140 ÉVES AZ INTÉZMÉNYES MAGYAR MÛEMLÉKVÉDELEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "140 ÉVES AZ INTÉZMÉNYES MAGYAR MÛEMLÉKVÉDELEM"

Átírás

1 140 ÉVES AZ INTÉZMÉNYES MAGYAR MÛEMLÉKVÉDELEM Érdekes társaság gyûlt össze február 8-án csütörtök napján a Belváros egy csendes lakásában. A Vasárnapi Ujság híradása szerint a város a báli szezon lázában égett, egymást érték a bálok amit még az esôsre fordult idô sem hátráltatott, sôt, a Duna jege engedni kezdett, s egy 200 ölnyi jégtábla megindult a Lánchíd budai oszlopától. A hat tekintélyes úr azonban igencsak másféle lázban égett: ôk ugyanis bizottságot alapítottak. Bizottságot a mûemlékek védelmére; a mai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elôdjét. Hegedüs Candid Lajos, Henszlmann Imre, Pulszky Ferenc, Rómer Flóris, Schulek Frigyes és Szalay Ágoston: tudósok, jogászok, politikusok vegyest. Találkozásuk után alig telt el két hónap, és Pauler Tivadar miniszter április 4-én a hazai történelmi mûemlékek felkutatása, osztályozása és lajstromozása céljából»magyarországi mûem lékek ideiglenes bizottmánya«cím alatt létrehozta az intézményes magyar mû emlék vé de lem szervezetét. E rendelet a bizottság feladatául tette: megtudni, mennyi és miféle nemzeti emlék létezik még Magyarországon, s hogy ezeket feljegyezze, lajstromozza és osztályozza, továbbá, hogy részt vegyen az emlékek megóvásában és helyreállításában, de mindez történjék úgy, hogy amellett a magány jog, ha netalán valamely emlék ez alá esnék, csorbát ne szenvedjen. Legnehezebb feladata tehát az lesz, oly törvényt javallani, mely e kettôs célnak egyaránt megfeleljen. Habár az eszközök és módszerek változtak az elmúlt 140 év alatt, a feladat változatlan maradt. És mindeközben az intézményes magyar mû em lékvé delem szervesen beágyazódott az európai mûemlékvédelembe, lépést tartott és lépést tudott tartani annak szemléletével és gyakorlatával jóval nehezebb körülmények között is úgy, hogy e kapcsolat nemcsak a magyar, de az európai mûemlékvédelem gazdagodását is jelentette hosszú idôn keresztül ben tehát folyóiratunk jelen dupla számával is az intézményes magyarországi mûemlékvédelem születésének 140. évfordulóját ünnepeljük. (Szerk.) A nagyôri Mednyánszky-kastély. Myskovszky Viktor rajza, KÖH Tervtár, ltsz.:

2 Szentesi Edit AZ INTÉZMÉNYES MÛEMLÉKVÉDELEM KEZDETEI MAGYARORSZÁGON* AZ ELSÔ LÉPÉSEK: CIVIL TUDÓS- SZERVEZETEK KEZDEMÉNYEZÉSEI (1848 elôtt) A XIX. század közepéig csupán a véletlenül elôkerült, nemesfémbôl készült tárgyakkal, az ún. kincsleletekkel történô bánásmódot igyekeztek szabályozni az állami hatóságok. 1 Az elsô olyan közlemény, amelyben egy testület szólított föl a hazai, minden korból való régiségek legszélesebb körének (ma úgy mondanánk: mûemlékek, mûtárgyak, történelmi tárgyi emlékek és régészeti leletek) megbecsülésére, Jankovich Miklós ( ) 2 vezetéknevének kezdôbetûjével jelölve jelent meg a Tudományos Gyûjtemény decemberi füzetében Esedezés a Magyar Régiségek iránt címmel. 3 Jankovich a folyóirat szerkesztôbizottságának elnökeként és ez a szerkesztôbizottság egyszersmind egy rövid életû, nádori jóváhagyással mûködô tudós társaság-kezdemény is volt 4 sorolta föl megismerendô és védendô régiségekként az építészeti és szobrászati, faragott és feliratos emlékeket, a mindenféle anyagból készült mû- és használati tárgyakat, valamint a régészeti leleteket, okleveleket, ôsnyomtatványokat, pecséteket és pénzeket. Jankovich egy olyan korpusz tervét is vázolta, amely e Magyarországon és Erdélyben, sôt a valaha Magyarországhoz tartozott területeken található régiségeket pontos rajzokban, de legalábbis részletes leírásokban mutatná be. Ehhez kérte az olvasóktól az emlékek leírásának beküldését, a rajzok készítéséhez pedig költségtérítést is ígért, külön megnevezett összeget tûzve ki a kassai dóm és a zágrábi székesegyház felsorolt külsô, illetve belsô nézeteit megadott léptékben ábrázoló 5 5 lapos sorozatért. Noha a Tudományos Gyûjteményben, ahogyan más lapokban is, számos régiségrôl, illetve régi épületrôl szóló ismertetést adtak ki a következô években, 5 az értesülések rendezett gyûjtésének programja közel három évtizeddel késôbb bukkant föl újra. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók ismét egy civil tudósszervezôdés tehát évenkénti vándorgyûlésein kezdettôl igyekezett megismerni a felkeresett országrész természeti viszonyait, történetét és aktuális állapotait ben a III. besztercebányai nagy gyûlésükön vetette föl Kubinyi Ferenc ( ), hogy az archaeologiának alakítsanak külön szakosztályt. (Fontos tudnunk, hogy e megnevezés alatt, még ha régészetként fordították is magyarra, az 1870-es, 1880-as évekig nem a mai értelemben vett régészetet értették, hanem mindazt, amivel az ún. antikváriusok, azaz a régiségbúvárok foglalkoztak.) Végül az V., 1844-es kolozsvári összejövetelen bôvítették ki a természettani, földrajzi és csillagászati szakosztályt az archaeológiával, 6 és dr. Fodor András, Hunyad vármegye Déván lakó fôorvosa (utóbb a Central-Commission kon zer vá tora) meg is tartotta az elsô ilyen témájú elôadását a Déva környéki római em lé kekrôl. Különösen fontosnak bizonyult a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VII., * Ez a tanulmány 2009-ben, a MTA Mûvészettörténeti Kutatóintézetében a magyarországi mûvészet történetérôl készülô ún. kézikönyv XIX. századi kötetébe íródott, de oda túl hosszúnak bizonyult. Összefoglaló jellege és érvelés nélküli, sommás megállapításai e mûfajból fakadnak. A szöveg alaptónusán nem változtattam, csupán jegyzeteit bôvítettem, illetve aktualizáltam némiképpen. A képanyag ellenben nem az eredetileg tervezett, a történet súlypontjait arányosan kísérô, hanem kizárólag a Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmalénál magyarországi emlékekrôl felgyûlt rajzok (vö. a 30. jegyzettel) közül válogatott olyan lapok reprodukciói, amelyek alapján a Central-Commission kiadványaihoz nem készültek metszetek. Ez az összeállítás egyáltalán nem tükrözi tehát a bécsi bizottsághoz Magyarországról és Erdélybôl beérkezett értesülések arányait, és alig mutatja a legszínvonalasabb részt (hiszen azt a bizottság kiadványaiban többnyire kiadták), inkább ízelítôt ad az akkoriban is feldolgozatlanul maradt, de érdekes és/vagy tanulságos többibôl. (A képaláírásokban szereplô adatok közül azok, amelyek nem magukon a rajzokon olvashatóak, a Central-Commission ik ta tó könyvébôl származnak.) A reprodukált rajzok lelôhelye: Wien, Österreichische Bundesdenkmalamt, Planarchiv 2

3 Anton Wazulik segédmérnök felmérése és rajza: A nyitrai (Nitra, Szlovákia) székesegyház korai oldalkápolnájának felmérése; toll és akvarell, (A kerületi építési hivatal részérôl láttamozta Michael Sztankovánszky fômérnök, a Central- Commissionnak beküldte Florian Menapace, az országos építési igazgatóság vezetôje.) 1846-ban Kassán és Eperjesen tartott vándor gyûlése. Henszlmann Imre ( ) e gyûlés ajándékkönyveként tudta végül kiadatni a kassai Szent Erzsébet-templom és a Szent Mihály-kápolna felmérésekkel illusztrált leírását az elsô magyarországi épületmonográfiát; 7 majd hosszú, részletes vezetést tartott a helyszínen. Ennek hatása alatt testületi határozattal írt levélben kérték az egyébként a gyûlés szervezésében és lebonyolításában házigazdaként is szerepet, illetve Henszlmann könyvének megjelentetésében anyagi részt vállaló Ocskay Antal ( ) kassai püspököt (1839- tôl) és a kegyurat, Kassa városát, a két épület ma úgy mondanánk kutatására és helyreállítására. A javasolt program a dóm tetôszerkezetének átalakítását, falkép feltárást, ásatásokat, a szentségház kiszabadítását és a fôoltár tisztítását, valamint a kapuk dombormûveinek gipszbe történô másolását tartalmazta. Ez volt az elsô kísérlet Magyarországon arra, hogy szakemberek testülete próbálja egy épület tulajdonosát, illetve kezelôjét konkrét mûemlékvédelmi intézkedések megtételére rábírni. 8 Ráadásul a vándor gyûlést alelnöklô Pulszky Ferenc ( ) indítványára elhatározták, hogy az országgyûléshez fordulnak majd azért, hogy az állami tulajdonban lévô történeti épületek átalakítását elôzze meg felmérés, publikáció és a tervek felülvizsgálata. Addig is kérték a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), hogy tartsa szemmel az érdekes régi épületeket, hívja fel a nagyközönség figyelmét ezekre, illetve támogassa majd a Magyar Orvosok és Természetvizsgálókat abban, hogy az ügy országgyûlés elé kerüljön. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók levelét a MTA történettudományi osztályának az február 22-i ülése tárgyalta, amelyen Henszlmann értekezett a máramarosszigeti (Sighetu Marmaţiei, Románia) templom falképeirôl, és felolvasása végén, az idôközben lemeszelt képek példájával alátámasztva ezúttal ismét Pulszky, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) igazgatója, Kubinyi Ágoston ( ) támogatásával, sürgette, hogy a MTA forduljon az országgyûléshez a hazai régiségek törvényi védelmének megteremtéséért. 9 Az ülés felhívás kiadását határozta el, amely Schedel (Toldy) Ferenc ( ) titkár ( ) aláírásával 1847 februárjának végén jelent meg Felszólítás minden, a nemzeti becsületet szívén viselô magyarhoz a hazai mûemlékek ügyében cím alatt az Académiai Értesítô mellett a napi- és hetilapokban is. A Felszólítás... tartalmában és retorikájában is sokkal adósa az 1818-as Esedezés-nek. A MTA azt kérte a hazafiaktól, hogy írjanak levelet mindennemû, az 1818-as felhívásnak megfelelôen, de modernebb szóhasználattal felsorolt régiségrôl, 3

4 Michael Donhoffer rajztanár: A körmöcbányai (Kremnica, Szlovákia) Szentháromság-oszlop; ceruzarajz, akvarell, (A Central-Commission nak beküldte gróf Keglevich János konzervátor.) amely és ez új elem a XVIII. század eleje : név szerint a szatmári béke elôtt készült. A bejelentések alapján össze lehet majd állítani a hazai régiségek jegyzékét, és azután el lehet majd kezdeni ezek leírását, felmérését és lerajzolását, illetve a rájuk vonatkozó történeti adatok összegyûjtését, amelyeket utóbb egy korpuszban, a magyar mûtörténeti gyûjteményben kell kiadni. Az akadémiai felhívásra 1848 tavaszáig mintegy húsz bejelentés érkezett a leg külön bözôbb személyektôl, helyekrôl és em lékek rôl, 10 fele részben rómaiakról. A legrendszeresebb Gyurikovits György ( ) három közleménybôl álló sorozata volt Pozsony megyei templomokról, különös tekintettel az azokban található XVI XVII. századi síremlékekre, illetve Vidák Ôse soproni bencés tanár ismertetése Sopron középkori templomairól. Küldtek zavaros írásokat is, közülük a legérdekesebb Lichtenstein József pécsi festôé, amelyben dunántúli barokk falképek és oltárok sorát sorolja föl, Donner és Messerschmidt pozsonyi mûveit említi. 11 4

5 A MTA bizottsága tett néhány kísérletet a be érkezett, nagyobbrészt meglehetôsen eset leges értesülések ellenôrzésére és kiegészítésére. Például miután Anton Doležalek ( ) elküldte a Ján Kollárral ( ) együtt tett, 1841-es zalavári látogatásáról szóló bécsi sajtóbeszámolóját azzal a kéréssel, hogy a MTA támogassa egy emlékkápolna emelését, amellyel Magyarország legrégibb keresztény temploma felszentelé sé nek évfordulóját szerették volna meg örökíteni 1850-ben, az osztályülés ki mondta, hogy az új épület állítása kívül esik az Akadémia tevékenységi körén, de a zalaapáti konventet felkérték, hogy készíttesse és küldje el a romok felmérését és leírását, valamint keresse össze a rájuk vonatkozó levéltári forrásokat. 12 A Felszólítás... utolsó mondata szivére köti az ország lakosságának, hogy az em lékek megmaradásáért és pusztulása ellen tegye, ki mit tehet. Az osztályülésbôl ilyen értelemben írtak a magyarországi egy ház fôknek is, 13 és kérték a MTA nagygyûlését, hogy a régi mûemlékek fentartása és megisme rése végett forduljon a kormányszervekhez és az országgyûléshez. Az Akadémia V. nagy gyûlé se december 24-én már együtt tár- Ismeretlen rajzoló: Garamszentbenedeki templombelsô, ceruza, (A Central- Comis sion nak gróf Keglevich János konzervátor által beküldött rajzsorozatból.) Ismeretlen rajzoló: A garamszentbenedeki (Hronský Beňadik, Szlovákia) apátság; ceruza, (A Central-Comissionnak gróf Keglevich János konzervátor által beküldött rajzsorozatból.) 5

6 Egy lap a zólyomi (Zvolen, Szlovákia) vár felméréssorozatából; toll, dátum nélkül. (A kerületi építési hivatal részérôl Joseph Lenhart fômérnök, hivatalvezetô láttamozta.) gyalta az osztály felterjesztését a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók az év augusztusában tartott VIII., soproni vándorgyûlésének újabb levelével, és úgy döntött, hogy a történettudományi osztály dolgozzon ki törvényjavaslatot, és azt a következô akadémiai nagy gyûlést be nem várva terjessze az Akadémia igazgató tanácsa elé. 14 A jogvégzett Pulszky nyilván azért akarta 1846-os javaslatában a leendô törvény hatályát az állami és köztulajdonú emlékekre szûkíteni, hogy a kodifikáció ne ütközzék rögtön az elsô lépés megtétele elôtt abba a mûemlékvédelmi törvénykezést és gyakorlatot máig kísérô alapkérdésbe, hogy a tulajdonos rendelkezési joga ingatlana vagy ingósága fölött milyen mértékben és milyen feltételekkel korlátozható a közérdek nevében. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VIII. ván dorgyûlésén kiküldött választmány javaslata szerint is a középítkezésekre hozható köte lezô törvény; azoknak a leleteknek a köre is meghatározható törvényileg, amelyeknek a MNM-ba kell kerülniük, de ezeket meg kell vásárolni, míg a történeti épületek magántulajdonosait csupán kérni lehet arra, hogy óvják és jó karban tartsák azokat. Henszlmann, úgy tûnik, kezdettôl radikálisabb, az emlékek védelmét ultima ratio-nak tekintô állásponton volt, minden eszközzel harcolt, és kevéssé volt hajlandó elfogadni jogi szempontokat. De a folytatást, így e vita lefolytatását is egyelôre elsodorta a történelem. A k.k. CENTRAL-COMMISSION ZUR ERFORSCHUNG UND ERHALTUNGM DER BAUDENKMALE MAGYARORSZÁGI MÛKÖDÉSE (az 1850-es évek) 1850-ben Bécsben megalakult az osztrák császárság állami mûemlékvédelmi szerve, a k. k. Central-Commission zur Erforschung 6

