Búcsú Beke Györgytõl. In memoriam EKOSZ EMTE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Búcsú Beke Györgytõl. In memoriam EKOSZ EMTE"

Átírás

1 EKOSZ EMTE Az alábbi méltatás elõzõ lapszámunk nyomdába kerülése után érkezett, így most tudjuk csak közreadni. A méltatott személy immár idõtlenül a mienk, ezért esetében az aktualitás kérdése nem jön szóba. Búcsú Beke Györgytõl Vigasztalhatatlanok vagyunk, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. És a veszteséget felmérni se tudván, én megpróbálom méltó szavakkal méltatni Beke Györgynek hatalmas szépírói munkásságát, és mondom: hitelesen, drámai erõvel írt A Haynal ház kapuja címû önéletrajzi regényében az erdélyi magyarság II. világháború utáni kiszolgáltatottságáról, írt hiteles történelmi regényeket a magyar nemzet régebbi drámai helyzeteirõl is, de szépirodalmi alkotásaival egyenrangúak nagy riportjai és szociográfiai könyvei. És folytathatom azzal, hogy könyvei nemcsak hitelesek, de mindig izgalmasak, mert írójuk szenvedélyes leleplezõ. Õ leplezte le például a nagy ámítót, Petru Grozát, Magyar áfium címû könyvében. Oldalakon át sorolhatnám azt a sok tévhitet, melyeket Beke György oszlatott el igazságkeresõ könyveiben. És órákon át méltathatnám legnagyobb vállalkozását, a Barangolások Erdélyben címû könyvsorozatot, melyben hitelesen és teljességre törekedve, megrendítõ történetekben és leírásokban mutatja be az erdélyi magyarság múltját és jelenét, kemény hétköznapjait és hatalmas küzdelmeit. És folytathatnám többi, félszáznál több könyvének méltatásával, de egyelõre nem teszem. Abbahagyom a könyvek méltatását, mert érzem, hogy üresek a szavaim, nem fejezik ki a lényeget Hisz többrõl van szó, magasztosabbról, rejtélyesebbrõl... És már nem szavakat látok, hanem egy Utat, a Beke György Útját. Fénybõl van ez az út és világít Szavakat is megvilágít Nem kitalálom most a szavakat, a Fény-út világítja meg, amit ki kell olvasnom Szavak erdejébe világít, de csak egy szót olvasok ki, mert e szó elhomályosítja a többit. E szó: igazság. És most nem arra az igazságra gondolok, amelyet a mi korunkban annyiszor megcsúfoltak az igazságtalanság bajnokai hazugságaikkal, hanem a legyõzhetetlen, szent igazságra, amelynek varázsereje van. Igen, most nem tudok gondolni másra, csak az igazságra mint varázsszóra, mert Beke György számára e szó valóban varázsszó volt. Beke György életének és munkásságának ez a legfontosabb rejtélye. Az igazságnak nem volt nálánál nagyobb megszállottja. Kereste az igazságot mind a történelemben, mind a jelenben, megtalálta és megírta az igazságot, mégpedig a méltó igazságszolgáltatás reményében, mert hittel hitte, hogy a földi igazságot nemcsak õ, hanem hatalmas égi hatalom is vigyázza, az Égi Igazság, akihez ha imával fordulnak az igazság földi megszállottjai, legyõzhetetlenné erõsödnek Olvasom hát Beke György írásait, és hallom, amint mondja mindennapi imáját: Hiszek az Igazságban, imádkozom az Igazsághoz, mert Égi eredetû, szolgálom az Igazságot, aki égi eredetû, megkeresem mindenben és mindenkiben, soha meg nem tagadom, életem árán is védelmezem. És mert nemcsak hiszem, de tudom is, hogy az Igazság Égi eredetû, nincsen egyéb célom az Õ szolgálatánál, nem In memoriam 31 járok más úton, csak az Õ útján, és nyugalom tölt el az Igazság útján járván, félelem itt le nem gyõz, csábítások itt hiába kísértenek, mert Fény-kapu van az Igazság útjának végén, Fény-kapu, mely az örökkévalóságba vezet. Igen: nyugalom tölt el, erõsnek, igen, erõsnek, legyõzhetetlennek érzem magam, mert aki erre az útra rálépett, az már választott. Az örökkévalóságot választotta a perc helyett. A gyõzelmet választotta a vereség helyett És élete gyõztes élet még akkor is, ha vesztesnek látszik Igazság... Ki õ? Ki Õ, akinek a segítségével legkiszolgáltatottabb helyzetben is meg lehet tapasztalni az Eget? Kiszolgáltatott helyzet, drámai helyzet, írósors Erdélyben, írósors Csonka-Magyarországon Világos ez a drámai helyzet: választanom kell az Örökkévalóság és a pillanat között Ó, a látszat az, hogy legyõzhetnek a törvénytelen, tehát agresszív hatalmak Közlik velem, közlik velem Kolozsváron és Budapesten, hogy választhatok: nyomorult szolga leszek, vagy áldozat Ó, rendelkeznek a megfélemlítés számtalan eszközével, engem viszont semmi sem véd, törvény se... De ez látszat, mert nincs több választási lehetõség, csak egy Mert kérdés is csak egy van: megtagadhatom-e az igazságnak az Örökkévalóságba vezetõ útját? Nem, nem tagadhatom meg, mert az igazságot és az Égi Igazságot szolgálván én megtapasztaltam az Eget, én átéltem a szédítõ biztonság érzését! Ó, biztonságérzet töltött el, fölényérzet, és eljutottam a szédítõ biztonság érzéséig... Azaz mit is éltem át? Átéltem kolozsvári, kiszolgáltatott író létemre, hogy sokkal hatalmasabb vagyok, mint a román diktátor, átéltem budapesti író létemre, amit Ady Endre is itt élt át, hogy sokkal hatalmasabb vagyok, mint az újságírók hadát szolgák csapatává alázó Disznófejû Nagyúr. Ó, az õ csábításaikra én egyre fentebbrõl néztem le, azokra én mintha az Égbõl néztem volna le. És mert oly fentrõl néztem le fenyegetésekre és csábításokra, nem ért fel hozzám nemhogy a szánalmas félelem, de még a kevésbé szégyenletes aggodalom se Hogy is érhetett volna fel hozzám félelem, aggodalom, ha átélhettem a szédítõ biztonságot, s az Eget így megtapasztalhattam Semmi, semmi sem történt, csak megtanultam járni az Igazság útján Mely a csodák útja, s legnagyobb csodája, hogy megnyitja az Ég Kapuját. És mintha mi sem lenne természetesebb ennél Mi lenne természetesebb, mint az, hogy az Ég Kapuját Igazság-Isten megnyitja hû szolgái számára? Így imádkozott, szavakkal vagy nem szavakkal, nem tudom, könyvei milliárd sora között világítanak ennek az imának a szavai. És miközben rádöbbenek, hogy mily rejtélyek határozták meg Beke György rendkívüli életét, az is eszembe jut, hogy e rejtélyek vajon nem évezredek legfontosabb rejtélyei-e Hisz Platón két és fél ezer éve figyelmezteti a világot, hogy... csak az igazságtalanság mint valami betegség lehet halált hozó arra, aki a lelkébe fogadja, s csak azáltal, ami a saját természetével öl, pusztulhatnak el azok, akik magukba fogadják az igazságtalanságot... És Szent Pál vajon nem ugyanazt mondja, amit Beke György rejtélyes imája? Ilyképpen ír az igazságról mint Lelki Fegyverrõl az efezusiaknak írt levélben: Így készüljetek föl: csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját A Timóteusnak írott második levélben pedig így ír: eltávozásom ideje közel van. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság gyõzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró És miután szembesültünk azzal, hogy mily rejtélyek határozták meg Beke György rendkívüli életét, s azt is figyelembe vettük, hogy e rejtélyek bizony évezredek legfontosabb rejtélyei, megváltozik a leghétköznapibb szavak értelme is. És újra eszembe jutnak Beke György felejthetetlen írásai. Arra gondolok, mit tudunk meg ezen írásokból Beke György kedvenc hõseirõl, az erdélyi magyar emberekrõl? Azt tudhatjuk meg, hogy az erdélyi magyar ember legyõzhetetlen. Ami azt is jelenti: megmarad magyarnak. Lesz magyar jövõje, mert méltóképpen ragaszkodik múltjához, sokkal jobban ismeri a magyar nemzet történelmét, mint a csonka-magyarországi magyarság. Mit jelent számukra magyarnak lenni, miért érdemes nekik Erdélyben magyarnak megmaradni? Ezt válaszolhatjuk: ki Erdélyben a magyarságát vállalja, az tudatosan áldozatot vállal... Megvilágosító áldozatot? Beavató áldozatot? Bizony, aki ma Erdélyben a magyar létet választja, Isten felé közeledik. Isten közelségében erõssé, legyõzhetetlenné válik. Isten tekintetében változik át szén-minõségûbõl gyémánt-minõségûvé. Beke György a szénmezõn felismerte és felszedegette a gyémántokat. Aztán a gyémántokat tarisznyájába rejtette, és átjött Erdélybõl Csonka-Magyarországra Aztán telt az idõ, múltak a rendszerváltoztató évek, és Beke György egyre szomorúbbá vált. Igazságkeresõként, igazságlátóként nem tehetett úgy, mint aki nem tudja, hogy a magyar nemzet nem vette át a rendszerváltoztatás idején a hatalmat Döbbenten tapasztalta õ is, hogy a magyar politikusok nem védelmezik méltóképpen a magyar érdekeket Nem tehetett úgy, mint aki nem tudja, hogy a magyar nemzetet a privatizáció során kisemmizték Igen, döbbenten tapasztalhatta Beke György, az Igazságkeresõ Öreg Székely, hogy nemcsak a Trianon teremtette országokban létezik magyarellenes politika, hanem Magyarországon is! Igen, felismerhette a csonkamagyarországi magyar politika legfélelmetesebb arcát: a magyarellenest. És aztán megélte a Szégyen Napját, dec. 5-ét, amikor a magyarellenességével tüntetõ magyar kormány ünnepelte a magyar nemzet vereségét. Legjobban az utóbbi két évtizedben a magyar újságírás eltévelyedése fájt természetesen a Legnagyobb Igazságkeresõnek. Az, hogy a magyar lelket mintha az elmúlásra és nem az életre készítenék fel a magyar állam által legjobban támogatott újságírók. Mintha tudatosan sorvasztanák a magyar nemzet öntudatát. Mindezen tapasztalatok ellenére nem gyöngült hite az igaz szavak megváltó erejében. És Intelmeket, igaz szavú, teremtõ szavú Intelmeket fogalmazott meg. De nem hallgattak rá korunk vezetõ politikusai. Nem is érthették meg: mert feljebb állt Beke György az igazi, az archaikus, szent hierarchiában, mint korunk politikusai, államférfiai, a hivatalos hierarchia álnagyságai. Nem sikerült hát érvényesítenie akaratát, pedig nem akart õ sokat! Csak annyit akart, hogy országunkban a Hazugság kultuszát váltsa fel az Igazság kultusza. Az Igazság szolgálatáért jutalmul Égbõl leeresztett Fény-hídon lépett be az Égi Világba, s most már az Igazi, a valódi Hatalmasokkal beszélgethet. És mert õk valódiak, meg is hallgatják És talán elõkészítik a csodát: Magyarország méltóvá válik régi önmagához. Megnyugtathat minket, akik most vigasztalhatatlanok vagyunk, hogy az olyanok, mint Beke György, a küzdelmet sose hagyják abba, az Égi Világban sem. Ezért csak e szavakkal búcsúzhatunk Tõle: Küzdj tovább érettünk Könyörögj érettünk, küzdj tovább érettünk ott, az Örök Világosságban. Kocsis István

2 32 In memoriam EKOSZ EMTE 98 éves korában elhunyt a magyar õstörténet-kutatás egyik legnagyobb alakja: BADINY JÓS FERENC Badiny Jós Ferenc június 3-án született Gácson, Nógrád megyében. Mint a balassagyarmati gimnázium egykori diákja, a Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülõ-kiképzését elvégzõ tényleges tisztként kezdi pályafutását, azonban a m. kir. hadseregbõl 1940-ben kiválik és a Budapesti Mûegyetemen folytatja tanulmányait. Sumerológiával Argentínában kezd foglalkozni, ahová 1946-ban érkezik. Az elsõ irányítást a római Institutum Pontificum Biblicum-tól kapja, és mint P. Deimel iskolájának a követõje tanul. Ugyanezen intézettõl nyeri képesítését, mely jóváhagyja tanterveit és kidolgozott tananyagát a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológia tanszék létesítéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban megbízza. Azóta ugyanennek az egyetemnek ny. rendes tanára. Munkásságának eredményeként az tanévre hirdetett elõadásaira 21 argentin rendes hallgató iratkozott be. Tantárgyai a következõk: 1.) a sumir nyelv és ékírás, 2.) a mezopotámiai kultúrák története 3.) a mezopotámiai vallások. A sumir-magyar nyelvazonosság hirdetõje és bizonyítója, a Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja, ahol 1967-ben Ann Arborban (Michigan, USA) az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumir és babiloni eredetét igazolta. Bizonyítását Altaic People s Teocracy címen fogadta el a Kongresszus ben a Canberra-i (Ausztrália) kongresszuson Argentína képviseletében vesz részt, ahol a Pártus Birodalom sumir tradícióin át a pártus nép magyar vonatkozásait mutatja ki The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians c. elõadásában. Egyéb munkái: Sumerian Syntax and Agglutination on Asian Languages, (Canberra, 1971). El Pueblo de Nimrud. Nuevas Orientaciones de las Lenguas Uralo-Altaicas (Valparaiso. Chile, 1966). Las Posibles Relaciones Intercontinentales (XXXVII. Congress Internacional de Americanistas, 1966.). A megtalált magyar õstörténelem. (Ausztrália 1967) A Buenos Aires-i Jezsuita egyetem kiadásában: Etnographical Map of Turanians (Uralo-Altaians, 1966) és Signos Cunciformes (1966). Badiny Jós Ferenc KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG A SUMIR ÕSTÖRTÉNET Elõszó a 2. kiadáshoz Huszonöt évvel ezelõtt jelent meg ez a könyvem, melynek most a második, ezúttal hazai kiadását veszi kézbe az olvasó. Az elmúlt huszonöt év alatt a tudományok fejlõdése óriási eredményeket mutatott fel és ez a fejlõdés, szellemi fellendülés hatással volt arra is, hogy a világ népeiben felébredjen egy sajátságos összetartozási érzés, mely újra nemzetté akarja formálni a nemzetköziesítés járma alól éppen csak felszabadult azonos nyelvû, azonos gondolkodású, s mondhatniazonos lelkivilágú népeket, akik igyekeznek ezt az egybetartozást valamiféle hagyományismerettel, származási öntudattal megerõsíteni. Egyedül a magyar hivatalos álláspont nem hajlandó a több, mint 200 éves megkövesedett állapotából kimozdulni és a ma sumernek nevezett õsi, káldeus ékiratok nyelvéhez módszeresen, szakmai elhivatottsággal hozzányúlni. Ezzel szemben most már a politika erejét is bevetve igyekeznek fenntartani az ún. finnugor származási elméletet annak ellenére, hogy a legújabb kutatások egyre egyértelmûbb cáfolatot adnak. Dr. Matsumoto japán tudós genetikai eljárása minden kétséget kizáróan kimutatta, hogy a finn, votják, vogul stb. népmaradványokhoz a magyarságot semmilyen vérségi kapcsolat nem köti. A kiváló magyar szakemberek egy része nagyon is jól tudja, hogy a sumer-magyar nyelvazonosság való dolog, de ezt a hivatalos mûvelõdési és közoktatási ellenkezés miatt csak megközelítõen tudják kifejezni. Említenek protougor, õsmagyar, ómagyar, magyar, protomagyar, iráni, alán, közép-iráni és hun nyelvet, de a mi magyar nyelvünkben csak jövevényszavak és kölcsönszó-rétegek léteznek ezekbõl. De milyen nyelvemlékekkel rendelkezünk ezen nyelvek létezésének bizonyítására? Tény, hogy a sumer ékiratokon mindazok a jövevényszavak és kölcsönszó-rétegek, melyeket a fent említett nyelvek tartalmaznak, megtalálhatóak. De lássuk, kiket rejtenek az említett elnevezések. A protomagyarnak nevezettek azok a SUBAR- TU-i szabirok és az UNUG-URI-ak (UR városból eredõk), akik létrehozták Dentumagyariát és a kaukázusi Magyarországot. Az iráninak nevezettek pedig azok a pártusok, akiknek birodalmához tartozott egész Irán az Eufratestõl az Indus folyóig, több mint 500 éven keresztül. A felsorolt népnevek (alán, hun, sarmata, jazig stb.) megtalálhatók a sumer-káld ékiratokon, és ha ezek a népek a Kaukázus északi térségében, a Pontus-vidéken, a Fekete-tengertõl északra, a Don- Donyec vidékén éltek az általunk történelmileg beazonosítható idõben, akkor õk nem lehettek mások, mint a Mezopotámiából északra vándorló sumer (s)kita, azaz vándorló népek. Szerkezetében változtathatatlan õsi nyelvüket is magukkal vitték éppúgy, mint pl. a Dél-Amerikát meghódító spanyolok, portugálok. A történelmi zûrzavar amiatt keletkezik, hogy az õsi, sumernek nevezett nyelvünkben a foglalkozást, hivatást, feladatokat, tulajdonságokat jelölõ elnevezéseket egymástól független népneveknek vélik: JAZIG (tejtermék-termelõ), ALAN (égi fokos népe), SARMATA (királyi nép), HUN (elõkelõ), ABAR-AVAR (apa nép) stb. A történelmi folytonosság elakad amiatt, hogy az 500 éven át fennálló Pártus-Birodalom történetét, mûvészetét, hitvilágát, monumentális építészetét egyszerûen számûzik a kutatásból. Pedig éppen ezek a bölcs, türelmes és igazságos pártus királyok építik fel a gyûlölet népei által lerombolt õsi sumer városokat, templomokat, csillagvizsgáló intézeteivel együtt, felélesztve egyúttal az õsi hagyományokat is. Sokat írok ebben a könyvben a pártusokról is. És milyen különös: az elmúlt huszonöt esztendõ alatt derült ki az is, hogy Jézus Urunk halotti leple olyan anyagból van, amit kizárólag a pártus királyi ház részére készítettek és annak viselése csakis a királyi leszármazottakat illette meg. Ezért ajánlom újbóli elolvasásra, tanulásra e könyvet azoknak, akik az elmúlt évtizedek lelki és szellemi kõkorszakában hozzájuthattak kutatásaim gyûjteményéhez, valamint azoknak, akik tiszta ifjonti lélekkel csodálkoznak rá a világban végbemenõ történésekre, összefüggéseit megérteni óhajtván augusztus 28. Budapesten Magyar szeretettel: a szerzõ Badiny Jós Ferenc

3 EKOSZ EMTE In memoriam 33 Marosvásárhelyi búcsú Jakabffy Attilától Fiatalon, hosszan tartó és súlyos betegség után, 51 évesen elment közülünk Jakabffy Sándor Attila mérnök, közgazdász, politológus, egyetemi dékán, az elmúlt tizenhét esztendõ marosvásárhelyi közéletének egyik jelentõs személyisége. A marosvásárhelyi református temetõben április 21-én egy dacos, elvei mellett makacsul kitartó magyar embertõl búcsúztunk. A román hatalommal kollaboráló, a magyar önkormányzatot ügyesen elszabotáló Markó Béla és társai az RMDSZ csúcsvezetésében annak idején durván félreállították az útjukból, s akit ugyanõk a változások utáni profitõrök aztán még nagyobb igyekezettel próbáltak elfeledni és elfeledtetni. Jakabffy Attila azonban sohasem adta fel, hanem mindig új utakat keresve, új megoldások által próbálta szolgálni a helyi magyar közösséget. Nem ismerte a lehetetlent, s néha már úgy tûnt, túl nagy fába vágja a fejszéjét, és sajnos volt úgy is, hogy mi sem igazán hittünk benne, s ezért nem álltunk mellé olyan határozottan, ahogyan kellett volna. Pedig, mint azt késõbb megtudtuk, nemegyszer közel volt a gyõzelemhez. Jakabffy Attilának Marosvásárhelyen nem volt hivalkodó temetése, s a Duna Televízió sem vonult ki Jakabffy Attila halálával egy megtagadott, félreállított zsenit veszített el az erdélyi magyarság, de alakja és emléke örökké élni fog bennünk, hiszen õ mindig csak a magyar közösségért munkálkodott, s igen sok maradandó értéket teremtett mindnyájunk számára. Az 1989-es romániai forradalom forgatagában õ merészelt elõször magyarul megszólalni a bukaresti köztévében, miközben a folyosón még ropogtak a fegyverek. Kicsit késõbb, február 10-én õ volt az egyik kezdeményezõje, szervezõje a világ egyik legmeghatóbb tüntetésének, a feledhetetlen könyves-gyertyás menetnek. A párizsi Sorbonne Egyetemen a politikai tudományok terén 1994-ben doktorátust szerzett, de politológusi diplomáját idehaza nem nagyon kamatoztathatta, mert az RMDSZ berkeiben egyre durvábbá váló liberális kiszorítósdi következtében szép lassan végleg kikerült a helyi politikai küzdelmek fõáramlatából. Azért nem akarták az RMDSZ-en belüli liberális elvtársak helyi tanácsosként viszontlátni, mert szerintük túl radikális volt. De lehetett tanácsos például az a Kolozsváry Zoltán, aki annak idején a magyargyûlölõ Adrian Moisoiuval jelenleg a Nagy Románia Párt parlamenti képviselõje együtt hajbókolt Nicolae Ceausescu elõtt. Kolozsváry tehát megfelelt Markó Béláék románokkal kollaboráló elvárásainak, mert határozottan kijelentette: nem hajlandó élni a román törvény adta lehetõséggel, s a többi vitéz magyar tanácsnokainkhoz hasonlóan õ sem szólal meg magyarul a Marosvásárhelyi Tanács ülésein. Rosszallóan radikálisnak mondták, mert az RMDSZ-en belüli nagy ideológiai viták folyamán nem volt hajlandó hátat fordítani a magyarság érdekei mellett tisztességesen kiálló Kincses Elõdnek, akinek Magyarországra történõ távozása után is megmaradt itthoni hû harcostársának. Közben új barátokra tett szert, és amint az egy jó tanárhoz illik, mindig, minden körülmények között és mindenkit igyekezett tanítani, még több elhallgatott hasznos információhoz juttatni. S amikor a politikai életben már mindenki teljesen leírta, Jakabffy Attila fantasztikus lépésre szánta el magát: az Erdély autonómiáját követelõ, s a Sabin Gherman nevével fémjelzett mozgalom fontos szervezõje és alakítója lett. Vannak, aki jól emlékeznek arra is, hogy akkoriban Markó Béla és társai kézzel-lábbal tiltakoztak a mozgalom ellen. De Attila egymaga össze tudta gyûjteni a az Erdély-Bánság Liga megalakításhoz szükséges aláírásokat, amire mostani követõi együtt sem lennének képesek. Sajnos éppen a társa, Sabin Gherman, akiben annyira bízott, az hagyta cserben. Ha nem így történik, akkor Attila igazi eredményt tehetett volna le az erdélyi magyarság asztalára. Jakabffy Attila most már túl vagy mindenen, nemzetünk többi eltávozott nagyjaival együtt mosolyogva tekint le ránk, mert onnan, fentrõl, a csillagok közül õ már tudja, hogy mi, erdélyi magyarok soha nem veszíthetünk, s nemsokára megvirrad felettünk az ég. A felesége, a gyermekei és velük együtt mi is megérjük talán azt a várva várt napot. Fazekas Csaba Marosvásárhely Ady Endre A MAGYAR MESSIÁSOK Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások. Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek, Óh, semmit se tehettek. AZ ÚR ILLÉSKÉNT ELVISZI MIND Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sújt és szeret: Tüzes, gyors szíveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsúcsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja õket a Sors szele. Gonosz, hûvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szívük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.

4 34 In memoriam Emlékezés Kedves Tamásra EKOSZ EMTE december 25-én születése karácsonyi ajándék volt szülei számára. Szülõvárosában, Szegeden kezdte iskolai tanulmányait. A húszesztendõs fiatalember a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola gordonka szakára iratkozott ben szerzett oklevelet, azóta a gordonka élete egyik leghûségesebb társává vált ben a gordonka-oklevelet átvevõ fiatalembert az a megtiszteltetetés éri, hogy Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, minden idõk egyik legnagyobb magyar karmestere, a zenekar gordonka szólamának vezetésére hívja meg. Ugyanakkor Báthory Sándortól, a Szegedi Zenemûvészeti Szakközépiskola igazgatójától tanári kinevezést kap. Ekkor döbben rá Kedves Tamás arra a csodára, hogy közvetlen modorával, kedvességével, ritkaságszámba menõ emberi tulajdonságaival a legnehezebb hivatás betöltésére, a tanításra alkalmas személyiség. Kedves Tamás ezt küldetésszerûen végezte. Érezte és tudta, hogy a tanítás önmagunk odaajándékozása, amelynek egyetlen célja, hogy a tanítványt mestere túlszárnyalásához segítse. Az elvetett mag szentírási példája az Õ egész élete; a földbe szórt mag elpusztul, de belõle sok új élet sarjad. Kezdeti tanárkodása azt a felismerést ébresztette benne, hogy még nincs elég eszköze úgy tanítani, ahogy elvárja saját magától. Ez, és az elmélyült gondolkodáshoz való vonzódása sarkallta arra, hogy elvégezze az ELTE filozófia karát. A szép dallamok és szép gondolatok tanára lett. Kovács Dénes rektor úr 1972-ben a Zenemûvészeti Fõiskola Szegedi tagozata igazgatójának nevezte ki. Kedves Tamás nem úgy állt a katedrára, hogy a gordonkát félretette volna. Másokat tanítva folyton tanult. Mint gordonkamûvész bejárta Európa országait és tapsolt játékának a kínai és tunéziai közönség is. De zenepedagógus tehetségét sem lehetett véka alá rejteni ban megvált szülõvárosától, ahol már tanított, áthelyezéssel a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Debreceni Tagozatának igazgatója lett. Igazgatója maradt az intézménynek az 1989-es átalakítás után is, amikor a Debreceni Konzervatórium nevet vette fel. Kedves Tamás 1988-ban kapott fõiskolai tanári kinevezést. A zene mellett filozófiát és esztétikát is tanított. Munkásságát Duffek Mihály így értékelte: Mind gordonkamûvészként, mind hangszerének professzoraként, mind a zeneesztétikai gondolkodás továbbfejlesztõjeként jól ismert volt tól 1992-ig tartó felelõs intézetvezetõi tevékenysége a Debreceni Konzervatórium létrehozását eredményezte 1990-ben. A múlt század nyolcvanas éveitõl kezdve fokozatosan teremtette meg az egyetemi képzés szakmai bázisát Debrecenben, egyúttal létrehozta a fiatal tehetségek számára tanulási alternatívát nyújtó elõkészítõ tagozatot is Igen, külön tanulmányt érdemel intézményalapító tevékenysége, ami nem mindennapi szervezõkészséget feltételez. És Kedves Tamás ezen a területen is nagy volt, mondja dr. Fátyol Rudolf, a kollega, a barát. Csak néhány példa alapításai közül: Debreceni Konzervatórium, Consonantia kamarazenekar, Bárdos Lajos Társaság. Mintha Merk Mihály atyával együtt mondta volna: csak azt érdemes csinálni, ami nehéz. Legnehezebb és legmagasztosabb feladat a huszadik század fordulóján tanítani. Zenepedagógusi tehetségét az ország határain kívül is elismerték. Vendégtanár volt Németországban, Kínában, Görögországban. Járta a világot, mint elõadómûvész, és mint pedagógus. Oktatott a Debreceni Nyári Egyetemen. Kedvenc témája a régi és kortárs magyar zene alkotói voltak. Jól ismerik õt a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Fõgimnázium, a Hám János Iskolaközpont, a Szatmári Református Gimnázium diákjai is. Sokan szerették meg, sokan kerültek közelebb a szimfonikus zeneirodalomhoz éppen Kedves Tamás leckehangversenyeinek lelket-szellemet gyógyító hatására. Õ is nagy szeretettel és elismeréssel beszélt ezen iskolák diákjairól, akik minden alkalommal megtöltötték a Pannónia hangversenytermét, és kíváncsi nyitottsággal hallgatták elõadásait a zenérõl. Városunk diáksága is sokat köszönhet Kedves Tamásnak. A hangversenyek és tanítás közben magyar és angol nyelven írt tudományos munkák kerülnek ki tolla alul. Néhány cím a magyar nyelven írott mûveibõl: 1978-ban született meg a Zenetanár mint a permanens önfejlesztés modellje, 1987-ben Komplex esztétikai nevelés és zenetanárképzés, A zenemagyarázatok szintjei a zenészképzésben (1988), A nemzeti identitástudat alakításának lehetõségei a zenei nevelésben (1989), a fõiskolai jegyzetei mellett Gulyás Györgyrõl készült tanulmánykötete hiányt pótló ragyogó munka. A fenti címekbõl kibontakozik Kedves Tamás másik két arca: az esztéta és a minden magyar felelõs minden magyarért gondolat gyakorlati megvalósítója ben már nem pályázott intézményvezetõi állásra. Maradt a Konzervatórium vonós tanszékének vezetõje.

5 EKOSZ EMTE In memoriam 35 Kedves Tamás gordonkamûvész számtalan alkalommal hangversenyezett Szatmárnémetiben. Mint a Dinu Lipatti Filharmónia szólistája szólaltatta meg a gordonkairodalom legnagyobb mûveit. Emlékezetes hangversenyeinek egész sorát itt nem idézhetjük, de hangsúlyozottan meg kell említenünk Kodály Zoltán Gordonkára írt szólószonátáját és Bartók Béla 1928-ban írott I. Rapszódiáját, amelynek gordonka átiratát maga a szerzõ végezte el. Ennek a két mûnek a szatmárnémeti bemutatója Kedves Tamás nevéhez fûzõdik. Ugyancsak Kedves Tamás hozta el elõször a romániai hangversenylátogatók számára Durkó Zsolt, Kocsár Miklós és más kortárs magyar szerzõk mûveit. Az Õ ötlete volt a Consonantia trió létrehozása, amelynek primáriusául Fátyol Rudolfot kérte fel. A trió létrejötte valóságos határáttörés volt, hiszen egy intézmény keretében két ország mûvészei dolgoztak együtt. Ilyen minõségében játszott Szatmárnémetiben a Székesegyházban, a Szentlélek templomban és a Római Katolikus Püspökség dísztermében. Nagyra becsült és szeretett vendégmûvésze volt városunknak. A Consonantia trióval, majd kamarazenekarral számos fellépésük volt Magyarországon és Erdély-szerte. Kiemelkedõ jelentõségû zenei esemény volt Brahms a-moll kettõsversenyének debreceni elõadása, melyben dr. Fátyol Rudolf volt Kedves Tamás partnere. Személyes ismeretségem Kedves Tamással és feleségével, Herczeg Máriával az 1995-ben megrendezett V. Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyhez fûzõdik, amikor mindketten zsûritagságot vállaltak. Ez a kapcsolat megerõsödött a következõ esztendõben, amikor ismét a zsûriben voltak mindketten. Herczegh Mária a Debreceni Zenemûvészeti Fõiskolán végzett, többek között Benczéné Mezõ Judit tanítványaként. A Debreceni Délibáb együttes alapító tagja volt, amely meghatározó zenekara volt a kibontakozó, újhullámos népzenei mozgalomnak. A Debreceni Tanítóképzõben, majd Kedves Tamással együtt a Fõiskolán, majd az egyetem zenei tanszékén tanít. Tamás az egyik hangverseny után említette, hogy számára kedves kötelesség a szatmárnémeti szerepelés, hiszen az õ családjának anyai ága szatmári eredetû. A másik, apai gyökerei a Székelyföldig nyúlnak. Magyarországi szakmai szervezetek vezetõségi tagja, így a Magyar Zenemûvészek Szövetsége elnökségének, a Magyar Zene- és Táncmûvészek Szakszervezetének. Országos zenei versenyek és találkozók atyja. Megdöbbentett a gyászjelentést: Kedves Tamás gordonkamûvész, fõiskolai tanár, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Debreceni Konzervatóriumának volt igazgatója, a vonós tanszék volt vezetõje, a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem volt fõtitkára életének 67. esztendejében, január 23-án, súlyos betegség után elhunyt. Érintettek vagyunk mi szatmáriak is a debreceniek gyászában. Halála a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny családjának is szomorú gyásza, amelybõl Jagamas János, Laskai Sándor elvesztése után már Kedves Tamás is az égi zenekar tagja lett. Pedig évekre szóló tervei, szerzõdései voltak úgy a tanár, mint a gordonkamûvész Kedves Tamásnak. Volt még mondanivalója, és lett volna kinek. A világnak nagy szüksége lenne Kedves Tamásra, de a jók hamar elmennek. Még életükben meg kell becsülnünk õket, mert általa magunkat becsüljük meg. Kedves Tamás élete végéig hû maradt gordonkájához. A ravatalán elhelyezett fénykép elõtt ott állt a magára maradt hangszer. Drámai kép lenne, ha Kedves Tamás életét nem a hit ajándéka vezette volna. Így nem drámai, hanem fájdalmas, hogy békességet, szeretetet hirdetõ személyisége nincs többé közöttünk. Ahol Õ jelen volt, oda költözött a megértés, szeretet, és béke. Persze, hogy összeszorul a szívünk az õ elvesztésével, hiszen kevesebbek lettünk egy kiváló, értékes emberrel, egy ritkaságszámba menõ példaképpel, egy remek muzsikussal, egy csodálatos pedagógussal, egy esztétával, egy, a nemzetéért dolgozó magyarral. Siratjuk magunkat, mert nem látjuk azt az embert, aki betöltené az õ helyét. Tevékenységét a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével, az Artisjus Zenei Alapítvány elõadómûvészi díjával és a Debreceni Zenei Felsõoktatásért Díjjal köszönték meg. Életmû vagy ehhez hasonló kitüntetésre senki sem gondolt, hiszen Tamás fiatalokat megszégyenítõ lendülettel dolgozott az elsõ agyvérzés bekövetkeztéig. Bennünk, akik az õ tanításában, az õ mûvészetében részesültünk, örökre megmarad Kedves Tamás. Aki tanít, örökké él! A gordonkamûvész egyszerre volt múlt, jelen és jövõ is. Hatalmába kerített és vitt idõkön és tájakon át gyönyörû és félelmetes kalandokra. Volt, amikor hangszerén magasba tört a dallam, legyõzve a félelem gravitációját, és vitt repülõk és rakéták szédületes magasságán túl, vitt a sötétségbõl a fénybe. Mennyi mindent megértünk a világról, az életrõl, amikor messzirõl látjuk magunkat. Mennyi fájdalmat és örömöt, sírokat és feltámadást értünk meg a jótékony messzeségbõl. Kedves Tamás már messzirõl lát minket. Õ már mindeneket lát és ért: az életet is. Szatmárnémeti március 23. Csirák Csaba

6 36 Otthoni tájakon EKOSZ EMTE A megmaradás ösvényein avagy lírai útinapló, mely feljegyeztetett a paksi reformátusok erdélyi utazásán a Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából 2006 Kisasszony havában (folytatás elõzõ lapszámunkból) A Gyergyói-havasok lábainál találjuk Gyergyószentmiklós városát, a sok történelmi vihart kiállt települést. Ne száguldjon át rajta az utazó, csodálja meg a város római katolikus templomát, de az örmény katolikusokét is. Hogy hogyan kerülnek ide az örmények? Hát bizony úgy, hogy õk is sokat szenvedtek tatártól, töröktõl, jöttek, menekültek kelet felõl, átkeltek a Kárpátokon, 1670-ben bebocsátást kértek és kaptak Erdélybe, és letelepedtek. Egy részük Gyergyóban maradt, másik részük Kolozsvár felé indult, s ott megalapította Szamosújvár városát. Gyergyószentmiklóson még ma is mintegy hatszáz örmény él. Az utazó izgatott, olyan természeti csodákra vár, mely semmihez se fogható. Meg is pillantja hamarosan a Békás-szorosban az égnek meredõ sziklacsúcsokat, melyek mind ezer méter fölöttiek, az Egyes-kõ, Nagyhagymás, Kis-Cohárd, Oltárkõ, tetején a kereszttel. Az Oltárkövet, mely ma alpinista paradicsom, edzõhely, a XX. század elején mászta meg elõször Keresztes Zoltán, gyergyóalfalusi legény mezítláb, székelyharisnyában. Ez persze nem a mai értelemben vett harisnya, a székely férfiak szûk posztó nadrágját nevezik így. Az 1930-as években a brassói hegymászók hátizsákban vitték fel az Oltárkõre egy hatalmas kereszt darabjait, melyet odafent összeszereltek. A kommunista idõkben eltávolították a keresztet, helyére vörös csillag került. Ma ismét ott áll a kereszt. Sic transit gloria mundi. Amit itt lát az utazó, az a Kárpátok legszebb, mészkõbe vájt szurdokvölgye, melyet évmilliók alatt a Békás-patak munkált ki. Erdély jól védett terület volt évezredeken át, népek jöttek-mentek, volt, aki hosszú idõre itt maradhatott. De a hágókat mindig védeni kellett a betörõ ellenség ellen. A hágókat a természet munkálta ki, az ember meg õrt állott a keletrõl-délrõlészakról betörõ veszélyt elhárítani. Ott álltak õseink a Radnai, Dorna-Vatra, Tölgyes, Békás, Gyimesi, Ojtoz, Predeal, Vöröstorony, Szurdok, Vaskapu, Királyhágó bejáratánál, és védték otthonukat. Az utazó ámul. És megborzong a Gyilkos-tó nevének hallatán, pedig nem történt itt semmi bûncselekmény, csak itt is tevékenykedett kicsit a természet a maga szórakoztatására szeptemberében megnyíltak az ég csatornái, a lezúduló nagy víz hatására a közeli Gyilkos-hegy lecsúszott, és elzárta a völgyet. Több patak vize gyûlt össze az így képzõdött mederben, szépen feltöltõdött, konzerválva ilyenformán a mederben rekedt fenyõk törzsét is. Ne siess, utas, ne siess! Állj meg egy pillanatra Gyergyószárhegyen, a Lázár-kastély pártás falai alatt, a romos Asszonyház elõtt, nézz fel a boltíves kapubejáró fölötti szobára. Bizony ott töltötte szomorú árvaságban gyermekkorának éveit a késõbbi nagy fejedelem, Bethlen Gábor. A Marosillyén született Bethlen-fiúk korán árvaságra jutottak. Elõbb apjuk, iktári Bethlen Farkas, majd édesanyjuk, Lázár Fruzsina halt meg. A fiúk Lázár Istvánhoz, nagyapjukhoz kerültek, Szárhegy urához, aki sok mindenhez értett, de a gyermekfejek simogatásához bizony nem. A várkastélynak és lakóinak kalandos, romantikus történetét a helyszínen érdemes végigkövetni, mondjuk, a lovagteremben. A kastély és a benne élõk sorsa összefonódik Erdély vérzivataros történetével: tatár, török betörés, kurucok, labancok, Habsburgok! A vár sok mindent kiállt, most így félig helyreállítva is Erdély egyik legszebb vára. Történelmi levegõjébõl, a falaiból áradó megmaradás szellemébõl erõt meríthetünk. Ha az utazót ûzi a gyorsan múló idõ, és lélegzetvételnyi szusszanás után ismét útra kel, Nyárádremetérõl Marosvásárhelyre akar utazni, több útvonal közül választhat, akár kerülhet is a nevezetességek kedvéért. Ne hagyja hát ki Nyárádszeredát, ha valami emlékezetest, példaértékût akar elraktározni. Nyárádszeredán, mely hajdan Marosszék székhelye volt, február 21-én országgyûlést tartottak. Erdély akkori politikájának meghatározó személyisége volt Bocskai István, õt kiáltották ki a rendek itt Erdély fejedelmévé. A város mindvégig híve maradt. A XX. század elején a protestáns fejedelem mellszobra ott állott a helyi református templom elõtt. Nem sokáig, 1924-ben az új román hatalom eltávolíttatta. De jött 1940-ben a második bécsi döntés, Nyárádszereda ismét magyar lett. Bár a Nyárád-mentét is kettészelte az új országhatár Magyarországra és Romániára, a népek továbbra is székelyek maradtak. A szobrot tehát sietve visszaállították. Ismét nem sokáig állhatott a helyén, 1944 õszétõl új világrend látszott körvonalazódni a térségben. A szobrot ez az új hatalom elsodorta, de gondos kezek a jobb idõkre várva elrejtették. Eljött az ideje, 1997-ben harmadszor is visszakerült eredeti helyére. A világnak ezen a viharos pontján bizony így történnek a dolgok. Ám nem véletlenül említtetett ez a szobor-ügy, Bocskai fejedelem más tanulsággal is szolgál a jelen kornak. Erdélynek önálló szerepet szánt, de nemcsak azért, hogy önmagát megmentse az idegen hatalmaktól, hanem mert így segítségére lehet a Habsburg jogar alatt élõ magyarságnak is szétszakított állapotában. Levelében ezt írja az erdélyi rendeknek: minthogy romlott állapotait tudtuk Erdélynek, mint ides hazánkhoz, mely minket nevelt és tartott, és kinek sok javait is vettük, meg akartuk ezzel is hálaadó voltunkat mutatni, hogy az míg itt künn dolgainkat jól vigezhetjük, addig ott benn se pártokat, sem egyéb hadi rendeket nem akarunk támasztani, hogy azzal is az ország inkább ne pusztuljon. Tanult-e ezekbõl a magas erkölcsiséget sugárzó szavakból valamit is korunk? Megfogja-e egymás kezét a több országban élõ magyarság? Talán ha közös múltunkat megismerjük Utazzunk hát tovább múltban és jelenben! Kevés az idõ számba venni Marosvásárhely kincseit, de aki egyszer látta, bizonyára visszatér ide, hogy újra megbizonyosodjon arról, amit elsõ pillanatban is megérzett: ez a kultúra maga Európa! Vajon akad-e ma olyan mecénása a magyarságnak, mint Teleki Sámuel volt, aki könyvtárat hozott létre : a Tudományoknak nemzetemben s hazámban elõmozdításokra, majd városának adományozta, arra áldozva vagyonának nem csekély részét, hogy könyveket, ritkaságokat, õs nyomtatványokat vásároljon szerte Európában, s azokat Marosvásárhelyre hozassa? A könyvek számára házat építtessen, végrendeletében kitérjen arra, hogy utódai kötelesek a könyvtárat megõrizni, sõt gyarapítani? Aligha van ma ilyesmi! Még azt is meghagyta, mely birtokainak jövedelmébõl történjen mindez. Vagy van-e olyan nemes lélek, mint Teleki felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna volt a XVIII. század végén, aki nõ létére saját könyvtárat hozott létre (akkoriban ez igen ritka dolog volt!), csak magyar nyelvû könyveket gyûjtött, a több mint kétezer kötetet a Teleki Tékára hagyta. Ki tartja ma fontosnak, hogy a közember is mûvelõdjön? Marosvásárhely legbecsesebb mûemléke a vártemplom, a vár. A 14. században kezdik építeni a megmegújuló veszedelmek elhárítására, hiszen betört ide török, majd Basta hadai, késõbb kurucok, aztán büntetésül labancok jöttek, de 1849 nyarán a honvédsereg támogatása miatt a császáriak is megsarcolták. Falai között tartották 1559-ben az elsõ erdélyi zsinatot, melyen megerõsítették a kálvini reformációhoz való

7 EKOSZ EMTE csatlakozásukat Ez a hely a vallásszabadság és a magyar kultúra bástyája volt mindig... Röviddel a tordai országgyûlés után, 1571-ben itt erõsítik meg az Erdély területére érvényes vallásszabadságot. Megfordult a vásárhelyi várban Hunyadi János, János Zsigmond, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc, akit itt iktattak be Erdély fejedelmi székébe április 5-én. A vártemplom sok felemelõ pillanatnak volt tanúja. E sorok írója jelen volt 1990 januárjában e helyen, mikor az öröknek hitt kommunista diktatúra összeomlása után a templomtól korábban eltiltott ezrek és ezrek néma áhítattal hallgatták a legendássá vált lelkipásztor, Tõkés László igehirdetését. Mikor a paksi reformátusok a templomot megcsodálták, és a fõesperes szavait hallgatták, még nem tudhatták, hogy itt hamarosan Erdély nagy írójától, Sütõ Andrástól búcsúzik szülõföldje, és kíséri utolsó útjára, a református temetõbe, hogy földi maradványait a Bolyaiak közelébe helyezzék végsõ nyugalomra. Marosvásárhely világhírû matematikusa Bolyai János, akinek nevét Amerikától Ausztráliáig ismerik, de hazájában ez a zseniális tudós életében semmi megbecsülést nem kapott. Bizony az ilyesmi manapság se ismeretlen. Vásárhely a Bolyaiak városa, apa és fia sírja a református temetõben zarándokhelye az idelátogatóknak. De Vásárhely Bernády György városa is, aki a mai város arculatát a 20. század elején kialakította. A városát felemelni, szépíteni akaró polgármester a kor nagy, ismert építészeit, képzõmûvészeit bízta meg középületek tervezésével, kialakítva a térség két legszebb szecessziós épületét, a Kultúrpalotát és a Városházát. A régmúlt századokban is jelentõs szerepe volt a városnak, Basta zsoldosai dúlták, majd labancok, kurucok ban a császári kancellária alkalmazottja volt Marosvásárhelyen a fiatal Avram Iancu, a magyarok elleni pogromok késõbbi megszervezõje. Elõször õ is aláírta társaival együtt Erdély csatlakozását Magyarországhoz, de aztán Balázsfalván a román nemzeti érdekek oldalára állva szembefordult a magyarokkal, és kiirtásukra szervezkedett. Ma szerte Erdélyben szobrok emlékeztetnek rá, de vajon kit és mire? 1849 júliusában Marosvásárhelyrõl indul Petõfi, családját Tordán hátrahagyva, Bemmel Segesvár felé. Július 30-át Székelykeresztúron tölti tiszttársaival a Gyárfás-kúriában, aztán 31-én délután örökre nyoma vész ban Jékely Zoltán így ír róla: Elmúlt hát az a nagy temetési nap is / Ahogy megálmodtam, itt vagyok magam is / Már nem bánt engem amaz egy gondolat / Együtt nyugszom velük erdélyi föld alatt / Dárdavert sebemen rác vérem kiomolt / Helyébe kun székely fiúk friss vére folyt / S halálomban éppen ez a legfõbb diadal / Hogy már vér szerint is magyar vagyok, magyar / Így levék holtomban e bús nemzettel egy / Melyet a zsarnokság tán végképp eltemet. Marosvásárhely a történelem során a vallásszabadság és a magyar kultúra egyik bástyája is volt. Az ellenreformáció idején a Sárospatakról elûzött Otthoni tájakon protestáns diákokat tanáraikkal együtt befogadta az az iskola, melyet 1557-ben Izabella királyné jóváhagyása után Gyulafehérvárról az akkor még Székelyvásárhelynek nevezett Marosvásárhelyre telepítettek. Ez a régi iskola pedig a mai Bolyai Líceum. Az út tovább viszi az utast Tordára, abba a városba, ahol a világon elõször szavazták meg a vallási tolerancia törvényét az országos rendek ban a vallásháborúk dúlta Európában vallásszabadságról döntenek az erdélyi küldöttek a tordai országgyûlésen, és törvénybe iktatják, hogy senkit nem lehet üldözni vallása miatt, hogy a közösség papjai szabadon hirdethetik egyházuk tanait. A mai Torda városának szellemiségében nyoma sincs a valamikori törvénynek, a város mostani urai semmiféle kisebbséget nem tolerálnak, se nyelvit, se felekezetit. Hagyjuk el Tordát az Aranyos mentén. A fáradt utazó egyszeriben felélénkül, mihelyt megpillantja a Székelykõ égbenyúló ormait. Ott emelkedik 1130 m magasban a csodálatos sziklafal, melynek tetején már a rómaiak idején is castrum volt, majd a tatárjárás évszázadaiban megerõsített vár, melyet IV. Béla idejében az Aranyos melléki kézdi székelyek kapnak meg a mongolok elleni hõsi harcuk jutalmául. A település Torockó ma egészen magyar és unitárius, alapítói szász vasmûvesek voltak, a 18. századra már elmagyarosodtak. Róluk szól Jókai Mór Egy az Isten címû regénye, arról a pusztításról, melyet 1702-ben Rabutin császári tábornok csapatai, majd két évvel késõbb Tiege csapatai visznek véghez Torockón és Torockószentgyörgyön. A sziklák között szûk út vezet át, majd kiszélesedik a völgy, és Nagyenyed városába ér az utazó. Hajdani erõs várának falai, melyet elõször Budai Nagy Antal serege ostromolt, majd még oly sokan, mert béke errefele sem volt, még állnak, dacolva az idõvel. E vár falai között, a kapubástya fölötti szobában 1551-ben Izabella királyné is éjszakázott, vele a magyar Szent Korona. Elképzelhetetlen pusztítást vittek véghez Basta generális hadai ban, akkor a város teljesen elpusztult. Aztán jött 1704, a császáriak felgyújtják és kirabolják, megtorlásul a kurucok melletti kiállás miatt. A kollégium diákjai hõsiesen ellenállnak, de lelkesedésükön kívül egyebük nem lévén, fegyverek híján mind egy szálig elpusztulnak. Nekik állít emléket Jókai novellája, A nagyenyedi két fûzfa. De Enyed tragédiája még nem ért véget! Minden eddigit felülmúlt január 8-ának véres éjszakája. Román felkelõk, Axente Sever martalócai Avram Iancu parancsára egyetlen éjszaka 700 enyedi polgárt mészároltak le. A várfalon csak az évszám áll, az is római számmal ugyan ki tudja ma már ezt kiolvasni nehogy sértse a többségi városlakók érzékenységét. De a város él, iskolát tart fenn, melyet még Bethlen Gábor fejedelem alapított, s melynek olyan diákjai voltak, mint Kõrösi Csoma Sándor, Barabás Miklós, a reformkor festõje, Bolyai Farkas, Sütõ András, és olyan tanárai, mint Apáczai Csere 37 János, aki latin helyett magyarul tanított, vagy késõbb Áprily Lajos. Mindenhol meg kellene állni, emlékezni a régiekre, és tudomásul venni a megváltoztathatatlan jelent. Marosszentimre közelében haladunk, melyrõl ban oly szívbemarkoló verset írt Jékely Zoltán ( Tízen vagyunk. Ez a gyülekezet / a tizenegyedik maga a pap / de énekelünk mi százak helyett/ hogy hull belé a por s a vakolat ), s ahol nem hogy tizenkettõ, de egy magyar se él ma már. Aztán itt van Alvinc vára, melynek egykor Martinuzzi Fráter György volt birtokosa, Szapolyai János kegyelmébõl. Az a Fráter György, aki a gyenge Izabella és gyermek János Zsigmond helyett Erdély valódi kormányzója volt, s akit december 17-én Castaldo zsoldosai imádkozás közben mészároltak le Alvinc várában. Bizony azok se voltak biztonságos idõk. Az utazó megilletõdött lélekkel érkezik Gyulafehérvárra, a hajdani erdélyi fejedelmek székvárosába, keresi a Tündérkert-Erdély nyomait, de hiába. Ma a lakosból csak 4% a magyar. A várbeli székesegyházon kívül melyben sokszor megháborgatott álmát alussza Hunyadi János, a fia, László, Fráter György, János Zsigmond, Izabella, Bethlen Gábor, Márton Áron püspök már csak az érseki palota emlékeztet a magyar múltra. Hogy a honfoglalás idején a horka fiának, Gyulának lett volna itt a szálláshelye? Hogy az István parancsára felkoncolt Koppány testének egy részét ennek a várnak a kapujára szegezték volna ki elrettentésül? Hogy István csapatai idáig jöttek volna Gyulát megbüntetni, csaknem ezer évvel ezelõtt? Gondol-e arra az utazó, mennyire része volt ez a föld az egységes magyar történelemnek? Az a székesegyház, melybe ma még beléphetünk, a 11. században kezdett épülni, elõbb azonban István királyunk 1009-ben erdélyi püspökséget alapított a hajdani

8 38 Otthoni tájakon EKOSZ EMTE Gyula székhelyén. A sokszor lerombolt, felgyújtott, kirabolt templom falai ma is állnak, omló egek alatt is õrzik, amiért ide állították õket, hogy oltalmul szolgáljanak egy népnek, szolgálják a megmaradást. Pereg az idõ, történelmi tájon jár az utazó, már a Szászföldön vezet az út, ez itt Szászváros, a határában terül el az a Kenyérmezõ, melyen a török felett aratott gyõzelem után Kinizsi Pál a foga között török foglyot tartva táncolt. Majd Piski következik, ahol háromnapos küzdelem után verte le Bem 1849 tavaszán Puchner, császári ezredes seregét. Mikor e sorok írója ide látogatott diákjaival, és a csata emlékhelyét kereste, bizony ott semmit nem talált. Az emlékezõk a Maros hídján állva koszorújukat a vízbe dobták, a hullámokba, melyek hajdan annyi hõs honvéd koporsójává váltak. A messzeségben, magaslaton várrom tûnik elõ, Déva az, a balladában megénekelt vár, magos Déva vára, melynek falait Kõmíves Kelemen társaival csak úgy tudta felépíteni, hogy emberáldozatot hozott, saját feleségét építette be a falba. Annyi bizonyos, hogy a várat a tatárjárás elõtt emelték, sokszor cserélt gazdát az idõk során. Izabella királyné férjétõl, Szapolyai Jánostól kapta nászajándékul. Hírhedt börtönében sokan raboskodtak, például 1552-ben gyermekeivel együtt Dobó István, Eger hõs kapitánya, akit Izabella záratott ide, majd Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója és elsõ püspöke, aki itt is halt meg ben. De volt ez a vár Bethlen Gábor tulajdona is, késõbb a Rákócziaké. Török kori állapotáról Bethlen Miklós, az erdélyi memoáríró azt jegyezte fel, hogy a legjobb erõsség egész Erdélyben augusztusában egy felrobbant akna szétverte a falakat, azóta romjai tovább pusztulnak. Déva nevét ma gyakran nem a vár miatt, hanem egy ferences atya, Bõjte Csaba és iskolaintézménye kapcsán emlegetjük. Egyedülálló, amit ez a fiatal szerzetes emberségbõl megtesz. Szeretetet kell adni, ez a jelszava. 450 elárvult, elhagyott gyermeknek biztosít otthont és iskolát, nem csak Déván, de például Marosillyén, a valamikori fejedelem, Bethlen Gábor szülõházában is. Erdély védvárai között halad az utazó, Solymos vára és Lippa szinte egymással szemközt magasodik, még romjaikban is büszke várak. Solymos vára a fenyegetõ tatár támadás ellen épült a 12. században, Károly Róbert idején már jelentõs királyi vár volt. Késõbb a Hunyadiaké, majd Mátyás az aradi fõispánsággal együtt Bánffy Miklósnak adja ben Dózsa hadai törik a vár falait, aztán Szapolyai Jánosé lesz, Mohács után a Habsburg-Szapolyai torzsalkodás központjává válik. A török hamar birtokba veszi, de Báthori Gábor fejedelem csapatai visszafoglalják. A törökök azonban követelik visszaadását, az új fejedelem, Bethlen Gábor Erdély békéjéért cserébe kénytelen Lippa, Jenõ és Solymos várát a töröknek átengedni. A vár végzete 1788-ban teljesedik be, mikor a bécsi hadvezetés elrendeli lerombolását, nehogy tûzfészke legyen egy újabb Habsburg-ellenes felkelésnek. Azóta gazdátlanul pusztul tovább. Összeszámolta-e valaki már, hogy hány erdélyi, felvidéki vár pusztult el ilyenformán, császári akaratból, melyeknek mai romos állapota is tekintélyt parancsoló, de melyek a maguk korában bátorságot és kitartást sugároztak, ezért kellett pusztulniuk? Ne siess, utas, nézz balra, amott Lippa vára, melyben hajdan Károly Róbert és udvartartása gyakran szívesen idõzött, vadásztak, olasz udvari zenészekkel múlatták az idõt, kódexeket olvastak, s a szép mulatságokért cserébe a vár királyi privilégiumokat kapott. Aztán jött a Hunyadiak kora, jó százötven évvel késõbb Mátyás nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak adta a várat. Dózsa hadai, majd Szapolyai János uralják, késõbb Szulejmán akaratából Izabella és a gyermek János Zsigmond kijelölt lakhelye lesz. Itt õrzi az özvegy királyné a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket 1542-ig. A következõ évszázadban, 1616-ban az erdélyi országgyûlés megszavazza a töröknek való visszaadását Erdély békéjéért cserébe. De mivel a várkapitány, Vajda István nem engedelmeskedik a fejedelem parancsának, a várat az ellenségnek átadni nem akarja, Bethlen kénytelen megostromolni, és erõvel elvenni hûséges katonáitól, majd átadni az egyezség értelmében a temesvári bégnek. Keresztény kereszténnyel vívott a török javára írta a korabeli krónika. Vajon ír-e majd valaki drámát a fejedelem vagy a várkapitány lelki tusájáról, mikor ilyen sorsdöntõ kérdés elõtt állottak? A vár sorsa megpecsételõdött késõbb, 1717-ben az aradi vár császári parancsnoka leromboltatta. Elmúlt hát Lippa is, mint annyi más dicsõséges várunk! Bécsben pedig az erdélyi várak listájáról kitörölték Lippa várát is. Pusztult az ország, nõttek a romhalmazok. A történelem sokszor megpróbálta csapásaival ezt a földet, jó, hogy Világos vára messze esik az útvonaltól, nem kell felidézni a gyászos 1849 augusztus eseményeit. De az utazó elsuttoghatja, csak úgy magának az augusztus 13-ai fegyverletételt idézõ népdalt: Világos vár, de szomorú a neved / Mert megázott piros vérrel a földed / Sok anyának odahalt a gyermeke / Jaj, Istenem, de hiába nevelte! Itt van már Arad kapuja, nincs magyar, aki a város láttán ne gondolna 1849 októberére. Az utazó elcsendesedik, sorolni kezdi, csak úgy magában az aradi tizenhármat. Ha nincs is virágod, koszorúd, ott állva a Szabadságszobor elõtt legalább a nevüket sorold: Kiss Ernõ (Temesvár) 49 éves, gróf Vécsey Károly (Pest) 42 éves, Aulich Lajos (Pozsony) 57 éves, Török Ignác (Gödöllõ) 54 éves, Lachner György (Besztercebánya) 53 éves, Schweidel József (Zombor) 53 éves, Pöltemberg Pölt Ernõ (Bécs) 35 éves, Nagy Sándor József (Nagyvárad) 45 éves, Knézich Károly (Velike Gajovác) 41 éves, Gróf Leiningen-Westerburg Károly (Illenstadt, Hessen tartomány) 30 éves, Dessewffy Arisztid (Csákány, Abaúj megye) 45 éves, Damjanich János (Stása, Bánság) 45 éves, Lázár Vilmos (Nagybecskerek ) 34 éves. De ki sorolja ide a 14. vértanú, Kazinczy Lajos ezredes nevét, Kazinczy Ferenc, a nyelvújító fiáét, akit 29 évesen október 25-én golyó általi halálra ítéltek, és ki is végeztek Aradon! Azokban a gyászos órákban Pesten is eldördültek a fegyverek, és kioltották Batthyány Lajos miniszterelnök életét az Újépületnek nevezett börtön falainál. Ha megáll az utazó Aradon, és a vesztõhelyet vagy a Szabadságszobrot keresi, rájuk emlékezzen. De ne hagyja ki a sorból Lenkey János nevét se, akirõl Jókai A kõszívû ember fiai címû regényének Richárd szereplõjét mintázta. Õt csak azért nem végezték ki a többiekkel, mert fogságának napjaiban megõrült az aradi várban, és belehalt a szenvedésbe 1850 februárjában. Arad ma nagy város, a majdnem kétszázezer lakosból mintegy harmincezer a magyar. A város középületei a Monarchia idején, vagy azt megelõzõen épültek. Kõszínháza már 1817-ben volt, de ma már nincsen magyar színháza. A városházát Lechner Ödön tervezte, az 1913-ban épült Kultúrpalotája minden építészeti stílus legszebb vonásait viseli magán. Ez a város maga Európa volt. Ma már Európa is más értékek után lohol, miért lenne hát más ez a térség? Még van országhatár a közelben, mert hiába volt közös a múlt, a jelent kettészabták, a testvérkezek eleresztették egymást. Talán ezen az úton tanultunk valamit, világunkat és önmagunkat tisztábban látni, netalán a mindig is kinyújtott testvérkezet újra megfogni. Serdültné Benke Éva

9 EKOSZ EMTE Interjú 39 A Mezõberényi Hírmondó márciusi számában beszélgetés jelent meg Kajlik Péterrel, a Mezõberényi Erdélyi Kör elnökével. Úgy véljük, ennek lapunkban is helye kell, hogy legyen! Otthonról haza Ady Endre A MAGYAR UGARON Mesélj kicsit a kezdetekrõl. Mikor és miért fogalmazódott benned/bennetek az elhatározás, hogy áttelepültök Magyarországra? Nekünk ott mindenért kétszer kellett megküzdeni, nem úgy, mint a román anyanyelvûeknek. Elõnyben részesítették õket minden téren. A szocialista diktatúra egyik fontos eleme volt az Erdélyben élõ nemzetiségek elsorvasztása. Tudatosan kiárusították õket, kivéve az erdélyi magyarokat. Például a szászok visszahonosításáért az akkori Nyugat-Németország márkában, a zsidókért Izrael dollárban fizetett a román államnak. Minket, magyarokat viszont hazaárulóknak neveztek, amikor benyújtottuk a hivatalos áttelepülési kérelmünket, mert értünk nem fizetett valutát a magyar állam. Az ügyeletes pártvezetésnek kellett beszámolnunk az áttelepülés miértjérõl. Nyomdafestéket nem tûrõ módon minõsítették hovatartozásunkat és engem is, sorstársaimmal együtt azonnal kirúgtak az akkori munkahelyemrõl. Két választásom volt. Vagy a zöld határ, ami majdnem egyet jelentett a halállal, vagy a hivatalos út. Az utóbbit választottam. A kérelmezés után több mint egy évet kellett várnom családommal az engedélyre szeptemberében érkeztünk Mezõberénybe. Közben megtörténtek az 1989-es események, melyeknek aktív résztvevõi voltunk. Fõleg az 1990-es pogrom miatt. A félrevezetett, leitatott, felbõszült, vidékrõl érkezett román tömeg kapával, kaszával támadott a több tízezres békés magyar tüntetõkre Marosvásárhely fõterén. Mindez megerõsítette bennem, hogy nekem már nincs helyem itt. Miért éppen Mezõberény? Ismeretség révén. Már akkor voltak barátaim Mezõberényben. A soproni sportiskolánál munkahelyet ajánlottak, mégis Mezõberényt választottuk családommal. Hogyan lehetett/tudtatok a magyar kultúra értékeihez hozzájutni, magyarnak maradni? Az erdélyi magyarság büszke nemzeti identitására, anyanyelvére, kultúrájára. Mindazt, amit mi a magyar történelemrõl tudunk, nem csak az iskolában tanultuk. Minden család kötelességének érezte megtanítani gyerekeit mindarra, amit az akkori hatalom eltitkolt. Mindez azért volt fontos számunkra, mert szüleink és nagyszüleink magyar állampolgárként éltek Erdély földjén trianon elõtt és a II. bécsi döntés után. Nem õk tehettek róla, hogy fejük fölött döntve egy teljesen más kultúrát és ideológiát erõltettek rájuk Marosvásárhelyen születtél, ott voltál diák. Azok az évek mégiscsak odakötnek. Ebben az évben lesz a 31 éves érettségi találkozónk, amit már régen várok, várunk. A volt osztálytársaim nagy része még messzebbrõl, Kanadából, Ausztráliából érkezik haza. A szélrózsa minden irányába szétszórt a sors bennünket. Olyan intézményben tanulhattunk, amire máig is büszkék lehetünk. Az idén 450 éves fennállását ünneplõ Bolyai Farkas Gimnázium több volt, mint egy iskola. Aki ott tanulhatott, nemcsak a tantárgyak elsajátításában jeleskedhetett, a tanárok életre, emberségre, magyarságtudatra neveltek. A fõiskolát szintén szülõvárosomban végeztem. Évente több alkalommal látogatunk mezõberényi gyermekekkel és felnõttekkel Erdélybe. Ha Marosvásárhelyen járunk, az említett intézmények nem maradhatnak ki az útvonalból. Megtaláltátok a számításotokat? Nem bánom a döntésünket. Az a generáció, aki velünk együtt Magyarországra települt, nem elsõsorban az anyagiak miatt tette, mert akkor biztos messzebb ment volna. Mi dolgozni, és emberhez méltó körülmények közt élni jöttünk az anyaországba. Mindazt, amit ott tanultunk, itt szeretnénk kamatoztatni, és végre itthon érezni magunkat. Sikerült? 32 évet éltem Marosvásárhelyen, 17 éve lakom Mezõberényben. Számomra teljesen természetes, hogy otthonról haza megyek, ha a két városról van szó. Min változtatott Románia EU tagsága? Eltûntek a határok? A határokat elsõsorban az emberek lelkében kellene ledönteni! Milyen célokkal alapítottátok az egyesületet? Célunk az volt, hogy erõsítsük magunkban az összetartozást, segítsük egymást, egy baráti közösséget hozzunk létre. Megõrizzük az erdélyi hagyományokat. Kapcsolattartás Erdéllyel és az anyaországgal. 15 év alatt nagyon sok vendégünk volt. Költõk, írók, mûvészek, színészek, közéleti személyiségek, akik mindezeket a gondolatokat közvetítették, erõsítették. A karácsonyi és anyák napi mûsoraink, farsangi mulatságaink során is igyekeztünk ezeket a célokat szem elõtt tartani. Elvadult tájon gázolok: Õs, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezõt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humuszig: E szûzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág? Vad indák gyûrûznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmúlt virágok illata Bódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett. Kimeríthetetlen az erdélyi kultúra, akár a néptánc, a népdal, színmûvészet és más ágazatok területén is. Erdély csodálatos tájainak, az otthoni emberek vendégszeretetének bemutatása is szerepel céljaink között. Lehetõségeink szerint támogatjuk az oktatási intézményeket, az anyanyelvi oktatást. Bajbajutottaknak is segítettünk ben a székelyudvarhelyi árvíz károsultjainak szerveztünk gyûjtést, közel fél millió forintot juttattunk el részükre. Ezt az összeget akkor már a székelykapura gyûjtöttük, de úgy gondoltuk, ebben a helyzetben fontosabb helye van a pénznek. Idei farsangi bálunk bevételét viszont augusztus 20-án, a felújított mezõberényi ligetben felállítandó székelykapu költségeire fordítjuk. Hagyományos, Székelyföldön faragott kapu felállítását tervezzük, ezzel is hirdetve a magyar nemzet egységét. Szívbõl kívánom, hogy érezze magáénak minden mezõberényi lakos! Mezeiné Bátori Valéria

10 40 Magyarságtudat S mégis, magyarnak számkivetve Székelyföldi középiskolások magyarságtudatáról A szégyenletes december 4-i szavazás után íródtak azok a nyílthelyi kisdolgozatok, amelyekben tanítványaim, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanulói nemzettudatukról vallottak. Két, három, öt oldalon töprengtek magyarságukról, s közben rádöbbentek, hogy az a kutyának sem kell: magunkra vagyunk maradva. Innen az egyes megnyilvánulások ihletett, vallomásos, érzelmes, fájdalmas, ironikus, vádló jellege. Tallózok a dolgozatokból, azt hiszem, nincs jogom hallgatni arról, amit ezekben megfogalmaztak. Az a tény, hogy magyar vagyok, annyira természetesnek tûnt eddigi életem folyamán, és tûnik ma is, hogy még nem is gondolkodtam el azon, hogy valójában mit jelent. Azaz nem gondolkodtam el ezen december 5-éig. Igaz, hogy a politikai dolgok nem szoktak érdekelni, de ez, úgy érzem, valahol már engem is érint. (H. H.) Kérdezõsködtem, lexikonokban kerestem a választ, de nem találtam. Végül rájöttem, hogy a magyarságtudat mindenkinek mást jelent egy kicsit, nem lehet lexikonba foglalni Számomra azt jelenti, hogy tudom: magyar vagyok, még ebben a többségében románok lakta országban is. Nem kallódhatok ide-oda, hiszen a magyar nemzethez tartozom, azt kell szolgálnom életemmel, véremmel ahogy egykor mondták. (K. A.) Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, mert számomra nagyon sokat jelent egy olyan nép tagjának lenni, amely ezeréves múltra tekint vissza. Egy olyan múltra, amely során sokan életüket áldozták a hazáért és a szabadságért. (G. A.) Büszke vagyok nagyon, hogy székelynek és magyarnak mondhatom magam. (B. H.) Nagymama, Neked mit jelentett az, hogy magyar voltál? Mert én, ha belegondolok, nekem nem is tudom, mit jelent. Jó, hogy mégis érzem, a tüdõm megtelik levegõvel, amikor hangosan kimondhatom: magyar vagyok. (K. ZS.) Amióta megszülettem, a szüleim mindig magyarul szóltak hozzám. Magyar óvodába, iskolákba jártam, magyar népdalokat énekeltem a magyar barátaimmal. Esténként szájtátva hallgattuk édesanyánkat, aki Benedek Elek apó meséit olvasta fel nekünk. Magyarul élek, lélegzem, gondolkodom. És most mégis megkérdõjelezik, hogy magyar vagyok-e. (B. ZS.) Ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, hogy meginog magyarságtudatom, ami egyébként elég nagy, rendkívül büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, és magyarul beszélek. (M. A.) EKOSZ EMTE Én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok! Édesapám nevelte ezt belénk. Mindig a szánkra csapott, ahányszor román szóval akartam a magyart helyettesíteni. Mindig azt mondta: Ha magyarul beszélsz, beszélj magyarul... A magyart szerettem. Az mindig olyan csodálatos nyelvnek tûnt nekem. (K. ZS.) Büszke vagyok erre a helyre, ahol élek, jól érzem itt magam, bármit is mond bárki. (L. T.) Kár, hogy nem azt kell mondjam, hogy Nagy Magyarországról jöttem. Habár már nem is akarom ezt Most, december 5-e után, nem. Rosszul esik, mert olyan lekezelõen viselkednek velünk, mint egy utolsó rongydarabbal. Pedig én mindig annyira vágyódtam Magyarország után. (K. ZS.) Nem is gondoltuk volna, hogy valójában a testvérnek nem áll szándékában semmit tenni... Sõt igyekszik lerázni az élõsködõknek képzelt kisebbséget. Most már biztosak lehetünk, hogy az országnak legalább fele utál minket. Megalázó, de legalább mindenki tudja, mire számíthat. (B. ZS.) Milyen emberek, kérdem én, akik megtagadják saját testvérüket? (Z. E.) És akkor, amikor a szavazás megesett, bizonyos az, hogy õsapáink azt mondták volna rájuk, hogy ezek itt nem a mi leszármazottaink. (M. R.) Számomra kiváltság az, hogy magyarnak születtem, és mindent megteszek annak érdekében, hogy e névhez hû maradjak, és véremhez méltóan cselekedjek. (G. B.) Hát mit várhat Erdély, ha már Magyarországnak sem kell, ha már a saját népe is lemond róla. Pedig Erdélyben született a magyar hírességek körülbelül egyharmada, és leghíresebb királyunk, Mátyás is! (B. A.) Az anyaországi nép döntésének súlyos vihara söpörte végig az itteni magyarság nemzeti tudatának termõföldjét, ahogyan az enyémet is. Hatalmas üresség, csalódottság és kiábrándultság maradt utána. Érthetetlen A remény elszállt Hát minden a régi marad? Ez igazán nem volt szép a magyar néptõl! Így cserbenhagyni az erdélyi magyarokat! (T. D.) Negatív tapasztalatokról számolnak be a magyarországiak magyarságtudatát illetõen. Magyarságtudat? E szó hallatán sok ember szíve piros, fehér, zöldbe borul. De nekem ez az érzésem még hatéves koromban csorbult egy magyarországi táborozás kapcsán. Gyermekfejjel még nem volt nemzettudatom, azt viszont tudtam, hogy Romániában élek, magyarul beszélek, és otthon, a családban minden Szilveszterkor elénekeljük a székely és a magyar himnuszt. Alig érkeztünk meg a táborba, már úgy emlegettek minket, mint a román csapat, akik elõl mindent el kell tenni, mert lopnak, és mindent felesznek. Egy középkorú férfi megkérdezte tõlem, hogy milyen név az a Tünde, mivel õ soha nem hallott ilyent. Felsõbbrendûekként járkáltak közöttünk, lekezeltek. Csak most visszagondolva érzem, hogy az akkor nagyon rosszul esett Azóta sokszor jártam az anyaországban. Nem ismerik a magyar kultúrát, történelmet, és lassanként már a mai gyerekek között alig van egy pár, akinek a szülei magyar nevet adtak. Sajnos, olyan emberrel is találkoztam, aki nem tudta, hol van Erdély. (L. T.) Akkor lepõdtem meg, amikor az elsõ magyarországi ismerõsünk megkérdezte, hogy nehéz volt-e megtanulni magyarul. Elcsodálkoztam, hogy kérdezhet ilyent valaki, amikor csak magyarul beszélek, amióta megszülettem. Aztán egyre több ilyen emberrel találkoztam, akik sorban hasonlókat kérdeztek tõlem, és szomorú volt, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a felnõttek se tudtak semmit rólunk, mármint a kisebbség sorsáról. Arra gondoltam, nem tanították meg nekik az iskolában. De mégis annyira furcsa volt az, hogy egy az anyanyelvünk, én sok mindent tudok róluk, és õk rólunk semmit Rájöttem, hogy nem is érdekli az igazi múltjuk, csak mennek elõre vissza sem tekintve, és akkor csodálkoznak, ha behúzzák a csõbe. De hát jár így az ember! (K. ZS.) Erdély adta Ady Endrét a világnak, s Ady verseinek egy részét magyarság-verseknek nevezik, mert bennük a magyar nép sorsa iránti aggódás szólalt meg bíráló hangon. (M. R.) Román vagyok, román a születési bizonyítványom, a személyi igazolványom, és még folytathatnám a sort. Most mégis magyarul írok, magyarul gondolkodom, és minden éjszaka magyarul álmodom. Tehát akkor mi vagyok? Hazátlan, bozgor, vagy az anyaországból kinézett román? Megválaszolom én a kérdést. Nem vagyok sem román, sem magyar, én több vagyok ennél: székely. Ez számomra annyit jelent: magyarabb a magyarnál. Szomorú, hogy idegen nevûek szavaznak arról, hogy mi, Kovácsok, Molnárok magyarok vagyunk-e, vagy nem. (K. V. SZ.) Következtetések: Ezt nem taníthatja meg egyetlen történelemtanár sem. Ezt érezni kell! Aki érzi, az magyarnak vagy székelynek vallhatja bátran magát, és büszke lehet a Don kanyar hõseire, a segítõ Csaba királyfira, aki nem hagyta cserben népét, visszatért az égi úton, hogy megsegítse népét, a jó magyart. (R. SZ.) Én tudom, hogy magyar vagyok, és nem kell legyen egy papír, ami ezt bizonyítaná, mert az ember magyarságtudata a szívébõl ered. (L. Á.) Arra kell törekednünk, hogy megmaradjunk magyarnak, és ne veszítsük el magyarságtudatunkat, még akkor sem, ha már elveszettnek hittük ezt az érzést. Nem kell feladnunk a magyarságunkat, csak, mert nem élhetünk a saját országunkban. Bár nem a magunk

11 EKOSZ EMTE országában, de mi itthon vagyunk, ez a föld a hazánk, függetlenül attól, hogy milyen ország területét gyarapítja A magyarságtudat tulajdonképpen az az összetartó erõ, amely nem engedi széthullni a magyar népet, bármilyen messze is sodorja a magyarokat egymástól a sors. (SZ. K.) Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk, mivel nagyon kevés nép mondhatja el magáról, hogy ilyen sok megpróbáltatás és kín között helytállt, sikerült megmaradnia.(b.h.) Magyar az, aki magyarnak érzi magát. Lehet, hogy akik nem a magyar állam határain belül élnek, magyarságtudatból tízesre vizsgáznának. (H. T.) Annál erõsebb a magyarságtudata az embernek, minél több az akadálya annak, hogy magyarnak érezhesse magát. Ezért itt, Romániában nagyon is Ady Endre A FAJOK CIRKUSZÁBAN Magyar bolyba sodort léttel Sírom el, hogy nincs magyarság, Nincs kivétel S még a fájdalmunk is régi. Minden, minden ideálunk Másutt megunt ócskaság már, Harcba szállunk S már tudjuk, hogy kár a harcért. Csak cammogva fonjuk éltünk Mások elhányt guzsalyáról S nem kár értünk, Ha elvágják fonalunkat. Csak valami más is volna A mi másolt életünkben, Mint új borba Belesajtolt szagos fürtök. De a mi kis bolyunk semmi, Húsvéttalan a magyarság S írni, tenni Mégis ûznek nagy parancsok. Nem tudom, hogy mi a célja Ennek a hazug életnek, Mégis néha Ezért mindent lángba dobnék. Mi az én nyomoruságom, Bármi koldus, bármilyen bús? Sírva látom: Kietlenebb a fajtámé. Céljainkat elcélozták, Életünket már elélték. Cirkusz-ponyvák Bohóc-sorsa leng elõttünk. Magyarságtudat magyarnak érzem magam, a saját szülõföldemen, Erdélyben. (J. T.) Nem akarok magyarkodni, sem székelykedni. Élem az életem tudva, hogy otthonom mindig ez a föld lesz, Erdély földje, a Székelyföld, õseim hagyatéka. Innen nem szakíthat el más, csak a nem várt vendég, a halál Én igenis szeretek magyarnak lenni. Szavakkal nem tudom kifejezni, mennyire. Ha a csend beszélni tudna (K. Á.) Én is magyar vagyok, akárcsak Petõfi. Testemmel, lelkemmel. (K. E.) Ha minden magyar ember többet tudna nemzete kultúrájáról, történelmérõl, akkor meg tudnák érteni a mi helyzetünket is. (M. S.) Õseink életüket áldozták hazájukért, míg napjainkban a politikusok még azt a keveset is darabokra tépik, ami megmaradt. (P. I.) Már a szüleink is magyarnak neveltek magyarul beszélve velünk, mesélve nekünk a magyar népmeséket, a magyarok történelmét, szokásait és tanítva a magyar költõk verseit. Óvodás koromban édesanyám megtanította volt nekem a Nemzeti dalt, amit nagyon szerettem szavalni. Szüleimmel egy hétvégén elmentünk Tusnádra. Egy étterembe próbáltunk bejutni, de nagyon hosszú volt a sor. Én elõrefurakodtam, felálltam egy székre, és elszavaltam ezt a verset. Mindenki nagyon csodálkozott, hogy milyen kicsi vagyok, s már el tudom mondani, mindenkinek nagyon tetszett. Ez után egybõl asztalt kínáltak nekünk, és végig remek kiszolgálásban volt részünk. Ez a történet bizonyítja, hogy az emberek büszkék arra, hogy magyarok, és büszkék az általuk nevelt magyar utódokra. (P. K.) Anyanyelvemet sosem feledem el, és a gyermekeimet is így szeretném nevelni. (V. M.) Remélem, hogy egyszer az összes magyar ember megpróbál szeretetet érezni a másik iránt, és akkor, talán, rájönnek, hogy mit is jelent magyarnak lenni. (D. L.) Amikor a magyarokra gondolok, mindig a régi, egységes Magyarországra gondolok. (F. F.) Egyikük sokat mondóan a Beatrice együttest idézi: Magyar vagyok, magyarnak születtem, / Árulók és gonosztevõk uralkodtak felettem. Vannak jövõbe nézõ gondolatok is: Számomra a nemzet a legerõsebb hívószó. Remélem, hogy mire elvégzem az iskolát, megtanulom, hogy magyarságommal ne kérkedjem, de hovatartozásomat gondolkodás nélkül megvalljam... Szilárd magyarságtudat nélkül eltévednék az Európai Unióban. Fontos lesz, hogy idegenben is tudják rólam: magyar vagyok. (SZ. I.) Nemzeti összetartozásunk szimbólumai, a pirosfehér-zöld zászló, a magyar himnusz, Petõfi Nemzeti dala, A csodaszarvas monda, a Szent Jobb és a többi történelmi szimbólum mind-mind erõsítik magyarságtudatomat. Aztán egy-egy dal, vers: Kertész leszek, Ha én rózsa volnék, Fa leszek, ha, Szállj el kis madár, 41 ezekrõl úgy érzi az ember, hogy ezt csak mi, magyarok értjük és érezzük át igazán, csak mi tudunk megfelelõ ritmusban és lelkesedéssel reagálni ezekre a sorokra, hangokra. És a legfelejthetetlenebb a 2003-as csíksomlyói István, a király rockopera! Szerves részeivé váltak magyarságtudatomnak a magyarországi útjaink során látott, érzékelt szimbólumok, látványosságok: a Feszty-körkép, az Országháza, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Szent István Bazilika, a Lánchíd. Jól illeszkednek a Szent Anna tó, a Hargita, a Kalotaszeg, Szék, Torockó fogalmakkal Egy Munkácsy-kép, a Kolozsváron álló Mátyás-szobor, a keresztúri Petõfiszobor, városunk Orbán Balázs-szobra ezekre is visszhangzik valami bennünk Milyen jó lesz majd székelyruhában lenni a ballagáson! (I. É.) Én olyan hazát szeretnék, amely bármikor, bármely körülményben megvédi az embert, függetlenül attól, hogy polgára románnak, magyarnak vagy másnak született. Ahol nem nemzeti kisebbségek, hanem állampolgárok élnek. Ahol végigmehetek az utcán anélkül, hogy arra kellene gondolnom, vajon itthon vagyok-e. Ahol nem törekednek arra, hogy mindent, ami másság, elpusztítsanak, hanem arra, hogy mindent megõrizzenek, és lehetõség szerint, tovább fejlesszenek. Ahol öröm élni, és nem függ a jövõnk attól, hogy magyar anyanyelvûeknek születtünk. (D. SZ.- D.) A magyarországiak a megismerkedés és összeszokás után többé nem tartanak bennünket románoknak, csak székely gyerekeknek, és általában alig várják, hogy ellátogassanak Erdélybe, hisz úgy gondolják, az erdélyi magyarok, a székelyek nagyszerû emberek Igen, én román állampolgárságú székely gyerek vagyok! (J. T.) Mert magyarságom nem attól függ, hogy mások minek néznek, hanem attól, hogy én minek érzem magam. (K. T.) Nem voltunk mi mindig hontalanok! Régi, nagyszerû idõknek, letûnt hõsi idõknek mára már csak ködös, elmosódott emléke maradt meg bennünk. Ez az emlék valahol a szívünk mélyén, lelkünk mélyén, egy meghitt zugban lapul, vár. A neve: nemzettudat. Nem kell beszélni róla sohasem. De (SZ. A.) Egy éve készült ez a felmérés. A nemzettudat eróziója azóta is halad elõre. Avagy tanuljunk meg ne tudni eleget magunkról?! Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Íme, egy szociológiai látlelet. Csak idézeteket ragadtam ki a kisdolgozatokból, nem tettem hozzá semmit, de el se vettem! Írtam mindezt akkor, amikor sok jel arra mutat, hogy egy intézményesített nemzettudatrombolás korszakát éljük, s a magyarság belerokkan az értékpusztulásba. (???) Biztató jel: a mélyben még a nemzettudat Atlantisza harangoz. Örülök, hogy tanulóim figyelmének fókuszába hoztam ezt a kérdést. És büszke vagyok rájuk. Nagyon. Közzéteszi: Lõrincz József

12 42 Beszámoló EKOSZ EMTE Trianon-pert ültek Udvarhelyen a székelyek a Kárpátiával A Kárpátia zenekar erdélyi hangversenyei nemzeti esemény volt a kolozsvári és a székelyudvarhelyi magyarok számára. A román sajtó az elmúlt napokban nem véletlenül indított gyûlölködõ támadásokat a székelyek ünnepévé változott koncertek rendezõi ellen. Fazekas Csaba, marosvásárhelyi nemzettestvérünk jelen volt a székelyudvarhelyi Kárpátia-koncerten, s az ott szerzett élményeit velünk is megosztotta. A múlt szombaton egy kis portyázásra szántuk el magunkat. Aznap ugyanis a Kárpátia nevû anyaországi zenekar volt hivatalos Székelyudvarhelyre. Így hát gondolkodás nélkül szedelõzködtünk, és mint aki valódi csatába készül, s ahogyan ez nálunk szokás, kutyástól, mindenestõl elindultunk Székelyföld jeles magyar városába. A nemzetinek is nevezett országút az idei enyhe télnek köszönhetõen tökéletes épségben maradt meg, ilyenképpen könnyedén szeltük a kilométereket. A mögöttünk tovatûnõ tavaszi táj szépsége annyira elvarázsolt minket, hogy csak akkor ébredtünk fel igazán, amikor Udvarhely elõtt letérve a székelykeresztúri útra, gödörbõl gödörbe döccenve haladtunk, s közben felsírt alattunk a Székelyföld rejtett, másik fájdalmas arca. Aki nem ismeri a székelyföldi mellékutak állapotát, az el sem tudja képzelni, milyen kegyetlen vállalkozás bejutni ezekre az Isten háta mögötti területekre. De aki egyszer már bemerészkedik a Székelyföldre, az tudhatja: olyan nincs, hogy ezt a kalandot kisebb-nagyobb kellemetlenségek nélkül megússza. Ha nem az utak, akkor a román rendõrök. Ha nem a román rendõr, akkor a megáldott útszéli székely kufárok, de mindig akad valami, ami szívesen elrontaná a kedvünket. Ezúttal azonban rendõrrel szinte az egész út alatt nem sikerült találkoznunk, így aztán belefért egy féltengelyszaggató koncert elõtti kitérõ. És miután már jól benne voltunk a miatyánkozásban, az már nem okozott gondot számunkra, hogy tovább mondjuk az imádságot, amikor elérkeztünk Székelyudvarhely bejáratához. Székelyudvarhely az új forgalmi rend szerint egy valóságos rébusz, s ember legyen a talpán, aki kiismeri magát az ott érvénybe léptetett új forgalmi szabályok közepette. Például a fõtéri Kossuth Lajos utcába autóval legfeljebb csak valami égi irányítás mellett lehetett volna eljutni. Mivel ilyen nem volt, így csak gyalogosan tudtuk megközelíteni az általunk keresett Szikulusz termet, ahová a Kárpátia-koncertet meghirdették. Már akkor gyanút fogtunk, amikor megérkeztünk az említett helyre és körös-körül minden néma mozdulatlanságba volt dermedve. Itt bizony nem lesz koncert, vontuk le kelletlenül a következtetést, és közben kicsit megborzongtunk, mert az még csak elfogadható, hogy féltengellyel érkezel meg Udvarhelyre, s az is kibírható, ha a rendõr gúnyolódik véled, de az már kevésbé, ha azt mondják neked, hogy amiért tulajdonképpen eljöttél, az nincs és nem is lesz. Szerencsére ezeken a dolgokon kevés idõnk volt töprengeni, mert közben helyi zenebarátok érkeztek a helyszínre és máris minden a helyére állott, együtt indultunk el az új célállomás felé, a Bányai terembe. Aki minket azokban a percekben így együtt látott, úgy érezhette, mintha valami új forradalom lenne készülõben, meg aztán az arcom színe is kezdett teljesen visszatérni, amikor a közelben megláttam a magyar fiatalokkal kötözködõ román csendõröket. Már azon kezdtünk gondolkodni, minek ez a kálvária, amikor megérkezve a koncert helyszínére, tudatába jutottunk annak, hogy bizony ennek így kellett történnie. Egy Trianon-terem nagyságú helyiségben gyûlt, vagy még inkább zsúfolódott össze annyi magyar ember, hogy a koncert kezdetekor még a fal melletti székeken, a széles ablakpárkányokon is álltak a rajongók. A székely embernél ez már így mûködik: ha nem mi megyünk Trianonba, akkor maga Trianon jön el hozzánk... A történelmi számonkérés így sem, úgy sem maradhat el. Más esetekben jó negyedóra kell ahhoz, hogy a nagyérdemû az eseményhez illõ megfelelõ fordulatszámra átálljon, de itt még el sem kezdõdött a hangverseny, s máris olyan tüzes hangulat gyúlt a teremben, hogy ha a teremfalak nem zártak volna körül minket, akkor egytõl-egyig mindnyájan az égig szállunk. Szerencsére a zenészek idõben érkeztek, és volt idejük ráhangolódni a helyi közönség által diktált tempóra. S miután elkezdõdött a buli, néhány perc múlva olyan parázs hangulat keletkezett, hogy valósággal lángolt minden körülöttünk. Minden magyar volt, újra magunk voltunk, ugyanaz a büszke bátor nemzet lettünk, mint akiknek õsei hajdanában a fél világot uralták. Az úton kint rekedt, leskelõdõ román rendõrök, csendõrök meg egyéb kirendelt hivatalosságok megszeppenve és csak tisztes távolból merték követni a további fejleményeket. És micsoda fények gyúltak, ragyogtak a magyar szemekben. Néztem a körülöttem állókat, és a csillogó szemekben szüleimet, nagyszüleimet véltem felfedezni, erõteljes hangjukon keresztül az õ hangjukat véltem hallani újra. Amikor azt hisszük, hogy nincs tovább, végleg megtorpantunk, akkor sem szabad feladni a reményt. Mert olyan mérhetetlenül gazdag a magyar kultúra, hogy általa mindig kerül egy-egy megoldás, találunk egy új utat, amelyen elindulva ismét megváltoztatjuk a világot. Amikor katonadalokat énekelünk, akkor sem arról szól a történet, hogy elvadult, vérszomjas, vad nemzet lennénk, hanem csupán arról, hogy ilyenkor egy picit megidézzük õseinket, és titkon tanácsot tartunk velük a megteendõ lépésekrõl. Székelyudvarhelyen szombaton este megint összejöttünk és végre kimondatott a végszó, ami van, akinek tetszik s van, akinek nem: Túl volnánk a ébredés óráján. Trianon ide, Trianon oda, és haragosaink

13 EKOSZ EMTE állíthatnak bármit akár sok száz kilométernyi szúrós szögesdrótot is közénk, mi, a magunk részérõl azon az estén végleg gyõztünk. Azt pedig a politikusainkra bízzuk, hogy hány száz év múlva veszik majd tudomásul e fényes gyõzelmünket. Nem tudom, mindez hogyan nézhetett ki onnan, föntrõl az égbõl, de mindenesetre a koncert után láttam a zavarodott arcú román rendõrökön, hogy azokban a pillanatokban nagyon szerettek volna hozzánk tartozni, keblükre ölelni minket. Az ölelés ezúttal elmaradt, de az irigykedõ, sóvár tekintetükbõl még azt is sikerült kiolvasnom, mintha azt gondolnák: szüleink, nagyszüleink ezekrõl a világverõ magyarokról meséltek volt nekünk. Hát ilyen volna az a nép, amelytõl hajdanán a fél világ rettegett? Ez volna az a bátor nemzet, amelybõl egy személy akármikor egy tucatot is kitesz közülünk? És ez már nem mese: Marosvásárhelyen volt szerencsém személyesen is meggyõzõdni arról, hogy tíz-tizenöt szovátai székely 1990-ben miként kergetett el egy háromszáz személybõl álló, mezõgazdasági eszközökkel felfegyverzett, leitatott frátyét (román testvért a szerk.). De visszatérve a koncertre, az ott kialakult csodálatos hangulatra, Petrásék fellépésének vége felé már egy kicsit kezdtünk izgulni, hogy mi lesz majd, ha a varázslat szertefoszlik. Szerencsére nem így történt, mert a bennünk gyúlt tûz a záróakkordok után sem aludt ki. Sõt, még erõsebben izzott körülöttünk, amikor elhagytuk a képzeletbeli Trianon-termünket. Hirtelen nyolcvanhét hazug évet sikerült levetkõznünk magunkról, mintha akkor, azokban a pillanatokban valahogyan az õseink is velünk örültek volna. S mivel azon az estén nagyon komoly változás történt, szeretnék föltenni egy kérdést: Mi a bánatra várunk még, amikor gyõztünk? A mennydörgõs mennydörgõ rézfán fütyülõjét! Egyébként is tõlünk soha nem vették el a földünket, s ahhoz, hogy valaki igazán uraljon minket, mind egy szálig ki kellene irtania minket. De azt is hiába tennék, mert amikor már mind nem leszünk, a fenyõk akkor is állnak még a Székelyföldön, és a fenyõkbõl mi majd újra székellyé válunk. Végezetül még annyit mondanék: Sosem felejtem el azt, hogy a hangverseny folyamán a kezdetben felszabadult, enyhén szólva is gyermekes viselkedésû fiatalok ábrázata miként változott át dacos tekintetû, elszánt, igazán tüzes magyar arccá. Csodálatos érzés volt látni, amint kéz a kézbe kerül, s a háromszínû magyar és a székely zászló lobogtatása közepette felcsendül a Székely himnusz. Valahogyan így kell lennie ennek a mennyország kapujában is. És itt ne feledkezzünk meg arról a száztíz anyaországi turistáról sem, akik inkább lemondtak a koncerten való részvételrõl, csakhogy mi Székelyudvarhelyen is megülhessük az elsõ Trianon-perünket. Fazekas Csaba (Marosvásárhely) Beszámoló Nagyromán fröcsögés és feljelentés a Kárpátia koncert kolozsvári szervezõi ellen :11:42 Zászlókkal felfegyverzett magyarok látogattak el a Kárpátia kolozsvári koncertjére, hogy a nagyromán területi egység ellen tüntessenek szörnyülködik az egyik vezetõ kolozsvári napilap. Az újság, mely azt is hírül adja, hogy egy román szervezet feljelentést tesz a szervezõk ellen, Fasz Trianon címmel jelentette meg írását, mely minõsítéssel szerkesztõségünk mélységesen egyetért. A feljelentõk Ellenállását amúgy több napja plakát hirdeti... Mátyás király szobrán. Vesszen Trianon! skandálta mintegy 600 fiatal a kolozsvári Diákmûvelõdési házban a magyarországi Kárpátia zenekar koncertjén dermeszti meg olvasóját indulásból eme igencsak helytálló információjával a román napilap. Meggyõzõdéses nacionalisták gyûltek ide országunk különbözõ régióiból, hogy azon politikai meggyõzõdésüknek adjanak hangot, mely szerint vissza kell állítani Magyarországnak a Trianon elõtti határait, mutat rá az újság, hangsúlyozva, hogy ezek a szervezetek Románia területi egysége ellen dolgoznak, de legalábbis a szuverenitásának korlátozását szeretnék elérni a többségükben magyarlakta területeken. A Kárpátia nemzeti rockzenét játszik, írja a lap, megemlítve az állítólag a Vesszen Trianon címet viselõ dalukat, melynek kolozsvári elõadása után a nézõk igencsak kikeltek a diktátum ellen, a cikk szerzõjének véleményével ellentétes meggyõzõdést 43 fogalmazva meg ismételten és megfelelõ hangerõvel. Nem volt elragadtatva a koncerttõl a Noua Dreapta (Új Jobboldal) nevû magyargyûlölõ szervezet sem. Õk szépen románosan megvárták, amíg szétoszlik a közel 700 ember, utána pedig elmondták a sajtónak, hogy ha tudtak volna róla, akkor bizony tüntetést szerveznek, hatósági engedéllyel vagy anélkül. Nem véletlen, hogy nem sikerült idõben odaérniük, hiszen az önálló erdélyi magyar egyetemért rendezett tüntetést is mindössze 4 emberrel próbálták megzavarni, ahogy a Wass Albert-színdarab ellen is csak a sajtóban acsarogtak. Ha szembeszállni nem is tudnak, legalább ismét tesznek egy feljelentést, jelentette be az új jobbosok vezetõje (mint ahogy teszi azt rendszerint az EMI rendezvényei után). Úgy ítéljük meg, hogy konkrétan Erdély elszakítására tettek utalást a koncerten állítja a szélsõséges szervezet kolozsvári vezetõje, Alexandru Santu. Soós Sándor EMI-elnök butaságnak nevezte a román szervezet szándékát, megjegyezve, hogy megvan hozzá a joguk, tegyék csak. Rámutatott: a szervezõ maga a zenekar volt, az EMI csak a terem megszerzésében segített nekik, amúgy sem most koncerteztek elõször az országban, és nem is ez volt az utolsó eset. A Kárpátia koncertjét mintegy 2500-an tekintették meg erdélyi turnéjuk során. A zenekar Kézdivásárhelyre, Székelyudvarhelyre és Kolozsvárra látogatott el. Az említett Mátyás-szobron lévõ plakátok a Kuruc.info honlapján csodálhatók meg. (Monitorul de Cluj ) Aláírásokat adtak át Sógor Csabának az önálló magyar karokért [ ] A Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlethez (EBESZ) jelentette be tegnap a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tartott sajtótájékoztatóján Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság (BKB) alelnöke. A tájékoztatón részt vett Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor és Kincses Ajtay Mária professzor, a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetõje is. Kovács elmondta, több tucat támogató aláírást gyûjtöttek össze, a kolozsvári BBTE magyar oktatóinak többsége támogatja az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását. Átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. Elvárjuk az Európai Parlamenttõl, hogy nyomást gyakoroljon az önálló karok megalapítása érdekében mondta Kovács Lehel, aki elmarasztalta a BBTE vezetõségét, mert egyetlen alkalommal sem tett eleget az önálló magyar fakultások létesítésére benyújtott kérelmeknek, pedig 1990-tõl kezdve négy ilyen kérést iktattak. Kovács elmondta, a jelenlegi természettudományi fakultás 65 magyar oktatója közül 55-en írták alá a listát, a humán tudományok karának 48 oktatójából 43 támogatta a kezdeményezést. Hozzátette, szerinte nem volt semmi értelme a két fakultás román nyelvû oktatóinak a véleményét is kikérni az ügyben. A sajtótájékoztatón azt is megtudhattuk, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) is önálló magyar karokat követel a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság. A 60 éve magyar intézményként létrehozott, majd kétnyelvûvé tett marosvásárhelyi orvosi egyetemen ma a diákok 45, a tanárok 30 százaléka magyar. Önálló karokat, anyanyelvû szakoktatást, magyar nyelvû feliratokat szeretnének, ám erre vonatkozó igénylistájukat nem merik aláírni, mert olyan retorzióktól tartanak, amilyeneket a BKB tagjai szenvedtek el. Kovácsot és Hantzot kidobták az egyetemrõl, nekem is megígérték, hogy ki leszek dobva, aztán voltak még ezek a telefonálgatások, meg az a bizonyos levél... mondta Kincses Ajtay Mária, professzor, a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság marosvásárhelyi tagozatának vezetõje. Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottsága júniusban napirendre tûzi azt az indítványt, amely a romániai magyarságot a felsõoktatás terén sújtó diszkrimináció ellen tiltakozik. (szerk.)

14 44 Beszámoló EKOSZ EMTE MAGYAR ORVOSTALÁLKOZÓ SZOVÁTÁN Április 27-e és május 1. között, Szováta érdekes orvostalálkozó színhelye volt. A rendszerváltás utáni egyik legelsõ magyarországi civil szervezet, a FAKOOSZ (Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége a szerk) és az Erdélyi Múzeum Egyesület száz éves Orvosi Tagozata tartotta közös és összefogást hirdetõ kongresszusát. A FAKOOSZ, mely alulról szervezõdvén elõször a falusi körzeti orvosokat fogta össze, mára már nem csak az összes háziorvos, de minden kolléga elõtt megnyitotta kapuit. A sikeres 16 év tekintélyével szavát gyakran hallató szövetség ma szeretné, hogy fokozatosan az összmagyarság orvosainak szolgálatába szegõdjön. Két évvel ezelõtt, amikor e szövetség elnökségét átvettem, azt terveztük, hogy az érdekvédelmi és egyre jobban átpolitizálódó, majd gazdaságivá vulgarizálódó harci feladatok viszonylatában kívülrõl támogatjuk a Magyar Orvosi Kamarát (melynek elnökét és fõtitkárát is adtuk), s mi fontos részfeladatot vállalva egy átkos félévszázad következményeit próbáljuk felszámolni az orvosi presztízs és az orvos, mint meghatározó értelmiségi szerepének visszaállítása terén. A cél szép és egyáltalán nem elméleti. Ugyanis egyre inkább bebizonyosodik, hogy a lélektelen gazdasági kérdéssé váló egészségügyben tévelygõ betegnek igen nagy szüksége van a bizalomra, az ehhez vezetõ empátia észlelésére, és arra, hogy a szó jó értelmében felnézhessen gyógyítójára. Vagyis a célkitûzés nem önzõ, hanem nagyon is közérdekû, és a gyakorlatias, liberális rombolás ismert következményei miatt a szokottnál is idõszerûbb. Szerettük volna megismertetni a közvéleménnyel azt, hogy a sokat emlegetett Hippokráteszi Eskü nem csupán a lelkiismeretes és színvonalas szakmai munkára vonatkozik, hanem az orvosnak harcolnia kell a feltételek megteremtéséért is. Alapelvünk, hogy beteg és orvos érdeke soha nem választható ketté. Sajnos az utóbbi hónapokban visszakényszerültünk a mindennapi harcok mezejére is, de célkitûzéseinket nem adtuk fel. Évek óta dédelgetett tervünk vált valóra, mikor az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvosi Tagozatával együttmûködve szerveztük meg az évente jelentõs eseményszámba menõ kongresszusunkat. Sajnos rendezvényünk az EME orvosainak éves üléséhez idõben közel esett és a szponzori kedv is korlátozott, pontosabban Magyarországról korlátozott volt, mivel a gyógyszergyáraknak a határon túl nem szabad e tevékenységüket gyakorolni. Ennek ellenére nagyon gazdag tudományos és társadalmi programot sikerült szervezni, kihasználva az együttlét, a helyi jellegzetességek és a sajátos hangulat adta lehetõségeket. Magyarországról a jeles elõadókon és bátor szponzorokon kívül, több mint 250 vendég érkezett, s végeredményében 300 személy felett volt a résztvevõk száma. Az egymás megismerését szolgáló találkozó számos szubjektív és objektív elõnye mellett kiemelt jelentõsége lehet majd annak, hogy közösen indulva nagyságrendekkel nagyobb esélyünk lehet az uniós pályázatokon. Terveink között szerepel a Felvidék és Kárpátalja magyar orvosainak megszólítása, és szeretnénk az egyre szélesedõ nyugati szórvány orvostársadalomnak is összekötõ kapcsává válni. Éppen ezért az új alapszabály-tervezetben régiókba szervezõdünk, s a határon túli régiót vagy régiókat is bevonnánk tevékenységünkbe. A mindkét országban akkreditált (tehát továbbképzési pontokat is hozó) rendezvény komoly tudományos kínálatát naponta hagyományos, érdekes és szórakoztató programok színesítették. Volt székely est a kitûnõ Kibédi Táncegyüttessel és a Füstös zenekarral, táncházzal is megtoldva, és persze jókedvvel meg nedvesedõ szemekkel, másnap következett a hagyományos bál, Dancs Annamária személyében meglepetés vendéggel és fergeteges hangulattal, az utolsó napon korondi kirándulás, ökumenikus istentisztelet és régi zenei koncert volt a sóbánya templomában, nagy állófogadással és a töltöttkáposzta VB-érmes termékével tetézve stb. A kongresszust itt zártam be. A találkozó a több mint másfél évtized legsikeresebb rendezvényei közé sorakozott fel. Ez számomra külön fontossággal bírt. Nagy figyelemmel követtem a különféle típusokba sorolható vendégek hangulatát. Hiszen voltak Erdély-járók és nem kevés olyan, aki most volt ott elõször, s úgy vágott neki, mintha kenyai szafarira készülõdne. Volt, akinek már régen legfõbb gondja az erdélyiek megsegítése, és olyan is, aki megkérdezte, hogy is hívják azt a szép várost a határátkelõnél. (Ja igen, mondta, mikor Nagyvárad nevét kiejtettem.) És ez nem túlzás. Azonban kivétel nélkül valamennyien egyek voltak abban a tapasztalatban, hogy megerõsödve és feltöltõdve tértek haza. A legtöbb elismerõ nyilatkozatban benne volt a találkozó szellemiségéért mondott köszönet, s együtt és ott mintha a Himnusz és a székely himnusz éneklése is átszellemültebb lett volna. A munka folytatódik. A remélt eredményekre nagy szükség lenne. Dr. Szász István Tas A FAKOOSZ; Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke Székely autonómiáról Brüsszelben Május 2-án a Magyarok Világszövetsége brüsszeli irodájában tartottak sajtótájékoztatót a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselõi. A székely autonómia és a magyarországi jogállam összeomlása címmel meghirdetett rendezvényt Patrubány Miklós vezette. Jelen voltak az európai autonómista pártokat tömörítõ Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselõi. A sajtótájékoztató után az MVSZ és az SZNT tisztségviselõi az Európai Parlamentben találkoztak Bernat Joan i Marí katalán képviselõvel. A Magyarok Világszövetsége brüsszeli irodája havonta szervez sajtótájékoztatót az európai politika fõvárosában, jelentette be Patrubány Miklós. A mai sajtótájékoztatón jelen volt Borsos Géza és Benkõ Emõke, a Székely Nenzet Tanács alelnökei, Szekeres Sándor jogász, valamint András Imre, az MVSZ Kárpát-medencei Régiójának elnöke, az SZNT jegyzõje. A sajtótájékoztató házigazdája Dr. Kállay Oszkár, az MVSZ Védnöki Testületének belgiumi tagja volt. A Brüsszelben élõ Esterházy Antal herceg az autonómiatörekvések sikeres példájaként említette Dél-Tirolt, amelynek lakói még terrorista módszereket is alkalmaztak. Most a dél-tiroliak gazdagabbak, jobban vannak, szabadabbak, mint az olaszok és mint az osztrákok. Patrubány Miklós szerint a székely népet megilletik az önkormányzati jogok, mert saját területe, többszáz éves önkormányzati jogrendje és szervezete van, rendelkezik saját írással és szimbólumrendszerrel, értékrendjében kiemelkedõ elem a szabadságvágy, illetve akaratát népszavazással is kifejezi. Szekeres Sándor jogász ismertette, hogy a székely jogrendnek több mint 800 éve írásos dokumentumai léteznek. Európát messze megelõzõen, a székelyek polgárjogi, büntetõjogi, valamint perrendtartási szabályozásokat saját anyanyelvükön vezették be, és biztosították a fellebbezési lehetõséget. A részrehajló, igazságtalanul eljáró bírót a közösség számûzetéssel is sújthatta. Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke beszélt azokról a jogi és politikai lépésekrõl, amelyeket a székelység közképviselete az elmúlt három évben megtett. A székely nép eltökélt abban, hogy érvényesíteni fogja önrendelkezési jogát jelentette ki az SZNT alelnöke. Benkõ Emõke tájékoztatott az önerõbõl szervezett népszavazás eddigi szakaszairól, eredményeirõl és a népszavazással kapcsolatos politikai véleményekrõl. Az SZNT bardóc-miklósvárszéki alelnöke meghatározó szerepet játszott a népszavazás elindításában. András Imre az Európai Unió felelõsségét említette azon új körülmények között, amikor a székelyek ugyanolyan polgárai ennek a rendszernek, mint a franciák, németek, olaszok vagy katalánok. Patrubány Miklós a magyarországi jogállam összeomlását bemutató dokumentumokat adott át a jelenlévõknek, illetve ismertette a Finnországban élõ dr. Kádár György levelét az európai ombudsmanhoz. Günther Dauwen, az EFA pártigazgatója átadta Nelly Maes elnök üdvözletét, majd nyilvánosan kijelentette, hogy teljes mértékben támogatják a székely nép önrendelkezési törekvéseit. A sajtótájékoztató után az SZNT és az MVSZ tisztségviselõi az Európai Parlamentben találkoztak Bernat Joan i Marí katalán képviselõvel, aki Borsos Géza felvetésére igéretet tett arra, hogy az EFA, az EP egyik parlamenti frakciója, megvizsgálja olyan alapszabály-módosítás lehetõségét, amely a nem pártszerû autonómista szervezetek csatlakozását is lehetõvé teszi. Patrubány Miklós átadta a katalán EP-képviselõnek a Magyarok Világszövetsége módosító javaslatát az európai alkotmány-tervezethez. Ez a javaslat, amely a kisebbségben élõ nemzeti közösségek jogait három autonómia-formát cikkelyezné be, ismét idõszerûvé vált, miután az európai alkotmány-tervezet újból napirendre kerül. A sajtótájékoztatót, amelyet Szûcs Gergõ citerajátéka tett színesebbé, élõben közvetítette az ArpádHír Világtelevízió a honlapján a felvétel megtekinthetõ. MVSZ Sajtószolgálat

15 EKOSZ EMTE Kisebbségi lét Erdélyben Kisebbségi lét Erdélyben között (vázlatos számbavétel) (Folytatás decemberi lapszámunkból, a márciusiból anyagtorlódás miatt maradt ki) november. A Magyar Népi Szövetség marosvásárhelyi intézõbizottsági ülése, ahol a résztvevõk jó része támogatta a trianoni határ visszaállítását A közfelháborodás akkora volt, hogy a szövetség helyi vezetõit Csíkmenaságon és Gyergyószárhegyen meggyilkolták. Udvarhely megyében leváltották a kiáltványt támogatókat november 1. Petru Groza román miniszterelnök fogadta az Erdélybõl elmenekült, vagy deportált magyarok visszaköltözésének ügyérõl Bukarestben tárgyaló magyar bizottságot. Elég volt nekünk, amikor a két nagyhatalom döntött rólunk a bécsi döntés értelmében. Nem kell nekünk most a három nagyhatalom döntése sem próbáljuk a magyar, román jugoszláv és bolgár érdekeket összeegyeztetnünk, mert most olyan alkalom van szabadon és széles alapokon az említett országokkal a szoros együttmûködést megteremteni, amelyhez hasonló többé alig lesz. mondotta december 15. (A Monitorul Oficial-ban csak február 12.) Az észak-erdélyi és délerdélyi menekültek a helyi román hatóságoknál kérhetik állampolgárságuk megállapítását. Az állampolgáságról szóló törvény körüli huzavonának köszönhetõen közvetlenül a II. világháború után fõvel csökkent az erdélyi magyarság száma A Bolyai Tudományegyetem Marosvásárhelyre helyezett Orvosi Karán megindult a magyar nyelvû orvosképzés. (Ez 1961/1962- ig tartott, ekkor lett kétnyelvû ) 1946-ban indult Kolozsváron a Magyar Mûvészeti Intézet keretében a színész-képzés tõl a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézet, melyet minden indok nélkül 1976-ban román tagozattal bõvítettek. Ezzel megszûnt az utolsó, magyar nyelvû világi felsõoktatási intézmény Romániában. (1990-tõl újra mûködik Szentgyörgyi István Színmûvészeti Akadémia néven.) januárjában jelent meg Romániában az elsõ magyar nyelvû szamizdat. ( földalatti irodalom.) 1946 márciusa és augusztusa között a kolozsvári népbíróságon 372 magyart és 26 románt ítéltek el március 1. A /1946. számú rendelettel kapta vissza Székelykeresztúr a nevét. Az 1933 végén a sinaiai állomáson meggyilkolt I. G. Duca belügyminiszter emlékére szinte minden megyében egy-egy települést róla neveztek el, többek között Székelykeresztúrt is március 10. A marosvásárhelyi Állami Székely Színház megnyitása. (1967-tõl Marosvásárhelyi Állami Színház.) április sz. törvény a Magyar Zene-és Színmûvészeti Fõiskoláról. (1950-ben átszervezték, beolvasztották aztán Andreescu Képzõmûvészeti, a Gheorghe Dima Zenemûvészeti és a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézetekbe.) április 12. Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök levelébõl Nagy Ferenc magyar miniszterelnökhöz: Bizonyára a Miniszterelnök Úrnak van arról tudomása, hogy különbözõ igen súlyos román intézkedések az erdélyi magyarság anyagi helyzetét szinte alapjaiban veszélyeztetik április 13. Magyarország és Románia árucsere-forgalmi egyezményt kötött Bukarestben április 18. Eddig Udvarhely vármegye 4 járásra tagolódott: I. G. Duca (Székelykeresztúr), Udvarhely, Erdõszentgyörgy és Parajd. Ettõl kezdve Udvarhely járást kettéosztották: Felsõ- és Alsó Udvarhelyi járásra április 27. Sebestyén Pál és Groza miniszterelnök találkozója. Sebestyén kifejtette: Magyarország abban az elõnytelen helyzetben van, hogy valamennyi dunai állam között népének 45 legkisebb százalékát egyesíti határai között és a magyar nép igen jelentõs része él idegen államban, idegen népekkel együtt. E magyarságnak legnagyobb része, a Romániában élõ magyarság helyzete jelenti a magyar kormány számára a legfontosabb problémát. Petru Groza válaszából: nincs abban a helyzetben, hogy a magyar kormánnyal területi kérdésekrõl tárgyaljon. ( ) A Székelyföldet egy korridorral Magyarországhoz csatolni Erdély feldarabolásához vezetne, ami abszurdum. A magyar határ mellett 20 és egynehány ezer négyzetkilométer lecsatolása viszont túl sok románt csatolna Magyarországhoz. Sebestyén Pál erre csak annyit jegyzett meg, hogy a miniszterelnök által hirdetett határ-légiesítés mellett ez éppúgy nem eshetik neki zokon, mint az, hogy õ jónak tartja, hogy légiesített határok mellett másfélmillió magyar maradjon román fennhatóság alatt május 9. Népi Egység: Akasztófára a magyarokkal és a zsidókkal! ezt kiáltozta a felheccelt

16 46 román tömeg a Szatmár megyei Nagybányán, Ilie Lazar, Maniu-párti politikus beszéde alatt május 10. Népi Egység: Egyre több panaszt hallunk a Maniu-gárdisták garázdálkodásáról. Marosvásárhelyen, Idecsfürdõn és más állomásokon fejszével, baltával szállnak vonatra. Ott aztán megkérdezik: van-e itt magyar? Akkor aztán belekötnek és megverik, s hallottunk olyan esetrõl is, amikor a magyar utast kidobták a kocsiból. A vonatkísérõk mit sem tudnak tenni az erõszakoskodó és felkészült Maniu-gárdisták ellen. A CFR helyesen tenné, ha minden vonathoz fegyveres kísérõt rendelne ki, akik az utasok biztonságáról gondoskodnak május 17. A Demokratikus Pártok Blokkjának közös választási programja. A román háborús bûnösök tárgyalásán mondta Stoica közvádló: Németország és Japán után a mi háborús bûnöseink voltak a legelvetemültebbek. A legégbekiáltóbb bûneiket csak az általuk halálra kínzott áldozatok százezrei tudnák legjobban érzékeltetni. Vasiliu Pichi volt belügyminiszter tárgyalásán bebizonyosodott, hogy Romániában személyt deportáltak, és közülük fõt ki is végeztek. Antonescu vádiratában szerepelt, hogy a szovjetellenes háborúban román katona esett el Kisebbségi lét Erdélyben május 19. Népi Egység: Egy kovásznai jelentés szerint Kovásznán és Vajnafalván Maniu hívei minden este csoportokba verõdve támadják meg a székelyeket. Zabolán egy este belõttek a Magyar Népi Szövetség helyiségének ablakán. Szentkatolnán pedig Márton Áron püspököt nyíltan megakadályozták abban, hogy szentmisét tarthasson a székelyeknek június 1. Rákosi Mátyás beszédébõl a budapesti Fórum Clubban: A párizsi békekonferencia elõtt igen széles magyar körökben az a hiedelem terjedt el, hogy Romániával vagy Csehszlovákiával szemben fennálló követeléseinket az angolszászok egyszerû szimpátia alapján támogatni fogják. ( ) Románia tízszer annyi petróleumot termel, mint Magyarország, és természetesen azok az országok, amelyek a petróleumban érdekelve vannak, egészen másképpen mérik a szimpátiát vagy antipátiát; a petróleum tonnáinak százezrével vagy millióival mérik és ennek megfelelõen politikai mérlegelésükben vagy ítéletükben ez a körülmény nagy szerepet játszik június 18. A Magyar Népi Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusán a környékbeli földmûvesek, kisiparosok, értelmiségiek papjaik vezetésével a vezetõség leváltását követelte, és éltette az önálló Erdélyt. Leváltották a két alelnököt: Balogh EKOSZ EMTE Edgárt és Bányai Lászlót. A kongresszus határozatait a Világosság c. lap július 3-i száma közölte július 29. A békekonferencián Magyarország Romániával szemben négyzetkilométer átengedését kérte, közel lakossal, valamint a Székelyföld autonómiáját augusztus 14. A lejt stabilizálták. Egymillió lejért ötven lejt fizettek, de csak ötmillióig, azon felül semmit. Egy személy tehát maximum 250 lejt kaphatott. Gyöngyösi János külügyminiszter ismertette a békeszerzõdés-tervezetet, a redukált magyar igény négyzetkilométer átadását, 67%-os magyar többséggel november 19. A romániai választásokon a Román Kommunista Párt vezette Demokratikus Pártok Blokkja a szavazatok 70%-ával a mandátumok 91 százalékát szerezte meg. A román rádió kommentárjából: Az eredmény a történelmi pártok lassú és biztos eltûnését jelenti október 6. A Romániai Magyar Írók Szövetségének választási felhívásából: Választások elõtt áll az ország s benne választások elõtt áll a mi népünk is. Mi, erdélyi magyar írók, már választottunk. A Magyar Népi Szövetség oldalán küzdünk október 10. Molotov a békekonferencián kijelentette: A békeszerzõdés megkötése Romániával nagy jelentõségû esemény Európa békéje szempontjából. Románia most demokratikus állam, és lényeges, hogy Erdély kérdése a román nép megelégedésére oldódott meg október 24. Truman amerikai elnök beszéde az ENSZ ülésén: Nem lehet igazi, tartós béke, ha a békét nem úgy kötötték, hogy igazságot szolgáltasson mindenkinek. Igazságot a kis és a nagy nemzeteknek és igazságot minden egyes egyénnek október 26. Mindszenty József bíboros Magyarország hercegprímása esztergomi érsek levele az Apostoli Székhez a kisebbségek védelme érdekében november 19. A romániai választásokon a Magyar Népi Szövetség szavazatot kapott (8%, és 29 magyar képviselõ került a parlamentbe.) A szavazatok 80%-át a Demokratikus Pártok Blokkja kapta, a 6,8 millió szavazatból 4,8 milliót. Ez megalapozta a kommunista uralmat az országban november 28. A 998. sz. CASBI törvényrendelet. Akik németországi vagy magyarországi, vagy ezen államok által megszállt területeken lévõ táborokba és munkásosztagokba deportáltattak, és a román állam, valamint az Egyesült Nemzetek érdekeivel ellentétes magatartást nem tanúsítottak, javaikat visszakapják a deportálás tényét igazoló okmányok alapján február. Népgyûléseken kérték ki a környék lakosságának véleményét a tervezett Székeyudvarhely- Sepsibükszád, a Székelyudvarhely-Csíkszereda, és a Székelyudvarhely-Gyergyószentmiklós vasútvonalakról. A terveket bár nagy anyagi terheket rótt volna a lakosságra, õk elfogadták Mikor felcsendült a templomban az ének szava: Hol vagy István király, Téged magyar kíván hangos zokogás tört fel a templomban lévõk és a térre szorultak soraiból. (Mindszenty hercegprímás által cerebrált szentmise a Bazilikában, a párizsi béke aláírása napján.)

17 EKOSZ EMTE február 10. Párizsban a Szövetséges Nagyhatalmak aláírták Magyarországgal, Romániával, Olaszországgal, Bulgáriával és Finnországgal a békeszerzõdést, Romániával szemben visszaállították az január 1-i állapotot, Dél-Dobrudzsa, melyet Bulgária 1940-ben szerzett meg a Románoktól, Bulgáriához tartozik a jövõben is, elveszíti Besszarábiát és Észak-Bukovinát, 3 millió dollár jóvátételt kell fizetnie, Magyarországtól Csehszlovákia javára elcsatolták a Duna jobb partján lévõ Horvátújfalu, Oroszvár és Dunacsúny községeket. Magyarország köteles a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának okozott károkat megtéríteni 300 millió USA dollár erejéig. Romániának nem járt kártérítés. A magyar hadsereg létszámát fõben, és 90 repülõgépben korlátozták. A Szovjetuniónak megengedték, hogy az ausztriai szovjet megszállási zónában állomásozó csapatainak utánpótlási vonalán Magyarországon csapatokat állomásoztasson. Ez volt a jogalapja 1955-ig a szovjet megszállásnak május 2. Petru Groza miniszterelnök 100 tagú küldöttség élén négy napra, Budapestre érkezett. A Mocsáry Kollégium avatási ünnepségén ezeket mondta magyarul: Az igazi megbékélés jegyében sohasem felejthetjük el, hogy a magyarországi magyarságnak testvérei vannak minálunk. Ennek tudatában levonjuk a helyes következtetést, s vigyázunk arra, hogy a testvér, aki odaát maradt, úgy élje életét, hogy az itteni testvér nyugodt lehessen felõle május 9. A városokban való letelepedés megszigorítása a magyarok részére (1989-ig fennmaradt) május 17. Jelentés az erdélyi magyar ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) vagyonról: ( ) Udvarhely vármegye, Székelyudvarhely: a) Gyapjúfonó és lenfonó. Lenfeldolgozó és fonókapacitás q lenszál. Lenfonó üzem teljes kapacitása q. b) Háziipari bolt évi P. (pengõ) forgalommal, 20% haszon mellett. A vármegye különbözõ részein 180 katasztrális hold föld házépítésre július 16. A magyar nemzetgyûlés becikkelyezte a párizsi békeszerzõdést augusztus 15. Pénzbeváltás: régi lejért adtak egy újat, de csak 5 millió lejt lehetett beváltani falun, s ezt akkor toldották meg még 2, 5 millióval, ha a beadási tervet teljesítették. Ekkor 1 US dollár 150 új lej volt szeptember. Hivatalos jelentés szerint Romániában magyar tannyelvû népiskola, és 173 középiskola mûködött szeptember 1. A Magyar Népi Szövetség központi lapja, a Romániai Magyar Szó elsõ példánya megjelent Bukarestben. A lap április 1-tõl Elõre címmel jelent meg december végéig szeptember 15. Életbe lépett a békeszerzõdés, melynek 22. cikkelye: A jelen Szerzõdés életbe lépését követõen minden szövetséges fegyveres erõt 90 napon belül Magyarországból vissza kell Kisebbségi lét Erdélyben vonni, mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen oly fegyveres erõ tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a Szovjet hadseregnek az ausztriai Szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa. Takács Lajos Magyar Népi Szövetség képviselõjének cikkébõl: Meg vagyunk gyõzõdve, hogy a román munkás és földmûves kérges keze és a haladó szellemû román értelmiségi szava sokkal nagyobb és hathatósabb védelmet nyújt, mint bármilyen záradék. Ezért köszöntjük a kormányt, amely a békeszerzõdésbõl eltávolított minden, a kisebbségek védelmérõl szóló záradékot, mert úgy érezzük, hogy hasonló záradék bennhagyása árnyékot vetne arra a légkörre és õszinteségre, amelyben az együtt élõ nemzetiségek és a román nép ma munkálkodik és harcol a demokrácia eszméjének végleges gyõzelme érdekében november. Dinnyés Lajos miniszterelnök Romániába látogatott december 5. Törvény született, hogy olyan helyen, ahol a lakosság 30%-a más nemzetiségû, törvényszéki bíró vagy ülnök csak olyan lehet, aki az illetõ nyelvet beszéli december 30. Romániában megszûnt a királyság. Mihály király lemondását Gheorghiu-Dej és Groza íratta alá. Mindszenty József bíboros levelet írt Dinnyés Lajos miniszterelnöknek: Azt kérjük a magyar kormánytól, hogy saját magának és magyarságának becsülete érdekében a legerélyesebben és leghatározottabban követelje az emberi jogok megadását minden magyar számára, akik a jelenlegi határon kívül élnek Románia lakosságából fõ vallotta magát magyarnak, ez 9,4%. Az ország lakosságának 23,4%-a lakott csak városon, ez az arány 1977-re 43,6%-ra nõtt. A 176/1948. számú kormányhatározat értelmében 1593 iskolát államosítottak, ebbõl 1300 (81,6%) volt a magyar tannyelvû, felekezeti iskola január. Tûzparancs a román magyar határon. Betiltották a görög katolikus egyházat. (Rehabilitálásukra december 31-én került sor.) január 1. Bukarestben megjelent a Mûvelõdési Útmutató, 1957-tõl kezdve Mûvelõdés január 22. Petru Groza viszonozta a magyar miniszterelnök novemberi látogatását január 24. Barátsági és együttmûködési szerzõdés Magyarországgal. (Folytatjuk.)

18 48 Mûhely EKOSZ EMTE Elszármazott Erdélyiek Névjegyzéke Az Elszármazott Erdélyiek Névjegyzéke címû könyvnek az idén az ötödik kötete jelent meg. Elsõ ránézésre ez a könyv csak egy egyszerû címjegyzék. Ám egy behatóbb vizsgálat ennél sokkal többet mutat. Mindegyik kötet fõ részét a címjegyzék foglalja el. Az öt év alatt egyre többen fedezték fel a címjegyzék kapcsolatteremtõ, közösségalkotó értékét. A jelentkezõk száma évrõl évre nõtt, habár az utóbbi évben ez a növekedés megtorpanni látszik. Feltételezhetõen a terjesztés és az ismertetés hiányából fakadóan. (A terjesztés csak zárt körben folyik). A címjegyzékbe jelentkezõk számának változását az öt év alatt a következõ táblázat mutatja. 1. grafikon A könyvben megjelentettek száma 3. grafikon Erdélyiek lélekszáma településenként A Jelentkezési lap (aminek teljes kitöltése nem kötelezõ, de hasznos) kérdései fontos statisztikai adatokat szolgáltatnak a Magyarországon letelepedett erdélyiekrõl. A statisztikai adatok közreadása elõtt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy minden adat és következtetés csak a könyvben szereplõ 1545 személy válaszának összegzésébõl származik. 2. grafikon Erdélyiek lélekszáma kerületenként A táblázatban csak azokat a településeket mutattuk meg, ahol az erdélyiek lélekszáma meghaladja a tíz fõt. A táblázatból kitûnik, hogy leginkább a nagyvárosok (Szeged, Debrecen stb.), valamint a fõváros vonzáskörzetébe tartozó települések (Érd, Százhalombatta, Vecsés, Monor stb.) vonzották az erdélyieket. A szerkesztõk nagy érdeme, hogy a címlistát nemcsak a Magyarországon, hanem a külföldön letelepedett erdélyiek számára is nyitottá tették. A könyvben szereplõ 1545 személybõl 186 távolabbi országban keresett menedéket. A legtöbben (68) Ausztriát választották feltehetõen a közelség miatt. Svédországban (47) és Németországban (43) is viszonylag sokan találtak otthonra. Érdekes, hogy még Japánban is élnek honfitársaink. (lásd: 4. grafikon) 4. grafikon Erdélyiek lélekszáma országonként Az áttelepült erdélyiek közül legtöbben Budapesten telepedtek le. Feltételezhetõ, hogy ez összefügg a munkaerõpiac nagyobb kínálatával, valamint a fõváros oktatási, kulturális és mûvelõdési vonzásával. Az erdélyiek által legsûrûbben lakott kerület a VIII. ahol összesen 53 személy telepedett le. Ezt a XI. és a VII. kerület követi. A 2. grafikon rávilágít arra, hogy a fõvárosban letelepedett 480 erdélyi hogyan oszlik meg kerületenként. A vidéken letelepedett erdélyiek is érdekes képet mutatnak. Az erdélyiek 220 magyarországi településen szóródtak szét. A legtöbben Tatabányán találtak új otthonra. A könyvben választ kapunk arra a kérdésre is, hogy Erdély hány és melyik településérõl származnak a menekültek. 261 erdélyi települést jelöltek meg származási helyül. Itt is a vezetõ helyeket a nagyvárosok töltik be. Elsõ helyen Kolozsvár szerepel (272). Ezt követi Marosvásárhely (237), Nagyvárad (95), majd a Székelyföld nagyvárosai.

19 EKOSZ EMTE Mûhely grafikon A menekültek származási helye 7. grafikon Erdélyiek lélekszáma születési év szerint Az adatokból pontosan lehet látni, hogy a magyarlakta erdélyi nagyvárosokból menekültek el a legtöbben. Az áttelepedés évét vizsgálva szembetûnik az 1990-es év. Ugyanis ebben az évben hagyták el legtöbben otthonukat. Ez az év a nagy remények és a még nagyobb kiábrándulás éve volt elején (az elsõ két hónapban) szinte teljesen megszûnt az Erdélybõl való kivándorlás. A marosvásárhelyi márciusi pogrom azonban kijózanította a magyarságot. Ráébresztette, hogy Romániában a demokrácia még nagyon messze van. A menekültek számát illetõen az 1990-es év volt a csúcs (349 személy). Ezt az adatot egyéb források is megerõsítik. Ehhez képest mind a kilencven elõtti, mind az utáni években az áttelepültek száma sokkal kisebb (6. grafikon). A menekülés, az áttelepedés, ha nem is a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának intenzitásával, de folyamatos volt és mindmáig tart. A könyv nyitottságára vall, hogy azok is jelentkezhettek, akiknek csak a felmenõje volt erdélyi. Örvendetes, hogy viszonylag sokan (a jelentkezettek 6,7%) vállalták erdélyi származásukat, annak ellenére, hogy õk már nem ott születtek. Az elsõ kiadástól kezdve a szerkesztõk arra törekedtek, hogy ne csak egy egyszerû címlistát, hanem bõvebb ismereteket nyújtsanak az itt élõ erdélyiekrõl. A kiadványból megismerhetjük a Magyarországon mûködõ erdélyi szervezeteket, céljaikat, mûködési szabályzataikat, elért eredményeiket. Magyarországon összesen 68 erdélyi szervezet mûködik. Budapesten 11 szervezet, vidéki székhelyû pedig 57 létezik. Más országokból összesen három szervezet jelentkezett, habár tudjuk, hogy ennél sokkal több van. 6. grafikon Erdélyiek száma az áttelepülés éve szerint A címjegyzékben szereplõk születési évét vizsgálva, látni lehet, hogy a legtöbb menekült 1970-ben és 1968-ban született. Ezek az emberek a kilencvenes években huszonévesek voltak. Ez a legmozgékonyabb korosztály. Még nem rendelkeznek stabil exisztenciával, úgymond elõttük az élet. Õket az 1940-ben születettek követik, akiknek talán ez az utolsó esélyük (50. életév körül vannak), hogy új életlehetõséget teremtsenek. Ezután fõleg az 50-es és hatvanas években születettek következnek (7. grafikon).

20 50 Könyvbemutató EKOSZ EMTE Riester Árpád A zászló félárbóc alatt Kényszerpályán a világ Amikor Budapesten, a Kossuth téren, az állami zászló egyharmad árbócra került (amit az elsõ és a második Bécsi-döntés után egy kissé feljebb húztak), jelezve a haza bánatát, az egyharmad országot, az emberiség zsákutcába, a világ pedig kényszerpályára került. (A könyv fenti mottóját a szerk. ajánlja mindazok figyelmébe, akik a Trianon szótól allergiás viszketést kapnak.) Utóhang (Mely a könyvben rendhagyó módon elõre került.) Tanulmányok Trianonról Nem elõször jut eszembe, amit most Riester Árpád könyvének elolvasása után leírok. Azt hiszem ugyanis, hogy minden magyarnak, bárhol is éljen a világon, legalább egy kisebb könyvet kellene írnia a családja, önmaga és hazája sorsáról. Hogyan látja a történelmi okok és okozatok viszonyát, alakulását. Be kéne mutatnia, mit tud a körötte létezõ világról. A hazája környékén lévõ népek történelmérõl s általában a bennünket jobban érintõ külsõ és belsõ eseményekrõl. Mindezekbõl azt is megtudhatnánk, hogy õ mit tud s mit nem. Mit tanítottak neki az iskolában és mit hallgattak el. Úgy vélem, nagyon fontos tények kerülnének napvilágra, és ezáltal az olvasók is gazdagodnának. Nemcsak tudásban, hanem tapasztalatokban is. Mert nem kell ahhoz történészi diploma, hogy mindazt, ami családunkkal, országunkkal vagy épp velünk történt, le tudjuk írni. Riester Árpád persze az átlagosnál azért többet foglalkozott Trianonnal és otthonról, a gyermekkorából is hozott magával további kutakodásra ösztönzõ élményeket. Ezek a dolgok kétségkívül fontos tényezõk, meghatározzák, hogy mit tegyünk. Hogyan viselkedjünk az életben. Mennyire legyünk gyanakvók, kételkedõk, és így tovább. Trianon nem 1920-ban kezdõdött. Mondhatjuk, hogy ezeréves hagyománya van annak, hogy a magyarság a körülöttünk lévõ népek útjába állt. Senki, még a török sem tudott emiatt zavartalanul terjeszkedni. A középen lévõ Magyarország minden irányból útban volt. Ez a földrajzi valóság és ez az igazság is. Régi ingerlõ tény ez. Addig nem is volt baj, amíg az Árpádok leszármazottai uralkodtak. Addig erõs és nagy volt az ország, igazában egész Európában nem volt olyan ellenfele, akitõl félnie kellett volna. Az Anjouk, majd Zsigmond és Hunyadi Mátyás uralkodásáig is minden rendben volt. Ráadásul a török sem bírt ekkor a magyar királysággal. Mátyás halálával (1490) azonban elkezdõdött a hanyatlás. Fõképpen a Habsburg, magyarellenes dinasztia uralma alatt. Mondható, hogy nagy, országos magyar emlékezõ könyvre volna szükségünk. Önvédelmi céllal! Ezért fontos és példamutató Riester Árpád könyve. Aligha hibátlan.* Ebben a mûfajban azonban nem a tökéletességre van szükség, hanem a dokumentumokra, a további ösztönzésekre. Hogy a nagy MAGYAR ÖNVÉDELMI KÖNYV mielõbb a rendelkezésünkre álljon. E nagy, közös munkának példája és fontos része Riester Árpád könyve, amibõl magam is tanultam, és amit ez úton is ajánlok a Tisztelt Olvasónak. Budapest, áprilisában. Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke * Majd rájegyzé jámbor kéz: A többi hiányzik. (Szabadon Arany Jánostól a szerzõ.) Részletek a könyvbõl A magyar lélektan napjainkban Sajátos módon alakult a magyar lélek a Trianon óta eltelt nyolcvanhat esztendõ alatt. Nem egyformán, és ez természetes, hiszen más és más környezet hatott rá Az anyaország Vas megye. Egy kedves ismerõsöm, ki egyáltalán nem mondható hazáját nem szeretõ embernek, a következõképp értékelte (a december 5-i népszavazást a szerk.): Tudod, milyen a székely? Én ismerem! Azt beszélik, hogy a székely tojta a magyart. Tudod, mit jelent az, hogy tojta? Én is ismerem a mondást, csakhogy én a történelmi háttér ismeretében másképp értelmezem ( ) Nem lett volna értelme akkor és ott a történelmi háttér megvilágításába kezdeni, így ezt akkor mellõztem, de

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Határtalanul. A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10

Határtalanul. A program címe: Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán. A projekt száma: HA-13-01-10 Határtalanul A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10 Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán Pályázatunk célja a határon túli magyarság kultúrájának, a

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Szakmai utazás a Vajdaságba

Szakmai utazás a Vajdaságba Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet 1. melléklet a 12/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez Háziorvosi körzetek leírása 1. számú háziorvosi körzet Baczoni István utca Bethlen Gábor utca Blaha Lujza utca Búzavirág utca Csíktarcsa utca

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

HATÁRTALANUL pályázat BGA-12-HA-01-0534 számú pályázat

HATÁRTALANUL pályázat BGA-12-HA-01-0534 számú pályázat A Magyar történelmi, irodalmi emlékek nyomában Erdély szép tájain című HATÁRTALANUL pályázat BGA-12-HA-01-0534 számú pályázat Készítette: Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola csapata

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa Lapszám: 1 001. szavazókör, a Ve. 78. -a szerint a települési szintû lakóhellyel rendelkezö választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör is Azonosító: 14-085-001-4, Cím: Napközi otthon, Bajcsy Zs.

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

BGA-12-HA-01 sz. Pályázati adatlap 5. A HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás

BGA-12-HA-01 sz. Pályázati adatlap 5. A HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás BGA-12-HA-01 sz. Pályázati adatlap 5. A HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás 5.1. Az utazás kezdő időpontja: Válassza ki a legördülő menüből az utazás kezdő időpontját (a magyarországi indulás dátumát év,

Részletesebben

Nagyboldogasszony Székesegyház

Nagyboldogasszony Székesegyház Hetedikesek élménybeszámolója Királyok és fejedelmek útján Erdély szívében A Dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola 7-es évfolyama, 45 tanulóval és 4 kísérő tanárral a Határtalanul pályázat keretében

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016.

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Tankönyv: Földvári Erika: Olvasókönyv (Mozaik Kiadó) Földvári Erika: Olvasás munkafüzet (Mozaik

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Tantárgyhoz kapcsolódó/kulturális tevékenység leírása: Más típusú tevékenység leírása: Tantárgyhoz kapcsolódó/kulturális tevékenység leírása:

Tantárgyhoz kapcsolódó/kulturális tevékenység leírása: Más típusú tevékenység leírása: Tantárgyhoz kapcsolódó/kulturális tevékenység leírása: 1. nap 14. Irodalom, történelem,biológia: a "Hajdúváros" megtekintése: az Arany János Emlékmúzeum a Csonka-toronyban, séta a szoborparkban, megemlékezés Arany János költőről és Lovassy Lászlóról az országgyűlési

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe A hetedik osztályosok kirándulása 2015. április 14-én hajnal kettőkor indult az iskola előtti buszmegállóból. A csomagok és az ajándékok gondos bepakolása,

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján

Mészáros Sándor Az engedelmesség Komáromi Baptista Gyölekezet. Az engedelmesség. Jónás könyve alapján Példa: Az engedelmesség Jónás könyve alapján Egy hív édesapa fia lelkipásztornak készült. A fiú elhatározta, hogy külföldre megy egy fels bb tanulmányi fokozat megszerzése érdekében. Az édesapa aggódott

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka

Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Kosza Ágnes és Lászlóffy Réka Communitas Alkotói Ösztöndíj 2010-2011 Leckehangverseny-körút Időutazás a zene világában 2011 Bartók-év Ismerjük meg értékeinket Beszámoló A 2010-es év a nyertes pályázatunk

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Majd a híres Rákóczi lépcsőn át jutottunk el a Rákóczi várba, ami bár még zárva volt, mégis beengedtek bennünket. Késő délután indultunk tovább

Majd a híres Rákóczi lépcsőn át jutottunk el a Rákóczi várba, ami bár még zárva volt, mégis beengedtek bennünket. Késő délután indultunk tovább HATÁRTALANUL! HATÁRTALANUL! pályázat keretében a 7. évfolyamosok - 18 fő 2 kísérő pedagógussal - május 15.-május 18. között Erdélyben tanulmányi kiránduláson vettek részt. 1. nap 6 órakor indultunk Kállósemjénből.

Részletesebben

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek meghatározásáról Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Program: 1. nap Tét, Győr, Ártánd, Nagyvárad,

Program: 1. nap Tét, Győr, Ártánd, Nagyvárad, A Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központ sikeresen pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Által kiírt Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek - című felhívásra. A támogatásként 673 500 Ft érkezik

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5.

Az aradi vértanúk. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred. Tiszafüred, október 5. Dr. Vadász István múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2012. október 5. 1 1. Saját és a kortársak vélekedése szerint ártatlanok: A Hon, a Szabadság és a Trón védelméért 1848. áprilisi

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben