2005/9. szám. Karcpoétika. A szabadság kultúrája Bozóki András kulturális miniszter kiáltványa. Jubilál a Magyar Festõk Társasága

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2005/9. szám. Karcpoétika. A szabadság kultúrája Bozóki András kulturális miniszter kiáltványa. Jubilál a Magyar Festõk Társasága"

Átírás

1 2005/9. szám A szabadság kultúrája Bozóki András kulturális miniszter kiáltványa 3-5. oldal Jubilál a Magyar Festõk Társasága 6. oldal Igényes és gyakorlatias flamand formák 8-9. oldal Kitüntetések augusztus 20. alkalmából 18. oldal Multikulturális forgatag Skócia fõvárosában oldal Karcpoétika Sokan a mûvészetet is versenypályának nézik. Sajnos még mûvészek is. Miközben görcsösen futnak, hol jobbra, hol balra vetik a fejüket, mint rossz vágtázók, mögöttük az ellenfél lihegését figyelve. Pedig a mûvészet nem lóverseny. (Rónay György: Mûvésznek lenni címû írásából)

2 Nálunk Kedves Mûvészek! Kedves Olvasóink! szeptember 1-jétõl a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány (MAK) megújult honlapja új, megváltozott címen érhetõ el. Új internetcímünk: Kérjük, hogy a jövõben a címen keressék a közalapítvánnyal, valamint lapunkkal kapcsolatos információkat. Tisztelt Mûvészek! Mûvészeti Szervezetek! Köszönjük Önöknek, hogy a vártnál is nagyobb számban jelentkeztek korábbi felhívásunkra és sokan küldték el részünkre, vagy hozták be személyesen galériáinkba szánt alkotásaikat. A nagy mennyiségû anyagra tekintettel a feldolgozás idõigényessége miatt on-line galériáink az elõzetes terveinkhez képest késõbbi idõpontban (szeptember vége - október eleje) nyílnak meg. Természetesen a jövõben is várjuk ezzel kapcsolatos anyagaikat. A digitalizált alkotásokat minimum 1024X768 pixeles, 300 dpi-s, jpg, illetve tif kiterjesztésben várjuk. Kérjük Önöket, hogy a galérianyitásig digitalizálják alkotásaikat. Igény esetén ebben segítséget is tudunk nyújtani, amennyiben az alkotásokról színes fotókat, illetve színes katalógust tudnak rendelkezésünkre bocsátani. Ezeket természetesen visszajuttatjuk Önöknek. Az alkotásokhoz az alábbi adatokra van szükségünk: a mû címe, mérete, az alkotás dátuma, a technika. Szükségünk van a mûvész portréfotójára, szakmai önéletrajzrára (megjelölve nevét, címét, telefonszámát, születési évét, szakmai képzettségét, kiemelve fontosabb mestereit, fontosabb egyéni és csopotos kiállításait, szakmai díjait, elismeréseit, szervezeti - egyesületi tagságait, esetleg ars poeticáját). A részletes feltételekrõl honlapunkon (www.maktar.hu), a MAKtárból, valamint a MAK munkatársaitól kaphatnak felvilágosítást az alábbi elérhetõségeken: Személyesen vagy levélben: 1054 Budapest, Báthori u. 10. II. Emelet, 204. iroda Telefonon: 06-1/ , faxon: 06-1/ , en: Örömmel várjuk mûvészeti szervezetek, mûvészek egyéni megkeresését. Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Pályázati felhívások A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány havilapja Megjelenik: példányban Kiadja: a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Felelõs kiadó: Dr. Nagy István, a kuratórium elnöke Fõszerkesztõ: Gazdik István Szerkesztõ: Nemes Attila Szerkesztõségi titkár: Gömöri Bea Szerkesztõség: 1055 Budapest, Báthori u.10. Telefon: 06 1/ Fax: 06 1/ E mail: Tördelés, nyomdai elõkészítés: Octopus Bt., Illés Zoltán ISSN: A MAKtár digitális változata megtalálható a címen. Címlapon: Weinberger Róbert: Kozmikus hangok (részlet) Írásunk a 11. odalon. A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány a 15/1995. (XII. 29.) MKM rendeletben foglalt hatáskörében eljárva pályázatot hirdet az alábbi mûteremlakás bérletére: Nyíregyháza, Bethlen G. út 4. IV/6. (102,5 m 2 alapterületû, melybõl a mûterem: 39,5 m 2 ) A mûteremlakás elõzetes egyeztetés után megtekinthetõ. A pályázatok beadásának határideje: szeptember 30. Postacím: Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány, 1054 Budapest, Báthori u.10. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó ûrlap beszerezhetõ a helyszínen a mûteremlakás megtekintésekor, vagy a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány titkárságán (1054 Budapest, Báthori u. 10. II. em. 204.sz.), valamint a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének titkárságán (1054 Budapest, Báthori u. 10. II. em). A lakás megtekintése érdekében idõpont a 06-30/ es, valamint a 06-1/ es telefonszámon egyeztethetõ. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a pályázathoz kötelezõen csatolni kell a mûvész részletes szakmai önéletrajzát, eddigi munkásságát áttekintõ, legfeljebb 4-5 oldalas sokszorosított dokumentációt vagy nyomdai úton elõállított katalógust, valamint a mûterem használata során megvalósítani kívánt munkatervet. Ennek hiányában a pályázat érvénytelen. A zárt borítékon kérjük feltüntetni: Nyíregyháza mûteremlakás-pályázat. A pályázatok elbírálására elõreláthatólag október végéig kerül sor, melynek eredményérõl a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány minden pályázót levélben értesít. Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Kuratóriuma A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány a 15/1995. (XII. 29.) MKM rendeletben foglalt hatáskörében eljárva a Szolnoki Mûvészeti Egyesület közremûködésével pályázatot hirdet az alábbi szolnoki mûvésztelepi mûteremlakás bérletére november szeptember 30. közötti idõszakára: Szolnok, Gutenberg tér 12. I. épület 9. sz. lakás A mûteremlakás elõzetes egyeztetés után megtekinthetõ: hétfõ kivételével minden nap 10 és 16 óra között. A pályázatok beadásának határideje: szeptember 30. Postacím: Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány, 1054 Budapest, Báthori u.10. A pályázat részletes feltételeit tartalmazó ûrlap beszerezhetõ a helyszínen a mûteremlakás megtekintésekor, vagy kérhetõ faxon a Mûvésztelep irodájának telefonszámán, ahol további információkkal is készséggel állnak az érdeklõdõk rendelkezésére (tel/fax: ), továbbá a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány titkárságán (1054 Budapest, Báthori u. 10. II. em. tel: 06-30/ , 06-1/ ), valamint a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének titkárságán (1054 Budapest, Báthori u. 10. II. em). Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a pályázathoz kötelezõen csatolni kell a mûvész részletes szakmai önéletrajzát, eddigi munkásságát áttekintõ, legfeljebb 4-5 oldalas sokszorosított dokumentációt vagy nyomdai úton elõállított katalógust, valamint a mûterem használata során megvalósítani kívánt munkatervet. Ennek hiányában a pályázat érvénytelen. A zárt borítékon kérjük feltüntetni: Szolnok II. mûteremlakás-pályázat. A pályázatok elbírálására elõreláthatólag október végéig kerül sor, melynek eredményérõl a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány minden pályázót levélben értesít. Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány Kuratóriuma /9.

3 Szaktárca Bozóki András kulturális miniszter a közelmúltban egy kiáltványt fogalmazott meg A szabadság kultúrája címmel. A kiáltvány alapváltozatát a stratégiai tanácsadó testület dolgozta ki a kulturális miniszter felkérésére, Sebõk Marcell vezetésével, a 2005-ben elkészülõ új magyar kulturális stratégia elõzeteseként. A testület tagjai: Harsányi László, Husz Dóra, Inkei Péter, Karsai György, Kitzinger Dávid, Sükösd Miklós, Török András, Wessely Anna. A szabadság kultúrája Milyen legyen a kulturális politika a 21. században? Olyan az ország, mint a gyönyörû gyár ( ) Legszurtosabb a szabadok közül. Ha készen kapja félig kész jövõjét, Szerencséjének dehogyis örül. (Térey János, 2004.) Nagy baj van! - kiált farkast manapság sok kultúraelemzõ és érdekvédõ, leszögezve, hogy a szabadság nem hozott több és jobb kultúrát a magyar polgároknak. Egyre növekszik a televízió elõtt haszontalanul töltött idõ, egyre növekednek a különbségek a mûveltek és azok között, akik kevéssé vagy alig ismerik és élvezik a kultúrát. Több szabadságot! - követelik az európai és tengerentúli intézményekben szívesen látott mûvészek és kulturális szakemberek, akik azt szeretnék, hogy a mûveltség a mai Magyarországon ne legyen se titokzatos bálvány, se kötelezõ olvasmányok gyûjteménye, hanem egyre inkább közös játéktér. Hogy tûnjenek el a kultúrához való hozzáférés térbeli, anyagi korlátai. Több védelmet! - kiáltanak a közgyûjteményi és örökségvédelmi szakemberek, akik jól tudják, hogy a ma kultúrája a holnap ritka öröksége. De azok is ragaszkodnak a védettség kényelméhez a mûvészeti világban, akik egyaránt tartanak a pályatársak versenyétõl és a közönség ítéletétõl. Több pénzt! - követeli a kulturális miniszter személyén keresztül a kormánytól az egész kulturális élet. Mert a szûkösség felszámolása, a szabadság és a védelem kiterjesztése sokak szerint csak pénzkérdés. Én viszont azt állítom: ahhoz, hogy valóban véget vessünk e bajoknak, elsõként fel kell ismernünk: új kulturális idõszámításban élünk. Olyan idõszámításban, amely a kultúra létének és mûködésének megváltozott feltételeivel számol. Azzal, hogy a kultúra termelésének és fogyasztásának nap mint nap új színterei, formái és közösségei jönnek létre. Azzal, hogy megnyílt elõttünk a világ, külföldi utakon vagy az Interneten barangolva bejárhatjuk a világ múzeumait és könyvtárait, azon frissiben értesülhetünk az újdonságokról. Azzal, hogy a világ s különösen Európa már nem odakint van, hanem itthon is, az Európai Unióhoz tartozó Magyarországon. S nemcsak minket érdekel a világ, hanem az is kíváncsi ránk. A Magyar Köztársaság és a Kárpát-medence népei jövõjének alakításában létfontosságú szerep hárul a kultúrára az elkövetkezõ másfél évtizedben. Azért éppen a kultúrára, mert - a kultúra teremti meg az egyének, a közösségek, a régiók és a nemzet önbecsülésének kereteit, formáit, színtereit és tartalmát; - a kulturális élmények alkotják az egyének, a közösségek, és (egy megújuló) Magyarország önértelmezésének, összetartozásának, tapasztalatai feldolgozásának egyik legfontosabb közegét; - a kulturális sokszínûség a jövõbeni újítások forrása a gazdaságban, a politikában, a tudományban, a mûvészetekben, a mindennapi életvitelben - olyan kincs, amit egyformán védeni kell a bejáratott intézmények és a nyereségre kalkuláló piac túlhatalmával és a többség zsarnokságával szemben; - a kulturális versengés, az erõk összemérése a hazai és a nemzetközi színtéren a megújulás és a gazdagodás elõmozdítója, röviden: többé, erõsebbé, sikeressé válásunk útja; - a kultúra ügye szociális kérdés is: a kultúra tartja életben és teremti újjá azokat a közösségeket, amelyeket társadalmi vagy gazdasági válságok, megrázkódtatások érnek. Kultúra nélkül nincs emberi méltóság. De mi a kultúra? A kultúra, amirõl beszélek, öröm és élvezet, zaklatottság és megnyugvás. Közösségteremtés. Nem vastag enciklopédiákban lakik, hanem az egymással megosztott élményekben és a belõlük merítõ alkotókedvben és tudásban, biztos rutinban és merész újításban. A kultúra egyszerre demokratikus, mert mindenkié, és arisztokratikus, mert csak a minõségre ügyel, csak a teljesítményt becsüli. A kultúra sokszínû és rugalmas. Független kezdeményezések, újabb és újabb csoportok és közösségek jönnek létre, mernek kilépni a piacra vagy teremtenek maguknak és érdeklõdõ közönségüknek különösebb támogatás és védettség nélkül izgalmas, fejlõdõ kultúrát. Mert a kultúra verseny is - a tapsért, a figyelemért, a díjakért, a felemelkedésért. Minden kultúra hódítani akar, meggyõzni közönségét a maga igazáról és rangjáról. Csakis a kultúrából nõhet ki minden közösség és nemzet önbecsülése, ami nélkül más közösségek világát, életmódját, alkotásait meg sem érthetjük. A kultúra szociális funkciót is betölt: összetartja a helyi közösségeket, tartást és identitást ad nekik akkor is, ha lakóhelyüket, társadalmi környezetüket munkanélküliség, gazdasági vagy társadalmi válság sújtja. Elismeri, menti, és gondozza a tehetségeket, védi az emberi méltóságot. Kultúra nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs emberi méltóság. A kultúra, amirõl beszélek, ily módon hozzájárul a szabad emberek szabad társadalmának létrejöttéhez, de maga is törõdést, védelmet, lehetõséget, szabadságot igényel. A kultúra szabadsága tartósan akkor maradhat fenn, ha megerõsödik társadalmi közege: a szabadság kultúrája. Kulturális politika az új idõszámítás szerint Új partnereket megnyerve a kulturális miniszter talán elõteremthet több pénzt a kultúrára. De lehet akár feneketlen is a miniszter büdzséje, ha az elosztási és támogatási rendszerek, intézményi szerkezetek mûködtetõi nem számolnak azzal, hogyan fordul a világ. Pedig fordul, itt az idõ! Egyeztessük óráinkat! Az új idõszámítás tudomásul vételekor elõször is át kell gondolnunk, mit tartunk fontosnak. A magyar kultúra minden zugába bevilágítunk és megvizsgáljuk, úgy kell-e mûködnie, ahogy megszoktuk. Áttekintjük a kulturális intézményeket, az önkormányzati és régiós elképzeléseket, az alapítványi rendszert. Vannak máris világosan látható feladatok. Segítenünk kell az élõ zene, a népi kultúra fennmaradását, hazai és külföldi érvényesülését, a kortárs mûvészetek megerõsödését, a kreatív iparágak és a formatervezés elõretörését. Az állami kulturális támogatás (NKA) gyakorlata is megérett az átalakításra. S jobban meg kell becsülnünk a kultúrák vonzerejét, közösségteremtõ képességét. De most rugaszkodjunk el a hétköznapok szorító gondjaitól, a könyvtárak fûtési számláitól, az olykor elkeserítõ kulturális fogyasztási statisztikáktól! Milyen világban, milyen Európában, milyen Magyarországon szeretnénk élni? Mit tehet a kulturális politika azért, hogy közösen egy igazságosabb, gazdagabb és kellemesebb világot teremtsünk, ahol jó élni? Közösség, önbecsülés és kulturális élmény Sokféle közösség tagjai vagyunk, de mindegyiknek a kultúrája teremti meg összetartását és folytonosságát. A közös (Folytatás a 4. oldalon.) 2005/9. 3

4 Szaktárca (Folytatás a 3. oldalról.) élményekre és tapasztalatokra támaszkodva értjük meg jobban egymást, mint más közösségek tagjait. Nekünk, magyaroknak ahhoz, hogy megéljük és megértsük új európaiságunkat, magyarságunkat is újra kell értelmeznünk. Csak egy értékeire büszke, reális önképpel rendelkezõ Magyarország válhat egyenrangú féllé és valódi nyertessé a közös Európában. Nemzeti önbecsülést és modern magyarságtudatot kultúránk alapozhat meg. A magyar anyanyelvünk és történelmi múltunk olyan kulturális közösséget alkot, melynek határai túlnyúlnak Magyarország területén. Történelmi múltunk, jelenünk és jövõnk olyan politikai és kulturális egységgé teszik Magyarországot, ahol azt akarjuk, hogy otthon érezze magát saját anyanyelvére és kultúrájára büszkén minden nemzetiség és etnikai vagy vallási közösség; ahol nemcsak a pénzes turistát és külföldi befektetõt fogadja vendégszeretet, hanem a bevándorlót, a vendégmunkást és a menekültet is. Az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletének csak akkor van hitele, ha azok valóban minden embert megilletnek. A kulturális politika mandátuma arra szól, hogy megõrizze és gyarapítsa a magyar, a magyarországi és az európai kulturális közösség kulturális hagyományait és tõkéjét. Akkor fáradozunk a siker reményében kultúránk mindenkori állapotának javításán, ha figyelmet fordítunk azokra a sajátosságokra, amelyek kirajzolják önazonosságunkat. Ma az Európába illeszkedõ magyarság kulturális közössége megosztott. Nagyok és egyelõre nem csökkennek a különbségek az esélyekben, a kultúrával élés képességében és készségében. A leggazdagabb és a legszegényebb rétegek közti távolság a kulturális szokások terén is nagyobb, mint az Unió régi államaiban. A sokféle értékváltás és az egzisztenciális bizonytalanság miatt tájainkon védtelenebb, kiszolgáltatottabb a polgár, könnyebben megadja magát az igénytelenségnek, mint a konszolidáltabb társadalmakban, ahol a helyi közösség erõs hagyományai is tompítják a megosztó hatások erejét. A kulturális esélyek közelítése nem jótékonykodás, hanem a közösség érdek diktálta önvédelme. A 20. század társadalmi kísérleteibõl megtanultuk, hogy az egyenlõség egyoldalú szorgalmazása egy ponton túl való ön- és közámítás. Ezt a fölismerést fejezi ki a jelszóváltás: a kultúra demokratizálása helyett a kulturális demokrácia. A közösön belüli számtalan változatnak, a különbözõ csoportok kulturális teljesítményének fölismerése és méltánylása, fejlõdésük segítése a cél. Így kerülhetnek közelebb a többségi és a többi kultúrához és nõ az esélyük a másféle kulturális szokások, értékek megismerésére. Az egyetlen tévécsatorna és a háromévenkénti nyugati utazás korában még kockázat nélkül deklarálhatta a kulturális politika, milyen legyen, mit tudjon, mit becsüljön a mûvelt nemzet. Az új idõszámítás korában türelmesebb, csak részben elõíró és nagyobb részben követõ módon tudja a kulturális politika értelmezni azt, ami a magyar kultúra magjának tekinthetõ. De továbbra is él bennünk az a vágy, hogy minél számosabban legyünk, akik a mûvelt magyar kultúra félszavaiból is megértik egymást - korunk ironikus, relativista szemlélete sem irtotta ki belõlünk a felvilágosodás céljait. Mire törekedjék a kulturális politika? Hogy mindezen jogos törekvésekhez egyre jobb feltételeket teremtsen. A kormányzati kulturális politika közvetlenül nem avatkozhat be a közösségek kulturális életébe, de közvetve segítheti õket a keretek kialakításával, ösztönzõkkel, példaadással, párbeszéddel. Sokszínûség és verseny A modern demokrácia kultúrája nyitott. A nemzeti kultúrát mindannyiunk közös tudásán, értékein, szokásain túl a legkülönbözõbb csoportok és közösségek kultúráinak folytonosan átrendezõdõ mozaikja alkotja. E változatos sokaságból merít a nemzeti kultúra, ezáltal fejlõdik és lesz képes folyamatos megújulásra. A szûkös erõforrások és az állami újraelosztástól való függés miatt a nemzeti kultúra alakítását örökösen konfliktusok kísérik, amelyektõl nem óvakodni kell, hanem elõnyünkre fordítani. Tekintsük a konfliktusokat alkalmaknak egymás megértésére, az együttes munka lehetõségeinek a felfedezésére! Az együttmûködés és a tolerancia normáival mederbe terelt konfliktus a verseny, ami nélkül a nemzet kultúrája katalogizált vitrintárgyak gyûjteményévé merevedik. A modern társadalmak kultúrája akkor egysíkú és egyszínû, ha a társadalmat alkotó közösségek elnyomás alatt élnek, ha az egyeduralkodó hivatalos kultúra nem engedi meg, hogy szabadon megmutassák és kifejezzék magukat, megjelenítsék ön- és világképüket. Ha a sokszínûség mellett tesszük le a voksunkat, akkor azt kívánjuk, hogy mindenki szabadon választhassa meg az életét irányító értékeket, szabadon határozhassa meg a hovatartozását kifejezõ önazonosságát. Az állam nem vonhat el polgáraitól adót kulturális célokra azért, hogy a mûvelt elitnek az egyetlen helyes vagy a kizárólag értékes kultúráról alkotott ítéletét gyakorlati intézkedésekben érvényesítse. Sõt, egy modern demokrácia sokszínû kultúrájával kapcsolatban az államigazgatásnak az önkorlátozást kell megtanulnia. Az elosztás elveiben és gyakorlatában egyaránt érvényesíteni kell a nyitottságot. Teret kell engedni a legkülönfélébb - de a mások szabadságát és méltóságát nem csorbító - etnikai, vallási, politikai, nemzedéki és életmódközösségek törekvéseinek, hogy bekerülhessenek a kultúra fõáramába. A kultúrák önállósága a sokszínûség forrása, ám ha bezárkóznak, falakat emelhetnek a különbözõ csoportok közé. A multikulturalizmus önmagában nem elég: le kell tudnunk fordítani egymás gondolatait, meg kell értenünk egymás üzeneteit. A kulturális politikának ezért ösztönöznie kell a kultúrák nyitottságát és megteremtenie a köztük kialakuló párbeszéd szabad tereit. A lehetõ legszélesebb kör számára kell elérhetõvé tennünk a lehetõ legtöbb kulturális eseményt, terméket és szolgáltatást, és meg kell könnyítenünk a tudatos választáshoz szükséges eszközök megszerzését, a készségek elsajátítását. Az állam lemond a kulturális kánon kialakításának igényérõl, és hagyja, hogy a társadalom közösségei szabadon teremthessenek hagyományt, határozzák meg örökségüket. Az ötödik sípszó új idõszámítást jelez 1. A kultúra élmény és játéktér Felejtsük el a pisszegõ teremõrt! A kultúra legyen szabad játéktér, örömforrás, felfedezés! Önmagunk és mások, hagyományaink és lehetõségeink felfedezése. A kultúra intézményrendszere is ezt kell, hogy szolgálja! Közösségeink nem csupán érdekközösségek, nem is ránk mért nehéz sorsunk, hanem a közösen felépített, belakott világunk építõelemei, amelynek összetartó habarcsa a szolidaritás. A szolidaritás a közös megismerésben, játékban születik, a közös gondolkodásban, vitában és alkotásban. 2. Kulturális szabadságot! Ma már szabad a megismerés, a tanulás, az alkotás. Legyen szabad a választás az alkotások és a közösségek között! Legyen szabad a hozzáférés a lehetõ legnagyobb körben mindazokhoz a szellemi javakhoz, amelyekbõl merítve új szellemi javakat teremthetünk, megalkothatjuk, alakíthatjuk magunkat, a környezetünket, a közösségünket! Egymás alkotásait megismerve jutunk el más vélemények, értékek, gondolkodásmódok megismeréséhez. A közösön belül többféle kultúrának van polgárjoga. Az új kulturális politika mindért felel, és fõként azért, hogy mindenkinek legyen módja - ha igényt tart rá -, hogy a sajátján kívül részese lehessen a közösség más kulturális tartományainak is. Ez az esélyteremtés legfontosabb értelmezése. A kormányzati kulturális politika legfontosabb területe a kulturális javak általános hozzáférhetõségének megteremtése. A 21. században ennek legegyszerûbb eszköze az információ-tárolás és - közvetítés korábban elképzelhetetlen lehetõségeinek a kiaknázása, az új kommunikációs csatornák felhasználása /9.

5 Szaktárca 3. Befogadó, vonzó és hódító kultúrát! Ha túl nagyok a hullámok, lovagoljuk meg azokat, mielõtt összecsapnának felettünk! Ha a média képei betolakodnak a hétköznapjainkba, tolakodjunk be a médiába az értékeinkkel, a mûvészetünkkel! Ha eláraszt az információ tengere, jelöljünk ki szellemi és esztétikai vonatkozási pontokat magunknak és a barátainknak! Ha nagy a dugó, szálljunk ki és gyalogoljunk, vagy üljünk biciklire! Miért ne legyünk kezdeményezõk? Értelmetlen a bezárkózás a nemzeti kultúrába, a nemkívánatosnak ítélt kulturális jelenségek (be)tiltása a kultúránk védelmére hivatkozva. Hiszen hol húzzuk meg a határokat? A lehetséges válasz a kezdeményezõ, saját értékeinket bátran vállaló politika, kulturális termékeink választékként való felkínálása a korlátozások nélküli hazai és nemzetközi kulturális piacon. E cél érdekében kell mozgósítani a rendelkezésre álló szellemi és anyagi tõke jelentõs részét. Kezdeményezõen kell fellépni a hazai kulturális javak külföldre juttatásában, de ugyanilyen elszántsággal kell küzdeni a más országok kulturális választékából az értékes termékek megszerzéséért, a hazai közönséghez való eljuttatásáért is. Hódítsunk azáltal, hogy vonzóvá válunk más kultúrák szereplõi, alakítói számára! 4. Európai kulturális egyenlõséget! A rendszerváltás, majd az EU-tagság a szabadságot hozta vissza: önbecsülésünk végre reális önértékelésen nyugodhat. Magyarország független, önálló ország, amely történelmében elõször hosszú idõre a gyõztesek oldalán áll. Az EU immár mi vagyunk, nem egy külsõ nagyhatalom. Gondjaik a mi gondjaink is. Eredményeink saját felkészülésünkön, munkánkon múlnak, sikereinket magunk alapozzuk meg. Nem hivatkozhatunk többé elnyomásra, megszállókra, a magyar átokra. Sikeres ország lehetünk, ha reálisan nézzük magunkat: kis nyelv, kis kulturális piac, de tehetséges emberek. Tehetségesek a kultúrában, mûvészetben, tudományban, szorgalmasak a munkában, a lehetõségek kihasználásában. Az Európai Unió a magyar kultúra bemutatásának terepe, a kreatív iparágak piaca, ahol bemutathatjuk tehetségünket, valós eredményeinket. Ebben a közegben elkerülhetjük a kisebbségi érzést, a tehetetlenséget, végre túlléphetünk a magyaros panaszkodáskultúrán, a patópálkodáson. És meghaladhatjuk hamis felsõbbségérzésünket szomszédainkkal - és akár a nyugatiakkal - szemben. Egyenlõek vagyunk velük. A nemzeti gyûlölködés meghaladása, a történelmi sérelmek feloldása Európa sikerének alapja. Az Európához tartozás nemcsak közös érdekeket, közös értékeket is jelent: a demokrácia mellett a dunai kulturális örökség, a közép-európai együttmûködés öröksége ma ismét idõszerû. Közép-európai szomszédainkkal együtt évszázadok át szenvedtünk az elnyomottság és a Nyugattól való lemaradás érzésétõl. Ma együtt élhetünk szabadságunkkal és a feltáruló kulturális lehetõségekkel. Az Európai Unió kulturális értékközösség is. Sokszínûsége az Unió minden tagját gazdagítja, hiszen a közös Európa a nemzeti kultúrák megõrzésének és kölcsönös megismerésének a terepe kíván lenni. Így erõsítheti egymást a magyar és az európai öntudat. 5. Nyitott kulturát! Célom a zárt struktúrák és intézmények megnyitása. Tárjuk szélesre a könyvtárak, múzeumok, archívumok, színházak kapuit! A színháznak nem feltétlen kelléke a páholy, a könyvtárnak nem tartozéka a katalóguscédula. Fontosnak tartom, hogy megnyíljon kulturális örökségünk, hogy minden generáció szabadon meríthessen hagyományainkból. Internetre a kulturális közvagyonnal, hogy az valóban szabadon elérhetõ közkincs legyen! A kultúra közlegelõ, ahova mindenki kihajthatja jószágait. A kultúra közkút, amibõl mindenki merhet vizet, hogy új erõre kapjon, hogy új kutat ásson, hogy új utat építsen. A kultúra szabadsága a megismerés szabadsága, amit ma már nem szorít korlátok közé a technológia, és a technológiai fejlõdés hatására düledezik az intézményi szerkezet is, amelyik a szellemi tulajdon évszázados definíciójára épül. Mára a kultúra terjesztésében megkerülhetetlen eszközzé vált az Internet. Nemcsak a mûvelõdés, hanem az alkotás terepe is, ha megfelelõ eszközök állnak a közösségek rendelkezésére. A körforgás ugyanaz, mint régen: gondolatok, vélemények, verssorok és dallamok keringenek, amibõl újabb gondolatok, vélemények, verssorok és dallamok születnek, csak jóval gyorsabban. Fel kell szabadítani azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az egyének és közösségek hozzáférhetnek jogos örökségükhöz, és kreatívan használhatják azt. A kultúra technikai hordozói változnak, de az alkotás örök. A magyar T.E.A. Kulturális miniszterként három alapelv, a Tisztesség, az Esély és az Alternatívák jegyében láttam munkához. Kultúránkban a teljesítmények versenye csak akkor gazdagíthatja új ismeretekkel, örömteli élményekkel és felszabadult szórakozással mindannyiunk életét és önismeretét, ha a magyar kultúra mûködésére a tisztesség, az esélyteremtés és az alternatívák elismerése nyomja rá a bélyegét. A Tisztesség átláthatóságot és igazságos eljárásokat követel a kulturális intézményekben és a pályázatok világában, amelyekkel demokrataként hozzájárulhatunk a korrupciómentes köztársaságot megteremtéséhez. Az átláthatóság, az ellenõrizhetõség krédója arra sarkall, hogy segítsek átalakítani azokat a támogatási rendszereket, amelyek igazságtalanságot szülnek, vagy amelyek az amúgy is esélyest jutalmazzák. Fontos a támogatások felhasználásának ellenõrzése, valamint a célok és az intézményes struktúrák összeegyeztetése - elvégre az adófizetõk pénzérõl van szó. Körül kell néznünk kívül-belül: ezt szolgálja a Nemzeti Kulturális Alap tervezett reformja, a közalapítványok és közhasznú társaságok tevékenységének áttekintése. Az alkotóknak szánt közpénzt az alkotókhoz kell eljuttatnunk - nem nyelhetik azt el különbözõ bizottságok, hivatalok, apparátusok. Az Esélyteremtés azt a kötelességet jelenti, hogy tegyük mindenkinek elérhetõvé a kultúrát, mint olyan szolgáltatást és intézményrendszert, amely csökkenteni képes gazdagok és szegények, városiak és falusiak, a határainkon belül és kívül élõ magyarok, magyar és más nemzetiségû magyar állampolgárok életesélyeinek különbségét. Az esély talán a legfontosabb tételem. Mindenkit megillet, legyen szó az alkotás lehetõségérõl vagy a kultúra fogyasztásáról. Esélyt kell kapnia a kisebbségnek a többség mellett, a falunak a város mellett, az amatõrnek a profival együtt, a kicsinek a nagy oldalán. Az esély tétele alapján indítottuk útjára új programjainkat. E programok ma azért lehetnek sikeresek, mert az érintettek bevonásával, a velük való eszmecsere eredményeként jöttek létre. Az esély jegyében - a könnyûzenészekkel együtt létrehozott program logikájára fûzve - felkérem a többi mûvészeti ág képviselõit egy, a saját területükön kidolgozandó program munkálataiban való részvételre. Az Alternatívák felismerése és elismerése nyitottságot igényel: érdeklõdést, figyelmet és a megértés igyekezetét a múltból örökölt és a jelenben formálódó kultúrákkal szemben. Az alternatívák tehát egyszerre jelentik a kultúra sokféleségének elfogadását, elismerését és serkentését, valamit az eddig kevesebb figyelmet kapott kultúrák segítését, támogatását. Jelentik például a közkultúra, az utcaszínház és -zene, az amatõr alkotók fellépésének könnyítését, a kortárs, új mûvészeti kezdeményezések támogatását. A kultúra fogalmát szélesen értelmezem. Az alternatíva magában foglalja a testi és egészségi kultúrát, a környezetkultúrát és magában foglalja a viselkedés kultúráját is. Célom, hogy fellépjünk a közlekedési kultúra, a sorban-állás kultúrája, vagyis az emberek egymás közti kommunikációjának javítása érdekében. A helyes módszer itt nem lehet a parancs, hanem a figyelem és a párbeszéd. Fellépésünk hasonlít ahhoz a parképítõhöz, aki, mielõtt az ösvényt megtervezi, megnézi, merre szelik át az emberek a parkot. Ha a sétálók már kitaposták az utat, csak akkor jöhet az ösvény kikövezése. E három alapelv metszéspontja a magyar T.E.A. - a tisztesség, az esélyteremtés és az alternatívák elvét érvényesítõ új kulturális politika. Arra törekszem, hogy a fenti elvek egymást erõsítve határozzák meg a kulturális politika céljait és gyakorlatát. Párbeszédre hívok mindenkit a most vázolt értékekrõl, a huszonegyedik századi kulturális politika mibenlétérõl - most, az új kulturális idõszámítás idején. Bozóki András kulturális miniszter 2005/9. 5

6 Ott voltunk Jubilál a Magyar Festõk Társasága Idén ünnepli tízéves mûködését az 1995 nyarán megalakított Magyar Festõk Társasága. A 33 alapító festõmûvész által létrehozott egyesület azóta nagy utat járt be. Évente 4-6 kiállítást rendez az ország különbözõ pontjain, s minden évben jelentkezik legalább egy olyan országos, nyílt tárlattal, melyre bárki pályázhat, nem csak társasági tag. Így a legkiválóbbak szereplése mellett mód adódik új tehetségek felbukkanására is. A 290 tagnak általában más-más harmada vesz részt a tárlatokon. A meghívásos csoportkiállítások a legkülönfélébb szempontok alapján szervezõdnek: volt már fiataloknak, a korábban díjazottaknak és a különbözõ tájegységek alkotóinak csoportkiállítása. Lehetõség van arra is, hogy festõ vagy mûvészettörténész tagja által koncipiált és kezdeményezett tárlat megvalósítását segítse a társaság. Az országos kiállításoknál az a törekvés, hogy a kiírt téma, alapgondolat kellõen kedvcsináló, ösztönzõ legyen a mûvészek számára, ugyanakkor eléggé tág lehetõséget nyújtson a képzeletnek, az alkotó fantáziának. A Magyar Galéria, mely október 5-én nyitotta meg kapuit Mosonmagyaróvár belvárosában, azt a célt tûzte ki maga elé, hogy kortárs képzõmûvészeti alkotások értékesítésével, kiállítások, kulturális rendezvények szervezésével gazdagítsa a város kulturális életét. Számos mûvész számára kínál kiállítási lehetõséget, többek között Bábel Anita, Borbély Károly, Cene Gaál István, Fekete Géza, Kass Eszter, Kustán Melinda, Lipovics János, Szalkai Károly, 1966 óta rendezi meg a társaság a Szekszárdi Festészeti Triennálékat; tematikájuk minden alkalommal valamilyen aktuális dátumhoz, jubileumhoz kapcsolódik. '96-ban az '56-os forradalomra, '99-ben Paul Klee-re, 2002-ben Gulácsy Lajosra emlékeztek a kiállítók ben Farkas István jegyében kerül sor a negyedik triennáléra. Nevezetes kiállítás volt például a Síkplasztikák, képzõ- és iparmûvészek asszamblázsainak bemutatója, amely Újpest után Gyõrt és Szekszárdot is megjárta. Szombathelyen a Nemzetközi Kovács Kiállítást (1999); az Ernst Múzeumban a Melankóliát (1999); Szegeden a Máskor, máshol c. (2000), és Kecskeméten a Fény és árnyék (2001) c. országos kiállítást rendezte meg az egyesület. A Vigadó Galéria többek között a Fehér képeknek, a KörKépeknek, s a Hajó tárlatának adott helyet. Ugyanitt volt 1998-ban a társaság elsõ Kollázs kiállítása is kortárs alkotók mûveibõl. Ezt ben követte a gyõri Városi Múzeum Képtárában a Magyar Festõk Társasága eddigi legjelentõsebb szakmai sikerét kivívott Magyar kollázs c. tárlat, amely több éves elõkészület és kutatómunka után, mûvészettörténész munkatársak segítségével született, és amely a magyar kollázs történetét és jelenét dolgozta fel kiállított mûvek és a kutatás eredményeit tartalmazó tanulmánykötet formájában. Egyébként minden kiállításához színes, kétnyelvû katalógust ad ki a társaság. Varga Patricia Minerva, és még sokan mások, a megyében és távolabb élõ mûvészek közül. Legutóbb Kurcsis László Gyõrben élõ grafikus tárlatát tekinthette meg a közönség, augusztus közepéig. Kurcsis az egyedi grafika mellett, alkalmazott grafikai munkákkal is foglalkozik, számos szép kivitelû könyv, plakát örökíti meg keze nyomát tõl a Gyõri Nemzeti Színház grafikusa, a Mûhely Gyõr-Moson-Sopron megyei kulturális folyóirat mûvészeti szerkesztõje. Mûvészetének elismerését számos díj reprezentálja. E mellett a Gyõri Grafikai Mûhely és Kassák Kollégium alapító tagja. Munkái széles közönséghez jutottak el, szerepeltek a megyében, az országban valamint külföldön, például New York-ban is (1993). A most bemutatott munkái finom ceruzarajzok, melyek részletei a vonalak tizedmilliméterét sem haladják meg, igaz nagy többségében a képek kis méretûek, de találhatók, részletgazdag, nagyméretû alkotások is. Fõ témái a filozófikus, metafizikus életvezetés momentumait ragadják meg, elgondolkodásra sarkallnak, tájai szinte a A Magyar Festõk Társasága alapító elnöke 2002-ig Karátson Gábor festõmûvész-író volt; az elnök 2002 nyara óta Kováts Albert festõmûvész, mûvészeti író; az elnökség tagjai Bikácsi Daniela, Mayer Berta és Kovács Péter festõmûvészek. A társaság létrejötte óta tagszervezete a Magyar Képzõmûvészeti és Iparmûvészeti Társaságok Szövetségének, 36 másik mûvészegyesület mellett. Az ötvenedik kiállítását, a Labirintust éppen idén rendezte (Újpest után) Balatonalmádiban a Magyar Festõk Társasága. Az önkormányzat Padlásgalériájában augusztus 8-ig tekinthették meg a tárlatot az érdeklõdõk. Kováts Albert A Magyar Festõk Társasága további kiállításai 2005-ben IV. Szekszárdi Festészeti Triennálé Farkas István emlékezete. Szeptember 10-október 8. Országos nyílt beadású jubileumi kiállítás. A Farkas István alapítvány díja, minisztériumi díjak. Megemlékezés a társaság 10 éves jubileumáról. Kurátor S. Nagy Katalin mûvészettörténész. Autóbuszutat tervezünk a megnyitóra. Között Posztgeometria II. Vízivárosi Galéria, október A három éve megkezdett ciklus keretében a mai magyar geometrikus festészet képviselõinek munkáit kívánja szembesíteni egymással a társaság. A kiállítás a Festészet Napja rendezvény-sorozatához kapcsolódik. Kurátor Cseh Borbála mûvészettörténész. Szentendreiek Újlipótvárosi Klub-Galéria, október 18-november 4. A Festészet Napján megnyíló tárlaton az egyesület 18 Szentendrén élõ és alkotó mûvésztagja vesz részt. A vidéki régiók mûvészetét bemutató sorozat záró kiállítása. Kurátor Somogyi Zsófia mûvészettörténész. Éjszakai kihallgatás (Ami errõl eszedbe jut.) Cifrapalota, Kecskemét, december január 30. Országos nyílt beadású jubileumi kiállítás. A jubileumi év legnagyobb szabásúnak ígérkezõ tárlata. 100 kiállítóra számítunk. Díjak. Kurátor Pogány Gábor mûvészettörténész. Autóbusz utat tervezünk a megnyitóra. Beadás: november 2-3., szerda-csütörtök, 10 és 16 óra között a Lónyay u. 34. II. emeletén, a Ferencvárosi Képzõmûvészek Egyesülete mûtermében. Kurcsis László mûvei a mosonmagyaróvári Magyar Galériában végtelen, az idõtlen valóság megragadására késztetnek. A kezdet és vég szinte egyidejûleg jelenik meg, rajtuk, utak, vándorbotok mint az emberi létezés elenyészõ tüze, a végtelenbe tûnõ út, sziklahasadék, dombhátak mind az idõ esetlegességét, s egyszerre örök, emberilétet mérõ voltát közvetítik. A képek alapját alkotó finom barnás árnyalatú papír is a mély, régies idõre utal, mely lágy hangulatot sugároz környezetére. A taoista bölcs Lao-ce: Tao te king címû verses bölcseleti gyûjteményében olvashatjuk. Az Út magába-véve/ árny és köd./ Köd és árny, / hol képek rejlenek. /Árny és köd, /hol dolgok rejlenek Kurcsis mûvészete közel áll ezen versek hangulatához, visszafogott csendes. Formavilága, filozófiai töltést hordoz, szinte kivétel nélkül mindegyik rajzán megjelenik egy út vagy a négyzet térbeli változata, áttetszõ konstruált szerkezetként, vagy tömörebb kõ, esetleg befedett összekötött csomag alakjában. A négyzet a világ meghatározott metafizikus lényegét közvetíti számunkra, a világ négy táját, a térbeli dimenziók teljességét hivatott tolmácsolni. Hujber Adrienn mûvészettörténész /9.

7 Ott voltunk Országos Képzõmûvészeti Biennálé Balatonalmádiban Idõtlenség a Padlás Galériában A Balatonalmádi Városháza Padlás Galériájában augusztus 12 én Simon Károly a Balaton Szövetség ügyvezetõ elnöke nyitotta meg a VIII. Balaton tárlatot. Az Idõtlenség címmel megrendezett Országos Képzõmûvészeti Biennálé mottójául Veszeli Lajos festõmûvész, a tárlat kurátora és szervezõje Ady Endre gondolatát választotta: Bolond világ ez, Istenemre / És már mindennel így vagyunk: / A fején jár még az idõ is, / Hát hogyne járnánk mink magunk? Az ország különbözõ tájegységeirõl érkezõ mûvészeket és a közel háromszáz lélekszámú tárlatnyitó közönséget Pandur Ferenc polgármester köszöntötte. Többek között arra figyelmeztetett, hogy napjainkban a gazdasági érdekek sokszor szembeállítják egymással az embereket. A mûvészet optimista fatalizmusával, örök igazságkeresésével, néha gyermeki naivitással elfeledteti ezeket a vitákat, ha csak néhány pillanatra is. Ilyen pillanat ez a kiállítás is. A táj, a Balaton szépségét legjobban a mûvészek tudják leírni, versbe foglalni, megénekelni, illetve megfesteni javasolta kiállításra. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tárlatnak immár hazai és nemzetközi rangja van. Külön köszöntötte azokat a képzõmûvészeket, akik elõször vesznek részt a tárlaton. Így K. Iczrám, Büki Attila, Zöld Anikó festõmûvészeket és másokat. A megnyitót követõen átadták a zsûri által javasolt mûvek alkotóinak díjait. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fõdíját Luzsicza Árpád grafikus és festõmûvész Csendélet madárral címû festményéért kapta. Zala, Veszprém, Somogy megyék önkormányzatainak díját Németh László keramikus, Milos József fotómûvész, Varga Patricia Minerva festõmûvész vehette át. Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfûzfõ és Keszthely város díjában részesült: Krajcsovics Éva festõmûvész, Kopócsy Judit festõmûvész, Raffay Béla szobrászmûvész, Szilágyi Imre grafikusmûvész és Kokas Ignác festõmûvész. Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának különdíját Veszeli Lajos festõmûvész nyerte el. Az Országos Képzõmûvészeti Biennálé szeptember 10 ig látogatható hétköznapokon 10 tõl 18 óráig, a városháza Padlás Galériájában ( Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.). B.A. Simon Károly, a Balaton Szövetség ügyvezetõ elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1991 óta kétévenként megrendezett Balaton tárlat a Balatonalmádiban és a tó partján megrendezett fesztiválok, rendezvénysorozatok kiemelkedõ eseményévé vált. 150 képzõmûvész küldte el alkotását a kiállítás szervezõinek felhívására. A zsûri, melynek tagjai Bauer István festõmûvész (Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete), Dr. Benedek Katalin mûvészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria), Paulikovics Iván szobrászmûvész, Sós Katalin mûvészeti író (Magyar Képzõ és Iparmûvészeti Lektorátus) voltak 80 festõ, illetve szobrászmûvész alkotását Fotók: Áfrány Gábor Törley Mária szobrászmûvész és Fred Faber fotómûvész kiállítása Párhuzamok címmel közös kiállításon mutatta be munkáit a magyar szobrász és a luxemburgi fotográfus a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kiállítótermében. A kiállításról Törley Mária így ír: Fred Faber fotóival nyarán ismerkedtem meg, luxemburgi kiállításom idején. Két este kb diát vetített le nekem. Úgy éreztem, rokonlelkek vagyunk. India világa és mûvészete már fõiskolás koromban nagy hatással volt rám. Ebben a színes és ellentétekkel teli világban együtt jár a szenvedés és a harsogó életöröm. Az élet csodálatos minden szépségével, örömével és szenvedésével együtt. Ezt sugallja az indiai mûvészet és ez sugárzik Fred képeibõl, azoknak az embereknek az arcából, akiket megörökít. Némelyik két lábon járó szobor. Az Indiában készült fotográfiákkal együtt látható egy keresztmetszet Törley Mária sokirányú szobrászi munkásságából. Megnyitójában Tóth Antal mûvészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria) - többek között - így fogalmazott: Ez a kiállítás, bár kamarajellegû (tehát nem gyûjteményes), híven érzékelteti Törley Mária mûvészetének egészét. Taglalva: Azt, hogy õ egyaránt foglalkozik naggyal és kicsivel (monumentálissal és kisplasztikával), szenttel és profánnal (szakrálissal és köznapi tárggyal). Azt, hogy jó, arányos az életmû szerkezete, amire én éppen a mûformák számának viszonyításából szoktam következtetni. Azt, hogy van érzéke a nagy méretek iránt, és ahogy õ nyilatkozik, ezek inkább kedvére valók és jobban kezére állók, mint a kisplasztika. 2005/9. 7

8 Felirat Az ember beleül egy átlátszó plexiszékbe és lebegni kezd Igényes és gyakorlatias flamand formák Az ember, aki bele akar ülni egy átlátszó plexiszékbe és lebegne, ezt (a beleülésig) minden különösebb nehézség nélkül megtehetné, ha betéved egy bútoráruházba, vagy egy Andrássy út és környékén található hangzatos nevû dizájner shopba ha ott elõfordulna az ilyesmi. De ily holmit nem találni a kereskedelemben. Az Iparmûvészeti Múzeumban viszont igen. Az augusztus 12-én nyílt flamand formatervezési kiállításon más tárgyak között ilyen átlátszó plexiszék is van, Maarten Van Severin alkotása, címe Lage stoel 94. Szóval az ember meglátja, megörül és beleül egy átlátszó plexiszékbe majd elkezd lebegni - persze csak ha szerencséje van és nem veszik észre a teremõrök. Ezen régió szellemisége irtózik mindentõl, ami nem józan, azaz nem gyakorlatias és ezen belül igényes. Különös módon a tárgyformálást, mint filozófiáját elutasítja, amivel azt jelenti ki, hogy a design - mint tervezõi és megvalósítási folyamat (voltaképpen saját nyelvével azonos, saját evolúciója van, s ehhez nem szükségeltetik semminemû verbális receptura, csak permanens igényesség tervezõi gondolkodásban és a létrehozás technológiájában. Ez maga a stílus, az érzés) eszmei kommentár nélkül. Ennél szebb filozófiát tagadó filozófia aligha akad - Mondta Simon Károly fõigazgató megnyitóbeszédében. Vajon egy átlátszó plexiszéknek van-e, lehet-e filozófiai aspektusa. Én személy szerint szeretek átlátszó anyagokat használni. Üvegbõl készült szobraimon az átláthatóság és a viszszatükrözõdés keltette illúzióval dolgozom. Számomra egy plexi szék izgalmas játék az emberi érzékeléssel. A látással, a tapasztalással való visszaélés, itt a súlytalanság érzését kelti. Tán felesleges azon vitatkozni, hogy a tárgyaknak van-e filozófiájuk, vagy filozófiát tagadó filozófiájuk, hiszen a mûvészet nem egyenlõ a filozófiai gondolatok tárgyiasításával, vagy azok tagadásával. Különösen igaz ez az iparmûvészetben, hiszen hiába van egy tárgynak mély gondolatisága, ha használhatatlan vagy legyárthatatlan. Mégis a szék (bocsánat, hogy a tárgyak világából éppen a széket emelem ki, kiemelhettem volna szinte bármelyiket, de mégis a szék tûnik számomra a legérdekesebbnek) a mûvészetben gyakran használt motívum, gondoljunk csak Van Gogh székére, vagy Brancusi kompozíciójára. Székügyben a legdurvább élményem talán az volt, amikor minap az IKEA-ban jártam, és láttam, hogy a vásárlóközönség mûalkotás-látvány igényének kielégítésére szolgáló mütyürök sorában ott volt a Van Gogh-féle szék bronzból öntött, térbeli kicsinyített változata. De maradjunk csak szorosabban a flamand formáknál. A legjobb dizájnerek kezdetben az építészek voltak - mondta a hivatalos sajtótájékoztató után rögtönzött tárlatvezetésen Lieven Daenens, a genti Design Múzeum igazgatója, majd megkérdezte a közönséget, hogy ez hazánkban is hasonlóképp volt-e. A közönség egybehangzóan bólogatott. A Lechner Ödön által tervezett falak közt nehéz lenne ezt megcáfolni. A kérdés Victor Horta kovácsoltvas korlátja kapcsán merült fel, melyet a Het Volkshuis-ból azaz a Belga Szocialista Párt ig épült székházából mentettek ki, mielõtt az épületet lerombolták. A 70-es években építettek helyére új székházat, mely sajnos meglehetõsen csúnyára sikeredett. A múlttal való viszonyukban felmerülõ párhuzamosság ellenére Daenens úr külön kiemelte, hogy Belgiumban a szocialisták mások voltak, nem kommunisták. A szándékos párhuzamvonás feltételezése nélkül megjegyzem, hogy a kiállítást bevezetõ vörös zászlós plakát képileg, stílusában megdöbbentõ hasonlóságot mutat a múltunkból jól ismert politikai plakátok világával. A bemutatott enteriõr mégis meglepõ, nálunk nem igazán szokták összekapcsolni a nemzetközi baloldal és a szecesszió kialakulását. Ezt a bevezetõ részt 1895-tõl 1910-ig Belle Epoque, Art Nouveau és a vörös zászló címmel nevezték el. A politikai funkciótól függetlenül kár volt a székházért. Sajnos ezen kívül még sok értékes bútor esett áldozatul a divatok változásának. A korlát mögött álló ajtóból is csak elvétve maradt fönn néhány darab. A kiállítás rendezõje a huszadik századot nyolc korszakaszra bontotta. 1.) 1895-tõl 1910-ig - Belle Epoque, Art Nouveau és a vörös zászló. A 19. század vége virágzó idõszakot jelentett Belgium mûvészeti és irodalmi életében, amikor az új mûvészeti mozgalom, az Art Nouveau lendülete különösen gyümölcsözõ és egyéni módon jutott kifejezésre. Az avantgarde kifejezésének magja az XX csoport (Les Vingt). Ehhez a nemzetközi reformmozgalomhoz olyan neves desing mûvészek kapcsolódtak, mint Henry van de Velde, Paul Hankar, Victor Horta, Gustave Serrurier-Bovy és Philippe Wolfers. Arra törekedtek, hogy korábban ismeretlen módon békítsék ki a mûvészetet és az életet. 2.) 1911-tõl 1925-ig - Art Deco - hûvös elegancia A századforduló formagazdagságát egyre inkább kiszorították a visszafogottabb irányzatok. Már a fordulópontot jelentõ elsõ világháború elõtt az elegáns 'proto' art deco kezdetei tûntek fel. Az építész és belsõépítész Albert Van huffel és a Kortrijkse Kunstwerkstede, Gebr. De Coene különösen jelentõsek e tekintetben. Van huffel mindig is a mûvész szélsõségesen esztétikai szerepének volt a szószólója. Misszionáriusi hévvel lépett fel az ízlés kijózanítása és az ipari termékektõl való függés ellen, privilegizált, elit helyzetet követelve. A munkája, ami a Wiener Werkstätte és a Darmstädter Kunstgewerbler befolyásából vesz át elemeket, elõször az 1913-as Genti Nemzetközi Kiállításon került a figyelem középpontjába. 3.) 1926-tól 1930-ig - Konstruktív Funkcionalizmus Flandriában a modern design egyik úttörõje kétségkívül Huib Hoste. A holland 'De Stijl' mozgalommal való kapcsolatának köszönhetõ az a modernizmushoz vezetõ áttörés, amit az építészeti munkáiban ért el. Hoste számára az épületek és a bútorok alakítása rokon folyamat. A kettõ között érzékelt közeli kapcsolatosság szintén befolyásolta az általa tervezett enteriõröket. A bútorait állandó installációként képzelte elhelyezni. Ami a mûvészi eszközöket illeti, az egyik korszakalkotó felfedezés gyökerei szintén Flandriába vezetnek. Leo Baekeland feltalálta az elsõ valóban /9.

9 Felirat használható szintetikus anyagot, amit bakelitnek nevezett el. Elektromos gépek szigetelõanyagaként 1920-ban indult világhódító útjára a bakelit, de hamarosan minden lehetséges formában használni kezdték, beleértve a mûvészet területét is. 4.) 1931-tõl 1939-ig - A modernizmus és a gonosz mágia A flamand modernizmus egyik kiemelkedõ tervezõje Gaston Eysselinck. Jelentõs mértékben hozzájárult a csõbútorok formatervezéséhez ben épült házának formáiban Le Corbusier új ötleteivel játszott. A belsõtér és a bútorzat egyaránt csõszerkezetekbõl készült. 5.) 1945-tõl 1960-ig - Háború utáni fejlesztések A második világháború Flandriában is lefékezte a belsõtervezés és az iparmûvészet fejlõdését. Közvetlenül a háború után nagyon kevés megbízást kaptak a tervezõk, mivel az iparnak a bútorok és bútorszövetek gyártásánál fontosabb tennivalói akadtak. Ám a korai ötvenes években fiatal építészek és designerek, mint Willy Van der Meeren, Alfred Hendrickx, Jos De Mey, Emiel Veranneman és Pieter de Bruyne síkra szálltak a modern otthon kényelméért és az új típusú bútorokért: a tömegtermelésû, 'szociális' bútorokért. A háború elõtti funkcionalizmus befolyása tisztán látható: a tárgyak formája, funkciójuk, anyaguk és gyártási technikájuk logikus következménye. 6.) 1961-tõl 1973-ig - Mûanyag, a hatvanas évek új anyaga Az arany hatvanas években, az erõteljes gazdasági növekedés évtizedében számtalan új gyártási módszer és anyag bukkant fel, mindenekelõtt a szintetikus anyagok. Érdekes mechanikai és formai tulajdonságainak köszönhetõen a mûanyag lett az újítás és kísérletezés kedvenc anyaga. Flandriában a mûanyaggyártás úttörõje a Meurop vállalat volt. Termékeivel szinte azonnal óriási sikert aratott és hamarosan minden nagyobb városban nyílt Meurop üzlet. Az évtized végén a Light volt az elsõ cégek egyike Flandriában, amelyik modern, a kornak megfelelõ világítótesteket készített. Paul Gillis stílusát határozottan a design felé fordította. 7.) 1974-tõl 1990-ig - A textiltervezõk nagy lehetõsége A hetvenes évek formatervezési úttörõi fõleg a textíliákon dolgoztak. Mégsem igazán kaptak elismerést ezért. Ebben az idõben a textiltervezõk, mint Janine Kleykens és Marc Van Hoe,0 a szakma megbecsülésének problémájával küzdöttek. A gyárak, akiknek dolgoztak, ritkán követtek határozott márkapolitikát. Ezek a cégek kevéssé vagy egyáltalán nem becsülték meg a designereket, elfelejtették megemlíteni nevüket, kicserélték rajzaikat, manipulálták mintáikat. Ez a nyolcvanas évekig tartott, amikor a bútorszöveteket összekapcsolták az életstílussal, és végre elismerték hozzájárulásukat a belsõtervezéshez, így a textiltervezés új lendületet kapott. 8.) 1991-tõl 2000-ig - Flandria a nemzetközi design térképén A nyolcvanas és kilencvenes évek nemzetközi formatervezési robbanása Flandriában is éreztette hatását. Kétségkívül Maarten Van Severen ( ) a kulcsfigura, aki sikeres nemzetközi karriert futott be. Elsõ bútorterveit a nyolcvanas évek közepén mutatta be. Van Severen nem hajlandó kompromisszumokat kötni, visszautasítja, hogy a gép vagy a technológia diktáljon neki, és folyamatosan kutatja az új lehetõségeket. A belga lazúrkõnek, a tömör tölgynek, és a poliuretán habnak már nincsenek elõtte titkai. Munkái erõteljesek, megfontoltak és minimálesztétikájúak. Maarten Van Severennek az erõs, tiszta, és minimális formák világában tett lelkes kutatásai Flandriát a nemzetközi design térképére emelték. A kiállítás december 11-ig tart nyitva. Zielinski Tibor Középpontban a szolgáltató, nevelõ, életminõséget javító szerep Design Hét a fõvárosban A hazai és nemzetközi formatervezõk munkáit népszerûsítõ Design Hét hagyományteremtõ szándékkal indult 2004-ben. Míg tavaly a szervezõk, a Design Terminál Kht. és a Magyar Formatervezési Tanács 8 ország részvételével, 23 helyszínen 28 eseményt rendeztek - a látogatók száma pedig elérte a húszezret -, idén már 70 helyszínen, öt ország mûvészeinek közremûködésével, 40 rendezvényen várják az érdeklõdõket. Az idei Design Hét programjainak középpontjában a design szolgáltató, nevelõ, életminõséget javító szerepe áll. Az október 14-tõl 23-ig tartó rendezvénysorozaton a design az utcára és a köztérre is kivonul a kiállítótermek falai közül. Így láthatók például neves külföldi és hazai tervezõk munkái formabontó módon és helyszínen: konténerekben, Óbuda egyik iparterületén. Rendhagyó környezetben rendezik meg a Design Hét kiemelkedõ eseményének számító kirakat-kiállításokat is, melyek bevásárlóközpontok, üzletházak (Árkád, Corvin, Duna Plaza, Flórián, Mammut II.) utcai kirakataiban lesznek láthatók. A design eladhatóságát bizonyító kiállítások hét tervezõképzõ-intézmény hallgatóinak versenymunkái is egyben, alkotásaikra a weboldalon lehet majd szavazni, és az alkotásokat végül média-zsûri bírálja el. A Design Hét egyik hangsúlyos programja lesz a Magyar Formatervezési Díj 2005 pályázatára a Termék, Vizuális Kommunikáció, Terv és Diákmunka kategóriákban benyújtott 236 pályamunka közül a 13 díjazott, valamint a kiállításra érdemesnek talált alkotások bemutatása. A nyilvános pályázatra érkezett munkák száma ebben az évben is emelkedett, és mind a benyújtott pályamunkák, mind az odaítélt díjak vonatkozásában a Termék és Diákmunka kategória áll az élen. Az idei Design Hét eseményeinek szerves részét alkotják a Magyar Iparmûvészeti Egyetem fennállásának 125. évfordulójához kapcsolódó rendezvények is. A jubileum ünneplése egymást érõ tárlatmegnyitókkal és zenés utcafesztivállal indul, egy interaktív mûalkotás létrehozásával majd a magyar tervezõ- és iparmûvészképzés gazdag múltját és jelenét reprezentáló kiállítással folytatódik, és egy divatbemutatóval valamint az egyetemen az elmúlt 26 évben végzett alkotók által felajánlott tárgyak bemutatásával és árverésével végzõdik. A Design Hét során az egyetem két nyílt napot is tart, melyeken a tanárok és a hallgatók szakmai elõadásokkal, kiállításokkal, mûhelylátogatásokkal várják a látogatókat. A rendezvénysorozatot nemzetközi kiállítások is gazdagítják: bemutatkoznak a fogyasztói társadalmat humorral és iróniával bíráló fiatal lengyel alkotók, egyegy tárlaton Jitka Skuhravá cseh üvegtervezõ, az avantgarde bútorairól ismert lengyel Katarzyna Laskowska, a francia design hírhedett fenegyereke, Ora-Ito, és egy finn-lengyel fénytervezõ-páros munkái láthatók, valamint megismerkedhetünk a finn és a francia design múltjának és jelenének érdekes állomásaival. Az eseménysorozatra érkezik Budapestre a Design for the Dark címû cseh vándorkiállítás, amelynek alkotói a nem látók és a látók igényeit egyaránt kielégítõ tárgyakat terveztek. A Cseh Centrumban a tapintással érzékelhetõ, a Vakok Állami Intézetében pedig a vizuálisan is élvezhetõ kiállítás megnyitójára a Vakok Világnapján kerül sor. A Design Hét programjai között szakmai konferencia, kerekasztal-beszélgetés, folyóirat- és könyvbemutató is szerepel. A Design Héten négy, kortárs hazai tervezõk munkáit bemutató seregszemlére valamint a teljesítményeket értékelõ díjak kiosztására is sor kerül. Így az év legnagyobb szakmai eseményének számító Magyar Formatervezési Díj 2005 kiállításra, a tervezõhallgatók kirakat-tárlatára, az Aranyrajzszög grafikai díj kiállításra és a Divatolimpiára. A rendezvénysorozaton több fórumon mutatkozik be a külföldön is méltán népszerû magyar divattervezés. A Magyar Iparmûvészeti Egyetem jubileumi eseményeinek keretében az egyetem korábbi és jelenlegi hallgatóinak legszebb kollekcióiból tartanak divatbemutatót, a Kaleidoscope Divatmûhely divatfesztivált rendez, a Magyar Divat Szövetség pedig Divatolimpia 2005 címen divatshowt és versenyt hirdet. Végül, de nem utolsósorban: folytatódnak a tavalyi sikeres buszos Design Túrák. A tematikus túrák keretében idén az érdeklõdõk már a hét minden napján buszozhatnak: designboltokat, lámpa és lakástextil-bemutatótermeket, bútorgalériákat, divatmûhelyeket, a tárlatok és a kirakat-kiállítások helyszíneit, valamint az eklektikus fõvárosi kávéházi kultúra különbözõ stílusú és kínálatú, formatervezett helyeit látogathatják meg. Az eseménysorozat ebben az évben is egy nagyszabású partival zárul a Gödör Klubban, ahova a szervezõk mindenkit szeretettel várnak divatbemutatóval, koncertekkel, vetítéssel, és egyéb meglepetésekkel. A részletes program megtalálható a weboldalon. 2005/9. 9

10 Felirat Festõies törekvések a fotográfiában Kocsis Iván monográfiája Festõies törekvések a fotográfiában címmel nyílott meg 2004 augusztus 13-án, Vácon a Mûvelõdési Központ Madách Galériájában a Kocsis Iván fotómûvész által szerkesztett/rendezett fotográfia-történeti kiállítás. A kiállítás megnyitójára készült el azonos címmel Kocsis Iván fotográfia-történeti monográfiája, melyhez már ott hozzájuthatott az érdeklõdõ közönség. A szakíró-fotómûvész évek óta fáradozik azon, hogy a laikus közönséget megismertesse ezzel a 166 éve létezõ, sajátos képi megjelenítési rendszer kultúrájával, történetével. Szaklapokban megjelent számtalan cikke, elõadásai és immár második megjelent kötete foglalkozik ezzel a kevesek által ismert területtel. Feledy Balázs mûvészeti szakíró, aki a Váci Képzõmûvészeti Alapítvány alelnöke, az alábbiakban ajánlja Kocsis Iván kötetét az érdeklõdõ olvasók figyelmébe. Bár tudunk rá példát hozni, mégis ritka az olyan fotómûvész, fotográfus, aki alkotói élete mellett, egész élete során, gyakorlati teendõin túl, folyamatosan érdeklõdik elméleti, történeti kérdések iránt is. Ezek közé tartozik Kocsis Iván fotómûvész, a Dunakanyar Fotóklub elnöke, aki alkotói és közéleti tevékenysége mellett folyamatosan végez kutatói munkát is. A Váci Fotómûvészeti Könyvek ízléses sorozatában is - Fejér Zoltán kötetén kívül - neki jelent meg korábban egy figyelemre méltó munkája, Lumiere testvérek és az autochrom címmel. S most harmadikként szintén egy olyan publikációt sikerült neki kiadni - ezúton is köszönet a támogatóknak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak és a Hungart Egyesületnek - mely egy rendkívül izgalmas fotótörténeti jelenségsorozatot, idõszakot közelít meg, a melynek címe: Festõies törekvések a fotográfiában. Jó Kocsis Iván címválasztása, hiszen ritkán alkalmazzuk nyelvünkben, szakszótárunkban a festõies kifejezést, általában megállunk a festõi változatnál. E fotográfiák esetében azonban, melyek nagyjából a XIX. század utolsó és a XX. század elsõ éveire visznek minket, indokolt ez a kis további bonyolítás, cirkalmazás, hiszen - bravúros technikai beavatkozások folytán -olyan fotográfiákról van szó, melyek szinte a szentimentalizmus, a nosztalgikus romantika mûvészeti eszményei felé mutatnak. A szerzõ rövid elõszavában utal a természetszerû összefüggésre: a fényképezés megszületése erõteljesen hatott a festészet átalakulására, de késõbb épp azt is körbejárva, hogy festészet miként hatott az ekkoriban megszületõ, forrongó fotóesztétikai nézetekre és mûvészi gyakorlatra. Ezután elsõként a composite fotó jelenségkörét elemzi, angol példák alapján, fotók közzétételével. E technikai felfogás azt jelenti, hogy a végsõ kép alkotója több (akár harminc!) felvételbõl állítja össze - kombinálja, komponálja, montírozza - a végsõ mûvet., mely jellemzõen allegorikus tartalmával, mondandójával így lehetõvé tette, hogy a mûvészi képzelet szabadon szárnyalhasson az alkotó szolgálatába állítva a kémikus és optikus kezét. Ezt követõen Kocsis ismerteti a pictorialism néven ismert felfogást, melynek párizsi és osztráknémet mesterei voltak. Ez nézet szintén azt hangsúlyozta, hogy a fotónak nem mechanikusan kell létrejönnie, hanem alkalmazni kell olyan eszközöket, melyek lehetõvé teszik az egyéni képalakítást. E másolási módszerek voltak a különféle nemeseljárások, melyek célja a festõiesség hatásának elérése volt. Tizenhat esztétikus mû publikálását követõen végül a szerzõ beavatja olvasóját a fotó-szecesszió csoport tevékenységébe, melynek céljai hasonlóak voltak a pictorialism törekvéseihez, a festõies hatásokat azonban nem utólagos manipulációkkal, hanem erre a célra szerkesztett lágyrajzú objektívekkel érték el. Ezt a jellemzõen az Egyesült Államokban élõ felfogást a szerzõ négy felvétel bemutatásával illusztrálja. A kötet értéke, hogy miközben eligazít szemléleti és technikai kérdésekben, azonközben feleleveníti a fotótörténet azon jeles személyiségeit, akiknek nevét, munkásságát illõ (volna) ismernünk (Rejlander, Robinson, Demachy, Stieglitz, Steichen stb.) Kocsis Iván kreatívan használja fel a rendelkezésére álló szakirodalmat - ezek között Hevesy Iván, Szilágyi Gábor írásait, lapokat - s olyan ismereteket terjesztõ munkát készített, mely fontos fotográfia-történeti kérdésekben igazítja el az olvasót. Feledy Balázs Pinczehelyi Sándor képei a Vintage Galériában Pinczehelyi Sándor akárcsak a Pécsi Mûhely többi tagja elõször a geometrikus mûvészethez vonzódott. Korábbi konstruktivista munkái a színes forma és a tér nyelvét vizsgálták, újabb fotóinak és fotósorozatainak tárgya az idõ. A mûvész õszi kiállítását a Vintage Galériában Parti Nagy Lajos nyitja meg szeptember 6 án 18 órakor. A tárlat az utolsó három évet foglalja össze, már a processy és a koncept mûvészet jellegzetes problémáit dolgozza fel. Korábbi konstruktivista munkái a színes forma és a tér nyelvét vizsgálták, újabb fotóinak és fotósorozatainak tárgya az idõ. Két eljárás séma kínálkozik most a mûvész számára: a környezetében megfigyelt folyamatok dokumentálása, valamint folyamatok mesterséges létrehozása. A tárgyi jellegû mûalkotás fogalma mindkét esetben alkotási folyamattá tágul. Az idõ múlásának érzékeltetése természetesen nem a folyamat kontinuitásának megõrzésével történik (erre csak a film képes), hanem szakaszokra bontásával, esetleg csupán kezdõ, és végpontjának szembeállításával. Az idõbeli kontinuitás/diszkontinuitás viszony képi metaforái adják meg az idõ tipikus megjelenési formáit: mennyiségi és minõségi formai változás, események periodikus váltakozása, növekedés és elfogyás, hely és helyzetváltoztató mozgás, régi és új szembeállítása, egy egység részeinek felsorolása, stb. Az elvont viszonyok konkrét megjelenése nem ritkán paradox képi metaforákat eredményez, más szóval a filozófiai probléma ábrázolására szolgáló banális téma a mûvészeti értelmezés ironikus szándékáról tanúskodik. Tévedés lenne azt állítani, hogy Pinczehelyi folyamat mûveivel hátat fordított konstruktivista múltjának: a folyamatosan változó környezet, vagy egy esemény fázisait bemutató képsor közeli rokona egy formai permutációs vagy variációs sorozatnak. Pinczehelyi régi és új mûvészi világát szerencsésen kapcsolják össze az utcakõ munkák. (Az utcakõ témája minduntalan megjelenik a legújabb magyar mûvészetben!) Az elsõ képsor mértani rendben lerakott útburkolat struktúrát mutat többféle nézetbõl (nosztalgia a rendezett formavilág iránt, és ugyanakkor a körüljárás folyamatának érzékeltetése). Egy másik (megfordítható) képsor kockakövek rendezetlen halmazából kibontakozó ötágú csillagot ábrázol, mely ismét átvezet a csillagrajzolás folyamatának dokumentációjához, és egyszersmind Pinczehelyi talán legérdekesebb, jelentésben leggazdagabb témájához. Az ötágú csillag, a sarlóval és kalapáccsal együtt, megjelenik nála folyamat, sõt testalakítási problémaként, de úgy is, de úgy is mint szabályos mértani forma és miközben a távoli múlt felé mutat (Villard de Honnecourt pentagrammájáig és tovább), aktuális politikai szimbólum szerepét is megõrzi. (Beke László) A kiállítás helyszíne: Vintage Galéria, Budapest, Magyar utca 26., A kiállítás megtekinthetõ: szeptember 06 tól októ ber 14 ig /9.

11 Jelenlét Beszélgetés Weinberger Róberttel Folyam festészettel a világról Weinberger Róbert építész és festõmûvész 1969-ben mutatkozott be elõször önálló kiállítással Houlgate-ben, majd számos tárlatát láthatták az érdeklõdõk Párizsban, Franciaország különbözõ városaiban, Budapesten, Los Angelesben, New Yorkban ás másutt. Szellemes és merész festészeti alkotásai méltán keltenek figyelmet. A magyar származású képzõmûvész 1957 óta Párizsban él. lehetõségeket kínál. Benne van a boldogság, a szenvedés, a nyomasztó elszegényedés és a meggazdagodás mámorító érzése egyaránt Milyennek látja a kortárs francia festészetet? Pontos választ nem tudok adni. Az az érzésem, hogy néhány évtizede a mûvészet individuális síkon halad. Egyre csökken az iskolák, mûvészeti csoportosulások száma. A képzõmûvészek saját útjukat járják. A legelhivatottabbak azok, akik õszinték és originálisak. Természetesen jelen vannak a különbözõ tendenciák. Szinte mindenféle képzõmûvészeti irányzat megtalálható. Nem másabb a helyzet, mint Magyarországon. Egyesek vonzódnak a korábbi korok festészeti irányzataihoz. Említhetem Csernus Tibort, akinek van bátorsága a XXI. század lépcsõjénél klasszikusan festeni, a rá jellemzõ stílusban. Manapság sem az a döntõ, hogy ki milyen irányzatot követ, hanem az, hogy képes legyen önmagát adni. Gyermekkorának idõszaka a II. világháború. Ifjúsága kezdetének az 1956 os forradalom és szabadságharc. A budapesti Széchenyi István Gimnáziumban tett érettségi után Franciaországba vándorol. Miért választotta lakóhelyéül Párizst? Irodalmi és képzõmûvészeti ismereteim alapján már középiskolás koromban vonzerõt éreztem Párizs iránt. Nagy szerepe volt ebben a francia irodalom klasszikusainak, ugyanis esténként Zola, Maupassant, Flaubert és más francia írók elbeszéléseit, regényeit olvastam. Párizsban építészmérnök lett. Úgy tudom, hogy az egyetem elvégzését követõen elsõsorban az építészet érdekelte. Igen. Érdekelt az építészet s a párizsi élet, mely fantasztikus volt a hatvanas években. Különbözõ építészeti területeken dolgoztam és az építés mûvésziségére figyeltem. Igyekeztem olyan építészekhez csatlakozni, akiknek a munkásságában ez a tendencia erõteljesen jelentkezett. Persze festettem is óta rendszeresen festek. Annak jó, aki fest Kinek jó, hogyha valaki fest? A mûvésznek vagy annak, aki az elkészült alkotásokat nézi, szemléli? Hiszem, hogy annak jó, aki fest. Az elsõ pillanatban tekinthetõ a cselekedet önzésnek is, hisz önmagának fest, belsõ feszültségeinek feloldására. Ugyanakkor nagylelkûségrõl is tanúskodik. Minden mûvész elsõsorban önmagát adja. Igyekszik spontán lenni. Azt fejezi ki, ami a személyiségében leledzik, amit érez, gondol és közölni kíván. Hogyan jön ez létre az alkotás folyamatában? Amikor festeni kezdtem, igyekeztem elfelejteni mindazt, amit tanultam. Ecsetvonásaim ösztönösek voltak. Késõbb igyekeztem olyan kérdéseket feltenni önmagamnak bizonyos témakörökben, amelyekre még nem volt válasz, tehát ismeretlenek voltak számomra. Arra kerestem a feleletet, ami akkor épp fontos volt, vagyis azt, amit közölni kívántam. Kérdéseimre, hogy õszinte választ adjak, keresnem kellett azokat a festészeti megoldásokat, melyek sajátos törekvéseimet felmutatják. Hosszas kísérletekkel jutottam el addig, hogy a valóságtól elvonatkoztatott dolgokat fessek. Úgy éreztem, hogy a természetelvû festészetnél már nem lehet megmaradni a XX. század végén. A mûvésznek tudnia kell kiválasztania azt, ami rá és mûvészetére jellemzõ. Így jutottam el a lírai absztrakcióhoz Szerkesztés nélkül Kozmikus hangok Sokak nem kis meghökkenésére kitalálta a folyam festészetet. Mi a lényege? Szerkesztés nélküli, nagy lendületû, az ösztönök diktálta festészet. Végtelen alkotás, amely színzuhatagával az egész világmindenséget rögzíti. A kozmikus hangok színekké állnak össze, s a színfolyam képnek nincs kezdete és befejezése. Az élet szakadatlan menetét fejezi ki, amelynek nincsenek keretei, határtalan Lélekben sohasem szakadtam el Van kapcsolata a Párizsban élõ magyar mûvészekkel? Rendszeresen találkozom velük, idõnként közösen is kiállítunk. Magyar barátaim mellett szívesen beszélgetek Clavé, Henri Jean Closon, Ali Atmaca és más itt élõ festõkkel. Gyakran meglátogatom nõvéremet, aki néhány kilométerrel távolabb lakik tõlem. Õ is festõmûvész. Hogy él Önben a szülõföld? A hazámtól való távollét egyre erõsebb érzéseket kelt bennem a szülõföld iránti szeretetre. Lélekben sohasem szakadtam el. Igaz, Színfoltok a plakáton hogy többet éltem Párizsban, itt lettem emberré és mûvésszé, ám sokkal fontosabbak azok az évek, melyeket Magyarországon töltöttem. Persze átélek bizonyos fokú kettõsséget is. Néha a honvágy elviselhetetlen. Ilyenkor hazautazom. Az elmúlt évtizedekben az érdeklõdök láthatták alkotásait Gárdonyban, a budapesti Vizivárosi Galériában, a Fiatal Mûvészek Klubjában Részt vett a Mûcsarnok nagyszabású Szülõföldem kiállításán. Mikor láthatjuk újabb festményeit? A szentendrei ARTUNIÓ Galéria meghívására szeptember 16 án nyílik kiállításom, ahol Az élet pillanatai címmel mutatják be legújabb festményeimet. Büki Attila 2005/9. 11

12 Karosszékben Irodalmi emlékhelybõl zarándokhely? I. József Attila utóéletére is érvényesen állapította meg az Ady örökségrõl szólva Németh László: Egy költõ mûve azzal, hogy itthagyta, nem kész. Nemzete szellemében kell elkészülnie. A nagy nemzeteknek nemcsak azért vannak nagyobb íróik, mert a többõl több olvasható ki. Egy nagy nemzetnek több idegsejtje s otiuma van rá, hogy nagyjain eltûnõdjön, árnyalataikat kibontsa, vívmányaikat a nemzeti életbe fölvegye. Jelenkorunk nem kedvez a kultúrának, a költészetnek sem. Hiányzik életünkbõl az ünnepi emelkedettség. Az irodalmi panteonizáció azonban napjainkban is folytatódik. Irodalmunk kultikus szokásrendje genetikusan kötõdik a kultuszhoz, végsõ soron az isten kultuszhoz: a szakralitáshoz. Sokáig közmegegyezésnek számított: A nemzet midõn jeleseinek szobrot emel, magának állít emlékoszlopot s midõn elhunyt jeleseit tiszteli, magát teszi tiszteletre méltóvá. Az irodalmi kultusz tudatosította, hogy a magyar nép géniuszai õrzik és továbbadják a nemzeti szellem õrlángját. Vörösmarty hitte és hirdette: lesz még egyszer ünnep a világon. Szabó Lõrinc célkitûzése: Legyen a költõ hasznos akarat ; legszebb kötetének címe: Harc az ünnepért. Bretter György Vörösmarty utolsó verseirõl szóló értekezésében a magyar irodalmi kultusz legmélyebb motivációit így fogalmazza meg: a nemzet még akkor is, amikor látszólag csak dalnokot óhajt erényeinek és hibáinak megéneklésére, amikor tehetségébõl koszorúzásra alkalmas szobrokat farag a nemzet akkor is érzi, hogy nem erkölcseinek pozitív leírására van szüksége, hanem létdilemmáinak felfedésére, dühös átokra, elkeseredett haragra, önkorbácsoló rációra; az igazán nagy tehetségekbõl a nemzet mártírt csinál, mert befogadni ugyan nem tudja, de érzi, hogy szüksége van reá, és ezért ki is izzadja magából. II. Kétségtelen, hogy József Attila világirodalmi jelentõségû életmûve nemzedékek önismeretét, valóságtudatát gazdagította, beható ismerete a Teremtésrõl is többet enged sejtenünk. A bibliai teremtéstörténet nyitánya, a Kezdetben volt az Ige inspirációja érzõdik József Attilának a magyar kultúra hagyomány által megszentelt szavaiban: Kezdetben volt Pakots, / aztán lõn az IGE, / köztünk õ a kapocs, / azért jöttünk ide. Pakots József az írók érdekvédelmi szervének, az 1932 ben megalakult Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) alapítója és lelke volt, halála után Móricz Zsigmond töltött be hasonló szerepkört József Attila és a magyar írók, költõk, a magyar kulturális irodalmi tradíció révén szellemi lelki örökség részesei vagyunk Lillafüreden nyarán, az IGE kongresszusán Móricz, Kosztolányi, Kassák és mások társaságában részt vett József Attila is. Az írótalálkozóra kétszáz írót vártak. Budapestrõl külön vonatot indítottak, de a meghívottaknak csak a fele érkezett meg Lillafüredre. Pakots József visszautazott Budapestre és váratlanul meghalt. A tanácskozást Kodolányi berekesztette. József Attila azonban néhány társával még Lillafüreden maradt és feltehetõen ekkor írta meg az Ódát. A költeményt ihletõ múzsa személyét sokáig homály fedte. A titkot Rajk Andrásnak sikerült feltárnia és megszólaltatnia a remekmûvet ihletõ dr. Szöllös Henrikné Marton Mártát, aki 1933 ban mûvész és íróbarátai révén kapott meghívást az írótalálkozóra, és Dr. Marton Márta írónõ ként szerepelt a Palotaszálló vendégeinek névsorában. Vele találkozott a lobbanékony vérmérsékletû, szeretetre, szerelemre vágyó költõ. Tudjuk, Leonardónak Giocconda asszony állítólag modellt is ült Dante, Petrarca múzsája világhíres lett, de csak az alkotó géniuszok által. Csokonai múzsája élete végéig három könyvet õrzött: a Bibliát, a Csokonai: Lilla, érzékeny dalok címû könyvet és Dombi Márton Csokonai életrajzát.. Petõfi Szendrey Juliannája, Arany János Ertsey Juliskája, Ady Lédája és Csinszkája, Kosztolányi Ilonája, Juhász Gyula Annája, József Attila életében Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmucza Flóra múzsa szerepe is azt bizonyítja: fontos a múzsa, de mindennél fontosabb az alkotó tehetsége. A szépséges, magas, karcsú, éjfekete hölgy Lillafüreden észre sem vette a költõ iránta felébredõ és fokozódó érdeklõdését. Dr. Szöllös Henrikné Marton Márta, koronatanú ezekre a napokra így emlékezett vissza: József Attilával ezekben a napokban ismerkedtem meg. Tudtam, hogy jeles költõ, de hogy nagy költõ, azt én akkor nem tudtam. Néhány alkalommal beszélgettünk ezekben a napokban, mûveltsége, egyéniségének érdekessége megfogott. Amolyan játékos, jelentéktelen udvarláson felül semmilyen szubjektív kapcsolatról nem beszélhetek. Nem is álmodtam, hogy ebbõl a kapcsolatból vers születhessen. Nagy meglepetés ért, amikor hazaérkezvén a félbeszakadt találkozóról, egy borítékban megkaptam egy verset, néhány soros levél kíséretében. Éppen ezért érthetõ, hogy sokáig az Óda ihletadó múzsáját sokan inkább látomáslaknak, mintsem valóságos személynek tartották. III. József Attiláról számos szobor készült, már 1947 ben pályázatot hirdettek egy köztéri szobrára, de a költõhöz méltó alkotások még sokáig várattak magukra. A lillafüredi Palotaszállónál egy eléggé megviselt emléktábla örökítette meg az 1933 as írótalálkozót és az Óda születésének emlékét. Varga Éva látnoki varázzsal, szellemi derûvel öntötte bronzba a magyar és világirodalom páratlan pillanatát, emberközelséget formálón örökítette meg a költõt. A teljes alakos, életnagyságú szobor egy lehunyt szemû, befelé nézõ, a létezés kivételes pillanatát meditatív elmélyüléssel átélõ, gondolkodó, önmagát az élet titkainak átadó emberalak, akiben együtt lélegzik ember, élet és természet. (Mivel a szabadtér felszívja a méreteket, hogy valóságosnak érezzük, a szobrászmûvész az 5/4 es méretarányt választotta.) Az irodalom és általában a mûvészet lényege az emberfelmutatás, mint szentmisén az úrfelmutatás. Ennek hatásos, mûvészi eszköze a megállított kép, a pillanat benyomásainak rögzítése. A mûvész a maga eszközeivel keresi és találja meg azt a metafizikai pontot, ahol megalkothatja az elérhetetlent, a mindig keresett, de soha fel nem található tökéletességet. Varga Éva ebbõl a mûvészi emberfelmutatásból, tökéletességbõl alkotott valami hiteleset, fontosat és igazat a leggyönyörûbb természeti környezetben található József Attila szoborban. Az emlékszobor egy függõkertben áll, vele átellenben látható hallható a vízesés, alatta fut el a Szinva patak. A szoboralak nekitámaszkodik egy kõpárkánynak; magába gyûjti fogadja a Mindenséget, az emberi létezés teljességét. Magunk körül látjuk a természet csodálatos világát: megszólal bennünk az Óda nyitánya: Itt ülök csillámló sziklafalon A szemlélõ felnéz a költõre, aki egyszerre vonzza és távolítja is a tekintetet. A szobor körül érezhetõ az áhítattá váló tisztelet kultikus varázsköre. Az alkotás lelkisége átsugárzik rajtunk is. A teremtett világban a teljesség megörökített pillanata felragyog a természet szépségében, az emberi mikrokozmoszból érkezik az üzenet /9.

13 Karosszékben Az installáció a rendezés mûvészete, a megjelenítõ létezés csöndjében az elvesztett, törékeny és tünékeny édenkertre emlékeztet. Az Ódában felfedezzük a létezés örömét, a költõ szobrában is megsejtjük az ábrázolás csodáját, a természeti és az emberi szellemi princípium megnyilatkozását. A Mindenség üzenete, a szépség, az örök csönd jelenvaló emlékezete tudatosul a szemlélõben. A költõ az õssejtig vagyok minden õs tudatával és a Meglátni tisztán csúcsainkat! reményhitével vallotta: A lét dadog, / csak a törvény a tiszta beszéd. Az Ódában az emberi élet legfõbb célja, szakrális törvénye: orcádon nyíljon ki a szerelem / s méhednek áldott gyümölcse legyen. A költõi parafrázis az Üdvözlégy Mária szakrális textusából ered: áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus. IV. József Attila szerint: a szemléleten s a gondolaton kívül a megismerésnek egy harmadik módja is megadatott számunkra és ez a mûvészi megismerés, amelyet ihletnek nevezhetünk. A csöndre irányuló emberi szellem a vallást, a világra irányuló ember szellemi megnyilatkozása pedig a költészetet hozta létre. Pilinszky János alapvetõ mûhelyvallomása szerint A mûvészet sose»egyenes közlés«, mint egy matematikai tétel, egy filozófiai igazság, egy konkrét tett vagy üzleti levél. ( ) Minden mûvészet: világmodell. Az»egészrõl«készült híradás. Szemben a tudományok bizonyított részigazságaival, a mûvészet a bizonytalan egész kifejezése. De attól, hogy bizonyíthatatlan, nem kevésbé reális. Míg a tudományos igazságot pillanatról pillanatra, lépésrõl lépésre a logika szabja meg, a mûvészet mondatról mondatra, ecsetvonásról ecsetvonásra, vésõütésrõl vésõütésre választás gyümölcse. Csodája mégis az, hogy nagy és érvényes alkotásaiban mégse önkényesen, hanem olyan egyetemes igazságot közvetít, mely attól, hogy bizonyíthatatlan, semmivel se kevésbé reális. Ellenkezõleg. Meggyõzõbb minden bizonyított realitásnál: a teljesség lélegzetvétele. A lillafüredi József Attila szobornál megérezzük, hogy a teremtett világ csak a végtelen 'árnyékában' igazán realitás. Nincs realitás a végtelen csöndje nélkül. ( ) amikor az ember szelleme a szóra, a világra és a csöndre irányul, megszületik a költészet (Vasadi Péter). A mûvészi alkotás titka az élményátadás, az önátadás, szellemünk örömének átadása. A szobrász felismerte az Óda esztétikai és erkölcsi erejének genezisét: az új erõvonalak mentén születõ és honoló csöndet. A költõ személyes, tündöklõ karaktere embertõl emberig, csöndtõl csöndig épül. Indulás ez a szeretet örömforrása felé, megélése a Csöndbõl eredõ Szeretet pillanatának. Varga Éva megtalálta a proporcionálisan arányított világot és a végtelent, létrehozta az Óda ihletének lelki hídját a mûvészet eszközeivel. A lillafüredi József Attila szobor nemcsak jelöli és megjeleníti hõsét, de lélek és csöndközelben láttatja is. A szobor mögötti vízesés a távoli tengernek, a semmi határmezsgyéjének, a Mindenségnek vizuális és akusztikai üzenete. Az igazság a világ megismerésének nyelve, ablakot nyit a láthatón túl a láthatatlanra is. A teremtett világ befoghatatlan, a mûvészet csak sejteti a bizonyságot, amikor bepillant, fényt villant az egyetemes teljességbe. Varga Éva felismerte az Ódában kifejezõdõ konkrét lillafüredi realitás és a szellemi valóság közti párhuzamos gondolatot, a vizuális és érzelmi benyomásokon átszûrt megfeleléseket, és a szobrot a környezetbe nagyszerûen belekomponálta. (A compono jelentése összeköt, alkot, költ, minden jelentése és az ember teljes odaadását követeli, vagyis lelkierõt gyakorol Eszerint az erényre készülés az igazság mélyebb megismerése, akár tudományos, akár mûvészi igazság. Kodály Zoltán.) A gyönyörû természeti és architektúrai szépségek együttesébe komponált József alkotás valóra váltotta az Ódában rejlõ szobrászati ígéretet. Úgy érezzük, hogy a bergsoni érelemben az alászálló anyag ellenében ható életlendület (élan vital) szervezi egységes egésszé ezt az organikus világot, amely a szeretetsugárzás nagyszerû pillanatából, egy költõi remekmûbõl az újraalkotás szobrászati remekmûvébõl jött létre. Megszólít a mû, megfog bennünket, ha az újraalkotás sikeres, az új alkotás megérinti a nézõt. A szemlélõ hasonlót érez, mint a szobrász, aki láthatóvá teszi hõsét tehetségével, a saját lelkével és általa üzeni: Az igazat mondd, ne csak a valódit. V. A Mindenható Igével teremtett, a költõ Szóval alkot, ahogyan a formálás alakítás révén a szobrász is földi társa az égi Mesternek a mûvészi alkotásban. Varga Éva érdeme, hogy létre tudta hozni a mûvészi katarzis élményét: a látvány hatására felfénylõ szakrális spirituális pillanatban felhangzik bennünk a létezés öröme: Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent. Akár természettudományi módszerekkel vizsgáljuk az Univerzum rendjét, akár a lelkiségünkkel kutatjuk, mindig mint a távolban a párhuzamos két egyenes a Végtelennel találjuk magunkat szemben. Tudjuk, József Attila óriásmûvét végsõ soron nem lehet kisajátítani, de a halála óta eltelt 68 év és születésének 100. évfordulójára ideologémák mentén szervezett sok sok ünnepség, rendezvény, konferencia közül nem is egy, szomorúan bizonyítja, hogy visszaélni vele ma is lehet. Mindig is erõteljes volt és maradt vele kapcsolatban mint Petõfi és Ady esetében is a politikai ideológiai célzatú kisajátítási szándék. Ma már nem a proletárköltõt, a szocialista, vagy a kommunista költõt, hanem a baloldali költõt próbálják hangsúlyozni. Jól látta Páskándi Géza: A rossz társadalmak sajátja, hogy dúl bennük az élõ kínzatás és a halott kényeztetés. A túlélõ bûntudat forrását istenné emeli, hogy a halott ne haragudjék reá ( ) Mert félünk, mint a primitív népek, a»visszajáró«halottaink igazától. Ezért hízelgünk emléküknek. A jubileum nagy eredménye, hogy az értelmezés körébe került a költõi életmû szakrális spirituális vonulata. A József Attila istenélményét elsõként elemzõ Sík Sándor emeli ki, hogy a költõ az Mindenható Atyához könyörög: Fogadj fiadnak, Istenem, / Hogy ne legyek kegyetlen árva. / Fogj össze formáló alak, / S amire kényszerítnek engem, / Hogy valljalak, tagadjalak, / Segíts meg mindkét szükségemben A költõ országos volt a pusztulásban, de egyben másban / Istenhez is hasonlított, ajkán a ne rántson el a semmi sodra fohásszal halt meg, élete végpontján»tetten érte szívében az Istent. Pilinszky szerint, amikor József Attila Meghalt, nem volt semmije. És ma költõk tudják csak igazán egész világ a birtoka: fûszálak és csillagok, sõt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tõle Lillafüred a költõ Ódával eljegyzett patrimóniuma és egy remek szoborral megjelölt szellemi birtoka; számon tartott irodalmi emlékhely, amely remélhetõen zarándokhellyé is válik. Turistából zarándokká válhat a vándor, lelke megfürödhet a természet és az Óda szellemi lelki, esztétikai szépségben, az Isten és a költõ teremtette csodálatos világ örömében. Lillafüreden is csöndbe térnek a dalok. Hallgassuk a csendet, és hallgassunk a csendre! Cs. Varga István 2005/9. 13

14 Felirat Józsa Judit kiállítása a Magyar Kultúra Alapítvány Budavár termében Magyar Nagyasszonyok 800-tól tegnapig Az elsõ óvónõ, kutatónõ, orvosnõ, sportolónõ, kiemelkedõ tehetségû színésznõk a Budai Várban. Szeptember 15-ig látható Józsa Judit kerámiaszobrász Magyar Nagyasszonyok II tól tegnapig címû kiállítása a Magyar Kultúra Alapítvány Budavár termében. Józsa Judit a hagyományos erdélyi kerámia szülõhazájából, Korondról származik. Édesszülei, Józsa János és Julianna, Európa szerte ismert keramikus népmûvészek harmadik gyermekeként, Székelyudvarhelyen született, május 1 jén. Elemi iskoláit Korondon, középiskolát Székelyudvarhelyen végezte el. Szabadideje minden percét szülei mûhelyében töltötte, 11 éves korában mintázta elsõ kisplasztikáját, egy keresztfára boruló öregasszonyt Szeretet címmel. Munkáit máig õrzi édesapja mûhelye. Erzsébet királyné melyet nem lehet félreérteni, s melyet semmiféle ember erõ vagy szándék nem tud megmásítani. A mûvész, az igazi, nem 'tévedhet' semmiféle pályára, s nincs olyan történelmi vagy helyzeti erõ, mely eltéríthetné feladatától. Aki így mûvész, annak végzete van. Ez a legtöbb. Józsa Judit így mûvész. Végzete van. Édesapjától, aki idén 50 éve keramikus, nemcsak a fazekasság mesterségét tanulta, hanem azt is, hogy a mûvésznek csak tiszta forrásból szabad merítenie. Terrakotta kisplasztikái nem a hagyományos korongozással készülnek, hanem az általa kifejlesztett hajtogatással és mintázással ban született a Honfoglalás címû sorozata, mely egy évig Ópusztaszeren, a Feszty körkép épületében volt látható. Ezt követte a Táltosok és szentek címû tárlata. Máig közel félszáz kiállítása volt számos hazai és külföldi helyszínen; eljutott a tengeren túlra, Amerikába és Ausztráliába is. Munkái a földfestékes, pasztellszínû magyar népi életképeket, kihalófélben lévõ népi mesterségeket, az archaikusan patinázott magyar honfoglalás alakjait a vezérektõl, a korabeli mesterségeken át a táltosokig, valamint az árpádházi szentek alakjait történelmi hitelességgel mutatják be. Józsa Juditot már nyolc éve foglalkoztatta a magyar nagyaszs z o n y o k Szent Erzsébet, Árpád házi Szent Kinga, Árpád házi Szent Margit, Anjou Mária királynõ, Rozgonyi Cecília, Szilágyi Erzsébet, Beatrix királyné, Ráskay Lea, Sövényházy Márta, Kanizsay Dorottya, Izabella királyné, Nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna, Lorántffy Zsuzsanna, Bedeghi és Berencsi Nyáry Krisztina, Széchy Mária, Báthory Zsófia, Borosjenõi Bornemissza Anna, Gróf Zrínyi Ilona, Petrõczy Kata Szidónia, Géczy Julianna. Ezt a tárlatot hatezer látogató tekintette meg. A Magyar Nagyasszonyok II tól tegnapig a XIX. és a XX. század modern asszonyai közül többek között az elsõ óvónõt, orvosnõt, kutatónõt, sportolónõt, kiemelkedõ tehetségû színésznõket mutatja be. A két kiállítási anyagot Szûz Mária, a magyarok védõszentje, az örök Nagyasszony köti össze. Megjelenik Brunszvik Teréz, Teleki Blanka, Leövey Klára, Bezerédij Amália, Mária fõhadnagy, Kossuth Zsuzsa, Bohusné Szögyény Antónia, Salkaházi Sára, Zsindelyné Tüdõs Klára, Sass Flóra, Hugonnay Vilma, Vendl Mária, Jászai Mari, Szeleczky Zita, Kovács Margit, Aranyváry Emíla, Czinka Panna, Kronberger Lili, Rhédey Claudia és Tóth Ilona alakja is. A kiállítás egy rendhagyó történelemóra; minden kisplasztika mellett elolvasható a megformázott nagyasszony életrajza, ezek Szeleczky Zita Zsindelyné Tüdõs Klára Aranyvári Emília Vendl Mária 1994 ben települt át Magyarországra. A Szent Margit Kórházban, szociális szervezõként dolgozott, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának mûvészettörténeti szakán 2002 ben fejezte be tanulmányait. Márai Sándor szerint A tehetség kevés. Az értelem is kevés. A mûveltség is kevés ahhoz, hogy valaki mûvész legyen. Mindehhez végzet kell, Patrona Hungarie Kornberger Lili megfogalmazásának gondolata, hiszen még senki sem ábrázolta és mutatta be õket egy csoportban. Az elsõ résszel hosszú anyaggyûjtés után 800 tól 1800 ig jutott el. Segítette, heraldikai tanácsokkal látta el Váralljai Csocsán Jenõ professzor. A Magyar Kultúra Alapítvány augusztus 2. és szeptember 10. között 26 magyar nagyasszonyt mutatott be, amelyek közül az elsõ Emese, a legenda szerint az Árpád ház õsanyja. E sorozatban az utolsó személy a lelki fájdalmai ellenére is erõs és önfeláldozó Árva Bethlen Kata volt. A kiállítás középpontjában a Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya, a boldogságos Szûz Mária állt. További nagyasszonyok: Sarolta, Boldog Gizella királyné, Árpád házi Szent Piroska, Árpád házi a mûvek fotóival kötetben is rövidesen megjelennek. A mûvésznõ válogatása szubjektív, ám úgy gondolja, hogy a nemzeti történelmünkben kimagasló szerepet betöltõ asszonyok õk. Különbözõ történelmi korokban, eltérõ gazdasági, társadalmi, politikai körülmények között, más szellemi közegben és más kulturális környezetben éltek. Közös bennük ragyogó szellemiségük és az, hogy nem csupán származásuknál fogva érdemelték ki a megbecsülést, hanem azáltal amit és ahogyan cselekedtek; erényességükkel, példamutató életvitelükkel. Józsa Judit a legõsibb szobrászati anyagból, az agyagból mintázott kisplasztikáival közelebb hozza a régi korok és a közelmúlt teljességre, tökéletességre, önfeláldozásra és tartalmas életre törekvõ magyar nagyasszonyait, hogy ne csak példaként tisztelhessük, hanem fogadjuk is szívünkbe õket! A tárlat szeptember 15 ig, naponta 10 és 18 óra között, díjmentesen tekinthetõ meg a Magyar Kultúra Alapítvány Budavár termében ( /9.

15 Meghívó Kiállítás Aszódon A Hrabal galaxis pillanatképei A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága aszódi Petõfi Múzeumában szeptember 16 án 18 órakor nyílik a Múzeum és a Fekete Ökör Baráti Kör rendezésében Hrabal nyomában címmel kiállítás. A tárlaton láthatók Ladócsy László táblaképei, akvarelljei, Odler Zsolt fotói és multimédia programja, Asztalos Tamás diafilmje és szövegei, továbbá megtekinthetõ és használható egy stilizált prágai sörözõ mûködõ sörpulttal, kiszolgálással. Odler Zsolt: Délelõtt az U Horkýchban A kiállítás gondolata hermeneutikai alapokon nyugszik. A hermenutikának, mint az értelmezés tudományos módszertanának egyik legnagyobb XX. századi teoretikusa, Hans Georg Gadamer rendszerében az alkalmazást a hermeneutikai folyamatnak épp úgy szerves alkotórészeként jelölte meg, mint elõdei korábban a megértést és az értelmezést. A kiállított festmények, fotók, tárgyak és szövegek létre jöttét ez a hármasság motiválta. Munkánkat Hrabal életmûvében e hármasság jegyében az hatja át, amit Hegel úgy fogalmazott meg, hogy a szellem élete abban áll, hogy a máslétben felismeri önmagát. Tetszik számunkra Hans Robert Jauss kijelentése, hogy a történetileg távoli szöveg értelmének visszanyerése, nem egyedül eredeti horizontjának implikációiból bontakozik ki, hanem ugyanilyen mértékben az értelmezõ tapasztalatának késõbbi horizontjából is. Továbbmenve ezen az úton Alfred Schütz gondolata is a miénk, azaz az intencionális objektumok nem úgy dolgai a külsõ világnak, ahogyan léteznek és amilyenek valójában, hanem úgy, ahogyan nekünk megjelennek. Maga az észlelt intencionális objektum, temérdek implikációt hordoz magában, amelyek rendre explikálhatók egybevág azzal a szándékunkkal, ahogyan megközelítjük Hrabal életmûvét. Talán Roman Ingarden fogalmazta meg a felfogásunkhoz legközelebb álló módon az irodalmi kommunikáció lényegét, mikor azt írta, hogy az irodalmi mû létheteronóm képzõdmény, mely a létautonómia értelmében semmi és mégis csodálatos külön világ, bár keletkezését és létezését csakis nekünk köszönheti olvasóknak. Itt már bent vagyunk a kiállítás termében, ahová Paul Ricoeur szerint az olvasás (esetünkben a kiállítás befogadása) azzá a batyubállá változik, amelyre a szerzõ a szavakat (mi az alkotásainkat), az olvasó (a kiállítás szemlélõje) pedig a jelentést hozza! Bejártuk mindazon helyek javát, ahol Hrabal megfordult, élt, alkotott. Voltunk Polnában, Nymburkban, Kladnóban, Kerskóban, Hraïiskóban, fölkerestük a prágai irodalomtörténeti helyeket : épületeket, munkahelyeket, kocsmákat a teret, s magunkra szabtuk novelláit, regényeit, így megsejtettük azt az Õ idejét is. Nem Hrabal lekiállapotába, hanem abba a perspektívába igyekeztünk belehelyezkedni, amelyben a mi prágai Vergiliusunk a mûveit megalkotta. Ezen a ponton válik érthetõvé Ricoeur kijelentése, mely szerint Nincs múlt idõ, jelen idõ, jövõ idõ, hanem csak egy hármas jelen van. Eljövendõ dolgok jelene, elmúlt dolgok Ladócsy László: Városka, ahol megállt az idõ (gesso, vászon, tempera, arany 60x80) jelene és a jelenvaló dolgok jelene. Ebben a hármas jelenben tulajdonképpen virtuálisan találkozik az író olvasójával. A virtuális szerzõ, azaz az implikált szerzõ az, akire az olvasó a szöveg jegyeiben ráismer. A valóságos egyéniség irodalmi, színlelt változatának minõségébõl következtetjük ki, fogalmaz Ricoeur, majd fölteszi a kérdést: Bevezethetõ e az implikált olvasó kategóriája?, aki egyébként mi magunk vagyunk, s akin a valóságos olvasónak a szöveg utasításai által kijelölt szerepét kell értenünk. A szerzõ és az olvasó igazából csak akkor értik meg egymást, ha hasonló a horizontjuk. Mi úgy gondoljuk, hogy Hrabal az általa átfogott és szemlélt tér idõ történelmi eseménysor konstellációt nagyon hasonló látószögbõl fogalmazta meg, mint ahonnét mi is értelmezzük a világot. Ezen a ponton Jauss kérdése is világossá válik, mely a korábbi Mit mondott a szöveg? kérdést átformálta a Mit mond nekem a szöveg? és a Mit szólok én a szöveghez? kérdéssé. Munkánk, ezen utolsó kérdés egyfajta tovább gondolása festmények, fényképek és szövegek formájában. Asztalos Tamás az aszódi Petõfi Múzeum igazgatója Konecsni György plakátmûvészete Annak ellenére, hogy Konecsni György neve jól ismert, pályája tele van rejtélyekkel. Hogy lehet, hogy a volt Rudnay tanítvány szinte egycsapásra váltott át reklámgrafikára fõiskolai tanulmányainak befejezése után? Több festõ foglalkozott plakáttal a harmincas években a megélhetés biztosítása céljából, de egyik sem váltott mûfajt ilyen kizárólagosan. Hogyan térhetett át a választékos, klasszicizáló hangvételû idegenforgalmi plakátok és a tárgyilagos kereskedelmi reklámok szerzõje a szocreál nyelvezetére a plakátban és a festészetben is tõl? Mi történt a plakáttervezésbõl való visszavonulás éveiben? Konecsni 1958-tól kibontakozó, ismét több szálon futó munkássága látszólag megint a semmibõl pattant elõ, rejtélyes, hogyan talált rá a mester az 1950-es, 1960-as évek fordulóján a legaktuálisabb hangütésre, a tasizmus és a szürrealizmus tanulságainak beépítésére fantáziaterveiben és grafikáiban? Konecsni pályafutásának elsõ szakaszát mutatja be a kiállítás, s ezek kapcsán keresi a katalógus tanulmánya a válaszokat az e korszakra vonatkozó kérdésekre. Reklámtervei közül a harmincas évek alkotásai a legismertebbek: a költõi fürdõplakátok, a népmûvészet színességét beolvasztó idegenforgalmi plakátok, a síkszerû, egzakt, szerkezetes megoldású, humorral fûszerezett kereskedelmi plakátok. Jól ismertek a közvetlenül a második világháború után készült, újjáépítést sürgetõ, társadalmi feladatokat hirdetõ, a Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt megbízásából készült plakátjai is, melyekben a háború borzalmait a metafizikus festészetbõl kölcsönzött látomásos világ érzékelteti, az építést és a politikai propagandát jelszerû, sûrített kompozíciók öntik formába. Már 1949-ben közölték õket angol és német reklámgrafikai évkönyvek, szaklapok, melyek harmincas évekbeli munkáira is felfigyeltek. Konecsni munkásságának tragikus paradoxona, hogy sok kiváló plakátja csak terv vagy festmény formában létezik. Több kinyomtatott plakátját is újrafestette egyes kiállításokra, mert jóvá akarta tenni a nyomda hibáit és a megrendelõ vagy a zsûri beavatkozását. Az 1968-as életmû-bemutató (Mûcsarnok) és az os emlékkiállítás (Magyar Nemzeti Galéria) óta elõször találkozhat a közönség - a múzeum plakátgyûjteményében található nyomtatványokkal együtt - ezekkel a mívesen megfestett ötletekkel és több látványos, ám eddig ismeretlen reklámtervvel, hála a hagyatékot rendkívüli odaadással gondozó örökösöknek, akiktõl számos mû a közelmúltban került a Magyar Nemzeti Galéria plakátgyûjteményébe. Õk bocsátanak rendelkezésre a bemutató alkalmából számos, a mûvész személyét, szakmai sikereit közelebb hozó fotót, dokumentumot is. Az október 20-án nyíló kiállítás a jövõ év márciusáig látogatható majd a Magyar nemzeti Galériában. 2005/9. 15

16 Meghívó Szlovák kortárs alkotások A pozsonyi székhelyû Elsõ Szlovák Befektetõi Csoport gyûjteményébõl összeállított kiállítást a kollekció koncepciójának szerzõje és annak kurátora Zuzana Bartošová mûvészetkritikus állította össze, aki 2000-ig az AICA Szlovák szekciójának elnöke volt. Az anyag súlypontját a 70-es, 80-as évek nem hivatalos mûvészetéhez tartozó alkotók mûvei alkotják. Ezen túlmenõen a kiállítás célja a szlovák képzõmûvészet egyediségének és egyúttal nemzetköziségének bemutatása. A gyûjteményt több szlovákiai galériában, valamint külföldön (Prága, Bécs, Passau, Krakkó) is bemutatták már. Három részletesebben is bemutatott életmû ad mélyebb betekintést a kortárs szlovák képzõmûvészetbe, a nemzetközi mûvészeti életben is ismert J. Želibská, A. Mlynárèik és J. Koller. Mellettük a 60-as évek informel irányzata, az új figuráció (J. Jankoviè), a gesztuális absztrakció, a pop-art (S. Filka, J. Želibská) a mûvészet pluralizmusát képviseli. Ebben tehát nemcsak nemcsak az introvertált és egzisztenciális irányzatok játszottak jelentõs szerepet, a lírai absztakciótól a figuratív expresszióig, hanem továbbiak is, amelyek az alkotás racionális kiindulópontját az avantgard világnézettel ötvözve alkalmazták. Így nagy hatása volt a konstruktivizmusnak is (A. Klimo, J. Bartusz), aminek kiemelkedõ nõi alkotói A. Miertušová, T. Klimová és D. Binderová. A kiállítás bemutatja M. Dobešt mozgás- és fénykompozícióit is. Az akció- és konceptuális mûvészetet (R. Sikora, P. Bartoš, A. Mlynárèik, J. Koller, D. Tóth, J. Meliš) a hivatalos kultúrpolitika Csehszlovákia megszállása után (1968) elutasította. De az elutasított mûvészek között volt I. Štepán experimentális objektumaival, V. Havrilla és individuális mitológiája valamint M. Bartuszová installációi. A 70-es - 80-as években további alkotók is megjelentek a nem hivatalos mûvészet színpadán, akik festészettel, rajzzal és grafikával foglalkoztak (M. Mindroch, D. Fischer és M. Boèkay, illetve V. Kordoš) fotografált akcióival a múlt mûalkotásait tette magáévá. A kiállítás bemutatja a festészet újjászületését a fiatalabb alkotók, S. Bubánová, I. Csudai és L. Teren mûveinek segítségével. A fiatalabb generációhoz tartozó alkotók installációs mûvészetét I. Németh munkája képviseli. A kiállítás szeptember 21-ig tekinthetõ meg az Ernst Múzeumban. Nemzetközi mûvésztelep Csopakon Az 1990-ben alakult Hungarian Multicultural Center, Inc. (HMC) non-profit szervezet célja nemzetközi kulturális csere létrehozása. Alapító tagja és igazgatója Széchy Beáta. A HMC az elsõ mûvésztelepet 1995-ban szervezte Magyarországon fiatal amerikai mûvészek részére. Minden mûvésztelep végén helyi kiállításon mutatják be a telepen készült munkákat, minden másodikharmadik évben pedig egy összesítõ kiállítást rendeznek a Vizivárosi Galériában. A HMC az idén három alkotótábort/szemináriumot szervezett. Januárban 24 mûvész jött el Budapestre a világ minden tájáról, 10 napra. A szeminárium végén kiállítást rendeztek a Nádor u. Galériában. Június 27-tõl július 23-ig Csopakon Elen Feinberg, USA (festõ), Scott Ponemone, USA (festõ), Sara Shoemaker Lind, USA (fotó), Ericka M. Hedgecock, USA (festõ), Kae Mizukoshi, JAPAN (fotó), Stephanie Dean, USA (fotó, író), Loren Marquardt, USA (rajz), Roberto C. Salas, Mexiko (festõ), Matthew Board, USA (festõ), Anthony Marchetti, USA (festõ), Dana Goodman, USA (szobrász), Kent Alan Kapplinger, USA (festõ) és Eunice Kapplinger, USA (festõ) részvételével zajlott a program. Július 25-tõl augusztus 20-ig Jason Bladzinski, USA (festõ), Kevin Gillette, Anglia, Patricia Gould, USA (textil, fotó), Rebecca Drobis, USA (fotó), Robin Ann Walker, USA (festõ, fotó), Judy Greff, USA (festõ), Scott Griffin, USA (festõ), John Scott Murdoch, USA (festõ), Dr. Shari S. Stoddard, USA (festõ), Jan Conradi, USA (iró), Lin White, USA (festõ) és Sherah Rosen, USA (festõ) volt a csopaki mûvésztelep vendége. A két mûvésztelep kiállítása Balatonfüreden a Kongresszusi Központban nyílt meg augusztus 17- én. A kiállítás ideje alatt kísérleti, dokumentációs videofilm fesztivál is látható. Ennek résztvevõi: Kaleta Doolin, USA, Backyard Ballet (11:43 perc), Dawn Young, USA, Beneath The Surface (67 perc), Alexander Timofeev, Oroszország, Skafandr (3 perc), Szirtes András, Magyarország, Kedves lányom (83 perc), Luis Valdovino, USA, Themes (28:24 perc), Marilyn Hunt, USA, Dancing from the Heart (48 perc), Nicole Opper, USA, Song of Hannah (45 perc), Noriko Takabishi és Mitsu Haraguchi, USA, Tropical Fantasy (4 perc). Széchy Beáta Pályázati felhívás Városok és a kreatív média Az UNESCO idén a világ minden tájáról várja a fiatal mûvészeket, hogy vegyenek részt a Városok és a kreatív média címet viselõ idei díj elnyerésében. A díj célja, hogy fiatal, feltörekvõ mûvészeket bátorítson, hogy azok új kifejezési formákkal álljanak elõ új médiumokat és technológiákat használva és kifejezve, hogy a városi környezetet hogyan lehet kreatív termékekké formálni. A jelentkezési határidõ: szeptember 14. Minden projekt-tervezetet a hivatalos jelentkezési honlapon, online kell eljuttatni, ahol a résztvevõk további részletes információt is találhatnak (az altémák leírását, általános irányvonalakat, jelentkezési feltételeket, stb.). Minden jelentkezésnek angolul kell íródnia. A teljes díjazás pénzbeli értéke USD. Továbbá a Koreai Köztársaság Szöul városában található Nabi Központ egy Speciális Tiszteletbeli Dicséret kategóriát is tervez a díj mellé olyan megvalósított projektek számára, amelyek Szöul városi környezetében is megtestesülhetnek. A díjnyertes projekteket egy nemzetközi zsûri fogja kiválasztani, amelynek tagjait az öt nagy geokulturális régióból (Afrika, Arab Országok, Ázsia - Csendes Óceáni térség, Európa - Észak-Amerika, valamint Latin Amerika - Karibi térség) választják. További információ, jelentkezés: UNESCO DigiArts honlap: Friss Európa a KOGART Házban a végzõsök legjobbjaival A KOGART Házban rendezett évi Friss címû kiállítás sikere után a Friss Európa címû tárlaton a rendezõk Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria és Franciaország 2005-ben diplomázó képzõmûvészeit együtt mutatják be a magyar képzõmûvészeti egyetem végzõseinek legjobbjaival kompetitív és összehasonlításra (minõség, oktatási rendszer), kitekintésre lehetõséget nyújtó kontextusban. A kiállítás legsikeresebb mûvésze KOGART ösztöndíjat, más mûvészek pedig a KOGARThoz érkezõ felajánlások alapján további kapcsolódó díjakat kapnak. A kiállítás október 16-ig tekinthetõ meg /9.

17 Meghívó A Nyolcak és az aktivisták Debrecenben Avantgárd színek és formák A Nyolcak és az aktivisták címmel láthatott válogatást augusztusban a közönség a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban. A kiállítás anyaga a híres Antal Lusztig gyûjteménybõl került ki. A magyar absztrakt festészet és szobrászat remekei sok látogatót vonzottak, ám annak sem kell bánkódnia, aki elmulasztotta felkeresni az idõszakos tárlatot. A tervezett debreceni modern mûvészeti központban jövõre állandó kiállítás keretében kapnak helyet ezek az alkotások. Czóbel Béla, Kassák Lajos, Moholy Nagy László festõk, akiknek életmûve egy egy fejezet a magyar mûvészettörténetben. Alkotók, akiknek néhány most bemutatott munkáját még nem láthatta sem a debreceni, sem a magyar közönség, mivel a kulturális fõváros pályázat apropóján a város vezetése a közelmúltban vette fel elõször a kapcsolatot a képek tulajdonosával, Antal Péterrel. A debreceni ügyvéd Magyarország egyik legnagyobb magánkollekciójával, a több ezer darabból álló Antal Lusztig gyûjteménnyel büszkélkedhet. A fõként XIX XX. századból származó alkotások melyek között olyan nagyságok mûvei is szerepelnek, mint Aba Novák Vilmos, Barabás Miklós, Czóbel Béla, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Rippl Rónai József, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan elsõ darabjait még nagyapja, Lusztig Sámuel vásárolta. Antal Péter a dinasztia harmadik nemzedékének tagjaként úgy döntött, hogy a nemes gyûjtõhagyomány folytatása mellett megnyitja ajtaját a szakma és a nagyközönség elõtt. A Meggyessy Ferenc Emlékmúzeumban most berendezett tárlaton két XIX. század eleji magyar csoportosulás, a Nyolcak és az aktivisták tagjainak (összesen tizenkilenc mûvész) mintegy negyven alkotását csodálhatta meg a látogató. A tárlatot a kulturális fõváros pályázat koordinálására létrehozott Debrecen 2010 Programiroda szervezte, s a megnyitón a gyûjtemény tulajdonosa mellett részt vett Turi Gábor alpolgármester és Perneczky Géza, Németországban élõ mûvészettörténész, aki kurátora és összeállítója is volt a kiállításnak. Csak most kezd a diszkréció fátyla errõl a gyûjteményrõl lehullani írja a katalógusban Perneczky Géza, és csak az utóbbi idõben kapott lábra a hír, hogy ez a gyûjtemény debreceni illetõségû. Több száz mû! kelt útra az elsõ riasztás. Aztán jött a helyesbítés: Valószínûleg több ezer mû! Mivel vannak adatok, amelyek a számoknál is sokkal rangosabbak, íme a harmadik variáns: Most már biztos, hogy itt vannak mindazok a fõmûvek, amik évtizedeken át mint kallódóak szerepeltek a szakirodalomban vagy azok, amelyekrõl csak bizonytalan legendák keringtek eddig. A magyar mûvészet színe java, ami soha nem volt elveszve, hanem csak elhalványult kissé, most megint elõtérbe, igazi reflektorfénybe került. S e figyelem a város tervei szerint meg is marad: jövõ õszre felépül ugyanis Debrecenben Magyarország legnagyobb vidéki kiállítóhelye, ahol az Antal Lusztig gyûjtemény nagyobb lélegzetvételû válogatása is teret kap. A modern mûvészeti központról mely a kulturális fõváros pályázat egyik kulcsprojektje Gulyás Gábor, a Debrecen 2010 Programiroda vezetõje elmondta: a város mintegy kétmilliárd forintos önrészt vállal a Kölcsey központ részeként megvalósuló intézménybõl. A háromszintes, 3500 négyzetméteres kiállítóteret magába foglaló MODEM egy nagyobb és két kisebb teremben biztosít majd helyet állandó és idõszakos tárlatoknak egyaránt. Elõbbiben rendezik majd az idõszakos kiállításokat, ahol a feltételek megfelelõek lesznek nagyszabású tárlatok bemutatására is, az egyik kisebb pedig állandó helyet biztosít az Antal Lusztig gyûjtemény legértékesebb darabjainak. Gulyás Gábor hozzátette, hogy a helyi alkotómûvészek a 2008 ra felépülõ városi képtárban kapnak majd állandó bemutatkozási lehetõséget. Az avantgárd remekmûvekbõl most megrendezett kiállítás ahogy Perneczky Géza fogalmaz tehát csak egy fátylat lebbentett meg, mely mögött a mesék és csodák bõségszaruját láthattuk egy pillanatra felvillanni. Kunfalvi Viktor A Magyar Fotográfia Napja Fotóillusztrációk József Attila verseihez, a költõ születésének 100. évfordulója alkalmából. A kiállítás megtekinthetõ: augusztus 28-tól szeptember 21-ig, a Magyar Mûvelõdési Intézetben (Bp., I. Corvin tér 8.). A képeslapon megjelent képeket készítette: Szíta László, Ábonyi Maya, Kiszel Andrea, Király Erika, Boncsér Orsolya, Szita László, Czúni Imre, Ispánovics József, Király Erika, Kesztyû Katalin, Szivák Erzsébet, Andics Árpád, Abonyi Maya. 2005/9. 17

18 Jelenlét Érdemrendek, állami kitüntetések augusztus 20. alkalmából Sólyom László köztársasági elnök augusztus 20 án, a Parlamentben adott át kitüntetéseket. Az eseményen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök is. A kulturális tárca díjátadó ünnepségét egy nappal korábban, augusztus 19 én, az Iparmûvészeti Múzeumban tartották Bozóki András kulturális miniszter és a tárca vezetésének részvételével. Az alábbiakban terjedelmi okokból csak a köztársasági érdemrendekkel, kitüntetésekkel díjazott alkotó és elõadómûvészek, illetve az alkotó és elõadómûvészeket munkájukkal közvetlenül segítõ díjazottak névsorát adjuk közre. Az augusztus 20. alkalmából adományozott mûvészeti díjak, elismerések, címek kitüntetettjeinek névsorát lapunk következõ számában közöljük. A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje Darvas Iván kétszeres Kossuth díjas színmûvész, a Nemzet Színésze, Kiváló Mûvész. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal Kovács András Kossuth díjas filmrendezõ, Kiváló Mûvész; Makk Károly Kossuth díjas filmrendezõ, Kiváló Mûvész. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje Konok Tamás Kossuth díjas festõmûvész; dr. Leitner Sándor festõmûvész, a Kaposvári Egyetem általános rektorhelyettese, kari fõigazgatója, fõiskolai tanár; Mészáros Márta Kossuth díjas filmrendezõ, Érdemes Mûvész; Rajk László építész, díszlettervezõ; Sebestyén Márta Kossuth díjas elõadómûvész, népdalénekes; Somogyi László ny. építésügyi és városfejlesztési miniszter, címzetes fõiskolai tanár; Tarr Béla Kossuth díjas filmrendezõ. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje Babos Gyula gitármûvész, a Magyar Tánc és Zenemûvészek Szövetsége Kõbányai Zenei Stúdió igazgató helyettese, zenetanár; Bölcs István újságíró, tanár, a 168 óra c. hetilap fõszerkesztõ helyettese; Fitz Péter mûvészettörténész; Kicsiny Balázs festõ és szobrászmûvész; Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó Rt. elnök vezérigazgatója; Kováts Adél, a Radnóti Miklós Színház Jászai Mari díjas színmûvésze; Kricskovics Antal Erkel Ferenc díjas, Érdemes és Kiváló Mûvész, koreográfus, mûvészeti vezetõ; Szombathy Gyula, a Radnóti Miklós Színház Jászai Mari díjas színmûvésze. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje Antal Mátyás karnagy; B. Nagy János Liszt Ferenc díjas, Érdemes Mûvész, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Balázs Zoltán színész, rendezõ; Bokor Béla, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ igazgatója; dr. Csapody Miklósné, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatóságának igazgatója; dr. Csorba László, a Római Magyar Akadémia igazgatója; Benedek András közigazgatási államtitkár, Schneider Márta helyettes államtitkár, Bozóki András kulturális miniszter és Koncz Erika helyettes államtitkár az ünnepségen Goldschmied József, a Hungarofest Kht. Égtájak Programirodájának vezetõje; Jávori Vilmos, a Magyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezete Mûvészeti Szakképzõ Iskolája igazgatóhelyettese, mûvésztanár, dobmûvész; Megyik János képzõmûvész; Zalán Tibor, a Kolibri Színház dramaturgja, író; ifj. Boros Mátyás hegedûmûvész, újságíró, mûvészeti koordinátor, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium tanácsadója; Csányi Sándor, a Radnóti Miklós Színház színmûvésze; Geszti Péter szövegíró, forgatókönyvíró, riporter, mûsorvezetõ; Hegyi Barbara, a Vígszínház Jászai Mari díjas színmûvésze; Kaszás Attila, a Nemzeti Színház Jászai Mari díjas színmûvésze; Lerch István zeneszerzõ, elõadómûvész; Varasdy Frigyes trombitamûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem egyetemi tanára. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt Kóté László hegedûmûvész, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola ny. egyetemi docense. Galánfi András, a Népi Kismesterségek Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája mûvészeti és gyakorlati vezetõje; Gábor Ilona, a Kispesti Munkásotthon Mûvelõdési Ház igazgatója; Gombár Judit, a Magyar Táncmûvészeti Fõiskola jelmeztervezõ fõiskolai adjunktusa; Gyõri Szabó József magyarnóta és népdalénekes; Hollay Bertalan ny. színész, elõadómûvész; Dr. Horváth László, a Thúry György Múzeum igazgatója; Dr. Illés László irodalomtörténész; Karafiáth Orsolya költõ, mûfordító, kulturális szervezõ; Oláh Ernõ csellómûvész; Simor András költõ, mûfordító; dr. Szvák Gyula az MTA doktora, az ELTE egyetemi tanára, a Ruszisztikai Központ vezetõje; Talabér Erzsébet elõadómûvész nótaénekes. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Balázs Elemér elõadómûvész, jazz dobos; Farkas András, a Jászsági Zenész Szakszervezet elnöke; Fehér Anikó, a Duna Televízió szerkesztõségvezetõje; Gauder Áron animációs filmrendezõ; Gergely Imre, a Magyar Kézmûvességért Alapítvány titkára; Héjj Klára, a Mûcsarnok sajtóreferense; Hermanné Mata Zsuzsanna mûvészeti vezetõ; Horváth Attila dalszövegíró; Horváth Gyula, a Honvéd Együttes prímása; Horváth Rudolf zenész; Horváth Zoltán prímás; Juhász Gézáné, a Miskolci Szimfonikus Zenekar gazdasági igazgató helyettese; Kecskés Sándor szórakoztatózenész; Dr. Kikli Tivadar ny. újságíró, dalszerzõ; Kiss Imre, a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem mûszaki gazdasági tanára; Koródi István Iván elõadómûvész; Kósa Gábor, a Fasang Árpád Zeneiskola tanára, zeneszerzõ; Lakos Anna, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet francia referense; Lengyel Jánosné, a Kecskeméti Katona József Színház mûvészeti fõtitkára; Maka Gyula zenész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetõje; Molnár Géza, a Pécsi Vasutas Mûvelõdési Ház igazgatója; dr. Molnár Lajosné, a Filharmónia Dél Dunántuli Kht. Irodavezetõje; Molnár László, az Állami Artistaképzõ Intézet tanára; Németh Róbert zenész, újságíró; dr. Pap István a Békés Megyei Mûvelõdési Központ Kézmûves Szakiskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola igazgatója, Kiváló Népmûvelõ Bessenyei György díjas; Papp Lászlóné, a Mûcsarnok gazdasági igazgató helyettese; Páva János népdal és magyarnóta énekes; Pethõ Zsolt zeneszerzõ; Prieger Zsolt zenész, újságíró; dr. Pruzsinszky Sándor, a Magyar Cirkusz és Varieté jogi képviselõje; Rácz Attila Cicero, a Bartók Kamaraszínház és Mûvészetek Háza mûvészeti igazgatója; id. Rácz László, a 100 Roma Virtuóz Kulturális Egyesület szólamvezetõ zenész oktatója; Sebestyénné Farkas Ilona zenetanár, karnagy; Szajkó Mihályné, a Veszprém Megyei Közmûvelési Intézet gazdasági igazgatója; Szamosvári Antalné a Nemzeti Táncszínház gazdasági vezetõje; Szegfû Károly Lajos zenész, csellista. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt Galambos Ferenc bûvész; Kremsner József Kálmán elõadómûvész; Paulik Lászlóné, a Filharmónia Kelet Magyarország Kht. Békéscsabai irodája gazdasági ügyintézõje /9.

19 Helyzetkép Kiállítás az Országos Képzõ és Iparmûvészeti Társaság fennállásának 15. évfordulója alkalmából A Fény a Polgár Centrumban augusztus 6 án nyílt meg az Újpest Galériában (Polgár Centrum) az OKIT 15. jubielumi kiállítása A Fény címmel. A tárlaton több mint 130 mûvész közel 140 alkotása volt látható Az OKIT 1990 ben alakult, s ha Benkõ Éva, a Magyar Mûvelõdési Intézet munkatársa nem szorgalmazza, hogy társasággá alakuljanak, valószínûleg szétmorzsolódtak volna mondta el Schéffer hanem emberi segítõkészségével is kitûnt. A háromtagú zsûri nevében Bálványos Huba elnök értékelte a kiállítást: Az alkotásban nem azt alkotja az ember, amit Dulity Tibor Bácsalmáson született, Debrecenben tanítóképzõt végzett. Legfontosabb kiállításai Kiskunfélegyházához kötõdnek, belföldön és külföldön egyaránt voltak tárlatai és halála között leginkább tematikus kiállításai voltak; több kiállítása volta Városi Galériában, a Nemzeti Galériában ben közel 150 alkotását szülõvárosának adományozta, melybõl Bácsalmás állandó kiállítást hozott létre a Dulity Tibor képtárat. Alkotótevékenysége mellett számottevõ közösségi, mûvészetszervezõi, nevelõi tevékenysége is. Alapítója a Kecskeméti Képzõmûvészek Szövetségének, megyei képviselõje volt a Bács Kiskun megye képzõmûvészeinek, az Amatõr Képzõ és Ipramûvészeti Tanácsnak, illetve elnöke is, valamint a Szabad Képzõ és Iparmûvészek Országos Egyesületének. Szociológiai felmérést végzett a Bács Kiskun megyei autodidakta alkotók körében, segítette kiállítóhelyhez jutásukat, megnyitotta kiállításaikat. Anna, az OKIT elnöke, ezért köszönetet mondott az MMI részérõl megjelent Fekete Mártának, valamint Kokos László alpolgármesternek, aki lehetõvé tette, hogy 9. alkalommal rendezzék meg idén alkotótelepüket. Az év végére készül el az a kiadvány, mely az elmúlt 15 évet összefoglalja, valamint dokumentálja. Fontosnak tartják, hogy nem katalógusról, hanem dokumentációról van szó. Az OKIT mûvészei között nagyon sokan más mûvészeti ágakban is kivételes tehetséggel bírnak, így az ünnepi mûsort családias hangulatban rendezték meg: Mezei Zsuzsa festõmûvész József Attila egy megzenésített versét adta elõ. Vörös Jenõ saját verseivel mutatkozott be, Benkóczy Péter, festõmûvész és felesége, Gerswin és Kozma Jenõ szerzeményekkel tették teljessé a mûsort. Ezt követõen emléklappal ajándékozták meg az 1990 es alapítótagokat, köztük Dr Benkõ Évát, valamint Schéffer Annát. A 15 év kapcsán egy szomorú, de értékmentõ kötelességének tett eleget az elnökasszony, amikor bejelentette, hogy nemrégiben váratlanul elhunyt Dulity Tibor, az OKIT elsõ elnöke. Emlékére megalapították a Dulity Tibor emlékdíjat, melyet, 2005 tõl minden évben egy OKIT tagnak ítél oda a kuratórium, amely a vezetõség tagjaiból, valamint Benkõ Évából Dulity Tibor özvegyébõl áll. Elsõ alkalommal Tóth Lászlót találták erre érdemesnek, aki nemcsak alkotói munkásságával, alkot, hanem magát. Az alkotás öröme sajátos. Az egyik csúcspontja a büszkeség. Ez az Én élmény. Ekkor jön az alkotás örömére a másik csúcspont: a kiállítás. Ez a MI élmény. Borsos István: Szakadékban Kovácsné Holló Piroska: Adria Korner László: Ablak A profiság a köznyelvben minõségjelzõ. A profi egy foglalkozás. A köznyelv ellenére amely a dilettánssal cseréli össze az amatõr fogalmát, legyenek büszkék arra, hogy a szépség felkentjeinek érezhetik magunkat. Hat alkotót díjaztak a kiállító mûvészek közül: Boros Istvánt, Gaál Istvánt, Korner Lászlót, Koó Évát, Kosztolányi Rózsát, Kovácsné Holló Piroskát. Emellett18 mûvész kapott szóbeli elismerést a zsûritõl. Koó Éva: Szentendre napsütésben Bálványos Huba Kosztolányi Rózsa: A nap ölelése Gaál István: Óvárosi utca A kiállítás augusztus 6 22 ig volt látható az Újpest Galériában (Polgár Centrum), Budapesten. Gömöri Bea 2005/9. 19

20 Ott voltunk Huszonötezer fellépõ, több mint egymillió eladott jegy Multikulturális forgatag Skócia fõvárosában Augusztus bármelyik napja lehetne. Több utca lezárva a forgalom elõl, hömpölygõ tömeg, itt gólyalábon sétál valaki, amott maga a Kaszás sétál egyik kezében névadó szerszámjával, másik kezében egy korsó sörrel. Kikiáltók, ingyenes múzeumok, énekesek, zenészek, a skót duda hangja, mobil jegypénztárak kiállításokra, elõadásokra. Egy átlagos nap a fesztiválon. Az Edinburgh i Fesztivál egy összefoglaló név arra a multikulturális forgatagra, ami július vége és szeptember eleje között ellepi Skócia fõvárosát. A történet 1947 ben kezdõdött, amikor néhány színházkedvelõ ember elhatározta, hogy megszervezi az Edinburghi Nemzetközi Színház és Mozifesztivált. Ehhez szinte azonnal csatlakozott a Fringe, az ellenfesztivál. A skót katonazenekarok karitatív elõadássorozata, a Military Tattoo 1950 óta évente több mint látogatót vonz. A sorozat 1983 ban kiegészült a Könyvfesztivállal, mely már a maga 650 író olvasó találkozójával, felolvasóestjeivel a világ egyik legnagyobb könyves eseményévé vált. A rendezvényekhez szervesen kapcsolódik a jazzfesztivál, ahová Svédországtól New Orleansig, a jazz fellegváráig, a világ minden tájáról érkeznek neves elõadók. Van tudományos fesztivál, ahol igyekeznek emberközelbe hozni különféle felfedezéseket, kutatási eredményeket, sõt, idén négynapos politikai fesztivált is rendeznek, ahol a nagypolitika részvevõi kerekasztal beszélgetéseken avatják be az érdeklõdõket a kulisszatitkokba. Üdítõ színfoltja és egyik legnagyobb látványossága volt az idei fesztiválnak a Kavalkád. Ennek során riói hangulatot varázsoltak az amúgy borongós skót égbolt alá a felvonulók a többszázezer látogató nagy örömére. Hétvégenként amúgy is foglaltak a közterületek, van, hogy a kastély tövében több ezer nézõ elõtt zajlanak a Hajléktalan Világkupa fociküzdelmei. Elõfordul, hogy kirakodóvásárok csábítják a vásárlókat. Az egész hathetes eseménysorozat pedig az Edinburgh Mela nevû kétnapos, ázsiai hagyományokat bemutató programmal ér véget, ahol a látogató elveszhet egy hamisítatlan bazár forgatagában, megcsodálhatja a sokszínû kosztümökben felvonuló csoportokat, gyönyörködhet a keleti táncosok tudásában, egyáltalán: úgy érezheti, hogy nem is Európában, hanem valamelyik távoli ország fõvárosában van éppen. Ismert és feltörekvõ alkotók És hát itt van a Galériák Fesztiválja. Az ember úgy érzi, hogy ez egy kicsit kilóg a többi közül, hiszen ebben a városban az egész év során annyiféle helyszínen annyiféle kiállítás vonzza az érdeklõdõt, hogy nehéz fokozni a tempót a nyári hónapokban. De lehet! Negyvenöt kiállítóterem, múzeum, galéria szerepel tárlattal a fesztiválkiadványban, gyakorlatilag mindenféle érdeklõdést kielégítve. Hagyományosan nagy nevek is szerepelnek, elég csak a Gauguin víziói címû kiállítást említeni, de a feltörekvõ, fiatal mûvészek, Skóciából és az egész világról is lehetõséget kapnak a bemutatkozásra. Õfelsége II. Erzsébet királynõ 73, általa gyûjtött rajzot és akvarellt bocsátott a fesztivál rendelkezésére, ráadásul ezek Nagy Britannia egyik legszebb épületében, az edinburghi királyi rezidencián, a Holyroodhouse Palotában tekinthetõk meg. A Skót Királyi Akadémia épületében a már említett Gauguin mellett Paul Cézanne, Edgar Degas, Emile Bernard, Paul Sérusier, Maurice Denis és Henri van de Velde alkotásai láthatók, összegyûjtve Gauguin mentorainak, pályatársainak munkáit is. Nagy érdeklõdés övezi Francis Bacon Porték és fejek elnevezésû kiállítását a Modern Mûvészetek Nemzeti Galériájában. A mûvész pályatársairól, ismerõseirõl, szerelmeirõl készült portréit magángyûjtõk bocsátották a múzeum rendelkezésére. Igazán egzotikus a perzsa üveg és kerámiamûvészet bemutatása, ahol az autentikus hangulatot még a dekorációként felhasznált szõnyegek, használati tárgyak is fokozzák, a kiállított tárgyak az ókortól napjainkig vezetik a látogatót. Fantasztikus a Kétfelé tekintve címû vendégprodukció is, ahol a New York i Afrikai Mûvészeti Múzeum Afrikában született, de már nyugaton élõ kortárs mûvészek alkotásait mutatja be, teret adva ismert és feltörekvõ alkotóknak egyaránt. A City Art Centre programja kicsiben ötvözi a fesztivál kavalkádját, hiszen az elõbbi két, unikális kiállítás mellett teret ad a skót mûvészet elmúlt 250 évét bemutató kiállításnak, amely nagyon érdekes lehet a konzervatívabb mûvészetekre kíváncsiaknak, ugyanakkor itt látható az egyik legizgalmasabb bemutató is, az Új Biblioteca Alexandrina. Ennek lényege, hogy Egyiptom és az UNESCO, /9.

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014

bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014 bemutatja Turcsányi Antal festőművész kamaratárlatát Budapest 2014 Turcsányi Antal festőművész 2014 Benedek Elek meseillusztráció I. 16x22 cm papír, ceruza Turcsányi Antal festőművézs 2014 Benedek Elek

Részletesebben

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: KULT-50-1 /2015. Ügyintéző : Doka Diána ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez Képzőművészeti Ösztöndíjak meghirdetésére lit p---- Dr. Kovács Ferenc polgármester alpolgármester /" 2 ---:>~~_"L.~ ----~.>--

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Amennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat

Amennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat 392. szám KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2011-06-09 ************************************************************************** Nemzetközi kulturális hírek A KultúrPont Iroda ingyenes elektronikus hírlevele hirlevel@kulturpont.hu

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Pályázat Kiíró: Mediterrán Kerámia Kft. Téma: Art in Home

Pályázat Kiíró: Mediterrán Kerámia Kft. Téma: Art in Home Pályázat Kiíró: Mediterrán Kerámia Kft. Téma: Art in Home 1 1. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.1. A PÁLYÁZAT KIÍRÓJA, LEBONYOLÍTÓJA A Mediterrán Kerámia Kft. és az Art in Home művészei nyílt pályázatot hirdetnek

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

TakkART KösszMűvészeti pályázat

TakkART KösszMűvészeti pályázat TakkART KösszMűvészeti pályázat Pályázati kiírás Az ember itt kevés a szeretetre Elég, ha hálás legbelűl ezért-azért; egyszóval mindenért Valójában két szó, mit ismerek, bűn és imádság két szavát. Az egyik

Részletesebben

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS Fiatal képzőművészek számára Pályázati kategória kódja: REB-15-MŰV Meghirdetés dátuma: 2015. április 3. Magyarország Kormánya a 2013. október 29-én megjelent,

Részletesebben

Amennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat

Amennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat ************************************************************************** 428. szám KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2012-03-01 ************************************************************************** Nemzetközi

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále

Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále Grafikai Szemle I. Székelyföldi Grafikai Biennále Kiírás és jelentkezési lap Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja és a Művelődési

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában Magyar Vidékakadémia második sorozata Konferencia a helyi termékekről Mórahalom, 2011. február 24. A Magyar Kézműves Remek cím szerepe

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória

Pályázati felhívás. Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále. I. Hagyományos grafika kategória II. Kísérleti grafika kategória Pályázati felhívás Nemzetközi Grafikai Szemle II. Székelyföldi Grafikai Biennále A székelyföldi megyék tanácsai, Hargita Megye Tanácsának Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központja és a Kovászna

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és májusi programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi Kalendárium 2011. május 14. A Népi Kalendárium májusi témája a gyapjú. Ez alkalommal

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem

Az aukció időpontja: 2010. december 10., 16 óra Helyszín: Budai Vigadó, Színházterem MEGHÍVÓ A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Cigányságkutató Intézet Romano Instituto és a Phralipe Független Cigány Szervezet szeretettel meghívja a KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZEK AZ EMBERI

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Vizuális alapismeretek (pl: festõ, szobrász, képgrafikus, restaurátor )

Vizuális alapismeretek (pl: festõ, szobrász, képgrafikus, restaurátor ) Képzõ- és iparmûvészet Tantárgy Végzettség, szakképzettség Vizuális alapismeretek (pl: festõ, szobrász, képgrafikus, restaurátor ) (pl: építész, formatervezõ, textiltervezõ, szilikátipari tervezõ, vizuális

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát

Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát bemutatja Kovács Tamás Vilmos festőművész kamaratárlatát Budapest Néhány mondat a kiállítás születéséről... Az itt bemutatott képek Kovács Tamás Vilmos festőművész ezidáig műtermében lévő tájfestészetét

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása NTP-EFP-14 A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetés az

Részletesebben

R. TÖRLEY MÁRIA SZOBRÁSZMÛVÉSZ, MAGYARORSZÁG FRED FABER FOTÓMÛVÉSZ, LUXEMBOURG

R. TÖRLEY MÁRIA SZOBRÁSZMÛVÉSZ, MAGYARORSZÁG FRED FABER FOTÓMÛVÉSZ, LUXEMBOURG R. TÖRLEY MÁRIA SZOBRÁSZMÛVÉSZ, MAGYARORSZÁG FRED FABER FOTÓMÛVÉSZ, LUXEMBOURG FRED FABER FOTÓIVAL 2004 NYARÁN ISMERKEDTEM MEG, LUXEM- BURGI KIÁLLÍTÁSOM IDEJÉN. KÉT ESTE KB. 1000 DIÁT VETÍTETT LE NEKEM.

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009.

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009. 1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot,

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

2008. évi Közhasznúsági jelentése

2008. évi Közhasznúsági jelentése ÚTON Ifjúsági - Kulturális Egyesület 4024 Debrecen, Rákóczi u. 62./A. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Debrecen, 2008. május 30. Szűcs Kornél Balázs Elnök 1 A z ÚTON Ifjúsági Kulturális Egyesület Közhasznúsági

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2005. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV Budapesti Fényképész Szövetkezet (1065 Budapest, Bajcsy

Részletesebben

K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének jegyzőkönyvéből Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottsága K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az első világháborút és a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító kulturális és tudományos programok, művészeti tevékenységek

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Nyitott szemmel Szigethalmon

Nyitott szemmel Szigethalmon Nyitott szemmel Szigethalmon -pályázati felhívás- 2013. novemberében fotópályázatot hirdettünk Szigethalom télen címmel. Ezt tekinthetjük pályázati sorozatunk első állomásának, melynek mottója: Nyitott

Részletesebben

Már PRIMA-díjas a Jászság Népi Együttes! De lehet még PRIMA PRIMISSIMA-díjas is!

Már PRIMA-díjas a Jászság Népi Együttes! De lehet még PRIMA PRIMISSIMA-díjas is! Már PRIMA-díjas a Jászság Népi Együttes! De lehet még PRIMA PRIMISSIMA-díjas is! A Prima Primissima díj történetének eddigi 11 éve alatt megbecsült helyet vívott ki magának a társadalmi-kulturális életben,

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN

VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN VAN SZERENCSÉNK HÍVNI A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGET! UTAZZON AZ OMNIBUSSZAL! KISVÁRDA A SZÁZADFORDULÓN 3507/00102 Szakmai beszámoló Az idén immár hatodik alkalommal volt Múzeumok Éjszakája Kisvárdán. A késő

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS Kárpát-medencei fotópályázat Pályázati kategória kódja: REB-15-FOTO Meghirdetés dátuma: 2015. április 3. Magyarország Kormánya a 2013. október 29-én megjelent,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

színesliget Színezd ki a Ligetet!

színesliget Színezd ki a Ligetet! színesliget Színezd ki a Ligetet! A Városliget teljes megújítását magában foglaló Liget Budapest Projekt kapcsán a Városliget Zrt. kreatív pályázatot hirdet színesliget Színezd ki a Ligetet! címmel budapesti

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. Baráth Hajnal DLA habil főiskolai tanár művészeti rektorhelyettes, intézetvezető, szakvezető, szakirányvezető e- mail cím: hbarath@bkf.

ÖNÉLETRAJZ. Baráth Hajnal DLA habil főiskolai tanár művészeti rektorhelyettes, intézetvezető, szakvezető, szakirányvezető e- mail cím: hbarath@bkf. ÖNÉLETRAJZ Baráth Hajnal DLA habil főiskolai tanár művészeti rektorhelyettes, intézetvezető, szakvezető, szakirányvezető e- mail cím: hbarath@bkf.hu Tudományos minősítés és művészeti díj: 2008 DLA habil,

Részletesebben

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján!

a Corvin Művelődési Ház magasabb vezetőjének megbízására kiírt pályázattal kapcsolatos döntés Zárt ülést igényel az Mötv 46. (2) b) pontja alapján! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a képviselő-testület 2014. május 14-ei ülésére. Készítette: Müller Kinga Intézményi Irodavezető Tárgy: Corvin Művelődési Ház magasabb vezetői

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Magyar Tolkien Társaság Alapítva 2002-ben

Magyar Tolkien Társaság Alapítva 2002-ben Tündék Törpök Emberek A Magyar Tolkien Társaság 2014. január 4-én J. R. R. Tolkien, a XX. század egyik legnagyobb írója, az utolérhetetlen mítoszteremtő és nyelvész életműve előtt tisztelegve, 122. születésnapja

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 4. szám 2013. február 4. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 4. szám 2013. február 4. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 4. szám 2013. február 4. Hallgatók számára Európai Ifjúsági Nagy Károly-díj Az Európai Ifjúsági Károly-díj lehetőség arra, hogy a fiatalok bemutassák Európára vonatkozó

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.)

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Program:

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve

Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve Sajtóközlemény: Világsiker a szentendrei temető magyar terve Közel ezerötszáz, a világ minden pontjáról beérkező építészeti alkotás közül a legjobbak közé sorolta a World Architecture Festival neves zsűrije

Részletesebben

ültetés seating PÁLYÁZAT, 2007

ültetés seating PÁLYÁZAT, 2007 ültetés seating PÁLYÁZAT, 2007 Kik vagyunk? Lelkes fiatalok, akik érdeklôdnek a filmek, a mozivilág és a mûvészetek iránt. Célunk Felpezsdíteni a mûvészet és a film iránt érdeklôdô fiatalokat egy mûvészeti

Részletesebben

Program: 1. nap 9.00 9.45 Regisztráció

Program: 1. nap 9.00 9.45 Regisztráció Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21-22-én tartja a Hotel

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TARTALOM: 1. KULTURÁLIS HÍREK AZ EU-BÓL 1.1 Több támogatás az oktatásnak, az ifjúságpolitikának és a kreativitásnak

TARTALOM: 1. KULTURÁLIS HÍREK AZ EU-BÓL 1.1 Több támogatás az oktatásnak, az ifjúságpolitikának és a kreativitásnak ************************************************************************** 397. szám KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2011-07-21 ************************************************************************** Nemzetközi

Részletesebben

Kőbánya az én városom címmel.

Kőbánya az én városom címmel. Kőbánya az én városom P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ és a Szülőföld Könyvkiadó (továbbiakban: Kiíró)

Részletesebben

TARTALOM: 2. ÁLLÁSLEHETŐSÉGEK 2.1 Gazdasági igazgatói állás az Operaházban

TARTALOM: 2. ÁLLÁSLEHETŐSÉGEK 2.1 Gazdasági igazgatói állás az Operaházban ************************************************************************** 437. szám KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2012-05-01 ************************************************************************** Nemzetközi

Részletesebben

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg.

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg. Nápolytól délre 2008. január 21-én nyílt meg Nicola Giuseppe Smerilli fotókiállítása Nápolytól délre címmel. A fotókat Olaszország legdélibb részének tájai, illetve Dante Marianacci Odüsszeusz a szélben

Részletesebben

SZÍNHÁZ. A Derecske Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár 2010/2011-es színházi bérletes elõadásai: Bérletvásárlás és további információ:

SZÍNHÁZ. A Derecske Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár 2010/2011-es színházi bérletes elõadásai: Bérletvásárlás és további információ: SZÍNHÁZ A Derecske Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár 2010/2011-es színházi bérletes elõadásai: 2010. október 30. Cirkuszhercegnõ (operett) 2010. november 27. Vidám kísértet (komédia) 2011. január 29.

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Hegedüs Éva az év bankára 2015-ben

Hegedüs Éva az év bankára 2015-ben MasterCard Az év bankára 2015 Online sajtófigyelés 2015. november 17-18. Figyelő Online Hegedüs Éva az év bankára 2015-ben 2015.11.18 13:30 http://figyelo.hu/cikkek/426319-hegedus-eva-az-ev-bankara-2015-ben

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely

1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1986 VASI KÉPZŐMŰVÉSZEK TÁRLATA, (Előszó) katalógus, Szombathelyi Képtár, Sz.hely 1987 MEGYEI TÁRLAT katalógus, Savaria Múzeum, Sz.hely EGY ELFELEDET MŰVÉSZ - (G.Szigeti Magda kiállítása az Utcagalériában)

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. Páger Bernadett művésztanár e-mail cím: bpager@bkf.hu

ÖNÉLETRAJZ. Páger Bernadett művésztanár e-mail cím: bpager@bkf.hu ÖNÉLETRAJZ Páger Bernadett művésztanár e-mail cím: bpager@bkf.hu Felsőfokú tanulmányok és végzettség: 1998-1999 University of Art and Design, Vantaa-Finnország 1994-1999 Magyar Iparművészeti Egyetem, Szőnyeg

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az első világháború történelmi emlékezetét feldolgozó filmforgatókönyvek megalkotásának támogatása témában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért

Részletesebben