7 und Erhaltung der Baudenkmale, amely mûködését végül 1853-tól kezdte meg. 15 Az ipari-, kereskedelmi és középítésügyi miniszternek alárendelt, havonta ülésezô bizottságba e minisztérium mellett másik kettô: a bel és a kultusztárca, valamint a két akadémia a képzômûvészeti és a tudományos is két-két tagot delegált, tizenegyedikként pedig Albert Camesina ( ), Bécs ún. konzervátora járult hozzájuk. A bizottság elnöke az ipari minisztérium egyik osztályvezetôje volt, az ügyeket vivô titkára ellenben kezdettôl a kultusztárca miniszteri titkára: Gustav Heider ( ), majd 1859-tôl a bizottságot magát is a kultuszminiszter fennhatósága alá sorolták át. A Cent ral-commission felkérhette felmérésre, rajzolásra az állami építésügyi hivatalok elsôsorban jól képzett mérnökökbôl és mûszaki szakemberekbôl álló személyzetét szerte a birodalomban, rajtuk túl azonban önkéntes segítôkbôl kellett létrehoznia a konzervátorok, illetve levelezôk hálózatát. Elôbbiek a közigazgatási rendszer egy-egy területi egységében képviselték a bizottságot; az utóbbiak területi megkötés nélkül értesüléseket küldtek be. A Central-Commission célja szintén mûemlékjegyzék összeállítása volt, amelyet ôk is a történeti épületekrôl, illetve ezek berendezési és felszerelési tárgyairól, valamint a rájuk vonatkozó forrásokról a bizottsághoz érkezô írások és rajzok rend sze re zésé tôl reméltek. Az anyaggyûjtôk orientálására, munkájuk szakszerûbbé tételére, a Anton Kackl mérnökgyakornok felmérése és rajza: A miskolci avasi templom déli homlokzata és alaprajza; toll és akvarell, (A Central-Commissionnak beküldte Michael Haas konzervátor.) bejelentések referálására és közlésére a bizottság kiadványai szolgáltak. Az 1856-tól havonta megjelenô közlemények, 16 az ugyanebben az évben elindított évkönyv, 17 illetve a Mittelalterliche Kunstdenkmale des Österreichischen Kaiserstaates címû reprezentatív könyvsorozat, amelybôl végül csupán Anton Kackl mérnökgyakornok felmérése és rajza: A miskolci avasi templom keresztmetszete és részletei; toll és akvarell, (A Central- Commissionnak beküldte Michael Haas konzervátor.) 7

8 F. Vyhnal segédmérnök felmérése és rajza: A gyulai vár; ceruzarajz, lavírozással, (A csanádi kerületi építési hivatal részérôl láttamozta Karl von Kosztka fômérnök.) két kötetet adtak ki, és amely hangsúlyozottan a külföld számára volt hivatva bizonyítani az Osztrák Császárság történeti és aktuális kulturális egyenrangúságát. A Central-Commission kiadványainak szer kesz tôiként a feldolgozás és rendszerezés munkájának oroszlánrészét Heider mellett Karl Weiß ( ) és Rudolf von Eitelberger ( ) végezte. A bizottságnak le hetô sé ge volt arra, hogy ôket, illetve mellettük elsôsorban a bécsi egyetem, illetve a császári régiséggyûjtemény szakembereit kiküldje olyan, a beérkezett hírek alapján különösen érdekesnek tûnô épületek, régészeti leletek helyszíni tanulmányozására, amelyek esetében a helyi erôktôl nem volt remélhetô megfelelô híradás. A rajzi dokumentáció elkészítése ezekben az esetekben is az építészeti hivatalokra hárult. Bécsi építészeket csak kivételes esetben bíztak meg egy-egy felméréssel. A Central-Commission jogot kapott arra, hogy az állami tulajdonban lévô történeti épületek átalakításáról, illetve a középítke zé sek nél elôkerülô maradványokról, lele tek rôl tudomást szerezzen és véleményt mondjon (rendelkezési és persze szankcionálási lehetôség nélkül). A magántulajdonosokat azonban csupán kérhette, tanácsot adhatott nekik, vagy a nyilvánosság erejével próbálhatott rájuk nyomást gyakorolni. Állagvédelemre, restaurálásra pénzügyi kerete nem volt, ilyen javaslatait, kivételesen indokolt esetekben, egyenként terjeszthette fel a megfelelô hivatali úton császári jóváhagyásra. Ezért mind a központi bizottság, mind a konzervátorok legfontosabb feladatai közé tartozott az ismeretterjesztés, a közvélemény meggyôzése a történelmi emlékek megôrzésének fontosságáról és elônyeirôl, valamint a helyi kezdeményezések támogatása Ȧ Central-Commission magyarországi önkéntes-hálózatának kiépítése nehézkesen kezdôdött, és mindvégig nem járt teljes sikerrel. Részben azért, mert a régiségek iránt elkötelezetten érdeklôdô, eleve rendkívül kevés személyiség közül néhányan emigráltak, mások a passzív rezisztencia éveiben nem voltak hajlandók hivatalt vállalni, le- 8

9 gyen az bár tiszteletbeli, többek kinevezésének pedig a kötelezôen megkérdezendô belügyi szervek véleménye állta útját. Így 1856-ra mindössze hét konzervátort tudtak állítani, akiknek száma utóbb tovább csökkent gróf Keglevich János ( ) 18 hamaros halálával (felsô-pozsonyi kerület), illetve azzal, hogy Maximilian Siemianowszky lovagot, Szepes megye elöljáróját és konzervátorát 1860-ban áthelyezték. Mind az öt további konzervátor a római katolikus (fô) - papsághoz tartozott. A doyen, Bitnicz Lajos ( ) szombathelyi kanonok, a MTA római régiséggyûjteményérôl is ismert matematikus és nyelvész tagja 19 (soproni kerület); Fogarasy Mihály ( ), nagyváradi kanonok, a Szent István Tásulat alapítója és egyházi alelnöke (nagyváradi kerület); Haas Mihály ( ), 20 aki, akkor még a szeminárium dogmatika-professzoraként, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyûlését pécsi és baranyai régiségekrôl tudósította; ekkor már kanonok és Pesten élô népiskolai tan fe lügye lô, aki szatmári püspöki kinevezésekor, 1859-ben mondott le a budai kerület konzervátorságáról, és levelezôként folytatta mûkö dését; Stummer (Ipolyi) Arnold ( ), fiatal zohori plébános (alsó-pozsonyi kerület), akit Haas Mihály ajánlott Rudolf von Eitelberger figyelmébe, és akinek érdeklôdését éppen a konzervátori feladatok terelték a szellemi néprajz felôl a tárgyi emlékekre; valamint Fábry Ignác ( ) kassai püspök (1852-tôl) (kassai kerület a Szepesség kivételével), akinek fô véd nök sé- Josef Bainville városi fômérnök: Dombormû a szegedi vár falában; akvarell, (A Central-Commissionnak beküldte Michael Haas konzervátor.) Magyarázó felirata Haas kézírásával arról szól, hogy mivel ôfelsége parancsára a várat hamarosan lebontják, a bizottságot talán érdekelni fogja a rajz, amely mutatja, hogy a vár a XIII. század óta áll fenn. (A reliefet az 1930-as években a Szent Demeter-toronyba építették be timpanondombormûként.) 9

10 Josef Bainville városi fômérnök felmérése és rajza: A szegedi alsóvárosi ferences templom; akvarell, (A megyei építési hivatal részérôl láttamozta Várnay; a Central-Commissionnak beküldte Michael Haas konzervátor.) ge alatt 1857-ben alakult meg a kassai dóm helyreállítását célul kitûzô Szent Erzsébet Társulat (ennek élenjáró voltát jelzi, hogy a bécsi Dombauvereint is ugyanebben az évben alapították a Stephansdom helyreállítására és befejezésére ) az ô kinevezése tehát elsôsorban székesegyháza reménybeli res taurálásának támogatását fejezte ki. (Sokkal jobb volt a helyzet a Magyarországtól elkülönítve igazgatott Er délyben, ahol nagyszámú, többnyire a szász ér tel mi ség bôl kike rült 11 konzervátor tevékenykedett, köztük az erdélyi középkori építészeti emlékek korai ismertetéseinek sorában máig számon tartott publikációk szer zôi, mint például Ludwig Reissenberger nagyszebeni gimnáziumi tanár, Martin Samuel Mökesch fogarasi evangélikus lelkész, Friedrich Müller, a segesvári evangélikus gimnázium profeszszora és Traugott Müller besztercei evangélikus lelkész, illetve Kôvári László kolozsvári literátor.) Josef Bainville városi fômérnök felmérése és rajza: A szegedi alsóvárosi ferences templom; tollrajzok, (A megyei építési hivatal részérôl láttamozta Várnay; a Central-Commission nak beküldte Michael Haas konzervátor.) 10

11 Levelezôbôl az induláskor mindössze három akadt Magyarországon: Florian Mena pace, az országos építési igazgatóság veze tôje (Landesbaudirektor); dr. Zip ser András/Endre (Christian Andreas Zipser), egy besztercebányai leánynevelô intézet igazgatója, aki korábban már a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyûléseinek is egyik legaktívabb résztvevôje volt, javaslatára alakult például a VIII. ülésében a Magyar Földtani Társaság; és báró Balassa Antal Nógrád megyébôl. Az ô számuk utóbb gyarapodott ugyan: a következô években kinevezést kap(hat)ott például Storno Ferenc ( ), Paur Iván ( ), akkor már a Széchenyi-család levéltárosaként szin tén Sopronban, 21 Wenzel Merklas lôcsei gimnáziumi tanár és Rómer Flóris ( ) is, de még így is mindvégig tíz alatt maradt. 22 A bizottság megbízásából a középkor elôtti tárgyleletekrôl rendre Joseph Arneth ( ), a császári régiséggyûjtemény igazgatója írt szakvéleményt. Az óbudai Hajógyári-szigeten mûhelyépítés közben elôbuk kant újabb római falmaradványok megvizsgálására Eduard von Sacken ( ), Arneth helyettese szállt ki. 23 A Cent ral- Commission magyarországi mû kö dé sé nek köszönhetjük a magyarországi román kori építészeti emlékek elsô rendszeres és szaksze rû ismertetését, amelyet Rudolf von Eitel berger tett közzé két nagy tanulmányban es helyszíni látogatásai és el sôsor ban Haas Mihálytól szerzett érte sü lé sek, adatok és rajzok alapján. 25 A Central-Commission közleményeiben jelent meg az akkoriban az osztrák állami vasúttársaságnál tevékeny - kedô August Essenwein ( ) építész tôl (késôbb a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum igazgatójától) a lébényi templom saját felméréseivel és rajzaival illusztrált ismertetése. Császári, illetve bizottsági megbízásra vizsgálta meg az ekkoriban Kölnben élô (jóval utóbb aacheni kanonok) Franz Bock ( ) a koronázási ékszereket. Bock ismertette a császárság jelentôsebb egyházi kincstárait, köztük az esztergomit és a zágrábit is, majd az általa ké szítendô tanulmányokhoz rajzoltattak Bécsben középkori egyházi textileket és öt vös mû veket, például a Fábry püspök által Kas sá ról küldött nyolc miseruhát, és végül ô írta le a MNM középkori tárgyait is. 26 A Central-Commission számára (is) járta be Ipolyi Arnold a Csallóközt (1856), 27 és készült ugyanô a pannonhalmi fôapátság történetének és épületegyüttesének részletes ismertetésére. Utóbbi illusztrációs anyagát elkészítendô a bizottság küldte a helyszínre Robert Onderka építészt (1859). 28 Haas Mihály számos középkori templomról jelentett, sokszor (noha részben igen gyenge) rajzokat is mellékelve, és számos váci és óbudai római kôfaragványt is az ô konzervátori közbejárására ajándékoztak tulajdonosaik a MNM-nak. Ugyancsak az ô konzervátori kérésére állította össze Varásdy Lipót, Buda fômérnöke, Buda elsô mûemlékjegyzékét 1857-ben. Wenzel Merklas saját rajzaival kísért tanulmányok hosszú sorában írt le szepességi gótikus emlékeket. 29 A bizottság kiadványaiban az említetteken túl is számos nagyobb tanulmány és kisebb közlemény ismertetett magyarországi emlékeket, sokszor gazdagon illusztrálva. Ezek jelentôségét elégtelenül számon tartott kánonalkotó szerepük és tudománytörténeti helyük mellett az adja, hogy az épületeknek többnyire évtizedekkel késôbb, már az önálló magyarországi mûemléki szervezet égisze alatt megvalósult, sokszor gyökeres megújítása elôtti állapotát rögzítik. Ráadásképpen a Central- Commissionhoz beérkezett magyarországi emlékeket ábrázoló fennmaradt felmérések és rajzok között sok olyan lap is van, amelyek alapján nem készült publikáció az írásomat kísérô képanyag ezekbôl ad ízelítôt. 30 A Central-Commission jóváhagyásával zajló legnagyobb szabású helyreállítás a kassai Szent Erzsébet-templom elsô restaurálása volt. A tervezô pedig a kassai születésû Gerster Károly ( ) pesti építész, 31 Henszlmann barátja, aki már az 1840-es évek elsô felében is segédkezett a templom felmérésében. A terveket Fábry püspök a bizottság elé terjesztette, és az a korszak legelismertebb bécsi építészei közé tartozó Eduard van der Nüll és August Siccard von Siccardsburg, valamint Josef Kranner (ekkoriban a Votivkirche építésvezetôje, tôl prágai Dombaumesiter) véleménye alapján lényegében elfogadta azokat. 32 Az 1858-ban kezdett és 1865-ben még biztosan folyó munkák során az addigi zsindely helyett mázas cseréptetôket készítettek, és kijavították a zárópárkányokat. A dóm teljes, kívül kôszínûnek szánt, belül színes 11

12 Baptist Dokinger kapitány: A harinai (Herina, Románia) templom; ceruzarajz, (A Central-Commissionnak beküldte Friedrich Müller kozervátor.) festést kapott. A finom kôfaragványok és szobrászati részek hiányait gipsz rámintázással egészítették ki, és újonnan is készültek szobrok, valamint letisztították a fôoltárt. A munkák elôrehaladtával kibontakozó konfliktusokról alább még szólunk. Összességében az egészrôl csupán hiányos elképzeléseink vannak, részben azért, mert a késôbbi restaurálás sokkal mélyebben nyúlt bele az épület állagába, eltörölve az elsô helyreállítás nyomait. Érzésem szerint a fôszentély falpillérein elhelyezett szobrok, valamint mindkét oldalkapu bélletében és környékén a jelenleg is folyó újabb helyreállítás tisztítása után jól láthatóan elváló, más kôanyagú, a középkori és a Steindl-féle rétegek között elhelyezkedô sávok tartoznak biztosan a mai épületállagból a XIX. század közepi helyreállításhoz. Utóbbiak mutatják, amire amúgy is vannak utalások, hogy az oldalkapuk bélletének fülkeszobrai is újonnan készültek ekkor, de ezeket a XIX. század végén még újabbakra cserélték. (Az északi kaput már Henszlmann 1846-os könyvének táblája is fülkeszobrokkal ábrázolja, és Henszlmann a szövegben miközben megállapította, hogy ott fülkeszobrok nemhogy a felmérés idején nem voltak, hanem, mint talapzatuk sima volta mutatja, nem is léteztek soha;... (!) ezekhez már akkor teljes ikonográfiai programot jelölt ki. 33 Storno Ferenc saját, a soproni Szent Mihály-templom restaurálására készített terveit vitte a Central-Commission elé, amely ezeket is helyesnek találta (ennek kifejezése szóhasználatukban rendre stylgemäß, 12

13 azaz stílszerû); csupán a tervezett (nyilván figurális) színes üvegablakokat kifogásolták, mondván egyszerû szônyegmintával grisaille üvegezés készüljön. 34 Haynald Lajos ( ) erdélyi püspök (1851/ ) tudósította a Central-Commissiont a gyulafehérvári (Alba Julia, Románia) székesegyház 1853 és 1856 közötti helyreállításáról, de nem véleményeztette a munkák terveit 35 (új tetôk, ablakok, a belsô kô láthatóvá tétele, a kôfelületek stokkolása és a sérült részeken gipszpótlásos kiegészítése a fôszentély kivételével 36 ). Az építési igazgatóság végzett néhány állagmegóvó beavatkozást, például javított tetôt Jákon, és a konzervátorok, illetve a bizottság igyekeztek néhány tulajdonost, kegyurat is rávenni szükséges munkálatok elvégeztetésére, így az osztrák gôzhajózási társaságot az óbudai Hajógyári-sziget római maradványainak konzerválására, az esztergomi érseket a garamszentbenedeki (Hronský Beňadik, Szlovákia) apátság temp lomának restaurálására, a lébényi kegyurat a templom, Esterházy herceget a vezekényi csata emlékmûve helyreállítására és legkitartóbban a helyi és központi kormányszerveket a vajdahunyadi (Hunedoara, Románia) vár legszükségesebb állagvédelmére az 1854-es tûzvész után. tartozók, illetve az általános régiségtan körébe tartozó tárgyak amennyiben fôképp hazánk múltjával összefüggenek. 38 Az alapító akadémiai határozatban azt ígérték, hogy a MTA költségvetésébôl jutni fog a bizottság illusztrált kiadványainak kiadására, és 1859-ben, Toldy Ferenc szerkesztésében, meg is jelent az Archaeologiai Közlemények 39 elsô kötete, lényegében a bizottság tagjai által írt nagyobb dolgozatokból. Rendszeres ülésezés és munka azonban lényegében csak azután kezdôdött, hogy gróf Andrássy Manó ( ) ban székfoglaló elôadásként benyújtott bírálat- és reformcsomagjából ún. ügyrendet dolgoztak ki, 40 amely 1861 februárjától volt hatályban. Ez megjelöli az értesülések gyûjtésének célját és feldolgozásuk módját, és ettôl világosan elválasztva kijelöli a bizottsághoz tartozó, illetve általa megbízott szakemberek mûködési területét. Az ügyrend ugyanis egy hazai régészeti repertórium készítését nevezi a bizottság feladatának, azaz a hazai régiségeknek egy olyan teljességre törekvô összeírásáét, amelynek Baptist Dokinger kapitány: A harinai templom belsô nézete; ceruzarajz, (A Central-Commissionnak beküldte Friedrich Müller kozervátor.) A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ARCHAEOLOGIAI BIZOTTSÁGA (az 1860-as évek) A MTA 1858-ban kezdhette újra szélesebb körû nyilvános mûködését, és ezzel szinte egyidejûleg Wenzel Gusztáv ( ) történész javaslatára Archaeologiai Bizottságot alapított. 37 Az Akadémia ezzel (hivatkozottan) az 1847-es programot újította föl, és az új bizottságot arra delegálta, hogy gyûjtôhelye legyen a hazai régiségekrôl érkezô információknak, gondoskodjék ezek tudományos feldolgozásáról és közzétételérôl, valamint a publikációk és a sajtó útján igyekezzen a közhangulatot az ásások, kutatások és nyomozások és a helyreállítások érdekében befolyásolni. Megismételve a hazai régiségeknek az 1847-es felhívásban közölt felsorolását, ezeket most így osztották két csoportra: a tulajdonképi nemzeti régiségtan körébe 13

14 Ismeretlen rajzoló: Az óradnai (Rodna, Románia) romok rajza; ceruza. (A Central-Commis sion hoz 1858-ban érkezett be.) tételei felsorolják, sôt forráskritikai szempontból annotálják az illetô régiség addig megjelent leírásait, ismertetéseit és ábrázolásait. A bizottságnak a hozzá beérkezett és bármilyen úton gyûjtött magántudósítások mellett az egykorú sajtóközlemények regisztrálásával is igyekeznie kellett tudomást szerezni minden tárgykörébe vágó újdonságról és ezeket összegyûjtve publikálnia. Emellett a bizottságnak egyes jelentôsebb emlékek, leletek helyszíni vizsgálatára, ásatására, felmérésére és lerajzolására, illetve az ország egyes területeinek rendszeres mûemléki terepbejárására szakembereket kellett kiküldenie. Az állami és kormányszerveknél pedig meg kellett kísérelnie elérni, hogy tegyék kötelezôvé hivatalnokaiknak a leletek bejelentését, minden más tulajdonost és kezelôt pedig meg kellett próbálnia arra rávennie, hogy kérje ki az Archaeologiai Bizottság szakértôi véleményét építési és bontási terveirôl. Ha a tulajdonosokkal az Archaeologiai Bizottság nem jut dûlôre, a veszélyeztetett emléket közadakozásból szerezzék meg a MNM számára, illetve állítsák helyre így az ügyrend. A bizottság ismeretterjesztô kiadványokat is fog írni, amelyekben egyrészt a történeti stílusokat, a tárgytípusokat, a leírásokban használandó szakkifejezéseket, másrészt a mûemlékek megóvásának praktikus, olcsó módszereit mutatják be, és kérdôívet is öszszeállít a bejelentôk sorvezetôjéül. Az ügyrend elfogadásával a MTA éves önálló költségvetést is biztosított a bizottságnak. A továbbiakban e keret felét költötték a kiadványok illusztrációs anyagának készíttetésére (rajzoltatás, metszés, klisék), szerzôi honoráriumára és nyomdaköltségeire, másik felét pedig a bizottság tagjainak, valamint legtöbbnyire megbízott felmérôinek, rajzolóinak kiszállási költségeire és a helyszíni munkájukból adódó további kiadások fedezésére, például ásatási munkások napszámának fizetésére. A bizottság elnöke az alapítástól kezdve Kubinyi Ágoston, a MNM igazgatója volt, a hatékonyabb mûködés elindítása jegyében mellé egy ügyvivôt, a kiadványokat is szer kesz tô elôadót választottak Ipolyi Arnold személyében. Ô a régészeti repertóriumon folyó munkára (is) támaszkodva, a következô évek akadémiai nagygyûlésein tartotta meg azokat az úttörô jelentôségû elôadásokat, amelyek a magyarországi középkori építészet, szobrászat és falfestészet akkor ismert emlékanyagát összefüggô történetté fûzve igyekeztek bemutatni

15 közepétôl, egri kanonoki kinevezését követô költözése után azonban csupán ritkásan érke zô levelekkel tartott kapcsolatot a bizottsággal. Helyét Rómer Flóris vette át, aki hitt abban, hogy a kiterjedt levelezés alkalmas a bizottság alapvetô céljainak megvalósítására, azaz arra, hogy érdemleges arányban és minôségben gyûljenek adatok és értesülések az ország régiségeirôl és arra, hogy a mûemlékek, mûtárgyak és leletek pusztulását megakadályozó közhangulat terem tôd jék. Rómer képes is volt egy ilyen hálózatot létrehozni, és fáradhatatlanul dolgozott mûköd te tésén. (A kinevezett levelezôk rendszerének intézményesítésérôl azonban mindvégig csupán szó esett olykor-olykor). Csak és kizárólag a szakértôi munkában hitt, ellenben a Párizsból 1860-ban hazatért Henszlmann Imre, 42 aki e munka zömét maga is végezte el. Ô a következô évtizedben szerzôi honoráriumokból élô magántudós volt, így gyorsan és akár hosszabb idôre is ki tudott szállni, a régiségtan minden területére kiterjedô alapos bölcsész tárgyismerete és szakirodalmi tájékozottsága mellett felmért és rajzolt. Építészeti terveket kedvvel véleményezett, sôt készített, ha nem is feltétlenül, és az évek múltán egyre kevésbé volt övé a kéz, amely megrajzolta ôket. Habozás nélkül merészkedett egy számára új területre, szinte azonnal ásatni is kezdett, és kutatási eredményeit rövid idôn nagyszabású publikációk és kéziratok hosszú sorában írta meg. Ismeretlen rajzoló: Az óradnai romok rajza; ceruza. Magyarázó felirata szerint a rajz a romokat még 1842-ben fennállt állapotukban ábrázolja, azóta a vörös vonallal jelölt részen már eltûnt a kapu fölötti ablak, és omladoznak a boltozatok. Egy másik kéz 1856-os dátummal hozzáírta: a kerületi építési hivatal rendeletére részben lebontották, és anyagát felhasználták. (A Central-Commissionhoz 1858-ban érkezett be.) 15

16 Ebben az évtizedben Rómer és Henszlmann kiválóan mûködött együtt. Rendre egyforma arányban osztották el egymás között a helyszíni kutatásra, illetve a rajzoltatásra rendelkezésre álló éves költségkeretet. Rómer ügyintézéssel segítette Henszlmann törekvéseit, míg ô például a bizottság kiadványai illusztrációinak gondozásából vállalt át. Hogy mennyire az ô kettejük munkája alkotta az Archaeologiai Bizottság tevékenységének gerincét, jól mutatja, hogy ben, amikor a párizsi világkiállítás miatt mindketten az év nagy részét ott töltötték, az Archaeologiai Bizottság mûködése szinte teljesen leállt. Távollétükben a bizottság nem ülésezett, és egyébként mindig kevesellt éves költségvetési kerete is szinte teljes egészében felhasználatlanul maradt. A kívánt régészeti repertóriumot Ipolyi már az Archaeologiai Közlemények második kötetében, az elsô általa szerkesztett számban, egy közel 400 emlék korábbi irodalmát és ábrázolásait referáló monumentális anyaggyûjtésben kiadta. 43 Ugyanakkor az új leletek és felfedezések regisztrálására kezdett Magyarországi régészeti krónika címû rovatot pedig Rómer Flóris folytatta és továbbfejlesztette, és azt hamarosan a szöveg közé nyomott illusztrációk is kísérték. Ebbôl nôtt ki utóbb a friss kutatási beszámolókat, híreket közreadó, a levelezôk fórumául szolgáló közlöny, az Archaeológiai Értesítô, amelyet Rómer a nagyobb, lektorált tanulmányokat közlô, táblákkal illusztrált Közlemények szüneteltetése árán is elindított 1868 ôszén. 44 A bizottsági szóhasználatban kiskátéknak nevezett, hivatalosan Mûrégészeti kalauz címû ismeretterjesztô kiadványok közül az ôskori leleteket bemutató kötetet Rómer, a középkori építészetrôl szólót Henszlmann írta (megjelentek ban). Az ikonográfiáról, középkori luxusmû vészetekrôl és tárgykultúráról szóló harmadik kötettel Ipolyi nem készült el. Az Archaeologiai Bizottság ügyrendjében lefektetett célkitûzés-sorozat szinte pontos tükörképe a Central-Commission hasonló dokumentumaiban szereplô céloknak. Az Archaeologiai Bizottság leképezte a Central-Commission kiadványszerkezetét is, noha a három sorozatot párhuzamosan nem tudta megjelentetni, és a Central- Commissiontól ismert alapelveket hallunk vissza újra és újra az Archaeologiai Bizottságtól is. Az Archaeologiai Bizottság tagjai gyakori szerzôi voltak a Central-Commission kiadványainak, és a két szerve zet együtt - mûködött kiadványai illusztrációinak készíttetésében is. Ez gyakorlatilag legtöbb esetben azt jelentette, hogy a Central-Com mission fizette a németül Bécsben, magyarul az Archaeologiai Bizottság kiadványaiban megjelenô közlemény-változatok megegyezô illusztrációs anyagának metszését és a klisék, nyomódúcok készítésének költségeit, illetve átengedte további felhasználásra az es években a Central-Commission kiadványaiban megjelent képeket. (Meglehetôsen nagy részben az utóbbiak közül kerültek ki a Mûrégészeti kalauz ábrái, és az után is folyamatosan használták ôket. Még a XX. században is utat találtak magyarországi és nem is csupán ún. mûemlékes kiadványokba.) Henszlmann pedig magánlevekben is kért Eitelbergertôl bécsi segítséget, például a pécsi püspök és káptalan meggyôzéséhez. 45 Mindennek magyarázata csupán részben keresendô a személyes kapcsolatokban, nagyobb részben abban, hogy mindkét bizottság szellemi ve ze tôi európai tájékozottsággal törekedtek a mûemléke(in)k európai nívójú megismerésére és védelmére. Hatáskör-vita a két bizottság között már csak azért sem folyhatott, mert egyiküknek sem volt hatósági jogköre, és a velük való együttmûködés csupán önkéntesen vállalt lehetett. Ennek ellenére az Októberi Diploma után felállított, illetve újjászervezett magyar államigazgatási szervek (a kancellária és a Helytartótanács) között hosszú bizonytalankodás kezdôdött arról, hogy szükséges-e létrehozni a Central-Commission külön magyarországi megfelelôjét, és ha igen milyen formában. A Helytartótanács szívesen látta volna ebben a szerepben az Archaeologia Bizottságot magát, a MTA viszont többször határozottan kinyilvánította, hogy alapszabályai szerint nem teheti és nem is óhajtja, hogy a tudóstársaságon belül kormányszerv, illetve kormányszerveknek (is) alárendelt bizottság mûködjön. Ehelyett az Akadémia a maga részérôl elôbb 1861-ben egy valóban a Central-Commission magyarországi megfelelôjeként elképzelt nagyobb helytartósági bizottság felállítását javasolta, amely a Helytartóság különbözô ügyosztályainak képviselôibôl állt volna akadémiai szakemberekkel, valamint saját levelezôkkel ki- 16

17 egészítve ban viszont egy újabb tervezetben lényegében egy szakember (vö. inspecteur général) által vezetett a francia és porosz mintát követô kis irodát javasolt, amely megint csak a Helytartóságon belül mûködött volna, további szakértôknek adhatott volna ki megbízásokat, és az AB éves költségvetésének mintegy háromszorosából gazdálkodhatott volna. 46 A szervezetrôl szóló részében, aligha kétséges, Henszlmann személyére átszabott második javaslat sem helyez azonban kilátásba engedélyezési és felügyeleti jogköröket, pedig ezek szükségességét a hatékony mûemlékvédelem érdekében Henszlmann az 1860-as évek eleje óta újra és újra fejtegette publikációiban. 47 A legmeglepôbb, hogy az egész aktafolyamban éppen arról nem esik szó, ami vitatható és rendezendô lett volna az állami tulajdonú, illetve kezelésû épületek és területek átalakításairól és leleteirôl (az Archaeologiai Bizottságnál minden esetre egyetlen ilyen ügy sem fordult meg az 1860-as években), Ismeretlen rajzoló: Szent Simon-templom déli nézete; akvarell, dátum nélkül. (Azonosítása kérdéses, az ábrázolt épület bizonyosan nem a ma Ózdhoz tartozó Szentsimon középkori temploma.) Ismeretlen rajzoló: Szent Simon-templom alaprajza, metszete és részletei; tollrajz, dátum nélkül. 17

18 valamint az állami építési hivatalok köz remû ködésérôl a rajzi dokumentálásban és állagvédelemben. Hatályba lépô döntés mindvégig nem született, 48 a kiegyezés után pedig az elô készü letek más keretek között folytatódtak. Elsô valódi lépésként az Archaeologiai Bizottság 1867-tôl akadémiai költségvetésén felül évi 4000 forint állami pénzt kapott a mûemlékek díszkiadványaira. Ebbôl készítették elô, majd indították meg az tól kívánt, most a legfontosabb emlékek nagymonográfiáinak soraként felfogott korpusz-sorozatot Monumenta Hungariae archaeologica / Magyarországi régészeti emlékek címen, 49 amelyet ugyan itt is a külföld meggyôzésére is szántak. Immár Magyarország kulturális egyenrangúságáról, de amely végül a céllal ellentmondásban, de az Akadémia nyelvápoló alapfeladatára tekintettel magyar nyelvû szöveggel jelent meg. * Ami a rendszeres mûemléki terepbejárást illeti, 1861-ben Rómer a Balaton-vidék, Ipolyi a Szabolcs megyei téglaépítészet 50 tanulmányozására kapott pénzt ban Rómer Zala megyét járta be önkéntes segítôivel, Bergh Károly ( ) és Hencz Antal ( ) építészekkel. 51 Ekkor fedezték föl Johannes Aquila falképeit Veleméren és Bántornyán (Turnišče, Szlovénia), és szereztek tudomást a mártonhelyiekrôl (Martjanci, Szlovénia). A bizottság még az év ôszén kiküldte Storno Ferencet a képek másolására, a bántornyaiktól pedig elkérték Telepy Károlynak ( ) a Nemzeti Színház részére készült másolatait tavaszán Rómer és Henszlmann együtt szállt ki, immár Nagytótlakra (Selo, Szlovénia) is, további feltárást is sürgetve még akkor is, ha a feltárt képek lerajzolása után azokat ismét le kell meszeltetni. Rómer nagy publikációja ezekrôl azonban csupán tíz évvel késôbb jelent meg, falkép-korpusza részeként nyarán Henszlmann és Rómer együtt tett eleget a megyéspüspök egykor a Central-Commission legaktívabb konzervátora Haas Mihály régi meghívásának. A szatmári egyházmegye régiségeit tanulmányozták a helyszínen. Haas kezdettôl küldött beszámolókat és rajzokat az Archaeologiai Bizottságnak is. Egy 1860-as levelében azt javasolta (elsôsorban a középkori falusi templomok rohamos pusztulása miatt), hogy az Archaeologiai Bizottság a Szent István Társulattal összefogva küldjön szerte az országba rajzolókat, akiket az egyházfôk és plébánosok majd vendégül látnak. 54 Végül ez csupán saját egyházmegyéjében valósult meg ezzel az úttal. A rajzolással Schulcz Ferenc ( ) fiatal építészt bízták meg (Schulcz kiszállási költségeit az Archaeologiai Bizottság fizette, rajzainak metszését a Central-Commission) ben Henszlmann folytatni akarta a szatmári munkát, végül azonban tavaszszal az osztrópataki (Ostrovany, Szlovákia, Eperjes mellett) lelet hírére oda sietett ásatni, és hazaútja során Kassától Lôcséig szemlézett 56 (költségeit, minthogy bizottsági pénz nem volt, Kubinyi Ágoston maga fedezte). Majd nyáron a felsô-magyarországi bányavárosokat járta be. 57 Kubinyi Ferenc Zólyom megye mûemlékeinek ismertetéséhez 58 a bizottság csupán Kubinyi saját rajzainak metszését fizette. Az 1860-as évek második felében Rómer a nyári szünidôkben a római emlékek feltérképezésére összpontosított (1866-ban a római limes kutatása Tolna és Somogy megyében, 1868-ban ugyanez a Maros-vögyében) ben Storno Ferencet Erdélybe küldték középkori emlékeket rajzolni, 59 és ugyanekkor (részben Stornóval együttmûködve) a már Vajdahunyadon dolgozó Schulcz Ferenc is számos erdélyi épületet felmért 60 (rajzait már hagyatékából vették meg) nyarán Rómer Stornóval együtt járta be Vas megyét. Az 1860-as évek második felében jelentkezett a bizottságnál két szívesen utazó rajztanár, a bártfai, majd kassai Myskovszky Viktor ( ) 61 aki a Central-Commissionnak már ben is küldött akvarelleket és a pozsonyi Ellenbogen (Könyöki) József ( ), 62 akiknek adtak is felvidéki megbízásokat, illetve vettek felkínált rajzaikból. A magyar vonatkozású külföldi mûvé szeti emlékek helyszíni tanulmányozására ban a MTA immár kormányzati támogatással szervezte Kubinyi Ferenc, Henszlmann Imre és Ipolyi Arnold magánemberként tett elôzô évi közös athéni és törökországi útjának, az ún. konstantinápolyi Corvina-expedíciónak folytatását. Mátyás király egykori könyvtára darabjainak azonosítására most a török diplomácia is megígérte, hogy minden segítséget megad az akadémiai küldöttség számára. 18

19 Franz Bock: Részletrajzok a magyar királyi koronáról; ceruza, akvarell. A magyar koronázási ékszereket bemutató a Mittheilungen der Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale második évfolyamában, 1857-ben megjelent közleménysorozat illusztrációinak egyik rajzelôzménye. Kubinyi Ferenc helyett másodszorra Rómer Flóris ment volna, azonban az útra a MTAnak végül nem volt pénze, ezért a kódexek további átnézését, listázását és 1869-es viszszaajándékozásának elôkészítését Anton von Prokesch-Osten ( ) konstantinápolyi osztrák fôdiplomata, és kérésére Philipp Anton Dethier ( ) a konstantinápolyi osztrák gimnázium, majd utóbb az Oszmán Múzeum igazgatója végezte (a MTA mindkettôjüket külsô taggá választotta). 63 Rómer pedig a következô évtizedben szorgalmas levelezéssel gyûjtött adatokat nyugateurópai gyûjtemények corvináiról ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók az évi fiumei nagygyûlése köré szervezve a magyar királyok dalmáciai emlékeinek tanulmányozására kért pénzt a bizottságtól, és útja során számos horvátországi helyet is bejárt. 64 * Egy-egy jelentôsebb emléknek a bizottság költségvetésébôl támogatott helyszíni vizsgálatát, felmérését Henszlmann Imre kezdte meg 1861-ben a kisbényi (ma: Bíňa, Szlovákia) templommal (itt saját maga mért fel és rajzolt); 65 és ugyanekkortól több éven át vissza-visszajárt Bélapátfalvára Gerster Károllyal ôszén pedig az egykori székesfehérvári királyi bazilika területén nekivágott saját és az Archaeologiai Bizottság elsô ásatásának: Pauer János ( ) kanonok és akadémikus kezdeményezésére, közadakozásból (amelyre a várakozásokat mélyen alulmúlóan érkeztek adományok). Végül csupán a város tulajdonában lévô részen (miután a püspök többszöri és késôbbi kérésre sem engedte meg a munkák folytatását kertjében). Itt a dokumentálásban Szász Ferenc városi építômester segítette ban Henszlmann Gerster Károllyal a pécsi székesegyház altemplomának felmé- 19

20 Victor Miskovszky, a Sáros megyei építési hivatal napidíjasa: A bártfai (Bardejov, Szlovákia) Szent Egyed-templom déli homlokzata; akvarell, résén, az altemplomi lejárók feltárásán és lerajzolásán dolgozott. 68 Ide 1866-ban, majd 1870-ben tért vissza, másodszor rajzolóként immár unokaöccsével, Doby Jenô vel ( ) ban Csanádon (ma: Cenad, Románia) a régi templom lebontásához kapcsolódó ásatás következett, 69 azután 1869-tôl a Haynald Lajos kalocsai érsek (1867-tôl) által finanszírozott további három. 70 Henszlmann elôbb a kalocsai székesegyház körül tárta föl a középkori székesegyházak maradványait nyarán a bácsi (Bač, Szerbia) várban kereste a bács-kalocsai érsekség régi székesegyházát, amelyet nem talált meg, de részben feltárta és értelmezte a vár gótikus és reneszánsz építési periódusából származó falazatokat ben pedig Bátmonostor XIII. század elsô felében épült, a XIV. század közepén újjáépített és bôvített templomát 73 (mindezen munkáknál Henszlmann maga mért fel és rajzolt). Rómer Flóris újra és újra Óbudán különbözô helyszíneken és a Hajógyári-szigeten kutatott és szakértett római maradványokat, kôfaragványokat és leleteket (felmérések és ásatások Zsigmondy Gusztáv mérnökkel). valamint halomsírokat tárt fel, utóbbi munkák vezetését egyre inkább egykori kedvenc gimnáziumi tanítványára, Hampel József ( ) fiatal jogászra bízva. 74 * Henszlmann rendre megjelent a jelentôs középkori épületeknél folyó munkáknál. Ezekben az ügyekben lesújtó ítéletét ken dô zet - lenül ismertetve kért akadémiai támogatást. A MTA rendre megpróbálta ôt szakértôként elfogadtatni az építtetôkkel, ez azonban egyetlen esetben sem sikerült. A kassai dóm helyreállításába rögtön hazatérése után meg próbált bekapcsolódni. Fábry püspök, noha hivatkozott a Central-Commission jóváhagyására, nem zárkózott el az akadémiai meg kereséstôl, de azt kérte, hogy Henszlmann helyett inkább Ipolyit küldjék. Ô viszont útjáról visszatérve csupán azt indítványozta, hogy az északi homlokzatról levett három királyszobrot szerezzék meg a MNM számára, ami meg is történt ( ). 75 Az ügyben nem látunk tisztán, mindenesetre a tervezô Gerstert eltávolították vagy már be sem vonták a kivitelezésbe. Henszlmann pedig eleinte az épületszerkezeti beavatkozások hogyanját, majd a munkák elô re ha ladtával, 1865-ben a kivitelezés színvonalát, a részletmegoldások átgondolatlanságát és egyáltalán a szakember általi vezetés teljes hiányát kifogásolta. Henszlmann Pécsett is hevesen támadta a püspök és a káptalan beavatkozásait, itt azonban második próbálkozásakor, 1866-ban a püspök egyenesen visszautasította, sôt károsnak nyilvánította a Heszlmann által javasoltakat. Sajnos tudomásul szolgál regisztrálták az ülés jegy- 20

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Szeretettel köszöntöm a kedves megjelent vendégeket. Astrid Kostelniková üdvözletét is hozom, aki

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1/2013/JT. 2/2013. sz. határozat J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

Részletesebben

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514.

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514. ELÕZMÉNYEK Az itáliai reneszánsz mûvészet hatásainak igen korai és az Alpokon innen egészen kivételes jelentkezése Magyarországon kezdetben, az 1476-ot követõ évektõl csupán az uralkodó, Mátyás király

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Múzeumi és mezőgazdasági szekció Győr, 2012. június

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Művei 1851 *Tündérek a magyar ősvallásban. Új Magyar Múzeum 1851. 589-613., 642-662. p.

Művei 1851 *Tündérek a magyar ősvallásban. Új Magyar Múzeum 1851. 589-613., 642-662. p. 2015. július 25. Ipolyi Arnold gyűjteménye Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, Hont vármegye 1823. X. 18. Nagyvárad, Bihar vármegye 1886. XII. 2.) nagyváradi püspök, történész, gyűjtő 1861 Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert,

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 2014. május 6.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 2014. május 6. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésére 2014. május 6. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének, alelnökeinek, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és választott elnökségi tagjainak megválasztása

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)

KÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele) KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. május 7-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. május 7-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-i ülésére Tárgy: Zirci Országzászló Alapítvány elvi támogatási kérelme a Zirc, I. András tér, 431 hrsz-ú ingatlanon a letűnt

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6.

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 254/1996. (VI.27.) sz. határozata a "Középkori Egyetem" Alapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1.) megköszöni Theodor Zensnek a Német

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Műemlékvédelem Erdélyben V.

Műemlékvédelem Erdélyben V. Műemlékvédelem Erdélyben V. Szervezők: Arcus Egyesület, Marosvásárhely Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, Kolozsvár Helyszín: Teleki Oktatási Központ, Szováta Március 23, péntek 9 00 Megnyitó 9 20

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények

ELŐTERJESZTÉS. A Karinthy utcai általános iskola környezetének forgalmi rendjével összefüggő kérdésekről. Előzmények Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Karinthy utcai általános

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014.

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére. Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója, 2014. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 107/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Önkormányzati gazdasági társaságok 2013. évi beszámolója,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai 2012. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA A Kárpát-medence népei és kultúrájuk a honfoglalás előtt V. század: népvándorlás germán népek, mongol-türk eredetű lovas-nomád népek, avarok, szlávok A magyarok eredete

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Déli homlokzat. Homlokzat színei:

Déli homlokzat. Homlokzat színei: Déli homlokzat Homlokzat színei: - Meglévő kőtáblák: természetes anyagszínű forrásvízi mészkő - Vas felületek: olajfesték RAL 9011 grafit fekete - Falfelületek: Alapszín: Caparol 3d silikon Gingster 115

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. ELŐTERJESZTÉS

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. ELŐTERJESZTÉS Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést megtárgyalja: Pénzügyi

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. október 3-i ülés Az ülés napirendje 1. Ligeti Antal (Nagykároly, 1823 Budapest, 1890): Az ifjú Mukácsy Mihály portréja [papír, ceruza, 450x610 mm, jelezve jobbra lent:

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi

Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi Az üvegművesség történetének kutatása EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi szakemberek előtt. Mint ahogyan a régi nagy jelentőségű üvegmonográfiák szerzői, pl. Schmidt,

Részletesebben

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! #

#( %! ) + + +! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! # = 9.! # ! # % # % & #( %! ) + + +,!. / 0 1 2 # 3 4 5 5 3 3 4 6,. ( 3 3 5! # %& %! ( ) 3 5 4 + 7! % # %! 3 5 4 3 5 (! 3 5 3 4 + 8 + % ( 8 9, 5! # 9 8: ;66 8 9! #! 5 < 9 6! #!3 = 9.! # 4 >!?+ ( 1 ?Α & Β5 5, 5 Χ3,

Részletesebben

451. számú előterjesztés

451. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 451. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a védett építészeti értékek megőrzésének

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Felügyelő vagy adminisztrátor?

Felügyelő vagy adminisztrátor? Felügyelő vagy adminisztrátor? Avagy kell-e szakértelem az örökségvédelmi munkához Veszprém 2013. február 4. NKA ICOMOS MNB - HAP a nagy csapat a 70-es évek végén az első sor közepén Gerő László, Dercsényi

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A támogatás formája: működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás.

ELŐTERJESZTÉS. A támogatás formája: működési támogatásnak nem minősülő vissza nem térítendő támogatás. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Pénzügyi

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 193.. MELLÉKLET: 2 db. TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen

Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen Zsidó népiskola Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi zsidó elemi népiskola története A zsidó iskolát az 1820-as évek közepén alapították. Ekkor még állandó épülettel és tantestülettel nem rendelkezett

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest 2014. január 14. 2014. március 11. 2014. április 29. 2014. június 10. DÖNTÉSEK KÖNYVE Bizottsági ülés 2014. január 14. A napirend

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Könyvtár Budapest, 1146 Thököly út 74. OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely Kft. 1152 Budapest, Régi Fóti út 77. Tel./fax: 36-1/306-4574 Beszámoló az alábbi

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN

A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN Boris Mašić A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN A török hódoltság után, a XVII. század végén Apatin környéke is, akárcsak az egész Bácska, kifosztott, megdöbbentően elnéptelenedett vidék volt. A XVIII.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma

Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma Géptervezők és Termékfejlesztők XXXI. Szemináriuma 2015. november 5 (csütörtök) 6 (péntek) MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának Székháza Miskolc, Erzsébet tér 3. Gépipari Tudományos Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Javaslat a Pásztói Hírlap kiadásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi TV működtetésére

Javaslat a Pásztói Hírlap kiadásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi TV működtetésére Pásztói Polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-46/2015. A javaslat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel! Javaslat a Pásztói Hírlap kiadásával

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi

Részletesebben

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora

Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora Királynők a házban (2016) A Szegedi SZC Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskolája komplex történelem csapatversenyének feladatsora 1. Melyik királynőre igazak az alábbi állítások? Írd az állítások betűjelét

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben