Tartalom XXXVII. évf. 2011/2. BOJTÁR Endre Isten az irodalomelméletben Roman Ingarden 111

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom XXXVII. évf. 2011/2. BOJTÁR Endre Isten az irodalomelméletben Roman Ingarden 111"

Átírás

1 Tartalom XXXVII. évf. 2011/2. Tanulmány BOJTÁR Endre Isten az irodalomelméletben Roman Ingarden 111 TURI Tímea Úgy [ ] élni, ahogy azt magamnak megírnám Szomory Dezsõ önstilizáló prózájának esztétikájáról 123 HAVASRÉTI József Ponyvaregény és kulturális exkluzivitás Szerb Antal: A Pendragon legenda, HETÉNYI Zsuzsa Édesbús válsághangulat, LFS, gondolom magamban Nabokov szovjet, oroszországi és magyar recepciója 1990 elõtt 172 Szemle VÁMOS Kornélia Galgóczi Krisztina: A századvég titokzatos tárgya démonikus nõk a modern drámában 188

2

3 Tanulmány Bojtár Endre ISTEN AZ IRODALOMELMÉLETBEN Roman Ingarden Roman Ingarden Das literarische Kunstwerk címû könyvének 1 már 1931-es elsõ megjelenésekor nyilvánvaló volt, hogy a modern irodalomtudomány egyik alapmûve született meg. Hatása elõször olyan német és lengyel munkákon volt érezhetõ, mint N. Hartmann Esztétikája, G. Müller Über die Seinsweise der Dichtungja, W. Kayser kézikönyve (Das sprachliche Kunstwerk), vagy a háború elõtti lengyel strukturalizmus, az ún. integrális iskola kutatásai, hogy azután átterjedjen angolszász nyelvterületre is, S. Langer munkáira, R. Wellek és A. Warren Az irodalom elméletére. Igaz, ez a hatás a háború utáni idõszakban erõsen gyengült, hogy aztán az 1960-as években a formalizmus strukturalizmus újjáélesztésekor, a neostrukturalizmus kialakításakor ismét az egyik legszámottevõbbé lépjen elõ. Jelzik ezt a könyv újabb német kiadásai, 1962-es lengyel megjelentetése, s a Nyugat-Németországtól a Szovjetunióig mindenütt sokasodó Ingarden-válogatások is. S fõként ami ezek nyomában járt: az ingardeni elmélettel való szembenézés. Minden olyan irodalomtudós számára, aki elismeri, hogy tudományunk elsõdleges és vitathatatlan tárgya az irodalmi mû s az es években legalább szavakban ki merte volna ezt tagadni! Nyugaton és Keleten egyaránt Az irodalmi mûalkotás volt a kiindulópont. Tõle rugaszkodott el a nyugat- és keletnémet befogadásesztétika is, s az 1980-as évekkel kezdõdõen evvel, a H. R. Jauss fémjelezte irányzattal együtt merült újból némileg feledésbe, ment ki a divatból. Ha azonban fütyülve a divatokra az ingardeni elmélet legbelsõbb magját keressük, talán ma is olyasmire bukkanunk, ami nemcsak az irodalomtudós, hanem minden tudományág mûvelõje, sõt, talán általában az ismeretre törõ ember számára tanulságos lehet. Ehhez azonban szemügyre kell vennünk, hogy hol helyezkedik el Az irodalmi mûalkotás a lengyel tudós életmûvében. Roman Ingarden 1893-ban született Krakkóban. Lvovban, Bécsben, Göttingában és Baden-Freiburgban végezte filozófiai tanulmányait, s Husserl közvetlen baráti köréhez tartozott után elõször középiskolai, majd 1933-tól 1 Roman INGARDEN: Das literarische Kunstwerk. (1931) Tübingen, 1965; magyarul: Roman INGARDEN: Az irodalmi mûalkotás. Fordította BONYHAI Gábor. Budapest, 1977.

4 112 Bojtár Endre Lvovban egyetemi tanár volt. A német megszállás alatt részt vett az illegális egyetemi oktatásban ben nevezték ki a krakkói Jagelló Egyetem profeszszorának, ugyanabban az évben akadémikussá választják tõl a varsói egyetem professzora volt, egészen 1970-ben bekövetkezett haláláig. Egyenes ívû pálya, amely csak kétszer szenvedett némi törést: a német megszállás alatt bár Ingarden akkor írta filozófiai fõmûvét, a világ létét vagy nemlétét taglaló hatalmas Spór o istnieniu œwiatát (Vita a világ létezésérõl), melynek testes két kötete 1947-ben, illetve 1948-ban jelent meg, és 1949 és 1957 között, amikor majdnem minden publikálási lehetõségtõl meg volt fosztva, s Kantot fordította lengyelre. E megingathatatlanul egységes, példamutatóan becsületes gondolkodói életmû, mely saját logikáját követve nemcsak hogy soha nem hódolt be talmi divatoknak, de a mester, E. Husserl tanításával is volt ereje habozás nélkül, nyíltan szembefordulni, amikor az a transzcendentális idealizmus felé kezdett hajlani, középpontjába az irodalmi mûvet állította, mégpedig e pálya mindhárom nagy, egymásra épülõ szakaszában. Az ban írt Az irodalmi mûalkotás az irodalmi mû létmódjával és mintegy értékmentes szerkezetével foglalkozott, s azzal, hogy mi biztosítja az irodalmi mû azonosságát önmagával s a különbözõ egyedi olvasatokkal, az ún. konkretizációkkal szemben. Magának az irodalmi mûnek az ontológiája, az irodalmi mû csontvázának a leírása után R. Ingarden 1937-ben lengyel nyelvû könyvet jelentetett meg az irodalmi mû megismerésérõl, amely a mintegy elfogyasztott, elolvasott mûvet vette szemügyre, az esztétikai élményt, amit a mû kivált, s még tágabban azokat a beállítódásokat, intenciókat, amelyekkel a mûhöz közeledhetünk. Erre épültek 1956 után kibontakozó értékelméleti vizsgálódásai, amelyek a mûalkotás tulajdonképpeni végsõ céljával, funkciójával: az esztétikai érték létrehozásával és annak mibenlétével foglalkoznak. Csakhogy Ingarden pályája kezdetén is tudta, hogy az irodalomelmélet és az esztétika legsajátabb feladata ez utóbbi területet kutatni, mégis, ha szabad így mondanom, volt annyi tisztesség saját tárgyával szemben, hogy elõször azt vizsgálja: micsoda is tulajdonképpen tudományterülete tárgya, hogyan, miképpen létezik, s ezáltal, alighanem elsõnek, megteremtette egy valóban tudományos irodalommagyarázat alapjait. Úgy gondolom, hogy ez a makacs tisztesség, a látszólagos magától értetõdõséget megkérdõjelezõ, példamutató kíváncsiság Az irodalmi mûalkotás hatásának egyik titka. Az Ingardent bírálva méltató H. Markiewicz 2 is abban látja honfitársa munkáinak legnagyobb jelentõségét, hogy azok kimozdítják az irodalomkutatót vizsgálódási tárgyával szemben elfoglalt gondolattalan, automatizálódott magatartásából: rámutatnak az irodalmi mûnek mint kulturális alkotásnak egész bonyolultságára, rendkívüliségére, problematikusságára. 2 Henryk MARKIEWICZ: Roman Ingarden i rozwój badañ literackich. (R. I. és az irodalomtudomány fejlõdése.) In Fenomenologia Romana Ingardena. Warszawa,

5 Roman Ingarden 113 A helyérték után nézzük, mi jellemzi magát Az irodalmi mûalkotást, miben áll tételeinek újdonsága, esetleg vitatható volta. Nem könnyû ennek utánajárni. S nemcsak azért, mert a filozófiailag képzetlen irodalomkutató nem képes követni a filozófus eszmefuttatásait habár errõl is szó van, s maga Ingarden rá is játszik az irodalomteoretikusnak erre a járatlanságára és ebbõl fakadó bátortalanságára, s nemegyszer úgy utasítja vissza kritikusai ellenvetéseit, hogy illetéktelenségükre mutat rá. A fõ nehézség azonban abból fakad, hogy Ingarden fenomenológus filozófus volt. A tiszta fenomenológia mint tudomány, amenynyiben valóban tiszta, [ ] csupán lényegszemlélet lehet mondja Husserl. 3 Ingarden alapvetõ módszere szintén a fenomenológiai lényeglátás, az eidetikus epoché, mely a vizsgált jelenségeknek mintegy a végsõ ideáját kívánja felfogni, s így mintegy egy csapásra betekinteni a világmindenség szerkezetébe. Ingarden az eidetikus epochét alkalmazta Az irodalmi mûalkotásban is. A több mint négyszáz oldalas kapitális munkának az egyik válasza a mû azonosságának a kérdésére úgy hangzik, hogy a kérdés itt nem oldható meg, s ennek egyik oka az, hogy még megmagyarázatlan általában egy tárgy azonosságának a lényege. 4 Maga Ingarden egyébként az irodalmi mû azonosságát az ideális fogalmak létével magyarázza. Hallgassuk meg hát, mit mond elméletének errõl a saját maga által is döntõnek tartott támaszáról, könyve vége felé: Ahhoz, hogy álláspontunk helyességét tökéletesen igazoljuk, ki kellene dolgoznunk az ideális fogalmak és a szójelentésekben való aktualizálásuk elméletét. Ehhez azonban új, terjedelmes tanulmányra lenne szükség. Tehát ha valaki veszélyesnek tartja az ideális fogalmak létezésének a feltételezését, és várakozó álláspontra helyezkedik, akkor csak azt tudjuk neki javasolni, hogy tekintse ezt a feltevést olyan hipotézisnek, amely nélkül sem az irodalmi mû mint valamennyi konkretizációjával szemben azonos tárgyiasság, sem a tudományos mû és az interszubjektív tudomány, sem pedig az irodalmi mû sokféle konkretizációja nem lenne lehetséges. 5 De ez a helyzet az ingardeni elmélet következõ lépcsõfokán is: az 1937-es lengyel nyelvû O poznawaniu dziela literackiego (Az irodalmi mûalkotás megismerésérõl) címû könyvét 1968-ban átdolgozva s alaposan kiegészítve németül is kiadta. Az olvasás elemzésének szentelt könyv egy újonnan bekerült mondata így hangzik: Semmit nem állíthatunk arról, hogy az egyéni olvasás valójában hogyan zajlik le. 6 Értékelméleti tanulmányai közül az egyiknek már a címe is arról ígér felvilágosítást, hogy Mit nem tudunk az értékekrõl?, s ezek mindegyikében azért sorakozik annyi kérdõjel, mert nincs kielégítõen kidolgozva az általános értékelmélet. Roman Ingarden gondolkodói stílusára a legjellemzõbb azonban talán az, hogy miután megerõsíti azt a kétségtelen tényt, hogy egész 3 Edmund HUSSERL: A filozófia mint szigorú tudomány. (1910) Fordította: MEZEI Balázs. In uõ: Válogatott tanulmányai. Budapest, Roman INGARDEN: Az irodalmi mûalkotás I. m Roman INGARDEN: Vom Erkennen des literarischen Kunstwerks. Tübingen,

6 114 Bojtár Endre munkásságának, különösképpen pedig a mûvészi és esztétikai értékekrõl vallott felfogásának sarkköve az objektivitás különbözõ jelentéseinek megkülönböztetése, nyugodt lélekkel jelenti ki, hogy ezt a megkülönböztetést elõször 1967-ben, tehát több mint fél évszázados tudományos tevékenység múltán végezte el. A fentiek után azt gondolná az ember, hogy az el nem ért abszolútumok kétkedõvé teszik Roman Ingarden okfejtéseit. Errõl azonban szó sincs. A lényeglátás mellett ugyanis érvényesül nála a fenomenológiai módszer másik jellemzõje is: a világ elõfeltevés nélküli leltározásának, a dolgok eredetéhez való visszanyúlásnak az igénye, hallatja hangját a kérlelhetetlen szigor, az önmagára építõ univerzalitásra való törekvés is. Roman Ingarden hallatlan aprólékossággal, nem ritkán ellentmondást nem törõ dogmatizmussal dolgoz ki minden eléje kerülõ kérdést, hogy aztán a legfontosabbakat esetleg a fenomenológus intuíciójára bízza. Az irodalmi mû jelentésrétegének szõrszálhasogató tárgyalásakor például mindenre kiterjed a figyelme, csak egyre nem: a jelentés lényegét képezõ ideális fogalmakra. Ily módon állandóan az az ember érzése, mintha valaki az emberi élet eredetére keresve a sürgõs választ, elkezdené a történetet valahol az õstengernél, s kérlelhetetlen bizonyítékokkal tárná elénk az élet egyre magasabb rendû formáit, de aztán különbözõ körülmények zavaró hatása miatt megrekedne valahol a delfineknél, s az emberi életet végül is kénytelen lenne az isteni teremtéssel magyarázni. Roman Ingarden elméletét is kettõs fal torlaszolja el az irodalomteoretikus elõl: egyrészt érvelésének nemegyszer megemészthetetlen aprólékossága, hallatlan pontossága (s az ennek megfelelõ nyelvi stílus, mely például az embert, az olvasót családias meghittséggel tudatszubjektumnak vagy pszichikai individuumnak titulálja). Másrészt fõ tételeinek ellenõrizhetetlen általánossága, amirõl sokszor nem tudni, hogy mibõl fakad: az érvelés hiányából, a lényeglátó redukcióból vagy egyszerûen az irodalomteoretikus olvasó filozófiai iskolázatlanságából. Vegyük most sorra Roman Ingarden tételeit. Elsõ helyen kell említeni a fenomenológusoknak azt a valószínûleg helyes feltevését, hogy egy dolog létmódja és szerkezete között összefüggés áll fenn. Ez tette lehetõvé, hogy Ingarden kidolgozhatta filozófiai alapozással az irodalmi mû struktúrájának kiérlelt elméletét, s ezért joggal sorolható az irodalomtudományi strukturalizmus megalapozói közé. 7 7 Az irodalomteoretikus R. Ingardent az ontológiai strukturalizmus megalapozójának és legkiemelkedõbb képviselõjének mondtam, aki mint esztéta-filozófus természetesen a fenomenológusokhoz sorolandó. Fenomenológiai esztétika és strukturalista irodalomtudomány között azonban nincsenek határvonalak, különbség közöttük csupán tárgyukat és általánosítási fokukat tekintve van. (Minderrõl részletesen BOJTÁR Endre: A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban. Budapest, és köv.)

7 Roman Ingarden 115 Az irodalmi mûrõl, annak létmódjáról egyébként azt mondja, hogy az nem reális, nem is ideális, hanem tisztán intencionális tárgy, vagyis létezése szempontjából heteronóm: nem önmagában rejlenek létének és minõségének meghatározói. Hogy miben? Arra Ingarden kettõs válasszal szolgál. Ha az irodalmi mû keletkezésének létalapját keressük, akkor azt nyilvánvalóan azokban a szubjektív mûveletekben találjuk meg, melyeket a szerzõ a mû alkotásakor végez. A szerzõ tudataktusai tehát nem tartoznak a mûhöz, csupán létalapját képezik. Ugyanúgy, mint az irodalmi mû második (habár csak közvetett) létalapja, a nyelv konkrét materiális anyaga. A nyelvi alakulatok: az egyes szavak, szócsoportok, mondatok, mondatcsoportok mind külsõ hangzásukban (illetve írásjeleikben), mind jelentésükben a tudat mondatképzõ aktusainak az intencionált képzõdményei. Nem szabad természetesen a konkrét hanganyagra (illetve írásjelekre) gondolnunk, hiszen itt bizonyos tipikus hangalakról (illetve írásjelrõl) van szó, mely egy konkrét hanganyag alapján jelenik meg, mely hanganyag azonban maga nem része a nyelvi jelenségnek. Ily módon ez a reális fizikai anyag tulajdonképpen csak egy szabályozó jelzést jelent az olvasó számára, mely arról informálja, hogy mely szóhangzásokat kell éppen konkretizálnia. Roman Ingarden az olvasóról beszél. Ez is jelzi, hogy itt már nem a mû létrejöttének, hanem fennállásának, létezésének az ontológiai alapjáról van szó. A mû létének harmadik és legfontosabb alapja is a mû fennállására vonatkozik elsõsorban, habár létrejötte sem képzelhetõ el ezen alap nélkül. Ez pedig az ideális fogalmak, az ideális minõségek (lényegiségek) tartománya. Ingarden szerint az ideális fogalmak tartománya az, amelybõl a szerzõ, illetve az olvasó a mondatképzõ operáció során kölcsönvesz egy jelentésmennyiséget, s az ideális fogalom egy részét aktualizálja. Az ideális fogalmak ily módon a szerzõ számára mintegy a jelentések raktárául szolgálnak, az olvasó számára pedig vonatkoztatási pontot jelentenek, melynek segítségével a jelentésréteg, s ezen keresztül az irodalmi mû azonossága biztosítható. Tehát az ideális fogalmak nem tartoznak a mûhöz, mert ahhoz csak egy aktualizált, kölcsönvett részük tartozik. Az irodalmi mûben Roman Ingarden négy réteget különböztet meg: a szóhangzások, a jelentések, az ábrázolt tárgyiasságok és a sematizált látványok rétegét. E rétegek mintegy egymásra épülnek, s ezért, hogy az irodalmi mû nemcsak tisztán intencionális, tehát létében önállótlan, de származékosan intencionális tárgy is, mert az egész mû kisebb ugyancsak intencionált egységekbõl: a mondatjelentésekbõl épül fel, melyek viszont a reális, fizikai hanganyagban megalapozást nyerõ tipikus szóhangzásokban, illetve a reális, fizikai grafikai jelekben megalapozást nyerõ tipikus írásjelekben találják meg a maguk létalapját. Tehát a mû nyelvi anyagának (s ebben a fizikai, materiális résznek) a rétegére épül a jelentésegységek rétege, s ez a központi, kitüntetett réteg az, mely az egész mû strukturális tartószerkezetét képezi, amennyiben az összes többi réteget lényege szerint támogatja, s néhányukat úgy határozza meg, hogy azok létalapja benne rejlik, és tartalmukban függenek e kitüntetett réteg tulajdonságaitól. Ily módon mint az irodalmi mû elemei elválaszthatatlanok ettõl a központi rétegtõl. Valószínûleg a jelentésegységek rétegének ez a kitüntetettsége

8 116 Bojtár Endre az oka, hogy egyesek Roman Irgarden mû-ontológiáját idealistának, platonikusnak tartják, hiszen szerinte a szójelentés nem más, mint a megfelelõ ideális, létautonóm módon létezõ fogalmakban levõ jelentés aktualizálása. Mi biztosítja tehát a jelentés (egy szó, egy mondat, egy nagyobb jelentésegység, s végül egy egész irodalmi mû jelentésének) azonosságát? Végül is erre a kérdésre vezethetõ vissza a Roman Ingarden és ellenfelei közötti nézetkülönbség, s ez az, ami hogy úgy mondjam visszavetül a mû létmódjának megítélésére is. Ingarden álláspontja világos: mivel a jelentést intencionáló tudataktusnak az intencionált jelentés csak korrelátuma, nem pedig része, ezért például egy szó elhangzása után nem szûnik meg a szó jelentése, hanem az ideális fogalmak szférájában önmagával azonosíthatóan tovább él. Ily módon mondja Roman Ingarden kizárólag az ideális fogalmak létének elfogadása biztosítja, hogy a nyelvi alkotásokat, köztük az irodalmi mûveket is, nem kell ideális tárgyaknak tartanunk. Az ezzel ellenkezõ álláspontok lényege az, hogy amikor a jelentést azonosnak fogadja el két ember, akkor ennek valóságtapasztalatuk lényegi azonossága az alapja. A kérdés tehát így áll: az író és az olvasó tudatának az azonos tartalma (mely nyilvánvalóan élettapasztalatuk azonosságának eredménye és függvénye), vagy az ideális fogalmak idõtlen azonossága? S ezen a ponton érhetõ tetten Roman Ingarden mû-elméletének minden történelmietlen statikussága. De nem az ideális fogalmak feltételezésében, mert az már csak következménye annak, ahogy az írót, az olvasót, általában az intencionáló embert és annak tudataktusait, élményeit felfogja: az élmények individuális, egymástól tartalmilag különbözõ egységek. Így mindannak, ami egy élmény alkotórészét képezi, illetve kizárólag belõle ered, ugyanúgy individuálisnak kell lenni, mint magának az élménynek, és különböznie kell mindattól, ami más élményekbõl ered vagy azok összetevõjét képezi. Ingarden kizárólag egymástól elszigetelt egyéneket, teljesen különálló tudatokat feltételez, s nem társadalomban élõ embereket, akiknek közös tevékenysége alkotja közös tudatuk, a kollektív tudat, a társadalmi tudat alapját. Az individuumok közössége híján ezért kell, hogy úgy mondjam, a másik oldalon: a jelentések oldalán feltételezni a közösséget, az ideális fogalmak egységét. Ingarden bírálói köztük a marxisták is gyakran idealizmussal vádolják a lengyel tudóst. Pedig az irodalmi mûalkotás ingardeni ontológiájának nem az idealizmus a gyöngéje, hiszen az irodalmi mû tisztán intencionális tehát nemideális létmódja aligha tagadható (azt hiszem, hogy ontológiai vonatkozásban például a sok marxista filozófus által elfogadott társadalmi lét ilyesfajta, a reális és ideális létmód közötti, harmadik létmódra utal). Sõt, éppen a lengyel tudós volt az, aki cáfolta, hogy minden megismerési tevékenységre egyforma objektivitásmércét kéne alkalmazni: Ismeretelméleti tévhitrõl van itt szó, ami a következõképp hangzik: objektív csak az, ami minden egyes tetszõleges megismerõ alany számára és annak teljes passzivitásakor, egyébként azonban a megismerés tetszõleges szubjektív (és alkalmasint objektív) körülményei között mindig egy tárgy tulajdonsága. [ ] Ott azonban, ahol egy tárgy adottsága az alany

9 Roman Ingarden 117 részérõl különleges mûveleteket és beállítottságokat követel meg ahhoz, hogy egyáltalán életre keljen, s ahol a beállítottság megváltozása magával vonja a tárgy tartományának a megváltozását is, ott az ilyen esetben adott tárgyat eo ipso valami merõben szubjektívnak fogják fel, olyannak, ami valójában nem is létezik. 8 Az objektivitás különbözõ módjait és fokozatait megkülönböztetõ Ingarden a radikális ontikus objektivitással szemben az irodalmi mûvet a megismerõ emberekre relativizált, gyengébb ontikus objektivitásúnak mondja, amely azonban interszubjektíve azonosítható önmagával. 9 Az ingardeni elmélet fogyatékossága ennek az interszubjektív azonosításnak a kidolgozatlanságában, elhanyagolásában, figyelmen kívül hagyásában van, abban, hogy szembeállítja egymással az egyénit és a társadalmit, pontosabban: nem vesz tudomást az egyéni tudatban, az egyéni mûalkotásban megnyilatkozó, részt vevõ társadalmiról. E kettõt mereven elkülönítve Roman Ingarden kénytelen más elkülönítést is végrehajtani, mégpedig a mû léte és élete, története között. Egyfelõl van maga a mû, amely kitöltetlen helyekkel, meghatározatlanságokkal teli sematikus képzõdmény, mintegy a mindig azonos csontváz, másrészt vannak a mûnek az egyes olvasatai, konkretizációi, melyekben a kitöltetlen helyek részben kitöltõdnek, úgyhogy a konkretizáció mely az olvasó másodlagos intenciója révén születõ ugyancsak tisztán intencionális tárgy szintén négyrétegû, de már kevésbé sematikus képzõdmény. A konkretizációk ugyan a másodlagos olvasói intencióból adódóan az olvasók beállítottságától függnek, de azért megismerhetõ maga a mû is, amely mintegy átsejlik az adekvát konkretizációkon. Más a két tárgy: maga a mû és a konkretizáció objektivitásfoka is. Míg a mû interszubjektíve azonosítható, addig a konkretizáció csak monoszubjektíve fogható fel, s a konkretizációk nem azonosíthatók egymással. A mû ily módon állandó, változatlan, míg a konkretizáció a történelmi változás önkényének van kitéve. A különbség alapjára jól világít rá a monoszubjektív kifejezés: megint csak az individuális tudatról van szó. Roman Ingarden egy más helyen azzal hozakodik elõ végsõ érvként, hogy amennyiben nem fogadjuk el az ideális fogalmak létét, úgy annyi Hamletet kell feltételeznünk, ahány olvasója, illetve ahány nézõje a drámának van. E feltevés csak akkor abszurd, ha monoszubjektumokat képzelünk el. Mindjárt nem abszurd azonban sõt ez felel meg a valóságos tényeknek, nem pedig Roman Ingarden egy olvasatot abszolutizáló dogmatizmusa ha felvesszük az odadobott kesztyût, s elfogadjuk, hogy bizony több Hamlet van: pontosan annyi, ahány társadalmilag érvényes olvasata, közös konkretizációja. Ez a társadalmi érvényesség igen konkrét, jól meghatározható formák között alakul ki (kritika, az irodalmi élet intézményei, folyosói beszélgetések stb.), szemben az ideális fogalmak megfoghatatlanságával, melyekrõl 8 Roman INGARDEN: Az irodalmi mûalkotás. XII. 9 Roman INGARDEN: Betrachtungen zum Problem der Objektivität. Zeitschrift für philosophische Forschung 1967/

10 118 Bojtár Endre sem E. Husserlnek, sem Roman Ingardennek nem sikerült megmondania, hogy hol találhatók: honnan veszi õket kölcsön az ember egy jelentés aktualizálásakor, s hová fordul egy jelentés azonosításakor? Az ingardeni elmélet, amely elválasztja a mû ontológiáját a mû történetétõl, az individuális tudat nézõpontjáról nem látja, nem is láthatja azt a dialektikát, amely az egyéni pszichikumot, a mûalkotást a társadalmi-történelmi ideológiával, a jelrendszerrel, a nyelvvel összekapcsolja. Az ingardeni mûelmélet mely mindig egy pszichikai szubjektumot, egy olvasót tart szem elõtt, nem pedig ennek az olvasónak a történetiségét 10 többek között nem tudja megmagyarázni a mûvek halálának kétségtelen tényét: hogyan lehetséges, hogy számtalan irodalmi mûalkotás akkor is a mûfaj, a mûnem, az irodalom, a kultúra, s végül esetleg a kulturálatlanság névtelen tartományába hull vissza, ha esetleg fizikai létalapja nem semmisült meg? Miért feledjük el visszavonhatatlanul könyvek garmadáját akkor is, mikor pincék, padlások mélyén hevernek, miért nincsenek e könyvek, holott azok az ideális fogalmak, melyek olvasásukkor biztosították azonosságukat, változatlanul léteznek? A válasz persze megint csak abban rejlik, hogy a társadalmi gyakorlat nyilvánítja holttá és támasztja fel a mûveket. Ingardennél merev kettéosztottságról van szó: egyfelõl maga a mû, mely objektív, vagyis élettelen, mozdulatlan, másfelõl a konkretizációk, melyek változékonysága kizárólag az olvasók megváltozásától, tehát szubjektív feltételektõl függ. A mû és a mûélmény között fal húzódik, s a mû megismerése nem az élményben történik, hanem az élmény szubjektivizmusától megtisztított mûcsontvázon. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi a haszna a mû eme objektív megismerésének. Ki végzi el, ki végezte el valaha is, és elvégezhetõ-e egyáltalán a konkretizációk letisztogatásának bonyolult mûveletsora? Nem megint csak arról van-e szó e ponton is, hogy Roman Ingarden elméletébõl nem a felvetett kérdésre adott válasza a megszívlelendõ, hanem az a figyelmeztetés, hogy a mû nem minden olvasatával azonos, hogy az irodalomkritika minõsítései, véleménykülönbségei nem magukra a mûvekre, hanem mindig konkretizációikra vonatkoznak, s ebbõl következõen türelmesnek kell lennünk a mások véleményével, s óvatosnak a magunkéval szemben? E kérdések persze merõben költõiek. De kanyarodjunk vissza Ingarden réteges mûelméletéhez (mely rétegesség, mellesleg szólva, megint csak a modern irodalomtudomány közkincsévé vált, függetlenül attól, hogy ugyanazokat a rétegeket különbözteti meg valaki a mûalkotásban, mint Ingarden, vagy sem). Ingarden számára a jelentés E. Husserl kifejezésével csak átmeneti objektum, mégpedig a jelentésrétegre épülõ másik két réteg: az ábrázolt tárgyiasságok és az ezzel a réteggel kéz a kézben járó sematizált látványok felé. E két réteg az, mely a szépirodalmi mûalkotás legsajátabb funkcióját betölteti, ami abban áll, hogy meghatározott dolgokat és embereket 10 Zoran KONSTANTINOVIÆ: Phänomenologie und Literaturwissenschaft. München,

11 Roman Ingarden 119 nyelvi eszközökkel nem csupán intencionálisan életre hív, hanem ezeket megfelelõen megválasztott látványokban az olvasónak meg is mutatja. Ez a két réteg, de elsõsorban a látványok rétege hivatott megmagyarázni a maga, a konkretizációban kitöltõdõ kitöltetlen helyeivel, meghatározatlanságaival, hogy miképpen képes az irodalmi mû változni idõben és térben, hogy mi az a többlet, ami magát az interszubjektíve ellenõrizhetõ mûvet a konkretizációktól döntõen megkülönbözteti. Ily módon elõttünk áll maga a mû a négy rétegével, s erre épül, ezen jelenik meg az esztétikai érték, mégpedig a konkretizációban, a mû elolvasása után. Ingarden igen találóan fejti ki azt, hogy különleges beállítódás, intenció szükségeltetik az esztétikai érték befogadásához. Az irodalmi mû elolvasása után, különbözõ fázisok végén az esztétikai élmény befejezéseként az olvasó megteremti az esztétikai tárgyat, s ezen felismeri az esztétikai értéket. Azt az esztétikai értéket, amely ugyan az irodalmi mû összes rétegének polifonikus harmóniájában születik, de amely az ábrázolt tárgyak és a sematizált látványok rétege nélkül nem jöhetne létre, mivel azok legsajátosabb funkciója éppen az esztétikai tárgy megalapozása. A szépirodalmi mû egyetlen célja: lehetõvé tenni, hogy érintkezésbe kerüljünk az esztétikai értékkel. Ezzel érkeztünk el Roman Ingarden mûalkotásés értékelmé1etének végsõ pontjához, ahhoz a ponthoz, ahol ez a réteges, minden ízében racionális elmélet tudományosan követhetetlen metafizikai magasságokba tûnik a szemünk elõl. Az ember mondja Ingarden két világ mezsgyéjén áll. Az egyik, az alsóbb régiót a természet jelenti, melyet az ember leküzdeni igyekszik, önmagán kívül és önmagában egyaránt. A másik, a felsõbb régió, melyet csak megközelítõleg, mintegy visszfényben érezhetünk az önmagukon keresztül megmutatkozó és megtestesített értékekben. Az ember s ez emberi lényege új valóságot boltoz a fizikai-biológiai fölé, s az, amit értéknek nevezünk (jóság, szépség, igazságosság, igazság stb.), az nem emberi világunk eme fizikai-biológiai alapzatában van, hanem kizárólag az általunk teremtett s az emberre jellemzõ, fölé épített valóságban jelenik meg, vagy legalábbis e valóságon keresztül tündöklik át, illetve igényli e valóság létrehozását, megtestesülése számára. 11 Az ember tehát azért hoz létre egy új én így mondanám kulturális valóságot, hogy abban az értékek visszfénye megmutatkozhassék. Az értékek világa ugyanúgy nem emberi világ, mint a természeté. Innen ered a mûalkotás rejtélyessége: egy, az embertõl idegen világba enged pillanatnyi bepillantást: két világ határán áll az ember: az egyik, amelybõl kinõ, és amelyet túlnõ szellemének legnagyobb erõfeszítésével, s a másik, amelyhez közeledik legértékesebb alkotásaiban, miközben egyikben sincs igazán otthon. Meg akarván vetni e mezsgyén a lábát, miközben a fizikai-biológiai világ káosza mindenben béklyóba veri és korlátozza a maga természetével emberi lehetõségeiben, s ugyanakkor érezvén 11 Roman INGARDEN: Człowiek i jego rzeczywistoœæ. (Az ember és valósága 1939) In Szkice z filozofii literatury. ódÿ,

12 120 Bojtár Endre e világ elégtelenségét és saját emberi lényegével való összeférhetetlenségét, az ember az alkotó élet hatalmát bányássza ki magából, és új valósággal veszi körül magát. Csak ez a valóság tárja fel elõtte a lét merõben új dimenzióit, de ebben az új, érzékletes világban ugyanolyan tõle idegen hatalmak lakoznak, mint abban a világban, melybõl származik, olyan hatalmak, melyek sokkal jobban meghaladják mindazt, ameddig õ valaha is felérhet. Ebben rejlik különleges szerepe a világon, s ugyanakkor végsõ forrása tragikus, magányos harcának, sok vereségének, és kisszámú, szinte soha nem döntõ gyõzelmeinek. 12 Roman Ingarden nem hagy kétséget afelõl, hogy mi tulajdonképpen az értékeknek ez a magas szférája. Kifejezetten jelzi, hogy az értékeket nem az ember teremti, az ember csak a mûalkotáson keresztül találkozik visszfényükkel, s más helyen a reális világ teremtésére képes idõtlen, abszolút létezésû tiszta tudatról beszél, melynek értelmezéséhez természetesen semmi kétség nem fér. Az ingardeni értékelmélet ugyanolyan szerkezetû, mint az ingardeni jelentéselmélet: mind az értékek, mind a jelentések az Abszolút Lét birodalmában keletkeznek, s az ember mintegy kölcsönveszi onnan egy-egy részüket. E röpke vázlatból is kitûnik, hogy Roman Ingarden ritka következetességû, belsõleg egységes elméletet teremtett. Újdonsága akkor válik szembeszökõvé, ha az irodalomtudomány történeti fejlõdésében szemléljük. Tárgyát tekintve az irodalomtudomány a megszületése óta eltelt alig kétszáz évben két lehetõség között választhatott: vagy a rendszerszerû elemeket kutatta, vagy az egyedi jelenségeket. A 19. századi pozitivizmus csak a tipikust ismerte el ténynek. Ennek volt ellenhatása a századforduló pszichologizmusa, amely legkülönfélébb áramlataiban (szellemtörténet, freudizmus, életfilozófia stb., stb.) a megismételhetetlenül egyedit hangsúlyozta. 13 A két háború közötti strukturalista, majd a háború utáni neostrukturalista irányzat újra eltekintett az egyeditõl. Csakhogy a strukturalizmus (szemben az elõzõleg említett két irányzattal) a rendszerszerûséget az irodalmi mûalkotáson belül kereste, alapvetõ tárgya a mûvön belüli struktúrák, illetve a csak struktúrákból álló mûvek (varázsmese, detektívregény stb.) voltak. Ez a biztos menedék, illetve kiindulási pont tette lehetõvé azután azt, hogy az újra az egyes mûalkotás megmagyarázását célzó és a neostrukturalizmussal majdnem egy idõben lendületet nyerõ hermeneutikai törekvésekkel a strukturalizmus az 1960-as évek befogadásesztétikájában sajátos szintézist alkothatott: az irodalomtudomány miután a strukturalizmusban rátalált legsajátabb tárgyára, alapegységére: az irodalmi mûre úgymond már sok mindent megengedhetett magának. 12 I. m Ennek talán legismertebb megfogalmazása W. Dilthey-tõl származik: a rendszeres szellemtudományok éppúgy, mint a történelem, biztosságuk tekintetében attól függnek, hogy általános érvényûségre emelhetõ-e az egyedi megértése (Wilhelm DILTHEY: A hermeneutika keletkezése. Fordította ERDÉLYI Ágnes. In A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest, ). Dilthey válasza a híres hermeneutikai bûvös kör egyértelmûen tagadó: Az értelmezés mindig csak bizonyos fokig hajtja végre feladatát: így minden megértés mindig csak relatív marad, és soha nem zárható le. Individuum est ineffabile. (Az individuum kimondhatatlan.) (I. m. 492.)

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99

MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99 MolnÆr--lajegyzet -11-03.qxd 2013.11.06. 18:05 Page 99 Molnár Gábor Tamás HANG ÉS LÁTVÁNY FÜST MILÁN ELBESZÉLÕ PRÓZÁJÁBAN Elõadásomban Füst Milán néhány rövidprózai elbeszélésének és kisregényének alapján

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani. A Szép Misztériuma Ha van a szépnek misztériuma, mintha a logika határán kívül lenne, az érzelem javára. Magyarázatát viszont mindenki a filozófiától várja. Elő is kerül az Igazság reális fényében... Akárhogy

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült.

Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült. Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült. A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I.

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. 1. szept. 16. 2. szept. 23. 3. szept. 30. 4. okt. 7. 5. okt. 14. 6. okt. 21. 7. nov. 4. 8. nov. 11. 9. nov. 18. 10. nov. 25. 11. dec. 2. 12. dec. 9. 13. dec.

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek

Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek Kelecsényi László: Lovagiatlan ügyek Kelecsényi László Lovagiatlan ügyek (Részlet) (Részlet) 2 0 1 0 Kelecsényi László A kézirat szerkesztésében Székely Sz. Magdolna működött közre. Borító: Kelecsényi

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003)

UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

A gyógypedagógia alkonya

A gyógypedagógia alkonya Faragó Ferenc: A gyógypedagógia alkonya Ha úgy vesszük az embert, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniök, akkor segítjük őket azzá

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

Próbaérettségi 2004 MATEMATIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

Próbaérettségi 2004 MATEMATIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május MATEMATIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A II. részben

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat.

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat. ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere 5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és változásai olyan kérdéskör, amely nem önmagáért fontos gyakorlati vonatkozásai vannak szerepe: ómagyar kori szövegemlékek hangzós formáját rekonstruálni tudjuk

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok I. RÉSZ: a filmnyelv 1. Bevezetés 1.1. A mozgókép jelentései és élményei A mozgókép mindent a maga konkrétságában tud csak bemutatni. Temérdek olyan elemet, motívumot rögzít, amelynek a közlendő szempontjából

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.

Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat. Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia

Részletesebben

...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ *

...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ * Sajó András...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ * Az Alkotmánybíróság 18/2004. (V. 25.) AB határozata mintha egyszer és mindenkorra ellehetetlenítette volna Magyarországon a rasszista gyûlöletbeszéd

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ

TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ 2010 TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL A jelen dolgozat célja bemutatni

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

Krémer Ferenc Molnár Katalin Szakács Gábor Valcsicsák Imre A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása stratégiai koncepció

Krémer Ferenc Molnár Katalin Szakács Gábor Valcsicsák Imre A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása stratégiai koncepció Krémer Ferenc Molnár Katalin Szakács Gábor Valcsicsák Imre A rendészeti foglalkozási kultúra átalakítása stratégiai koncepció A foglalkozási kultúra alakítására kidolgozott stratégia kiindulópontja az

Részletesebben

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.

Részletesebben

Lengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012.

Lengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012. zuh DeoDátH Egy ünnepi kötetről Lengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012. Különös sors jutott a könyvkiadás

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én SZÓBELI FELADATOK Válasszon ki egyet a szóbeli témák közül! A felkészüléskor készített vázlatot használhatja a háromperces megnyilatkozáskor,

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény

Részletesebben