MAROSVIDÉK DECEMBER

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAROSVIDÉK 2012. DECEMBER"

Átírás

1 Tartalom Helytörténet 3 Bogoly József Ágoston Munkácsy Mihály Csongrád megyei utazása, a hírlapok és Mikszáth Kálmán nézőpontjai 12 Urbancsok Zsolt Kultúrpalotát Makónak! 15 Marosvári Attila Főhajtás a háborúk áldozatai előtt Gondolatok 18 Szentpéteri Csilla Ünnepi gondolatok 22 Badicsné Szikszai Zsuzsanna Családi töredékek 26 Stancsics Erzsébet A szeretetről másképp Elődeink 28 Szabó György Czirbus István makói tanító Horváth Mihály életpályája 30 Molnár László Herczeg István, a sikeres és elfelejetett tornász 34 Vízhányó Jánosné Üzenet az élőknek Farkas Jánosné Tóth Ferencné 38 Ivanicsné Varga Erzsébet Egy igazi tanár emlékére 41 Siket István László Főgimnáziumi életképek Páger Antalról Honismeret 45 Halász Péter Első Csángó Zarándoklat 47 Nagy Vera Börcsök Attila néprajzi gyűjteménye 51 Börcsök Attila Huszonöt éves a magángyűjteményem 52 Kiss Margit Honismereti évforduló Kolozsváron Itthon otthon 56 Magyarósi Judit Elindultam szép hazámból 58 Sándor Ilona Oly távol volt hazám Kiállítások 60 Feledy Balázs Tér idő gondolat 64 Gilinger Katalin Karsai Ildikó Jelei a bogárzói templomban 66 Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna Vajnai János alföldi gyökerei

2 Téka 71 Tácsi Erika Keleten a helyzet változóban 73 Gilicze János Horváth Mihály: A régi Földeák a korabeli sajtóban: Szőttes Macskássy Izolda grafikája Képeinkről Borítón: A Maros Apátfalvánál. Fotó: Naszradi András Munkácsy-kiállítás a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Dr. Bogoly József Ágoston Ünnepi képviselő testületi ülés Makón augusztus 20-án. Fotó: Lach Konrád Csángó zarándokok Magyarországon. Fotó: Halász Péter Női ködmön hátrésze (Tótkomlós, 19. sz.) Börcsök Attila gyűjteményéből. Fotó: Forgó Géza A 2., 27. oldalon Csonka Sándor, a 2l., 75-en Sarnyai Tibor, a 46-on Halász Péter, az 50-en Kiss Nándor, az 59-en Tóth Anikó, a 79-en Bogdán Károly fotója látható.

3 H E L Y T Ö R T É N E T BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON Munkácsy Mihály Csongrád megyei utazása, a hírlapok és Mikszáth Kálmán nézőpontjai A képek, a festmények historikuma nem záródik el a jelentől. A régi képnek és festménynek nem csak múltja van. A kép a megtekintés ideje alatt a jelenben él. Kutatómunkával, értelmezéssel, a képekre, festményekre vonatkozó dokumentumértékű források elemzésével, a helyi sajtószövegek bemutatásával, a történetiség modelljét tovább építő kapcsolatot teremtek a műalkotásokkal. Munkácsy 1891 októberében Csongrád megyébe utazott, a készülő Honfoglalás című képéhez a magyarságra jellemző ősi vonásokat hordozó arcokat keresett. A megtalált, kiválasztott arcokról fényképfelvételeket készíttetett. Szegedről a Felsőtanyai Központig, Balástyáig tartó utat vonattal tette meg, Tisza Lajos és Mikszáth Kálmán is elkísérte. Az utazásról Mikszáth Kálmán egy kitűnő tárcát írt. Munkácsy Mihály Honfoglalás című képének kompozíciós munkáját ( ) az előkészítő körültekintés és az aprólékos kidolgozási szándék jellemezte. A Munkácsyról kibontakozó Csongrád megyei imázst az 1891-ben történt látogatása kapcsán a Szegedi Napló és a Szentesi Lap hírei, valamint a Vasárnapi Újság cikke és Mikszáth Kálmán Férfinézőben című írásának nézőpontjai alapján mutatom be őszén Munkácsy Párizsból érkezett Csongrád megyébe. Egy évvel korábban Budapesten Tisza Lajos gróffal volt megbeszélése a készülő Honfoglalás című képéről és a tervezett Csongrád megyei utazásáról. Milyen volt a világhírű magyar festőművész párizsi környezete? Német tanítványának visszaemlékezése Munkácsy párizsi világát érzékelteti. Fritz von Uhde festőművész 1879 végétől 1880 végéig volt Párizsban Munkácsy tanítványa. Fritz von Uhde Visszaemlékezések Munkácsyra című írásának részlete az Új Idők című folyóiratban is megjelent március 5-én, ebből a párizsi magyar mesternél töltött időszakot jellemző egyik epizódot röviden idézem: Munkácsy híven állotta szavát és útmutatásával, még inkább példájával s a műtermében való közös munka révén többet használt nekem rövid néhány hónap alatt, mint amennyit Münchenben a képtárban való szegényes másolgatással elérhettem. Első látogatásomkor már az Avenue de Villiers-i háznak első emeleti lépcsőjén áhítat fogott el: kép kép mellett, kitűnő franciák a fontainebleau-i iskolából, mellettük egy nagyon szép Leibl-kép. A mester éppen a Két család címen ismertté lett képén dolgozott, épp a kékruhás pongyolában levő fiatal szőke asszonyt festette s felhívott, nézném figyelemmel, mit fest. ( ) De akkor nyílt a legérdekesebb alkalom teremtő munkálkodását figyelemmel kísérnem, amidőn 1880 nyarán a Krisztus Pilátus előtt című képét festette. Szívvel- 3

4 H E L Y T Ö R T É N E T lélekkel ott csüngött munkáján. Az óriási vásznon igazi elemében volt. Az aláfestésnél valósággal kéjelgett a bitűmben; magából kikelve, tűzzel rohant a munkába. Nagy volt a meleg: csak alsóruhába öltözve, felgyűrt ingujjal, mint egy mázolólegény, tombolt ide-oda a képen, míg végre a türelmetlenségtől lebírva puszta kézzel markolt a festékbe és egyre szélesebb foltokban alakította a képet. Megesett, hogy aztán ebben az állapotban átment a szomszédjához, egy öreg francia festőhöz, hogy egy kis szuszhoz jusson. ( ) Otthonában ő is, a felesége is a legszívesebb vendéglátó gazda volt. Emlékszem egy estélyre, amelyen csak úgy hemzsegett a sok herceg, miniszter és művész. Különösen Bastien-Lepage tűnt föl nekem azáltal, hogy Munkácsy különös figyelemben részesítette. A francia festők közül különösen őt becsülte nagyra. Az 1880-as évek végén Párizst és művészvilágát a magyar arisztokrata író, Justh Zsigmond élményszerűen láttatja. A párizsi előkelő művészszalonok szellemi atmoszféráját közvetlen közelről érzékelteti Párizsi napló (1888) című, dokumentumértékkel rendelkező művében. Justh Zsigmod Párizsi naplójának lapjain Taine, Bourget, Sarah Bernhardt, Huysmans, Comtesse Diane és Munkácsy alakja elevenedik meg. Hazai napló (1889) című írása pedig a magyar művészek és művészetkedvelő arisztokraták világába nyújt közelképszerű bepillantást. A párizsi Munkácsy-estélyek néhány évvel későbbi szalonéletét az 1894-es esztendő horizontján Kunffy Lajos Visszaemlékezéseim című, 2006-ban megjelent önéletrajzi kötetének egyik részlete eleveníti fel. Munkácsy Mihály Budapesten címmel tudósítást közölt a Szegedi Napló október 5-én. Részlete: Budapest, okt. 4. (A Sz. N. er. táv.). (..) Munkácsy ma délelőtt 11 órakor gróf Tisza Lajost látogatta meg s körülbelül egy óráig időzött nála. Ezúttal is az új országház festményéről folytattak eszmecserét. Délután 4 órakor a művész nejével a színészeti kiállításra ment. Este pedig a Nemzeti Színház előadásán volt jelen. Munkácsy elutazása címmel hírlapi tudósítás jelent meg a Szegedi Naplóban október 15-én: Bp., okt. 14. (A Sz. N. er. t.) Munkácsy és neje ma du. 2 óra 25 perckor elutazott Bécsbe. A pályaudvaron nagy számmal jelentek meg a művész pár tisztelői, kiktől Munkácsyék a legszívélyesebben búcsúztak el. Munkácsy a jövő ősszel ismét hazajön, hogy előkészületeket tegyen az országház számára készítendő falfestményhez, mely 15 méter hosszú és 5 méter magas lesz. Munkácsy egy év múlva Csongrád megyében keresett ősi arcvonásokat. Munkácsy a megyében címmel tudósítás olvasható a Szegedi Napló október 10-i számában. Részletét mai helyesírással idézem: Munkácsy Mihály, a világhírű festő Csongrád megye népét választotta ki arra, hogy nagy művén, a honfoglalást megörökítő hatalmas festményén szerepeltesse. A nagy művész tudvalevőleg azért jött haza Párizsból, hogy a millenniumra készülő nagy képhez vázlatokat csináljon. ( ) A mester pár hétig a megyében fog tartózkodni, és ez idő alatt kirándulásokat tesz a vidékre, hogy tanulmányokat tegyen s valószínűleg ellátogat Szegedre is. Az 1891 októberében lezajlott Munkácsy-látogatás szentesi napjaira vonatkozóan a Szentesi 4

5 H E L Y T Ö R T É N E T Lapból idézünk. Munkácsy Szentesen címmel tudósítást közölt a Szentesi Lap október 11-én: Világhírű festőművész hazánkfia a vármegyeház udvarán pénteken és szombaton számos, leginkább a munkás osztályhoz tartozó egyénről vett egyes, kisebb és nagyobb csoportozatú felvételeket. Így a többek között modellül szolgált a nagy művésznek Paku-Tóth Miklós 87 éves polgártársunk is, aki ősi szokás szerint, még ma is befonva viseli hosszúra növesztett haját. Az öreget hintón szállították a nagy művész elé, s a tisztességgel mindenképpen meg volna elégedve, csak az bántja, hogy haját miért bontotta ki és rakosgatta el vállain Munkácsy? ( ) Miért nem jött meg Munkácsy Mihály? címmel közölt tudósítást a Szegedi Napló október 13-án. A cikk felidézi a Munkácsy Szegedre érkezését váró közönség előkészületeit és az elmaradt találkozás utáni csalódás hangulatát, majd Munkácsy programjáról ad tájékoztatást: ( ) Munkácsy pénteken délután Csongrádot, szombaton pedig Szegvárt tisztelte meg látogatásával, hol szintén eszközölt fölvételeket nagy festményéhez. Csongrádról este hatkor érkezett vissza Szentesre. Este társas vacsorát rendeztek tiszteletére, melyen körülbelül kétszáz ember vett részt. A vendégek közt sok hölgy is volt, s a vacsora mindvégig jó kedvben, kitűnő hangulatban folyt. A mester kifejezett kívánságára alig mondtak fölköszöntőt. A vacsora után tánc következett. Értesülésünk szerint Munkácsy Szentesről a fővárosba utazott s utoljára összeszedett képeit rendezi ecset alá. A Munkácsy pártfogoltja című cikk a Szentesi Lapban október 18-án jelent meg: Szentesi tartózkodása alatt egy Józsa László nevű fiatalember vázlatait mutatták be a mesternek, írja az Egyetértés, melyek nagyobb tehetség nyomait mutatják. A fiatalember annak idejében szülővárosához, Szenteshez fordult havi 20 forintnyi segélyért, hogy a festészetben tovább képezhesse magát. Szentes városa azonban megtagadta a segélyt; mikor ezt Munkácsynak elmondták, ő maga kínálta fel a kívánt segélyt a fiatal tehetségnek, ezen kívül ajánlólevelet adott neki a budapesti mesteriskola igazgatójához, Benczúr Gyulához, arra kérve őt, hogy ha lehetséges, soron kívül is vegye fel a tehetséges fiatal festőt a mesteriskola számfeletti, állami ösztöndíjas növendékei közé. A Szeged város vendégei című cikk a Szegedi Naplóban október 25-én jelent meg, részletét mai helyesírással közlöm: A ma délutáni expresszvonat városunkba hozta Tisza Lajos grófot és Munkácsy Mihályt. Érkezésük valóságos ünneppé tette a tegnapi napot. Nagy tömeg lepte el az indóház előtti tért, még a peronon Szeged város egész intelligenciája képviselve volt. ( ) Mikor a vonat berobogott a pályaudvarra, hatalmas éljen üdvözölte a vendégeket. Tisza Lajos és Munkácsy az utolsó kocsiban ültek s velük jött Écsy párizsi festő, Ivánkovits János, a második kerület országgyűlési képviselője, Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselő, a mi kedves palócunk. Munkácsyt rokonai Kelemen István ügyvéd és neje, Reök Iván a folyammérnöki hivatal főnöke és neje fogadták. ( ) Kállay Albert főispán vacsorára invitálta a vendégeket, de Munkácsyt nem engedték rokonai. A mester is kijelentette, hogy a mai estét régen nem látott családja körében akarja tölteni. Mire Tisza Lajos kedélyesen jegyezte meg, hogy: 5

6 H E L Y T Ö R T É N E T bizony mindnyájan papucs alatt állunk. Ezután a vendégek kocsira ültek s a városba hajtattak. Tisza Lajos gróf a Tisza szállóban szállott meg, Munkácsy Mihály pedig Reök Iván kedves családi körében nyugszik meg a sok utazás után. Tisza Lajos grófnál megérkezése után azonnal tisztelgett Szeged város tanácsa a polgármester vezetése alatt és a szabadelvű párt. A színházban nagy vendégeinket Makó igazgató fogadta s Munkácsy Reök Iván páholyában foglalt helyet, míg Tisza Lajos Kállay Albert főispán társaságában egy földszinti páholyban nézett végig az előadásból két fölvonást. Katona Imre jegyzi meg Munkácsy Sztrájkja című (1962) cikkében: Szelesi Zoltán megírta, hogy Munkácsy 1891-es szegedi látogatása az ismeretes okokon kívül azért is érdekes és figyelemre méltó művészettörténeti szempontból, mert a helyi társulat előadásában itt nézte végig Balázs Sándor és Szigligeti Ede A sztrájk című 3 felvonásos népszínművét, mely annyira megragadta, hogy a felvonás szünetében a színpadon kereste fel és üdvözölte a nagyszerűen játszó társulatot. A vizuális képzetkör és a téma kialakítása szempontjából Coppée darabja és a szegedi előadás nagyban hozzájárult Munkácsy Sztrájk című festményének megszületéséhez. A szegedi tanyák ünnepe című cikk a Felsőtanyai Központ átadásával egybekötött ünnepséggel foglalkozik, Kovács János írta, a Vasárnapi Újságban jelent meg 1891-ben, a 47. számban. A Munkácsy látogatásáról szóló részletet mai helyesírással idézem: A városból különvonat - mely Szegednek birtokán egész Kistelekig halad - vitte ki az ünnepély vendégeit. A balástyai kapitányság egyik őrházánál állt meg a vonat, s amint Munkácsy maga előtt látta a hatalmas kocsi tábort a sok szép menyecskével, meg a csikósokat ficánkoló szép lovaikkal: nyomban lefényképeztette az igazán festői szépségű jelenetet, mely mindegyre fokozódó változatos mozzanataival és eredeti sajátosságaival mind érdekesebben bontakozott ki. Az őrháztól megindult a menet, elől egy hatalmas legény lovagolt, magasra emelve a nemzeti zászlót; majd utána a tanyai jómódú gazdák fiai csikós ruhában, lengő árvalányhajjal kalapjaik mellett, utánuk a lovas polgárőrök festői egyenruhás csapata vágtatott, pergett a dob s harsogott a trombita. Majd a város díszfogata jött, Munkácsyt és Tisza Lajos grófot hozva, utánuk aztán százakra menő kocsi a vendégekkel és a tanyák mindenfelől idesereglő népével. Mintegy fél óráig tartott az út a kultur-központokig, hol 8-10 ezernyi tömeg várta az érkezőket, messze zúgó hatalmas éljenzéssel üdvözölve aztán minden kocsit, különösen azt, mely Munkácsyt és Tisza Lajost hozta, magát takarosan kicsípett lánycsoport várta a központi épület csarnokánál a városiakat és nemzetiszínű kokárdákkal díszesítettek föl minden vendéget. ( ) Munkácsynak kiválóan érdekes alkalma volt a szebbnél szebb szegedi típusok közül válogatni. ( ) Különösen érdekesnek találta Munkácsy Barna János öreg juhászt arra, hogy több ízben, több oldalról is lefényképeztesse. Ezen kitüntetésért aztán az öreg juhász olyan 6

7 H E L Y T Ö R T É N E T kitűnő bürge paprikást főzött, hogy még, azt mondja az öreg a király is mögnyalná utána a száját. A kínálkozó alkalmat Munkácsy eléggé felhasználta; egyeseket, de egész csoportokat is a majd kiválasztandó típusokhoz lefényképeztetett. Külön is tanulmányozta e magyar népet, mely itt künn teljesen megőrizte az ősi faj könnyedségét, bátorságát és asszonyaiban a szépséget meg a munkásságot. Mikszáth Kálmán tárcát írt Munkácsy Mihály 1891 októberében történt szegedi látogatásáról. Mikszáth Kálmán Férfinézőben című írása fontos dokumentum. Munkácsy halála hetében, május 5-én, a Szegedi Napló közölte a Pesti Hírlapban történt első megjelenés alapján. Mikszáth anekdotikus keretben eleveníti fel Munkácsy szegedi látogatásának érdekes helyzeteit. Mai helyesírással, a néprajzi sajátosságot tükröző írásmód megtartásával néhány részletet idézek Mikszáth Kálmán írásából: A képviselőház folyosóján évek előtt egy napon megfogott gróf Tisza Lajos. Holnap Szegedre megyek. Nem jössz velem? Mit fogunk ott csinálni? Megkeressük Árpád apánkat, aztán haza jövünk. Ma este megjön a Miska, okvetlen szüksége van egy Árpádra. Ez pedig annyit jelentett, hogy Munkácsy Mihály jön meg Párizsból és hogy modellt megyünk keresni a szegedi tanyára az országházba megfestendő Magyarok bejöveteléhez és hogy épen a főalakra nézve nincs tisztában a művész. ( ) Munkácsy csakugyan megjött este s másnap megindultunk a szegedi pusztára, Csöngölére. A szegény Miska akkor fordult meg utoljára az Alföldön, ahol úgy szeretett lenni, mint a daru vagy a kócsag. Utazás közben kinéztek a vonat ablakából. Mikszáth így jellemzi a Szeged és Balástya közötti tájat: Imitt-amott villant meg egy fehér tanyai ház, kis kertjében fonnyadozó mályvarózsa vagy hórihorgas napraforgó (némelyiknek ki vannak hullva a sárga fogai), az udvaron játszó gyerekek vagy kendert tiloló öreg asszony. Aztán megint sokáig semmi, sem ember, sem állat, csak a végtelen széles tarlók a lyukacsos szalmaszálaikkal. A szél neki-neki gyürkőzik az őszies dudálásnak s ilyenkor fölhajt egy csomó ördögszekeret és kergeti maga előtt, mint a zsandár a zsiványokat. Munkácsy utána bámult ezeknek a bujdosó száraz növényeknek, mintha kacskaringós gót betűk szaladnának a rettenetes, sehol véget nem érő lapon Az ő gondolatai is úgy szaladgáltak már akkor; a szemei mélyén, azoknak a szép kék szemeknek a mélyén volt valami örvénylő csillám, valami különös, ijesztő De hát ki ismeri annak a láthatatlan, kifürkészhetetlen koboldnak a tekintetét, aki egyszer lángész, egyszer téboly? Mikszáth Kálmán írja Munkácsy balástyai megérkezéséről, az ősi magyar arcok és az esemény fotografálási lehetőségéről: Kis idő múlva odaértünk a híres tanyára, ahol immár nagy népsokaság várt. Ki volt adva a rendölet a pusztai kapitá- 7

8 H E L Y T Ö R T É N E T nyoknak, hogy ami jóképű férfinép vagyon körkörül, két mértföldnyire a báránycímerű város tanyájától, az mind ott legyék, de az öregje is. No soha ilyet. Pusztai kapitányok fejüket csóválták, hogy miféle szörzet lehet az, ki férfi népre áhítozik, talán valami külső országi királyné érközött, - de akkor is mire való lészen az öregje? Mindegy, meg köll lenni. Kívánják, hát punktum. Összesereglettek a férfiak. Volt mit nézegetni köztük Munkácsynak. Gyönyörű típusok akadtak: ős arcok, szőrrel benőve egészen a szemig, csontos, körteképű kunok, laposfejű tatárok keresztbe vágott szemmel, nyomott pogácsaképű besenyők, széles girbe-gurba fizionómiájú, zömök termetű magyarok, apró, mélyen bent ülő szemekkel. Tisza Lajos elöl járt s figyelmeztette Munkácsyt egyikre-másikra: Ni, itt is egy szép példány! A fotográfus ott volt velünk rögtön lekapta, amelyik megtetszett a nagy művésznek. Legtöbb érdekes alak volt a pásztorok között, kik roppant üstökben főzték a birka tokányt künn a szabad ég alatt, mert csak úgy jó, - és asszony azt nem tudja megfőzni: sok tapasztalat kell ahhoz. Az asszony csak szeretni való, amíg szép, - aztán kapálni való, ha megöregszik. Mikszáth Kálmán egy érdekes jelenetet is feljegyez. Jellemző módon, éppen a leginkább ősi arcvonásokkal rendelkező pásztorember nem akarta, hogy fénykép készüljön róla: Egy vén pásztor, aki azóta vezér lett az Árpád környezetében, de akkor még a tokányt kavarta, leginkább tetszett Munkácsynak, de sehogy sem engedte magát levétetni, leszegve a fejét az üst mellé makacsul: Nincs már néköm szeretőm, ne izéljenek. Végre kifogott a pásztoron orvul Ivánkovics János, aki azóta rozsnyói főpásztor lett, de akkor még maga is a tokányt kavarta, az igazi pásztorokkal. Úgy tett a kanalával, mintha a lé habját szórakozottságból a pásztor arcába akarná fröccsenteni, mire az ijedten föa a fejét és csett-csatt a momentgép odateremtette az örökkévalóság számára. Mikszáth Kálmán az akkor már betegségével komolyan küzdő Munkácsy egészségi állapotát is jellemzi: A Miska nem felelt, csak ránk nézett. Valami sajátságos üresség volt már a tekintetében. Mintha az eszét feszítené, mikor figyelt s mintha az el akarna pattanni. A társalgás is nehézkes volt, sőt kínos; egy-egy szó kiesett a beszédjéből, néha egy egész forgalom. Ő gondolta talán, hogy már elmondta s hozzáfűzte a következtetést. Máskor ismét olyan valami siklott ki az ajkán, amit csak gondolt, de mondani nem akart. Hangosan gondolkozott és hézagosan beszélt. Egy-egy szót keresett, de nem találta meg, vagy kihúzott esze fiókjából egy olyan szót, ami felül feküdt, de nem azt fejezte ki, amit mondani akart. Szóval a fiók már nem volt egészen rendben. De egyelőre csak az a fiók, amelyben az emlékező tehetsége van. Mikszáth Kálmán a jókedvre derült Munkácsy Mihályt és környezetének mulatozási szokásait is bemutatja: Uzsonna után kibontakozott a jókedv a buckai bortól. Volt sok szép szavalat a gróf és Munkácsy hosszú életére (bárcsak lett volna a 8

9 H E L Y T Ö R T É N E T felséges égben több foganatja). Tisza Lajos gróf jókedvéről írta Mikszáth: kirúgta hát a széket maga alól pajzán kedvvel s odajárult az udvaron a legszebb menyecskéhez, derékon fogta és elkezdte ropni a csárdást fiatalosan, daliásan, úgy, ahogy az Isten tudni adta. De a Miska se rest. Ő is fogott egy jól táplált Tecát, vagy Macát, tyű hopp s úgy megaprózta, hogy a Quartier Latin diákjai se csinálhatnák tüzesebben, ha tudnák. Ezt látván a nemes városi tanács, szenátorok és mindennemű rangok, uccu neki perdültek és tekintély ide, tekintély oda, - járták lélekszakadtan rogyásig. Bezzeg letűnt most már a férfiak divatja, a fejérnépnek lőn immár nagy értéke s még a vénje, a ráncosa is legalább tekintetes úrral rakta, ha nem nagyságossal. De szó, ami szó. Tisza Lajos táncosnéja volt a legszebb, akár csak a kinyílt rózsa. Úgy is hívták valahogy: Buzás vagy Téglás Rózsának. Hogy tudott az rezegni, riszálódni, szent isten! Minden izma mozgott annak s csiklandozta a férfiszemet. Magas, egyenes volt, mint egy liliom s mégis kerek, formás minden testrésze, mintha piktor pingálta volna. Aztán hogy tudott táncolni. Hajlott a dereka, mint a kígyóé, még talán sziszegett is, pihegett a keble, hogy szinte reszketett rajta a feltűzött piros szegfű a két alma között. De nem soká reszketett, kihúzta onnan és odatűzte kacéron a kegyelmes úr gomblyukába. A kalapja mellé akarta, de az mosolyogva ezt a helyet jelölte ki. Uraknál így szokás. No, ha így szokás, hát odatűzte. Aztán eleresztve hamiskásan illegette-billegette magát a csípőn táncosa előtt, meg neki szilajodott, forgott, mint egy karika s olyankor a sustorgó selyemrokolyája olyan szelet csapott, hogy akit megérintett, megbódult, megittasodott tőle, az aranyos papucsait pedig fölhajigálta a levegőbe, amik azért valami szemfényvesztéssel estükben ismét rácsúsztak a pici lábaira. Mester! - kiáltott a gróf a táncoló Munkácsyra ezt a menyecskét le kellene festeni valami vezér feleségének. Nem bánom - felelte a leselkedő művész. Tízen is rohantak a fotográfusért, de nem is kellett rohanni, mert az is ott táncolt egy vén asszonnyal. Rögtön eleresztette az egyik masinát, a rozogát és hozta a másikat, amelyen levette a kackiás Buzás Rózsát, - aki így válik ősanyjává valami főrangú nemzetségnek. Este az úri társaság visszatért Szegedre. A szegedi Belvárosi Kaszinó avatóünnepségének bankettjén vettek részt. Mikszáth Kálmán a bankett kapcsán idézte fel a festő betegségbe forduló idegállapotát. Utolsó találkozása volt ez Munkácsy Mihállyal: A bankettnek vége lett, kezet fogtunk, koccintottunk, s azóta nem beszéltem többet Munkácsyval. De minek is? Hiszen már most se a régi Miska volt. A rettenetes betegség már akkor bennturkált az agyrostokban, s ebben a filigrán remek alkotmányban megkezdte lassú, de biztos pusztító munkáját. 9

10 H E L Y T Ö R T É N E T A szegény Munkácsy ment egyre lejjebb. Láttam szomorú útján alantabb alantabb. Láttam a millenniumi ünnepek alatt, még üresebb volt a tekintete. Észrevettem, mikor másokkal beszélt, hogy a szókészlete óriás módon apadt azóta is. (..) Mikszáth Kálmán Férfinézőben című írása végén Munkácsy betegségének u- tolsó stádiumát is felidézte: Egyre rosszabb hírek jöttek Párizsból. ( ) Nem volt már többé a diadalmas, dicsőségtől beragyogott művész. Csak rom volt már. Nem irigyelte többé senki, csak sajnálta. Az volt a neve: a szegény Munkácsy. ( ) s mikor most már végre leglejjebb ment, mert megszűnt, egyszerre megint csak ott van, ahol volt. Most már megint nem a szegény Munkácsy, hanem megint a nagy Munkácsy. Mert a halál nem árthatott már neki. Jött ez egyszer nem, mint hóhér, de mint patrónus. Véget vetni a betegségének s helyreállítani rangját. Tegnapelőtt még egy esztelen bárgyú volt, ma megint világraszóló lángész. Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden címmel Szelesi Zoltán 1966-ban tanulmányt publikált. A Honfoglalás című Munkácsy-festmény történetét az első vázlatrajztól a kész műig és azon túl a több példányban fennmaradt színváltozatokig Bényi László kutatta. Bartha Attila cikke a Munkácsy-hagyaték fotográfiáival foglalkozott (1978). Sinkó Katalin A Munkácsy-kérdés a művészettörténetben címmel tanulmányt tett közzé 1990-ben. Munkácsy Mihály Honfoglalása címmel Boros Judit elemzést jelentetett meg 2000-ben. Sz. Kürti Katalin Munkácsy Mihály és a fotográfia című, 2004-ben megjelent kiadványa érdekes, itt olvasható Farkas Zsuzsa Egy vélemény a modellfényképek szerepéről Munkácsy Mihály életművében című tanulmánya. A Munkácsy és a fotográfia című kiállítást láthatta a közönség a szegedi Móra Ferenc Múzeumban (2005. márc.22.- ápr.17.). Nem csak az alkotónak, hanem Munkácsy Honfoglalás című festményének is van visszaemlékező kronológiája, topográfiája és antropológiai háttere? A Munkácsy-festmények hermeneutikája tovább fejleszthető. A részletmagyarázatok differenciált kialakítása érdekében a sajtótörténeti források körét érdemes bővítenünk. James Joyce Munkácsy Mihály Ecce homo című festményéről szóló bírálata nevezetes, Ernest Renan Munkácsy-reflexiója, Asbóth János Munkácsy Miltonjáról írt kritikája és Fülep Lajos Munkácsy-bírálata külön elemzést igényel. Guy de Maupassant A szépfiú (Bel Ami) című regényében, a Második rész hetedik fejezetében ráismerhetünk Munkácsy Mihály párizsi környezetére. Munkácsy Mihály neve helyett Maupassant a Markovits Károly nevet szerepelteti. José Martí venezuelai és argentin lapban közölt cikket Munkácsy művészetéről. A sajtó szövegeinek feltárása során, az újabb forráscsoportok iránti érdeklődés bővülésével a külföldi lapokra is kiterjed a kutatás, hiszen Munkácsy Mihály művészetének recepciója nemzetközi. A Makón született amerikai sajtócézár, Joseph Pulitzer által szervezett amerikai Munkácsy-látogatásnak jelentős sajtó- 10

11 H E L Y T Ö R T É N E T visszhangja volt a tengerentúlon. The Munkácsy-question int the art history címmel egy nemzetközi Munkácsy-konferencia megrendezése indokolt. Rippl-Rónai Józsefnek Munkácsy volt az első mestere. Rippl-Rónai memoárjából a Munkácsyt tárgyaló rész jelentős dokumentum. Munkácsy alkotásait nem zárványszerűen, hanem a kor művészeti áramlataival szembesítve érzékeli. A Munkácsy-kérdés problématörténetét érdemes tovább kutatni és elemezni. A színek, az emlékek és a fantázia históriai távlatot nyitó játékában, a Honfoglalás című kép alkotása során Munkácsy történelmi jelenetet rajzolt és festett. Kereste a képi megformálás módszerét, az élőkép és a panoráma részhatásait ötvöző látásmódot sűrítette a nagyfelületű kép összefoglaló megjelenítésébe. Több kísérletet tett. A Honfoglalás című képnek több színvázlata van. Az átfestés az alkotófolyamat része. Átfestés után Munkácsy Párizsban George Petit híres kiállítótermében mutatta be alkotását. A párizsi bírálóktól a kép esztétikai értelemben vegyes minősítést kapott, több volt az elmarasztalás, mint az értékfelismerés. A kedvező hazai fogadtatás példái közül Bartos Fülöp Munkácsy Honfoglalása című írása is megemlíthető (Szegedi Híradó, február 28.). A kép a honfoglaló magyarság történetéből kibontakozó látványt a honalapítás értelmében mutatja be. A műalkotás befogadója a forma- és színhatás alapján a képhez még hozzá képzelheti akár a saját emlékeinek színvilágát és történeteinek magánmitológiáját is. Ezáltal lesz személyes érintkezése a festmény képi világával. A kép varázsa: a festői leképezés a befogadó oldalán az újraalkotó képzelethez, az emlékezéshez, a szín- és forma reflexiók dinamikus világához kapcsolódik. (Munkácsy Csongrád megyében címmel, szept. 27-én a József Attila Múzeumban elhangzott előadás) 11

12 H E L Y T Ö R T É N E T URBANCSOK ZSOLT Kultúrpalotát Makónak! A színház és a leventeotthon ügye ben Nagyszabású beruházásra készült Bécsy Bertalan polgármester és a város képviselő-testülete 1941-ben: egy kulturális célú középületet kívántak emelni Makó központjában. Egy olyan kultúrpalotát, amelyben színház és leventeotthon is helyet kapott volna. A hatalmas épületegyüttes terve fokozatosan, a lehetőségek és kényszerítő körülmények együttes hatására formálódott. Létrejöttében két dolog volt meghatározó: az új színház felépítésének ügye, valamint a leventeotthon elhelyezésének problémája decemberére a polgármester és a képviselő-testület lebontatta a még felújítható Hollósy Kornélia Színházat, mert nem tartotta ésszerűnek a részben faszerkezetes épület renoválását. Helyette a felújításra kapott államsegélyt, a város költségvetésében elkülönített és a Színház Építési Alapban lévő összeget egy új színház megépítésére tartalékolta. Sokan nem értettek egyet a polgármester és a testület döntésével, mert attól tartottak, hogy a több mint félmillió pengős beruházásra nem lesz elég pénz, és színház nélkül marad Makó. A közvélemény színházellenességgel vádolta Bécsyt, aki sürgősen bizonyítani akarta, hogy kész egy új, modern teátrumot építtetni Makónak. A színházépítés mellett meg kellett oldani a leventeotthon problémáját is. A honvédelmi törvény ugyanis kimondta a leventekötelezettséget, és azt, hogy a képviselő-testületnek a helyi leventeegyesület működéséhez megfelelő ingatlant kell biztosítania. Ez nem volt egyszerű feladat, mivel a városban háromezer-ötszáz leventeköteles fiatal élt. Dávid József alezredes, a makói katonai parancsnokság vezetője 1940 áprilisában kemény hangú levélben sürgette a testületet egy megfelelő nagyságú, majd ezer négyzetméter összterületű leventeotthon megépítésére. A város rendezési tervének értelmében a kultúrpalotát az úgynevezett városmag területén kellett felépíteni. A képviselő-testület először a Návay és a Szent János teret tartotta alkalmasnak az építkezésre, majd Bécsy Bertalan polgármester és Szabó Imre főmérnök helyszíni szemléje után 1942 februárjában a Bérpalota mögötti terület beépítése mellett döntött. Az építési és átalakítási terveket az egész telektömbre kiterjesztették. A főmérnök terve alapján új utca nyitását tervezték a Szent János és a Szent István tér között, valamint a Szép (akkor Rákosi Jenő) utcát tovább kívánták vezetni a Bérpalotáig, hogy a Vertán-telepet összekapcsolhassák a városközponttal. A 12

13 H E L Y T Ö R T É N E T Városháza mögött egy új tér, az úgynevezett Dísztér kialakítását tervezték, ami reprezentatív események (csapatszemlék, nagygyűlések, felvonulások) megrendezésre lett volna alkalmas. A képviselő-testület részletesen meghatározta a grandiózus épület jellemzőit. Az első és a második emelet magasságában kapott helyet a színházterem, amelyet ötszáz fő befogadására terveztek. A földszinten volt a tágas előcsarnok: itt volt pénztár, a ruhatár, a buffet (büfé), valamint a szociális helyiségek. Természetesen a nagy terek többfunkciósak voltak: nem csak a szórakozást, (színház, mozi), hanem mozgalmi célokat és a leventeköteles ifjak képzését is szolgálták. A színházterem két oldalán helyezkedett el a tulajdonképpeni leventeotthon: az északi és a déli szárny összesen háromezer-ötszáz fiú és ezer leány befogadására lett volna alkalmas. A komplexum szárnyépületei a földszinti előcsarnokban és a színpad felett, a harmadik emeleten kapcsolódtak össze. A földszinten ruhatárak, mosdók és egy szolgálati lakás kapott helyet. Az első emeleten a leventehivatalt és oktatótermeket, felettük könyvtárat, olvasószobákat és leventeszállást alakítottak volna ki. Az épület úgy tervezték, hogy lezárja a Bérpalota hátsó traktusát, és azonos párkánymagassággal, szervesen illeszkedjen hozzá. A kor ízlésének megfelelően az épület erősen puritán, modernista stílusban készült volna. A testület arról is döntött, hogy Walder Gyulát, a népszerű építészt kéri fel a komplexum terveinek elkészítésére. Az idős Walder azonban betegségre hivatkozva nem vállalta a tervezést, így a munkával Krassói Virgil műépítészt bízták meg. Krassói az 1942 szeptemberében tartott helyszíni szemléje után több részletében módosította az előzetes terveket. Az épület multifunkcionalitását csak úgy tudta megtartani, ha a Bérpalota északi szárnyának sarokrészét átépíti és a kultúrpalota céljaira igénybe veszi. A szemlén döntöttek arról, hogy nagyterem férőhelyeinek számát ötszázról nyolcszáz főre emelik, az alagsorban légoltalmi helyiségeket és egy uszodát létesítenek. Bécsy polgármester és a képviselő-testület nagyszabású terve azonban ingatag pénzügyi alapokra épült, a beruházás tervezett összköltsége 1943 végére elérte a hétszázezer pengőt. A város a lebontott Hollósy Kornélia Színház épületanyagának eladásából kb. 50 ezer, államsegélyekből kb. 370 ezer pengővel rendelkezett. Mivel nem állt a rendelkezésükre más forrás, a képviselő-testület előbb 200 ezer, majd újabb 150 ezer pengős kölcsön fölvételét határozta el. Az előkészületeket lassította, hogy a terveket át kellett dolgozni, mert a honvédelmi miniszter ragaszkodott a leventeház és a színház épületrészeinek világos elkülönítéséhez. Krassói Virgil 1943 februárjára készítette el vázlatterveit, amit a Bécsy Bertalan polgármester mutatott be a testületnek. Az ülésen Bogdán József és 13

14 H E L Y T Ö R T É N E T három képviselőtársa az építkezés mielőbbi megkezdését sürgette, egyedül Nacsa Mihály orvos javasolta a munkálatok elhalasztását. Bécsy aki egyben a Makói Levente Egyesület elnöke is volt határozottan kijelentette, hogy a leventeképzés fontosságára miatt azonnal meg kell kezdeni az építkezést. Véleménye szerint a szin magyar város (sic!) ifjúságának nemzeti és honvédelmi szempontok figyelembe vételével történő nevelése, legmagasabb nemzeti érdek. A polgármester és a testület sem a színház lebontásának (1939), sem a kultúrpalota építésének ( ) ügyében nem volt előrelátó. Realitást nélkülöző, átgondolatlan döntéseik elsősorban rövidtávú érdekeket szolgáltak tavaszára a háború az utolsó, legszörnyűbb szakaszába ért. A kultúrpalota építésének ügye lekerült a napirendről, és nem sokkal később végleg eltűnt a történelem süllyesztőjében. Ahogy Bécsy Bertalan polgármester is, aki ekkor kezdett hozzá közigazgatási pályájának legszörnyűbb feladatához: a zsidókérdés makói megoldásához. A tervezett leventeotthon 14

15 H E L Y T Ö R T É N E T MAROSVÁRI ATTILA Főhajtás a háborúk áldozatai előtt 20 évvel ezelőtt Makó város önkormányzata úgy döntött, hogy emlékművet emel a második világháborúban elesett hősök emlékének megörökítésére. Az 1993-ban fölavatott szobor, a makói szobrász, Kiss Jenő alkotása érzékenyen és drámai pontossággal örökíti meg a pillanatot: a társa hevenyészett sírkeresztjére támaszkodó, megrendült honvéd alakját. A szobor egyszerre jelképe a bajtársiasságnak, az emberi tartásnak, és jelképe a háború kíméletlenségének, kegyetlenségének is. A bronzba öntött katona egy emlékhelyre néz, ahol 515 név olvasható: a második világháborúban hősi halált halt makóiak neve sorakozik a táblákon. 515 férfi, családfő, gyermek, akik nem tértek vissza a háborúból. Mellettük emléktábla: 218 honvéd és civil, akik a Makóért folytatott harcokban haltak meg, és tábla 1159 elhurcolt és odaveszett makói zsidó és munkaszolgálatos emlékezetére. Összesen 1892 ember mementója. Nem csak a szobor, a hely is jelképes től 1991-ig e helyütt egy másik emlékmű állt. Az obeliszk, tetején vörös csillaggal egy idegen, megszálló hatalom jelenlétét szimbolizálta. E hatalom közel fél évszázadon át meghatározta mindennapjainkat, befolyásolni akarta gondolatainkat, ránk kényszerítve egy olyan világot, amely nem a miénk volt. Tiltott, néha támogatott, ritkán tűrt, és arra gondosan ügyelt, hogy a számára tabunak tartott témák ne lehessenek a közbeszéd részei. Ilyen téma volt a második világháború is. Gyermekeiket elvesztő szülők, férjüket és apjukat vesztő feleségek és gyermekek számára szívükön kívül nem volt egy hely, ahol kegyelettel emlékezhettek volna elvesztett szeretteikre. A világháborúból visszatért katonák és a háború borzalmait átélt hozzátartozók csak szűk körben oszthatták meg emlékeiket, személyes történetüket, amelyek rendre ellentmondtak a hivatalos ideológia sugallta múltábrázolásnak. Számukra soha föl nem oldható ellentmondás volt a szovjet emlékmű léte és a saját halottjaik emlékhelyének hiánya. Közel 50 évet kellett várniuk arra, hogy saját igazságuk hangos szavakkal is kimondható legyen. Szimbolikus tehát, hogy az emlékezés színtere itt, a gimnázium előtti téren, az elbontott szovjet emlékmű helyén van. Szimbolikus, mert a nemzeti emlékezet visszafoglalhatta a teret, méltó helyet adva a háborús hősök emlékének, s talán elégtételt nyújtva a hozzátartozóknak a sok évtizedes hallgatásért. A szomorú szemű katona szobra nem csak a második világháború értelmetlen katonai és polgári áldozatainak emlékhelye, hanem minden háború áldozataié is egyben. Azokra a katonákra emlékeztet, akik gyakran akaratuk ellenére lettek háborús események részesei, és haltak meg értelmetlenül. Az emberiség 15

16 H E L Y T Ö R T É N E T története, így a magyarságé is háborúk sorozata. A történettudomány a legkülönbözőbb kategóriákba sorolva minősíti, rablónak, honvédőnek, területszerzőnek, felszabadítónak és még ki tudja, hányféleképpen nevezi a háborúkat, pedig a céloktól függetlenül az eszközök és módszerek mindnél ugyanazok: legyőzni, megölni, harcképtelenné tenni az ellenfelet. Egyik oldalon is, miként a másikon is ugyanolyan emberek harcolnak, akiket valahol otthon, család vár, akikért anyák, feleségek és gyerekek könnyeznek. Nincs különbség: orosz vagy német, amerikai vagy magyar katonát éppúgy hazavárnak, s elesetteket ugyanúgy megsiratnak. A háborúban elesett katona a családok számára feldolgozhatatlan és pótolhatatlan veszteség, a hatalom, a mindenkori hadvezetés számára csupán egy személytelen adat. Soha nem lesz érv, amely ezt az ellentmondást föloldhatóvá teszi. És ameddig ez így lesz, addig csak szaporodnak az elesettekért ontott könnyek s a háborús emlékhelyek. Vajon az emberiség arra predesztinált, hogy háborúkkal rombolja maga körül a világot? Vajon a civilizáció hajtóereje és szabályozó mechanizmusa a háborúk és békés periódusok váltakozása? Vajon a hadiipari kutatások szempontjai és gazdasági érdekek elsődlegesebbek és fontosabbak az emberi tudás értékteremtő felhalmozásánál? Vajon a mindenkori hatalmi érdekek erősebbek az emberek biztonságos élethez való jogánál? A válaszokat tudjuk, miként azt is tudjuk, hogy ezek rossz válaszok. És amíg így maradnak, megmaradnak a háborúk is, egyre növekvő áldozatokkal, egyre kíméletlenebb pusztulással. Pedig valamikor, talán a mi generációnknak, ki kellene mondania végre a jó válaszokat is. Ki kellene mondania, hogy a háború újabb háborúkat generál, s a folyamatnak soha nincs vége: mert az erőszak tudjuk jól erőszakot szül. Talán el kellene gondolkodnia azon, hogyan lehet megszervezni úgy az emberiség életét, hogy az az együttműködésen, a megértésen, a békés egymás mellett élésen alapuljon. Talán e folyamat kezdete lehet, hogy az országok többségében, mint a miénkben is, ezek az elvek erősebbek a háborús hajlamoknál, ám globális méretekben még mindig túl sok az olyan konfliktusgóc, amelyek ha kezelhetetlenné válnak világméretű katasztrófával fenyegetnek. Nem csupán a nagyhatalmaké vagy a nemzetközi diplomáciáé, de valahol a mi felelősségünk is, hogy ha egy-egy jelképes gesztussal is, de szót emeljünk e konfliktushelyzetek megszüntetéséért. Mert a mai globális világban nem jelent biztonságot, hogy e háborús gócok messze esnek tőlünk: a mai technika nem ismer távolságokat. Amikor a háborúkban elvesztett hozzátartozóinkra, szeretteinkre gondolunk, akkor emlékük kegyeletteljes megőrzése mellett arra a közös felelősségünkre is gondolnunk kell, amely megakadályozhatja, hogy újabb háborús halottaink legyenek. 16

17 H E L Y T Ö R T É N E T Amikor e honvédnapi megemlékezésen a háborúkban elesett katonahősökre emlékezünk, egy fogalom egészen biztosan felötlik bennünk: ez a hazaszeretet. Ez nem véletlen, hiszen a függetlenségi vagy a honvédő háborúk melyekből szép számmal akadt a magyar történelemben legfontosabb vezérelve volt ez. Az szeptember 29-ei pákozdi diadal, amikor Móga János altábornagy csapatai legyőzték Jellasics horvát bán seregét, egyik szép példája ennek, miként a szabadságharc sok más csatája is. De a nándorfehérvári diadaltól az 1956-os szabadságharc fegyveres ellenállásáig számos csata, ütközet támasztja alá, hogy a függetlenség megőrzése vagy kivívása egészen más érzéseket ébreszt a harcolókban. Az otthon, a haza megvédésének vágya olyan energiákat szabadít föl és olyan feladatvállalásra sarkall, amely nem biztos, hogy spontán körülmények között felszínre tört volna. Az ember természetes reakciója ez, az önvédelem vágya, amely a nemzeti együvé tartozás érzésétől válik kollektív élménnyé és a cselekvés hívószavává. Az otthonért, a családért, a hazáért harcolni más idea, más erkölcsi kategória, mint csupán nagyhatalmi ambíciókért parancsra-kényszerre hadba szállni. Azok a hősök, akik megmaradtak emlékezetünkben, akiket példaképnek tekinthetünk, a hazáért harcoltak és adták életüket. Emlékezni a háborúkban elesett hősökre és áldozatokra erkölcsi kötelességünk. Ezt tesszük minden évben szeptember végén, megemlékezéssel, koszorúzással tisztelegve emlékük előtt. De ne feledjük, hogy a kollektív emlékezet nem helyettesíti a személyes emlékezést. Aligha lehet olyan magyar család, akiknek fölmenői között ne lenne legalább egy az első vagy második világháború áldozatai közül. A hősök fogalma mögött konkrét nevek, sorsok, félbemaradt életutak és gyászoló-emlékező hozzátartozók vannak. Az emlékezés így személyesebb. Amikor elhelyezzük a gyász és kegyelet koszorúit-virágait, akkor lássuk magunk előtt katonahőseink arcát is, hogy a szemükbe nézhessünk, és megköszönhessük nekik, hogy most magyarként itt lehetünk. (Elhangzott Makón, a honvédnapi megemlékezésen, szept. 27-én) 17

18 G O N D O L A T O K SZENTPÉTERI CSILLA Ünnepi gondolatok Együtt ünnepelni jöttünk ma, jó dolog ez, ahogy Démokritosz, ókori görög filozófus is már mondotta: Az élet ünnepnapok nélkül olyan, mint egy hosszú vándorút vendégfogadók nélkül. Vannak különböző ünnepeink, melyek mélyen gyökereznek a magyar emberek lelkében, tudatában, milyen jó is lenne, ha augusztus 20. is megtalálná méltó helyét e nevezetes napok sorában. Ez az ünnep sokunknak változó jelentéssel, tartalommal bír. Nehéz is három generációnak összeülni, s erről a napról beszélgetni. Gyermekkoromban ezen a napon az alkotmányt ünnepeltük, bár akkor szerepelt az új kenyér ünnepeként is. Ma elsősorban az államalapítás ünnepeként tartjuk számon. Azt gondolom, felemelő lenne, ha minél többen átéreznék azt, ami jó ezer évvel ezelőtt hatalmas jelentőséggel bírt. Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép az ő személyéhez köti. Ilyenkor fontos a számvetés: honnan jöttünk, hová tartunk, mi dolgunk ezen a világon? István uralkodása idején, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, ekkor tartották a törvénynapokat. Az augusztus 20-i ünnep Szent László király döntése volt, e napon avatták szentté I. Istvánt a fehérvári bazilikában. Az idők során az egykori aratóünnepek hagyománya is beleolvadt augusztus huszadikába, ezért az ünnepi asztalon országszerte ott pihen az első új lisztből sütött illatos, friss, lágy kenyér. Mi juthat eszünkbe az államalapításról, mit jelent nekünk ma? Azt mindenképpen, hogy ezerszáz éve élünk a Kárpát-medence közepén. Egyetlen más, a füves pusztaságokból elszármazott nép sem maradt meg, még az északról kirajzott hódító normannok sem. Államaik sorra elenyésztek. Mi élünk, itt vagyunk. A magyarság tudatosan választotta a Kárpát-medencét, a keresztény hitet. Meghatározó tényező lett a folyamatosan alakuló európai államok között. Elválasztó és egyben közvetítő szerepe is volt kelet és nyugat, Róma és Bizánc között. Miképpen volt ez lehetséges? Szent István fiatal államának területét a szentföldi zarándoklatok biztonságos útvonalává tette. Aki el akarta kerülni az arab kalózok miatt kockázatos földközi-tengeri hajóutat, hazánkon átutazhatott Bizáncig, majd tovább. Útikalauz jelölte a biztonságos fogadókat és pihenőhe- 18

19 G O N D O L A T O K lyeket. Arab és zsidó kereskedők, német, olasz, francia kézművesek és pénzváltók békésen megfértek egymással és a magyarokkal. Keleti népek is hazára találtak itt: jászok, kunok, besenyők, hagyományőrző utódaik is jelzik ezt. Magyarország az Árpád-házi királyaink vezetésével az államalapítás után kétszáz évvel nagyhatalommá vált a kontinensen. Megmaradásunkban vitathatatlanul jelentős szerepe van a kereszténységnek. Mint ahogy a mai európai államok is hármas pilléren nyugszanak: a görög kultúra, a római jog és a kereszténység eszmeiségén. VIII. Henrik angol király főkancellárja, Morus Tamás, Mohács után kilenc évvel azt írta, hogy Magyarország mindmostanáig a kereszténység legbiztosabb őrzője volt. Megmaradásunk másik titka a világon egyedülálló anyanyelvünk, melyet különlegesen egyedivé tesz tökéletes összhangja, harmóniája, kifejezőképességének tisztasága. Mi szinte pontosan úgy ejtjük szavainkat, ahogy leírjuk. Nyelvészek szerint a magyar nyelv régebbi, mint a többi, szinte minden más nyelvben találhatók magyar szavak, kifejezések. A magyar nyelv egy az egyben a pontos gondolatokat fejezi ki. Sajnos egyediségéből következik komoly hátránya is, hogy kevesen értik. Vannak jelek, melyek utalnak komplikáltságára, ilyenek például a fordítóprogramok, amit megnézni sem érdemes, mert legfeljebb jót derülünk a kapott fordításon. Szomorúság azonban, hogy páratlan irodalmi kincseinket nem élvezheti eredetiben a világ. G. B. Show ezzel kapcsolatos gondolata megfogott. Ezt írta: Miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésem, hogy az életművem sokkal értékesebb lehetett volna, ha magyar az anyanyelvem. Én muzsikusként különösen érzem ősi erőtől duzzadó nyelvünkben a parányi különbségeket, az érzelmek legapróbb rezdüléseit. A zene nemzetközi nyelvén jelentős nagyságokat is megérintettek legendás vezetőink. Például Beethoven István király című nyitányát a Pesti Színház felavatására szerezte. Említhetem Brahmstól Magyar táncokat, valamint a Rákóczi-indulót, amelyet Berlioz hangszerelt Liszt Ferenc ösztönzésére, aki fontosnak tartotta a zongorakivonat alá odaírni: Magyar hazámnak hű fia, Liszt Ferenc. Számomra rendkívül fontos, hogy anyanyelvünk teljes készletét átadjuk gyermekeinknek. Égető probléma, hogy gyermekeink azt a szókincset, melyet az elmúlt évezredben, évszázadokban őseink egyre bővítettek, ma, az elektronika világában, amin keresztül kommunikálunk, leegyszerűsítik, lerövidítik, szlengesítik. A kultúra az egyik legfőbb váza egy nemzet évszázadokon átívelő létezésének. Fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessünk kulturális kincseinkre, támogassuk az értékes törekvéseket, kreatív hangokat, hiszen annyi színe van a magyar művészet palettájának, mint ahány kékje volt Picassonak. Vagy gondoljunk 19

20 G O N D O L A T O K csak Kodályra, Bartókra, Nobel-díjas tudósainkra, Munkácsyra, Szinyeire és hosszú még a sor. A hiten, nyelven, s kultúrán túl milyen kincset kell még megőriznünk gyermekeink számára? Hazánk területe ma is különlegesen értékes. Ahogy az elmúlt évtizedekben az olajlelőhelyek birtoklása miatt törtek ki háborúk világszerte, hamarosan az élelmiszer és az ivóvíz lesz a legértékesebb kincs. Nem kell mondanom, hogy Magyarországon a kedvező éghajlati és talajviszonyok miatt a déli gyümölcsök kivételével szinte minden megterem. Zöldségeink íze, gyümölcseink zamata páratlan, a termés bőséges, még külföldre is jut belőle. Ez nem lenne lehetséges a földet termőre fordítók szorgalma és tudása nélkül. Megbecsülés illeti őket ezért. A termőföld mellett másik kincsünk az ivóvíz. A Föld lakosságának felét, három és fél milliárd embert fenyeget súlyos vízhiány. Ugyanakkor az utóbbi ötven évben a vízfelhasználás háromszorosára nőtt. Az egyre több vizet igénylő nagyvárosok, az ipar és a mezőgazdaság vízigényének kielégítésére mind költségesebb és kockázatosabb tervek születnek Kínától a Közel-Keleten át egészen Kaliforniáig. A Kárpát-medence középső részén, mondhatjuk úgy, a talpunk alatt világviszonylatban is jelentős édesvíz kincs rejtőzik. Ezért is hálával kell gondolnunk államalapító őseinkre és elődeinkre, akik ha kellett, életük árán is megőrizték számunkra. A termőföld és az ivóvíz-kincs tovább őrzése okos gazdálkodással most a mi kötelességünk, hogy tovább adhassuk gyermekeinknek, majd pedig ők is a gyermekeiknek. Mi adhat nekünk erőt? Erőt adhatnak a külön-külön megélt, de mégiscsak közösségi sikerek. Mindannyian büszkeséggel gondolhatunk sportolóinkra, akik az olimpián, a nemzetek vetélkedésének nemes játékán jó hírét keltették Magyarországnak. Több mint kétszáz nemzet közül, sportnagyhatalmakat is megelőzve, az első tízben végezni az éremtáblázaton dicsőség hazánknak. Mit üzenek én a mának, a holnapnak? A zenekarban ülnek fúvósok, vonósok, ütősök, no meg a zongorista, egy-egy zeneszerző kiválasztott művét látva sokféle gondolattal próbálják megközelíti a művet, számos próba, ellentét, más felfogás lehet ezeken a próbákon, de a végeredmény mégiscsak a harmónia lesz, főleg, ha még a karmester is jó napot fog ki. A zenei összhangzattan, zenei egység meghatározza a szerzőt, a művét, s az előadóját. A legjobb, legnemesebb megoldásra kell törekednünk, tudásunk legjavát adva, úgy, hogy a zenekar és a közönség ugyanabban a szférában ugyanazt élje át. De ennek megszületéséhez egység kell, széles látókör, tolerancia, békés átszellemültség, akarni a legjobbat kihozni magunkból közös hittel, közös céllal. Mert az aratás csak akkor lesz jó, s eredményes, ha a vetés kellőképpen tervezett, alapos volt. Legyünk nyitottak az új, kreatív, jó ügyekre, lássuk meg a világ pozitívu- 20

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Csehov Cseresznyéskertje a Vígszínházban - Művész-világ

Csehov Cseresznyéskertje a Vígszínházban - Művész-világ 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Csehov Cseresznyéskertje a Vígszínházban A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében Csehov Cseresznyéskert című

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Huszárbál Sopronban 2012. február 18.

Huszárbál Sopronban 2012. február 18. Huszárbál Sopronban 2012. február 18. 2 Huszárbál köszöntőbeszéd 2012. A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében nagyon sok szeretettel köszöntöm minden meghívott vendégünket, egyesületünk tagjait

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti)

BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) BARTÓK Ötletzápor (polgári graffiti) A POLGÁRI ÉLETFORMA ARANYKORA A múlt század elején a társadalmi és kulturális élet egyik legfontosabb gyûjtôhelyének a kávéházak számítottak. Akkoriban körülbelül ötszáz

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

A Helyi Választási bizottság a 2006 szeptember 8.-án záruló jelöltajánlás

A Helyi Választási bizottság a 2006 szeptember 8.-án záruló jelöltajánlás MÁTÉTELKI HÍREK 25. szám Mátételke község Önkormányzatának friss hírei Képvisel -testületünk 2006. október 10-i ülésének anyagából 2006. október 17. Közérdek információk! A választási bizottság tájékoztatása

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város 2015.évi Közművelődi Rendezvénytervének elfogadásáról A Képviselő-testület Nyírbátor Város

Részletesebben

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február

A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám 2009. február A Kiemelkedően Közhasznú Fehér Bot Alapítvány lapja 20. 9. évfolyam 1. szám TARTALOM - Nemzetközi Fogyatékos Nap Nyíregyházán - Karácsonyi ünnepség Tégláson - Vakos bejárás a Fórumban - Braille Emlékülés

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét,

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, IIDddd A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, a Nógrádker Zrt. Szakszervezeti Bizottságának titkárát, a KASZ

Részletesebben

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja. Téltemetés és Kiszebáb égetés

HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja. Téltemetés és Kiszebáb égetés HEGYESHALOM NAGYKÖZSÉG R E N D E Z V É N Y N A P T Á R 2012. Időpont idő Helyszín Megnevezés Közreműködik Koordinálja Február 17. 15.00 Nagyiskola Kisiskola Petőfi S. utca Téltemetés és Kiszebáb égetés

Részletesebben

Váradi István búcsúztatása 2013.08.08.

Váradi István búcsúztatása 2013.08.08. Váradi István búcsúztatása 2013.08.08. búsak, bíborak (Ady) füstösek, furcsák, BÚCSÚ Nehéz a pakkom, és a gépre túlsúllyal szállni nem lehet. Zanzásítom hát, amit érzek, kőbe vésse a képzelet. Átnéznek

Részletesebben

Washington, 1865. április 10. hétfő 19 óra 45 perc

Washington, 1865. április 10. hétfő 19 óra 45 perc Az alábbi történet a képzelet szüleménye. A történet szereplői az 1865-ös év eseményeinek szereplőit leszámítva kitaláltak. A könyvben megjelenő helyszínek azonban az esetek többségében valóságosak. Bárminemű

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van

Amint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött.

Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. C. A. Tűréshatár 0 Rohantam, szívem a torkomban dobogott, világosbarna hajamat a szél borzolta. Barna szemem könynyezett a széltől. Adrenalinszintem a magasban szökött. El kellett érnem a Szentpétervárra

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30.

Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Kastélydombi Általános Iskola 2015. április 27-30. Pályázat száma: HAT-14-01-0643 A pályázat címe: Kastélydombi gyerekek a Felvidéken A pályázaton nyert összeg: 1 022 700Ft Az felvidéki utazáson harminckét

Részletesebben

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ

8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Kezdés 8. A SZÜLŐ A SZOLGÁLATRA NEVELŐ Olyannyira fontos téma a szolgálatra nevelés, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni az egész sorozatot. A szolgálat az egyik leghatékonyabb gyógyír a mai tévútra

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika.

Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. Bauer Henrik építész: Szociáltechnika. (Családi otthon. 1.) Nem tudom sikerült-e ily című első közleményemben*) ennek az eszmének elég világos képét vázolnom. Mindenesetre célszerű lesz tehát a szónak

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

Stendhal VÖRÖS ÉS FEHÉR

Stendhal VÖRÖS ÉS FEHÉR Stendhal VÖRÖS ÉS FEHÉR Stendhal Vörös és fehér Lucien Leuwen Fordította ILLÉS ENDRE 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu Borító: Rimanóczy Andrea ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE GÖDÖLLŐ, ISASZEG, 2015. NOVEMBER 27-29. 2 5 éves (C) IPA by 1974 az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE A SZERVEZETÜNK MEGALAKULÁSÁNAK

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

MAKÓ VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE VICEMAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE VICEMAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE VICEMAYOR OF MAKÓ 1/162-1/2015/I. Ea: Varga Erika Tárgy: Czirbus Gábor alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról, eseményekről.

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Borbély Károly A pálya íve

Borbély Károly A pálya íve Borbély Károly A pálya íve Barabás Miklós munkásságáról (Kézdimárkosfalva, 1810-1898, Budapest) Hogyan van kódolva egy életpálya és miként kapcsolódhat az egy nemzet kultúrájának fejlődéséhez? Hogyan lesz

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE

AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 3. szám, 2015. március 3. szám - 2015. március Apró lépések a családokért Néhány évvel ezelőtt egy kolléganőm felhívott, hogy nem tudja, mit csináljon, ugyanis abortuszra

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS Dobrovitz József 2009 NÉGYESFOGATHAJTÁS LEGEREDMÉNYESEBB HAJTÓINK A Magyar Lovassport kétségkívül legeredményesebb szakága évtizedek óta a fogathajtóké, hisz sikert sikerre halmoztak az egykori szövetségi

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben