A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA készítette: Dr.G.Fekete Éva REG-LEX Bt. Edelény, 2002.

2 2 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOM I. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A térség turisztikai vonzerıinek összefoglaló áttekintése A térség fekvése Turisztikai szempontból hasznosítható természeti értékek A kulturális örökség hasznosítható elemei A turisztikai termékekbe beépíthetı gazdasági tevékenységek Meglévı turisztikai programlehetıségek Meglévı turisztikai termékirányok és szegmentáció Az idegenforgalmi infrastruktúra helyzete Szálláslehetıségek A vendéglátás kapacitásai és színvonala Kiskereskedelem Közlekedés Kiegészítı szolgáltatások Települési környezet A vendégfogadás humán feltételei A turisztikai marketing helyzete A turizmus szervezeti rendszere A tájékoztatás színvonala Piaci helyzet Piaci részesedés A térséget érintı általános piaci tendenciák Kormányzati politika Versenytársak A közelmúlt és a jelen turisztikai fejlesztései A turizmus fejlıdését befolyásoló tényezık SWOT analízise 35 II. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS JÖVİKÉP Fejlesztési célok A turizmus fejlesztésének a térség komplex fejlesztési stratégiájából következı fı céljai Az ágazat és a terület sajátosságaiból következı szempontok A turizmus fejlesztésétıl várt járulékos elınyök Jövıkép A jövıkép rövid megfogalmazása Részletezett, a fejlesztés céljait is magába foglaló jövıkép Megcélzott kapacitások Szállások Vendéglátás Közlekedés Bemutatóhelyek, programlehetıségek Rendezvények Háttér- és kiegészítı szolgáltatások Táj- és falukép, egyedi vonzerı Humánfeltételek Kapcsolódó gazdasági ágazatok Marketing Értékvédelem Szervezeti háttér Gazdasági eredményesség 48 III. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Barlangok rejtett kincsei Erdei iskolák, ifjúsági táborok História völgy Vízparti kaland Tavasztól télig gyalog, lovon, kétkeréken Cser-KéK Csereháti Komfort és Kikapcsolódás Vendégfogadó Rendszer 53

3 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Íz-Lelı Csereháti Vadászösvény Gyógyító természet Konferenciák Üdülıfalvak 56 IV. JAVASOLT PROMÓCIÓS ESZKÖZÖK ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER Szlogenek, logók A promóció eszközei Intézményrendszer 60 V. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI ÉS LEHETSÉGES FORRÁSAI 62 VI. EREDMÉNYMUTATÓK, VÁRHATÓ HATÁSOK ÉS MONITORING Eredménymutatók A fejlesztés várható környezeti hatásai Monitoring 65 1.melléklet: A stratégiában megjelenı látnivalók 66 2.melléklet: A stratégiában megjelenı programlehetıségek 67 3.melléklet: A stratégiában megjelenı szállás- és vendéglátó helyek 68 4.melléklet: Az egyes települések megjelenése a javasolt programokban 69

4 4 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. HELYZETÉRTÉKELÉS A Bódva vidék turisztikai adottságai változatos, több lábon álló turisztikai kínálat kialakítására adnak lehetıséget. A trendek szerint térség sajátos vonzerıi a turisztikai piacon felértékelıdnek, ami még nyilvánvalóbbá teszi a fogadóképesség hiányosságait. Miközben olyan világhírő, évente kb. 200 ezer látogatót vonzó attrakcióval rendelkezik, mint az Aggteleki Világörökség, a turizmusban rejlı gazdasági lehetıségek a termékkínálat szegénysége, a szállás- és vendéglátóhelyek hiánya, valamint a marketing erıtlensége miatt mindeddig csak lehetıségek maradtak A TÉRSÉG TURISZTIKAI VONZERİINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉSE A térség fekvése A kistérség Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas térségében, a magyar-szlovák államhatár mellett fekszik, Budapesttıl km-re. A mai országhatárokon túl eredı, magyarországi szakaszán észak-dél futású Bódva folyó és mellékpatakjai főzik fel a kistérség településeit és a Bódva völgye egyben a vasúti közlekedést és a 27-es fıközlekedési utat befogadó fı közlekedési folyosót is jelenti. A tágabb értelemben vett Bódva-vidéket a Bükk, a Zemplén és a Szlovák Érchegység közötti medencejellegő dombvidéki kistájak építik fel. A térség észak-déli kiterjedése (Boldva-Hídvégardó) 40 km, kelet-nyugati kiterjedése (Jósvafı - Rakaca) pedig 30 km. Délrıl a 27-es fıközlekedési úton közelíthetı meg. Innen a természetes kapu Edelény városa (25 kmre Miskolctól), míg alsórendő úton Boldvánál (15 km-re Miskolctól) léphetünk be a térségbe. Nyugatról Ózd és Putnok felıl szintén Edelény, vagy Szuhogyon át Szendrın, illetve Trizs felıl Aggteleknél érhetı el a térség. Északról szintén a Bódva völgye nyit kaput a Hídvégardói határátkelınél, míg keletrıl, a Cserehát belsejébıl a Rakaca-völgyén keresztül vagy a 3-as útról Szikszó irányából Tomornál közelíthetık meg a települések. A térség maga is befogad egy regionális, sıt országos jelentıségő turisztikai központot, a Világörökség részét képezı Aggteleki Karsztvidéket. Ugyanakkor közel egyforma távolságra található a Bükk hegység (Miskolc-Tapolca, Lillafüred, Bánkút), valamint a Zemplén (Tokaj-Hegyalja, Sárospatak, Gönc), ill. az országhatáron túli Kassa vidéki (Kassa, Szepsi, Jászó, Stósz-fürdı) idegenforgalmi centrumoktól. A kistérség átfedésben van a Csereháttal, mely kistáj szintén jól meghatározott idegenforgalmi arculattal rendelkezik Turisztikai szempontból hasznosítható természeti értékek Az alapvetıen dombvidéki jellegő Bódva-vidék természetföldrajzi szempontból változatos, területe a tájkataszteri besorolás alapján tíz kistájhoz tartozik, melyek három karakterisztikus kistáj-csoportot alkotnak. A kistájak a következık: GALYASÁG AGGTELEKI-HEGYSÉG Jósvafı, Szín, Színpetri, Tornakápolna, Varbóc ALSÓHEGY Szögliget RUDABÁNYAI HEGYSÉG Égerszög, Teresztenye, Szıllısardó, Szuhogy BÓDVA-VÖLGY BÓDVA-VÖLGY Bódvalenke, Bódvaszilas, Bódvarákó, Perkupa, Hídvégardó, Komjáti, Szalonna, Martonyi, Szendrı, Szendrılád, Tornanádaska, Tornaszentandrás SAJÓVÖLGY Borsodszirák, Edelény, Ziliz, Boldva

5 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 5 CSEREHÁT SZALONNAI-HEGYSÉG TORNAI DOMBSÁG SZENDRİI-RÖGVIDÉK RAKACAI VÖLGYMEDENCE NYUGATI-CSEREHÁT. Becskeháza Debréte, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Viszló Galvács Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend, Szalonna, Abod, Balajt, Damak, Hangács, Hegymeg, Irota, Lak, Ládbesenyı, Nyomár, Szakácsi, Tomor, Ziliz 1.ábra Természetföldrajzi kistáj-beosztás Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajzi Kutató Intézet, Domborzati viszonyok és geológiai, felszíni érdekességek A Galyaságot felépítı Aggteleki-hegység, Rudabányai hegység és az Alsó-hegy töréses-győrt szerkezető sasbércvonulatból felépülı alacsony középhegység. A tengerszint feletti magasság 155 és 604 m között változik. Az Aggteleki Karsztvidék északi részére a karsztmezıkkel, víznyelıkkel, aszó völgyekkel, dolinasorokkal jellemzett karsztos felszín jellemzı, délen fiatalabb üledékek fedik a mészkıvonulatot. Az északi karsztosodott rész mély völgyekkel tagolt, sziklás középhegység jellegő, déli területei jóval alacsonyabb, lankás hátakkal, lapos völgyekkel tarkított, a cserehátihoz hasonló dombvidéki táj. A karsztvidék legmagasabb pontja a Jósvafıtıl északra emelkedı Nagy-oldal 604 m magas csúcsa, a Fertıs-tetı. A karsztjelenségek, -képzıdmények majd mindegyike megfigyelhetı ezen a vidéken, kezdve a gyökérkarrtól a roppant kiterjedéső cseppkıbarlangokig. A területen a 14 fokozottan védett barlangrendszerrel együtt 400 kisebb-nagyobb barlangmérető üreget, ill. üregrendszert tartanak nyílván. Közöttük a leghíresebb Európa második leghosszabb cseppkıbarlangja, a Baradla-Domica barlangrendszer. A Bódva-völgy a Bódva folyó középsı szakaszát és a Sajó-völgybıl a Bódva torkolati része és a Szuhogy közti mintegy 30 km-es szakaszt foglalja magába. Északi része két szélesebb tektonikus völgymedencébıl és az ezekhez csatlakozó szurdokszakaszokból áll. Déli részén a Sajó teraszai öszszefonódnak a Bódva teraszaival. A völgymedencék teraszosak, löszszerő anyaggal vagy glaciális vályoggal fedettek. Szendrıládnál a Bódva szurdokszerő átvágása felsıszakasz-jellegő, vadregényes folyóvölgy képét idézi. A Bódva-völgyében a pliocénben a karbonátos felépítéső sasbércek közén kialakult mélyedésekben lignit képzıdött, melyet Szendrı mellett már letermeltek, az esetleges hasznosításra még Komjáti mellett van lehetıség. A Sajó-völgyi barnaszén-medencéhez kapcsolódó, Edelény melletti barnaszénkészlet évtizedeken át a város lakóinak megélhetést nyújtó kitermelése is a 90-es években teljesen leállt. A Perkupa melletti egyetlen magyarországi gipsz és anhidrit elıfordulást már szintén nem hasznosítják.

6 6 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Cserehát néven egybefogott, geomorfológiai szempontból dombvidéki jellegő keleti részt valójában több kistáj építi fel. Tájképileg meghatározó, geológia értelemben fiatalabb környezetétıl markánsan elváló elem a Szendrıi rög, ami geológiai kuriózumnak számító, tektonikus szerkezető, tönkösödött paleozóos röghegység. A kistájat a Bódva két részre bontja. A tengerszint feletti magasság m között változik. A felszín közel 70%-a 5-12 fokos lejtıkategóriájú. A meredek lejtık, szőkebb völgyek teszik vadregényessé, romantikussá a tájat. Kızettani alapja metamorfizálódott homokkı, agyagpala és mészkı. A rögfelszínrıl a pannóniai üledék nagy része a pleisztocén folyamán lepusztult. A völgy felé magasodó tönk a völgyet védı, stratégiai jelentıségő vár számára biztosított évszázadokon keresztül alapot. A Rakacai-völgymedence felszínének kb. 40%-a völgytalp, 40%-a dombsági hátak és lejtık, 20%-a tagolt medencedombság. A Rakaca-patak vízgyőjtı területe aszimmetrikus, a vízfolyás alsó szakasza teraszos. A tengerszint feletti magasság m. Intenzív a talajerózió a Rakacától D-re esı területeken. A térség ásványkincsei sorában kiemelkedı a mészgyártási mészkınek alkalmas és kitermelés alatt álló Szalonna közeli kızetvagyon, valamint a regionális igények kielégítésére alkalmas, meszesi és rakacai mészkı és rakacaszendi díszítımészkı. A Szalonnai hegység közepesen kiemelt, teljesen exhumálódott sasbércvonulat. Úgy kızettanilag, mint domborzatilag és felszínfejlıdési tendenciáit tekintve is elkülönül a Csereháttól, s e szempontból inkább a Bódva nyugati oldalán húzódó Rudabányai-hegységgel alkot egységet. A Szalonnai-karszt zárt tömböt képezı, és mintegy 200 m-rel a csereháti környezet fölé emelkedı, építı- és díszítıkınek évszázadok óta bányászott, triász mészkı és dolomittömege (Szár-hegy 514 m) azonban északészakkelet felé kisebb és alacsonyabb különálló szirtekre szakadva folytatódik. A kistáj karbonátos felszíneire az autogén karsztosodás a jellemzı. A felszín karsztos völgyekkel szabdalt, az átlagos vízfolyássőrőség magas. A karsztos vízgyőjtırıl csak nagy csapadékok alkalmával van észlelhetı lefolyás, máskor a medrek szárazak. A Tornai dombság 178 és 300 m közti tengerszint feletti magasságú, dombsági hátakból és lejtıkbıl felépülı medencedombság. A felszíni formák kialakításában döntı szerepőek a pleisztocén tömegmozgások, a lejtık többsége ma is erısen erózió- és csuszamlás-veszélyes. A relatív relief átlagos értéke magas. A felszín horizontális felszabdaltsága is erıs A terület a Sas-patak vízgyőjtı területe, patakban csak gyéren, jobbára csak csapadékos periódusban folyik víz. Esetenként azonban megduzzad, és árterét elönti. A Bódva-völgy keleti oldalán Tornaszentandrás, Hídvégardó vonalában egészen a szlovákiai Zsarnóig húzódó rögök nem magasabbak a környezı dombhátaknál, közöttük tekintélyes területet foglalnak el a jellegzetes fiatal és laza üledékek. Így a vidék geomorfológiai képe is jórészt csereháti jellegő. A Tornaszentjakab feletti magaslatról pompás panoráma tárul elı az Aggteleki-karszt Alsó-hegyének vonulatára, a Bódva völgyére, a szlovákiai Szádellıi-völgy fenséges sziklahasadékára és az elıtérben megbúvó aprófalvakra. A Nyugati-Cserehát legnagyobb része É-ról D felé lejtı, közepes magasságú ( m tszf.) kipreparálódott dombhátból és lankás lejtıbıl áll, kb. 10% a völgytalp. A felszín 40%-át pannóniai homok, márga, kavics és közel 50%-át lejtıagyag fedi. Dombsági jellegét a pleisztocén kiemelkedéssel és horizontális felszabdaltsággal érte el. A hegylábfelszíni helyzető kistáj felszíne lejtıs tömegmozgások hatását ırzi. Intenzív a talajerózió és jelenleg is aktív csuszamlások jellemzik. A ligetes völgyek, a kisebb erdıfoltokkal tarkított, rossz-minıségő szántóföldek, dúsabb legelık, legelészı marhák és juhok s legújabban sajnos parlagon hagyott, elvaduló területek váltakozása jellemzi leginkább ezt a vidéket. A helyi igények kielégítésére alkalmas homoklelıhelyek találhatók Ládbesenyın és Hegymegen, de a homokfalak máshol is kedvelt helyei a fészküket homokba mélyítı madaraknak. A domborzat változatossága, élénksége településenként is értékelhetı. Az aggteleki karsztvidék településein túl a csereháti észak-déli irányú vízválasztó tengely mentén fekvı település (Irota) és különösen a Bódva környéki mészkıterületek települései (Szendrı, Galvács, Meszes, Rakacaszend, Martonyi, Bódvarákó, Tornaszentandrás, Bódvalenke és Hídvégardó) domborzata bizonyul a legélénkebbnek. További domborzati sajátosságok figyelembe vételével készült el a térség domborzati adottságainak turisztikai szempontú értékelése. Így felszíni adottságai alapján a Galyaság települései, valamint a Csereháton Szendrılád, Szalonna, Martonyi, Bódvarákó rendelkezik a legkedvezıbb általános turisztikai (rekreációs) adottságokkal. Vízrajz A Bódva folyó a Szomolnoktól délre fekvı Bodókai erdıben (Szlovákia) ered. Teljes hossza km, magyarországi szakasza 70 km hosszú. Határainkon belül megközelítıleg észak-déli folyású, vízgyőjtıterületének nagysága 851 km2. Jelentısebb mellékvizei nyugatról: a Jósva, Vízvölgyi, Telekes, Mé-

7 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 7 nes, keletrıl: a Sas, Juhász, Rakaca, Abodi, Balajti, Damaki, Ördög patakok. Ezek uralkodóan keletnyugat irányú völgyekben futnak. A folyó a vizsgált területen középsı szakasz jellegő. A Szendrıi hegység területén azonban a kanyarogva feltöltés helyett kanyarogva bevágódó jelleg a domináns. Érdekes, vadregényes színfoltja a tájnak a szinte felsıszakasz hatású szők szurdok. A Felsı-Bódva völgyének egyes szakaszai a XVIII. században még mocsaras, járhatatlan területek voltak. A folyó gáttal való övezése 1967-ben történt meg. A folyó hasznosítására jellemzı, hogy vízhozama és átlagos sebessége lehetıvé tette számtalan kis malom mőködtetését a folyó mentén valamint a vízi turizmus számára is kínál adottságokat. A térség viszonylagos szárazsága ellenére a folyókban rejlı öntözési lehetıséget a térség mezıgazdasági üzemei nem, vagy alig használták ki. Jelentıs szerepe van azonban a borsodi iparvidék ivóvízellátásában, vizét Sajóecseg térségében közvetlen vízkivétellel, Borsodszirák térségében pedig talajvízdúsítással hasznosítják. Épp az ivóvízellátásban játszott szerepe miatt védelméhez fokozott vízgazdálkodási érdek főzıdik, a jellemzı komponensek tekintetében a víz minısége I-II. osztályú. A térség belsejébe felszíni vízfolyás kívülrıl nem érkezik, csak a lehulló csapadékmennyiséggel gazdálkodhat a terület. Egy-egy csapadékos idıszakban a lehulló vízmennyiség nagyon rövid idı alatt távozik, ilyenkor gyakori az árvízveszély. A csereháti patakokban a lefolyó víz mennyisége jelentéktelen, rendszeres vízkivétel szempontjából nem jöhet számításba. Ezek a tények indokolhatják a víztározók kialakítását a Csereháton. A térségben több kis felülető (0,5-1,75 ha-os) tó található. Az Aggteleki hegység két kis tava, az Aggteleki-tó (1,75ha) és a jósvafıi Vörös-tó (0,5ha), természetes eredető karsztos töbörben keletkezett. A Borsodszirák melletti 1,5 ha-os tó szintén természetes eredető, horgász-tóként használják. A Szögliget melletti Ménes-tó (1,7 ha) a Ménes patak elzárolásával jött léte, festıi környezete miatt kedvelt kirándulóhely. A Bódva egy levetélt kanyarulata Komjáti mellett alkot egy 1 ha-os felülető tavat. Hegymeg mellett szintén a patak felduzzasztásával alakítottak ki egy kisebb horgásztavat. Irotán egyedülálló, erdıs környezetben formálódik egy kisebb horgásztó-rendszer. Edelényben a kavicsbánya területén jött létre egy kis horgász-tó. A Rakacai-víztározót, az ország egyik legnagyobb, 3 km hosszú és átlagosan 3 m mély, közel 200 ha felszínő, 5 millió köbméteres mesterséges víztározóját, a Rakaca-patak vizének duzzasztásával hozták létre között. A mesterséges tó környéke üdülıteleppé épült ki azóta, a horgászok és a vízisportok kedvelıinek igazi "paradicsomává" válhatna a megfelelı infrastruktúra kiépítését követıen. A tározóban szükségessé vált a felgyőlt iszap kitermelése, ami el is indult. Az iszap kitermelésével és a környezı területeken való szétterítésével egyidıben azonban a Rakaca patak vízgyőjtı területének felülvizsgálata és a további feltöltıdés megakadályozását célzó program kidolgozása is indokolt. Ugyancsak gondot jelent a tó környékének alacsony szintő közmővesítettsége és rendezetlensége. Az említetteken kívül még az alábbi tározók kiépítésére van elvi, részben már mőszakilag meg is vizsgált lehetıség: A Rakacai vízgyőjtın: a Barakonyi patakon, a Debrétei patakon, a Bódva vízgyőjtıjének egyéb részein: a Sas patakon, az Abodi patakon a torkolat felett Mindezen ún. gravitációs tározók összkapacitása meghaladhatná az 5 millió köbmétert éa turisztikai szempontból is jelentıs vonzerıt jelenthetne. A víztározók létesítése és célszerő üzemeltetése azonban igen költségigényes, ugyanakkor a jelentkezı ökológiai problémák kivédése szintén komoly problémákat jelenthet, így a helyi kezdeményezések ellenére ezt a kérdést rendkívül megfontoltan és körültekintıen kell megvizsgálni. A felszín alatti vízkészletre jellemzı, hogy a térséget felépítı üledékek nagyobb része rossz, esetleg közepes vízadó képességő. Ennek fıként a túlnyomóan finom, agyagos szemcseösszetétel az oka. Vízraktározás szempontjából ezeken a területeken elsısorban a változó mélységben és vastagságban, változatos szemcsemérettel rendelkezı homokrétegek jönnek számításba. Lényegesen jelentısebb az aggteleki és szalonnai karszt vízadó képessége. Bıviző karsztforrások jellemzik ezt a területet (Jósva, Komlós, Tohonya, Kopolya), de az Aggteleki Nemzeti Park területén a forráskitermelés nem, csak a karsztkútfúrás megengedett. A Alsó-hegy forrásaira (Csemetekerti, Medvekerti, Szarvastetıi) a nagy vízhozam-ingadozás jellemzı. Ezek a források, a közeli települések vízellátásában jelentıs szerepet játszanak. Termálvízkészlet a térségben nem jellemzı, de pl. Lak határában a kutatófúrások melegvízre bukkantak és egyedi összetételő forrásokra települt a Szendrıi strand, az edelényi ásványvíz-palackozó üzem és a már évtizedek óta nem mőködı, már-már elfeledett Edelény-Császtai fürdı.

8 8 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Erdısültség A kistérség területének 37%-át borítja erdı. Az erdıterület eloszlása viszont nem homogén, legnagyobb része az Aggteleki-hegység, Rudabányai-hegység, Szalonnai-hegység és Alsó-hegy, tehát a kistérség területének nyugati részére koncentrálódik. Legnagyobb, 1000 ha körüli erdıterülettel a Nemzeti Park területén, ill. annak határában vagy a kialakítandó új tájvédelmi körzetben fekvı települések (Szögliget, Jósvafı, Szín, Perkupa, Bódvaszilas, Tornaszentjakab) rendelkeznek. Következésképpen igen magas a véderdık aránya és alacsony a gazdasági hasznosításúaké. Jelentıs erdıterülete van még Szendrı, Edelény, Abod településeknek. Az erdısültség aránya is a Galyaságban a legmagasbb, ezen kívül Irota, Debréte, Becskeháza, Tornaszentansrás és Bódvaszilas települések erdısültsége haladja meg az 50%-ot. Az erdık fafaj szerinti összetételében a hosszú vágáskorú fafajok dominálnak (tölgy és gyertyán), a kelet-csereháti területeken magas a cserfák arány is. 2.ábra Erdısültség a Bódva-völgy és térsége településein (2000) 50,1-68,0% 33,4-50,0% 25,1-33,3% 10,1-25,0% 5,1-10,0% Növény- és állatvilág A térség legkiemelkedıbb természeti erıforrása gazdag és változatos élıvilága. Az értékek a geomorfológiai, talajtani, valamint éghajlattani tulajdonságok alapján elkülönülı természetföldrajzi kistájak szerint mutathatók be. A Galyaságban az Aggteleki Karszt, s egyben az Aggteleki Nemzeti Park területét az Aggtelek és Teresztenye községek között húzódó kaptúravonal két eltérı földrajzi részre osztotta. Az északon elhelyezkedı ún. nyílt karszt területét fıként karsztfennsíkok, platók alkotják. Legnagyobbak a Haragistya, a Nagyoldal és az Alsóhegy fennsíkjai. E területek zonális növénytársulásai a cseres-, valamint a gyertyános-tölgyesek, A területet az elgyertyánosodás jellemzi. Ezekben az erdıkben virágzik lombfakadás elıtt a hóvirág, az ujjas keltike, a tavaszi kankalin, valamint a ritka, de roppant dekoratív kakasmandikó. Itt találkozhatunk a legnagyobb valószínőséggel egyetlen hazai - fokozottan védett - fajdfélénkkel a császármadárral, valamint az igen ritka uráli bagollyal. A gyertyános-tölgyesek helyét a mély völgyekben, északi kitettségő oldalakon, töbrökben a gyertyános és a szubmontán bükkösök veszik át. A sekély talajú, sziklás meredélyekben a bükköt a hársas-kırises erdık váltják fel. Áprilistájt ezeken a területeken virágzik a farkas boroszlán és a völgycsillag. Alkalmanként szem elé kerülhet a havasi cincér, s itt dobol leggyakrabban a fekete és a fehérhátú fakopáncs. Néhol a kis légykapó és a kékgalamb is fészkel. Az erdıgazdálkodó által kitermelt bükkösök helyén - még a védetté nyilvánítást megelızıen - ültették a flóraidegen fenyveseket. Ritka állatfajai (búbos cinege, keresztcsırő, fenyıszajkó) színesítik ugyan a Karszt élıvilágát, azonban e tájra nem jellemzı képet mutatnak. A déli kitettségő meredek sziklaoldalakat sajmeggyes karsztbokor-erdık borítják. Tipikus fásszárú növényeik a molyhos- és olasz tölgy, a húsos- és veresgyőrő som. A bokorerdıket elıszeretettel keresik fel a túltartott állományú vadak, az

9 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 9 ızek, a gímszarvasok. Legnagyobb számban mégis a vaddisznók találhatók. A tömegesen elıforduló rıtvad, valamint a szlovák természetvédelem eredményeként egyre több nagyragadozó kóborol át az országhatáron. A barnamedve még csak alkalmanként bukkan fel, de a természetet ismerık nagy örömére már megtelepedett a hiúz és a farkas. Hiszen csak a megfelelı ragadozó-zsákmány arány tudja a vadállományt igazán szabályozni. A néhány méteres nagyságú bokorerdıt a meredekebb régiókban sziklagyep és sztyepp-rétfoltok tagolják, ill. váltják fel, itt az erdıs sztyepp növényei virítanak. Ilyen a pirosló kígyószisz, a hegyi árvalányhaj, az erdélyi nyúlfarkfő, a barázdált csenkesz, a sárgahagyma, a nagy ezerjófő vagy a tarka és a törpe nıszirom. A nemzeti park legértékesebb virágai is itt nyílnak. Az osztrák sárkányfő hazánkban csak az Aggteleki Karszton él. Csak a határközeli Alsóhegyen és a tornai Várhegyen fordul elı - a világ vöröskönyvében szereplı - tornai vértı. A különbözı színben pompázó vadvirágok, hullámzó árvalányhajmezı, mészkıkibúvások között surran a színpompás zöld gyík, a ritka pannon gyík. Itt fordul elı a mediterrán jellegő főrészlábú szöcske és a kis apolló lepke. Leginkább májusban láthatjuk a bajszos sármányt, s itt vadászik a kígyászölyv. A területet tagoló patakvölgyeket - legszebb közülük a Ménes- és a Telekes-völgy - a mézgás éger pompás ligetei övezik, melyek alatt a magashegységekre jellemzı fehér acsalapu is megtalálható. A patakokat kísérı északi fekvéső hővös oldalakon még sok helyen virágzik a kárpáti eredető ikrás fogasír. A surranó patak kövein a fehér mellényő vízirigó bókolgat, vagy a tiszta patakvízben tegzeseket, forráscsigákat keresgél. Gyakorta találkozhatunk a nemzeti park címerállatával a foltos szalamandrával is. Megfigyelhetı a jellegzetes kék színezető kárpáti meztelen csiga, és a havasi cincér. Külön kell szólni a karsztfennsíkon található, többnyire másodlagosan kialakult verescsenkeszes hegyi kaszálórétekrıl. Ezek hazánk fajokban leggazdagabb élıhelyei. Az orchideák családját számos faj képviseli, pl.: a vitézvirág vagy a szúnyoglábú bibircsvirág. İsszel élılényekben gazdag, különösen a lepkék és az egyenesszárnyúak rendje képviselteti magát ritka fajokkal. A kaptúravonaltól DNy-ra esı dombvidéki rész (fedett karszt) felszíne, növény- és állatvilága eltér a nyílt karsztétól. Az üledéktakaró nagy kvarctartalma eredményeként a talaj felsı rétege kilúgozódott, savanyúvá vált. Állományalkotó fafaj lett a kocsányos tölgy is, cserjeszintjében megjelent a jégkori maradványú molyhos nyír. A felhagyott mezıgazdasági területek helyén alakultak ki a nyíres-csarabos társulások, sváb rekettyével, kapcsos korpafővel. A savanyú talajnak köszönhetı e területek bıséges gombatermése, melyet a lakosság elıszeretettel győjtöget. A dombsági területek jellegzetes ragadozó madara az egerészölyv, az átmeneti területeken, a fedett karsztokon, ürgére vadászó parlagi sassal találkozhatunk. Itt fészkel a kígyászölyv és a kabasólyom is. Ki kell emelni a barlangok élıvilágát. Legismertebbek a denevérek (kereknyergő-, kis-, nagy patkósorrú denevér). Számottevı az aggteleki vak bolharák, a magyar vakfutrinka, a szemercsés vakászka és a vágvölgyi szálfarkú elıfordulása. A Bódva-völgy természetes növényzetét jelentı folyóvölgyi, völgytalpi erdık gyakorlatilag századunk elsı felében teljesen megszőntek. Csupán a helyenként kiszélesedı, a folyót közvetlenül kísérı égerligetek főzligetek maradtak meg. Az ötvenes évek végén beindult nagyarányú mederszabályozásokkal párhuzamosan, mellyel egyidıben kezdıdött a szövetkezeti, nagyipari mezıgazdasági termelés is, drasztikusan lecsökkent a természetes, természetközeli élıhelyek, erdık, mocsarak, vizes rétek területaránya. Jelenleg már csak két kiterjedtebb, néhány hektáros mocsárerdıfolt található Bódvalenke és Tornanádaska térségében. A terület legértékesebb élıhelyei a mocsárrétek, a nedves kaszálórétek a felsı (Szalonnától északra), esetenként a középsı (Szendrılád-Szalonna) folyóvölgyszakaszra jellemzıek. Ezeken a területeken virít (több tízezres állománnyal) a kockás liliom, a mocsári kosbor, az agárkosbor és helyenként a kígyógyökerő keserőfő. A magas-sásos, hangás-kórós élıhelyeken fészkel az európai jelentıségi harispopuláció. A Bódva-völgyi ürgés legelıkön vadászik elıszeretettel a Karszton fészkelı parlagi és a békászó sas. Szintén ezeken a legelıkön, kaszálókon költ, egyre nagyobb számban a máshol már megfogyatkozott fürj. Szendrıládtól délre, a Bódva-völgyében már gyakorlatilag alig találhatunk természetes, vagy természetközeli élıhelyeket, bár e tájra még mindig jellemzı a nagy számban fészkelı fehér gólya. Egyik értékes védett területünk, a Szendrılád határában megmaradt sziklagyep - lejtıs sztyepprét folt, ahol a fokozottan védett magyar nıszirom erıteljes állománya él. A Bódva (különösen a felsı és középsı szakasza) tiszta vizével hazánk egyik hal-faunisztikai paradicsoma. Ezidáig összesen több mint 40 hazai halfaj elıfordulását sikerült bizonyítani. Jelentıs mennyiségben találtak a szakemberek petényi márnát, halványfoltú süllıt, német bucót, kövi csíkot és az egykori mocsarak jellegzetes halfaját a lápi pócot. A Bódva-völgye egyben a vándorló énekesmadarak igen fontos közlekedési útvonala.a Csereháthoz kapcsolódó Rakaca-völgyben és jobboldali mellékvölgyeiben, helyenként szurdokjellegő völgyeiben gyertyános tölgyeseket találunk. Alattuk virágzik a farkasölı sisakvirág és a pézsmaboglár. A kiszélesedı völgyben, a völgytalpakon kaszálók és láprétek teszik a tájat változatossá. Ezeken virágzik ta-

10 10 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA vasszal (valamint a Sas-patak völgyében is!) a Bódva-völgyébıl már említett kockás liliom, és a kígyógyökerő keserőfő. Több helyen, néhol egészen nagy kiterjedésben, gyapjúsásos láprétek is díszlenek, mocsári kosborral, széleslevelő ujjaskosborral, szibériai nıszirommal. Közvetlenül a Rakaca forrásánál páratlan forrásláp alakult ki, rajta fehér májvirág, közönséges palástfő. Ezekhez a láprétekhez, magassásosokhoz kötıdik a Bódva-réti és a bereki tücsökmadár, valamint itt táplálkozik a környezı erdıkben fészkelı fekete gólya. A patakvölgyek fölé magasodó meredek sziklás oldalakat apró sziklagyep foltok borítják, melyek jellegzetes virága a nagy ezerjófő, az erdei szellırózsa, a Szent-László tárnics és a leánykökörcsin. Az elmúlt évek kutatásai során került elı a fokozottan védett magyar nıszirom egy erısen veszélyeztetett, kisebb állománya. Ezen területek jellegzetes fészkelı énekesmadara a kis ırgébics valamint a karvalyposzáta. A viszonylag tiszta viző patakokban petényi márnát, német bucót, kövi rákot találunk. Sıt, alkalmanként a Rakacán vidra is felbukkan. A faluközeli felhagyott szılıkben és gyümölcsösökben virággazdag gyepek alakultak ki, s a már öregedı gyümölcsfák odvaiban költ a búbosbanka. Az intenzíven legeltetett gyepeken helyenként jelentıs ürgekolóniák alakultak ki, táplálékbázist biztosítva a környéken fészkelı nappali ragadozó madaraknak. Láthatunk itt egerész- és darázsölyvet, de felbukkan a békászó, sıt a parlagi sas is. A mezıgazdasági területekkel tagolt, változatos völgyek megfelelı vadászterületet biztosítanak a helyenként még fészkelı gyöngybaglyoknak. E ritka, fokozottan védett madarak szinte kivétel nélkül a templomok padlásán fészkelnek. Hasonló lakóhelyet választanak az ún. épületlakó denevérek is (kései denevér, szürke hosszúfülő denevér, hegyesorrú denevér, csonkafülő denevér stb.). Ezek a repülı, ámde roppant veszélyeztetett emlısök helyenként többezres csoportokban élnek, s egy-egy ilyen csoport eszmei értéke eléri a 200 millió forintot. A Szalonnai karszt és az Esztramos természetes növénytársulásai, növény- és állatvilága nagy hasonlóságot mutatnak az Aggteleki Karszttal. Jellegzetes zonális erdıtársulásai a cseres- és a gyertyános valamint a mészkedvelı tölgyesek. Ezen erdık leggyakoribb ragadozó madara az egerészölyv, de fészkel itt a héja és a darázsölyv is. Az éjjeli ragadozókat általában a macskabagoly képviseli. Az északi kitettségő oldalakra a gyertyános tölgyesek mellett a szubmontán bükkösök jellemzık. Alkalmanként fészkel itt a kékgalamb, a kis légykapó, és a holló, de a szürke küllı és a fehérhátú fakopáncs is elıfordul. Szintén ezen bükkösök jellegzetes lakója egy bájos kisemlıs, a nagypele. Az aggtelekihez igen hasonló növénytársulásokat találhatunk az Esztramos hegyen. Különösen a hegy még megmaradt ormán díszlı vegetáció értékes. A hársas-kırises sziklaerdı alatt zöldell a gímpáfrány. A meredek sziklás oldalon felfele haladva érhetjük el a gyöngyvesszıs törpecserjés társulást. Az orom tetején tarka virágokkal színezett sziklagyepet találunk. Legérdekesebb fajai a fehér virágú Lumnitzer szegfő, a sziklai borkóró és a fürtös kıtörıfő. Hazánkban csak itt az Esztramoson található meg a szlovák kökörcsin. A hegy déli-délkeleti lábánál található az a mintegy 1 hektárnyi medvehagymás-égeres, amely növényföldrajzi és társulástani érdekessége miatt lesz védetté nyilvánítva. Állatvilágából a néhány fészkelı kövi rigót kell kiemelnünk. A Cserehát nyugati részén a Rakaca-patak völgye és a Sas-patak völgye (s az általuk határolt régió) mintegy összekötı kapocsként kapcsolódik a Felsı- és a Középsı-Bódva völgyéhez. E két patak és a hozzájuk kapcsolódó oldalvölgyek az ısi állapotokat is ırzı, a legújjabbkori rongálásoktól részben megmenekült láp és mocsárréteket, kaszálókat és legelıket ölelik fel. Tájképi szépségei egyedülállóak, a hagyományos faluszerkezete, a speciális területhasználati módokat tükrözı határfelosztás (kisparcellás szántók, kaszálók, szılık, fás legelık, legelıerdık, erdıfoltok stb.) máshol már nem fellelhetı eredetiségükben találhatók. Mindezek megırzése érdekében indult be a terület egy részének védetté nyilvánítása, a tájvédelmi körzet kialakítása 1993 második felében. Az említett területre jellemzı eredeti erdıtársulás a cseres-tölgyes. Alárendelten melegkedvelı tölgyesek is elıfordulnak. E két erdıtársulásra a dús cserjeszint, a galagonyák, a kecskerágók, a fagyal jellemzık. Lágyszárúszintjében helyenként fellelhetı a turbánliliom és a bíboros kosbor is. Nagy kiterjedéső erdık csupán néhány helyen maradtak meg, helyüket szántók, legelık, helyenként akácosok és sajnos jelentıs részben fenyvesek vették át. Másodlagosan, az emberi beavatkozás eredményeként alakultak ki a páratlan esztétikai élményt nyújtó legelıerdık és fás legelık. A Cserehát déli része a kistérség talán legintenzívebben, fıként a nagyüzemi mezıgazdaság által használt része. A régió legjelentısebb természeti értékei azok a kis, 5-20 páros gyurgyalagtelepek, amelyek biztos fészkelı-helyet jelentenek a színes tollazatú fokozottan védett madárnak. Mintegy összegzésként is megállapíthatjuk, hogy a térség természeti értékeinek, élıvilágának a legfıbb értékét nem a számtalan egyedi földtani képzıdmény, ritka, esetenként csak itt elıforduló fajok és társulások adják, hanem az a változatosság, az a diverzitás, amely ezen az apró tájon az ember

11 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 11 környezetátalakító tevékenysége ellenére még megmaradt. Ez a terület egyik legfıbb értéke, s ez válhat a táj fı vonzerejévé is. Tájképi minıség Az egyedülállóan értékes természeti értékeknek otthont adó és páratlan biodiverzitással jellemezhetı táj képe mégsem nevezhetı egyértelmően vonzónak. A folyó és patakvölgyek elhanyagoltsága, a mőveletlen szántók, a gondozatlan erdık és sok szemét rontja a tájképi értéket. Az Aggteleki Nemzeti Park és az Aggteleki Tájvédelmi körzet a kistérség területének összesen 27%-át (197 km2) foglalja el. Területe a Szlovák Karszt szerves folytatásaként a Gömöri-Tornai karszt déli nyúlványa. E terület földtani adottságait, természeti élıvilágát tekintve egységes egészet alkot. A Szlovák Karsztot 1973-ban nyilvánították védett területté, míg az Aggteleki nemzeti Park 1985-ben létesült. Mindkét rész nemzetközi védettséget is élvez, mivel teljes területe 1975-tıl az UNESCO Ember és Bioszféra programja kapcsán bioszféra rezervátum ben a közösen beterjesztett pályázat alapján az Aggteleki és a Szlovák Karszt barlangvilágát a világörökség részévé nyilvánították. A kiemelt védelmet indokolja, hogy: Ez a legjellegzetesebb karsztos terület Magyarországon. E kis területen a mérsékelt övi karsztfejlıdés szinte minden jellemzı formája megtalálható. A területen több mint 240 barlangot tartanak nyílván. A mérsékelt öv legnagyobb és legdíszesebb cseppkıbarlangja a Baradla-barlang. A földrajzi, klimatikus és geológiai adottságai miatt a terület különálló flórajárást képvisel. A világon kizárólag itt fordul elı a bennszülött tornai vértı és a poffókának, a déli sárkányfőnek is itt van az egyetlen hazai termıhelye. A viszonylag kis terület számos - sok esetben jelentısen eltérı ökológiai igényekkel rendelkezı - növény- és állatfaj élıhelye. A rovarvilág, mid a fajszámot, mind az egyedszámot tekintve rendkívül gazdag. Megtalálható itt a legnagyobb termető rovarfajunk a főrészlábú szöcske, valamint a lepkefaunának több látványos és ritka képviselıje. Sajátos élıhelyet képviselnek a tiszta, bıviző források, patakok is. Számos védett hal- és kétéltőés hüllıfaj fordul elı a vizekben ill. azok környezetében, pl.. német bucó, fürge csele, Petényi márna, foltos szalamandra és a pannon gyík. A terület madárvilága is nagy változatosságot mutat. Egyetlen fajdfélénknek-a császármadárnakitt található a legerısebb állománya. Költ itt a parlagi sas és a békászósas is, de a leggyakoribb ragadozó madár az egerészölyv. A térség gazdag nagyvad fajokban. Az elmúlt évtizedben megjelentek az ország területérıl a múlt században kipusztult nagyragadozók, a farkas és a hiúz is. A nemzeti parkban található az ország egyetlen, génmegırzés céljából tenyésztett hucul ménese. Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik az Aggteleki Tájvédelmi körzet, amely a Szalonnai-hegységet és a Rudabányai-hegység északi részét foglalja magába. Folyamatban van a Csereháti Tájvédelmi Körzet kialakítása, mely a Tornai dombvidék és a Rakaca-völgy természetileg legértékesebb területeire terjed majd ki. A Nemzeti Park és a Tájvédelmi Körzet mellett helyi jelentıségő védett természeti értéknek nyilvánították a Zilizi és Komjáti öreg tölgyfákat A kulturális örökség hasznosítható elemei A történelem viharai ezt a térséget sem kímélték. A modernizáció megkésettsége miatt a régmúlt tárgyi emlékei más területekhez képest nagyobb arányban ırzıdtek meg és még élnek, akik ırzik a szellemi hagyományokat is. Történelmi emlékhelyek, birtokos családok A kıkori és bronzkori leletek arról tanúskodnak, hogy a kistérség lankás dombjai, vízfolyásai már az ıskorban élı emberek számára is megfelelı életteret jelentett. A kistérség legrégibb idıbıl származó régészeti leletei Szendrı és Edelény határából származnak, melyek kora ezer év körül valószínősíthetı. Meszes község határában ellipszis alakú, sánccal körülvett ıskori földvár maradványait találták meg a régészek. Tomor határában neolit korra utaló temetkezési halmok és bronzkori eszközök bizonyítják a település ıskorban is lakott voltát. Az újkıkor alföldi vonaldíszes kultúrájának legismertebb csoportja a bükki kultúra, melynek egyik legismertebb településhelye Edelényben található, a Borsodi Földvártól északkeletre fekvı derékegyházi

12 12 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA dombon. A Színpetri fölött emelkedı hegyoldal egyik barlangjában a régészek késı bronzkori emberi település nyomaira, cserépedény darabokra és csonteszköz leletekre bukkantak. Szakácsi település szintén bronzkori tárgyak lelıhelye. A boldvai református templom feltárása során bronzkori cölöplyukakat találtak, a hely tehát a neolitikum óta lakott volt, eredetileg bizonyára halásztelepülés. Tornaszentandrás szintén ıskortól lakott település, ahol római-kori vas és egyéb fémeszközöket tártak fel. A honfoglalás kori magyarok kezdetben a kistérség síkvidéki területein, folyóvölgyein telepedtek le, majd északabbra haladva a dombos hegyes területeket is megszállták. A honfoglalás korából származó legfontosabb kultúrtörténeti emlék az edelény-borsodi földvár, amely országos viszonylatban is kiemelkedı régészeti emlékhely. Nagyobb csaták, ütközetek helyszíneként nem jelent meg a térség, kivételt képez azonban a Bocskai szabadságharc november án Edelény mellett megvívott ütközete és a Tomor melletti Barna-szögben vívott csata, a Világháború idején. A birtokviszonyok és a jellemzı birtokosok hosszú idıre meghatározták a települések társadalmi tagozódását, közösségi és vállalkozó szellemét. A települések kisebb része királyi vagy püspöki, egy jelentıs része nemesi nagybirtok és szintén jelentıs része kisnemesi település volt. Meszes királynıi birtok, Borsodszirák Egri püspöki birtok volt a XIV. századig. A török hódoltság után Borsodszirák ismét püspöki tulajdonba került, elıbb a kassai majd az egri püspökség birtoka lett. A nagybirtokok központjai a várak voltak. Uradalmuk tíz-húsz, vagy még ennél is több falut számlált. A legfontosabb nagybirtokos családok voltak: a Bebek család, Tornai nemzetség, Pércsi család, Szapolyaik, Magóchyak, Lorántffyak, a törık uralom után az Esterházyak, a Gedeon család, a Rákóczi család, Nádasdy és Gyulay grófok és a Ragály család. Nagybirtoki uradalom része volt Galvács, Szendrı, Edelény, több birtokos tulajdona volt Hangács és Boldva. A nagybirtokokhoz kapcsolódó jobbágyok és cselédek mentalitása alapvetıen eltért a kisnemesi vagy kisparaszti falvakétól. Kisnemesek által lakott falu volt pl. Hídvégardó, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Égerszög, Tornabarakony, Lak ban pl. ezen falvak egy részében kizárólag nemesi származású lakosok éltek. A nemesi vármegye idején a megyegyőlés több ízben ülésezett Szendrın. Mőemlékek, építészeti érdekességek A kistérség területe bıvelkedik középkori, a XI-XIII századból származó mőemlékekben, melyek országos szinten is kiemelt értéket képviselnek. A XVII-XIX. század barokk és klasszicista építészeti stílusát több kastély, kúria és számos templom ırzi. Várromok Borsodi földvár-edelény: A földvár tulajdonképpen az Edelény részévé vált Borsodon található, amely település a megye névadója is lett. A földvár a honfoglaló magyarok fontos hadászati központja volt, egészen a tatárjárásig. A tatárjárás során a vár elpusztult, szerepét a nála erısebb diósgyıri vár vette át. A vár a eredetileg a Bors nemzettség tulajdonában volt, de birtokosai gyakran váltották egymást. Az egykori földvár természetes geológiai képzıdményen állt. A kör alakú földsáncon ma református templom és néhány lakóház áll. A domb körbejárható, felülrıl pedig jól megfigyelhetı szerkezeti alaprajza a sáncok peremeivel és földbe vájt kapukkal. A Bódva vize ma is félkörben körülöleli. A régészeti feltárások értékes leletanyagot hoztak a napvilágra. Megtörtént a terület kitisztítása, a sánc rekonstruálása és egy történelmi park kialakításának elsı lépéseként egy kilátó, egy emlék-kereszt és egy István király szobor került a területre. Szendrıi vár: Az elsı vár a XIV. században épült, azon a helyen, ahol jelenleg a katolikus templom áll. Az alsó várat a XV. században építette a Bebek család, amely törökkel dúló csatározás ideje alatt fontos végvár. A XVI. Században épül fel a felsı vár, amelyet a kor legkorszerőbb elvei alapján építettek un olaszbástyás szerkezetben. Az alsó várat a kurucokkal vívott küzdelem során a felsı vár német parancsnoka felégette. A Felsıvárat a Rákóczi felkelés során a várat Ocskay László brigadéros elfoglalta, majd 1707-ben II. Rákóczi Ferenc parancsára felrobbantották. Az egykori várakból jelenleg néhány rom fedezhetı fel, melyek feltárása 1997-tıl elindult. A leletek bemutatása még nem megoldott.

13 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 13 Szád vár romjai: Szögliget határában magasodó (460m) sziklás hegycsúcson állott a XIII. században épített Szád-vára. A vár a Miskolcról Kassára vezetı utat ırizte és egyik fontos láncszeme volt a Szendrı Krasznahorka és Torna váraival alkotott erıdítés láncolatnak. A mőemléki védettséget élvezı romok helyén a mai Magyarország legmagasabban fekvı vára állott. Szendrıládi várhegy a község felett délre emelkedı 235 m tengerszintfeletti magas Bükk-hegy északi oldalából nyúlik ki egy nyúlvány, ahol a vár maradványai találhatók, sőrő erdıvel fedve. A belsı területen épületnyomok vannak. Turisztikai szempontból nem jelentıs. Csorbakı vára Szuhogy határában építtette a 14. században a Csorba család, majd a Perényiek, késıbb a Bebekek birtokába került. A régészeti leletek tanúsága szerint Bebek Imre idejében hamis pénzt vertek a várban. A várat a 16.század végén felégették, azóta nem épült fel. Apátságok, monostorok, középkori templomok Boldva: - Bencés monostor. Az egykori bencés apátsági templom a XII. században román stílusban épült, majd a 14. században gótikus elemekkel bıvült. A 16. századtól a reformátusoké. Az 1755-ben tőzvész pusztított a faluban, amely a templomot sem kímélte. Mai formáját nagyrészt az ekkori újjáépítés során nyerte el. Valószínőleg a kolostorban íródott a XII. század végén a hazai nyelvemlékek kiemelkedı darabja a Pray-kodex. A templomot a 70-es végén feltárták, majd restaurálták, környezete is rendezettnek mondható. Martonyi - Pálos kolostor romjai: A XIV. század közepén emelték a Boldogságos Szőz tiszteletére a település határában található Három hegyen a Pálosrendi kolostort, amely az 1550-es évek körül elnéptelenedett. A kolostor egészen elpusztult, de a hozzá tartozó gótikus templom fala és diadalíve ma is áll. Állagvédelme és részben felújítása folyamatban van. Rakaca - Templomerıd a község keleti széle feletti Templomhegyen emelkedik. A kilencoldalú erıd a templomot kerítı falként épülhetett. A falon húsz lırés van. A falat 1989-ben renoválták. Szalonna - Református templom: A szentélyt alkotó kerek templomot a XI-XII. században építették román stílusban, ezt bıvítették ki a XIII. században a négyszögletes hajóval, s a falfestmények is ebbıl a korból származnak. A reformátorok által lemeszelt templom freskói az 1922-ben megkezdett restauráció óta megtekinthetık. A 70-es évek elején feltárták és helyreállították, napjainkban újabb felújítás történik. A templom hazánk egyik legszebb, legértékesebb mőemléke. A templom É-i oldalán áll a népies barokk stílusú 15 m magas, galériás tornyú fa harangláb, 1765-bıl. Tornaszentandrás - Katolikus templom: A hazai mőemlék-állományban páratlan értéket képvisel a település középkori eredető, román stílusú, ikerszentélyes temploma. Berendezése barokk, XIII.-XV. századi falkép-maradványokkal, valamint a szádvári várkápolnából származó díszes oltárral. Állapota jó, látogatható. Rakacaszend - Református templom: A XII. században épült a Szőz Mária tiszteletére felszentelt román stílusú templom, amelyhez a XIII. században egy nagyobbat építettek, a régit pedig kápolnának használták, s a XV. századik temetkeztek is benne. A XVI. Században, amikor a falu protestánssá lett, az oldaltermet raktárnak használták, majd 1816-ban lebontották. A 80-as években restaurálták, jó állapotban van. Abod- református templom. A román stílusú mőemlék templom a 13.század második felében épült. Becses értéke az 1612be öntött harang. Edelény - Gótikus stílusú református templom: A templom 1330 körül épült a Boldogságos szőz tiszteletére ban a reformátusok használatába került ban a templom nyugati homlokzata elé kıtornyot építettek. Belsı berendezése 1705-bıl származik, amit 2000-ben restauráltak. Ládbesenyı református templom. Középkori eredető, késıgótikus stílusban épült. Festett famennyezetét bevakolták. Berendezése. a festett fakarzatok máig megmaradtak. Tomor, református templom. Gótikus, 14.századi eredető ben megújították, barokk stílusban átépítették. Tornyát 1943-ba emelték. Mőemlék.

14 14 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szendrı - Katolikus templom: A barokk stílusú templom a XVII. Században épült Ferences rendi kolostor zárdatemplomának átépítésével és kibıvítésével jött létre. A templomkertben 1777-bem készült Nepomuki Szent János szobor áll. Bódvaszilas - Katolikus templom: A község közepén kis sziklapadkán épült a templom a XII. században. Reneszánsz ajtókoptatója a XVI. Században készült. Az erıdtemplomot az Eszterházi család 1770-ben újjáépítette barokk stílusban. Kastélyok, kúriák, polgári épületek L Huillier-Coburg kastély-edelény: Magyarország 6. legjelentısebb barokk kastélya, amelyet között építettek. 106 szobája és 365 ablaka van. A Coburgok idejében a kastély nem volt a család központja, ezért 1861-tıl egy részét átadták a járásbíróság használatába ben a család jelentısen átalakította az épületet. A kastély négy termét 18. sz.-i rokokó freskók díszítik. Jelenleg az épület üresen áll, hasznosításra, befektetıre vár. Hadik kastély - Tornanádaska: A középkori eredető kastély a században érte el neobarokk stílusú mai formáját. Külön figyelemre méltó a kastély hét hektáros angolparkja, amelyben a növények távoli világrészekrıl származnak. A különleges fajgyőjteménybıl kiemelkedik az ország legszebb piramis alakú mamutfenyıje, a hemlock fenyı és kaukázusi jegenyefenyı, tujafélék és tiszafák széles választéka. Gedeon-kuria - Hídvégardó: A kúria késıbarokk copf stílusban épült 1770 körül. Megmaradt az eredeti díszes barokk ajtaja és egy rokokó stílusú cserépkályha. Felújítása után közösségi házként mőködik. Csáky kastély-szendrı: A késő barokk kastélyt gróf Csáky István országbíró kezdte el építtetni ben. Idıközben jelentıs átalakítások történtek az épületben. Az épület pincéjének falai 1-3 méter vastagak, valószínőleg ezek voltak az eredeti Bebek vár falmaradványai. Az épületben jelenleg oktatástörténeti múzeum mőködik. Bónis-Gedeon kastély - Szalonna: Az 1800-as években épült klasszicista stílusban az épület, amelyet jelenleg tele-házként használnak. Papp-kúria - Hídvégardó: A 19. század 30-as éveiben épült a kúria népies klasszicista stílusban, oromzatán stukkó címerpajzsok láthatók. Önkormányzati étterem. Törley-kúria - Galvács: A kastélyszerő kúriához fénykorában jelentıs kiterjedéső angolkert is tartozott. Gedeon kúria- Szín: Az épület barokk stílusban épült. Lenkey kúria Bodvalenke: A népies barokk épület az 1800-as évek elsı évtizedében épült. Mőemlék. Kékfestıház-Szendrı. Az épületet a korabeli emlékek szerint a XVII. században alakították ki a vár tornyából. Vaskos falai közé a XIX. Században kékfestı költözött. A népies barokk stílusú épület mőemlékként védett. Településszerkezet, népi építészet A kistérség területe átmeneti övezet az alföldi és a hegyvidéki település- és háztípus között. A Bódva folyó völgyében a települések fıként halmazos jellegő faluképet mutatnak, a dombvidékre a szalagtelkes, csőrös aprófalvak a jellemzıek. A kistérség területén található települések legtöbbje még ıriz a népi építészet kiemelkedı alkotásaiból néhány - egyes településeken (Szín, Perkupa, Lak) több- darabot. A falvakban általánosan kontyolt tetejő, füstlyukas házakat készítettek. A füstlyuk rácsozata, deszkaborítása dekoratív elemként jelenik meg a házon. A gazda vallási hovatartozásától függıen kereszt, vagy csillag motívum kerülhet rá, gyakori a monogram vagy egyéb motívumos díszítés (szív, tulipán) is. A füstlyuk díszítésének szép példái találhatók pl: Lakon és Rakacán az as évekbıl. A század elejétıl a falvak házai elé díszes, toldott tornácokat, egybefüggı oszlopdíszes folyosókat építettek. A tornácok homlokzatának deszkázata, valamint a tartóoszlopok és a mellvéd deszkái gazda-

15 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 15 gok díszítımotívumokban. A tornácos házaknak szép példái találhatók Rakacán, Tomoron, Martonyiban. Hagyományos népi építéső lakóházak láthatók Színben a Szabadság utcán. Perkupán a Petıfi utcában régi takaros parasztházain barokk, copf, klasszicista, és eklektikus stílusjegyek keverednek a népi építészet díszítıformáival: a tulipánokkal, szılıfürtökkel, szívekkel. Hagyományos ácsolt haranglábak a templom nélküli falvak, kis létszámú vallási csoportok jellemzı településtartozéka volt. Tornakápolna temetıjében feliratos faragott fejfák találhatók. Etnikai sajátosságok A történelem viharai során már többször sor került a terület újranépesítésére, a Honfoglalás óta fıként magyar népesség közé más etnikumhoz tartozó népcsoportok betelepülésére. A XIII. században a tornai ispánság falvaiba szászokat, a török idıszak, a középkori járványok által elpusztított falvakba a XVIII században döntıen ruszin, tót népességet telepítettek. A XIX. századi polgárosodás szakmunkásigényének kielégítésére az edelényi, szendrıi, uradalomba sváb és tót anyanyelvő, magasabban kvalifikált népességet vonzottak a vidék földesurai. Az ekkor letelepedett szakmunkások a térség gazdasági kultúrájára pozitív hatással voltak, szakértelem-igényes termékek meghonosítása főzıdik nevükhöz. A fenti népcsoportok teljesen asszimilálódtak, kulturális identitásuk nem fedezhetı fel. A II. világháború elıtt Szendrı, Szikszó nagy számú zsidó népességgel rendelkezı zsidó egyházi központok voltak, valamint Edelényben is nagyobb számú zsidó népesség élt. A Szenrdıben élı zsidóknak volt zsinagógájuk, zárt fürdıjük és nagy szerepet töltöttek be a város kereskedelmi életében, kisebb részük pedig kisiparos volt. Errıl tanúskodnak a zsidó temetıben található sírhelyek feliratai is, pl.: Rajkman Samu vegyeskereskedı, Brühn Lajos vas és épületfa kereskedı, Glück mészáros, Splingler cipész, stb. Az aprófalvak kereskedı családjai is e népcsoport tagjai közül kerültek ki. A II. világháborút követıen emléküket már csak a zsidó temetık és néhány romos, ill. más célokra átalakított zsinagóga ırzi. A XVIII. századtól egyre több cigány család jelent meg és telepedett le a térségben. A XIX. század végére számuk már mintegy fıre tehetı. Ma a legnépesebb etnikai csoportot alkotják. İsi nyelvüket, viseletüket nem ırzik, de dalaikban, szokásaikban, értékrendjükben az etnikai sajátosságok megmaradtak. A mintegy 8,5 ezer fıt kitevı roma népességen kívül a válaszoló önkormányzatok szerint napjainkban 10 német (Szendrı) és 78 lengyel nemzetiségő lakos él a területükön (Ládbesenyı 53 fı, Szendrılád 25 fı). Az említett két településen megtalálható lengyel származású népesség egy közösségbıl ered, a Derenkrıl kitelepített családok leszármazottai. Vallási örökség A történelmi eseményeknek megfelelıen a reformáció korai térhódítását követıen a református népesség volt többségben. Az említett népességbetelepítések azonban éppen e rebellis magyarság erejének csökkentését is célzóan a római és görög katolikus népcsoportok arányának növekedését eredményezték. Ez utóbbi vallási csoport országosan unikumnak számít, a legtovább megırizte a vallásához kötıdı kultikus hagyományokat, szokásokat. Még ma is döntıen görög katolikus népesség lakja Irota, Viszló, Rakaca, Tornabarakony, Galvács, Abod falvakat. A misék mai kor embere számára különös liturgiája mellett a rakacai búcsúk jelentenek az országhatáron túli görög katolikusok és a más vallású emberek számára is vonzerıt. A vidék jellegzetes vallási kulturális emlékei a XVIII. században épült görög katolikus, gyönyörő ikonosztázionjukat megırzı templomok Viszlón, Abodon, Rakacán, Irotán.

16 16 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 3.ábra Domináns vallási felekezet (1938) római katolikus görög katolikus református Neves elıdök, híres szülöttek Keglevich István gróf, politikus Bécsben született 1840-ben és Budapesten halt meg 1905-ben. Császári katonatisztnek indult, majd több alkalommal országgyőlési képviselı. Bódvarákói birtokos tıl az Operaház és a Nemzeti Színház intendása. Élete utolsó éveiben újból képviselıvé választották. Párbajban vesztette életét, kérésére Bódvarákón helyezték örök nyugalomra. Lánczy Margit színmővésznı Bódvarákón született, gróf Keglevich István és Lánczy Ilka színésznı gyermekeként 1897-ben és Budapesten hunyt el 1965-ben ben kapott oklevelet a Színmővészeti Akadémián és a Nemzeti Színház szerzıdtette ben Magyar Szivárvány néven alapított színtársulatot, mellyel beutazta Olaszországot. Színdarabokat is fordított olaszról magyarra. Besze János politikus, népszónok. Szendrıben született 1811-ben. Jogi végzettséggel 1848-ban országos képviselınek választották. Kossuth kísérıje az országjárás idején. A szabadságharc alatt harcolt is, melynek bukása után tízévi várfogságra ítélték, melybıl hat évet le is töltött. Aszalay Lajos író 1798-ban született Szendrıben és 1874-ben Egerben 1874-ben. Nagy statisztikai térképet készített, mely 7 lapon jelent meg ban Bécsben. Mővei között nagyon olvasott volt a Szellemi omnibus, kéjutazások az élet utain és a Szellemi röppentyők. Kölcséri Sámuel, ifj. A teológia, a bölcsészet és az orvostudományok doktora, az erdélyi kir. titkos kormánytanács tagja és titkára, az erdélyi bányászat fıfelügyelıje, tartományi fıorvos, természettudós, író. Szendrıben született 1663-ban és Nagyszebenben halt meg 1732-ben. A debreceni kollégium elvégzése után Hollandiában szerzett doktori diplomát. A 18.századi Erdély tudományos és közéletének polihisztor alkatú képviselıje volt. Ellenfelei és irigyei intrikái eredményeként 1732-ben börtönbe került és ott halt meg agyvérzésben. Lengyel Gyula református lelkész, író. Rimaszombaton született 1879-ben. Tanulmányait a Sárospataki Református Teológián fejezte be ban választották meg Szendrılád lelkipásztorának, ahol haláláig (1939) szolgálta az egyházközösséget. Íróként sem volt sikertelen, imakönyvecskéi a háborúban közkézen forogtak. Ágyúfüst alatt címő elbeszéléskötetét szétkapkodták. A falu cselédje és egyebek címő novellagyőjteménye két kiadást is megélt. A háború után már Borsovai Lengyel Gyula néven publikált novellákat. Finkei József filológus, tanár, író. Szendrıládon született 1824-ben. Sárospatakon végezte tanulmányait és ugyanitt latin és görög nyelvet tanított haláláig. Írt latin és görög nyelvtant és társszerkesztıje volt a mindmáig egyedülálló görög-magyar szótárnak.

17 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 17 Finkei Pál tanár. Szendrıládon született 1820-ban. Sárospatakon végezte a gimnáziumot. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. Szikszón, Miskolcon, Sárospatakon tanított. Martinkó András nyelvész, irodalomtörténész Szuhogyon született 1912-ben és Budapesten halt meg 198-ben. A budapesti egyetemen mint az Eötvös Kollégium tagja végezte tanulmányait tól Rozsnyón, Ungváron, végül Budapesten tanított tıl az MTA Nyelvtudományi Intézetében, 1956-tól az ELTE idegen nyelvi lektorátusán dolgozott. 1959tıl nyugdíjba vonulásáig az MTA irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. Márton András néven több elbeszélése jelent meg. Kachelmann Kurt a szarvasi mezıgazdasági iskola tanára, majd igazgatója, szakíró. Edelényben született 1897-ben és Szarvason halt meg 1947-ben. Több szakkönyvet, tankönyveket írt, melyeket mai is használnak mezıgazdászaink. Edelényben a Városi Könyvtár falán emléktáblája található. dr. Menner Adolf orvos, szakíró Tatán született 1824-ben és Miskolcon halt meg 1901-ben. Édesapja halála miatt félbeszakította tanulmányait a bécsi orvosi egyetemen. Az 1848/49-es szabadságharcban orvosként szolgált. A szabadságharc bukása után befejezte tanulmányait és Edelényben lett orvos, ahol 36 évig dolgozott ben Borsod vármegye tiszti fıorvosa lett. Miklós Gyula (miklósvári) országos borászati kormánybiztos, a szılı és a bor apostola ben Finkén (Edelény) született és 1894-benBudapesten halt meg ban beállt katonának és honvédtisztként küzdött. Világos után büntetésbıl besorozták a császári hadseregbe ben leszerelt, finkei birtokán kezdett gazdálkodni, késıbb szendrıi fıszolgabíró, majd 1875-ben országgyőlési képviselı lett ban országos borászati kormánybiztossá nevezték ki. Ebbeli minıségében rendkívül nagy szolgálatokat tett a magyar bortermelésnek. Megállapította a homokterületek filoxéra immunitását és ezért szorgalmazta azok szılıvel való betelepítését. Kecskeméten létesített egy kísérleti szılıtelepet, amit késıbb róla neveztek el Szerkesztıje volt Magyarország elsı borászati törzskönyvének és szerkesztette a Borászati Lapok c. szakfolyóiratot. Központi mintapincét hozott létre, fellendítette a konyakipart, sok tanfolyamot szervezett. Halála után a finkei temetıben helyezték örök nyugalomra. Miklós Ödön (miklósvári) mérnök, politikus, szakíró és nemzetgazda 1857-ben Finkén született és 1923-ban Passauban halt meg. Miklós Gyula fia ban a párizsi világkiállítás tanulmányozására küldték ki és nagyobb utat tett Angliában is ben mérnöki oklevelet nyert és a kormány Amerikába küldte a gabona elevátorok tanulmányozására. A gazdasági kiállítások szervezésének egyik specialistája volt tıl három cikluson át a szirmabesenyıi kerület országgyőlési képviselıje, 1893 és 1895 között földmővelésügyi államtitkár volt ban a fırendiház tagjává nevezte ki a király ban valóságos belsı titkos tanácsos lett. A világháborút követıen diplomáciai szolgálatot teljesített. Hodossy Lajos kovácsmester, a népmővészet mestere Martonyiban született 1892-ban és Edelényben halt meg 1979-ben. Kovácsmőhelyében hagyományos technikával készítette a pásztorélet különbözı kellékeit, szerszámait a csikósok, gulyások, juhászok számára. Poóts András (csenkeszfai) református lelkész, költı Edelényben született valamikor 1740 és 1747 között és 1812-be Ungváron halt meg. Sárospatakon tanult, majd külföldi egyetemeket látogatott. Hazatérve református lelkészként szolgált bn börtönbüntetést szenvedett, de nagy tudománya és kitőnı szónoki képessége miatt bocsánatot nyert. Nagy küzdelmek között, helyrıl-helyre vándorolva élte zaklatott, nyugtalan életét. Az irodalomtörténet mint költıt tartja számon ben jelent meg a Sienai Lucretia históriája c. hosszabb elbeszélı költeménye. Edelényben a Városi Könyvtár falán emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Sághy Gyula (nagy-sághi) jogtudós, szakíró. Edelényben született 1844-ben és Budapesten halt meg 1916-ban, Középiskoláit Egerben és Esztergomban végezte. Joghallgató volt Pesten, Pozsonyban és Bécsben, ahol letette a szigorlatokat. Állami ösztöndíjjal a heidelbergi egyetemre küldték 1867-ban ban a gyıri jogakadémián a római és az egyházi jog tanára lett, 1870-ben kinevezték a budapesti egyetem osztrák polgári jog tanárává, ahol 1914-ig mőködött ben képviselı Dunaszerdahelyen, 1892-ben Somorján. Halálakor a fıváros díszsírhelyet adományozott számára a budapesti Kerepesi úti temetıben. Bartók Gergely, Bartók Béla édesapja Borsodszirákról származik és feleségével együtt itt is van eltemetve.

18 18 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szathmáry Király Ádám naplóíró, II. Rákóczi Ferenc apródja. Nyomáron született 1692-ben és 1752-be Boldván hunyt el. Történelmi naplót vezetett Rákóczi bujdosásáról 1711-tıl (Munkács)-1717 (Bécs)-ig. Az emlékirat mindmáig a Rákóczi-emigráció európai szakaszának egyik nevezetes forrása. Szathmáry hazatérése után a család boldvai birtokán élte le életét. Szathmáry Király György neves méhész, szakíró. Hangácson született 1703-ban és ott is hunyt el 1775-ben. Külföldi egyetemeken tanult, hosszabb idıt töltött Angliában és különös idıt fordított a méhészetre. Szerzıje az elsı magyar méhészeti szakkönyvnek. Négy országgyőlésen volt követ tól haláláig a Sárospataki Református Kollégium fıgondnoka volt. Ragályi Tamás politikus, író 1785-ben Balajton született és ben halt meg. Sárospatakon és Pesten tanult ban Segítı címen szépirodalmi folyóiratot indított el, mely azonban hamar megszőnt. Az es és 1830-as országgyőlésen mint Borsod vármegyei követ vett részt. Barátja b. Wesselényi Miklós és Kazinczy Ferenccel rokonságba kerül, mikor nıvérét Kazinczy öccse veszi feleségül ben az MTA tiszteletbeli tagjának választotta, késıbb királyi ítélıtáblai közbíró, alnádor. Halála után a balajti családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Skalnitzky Antal építész, mőegyetemi tanár 1836-ban született Lakon és 1878-ban halt meg Budapesten. Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte ben a frankfurti hangversenyterem pályázatán megkapta az elsı díjat. Rövid párizsi tartózkodás után Budapesten telepedett le, ahol nagyobb részt sógorával, Koch Henruikkel társulva tervezte a fejlıdı fıváros számos középületét és bérházát. Legjelentısebb munkái a Hungária Szálló, a pesti egyetemi könyvtár épülete, a székesfehérvári, aradi és debreceni színház. Levelezı tagja volt az MTA-nak. Tomori Pál érsek és hadvezér 1475 táján született feltételezhetıen Tomoron és 1526-ban Mohácson halt meg ben megvásárolta Damak községet, 1517-ben pedig Selyeb és Felsıvadász falvakat szerzi meg. VI. Adorján pápa parancsára 1523-ban elfogadta a kalocsai érsekséget. Mint érsek és egyben az ország alsó részeinek fıkapitánya is, szerzetei ruhában járt. Szulejmán újabb hadjáratának hírére elfogadta a fıvezérséget, azonban Mohácsnál a csatával együtt életét is elveszítette. Néprajzi, népmővészeti értékek, hagyományok A Belsı-Cserehát falvaiban a palóc nyelvjárás zárt "a"-hangos változatát a mai napig ırzik. (Pl. Lak, Becskeháza, Debréte) Népdalok, népmondák, fıként a kéziratos huszárkönyvek, kéziratos vıfélyverses füzetek és lelkes győjtık ırizték meg ıket. A népdalokból Béres János: Kiöntött a Bódva vize címő népdalgyőjteménye ad ízelítıt. A fönnmaradt népi mondák többsége a Rákóczi korhoz kötıdik. A népmővészeti legjellegzetesebb elemei a szıttesek és az un. laki hímzések. A hagyományos lakástextilek egy része parasztcsíkos, de az ünnepi darabok gazdagon díszítettek voltak, pl.: a maga színében ablakos, tökmagos, darázsfészkes abroszok, lepedık, melyek végébe színes mintacsíkot szıttek. A csíkos minták színe a piros, piros-kék, a késıbbiekben rózsaszín, világoskék. A csíkok motívumkincse nagyon változatos. Keresztszemes, merkolt vászonhímzésekkel is díszítették az ünnepi textileket. Az etnikai sajátosságokból adódóan a térség rendelkezik néhány speciális, erre a vidékre jellemzı ételfajtával ill. máshol is jellemzı ételek tájspecifikus elnevezésével. Így a turizmus speciális vonzerejét is emelhetik a hagyományos, e tájra jellemzı, esetenként tót hatást tükrözı paraszti ételek: a krumplilángos, a zsármiska, a görhe, a sztrapacska, herıce. Hagyományos mesterségek, népmővészet A települések legjellemzıbb tevékenysége a középkortól a XX. század közepéig a mezıgazdálkodás volt. A mezıgazdaságon belül a kistérség egyes területein igen nagy szerepe volt a szılı és gyümölcstermesztésnek. Errıl tanúskodik Szılısardó település neve is, amely termékeny szılıhegyei, a megyében az elsık között, jó megélhetést biztosított a helybelieknek. A szılımővelés dominanciája a XIX. század végén a szılıt pusztító filoxéra járvány következtében ért véget. Hasonlóan jelentısége

19 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 19 volt a szılımővelésnek Teresztenyén, Tornakápolnán, Varbócon, Égerszögön, Színpetriben, Színben. Színben jelentıs almaültetvény volt egykor. Az 1700-as években több településen végeztek szén- és mészégetést: Szögligeten, Égerszögön, Tornaszentandráson. A helyi kézmővesipar jelentıs települése volt Égerszög, ahol a helyi kovács-és kerékgyártó mesterek a környéken híresek voltak. Viszonylag hamar jelentısége lett az ipari tevékenységnek Szuhogyon, hiszen a település határában mőködött a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmő Rt. vasércbányája, és Tornaszentandráson, amelynek határában található Esztramos hegyben hematit és sziderit lelıhely volt, amelyre épült a királyi kincstár Flórián vasérctelepe. A hegybıl folyamatosan mészkı kitermelése is folyt. A XX. században kezdték meg a mészkı kitermelését Rakacán és Rakacaszenden. A Bódva és mellékpatakjai mentén számos vízimalom ırölte a gabonát, pl.: Színpetriben, Szögligeten, Szalonnán, Komjátiban, de a legnagyobb vízimalom Edelényben volt megtalálható, amely 1564-ben öt kerékre járt és a XX. század közepéig mőködött. Az országban az elsık között Edelényben jött létre cukorgyár 1838-ban, amely az 1872-es cukortermelési válság közben sajnos tönkrement. Edelényben a XX. század elejéig két téglagyár is mőködött. A II. világháborúig élénk kereskedelmi élet folyt Szendrıben, amelyet elsısorban az ott élı zsidó lakosság biztosított. Múzeumok és kiállító helyek, alkotó körök A múltból megırzött tárgyi emlékek, mővészeti alkotások és használati eszközök az edelényi Borsodi és a jósvafıi Tájházban, a szendrıi Oktatásügyi Győjteményben, a szendrıi Kékfestı Házban, valamint az Edelény, Szendrı kiállítótermeiben, ill. ún. vándorkiállítások alkalmával tekinthetık meg. A Bódva-völgyében 1989-tıl mőködik a Képzımővészeti Alkotó Kör Edelény - Szendrı székhellyel. Az általános iskolákhoz kapcsolódva irodalmi, zenei és tánccsoportok tevékenykednek. A jósvafıi és a bódvaszilasi felnıtt színjátszó körök amellett, hogy a közösségformálás fontos színterei, a helyi rendezvények érdekes színfoltjait is jelentik. Az egyházi kórusok hagyományait híven ırzi az Edelényi Református Énekkar. A fonóházak népdalhagyományait ápolták a 60-as 70-es években virágzó Pávakörök majd minden településen, ma is élı népdalköre Jósvafınek, Szögligetnek, Edelénynek, Laknak. A századelın fıként Hídvégardó, Szendrı, Edelény településekben virágzó egyházi ill. gazda- és iparosköri olvasókörök hagyományait korábban a városi könyvtárak által szervezett olvasó táborok vitték tovább, ma ezek szervezésére már nincs anyagi lehetıségük. Az 1980-as évek második felétıl egyre több népfıiskola bontogatja szárnyait. Közülük a szuhogyi, népfıiskola a legjelentısebb. A díszítımővészeti hagyományokat az edelényi, szendrıi ma is mőködı díszítımővészeti körök viszik tovább. Korábban e körök jelentıs hálózattal rendelkeztek az aprófalvakban is, de a városi mővelıdési házak körzeti központfunkcióinak megszőnése után ennek szervezésére sem pénz, sem ember nem maradt. A hagyományok feltárását, a térségben élı amatır helytörténészeknek adott biztatáson kívül az itt élık térséghez való kötıdését is szolgálja a Szatmári Király Ádám (Edelény) honismereti és néprajzi győjtıpályázat Turisztikai termékekbe beépíthetı gazdasági tevékenységek Helyi agrártermékek A 80-as évektıl kezdıdıen a hasonló adottságokkal rendelkezı szomszédos abaúji térségben jelentıs gyümölcstelepítések történtek. A Bódva-vidék legnagyobb gyümölcsösei azonban továbbra is az Abod- Királykúton és a Rakacai-tó melletti Karolán hagyományosan mőködı almások maradtak. Újabb, a 90- es években termıre forduló gyümölcsös a tomori szövetkezet gesztorálásával létesült Lak-Irota határában. Itt szilvát, kajszit és meggyet telepítettek. Az abaúji részen nagy sikerő tüske nélküli szeder pedig Edelényben tőnt fel, ahol az önkormányzat foglalkoztatási programként létesített szederültetvényt. A 90-es évek végétıl a gyümölcstelepítés felélénkült. Az említett területeken történı bıvítés mellett a feketeribizli telepítése vált népszerővé. Az új telepítések termıre fordulásával a térségben jelentıs gyümölcskínálat várható. A gyümölcsfeldolgozás azonban helyben még nem megoldott.

20 20 A BÓDVA-VIDÉK TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A 225 hektárnyi szılıterület 1/5-e az Edelény melletti szılıhegyekhez kötıdik. A valaha jelentıs szılıkultúra máig élı hagyományinak és a borosgazdák szakértelmének elismeréseként Edelényt 2000-ben bortermı területté nyilvánították. Ezzel a hivatalos feltételek is megteremtıdtek a szılıkultúra és a bortermelés felélesztéséhez, a hobby szintrıl jövedelmet is biztosító gazdasági tevékenységgé fejlesztéséhez. Edelényen kívül 10 hektárt meghaladó szılıterületek találhatók még Bódvaszilas, Szendrı. Szendrılád, Boldva, Hangács és Ládbesenyı településeken. A kistérség területén egyértelmően a tömegtakarmány fogyasztó állatok (szarvasmarha, juh) szerepe a meghatározó. A rendszerváltást megelızıen a szarvasmarha létszáma volt állategységben a legnagyobb. Az 1990-es évektıl kezdıdıen rohamosan csökkent a szarvasmarha-állomány létszáma, es állomány az 1990-es állománynak csupán 30%-a volt. A juh állomány létszámában a kistérség Csereháti településein a szarvasmarha állományhoz hasonló mértékő csökkenés volt megfigyelhetı, a kistérség nyugati részén, elsısorban Szendrı térségében, viszont nagymértékő juhállomány növekedés ment végbe az elmúlt években. A húsbárány tartása mellett megjelent a kistérségben a szintén külföldön értékesített húskecske tartása is Ezen belül a Szendrı melletti bio-kecskefarm újszerőségével és a hozzáadott értéket növelı feldolgozó kapacitások mőködtetésével emelkedik ki. Házias készítményeket, pl. kecskesajtot, juhsajtot állít elı a hídvégardói tejüzem is. Az állatállomány jelentıs része egyéni gazdálkodók és kisvállalkozások tulajdonában van. A háztáji tehénállomány folyamatosan csökken, 32 településeken a csordanagyság már nem éri el 20-at. Állattartással a gazdaságok 86%-a foglalkozik. Ezen belül azonban a nagyobb munka- és takarmányigényes szarvasmarhát csak a gazdaságok 8,6%-ban, juhot pedig összesen csak 79 gazdaságban tartanak. A sertést és tyúkféléket tartó gazdaságok magas aránya mutatja, hogy az egyéni gazdaságokban itt is az önellátás a jellemzı. Jelentısebb állatállománnyal Tomor, Viszló, Szuhogy, Szendrı, Lak, Perkupa, Hangács, Szalonna települések rendelkeznek. A térségre, különösen a csereháti részre jellemzı a méhészet. A méhészek egyesületekbe tömörültek, termékeik helyi értékesítése és feldolgozása azonban még nem jellemzı. Kuriózumként említhetı, hogy Nyomáron és Irotán is nevelnek struccokat, ami különösen a gyerekek számára turisztikai vonzerıt is jelenthet. A térség lóállománya a 60-as évektıl drasztikusan lecsökkent. A lóállomány egyre nagyobb része szolgál azonban szabadidıs célokat. Lovaglási lehetıség Színben, Jósvafın, esetleg Hangácson, Borsodszirákon, Komjátiban és Tornaszentjakabon biztosított. A nemzeti park és térségének kiemelkedı látványossága a Jósvafı feletti Gergés-bércen szabad tartásban lévı hucul ménes, mely hazánk egyetlen ilyen génmegırzés céljából tartott ménese. A ménes részben a Budapesti Növény- és Állatkert, részben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonában van, tenyésztıje az ANP Igazgatóság. A hucul ménes tartásának céljai: - az ısmagyar lóra emlékeztetı lófajta génmegırzése, - fajtamegırzés, népszerősítés és bemutatás, - turisztikai hasznosítás, - az Aggteleki Nemzeti Park és környékének legjelentısebb legelı állatállománya, mely biztosítja jelenleg a legelıfenntartást, a védett, nagy biodiverzitású gyepek kezelését. Turisztikai hasznosítása az alábbiak miatt ad kitőnı lehetıséget: - kitőnı, kezes munkaló, - jól használható hátas, fogatos és hámos terhelés esetén, - mérete és szelíd jelleme miatt gyermeklovagoltatásra alkalmas.

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,

Részletesebben

Edelényi kistérség EDELÉNYI KISTÉRSÉG. Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. kisterseg@edeleny.

Edelényi kistérség EDELÉNYI KISTÉRSÉG. Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. kisterseg@edeleny. Edelényi kistérség Edelényi Kistérség Többcélú Társulása 3780 Edelény, István király útja 52. kisterseg@edeleny.hu A kistérség hazánk egyik legelmaradottabb, de egyben egyik legszebb, számos páratlan természeti

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Az Északi középhegység

Az Északi középhegység Szülıföldünk Az Északi középhegység Természeti adottságai Részei, jellemzıi A cseppkıbarlangok kialakulása Megyéi Borsod- Abaúj Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Az Északi középhegység természeti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

Jászói szikla tanösvény

Jászói szikla tanösvény Jászói szikla tanösvény Nehézségi fok: A tanösvény a Jászói Tölgyesek Nemzeti Termzeti Rezervátum (35,10 ha) keleti rzén halad. A tanösvény első szakasza a premontrei rend temetője melletti emelkedőn a

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó T Á J É K O Z T A T Ó 2013. január 1-jétől megkezdte működését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Edelényi Járási Hivatala Székhelye: 3870 Edelény, Borsodi út 26. Szervezeti felépítése és címe:

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI

1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI 1. sz. melléklet AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JELLEMZİ VÁLTOZÁSI IRÁNYAI, AZ ELMÚLT 2-3 ÉV FEJLESZTÉSÉNEK HATÁSAI Bevezetı Az Edelényi Kistérség Fejlesztési Tanácsa 2008. novemberében

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS

EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS 2006. KÉSZÍTETTE: HATVANI TERÜLETFEJLESZTÉSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 Vezetői összefoglaló... 4 1. Az Edelényi Kistérség bemutatása...

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN

BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN BORTURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉGBEN 1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS... 6 1.1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A KISTÉRSÉGRİL ÉS A FEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT TELEPÜLÉSEKRİL... 6 1.2. GAZDASÁGI

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény

Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ Edelény A fenti elnevezéssel készített pályázatot a Mőemlékek Nemzeti Gondnoksága, amely 2009-ben 2,2 milliárd forintot nyert a kastély épületének és parkjának

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

Kiscsısz. Interaktív Faluház

Kiscsısz. Interaktív Faluház Kiscsısz Kiscsısz a Marcal-medencében, a Hunyor-patak széles,mocsaras völgyét jobb oldalról kísérı -10-20 méterig- emelkedı dombvonulat szegélyén fekszik. A Somló-hegytıl 13 km-re, Celldömölktıl 18 km-re

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Rejtett értékeink vetélkedısorozat I. forduló İszi forduló

Rejtett értékeink vetélkedısorozat I. forduló İszi forduló I. Feladat Az ízeltlábúak közül a legnagyobb népszerőségnek örvendı csoport a lepkék. A túrák során sokszor találkozhatunk különbözı nappali lepkefajokkal, amelyek közül sok táplálékspecialista és ezeken

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Eseménynaptár 2013

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Eseménynaptár 2013 Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Eseménynaptár 2013 Munkatársaink a 2013. évben is szakvezetéses túrákkal, aktív természetvédelmi programokkal, elıadásokkal, a gyerekeknek szóló Kis Természetbúvárok

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Várak a Bódva völgyében

Várak a Bódva völgyében Várak a Bódva völgyében 2007-ben jelent meg a Castrum Bene Egyesület és a miskolci Herman Ottó Múzeum kiadásában a Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ıskortól a kuruc korig címő könyv, melyet Nováki Gyula,

Részletesebben

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-635/2007 SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE 2 0 0 7

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre 551 Sárospataki Erdészeti Igazgatóság 3950 Sárospatak Kazinczy u. 1. 1502 Bodrogolaszi 32,06 37,70 1504 Dámóc 17,55 1529 Háromhuta 102,52 1530 Hercegkút 54,07 30,43 1532 Komlóska 195,75 52,73 1511 Lácacséke

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÜLT: ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: PANNON FEJLESZTİ KFT. Hajdúsámson, 2. oldal Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 4 2 Városi léptékő fejezetek... 7 2.1 A város

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Rotary Club Sátoraljaújhely H 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 3. www.rotarysatoraljaujhely.hu E-mail: rcsatoraljaujhely@gmail.

Rotary Club Sátoraljaújhely H 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 3. www.rotarysatoraljaujhely.hu E-mail: rcsatoraljaujhely@gmail. Rotary Club Sátoraljaújhely 2 ZEMPLÉN A LEGEK FÖLDJE - A legészakibb magyarországi térség, szomszédos Szlovákiával. - A legtisztább levegőjű, legérintetlenebb hazai vidék. - Hazánk legváltozatosabb természeti

Részletesebben

Osztályvezetı: Czirok István.

Osztályvezetı: Czirok István. MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-636/2007. İRSÉG KAPUJA ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERV 2 0 0 7 Tervezı: Kalincsák

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek Baradla-barlang, aggteleki rövidtúra 700Ft/fő A túra hossza: 1 km

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Vezetıi összefoglaló... 3 Helyzetelemzés... 12 Elızmények... 12 1. Galyasági mikro-térség... 21 1.1 Égerszög... 21 1.2 Jósvafı... 26 1.3 Szín... 31 1.4 Színpetri... 35 1.5 Szögliget...

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Az ifjúsági turizmus korosztályos motivációkutatásának eredményei és fejlesztési lehetıségei a Kárpátok Interrégióban Komáromi István Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Részletesebben

TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN

TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 165 180. (2008) 165 TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN TÓTH ANNAMÁRIA, CENTERI CSABA SzIE-Gödöllõ, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A

B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A B Ü K N A G Y K Ö Z S É G V Á R O S S Á N Y I L V Á N Í T Á S I K E Z D E M É N Y E Z É S É N E K D O K U M E N T Á C I Ó J A 2 007. J A N U Á R TARTALOMJEGYZÉK 1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA... 7 1.1. BÜK

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése Műhely 117 Jéger Gábor Bevezetés A Cserehát déli részének közlekedése A vizsgált terület a Hernád és a Bódva folyók között elterülő Cserehát déli dombvonulatait fedi le. Ez a terület egybe esik a szikszói

Részletesebben

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Kerékpártúra útvonalak

Kerékpártúra útvonalak Kerékpártúra útvonalak Szelce-Szádvár kerékpár körtúra Az Aggtelek-Domica határátkelőtőla Baradla-barlang aggteleki bejáratáig tartó 51 km hosszúságú, kb. 200 m-es szintkülönbségű kerékpáros körtúra 32

Részletesebben