bár Európa néhány országában (Magyarországon, Franciaországban, Görögországban, Svédországban) az utóbbi években látványos előretörésnek lehettünk tanúi, más országokban gyengült (Belgiumban, Olaszországban, Norvégiában), vagy akár el is tűnt (Lengyelország) a politikai szélsőjobboldal. Nincsenek általános tendenciák, mint ahogyan nincsenek általánosan alkalmazható szélsőjobb-ellenes receptek sem. Nem beszélhetünk összességében arról sem, hogy a szélsőjobboldal Európában mindenütt erősödésben lenne. A politika világa változó és esetleges, a folyamatos figyelem és vizsgálat tehát azért szükséges, hogy nagyobb eséllyel találjuk meg az éppen megfelelő válaszokat a demokráciát érő kihívásokra. Szélsőjobboldali stratégiák és tévhitek Az utóbbi években különösen meghatározóvá vált négy tévhit a szélsőjobboldallal és az arra adandó válaszokkal kapcsolatban: 1. Újraélednek a harmincas évek. A szélsőjobboldallal kapcsolatos politikai közbeszéd szinte kizárólagosan a válság következményeként láttatja a radikalizálódást. A magyarázat vonzó, de téves. Nem beszélhetünk arról, hogy a válság hatásaként az elmúlt években összeurópai szinten jelentősen és egyenletesen emelkedett volna a szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet 1, és a szélsőjobboldali pártok támogatottsága sem nőtt minden országban. Ahol előretört a szélsőjobboldal, ott ennek okai sokkal inkább politikaiak és kulturálisak, mint gazdaságiak. Az a materialista megközelítés sem állja meg a helyét, mely szerint a szélsőjobboldal jóléti juttatásokkal, és direkt transzferekkel visszaszorítható lenne, hiszen rendszerint nem a legszegényebb szavazók, és nem egzisztenciális okokból szavaznak a szélsőjobbra. A populista jobboldali pártok számára kedves toposzok, mint a bevándorlás- és kisebbségellenesség, az elitellenesség és az Unió-ellenesség politikai jelentősége és jelenléte erősödik ugyan, de leegyszerűsítő és káros a harmincas évekéhez hasonló fasizálódási hullámot vizionáló válság-retorika. A mai szélsőjobboldal nem azonos a harmincas évekbeli elődjével. Nyugat- és Észak-Európa jobboldali radikálisai nagyon távol kerültek a fasizmus hagyományától. Figyelemreméltó ugyanakkor a markánsabb szélsőségeket kitermelő, a tekintélyelvűség hagyományát erősebben őrző Kelet- és Dél- Európa eltérő példája: a válsággal leginkább sújtott Görögország az első olyan állam az Unió 1 Political Capital: Attitűd-szélsőségesek Magyarországon nemzetközi kontextusban. 5

6 történetében, ahol kristálytisztán neonáci erő került be az ország parlamentjébe. 2. A szélsőjobboldal a hatalomban összeomlik. Általános, de téves elképzelés, hogy amennyiben a szélsőjobboldal közhatalmi pozícióba kerül, az automatikusan támogatottságának megroppanásához vezet. Túl azon, hogy ebből az elvből csak meglehetősen bizarr ellenstratégiákat vezethetnénk le (emeljük hatalomba mindenütt a szélsőjobboldalt?), találunk példákat az ellenkezőjére is. Míg a szélsőjobboldal kormányra kerülve valóban meggyengült például Lengyelországban, Ausztriában (igaz, csak átmenetileg) és Hollandiában, addig Szlovákiában és Olaszországban egyes ciklusokban növelni, Lettországban és Dániában pedig stabilizálni tudta támogatottságát. A szélsőjobboldali pártok a parlamentbe jutva pedig szinte minden esetben erősödnek, vagy stabilizálják támogatottságukat. 3. Választási rendszerrel a szélsőjobboldal visszaszorítható. A másik, az előzővel szemben kialakult tévhit szerint a választási rendszerrel való játszadozással a szélsőjobboldal könnyedén távol tartható a hatalomtól, és ezzel a probléma megoldottnak tekinthető. Ahogy azonban arra a magyar és a francia példa rámutat, a választási rendszer nem feltétlenül elégséges eszköz a szélsőjobboldal hatalomból való kizárására és társadalmi hatásának visszaszorítására, arról nem is beszélve, hogy a jogállam koncepciójával ellentétes és indokolatlan feszültséget kelt a rendszerben a konkrét szereplőkre szabott szisztéma. 4. A törvények mindent megoldanak. Különösen Kelet-Európában nagyon jellemző az a jogfetisiszta felfogásmód, mely a szélsőjobboldal ellen alkotott törvényektől és az erősebb jogalkalmazói fellépéstől várja minden probléma megoldását. Túl azon, hogy ez a megközelítés látványos kudarcot vallott például Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában 2, teljesen figyelmen kívül hagyja azt, hogy a szélsőjobboldal működését végső soron a támogató társadalmi környezet alapozza meg, amelyet nem lehet pusztán jogalkotási és jogalkalmazási eszközökkel megváltoztatni. Különösen igaz ez a posztszocialista országokban, ahol a jogalkalmazó szervek fellépése rendszerint nélkülözi a stratégiát, következetlen és nem egységes 3, ez pedig segíti a radikálisokat, akik éppen ezt a kaotikus és bizonytalan helyzetet tudják sokszor saját javukra fordítani, és ezzel gúnyt űzni a jogállamból. Ezekben az országokban a szélsőjobboldal elleni hatékonyabb hatósági fellépéshez elsősorban nem újabb és újabb törvényekre, hanem korrekten, konzekvensen és hatékonyan érvényesített szabályokra van szükség. A problémák kezelésének ugyanakkor túl kell nyúlnia a jog világán: bár az állam fellépése az erőszakos vagy erőszak veszélyét hordozó szervezetekkel szemben természetesen fontos, a hatékony politikai és társadalmi válaszok megtalálása sokkal húsbavágóbb feladat. 2 Magyarországon a Magyar Gárda betiltása után is működnek annak utódszervezetei, a szlovák belügyminiszter Szlovák Testvériség betiltásáról szóló döntését végül a Legfelsőbb Bíróság felülírta, a cseh Munkáspárt pedig, melyet hosszas huzavona után betiltott a bíróság, a 2010-es választás előtt újraalakult. 3 Ez egyszerre köszönhető annak, hogy a jogalkalmazók oldalán nincsenek kikristályosodott normák és gyakorlatok, nincs egységes jogértelmezés, de annak is, hogy az eltérő demokráciafelfogások (liberális vs. represszív megközelítések) között nincs tudatos stratégiai választás, így a jogalkalmazás esetlenül billeg a két megközelítés között. 6

7 Lehetséges ellenstratégiák és javaslatok A szélsőjobboldali populista pártok a politikai palettán való időszakos felbukkanása és eltűnése a demokratikus rendszerek természetes velejárója. Nem reális, és a politikai pluralizmus elvét figyelembe véve nem is kívánatos cél, hogy a demokrácia alapvető játékszabályait tiszteletben tartó, jelentős választói támogatást felmutató politikai erőkkel szemben az állam végletesen represszív eszközöket (pl. betiltás) alkalmazzon. A szélsőjobboldallal szembeni általános politikai-, média- és társadalmi stratégiáknak ezért három fő célja lehet: 1) a szélsőjobboldali erők politikája, vagy szavazóik a demokratikus mainstreamhez közelítsenek; 2) az etnocentrikus, kisebbségellenes álláspont, illetve a retorika hatóköre lokalizált maradjon, és ne terjedjen át a politikai közösség egészére; 3) az előítéletekre és ellenségképekre alapozó retorika ne fusson ki erőszakos cselekedetekben. A szélsőjobboldal ugyanakkor témáiban, szervezeti formáiban, radikalizmusában rendkívül heterogén Európa-szerte, és különböző az a társadalmi kontextus is, amelybe ágyazódik. Éppen ezért nem is létezik minden országban egyaránt alkalmazható sikerrecept. Az alábbiakban négy olyan általános alapelvet sorolunk fel, amelyek a különböző kontextusokhoz illesztve is működőképesek lehetnek: 1. A hangsúly a keresletcsökkentésen. A radikális jobboldallal kapcsolatos hagyományos represszív megközelítés elsősorban a kínálati oldalt igyekszik jogi eszközökkel ellehetetleníteni (a szélsőségesekkel szembeni tiltás és szigorú jogalkalmazás révén), aminek hatékonysága több oldalról is megkérdőjelezhető. Egyrészt, egyáltalán nem egyértelmű, hogy a represszív jogi környezet nem csak a föld alá szorítja és láthatatlanná teszi a problémát (lásd a német terrorsejt, a Nationalsozialistischer Untergrund példáját 4 ), másrészt az állam kapacitáshiány okán sem vállalhatja magára a szélsőségek elleni fellépés minden feladatát. A hatékony keresletcsökkentő preventív stratégiák az állami és civil szervezetek együttműködésén alapulva, oktatás, közösségépítés és ellen-narratívák kidolgozásán keresztül 5 nem csak tüneti kezelést adnak a problémákra, hanem a szélsőséges jelenségek újratermelődését akadályozhatják meg. Kiemelten fontos, különösen Kelet-Európában a demokráciaoktatás és a vitakultúra fejlesztése, melynek hiánya fogékonyabbá teszi a közvéleményt a szélsőjobboldal érvrendszerére, a demokráciát pedig sérülékenyebbé az intézményeit kikezdő retorikával szemben. 2. Hiszterizálás és stigmatizálás helyett nevetségessé tétel. A szélsőjobboldal lételeme a provokáció. Éppen emiatt lehet, hogy számos példa mutatja (a magyar Jobbik, a francia Nemzeti Front vagy éppen a holland Szabadságpárt példája), hogy a populista jobboldali politikai erőkkel szembeni hisztériakeltés és diabolizálás sokszor visszaüthet, és csak növelheti ezen politikai szerveződések jelentőségét és erejét. A szélsőjobboldal ugyanis abból a dichotómiából meríti az erejét, mely szerint ők az igazság egyedüli bajnokai akik a politikai 4 A szervezet 2000 és 2006 között több mint 10 gyilkosságot és 14 bankrablást követett el. A német hatóságok csak 2011-ben kapcsolták le a szervezetet. 5 Erre az elvre épül az Európai Bizottság radikalizmusellenes munkacsoportja (Radicalisation Awareness Network) is. 7

8 elit többségével szemben ki merik mondani a valóságot, a felháborodást velük szemben pedig éppen ez okozza. A szélsőjobboldali szervezetek egy része (mint a magyar Jobbik, a brit EDL, a görög Arany Hajnal) ráadásul éppen mozgalmi, szubkulturális jellege, illetve az általuk teremtett divat miatt tud vonzóvá válni a fiatalok számára, a politikai környezet által teremtett félelmetes imázs még vonzóbbá is teheti ezeket a szerveződéseket. Nézeteik nevetségessé tétele (melyre a szélsőjobboldal leegyszerűsített, dagályos, túlzásokon alapuló és egyoldalú ideológiája lehetőséget is ad) ezért sokkal hatékonyabb stratégia lehet, mint a túlzott félelemkeltő próbálkozások. Ebben pedig a politikai szereplőkön túl az oknyomozó újságírásnak is jelentős szerepe lehet. A demokrácia írott és íratlan szabályrendszerének megsértését persze a politikai erők nem kell, hogy szó nélkül hagyják, de az erre való hivatkozás elsősorban olyan országokban lehet hatékony eszköz, ahol erősek a demokratikus normák. A radikális erők és főleg támogatóik stigmatizálása ( nácik ), pedig sokszor csak megnehezítheti azt, hogy ezen választók visszataláljanak a politikai mainstreamhez. 3. Intenzívebb személyes kapcsolat a választókkal. A szélsőséges politikai erők a korrupt, választóktól eltávolodott politikai elittel szemben tudják kiépíteni saját politikai táborukat. Ezt jellemzően olyan módon teszik, hogy erős grassroots mozgalmakat és intenzív személyes kapcsolatot építenek ki a választókkal. Ez hatalmas előnyt jelent számukra a választóktól sokszor valóban elidegenedett, megcsontosodott szerkezetű politikai pártokkal szemben. A képviseleti demokráciákkal szemben Európa-szerte erősödő ellenérzéseket csak abban az esetben lehet visszaszorítani, ha a választók úgy érzik: a politika valóban róluk szól, ebben pedig kiemelt szerepe van a személyes kapcsolatoknak. 4. Az első szavazók politikai aktivizálása. A szélsőjobboldali pártokat gyakorta marasztalják el populizmusuk miatt, e mögött sokszor retorikai és politikai sikereik irigylése is meghúzódik. Az érzelmi mozgósítás és az egyszerű, közérthető nyelven folytatott politikai beszéd ugyanis olyan jellemzői a tágan értelmezett populizmusnak, melyet minden demokratikus politikai erőnek érdemes lenne magáévá tenni. Ha a centrumpártok képesek volnának ebben az értelemben vett populista (azaz kevésbé technokrata) módon politizálni, az szűkíthetné a szélsőjobboldali populizmus terét a szélesebb lakosság és a fiatalok körében egyaránt. Az új szélsőjobboldali mozgalmak több országban (Nagy- Britannia, Magyarország, Olaszország, Görögország) is kifejezetten alkalmasnak tűnnek arra, hogy a politikailag passzív, bizonytalan és politikai véleménnyel nem vagy csak alig rendelkező fiatalokat és első szavazókat megszólítsák hatásos mozgósító technikákkal, közérthető és látványos szimbólumokkal, hangos, más pártokat túlkiabáló kampánnyal és a végletekig leegyszerűsített, közérthető, de provokatív üzeneteikkel. A hagyományos politikai pártoknak új szervezeti struktúrákat, kommunikációs felületeket (különös tekintettel az egyre szélesebb hatókörű közösségi médiára) és beszédstílust kell kifejleszteni ahhoz, hogy vonzóvá tudjanak válni ebben a versenyben a fiatalok számára is. 8

9 Kereslet és kínálat - Kelet és Nyugat Mint azt korábbi tanulmányunkban kifejtettük 6 a szélsőjobboldal növekedési lehetőségeit, karakterét és témáit alapvetően befolyásolja az etnocentrikus, tekintélyelvű ideológiák és politikai megoldások iránti társadalmi kereslet. A társadalmi igény szempontjából jelentős eltéréseket tapasztalunk a fiatal, szocialista múlttal terhelt kelet-európai demokráciák és a déli, szélsőjobboldali politikai rezsimek által dominált országok, illetve a nyugati blokkhoz sorolható társadalmak között. Az eltéréseket az egyes kategóriák (rendszerellenesség, előítéletesség, jobboldali értékorientáció, félelem) vizsgálatával lehet tovább árnyalni 7. A kategóriák szintjén a rendszerellenességben és a jobboldali értékorientációban tapasztalható a legnagyobb különbség a két csoport között, bár a rendszerellenesség a nyugati demokráciák között nagy eltéréseket mutat. Közös vonás mind a keleti, mind a nyugati blokkban, hogy jelentősen visszaesett az EU iránti bizalom 8. A két blokk között a legkisebb különbség az előítéletesség vonatkozásában jelenik meg. Ezt az utóbbi időben két folyamat is erősítette: egyrészt a nyugati országok többségében az elmúlt években ami nem csak a válságnak tulajdonítható a bevándorlókkal szembeni előítéletek erősödése figyelhető meg, ami növelte azok arányát, akik megfelelnek a DEREX Előítéletesség kategóriája feltételeinek. Másrészt a volt szocialista országokban inkább a homofóbia és az előző hullám során mért magas bevándorlásellenesség visszaszorulása érhető tetten. A társadalmi attitűdökben a kelet-nyugat törésvonal mentén meglévő különbségek mivel a közvélemény igényeire érzékeny populista formációkról beszélünk meghatározzák a politikai kínálati oldal, azaz a szélsőjobboldali pártok főbb jellemzőit, struktúráját, témáit és retorikáját. Így Nyugaton ezen pártok kommunikációjában elsősorban a bevándorlók elleni üzenetek dominálnak amit ugyanakkor sok helyen (Franciaországban, Hollandiában) egyre inkább egyfajta erős euroszkeptikus vagy egyenesen unióellenes politikai pozíció egészít ki. Ezen belül is a muszlimokat és egyes esetekben a Kelet-Európából érkezetteket állítják be, mint a nemzeti társadalom ellen ható csoportokat. Keleten a migránsok mellett sokkal hangsúlyosabban jelennek meg más kisebbségi csoportokkal elsősorban a romákkal kapcsolatos kirekesztő vélemények. A keleti blokkban jelenlévő magas előítéletesség és rendpártiság iránti igényen alapul egy másik érdemi különbség, mégpedig az úgynevezett gárdajelenség, amely lényegében hiányzik Nyugat-Európából, míg Közép-Kelet-Európa több államában (Bulgáriában, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában) is megjelentek militáns külsőségekkel rendelkező, és az államhatalom alternatívájaként a rendteremtés igényével fellépő szervezetek 9. 6 Attitűd-szélsőségesek Magyarországon- nemzetközi kontextusban derex_ pdf 7 A DEREX módszertanáról és legfrissebb értékeiről ld. részletesebben: 8 Ez várhatóan a 2012-es ESS adatfelvétel során válik majd igazán látványossá. 9 Lásd erről bővebben: A Gárdázás második hulláma, 9

10 Az elmúlt években Európa egyes országaiban (például Görögország, Franciaország, Svédország, Magyarország) a radikális erők előretörését tapasztalhattuk. Úgy tűnik, hogy a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal egyes országokban (de nem mindenhol, lásd például a legutóbbi holland választások példáját) profitálni tudott a pénzügyi-gazdasági válság negatív hatásai, illetve az azokra adott kormányzati intézkedések nyomán megnövekedett lakossági elégedetlenségből, mely ráépült az Európában egyre erősödő kulturális konfliktusra (pl. muszlim-keresztény ellentét). Bár sok hasonló mögöttes okot találunk az egyes országokban, vannak lényeges különbségek is. 1. Táblázat: A DEREX és a kategóriák értékei 2011-ben 10, zárójelben a változás 2009 és 2011 között DEREX (változás, %) Előítéletesség (változás, %) Rendszerellenesség (változás, %) Jobboldali értékorientáció (változás, %) Félelem, bizalmatlanság, pesszimizmus (változás, %) Belgium 3% (0) 24% (+5) 13% (+2) 10% (-2) 7% (0) Dánia 1% (0) 13% (-1) 4% (+1) 12% (-1) 3% (-1) Egyesült Királyság 4% (-1) 27% (+2) 19% (+2) 14% (+1) 10% (-1) Finnország 1% (0) 21% (+5) 6% (+2) 15% (0) 3% (0) Franciaország 6% (+1) 21% (+3) 20% (+5) 15% (0) 14% (-) Hollandia 1% (0) 16% (+3) 5% (0) 10% (+1) 3% (-1) Írország 5% (+1 25% (+7) 20% (+1) 20% (-5) 12% (+3) Németország 3% (0) 16% (+1) 15% (+4) 12% (+2) 9% (0) Norvégia 1% (0) 10% (0) 3% (-1) 11% (+1) 3% (0) Svájc 1% (0) 15% (+4) 7% (+2) 15% (+3) 4% (+1) Svédország 1% (0) 4% (-1) 3% (-2) 10% (+2) 4% (0) Nyugati és északi 4% 20% 15% 13% 9% országok Keleti és déli országok 11% 30% 33% 24% 20% Bulgária 18% (-7) 29% (-6) 45% (-13) 30% (0) 39% (-4) Ciprus 12% (+8) 47% (+4) 16% (+9) 45% (+6) 19% (+8) Csehország 8% (+1) 35% (+4) 28% (+2) 20% (0) 14% (+1) Észtország 4% (-2) 41% (-5) 15% (-5) 11% (0) 12% (-1) Görögország 33% (+16) 57% (+11) 62% (+31) 31% (-4) 41% (+11) Horvátország 11% (-1) 28% (-4) 48% (+10) 26% (-1) 17% (-3) Lengyelország 5% (-1) 16% (-1) 22% (-5) 30% (+2) 12% (-2) Magyarország 11% (-10) 48% (-5) 20% (-26) 32% (+5) 19% (-8) Portugália 11% (+4) 30% (0) 37% (+10) 10% (0) 19% (+1) Spanyolország 4% (+1) 17% (-2) 18% (+8) 20% (-5) 8% (+1) Szlovákia 11% (+4) 36% (+3) 30% (+13) 31% (+2) 22% (+4) Szlovénia 8% (+2) 26% (0) 35% (+20) 19% (0) 14% (+3) Ukrajna 19% (-8) 42% (0) 51% (-14) 21% (-9) 33% (-10) 10 Nyugati és északi országok: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Norvégia, Svájc, Svédország adatainak népességszámmal súlyozott átlagai. Keleti és déli országok: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna adatainak népességszámmal súlyozott átlagai. 10

11 A Jobboldali értékorientáció terén jellemző módon magasabb értékeket találunk a déli országokban, ami a tradicionális értékminták (és benne a vallásosság) erősebben továbbélő mintázatainak tulajdonítható. A keleti blokk magas értékeit döntően a rendpártiság, az erős állam iránti igény határozza meg, ugyanakkor az előítéletesség magasabb szintje is látványos. Ezek nagyrészt a szocialista államrendszer beidegződésein alapulnak. A szélsőjobboldal iránti kereslet társadalmi-politikai hatásai Kereslet és kínálat találkozási pontjai Az attitűd-radikálisok arányának változása megmutatja, hogy miként módosul a társadalmi kereslet a szélsőjobboldali ideológiák iránt. Azt, hogy egy adott országban a kínálati oldal milyen mértékben követi ezt a trendet, a szélsőséges jobboldali pártok támogatottságával lehet a legjobban vizsgálni 11. Az alábbiakban a választási eredmények segítségével próbáljuk összehasonlítani a keresleti és a kínálati oldalak találkozási pontjait. Az összehasonlítás alapján változatos mintázat alakul ki: a legtöbb esetben az attitűd-radikálisok arányának emelkedését követően a radikális jobboldali pártok is növelni tudták választási eredményüket, ami azt mutatja, hogy sikeresen alkalmazkodtak a választók körében megváltozott attitűdökhöz és a kampány során olyan üzeneteket fogalmaztak meg, amelyek reagáltak ezekre az attitűdökre, és a szavazók egy csoportja körében népszerű válaszokat javasoltak kezelésükre. Ebbe a csoportba sorolható például Ausztria, Görögország és Magyarország. Voltak olyan országok is, ahol bár a DEREX értékei alapján nőtt a társadalom fogékonysága, a politikai palettán jelenlévő szélsőséges alakulatok nem tudták azt (további) voksokra, mandátumokra váltani. Ilyen például Belgium. Finnországban ugyanakkor az attitűd-radikálisok stagnáló aránya mellett az Igazi Finnek jelentősen növelni tudták támogatottságukat. 2. Táblázat: Az attitűd-radikálisok arányának és a szélsőjobboldali pártok támogatottságának változása 12 A DEREX nőtt A DEREX nem változott érdemben A DEREX csökkent A szélsőjobb támogatottsága nőtt Ausztria, Franciaország, Görögország, Magyarország, Szlovákia Finnország, Hollandia, Norvégia A szélsőjobb támogatottsága nem változott érdemben Dánia, Hollandia Németország A szélsőjobb támogatottsága csökkent Belgium, Svájc Szlovákia 11 A magas kereslet további hatása lehet, hogy a mainstream pártok politikájuk részévé teszik a korábban a szélsőségek által képviselt célokat, ideológiai elemeket és retorikai eszközöket, ezt azonban szinte lehetetlen számszerűsíteni. 12 Egyes országok többször is szerepelhetnek a más-más időszakban megfigyelt trendek alapján, illetve egyes országok ki is maradhatnak, ha a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az összehasonlítást. 11

12 A szélsőjobboldali pártok térnyeréséhez a kellő társadalmi fogékonyság mellett szükségesek bizonyos politikai-anyagi erőforrások, a politikába lépés alacsonyabb küszöbe, illetve a párt politikusainak megfelelő helyzetfelismerése és alkalmassága is. Önmagában csak az egyik tényező nem elégséges a sikerhez. Az elért eredmények stabilizálásához pedig elengedhetetlen a belső kohézió. Ennek hiánya olyan törésekhez, szakadáshoz vezethet, amelyek miatt legyen akármilyen erős keresleti nyomás, a párt veszíteni fog népszerűségéből. Fontos azonban látni, hogy a kereslet és a kínálat kölcsönösen hat egymásra: egy jól felépített radikális jobboldali kommunikációs kampány képes felerősíteni a társadalomban rejtve meglévő szélsőséges véleményeket, illetve a társadalom változásaira reagálva módosulhatnak a radikális pártok által megfogalmazott üzenetek, azok témái, stílusa. És itt egyaránt szó van a pozitív és negatív irányú attitűdváltozásról. A szélsőjobboldali pártok térnyerését a kereslet/kínálat kettősén kívül más tényezők is nehezíthetik, például a választási rendszerbe tudatosan beépített, vagy az abból következő korlátok (erről lásd részletesebben a Beengedjük-e a parlamentbe a szélsőjobbot? A választási rendszerek hatása című fejezetet). A kínálati oldal eredményességét tehát számos tényező hatása befolyásolja, amelyekből a társadalmi igény csak az egyik. Az attitűd-radikálisok arányának emelkedése kedvező feltételeket teremthet a szélsőjobboldali erők támogatottságának fokozódásához, de ez nem garancia a sikerre. Találóan fogalmazta ezt meg Matthew Goodwin brit szélsőséges-kutató egy a Brit Nemzeti Párt (BNP) sorsáról szóló írásában: Általánosságban, a BNP-EDL rivalizálás azt is jól mutatja, hogy a szélsőjobboldal bukása gyakran sokkal inkább a belső széthúzásnak, mint a külső tér hiányának köszönhető. 13 A keresleti oldalon mutatkozó konjunktúra felhívhatja azonban a radikalizmus ellen küzdő szereplők figyelmét a kockázatok növekedésére, ami elősegíti a politikai stratégiák kellő időben történő kidolgozását. A kereslet hatása a demokráciára A politikai intézményrendszer, a kormányzás mikéntje hatással van a társadalmi attitűdökre, de a kapcsolat minden bizonnyal a másik irányban is fennáll, a társadalom igényeinek igyekszik megfelelni az éppen aktuális hatalom is, elsősorban pozíciója stabilitásának megőrzése érdekében. A politikai és a társadalmi szint közötti kölcsönös hatás igazolására megvizsgáltunk több, a politikai intézményrendszer működését mérő nemzetközi mutató-rendszer és az attitűdradikálisok arányát mérő DEREX, valamint összetevőinek kapcsolatát. Vizsgálatunkba három nemzetközi indexet vontunk be: (1) Economic Intelligence Unit Democracy Index; (2) World Bank Governance Indicators; (3) British Council & Migration Policy Group Migrant Integration Policy Index (ezt lásd a következő részben). Az elemzés során a DEREX a

13 European Social Suvey (ESS) ötödik hullámának adataira épülő legfrissebb, az említett indexek közül pedig az ESS adatfelvétel időszakára ( ) vonatkozó értékeit hasonlítottuk össze. Az Economic Intelligence Unit Demokrácia Indexe 14 a politikai véleménynyilvánítás, a civil szabadságjogok állapota alapján értékeli a vizsgált országokat Táblázat: A 25 országot tartalmazó adatsorokra kapott korrelációs együtthatókat az alábbi táblázat tartalmazza: EIU Demokrácia Index Összesített pontszám I Választási eljárás, pluralizmus II A kormányzat működése III Politikai részvétel IV Politikai kultúra V Polgári szabadságjogok DEREX Előítéletesség és jóléti sovinizmus -0,67-0,51-0,71-0,54-0,47-0,54 Rendszerellenesség -0,76-0,57-0,85-0,50-0,70-0,44 Jobboldali értékorientáció -0,62-0,50-0,58-0,31-0,63-0,51 Félelem, bizalmatlanság, -0,74-0,52-0,84-0,52-0,71-0,31 pesszimizus DEREX -0,66-0,55-0,77-0,37-0,58-0,44 A DEREX Rendszerellenesség és Félelem, bizalmatlanság, pesszimizmus alindexei mutatnak erős együttjárást az EIU DI második összetevőjével (Functioning of government). Az összesített DI is ezzel a két DEREX-alindexszel mutat magasabb korrelációt. A DEREX Rendszerellenesség - gel mutatott erős együttmozgását részben indokolja a módszertani hasonlóság. Ha megnézzük ugyanis, hogy a Functioning of government mutatóban mely indikátorok szerepelnek, akkor több közös pontot is találhatunk. A Félelem, bizalmatlanság, pesszimizmus ugyanakkor szintén magas korrelációs együtthatót mutat, ami azt jelzi, hogy a demokratikus deficittel működő kormányokhoz olyan társadalmak kötődnek, amelyekben alacsony a bizalmi tőke szintje és ezzel párhuzamosan magas a bizonytalanságérzet. 14 https://www.eiu.com/public/topical_report.aspx?campaignid=democracyindex A készítők öt kategória mentén mérik a demokrácia szintjét: (1) választási rendszer, pluralizmus [electoral process and pluralism]; (2) polgári szabadságjogok [civil liberties]; (3) kormányzóképesség [the functioning of government]; (4) politikai részvétel [political participation]; (5) politikai kultúra [political culture]. A módszertan 60 indikátort sorol be az öt kategóriába, melyek értékei a 0-10 skálán mozognak, az összesített index pedig ezek átlaga. Az indikátorok között közvélemény-kutatási adatok (főként World Values Survey (WVS), ezen kívül Eurobarometer-adatok, Gallup-kutatások stb. szerepelnek), választási részvételi adatok, valamint a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ágak közötti egyensúlyt mérő kérdőíves kutatási eredmények szerepelnek. 13

14 Az alábbi ábra a 25 ország DEREX Rendszerellenesség (vízszintes tengely) és az EIU Functioning of government (függőleges tengely) adatpárjait mutatja. Jól látszik a két változó negatív együttjárása (R=-0,85). 1. ábra A World Bank Governance indikátorai hat dimenzió mentén ragadják meg a vizsgált területet. Az értékelés során a kormányzás észlelt szintjét vizsgálták, melyekhez lakossági és vállalati közvélemény-kutatási adatokat, nemzetközi szervezetek, NGO-k, üzleti információs szervezetek által közölt indexeket használtak fel. A hat dimenzió a következő: (1) Voice and Accountability; (2) Political Stability and Absence of Violence/Terrorism; (3) Government Effectiveness; (4) Regulatory Quality; (5) Rule of Law; (6) Control of Corruption. 14

15 DEREX 4. Táblázat: A kapott korrelációs együtthatókat az alábbi táblázat tartalmazza: WGI Kormányzati Indikátorok Political Voice and Stability and Government Regulatory Control of Accountability Violence/ Absence of Rule of Law Effectiveness Quality Corruption Terrorism Előítéletesség és jóléti soviizmus -0,63-0,59-0,55-0,49-0,59-0,71 Rendszerellenesség -0,83-0,50-0,84-0,85-0,84-0,88 Jobboldali értékorientáció Félelem, bizalmatlanság, pesszimizmus -0,58-0,51-0,46-0,38-0,54-0,61-0,76-0,38-0,84-0,77-0,81-0,84 DEREX -0,72-0,59-0,73-0,71-0,73-0,80 A korrelációk alapján a DEREX Rendszerellenesség alindexe erős együttjárást mutat a hat Governance indikátor közül öttel. Ezek a DEREX-szel kevésbé erős, de egyértelmű korrelációt mutatnak. Megállapítható tehát, hogy azokban az országokban, ahol az attitűd-radikálisok aránya, különösen pedig a szélsőségesen rendszer- és intézményellenesek aránya magasabb, ott a kormányzás alacsonyabb szinten van. A fejlett kormányzású országok társadalmában pedig alacsonyabb a radikális nézeteket vallók aránya. Az alábbi, 2. ábra a 25 ország DEREX-Rendszerellenesség (vízszintes tengely) és WGI-Voice and Accountability (fggőleges tengely) adatpárjait mutatja. Jól látszik a két változó negatív együttjárása (R=-0,83). Két ország került messze a képzeletbeli trendvonaltól: Görögország, ahol az egymást követő megszorító intézkedések miatt drasztikusan megnőtt a rendszerellenesek aránya, illetve Ukrajna, amely egyedül kapott negatív értéket a WGI indikátorára. 15

16 2. ábra Bevándorláspolitika és a kereslet A Migrant Integration Policy Index 16 (MIPEX) a bevándorlók integrációjának erősítésére irányuló politikák vizsgálata alapján értékeli az országokat. Az ESS-kutatásban több kérdés is vizsgálja a társadalom bevándorlókkal, bevándorlással kapcsolatos nézeteit. A DEREX Előítéletesség és jóléti sovinizmus kategóriája azt méri, hogy a megkérdezettek mekkora része válaszolt szélsőségesen elutasító módon ezekre a kérdésekre (kiegészítve azokkal, akik erősen homofób kijelentést tettek). Az Előítéletesség és jóléti sovinizmus kategória értékeit összehasonlítva a MIPEX adatokkal R=- 0,53-os korrelációt kapunk. A kapcsolat bár nem erős, annak negatív értéke jelzi, hogy azokban az országokban, ahol kedvezőbb a jogszabályi háttér, ott a társadalom is kevésbé elutasító a bevándorlókkal szemben. Az elutasítást igénylő társadalom pedig általában kevésbé megengedő jogszabályi környezetet jelent

17 3. ábra Keresletvezérelt szélsőjobb: esettanulmányok Az alábbiakban összefoglaljuk néhány országban a szélsőjobboldal iránti igény társadalmi mintázatait, a szélsőjobboldali pártok választási szereplését, a kampány során előkerült legfontosabb témákat és az ezek kapcsán megfogalmazott üzeneteket. Franciaország 2012-ben elnök-, majd nemzetgyűlési választásokat is tartottak Franciaországban. A végül Francois Hollande győzelmével végződő köztársaságielnök-választás egyik legjelentősebb eredménye a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) jelöltjének szereplése. A harmadik helyen befutó Marine Le Pen az FN minden idők legjobb eredményét tudta felmutatni. A majd 6,5 millió szavazat lényegesen meghaladja a pártvezér édesapjára, Jean-Marie Le Penre 2002-ben és 2007-ben leadott voksok számát. 4. Ábra: A szélsőjobbra leadott voksok a francia elnökválasztásokon (* a második fordulóban) 17

18 A szavazatok számának markáns emelkedése mögött nem a francia társadalom értékrendszerének jobbratolódása áll, sokkal inkább a politikai elittel, a köztársaság intézményeivel és a bevándorlókkal szembeni negatív attitűdök elmúlt pár évben megfigyelt erősödődése. A DEREX által mért Rendszerellenesség szintje 15-ről 20 százalékra emelkedett 2009 és 2011 között, ami a legmagasabb mért érték 2002 óta. Az Előítéletesség, ami a homofób vélemények mellett elsősorban a bevándorlókkal szembeni általános diszkriminatív hajlamot méri, a 2009-es minimum után ismét emelkedést mutatott. Ugyanakkor sem a Jobboldali értékorientáció, sem pedig a Félelem, bizalmatlanság, pesszimizmus szintje nem emelkedett, inkább az eddig megfigyelt csökkenő trend folytatódott minimálisan. 5. Ábra: A DEREX értékei Franciaországban Édesapjával összehasonlítva Marine Le Pen másképp megfogalmazott üzenetekkel próbált építeni a francia társadalomban meglévő előítéletességre. Az egykor Hitlerrel együttműködő Vichy-kormány szimpatizánsait tömörítő, holokauszttagadó, antiszemita párt Jean-Marie Le Pen lányának elnöksége alatt egyre inkább modern, radikális jobboldali, elit-, EU- és bevándorlásellenes szervezetté vált, amely mostani kampányában már igyekezett megszólítani a zsidó identitású szavazókat is, sőt legalábbis szóban, a modernitás egyes értékeit (így a feminizmust, a szólásszabadságot) is védte a bevándorlóktól. Az üzenetek átcsomagolásaként értelmezhető az iszlamizálódás fogalmának bevezetése is: Marine Le Pen nem szólított fel az iszlám elleni harcra, helyette a muszlim bevándorlás következményei, az iszlamizálódás elleni fellépést hangsúlyozta. A 18 százalékos támogatottság mögötti okok közül kétségkívül a rendszerellenes attitűdök erősödése tekinthető a legnagyobb hatásúnak. A társadalom jelentős csoportjai egyre inkább érezték úgy, hogy a politikai rendszer (az uniós struktúrába beépülő és az azt kiszolgáló nemzeti kormány) nem képes megfelelő válaszokat, megoldásokat adni a mindennapi életük legégetőbb problémáira, és növekvő elégedetlenségüket kivetítették a teljes politikai elitre. Ezt a csalódottságot használta ki Le Pen a kampányban, amikor az elitről és a felső osztályt szimbolizáló 18

19 Párizsról negatív tónusú üzeneteket fogalmazott meg. A rendszerről is kritikus véleményt formált, kiemelve az elesettek, szegények helyzetének javítását. A júniusi nemzetgyűlési választásokon az FN az 1980-as évek óta először tudott mandátumot szerezni. Igaz, a párt csak két képviselői helyhez jutott, ráadásul Marine Le Pen pártelnök ki is kapott a körzetében, de unokahúga, a 22 éves Marion Marechal-Le Pen győzelme annyit azért biztosan jelez, hogy erősödött a bevándorlásellenes és EU-kritikus politikai erők hatása a válságtól leginkább sújtott déli államoktól nyugatabbra és északabbra is. Az FN szavazói két csoportra oszthatók: az elkötelezett radikálisokra és az erős pártkötődéssel nem rendelkező, jobb híján a pártra szavazó vonakodó radikálisokra. A brit Counterpoint elemzése 17 azt mutatja, hogy a párt mostani szavazóinak többségét utóbbiak adják. A vonakodókat szociodemográfiai változók mentén összehasonlítva az FN-re nem szavazókkal a kutatásban az a kép rajzolódott ki, hogy többségük férfi bár Franciaországban a nemek közti különbség nem annyira erős, mint a vizsgált országok többségében, ami azt mutatja, hogy Marine Le Pen sikeresen tudta megszólítani azokat a potenciálisan radikális nőket, akik korábban a szélsőjobbról kialakult erőszakos, militarista sztereotípiák miatt nem voksoltak a pártra. A legerősebb disztinktív tényezőnek az iskolai végzettség bizonyult. A mainstream pártok szavazóihoz képest a vonakodó radikálisok lényegesen alacsonyabban képzettek. Ez azonban elsősorban a középfokú végzettségűek felülreprezentációját jelenti, a végzettség nélküliek arányában ugyanis nincs érdemi különbség. Az ingadozó radikális szavazók politikai érdeklődése nem csak az elkötelezettekhez képest, de a fősodorral szimpatizáló választókhoz viszonyítva is sokkal lanyhább. Ez a távolságtartó attitűd és a velejáró gyenge politikai elköteleződés részben felelős a szélsőjobboldali pártok hektikus politikai teljesítményéért (nem csak Franciaországban, hanem általában véve is). Görögország A május 6-ai görög országgyűlési választásokon több mint négyszázezren szavaztak a Chrysi Aygira (Arany Hajnal). Az így megszerzett 21 mandátummal a görög szélsőjobboldali párt lett a legradikálisabb parlamenti párt az EU-ban. Bár a júniusi megismételt választásokon a párt hárommal kevesebb képviselői helyet tudott csak szerezni, az Arany Hajnal 2009-ben elért egy százalék alatti eredményét 2012-re jelentősen növelte, és ezzel az Európai Unió történetében először kerülhetett egyértelműen, szimbolikáját, üzeneteit és mozgalmi jellegét tekintve egyaránt neonáci párt egy tagállami parlamentbe. 17 Recapturing the Reluctant Radical. 19

20 6. Ábra: Szélsőjobboldalra leadott voksok a görög parlamenti választásokon (a LAOS-ra és az Arany Hajnalra leadott voksok száma) Az Arany Hajnal a nemzetközi szervezetek ellen uszító ultranacionalista retorikája mellett idegenellenes demagógiájával hívta fel magára a figyelmet, az illegális bevándorlók azonnali kiutasítása mellett többek között a görög szárazföldi határok elaknásítását is javasolta a párt, hogy így nehezítsék meg a Görögországban való engedély nélküli letelepedést. Az Arany Hajnal hosszú távú terve az, hogy a görög történelemben egyébként még sosem látott módon egyáltalán ne legyenek bevándorlók az országban, és ennek megítélésében semmilyen vallási, kulturális vagy egyéb megkülönböztetést nem tesznek, csak a görög vér számít. A párt felfutásának előzménye, hogy a DEREX adatai alapján soha nem látott magasságba emelkedett Görögországban a rendszerellenesség és az előítéletesség ben a megkérdezettek 57 százaléka fejezett ki szélsőségesen elutasító véleményt a bevándorlókkal kapcsolatban, 2009 és 2011 között pedig duplájára (31-ről 62 százalékra) emelkedett a rendszerellenesek aránya. A Félelem, bizalmatlanság, pesszimizmus szintje is számottevően nőtt (30-ról 41 százalékra), egyedül a Jobboldali értékorientáció nem változott. A görög gazdasági-politikai válsághelyzet eredményeképpen a görög közvélemény olyan mértékben radikalizálódott, hogy ez feltámasztotta a görög belpolitika mainstreamből eltűntnek hitt erőit, a junta-párti, az erőszakot fetisizáló (és ezt a gyakorlatba is átültető 18 ) neonáci erőket. Ez pedig nem ritka jelenség: a válságok önmagukban rendszerint csak akkor tudnak valóban szélsőséges politikai mozgalmak megerősödéséhez vezetni, ha azt a történelmi előképek megalapozzák. A rend iránti erőteljes társadalmi igényt jól mutatja, hogy az athéni választókerületek választási eredményének elemzése során az egyik görög lap arra a következtetésre jutott 19, hogy a görög rendőrök több mint fele az Arany Hajnalra szavazott májusban. Annak, hogy a rendvédelmi erők a szélsőséges pártban látják az egyetlen megoldást, nem kizárólag ideológiai, hanem praktikus okai is vannak. A baloldali tüntetésekre kivezényelt fiatal görög rendőrök akik gyakran vajmi 18 Lásd például:

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra Az idegenellenesség változó arca A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra A vizsgált migrációval kapcsolatos politikai attitűdök Problémaérzékelés szintje

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után

A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után Ságvári Bence Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? ESS konferencia 2016.11.17. A BIZALOMRÓL A BIZALOM a

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök VIII. NEMZETKÖZI TANÁCSADÓI KONFRERENCIA 2016. október

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

EUR ÓPAI FÖD ER ALIST Á K

EUR ÓPAI FÖD ER ALIST Á K EUR ÓPAI FÖD ER ALIST Á K A VÁ LSÁ G E LŐTT ÉS UT Á N A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A 2006-os 24 százalékról 2011 végére 34 százalékra nőtt a több európai döntést támogató föderalisták aránya derül

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Szélsőjobboldaliság Európában és Magyarországon

Szélsőjobboldaliság Európában és Magyarországon Szélsőjobboldaliság Európában és Magyarországon Juhász Attila Krekó Péter Molnár Csaba 1. Elméleti keret Érdekes ellentmondás, hogy miközben a politikai közbeszédben szokás a szélsőjobboldal időről időre

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Közbizalom 2014. Összefoglaló

Közbizalom 2014. Összefoglaló Nincs változás, de mégis Közbizalom 2014 Tíz éve kezdték el hazai közösségfejlesztő szervezetek 1 felmérni, vizsgálni a közbizalom magyarországi állapotának pillanatképét. Mivel az évenkénti kérdezéseknél

Részletesebben

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

A romakérdés europaizálódása?

A romakérdés europaizálódása? 56 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. OKTÓBER Csiki Tamás A romakérdés europaizálódása? Az elmúlt két hónapban váratlanul nagy visszhangot kapott Európában egy olyan kérdéskör, amelyet az Európai Unió legfejlettebb

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben