Az ingó és ingatlan végrehajtás elméleti és gyakorlati kérdései

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék Az ingó és ingatlan végrehajtás elméleti és gyakorlati kérdései Konzulens: Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens Készítette: Czagány Eszter Igazságügyi igazgatási alapszak Miskolc 2014.

2 University of Miskolc Faculty of Law Institute of European and International Law Department of Civil Procedure Law Theoretical and Practical Issues of Seizure of Movable and Immovable Property Items in Enforcement Procedures Consultant: Dr. Nagy Adrienn Prepared by: Czagány Eszter Miskolc

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ÉS A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS FOGALMA AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS FOGALMA A VÉGREHAJTÁS ALAPVETŐ PILLÉREI A VÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI DOKUMENTÁCIÓS HÁTTÉR: A VÉGREHAJTHATÓ OKIRATOK, A VÉGREHAJTÁSI KÉRELEM, A VÉGREHAJTÁSI LAP ÉS A VÉGREHAJTÁSI ZÁRADÉK A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI A FOKOZATOSSÁG ELVE AZ INGÓVÉGREHAJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A FOGLALÁSI JEGYZŐKÖNYV LEFOGLALHATÓ INGÓSÁGOK VÉGREHAJTÁS ALÓL MENTES VAGYONTÁRGYAK AZ INGÓSÁG BECSÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA EGYES DOLGOK LEFOGLALÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI A LEFOGLALT INGÓSÁG MEGŐRZÉSE ZÁR ALÁ VÉTEL FOGLALÁS HARMADIK SZEMÉLYNÉL KÖVETELÉS LEFOGLALÁSA ZÁLOGJOGOSULT ÉRTESÍTÉSE, BEKAPCSOLÓDÁSA A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSBA ZÁLOGJOGOSULT ÉRTESÍTÉSE ZÁLOGJOGOSULT BEKAPCSOLÓDÁSA ELSZÁLLÍTÁS INGÓÁRVERÉS ÉRTÉKPAPÍR ÉRTÉKESÍTÉSE VÉGREHAJTÁS ÜZLETRÉSZRE INGÓSÁG ÁRVERÉSEN KÍVÜLI ELADÁSRA AZ INGÓSÁG ÁTVÉTELE A VÉGREHAJTÁST KÉRŐ ÁLTAL AZ INGÓSÁG VISSZAADÁSA AZ ADÓSNAK INGATLAN-VÉGREHAJTÁS INGATLAN LEFOGLALÁSA INGATLAN BECSÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA ZÁLOGJOGOSULT BEKAPCSOLÓDÁSA AZ ELJÁRÁSBA INGATLANÁRVERÉS ÁRVERÉS KITŰZÉSE INGATLAN ÁRVERÉSEN KÍVÜLI ELADÁSA INGATLAN ÁTVÉTELE A VÉGREHAJTÁST KÉRŐ ÁLTAL KÖZÖS TULAJDONBAN LÉVŐ INGATLAN ÁRVERÉSE INGATLAN BIRTOKBA ADÁSA ZÁRSZÓ

4 Bevezetés Az egyes gazdasági és társadalmi folyamatok hatásainak köszönhetően sokszor kerülnek az érdeklődés középpontjába a nemzetközi vagy a hazai jog egyes elemei, melyek a korunkban tapasztalható mediatizáltság miatt a társadalom különböző rétegeiben, más-más véleményeket és attitűdöket váltanak ki, úgy, hogy sokszor nélkülözik a téma alapos ismeretét. A 2008-as gazdasági válság, s annak napjainkig húzódó, az élet számos területére hatással lévő hatásai, így például hazánkban kiemelten a devizahitelek aránya és a gyors árfolyamváltozások következtében kialakult, a társadalom számos rétegében problémát okozó adósság törlesztés, s a fizetésképtelenség problémaköre. Az általam választott téma, a bírósági végrehajtás ilyenkor kapcsolódik be, s mivel jelenleg hazánkban ez sok embert érint, s inter alia politikailag, társadalmilag és jogilag egyaránt kiemelt témának számít, érdemesnek tartottam a téma alaposabb vizsgálatát. 1 A bírósági végrehajtás feladata és célja, hogy a bíróságok marasztaló határozatait és az évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) által meghatározott szervek határozatait érvényre juttassák akkor is, ha az adós állami kényszer nélkül, a határozatban rá rótt kötelezettségeit önként nem teljesíti. 2 Ez alapján láthatjuk, a felmerülő morális kérdésekkel szemben ez is a jog betartatását jelenti, s a felmerülő méltányossági kérdésekre adható válaszok csupán a hatályos jognak megfelelőek lehetnek, melyre jó példa a kilakoltatási moratórium kérdése. Szakdolgozatom megírásakor fontos szempontnak tartottam,- egy olyan téma feldolgozását, mely a mindennapjaim jelentős részét teszi ki, ugyanis 2,5 éve egy fővárosi végrehajtó iroda működését segítem, és 1,5 éve végrehajtó-jelöltként dolgozom. Munkám során széles betekintést nyertem a végrehajtás folyamataiba, s a Vht. változásait részleteiben nyomon követve úgy gondoltam érdemes kutatásomat is a témában folytatnom, s komplex képet kapva a témakörről a történelmi háttér megalapozásával eljutni napjaink kérdéseihez. Dolgozatom feldolgozandó területe tehát a bírósági végrehajtás, ezen belül pedig kiemelten foglalkozom az ingó- és ingatlan- végrehajtással. Tekintve, hogy a Vht. törvény az elmúlt időszakban jelentős módosításokon esett keresztül, e szempontból is 1 PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről; (Letöltés ideje: ) 2 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 4

5 szükségszerűnek tartottam a téma feldolgozását. Szakdolgozatom célja, hogy kellő alapossággal mutassam be a jogalkalmazást, az olykor mostoha részeivel együtt, továbbá ismertessem a módosult jogszabályi rendelkezéseket, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. 5

6 1. Történeti áttekintés és a végrehajtási eljárás fogalma 1.1. Az ókortól napjainkig A téma gyökereinek kutatásánál az emberiség történetének felettébb korai időszakába kell visszatekintenünk, hiszen tágan értelmezve a társadalom kialakulásától, a tulajdon, a magántulajdon megjelenésétől beszélhetünk valamilyen végrehajtási (szokás) jogról. Az ókori Mezopotámiában Hammurápi törvényei már rendelkeznek a végrehajtás egyes szegmenseiről. 3 Ugorva egy nagyot a történelem folyamán eljutunk a honfoglaláshoz, mely a vándorló nomád nép letelepedésével és a magántulajdon erősebb megjelenésével magában hordozta a végrehajtás szükségességét. Az európai civilizációhoz frissen csatlakozó keresztény Magyarországon már a Szent István király által kibocsátott dekrétumok második könyve is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek szorosan kapcsolódnak a végrehajtás jogához. Ennek vonatkozásában a megváltás intézménye került bevezetésre, amely anyagi ellentételezést jelentett az elkövetett jogellenes cselekménnyel szemben. A végrehajtást ebben az időszakban nem az állam foganatosította, hanem az az érintett fél, a jogosult kötelezettsége volt. 4 A következő fontos momentum a II. András király által kiadott Aranybulla (1222. évi XXVIII. törvénycikk), s abban foglalt, ún. kikényszeríthetőség hiánya emelhető ki legjobban, mely szerint: Ha valaki törvény rendjén elmarasztott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt. 5 Időben továbblépve Werbőczy István által az évben összeállított, három részből álló jogkönyvét, a Tripartitumot fontos megemlíteni. A fél évezrede született Hármaskönyv a nemesi szokásjogokat foglalta össze, azonban királyi szentesítés hiányában nem vált törvénnyé. A Hármaskönyvet ennek ellenére alkalmazták a bíráskodásban, illetve a későbbiekben több erdélyi fejedelem is a törvények közé emelte. 6 3 PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről; jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf. 1. o. (Letöltés ideje: június 16.) 4 SZILÁGYI Sándor: A Magyar Nemzet Története, István törvényei, (Letöltés ideje: június 16.) 5 Második Endre király dekrétuma, Magyar Törvénytár évi törvénycikkek, (Letöltés ideje: június 16.) 6 Hármaskönyv (Letöltés ideje: június 16.) 6

7 A fejlődéstörténet szemléltetése tekintetében elengedhetetlen kiemelni a XVII. század végén megalkotott évi XVII. törvénycikk, amely jól jelzi a nyugat-európai és magyar jog konvergálását, s előre vetíti a társadalmi, gazdasági szféra változásait, melyek magukban hordozták a lassan végbemenő polgári átalakulás szükségességét. 7 A magyarországi végrehajtási eljárás fejlődését tekintve az évi XV. a pénzbeli elmarasztalást magokba foglaló bírói ítéletek végrehajtása módjáról szóló törvénycikk jelentett fordulópontot, mert a vagyoni, szinguláris típusú végrehajtás szabályozása itt jelenik meg először átfogó módon és jelleggel, s a ma is érvényben lévő szabályozáshoz hasonlóan sok tekintetben hasonlatosan, analóg módon. 8 A reformkori és monarchiabeli váltótörvények (1840. évi XV. törvénycikk, évi VI. törvénycikk, évi XXVII. törvénycikk) orvosolják az ideiglenesség rég fennálló problémáját, hiszen önálló váltó törvényszékek létrehozásra kerül sor. Az évi törvénycikk külön fejezetben (11. fejezet ) rendelkezik a végrehajtási eljárások rendjéről, s részletesen kifejti annak elemeit, inter alia a zár alá vételt, biztosítási intézkedést, kielégítési végrehajtást, foglalás szabályait, becsérték meghatározását, árverést és a kielégítési sorrendet. 9 A hazai bírósági végrehajtási jog fejlődése tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír a kiegyezést követően hozott évi LIV., polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott törvénycikk, amely tartalmazza a végrehajtási rendtartást is, de kiemelkedik abban a tekintetben is, hogy a bírósági szervezetrendszer, a hatáskör és illetékesség vonatkozásában is részletes szabályozást jeleníti meg. 10 Az 1871-ben létrejött az önálló bírósági végrehajtó szervezet, mely létrehozásának jogi alapjait az évi LI., a bírósági végrehajtókról hozott törvénycikk teremtette meg. Az első módosításra azonban csak 4 évet kellett várni, hiszen az évi IX. törvénycikk szigorította a felügyeleti és az ellenőrzési rendszert különösen a díjazásra tekintettel PATAKI János István: A bírósági végrehajtás jogintézményének lehetséges fejlesztési irányai Magyarországon; o., (Letöltés ideje: június 16.) 8 HALMOS Károly: A csőd intézményének rövid története; Közgazdasági Szemle, LIX. évf., május, 542. o. 9 BABJÁK Ildikó: A váltó fajtái a 19. században; Miskolci Jogi Szemle, 2. évf. 1. szám, 2007, o évi LIV. törvénycikk a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában, (Letöltés ideje: június 16.) 11 PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről, jesz.ajk.elte.hu/pataki53.pdf, o., (Letöltés ideje: június 16.) 7

8 Az első átfogó, teljes egészében önálló végrehajtási törvény az évi LX. törvénycikk a végrehajtási eljárásról volt, mely több, mint hetven évig, 1955-ig hatályban maradt. A II. világháborút követően, az 1945-től körvonalazódó szocialista rendszer az évi 21. tvr. megjelenéséig több, mint ötven olyan jogszabályt léptett életbe, amelyek erősen korlátozták, de egyes esetekben ki is zárták a bírósági végrehajtást. Az évi 21. tvr. szinte teljes egészében átvette a szovjet végrehajtási jog módszereit, s ennek eredményeként egyre ritkábbá vált a bírósági végrehajtási eljárások foganatosítása. 12 A rendszerváltozás után újjáalakuló jogi szemlélet alapján született meg a évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, mely bár jelentős módosításokkal, de ma is hatályban van, s teljes egészében új alapokra helyezte a végrehajtás teljes vertikumát. Az 1994-ben megalkotott jogszabály az eredeti formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel nem tudta megnövelni kellő mértékben a bírósági végrehajtás hatékonyságát, így újabb átfogó jellegű módosítások váltak szükségessé. Az első nagyobb módosítást a évi CXXXVI. törvény, a másodikat a évi XXXIX. törvény, a harmadikat pedig a évi CLXXX. törvény jelentette, s ezekkel a modifikációkkal a bírósági végrehajtási eljárások eredményességét és hatékonyságát kívánták növelni A bírósági végrehajtás fogalma Magánjogi oldalról megközelítve a bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amelyben állami, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv, elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot, vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés vagy a kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását PATAKI János István: Gondolatok a bírósági végrehajtás rendszeréről; o., (Letöltés ideje: június 16.) 13 PATAKI János István: A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) évi változásairól; (Letöltés ideje: június 16.) 14 KAPA Mátyás: Hitelezővédelem a bírósági végrehajtásban; Dialóg Campus Kiadó o. 8

9 2. A végrehajtás alapvető pillérei 2.1. A végrehajtás általános feltételei A tézisem logikai menetét követve a végrehajtás feltételeinek kifejtésével foglalkozom első ízben. Akkor lehet kiállítani a végrehajtható okiratot, és egyben a végrehajtást csak akkor lehet elrendelni, ha a törvényben meghatározott három feltétel együttesen fennáll. A végrehajtás egyik fontos feltétele, hogy a végrehajtandó határozat tartalmazzon marasztalást, tehát az egyik felet valaminek a teljesítésére, szolgáltatására, valaminek a tűrésére, vagy kötelezze valamilyen magatartástól való tartózkodásra. 15 Marasztalást tartalmazó határozat: Marasztalást tartalmazhat a bíróság ítélete, kiegészítő ítélete, részítélete, a bírósági meghagyás és a fizetési meghagyás. Végrehajtásnak van helye a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján, illetve a permegszüntető végzésnek a perköltségben marasztaló rendelkezése alapján is. Ugyancsak végrehajtásnak van helye akkor, ha a jogorvoslat folytán meghozott határozat helybenhagyja a jogorvoslattal megtámadott határozatban foglalt marasztalásra vonatkozó rendelkezést. 16 A bíróság marasztaló ítéletének meg kell határoznia a kötelezettségeket. Az ítéleti rendelkezés olyan bizonytalan elemeket nem tartalmazhat, amelyek folytán az végrehajthatatlan. 17 A végrehajtandó határozat jogereje: A végrehajtandó határozat jogerőre emelkedését a Vht. 9. -án keresztül érvényesülő Pp-ben foglalt szabályok határozzák meg. Az első fokon hozott marasztaló határozatokkal szemben fellebbezésnek van helye, amennyiben a felek nem élnek e jogukkal, úgy a marasztaló határozat első fokon jogerőre emelkedett. A Pp. 230./A. szabályai értelmében az elsőfokú bíróság jogerősítési záradékkal látja el a határozatot. 18 Ha a végrehajtást elrendelő bíróság megállapítja, hogy a marasztaló határozata jogerős és a teljesítési határidő már letelt, akár jogerősítési és végrehajtási záradékolás nélkül is kiállíthatja a végrehajtási okiratot. Önmagában nem akadályozza meg a végrehajtás elrendelését a jogerősítési záradék hiánya. Az előzetes végrehajthatóság: A végrehajtandó határozatnak tartalmaznia kell, hogy a bíróság a határozat mely részét nyilvánítja előzetesen végrehajthatóvá. Ha az ítélet az előzetes végrehajthatóságot nem állapítja meg, a végrehajtás nem 15 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 16 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 17 BH PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 9

10 rendelhető el akkor sem, ha a határozatot a Pp valamely rendelkezése, avagy a Pp (1) bekezdése, és (8) bekezdése értelmében előzetesen végrehajthatóvá kellett volna nyilvánítani. Ilyen esetben a bíróság kiegészítő ítéletet hoz, mellyel már nincs akadálya a végrehajtás elrendelésének. 19 A teljesítési határidő letelte: A végrehajtandó határozatnak tartalmaznia kell a Pp a értelmében azt, hogy a kötelezettnek mennyi időn belül kell a kötelezettségét teljesítenie. A végrehajtandó határozatban megjelölt teljesítési határidő a határozat közlését követő napon kezdődik a Pp (6) bekezdése értelmében. Arra, hogy a határozatot mikor kell közöltnek tekinteni, a Pp a az irányadó. 20 A végrehajtás elrendelésekor a bíróságnak csupán azt kell vizsgálnia, hogy letelt-e a teljesítési határidő, azt azonban nem köteles, hogy az adós önként teljesített-e avagy nem. Ha vita van a felek között a teljesítés kapcsán, a végrehajtást kérő fél kérelmére a végrehajtást el kell rendelni, az adósnak azonban lehetősége van per indítására a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt Dokumentációs háttér: a végrehajtható okiratok, a végrehajtási kérelem, a végrehajtási lap és a végrehajtási záradék A végrehajtható okiratok: A bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. Ezek az okiratok a következők: a) A bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap b) Az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző ellátott végrehajtási záradékkal, c) A bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetve átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata, d) Pénzbüntetésről, rendbírságról, pénzbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló bírósági értesítése, 19 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 20 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 21 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 10

11 e) A bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről, fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról, valamint az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítése. Ezen felül a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról, az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése, f) Határozat a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat - ideiglenes - hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, g) Zárlatot elrendelő végzés az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, h) Megkeresés a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére. 22 A végrehajtható okiratok fajtáit a Vht a sorolja fel. A szabályozás megalkotásánál a jogalkotók figyelemmel voltak arra, hogy a bírósági végrehajtás különféle szervek határozatainak végrehajtására szolgál, továbbá arra is, hogy olykor helye van előzetes jogvita nélkül is - egyes okiratok alapján - a végrehajtásnak. 23 A végrehajtható okiratot meg kell különböztetni attól a határozattól, okirattól, amelyen a végrehajtandó követelés alapul, s a végrehajtható okiratot ez alapján, azok meghozatalát, kiállítását követően állítja ki a bíróság. A Vht /B -ai felsorolják a végrehajtás alapjául szolgáló okiratokat, továbbá meghatározzák egyben azt is, hogy azok alapján milyen végrehajtható okiratot kell kiállítani. A végrehajtható okirat kiállítása iránt a jogosultnak elő kell terjeszteni végrehajtási kérelmet. Kérelem nélkül a bíróság nem rendelhet el végrehajtást, kivéve a Vht. 10 d), e) és f) pontja szerinti eseteket. 24 A törvény rögzíti, hogy a végrehajtás elrendeléséhez minimálisan milyen adatokat kell a végrehajtást kérőnek közölnie a bírósággal. Az adatok egy részének a 22 Vht BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, o. 24 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, o. 11

12 szolgáltatása az adós azonosításához szükséges, míg az adatok másik körének a szolgáltatása a végrehajtás eredményességét szolgálja. A lakóhely vagy a székhely, telephely címének közlése szükséges például annak megállapításához, hogy a végrehajtás foganatosítására melyik bírósági végrehajtónak van illetékessége, továbbá szükséges ahhoz, hogy a végrehajtó az adóst az önkéntes teljesítésre felhívja, avagy a lakóhelyen, székhelyen, telephelyen vagyontárgy foglalását kísérelhesse meg. 25 A végrehajtási kérelem: A Vht a határozza meg azon adatok a körét, amelyeket a végrehajtást kérőnek azon okból kifolyólag közölnie kell, hogy el lehessen rendelni a végrehajtást. Közölnie kell minimálisan az adós nevét, személyének azonosítására a születési idejét vagy anyja nevét, és a körülményektől függően egyet a lakóhelye, munkahelye, székhelye, illetve a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak közül. 26 Értelemszerűen a végrehajtást kérők az adós vagyontárgyait illetően minimálisan rendelkeznek adatokkal, a formanyomtatványokon így az ún.: bárhol fellelhető vagyontárgy tekintetében kérik a végrehajtást. A végrehajtónak eszerint minden esetben a költségelőleg beérkezését követően adós vagyonának felkutatása, illetve a végrehajtás eredményessége érdekében igénybe kell venni a gépjármű nyilvántartó, az ingatlan nyilvántartó, az Országos Egészségügyi Pénztár illetőleg a pénzintézetek közhiteles nyilvántartásait és a fokozatosság elvét figyelembe véve kell eljárnia a visszaérkezett válaszok alapján. Amennyiben az adós személyének beazonosításához szükséges, a Vht. 11. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat nem jelölik meg a kérelemben, s azt nem is pótolják, nem rendelhető el a végrehajtás. 27 A fizetési meghagyásos eljárás során a végrehajtást kérő fél nem jelenik meg személyesen a bíróság előtt, így egy formanyomtatvány kitöltésével - mely tartalmazza az adós nevét és lakcímét -, kérelmezi a végrehajtás megindulását. Ezen adatokkal ellentmondás hiányában jogerőssé válik a fizetési meghagyás, mely alapján végrehajtási eljárás indítható PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó Budapest, o. 26 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, o. 27 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, o. 28 BALOGH- B.KOREK CSÁSZTI JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, o. 12

13 A végrehajtási lap: A Vht a szerint végrehajtási lapot állít ki az első fokon eljárt bíróság a következők alapján: a) a bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata, b) a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része, c) a bíróság által jóváhagyott egyezség. 29 Kizárólag az a bíróság jogosult a végrehajtási lap kiállítására, amely meghozta a végrehajtandó elsőfokú határozatot, továbbá csak marasztaló határozat alapján lehet végrehajtást elrendelni. 30 Közjegyző által készített végrehajtási okiratok A közjegyző a végrehajtás 3 fajta végrehajtó okirattal rendeli el. Egyrészt végrehajtási lap a fizetési meghagyás végrehajtásánál, másrészt közjegyző által kiállított végrehajtási záradék esetében, harmadrészt pedig a közjegyző által hozott végzés (biztosítási intézkedés). A közjegyző által elrendelt végrehajtás célja csakúgy, mint a bíróság által elrendelt végrehajtásnál a teljesítés kikényszerítése vagy a későbbi teljesítés biztosítása állami kényszer igénybevételével. 31 Végrehajtási lap kizárólag a Vht. 15. és 16. -aiban megjelölt határozatok alapján állítható ki. A taxatív jellegű felsorolásnak nem megfelelő határozat alapján a végrehajtási lap kiállításának nincs helye. A Vht. szabályozza azt is, hogy mennyi végrehajtási lapot szükséges a végrehajtási ügyben kiállítani, s ez nem azonos azzal, hogy a végrehajtási lapot hány példányban kell elkészíteni. A rendelkezés, mely szerint minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani, a többes végrehajtás elkerülését célozza. Akkor is egyetlen végrehajtási lapot kell kiállítani, amennyiben az adós az ország több területén rendelkezik lefoglalható vagyontárggyal. Ilyenkor a végrehajtási eljárás több végrehajtó előtt is folyhat, ezeket azonban az ügygazda végrehajtó fogja össze. 32 Végrehajtási záradék: A Vht. 20. (1) bekezdése értelmében az okiratok végrehajtási záradékkal való ellátása minden esetben az adós lakóhelye vagy székhelye évi LIII. tv PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó o f (Letöltés ideje: ) 32 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest o. 13

14 szerinti járásbíróság hatáskörébe tartozik. A végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a végrehajtási záradékra., s a Vht. 22. és 23./A és B -a taxatíve felsorolja azokat az okiratokat, melyeket a bíróság záradékkal lát el. Ezek közül is kiemelném a Vht. 22. a) pontját, mely szerint a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát illetőleg a d) pont értelmében azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az érverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának módját. 33 A Vht. 23. (1) bekezdése a) és b) pontjai értelmében a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítást, ezeken kívül a munkavállalóval a békéltető eljárás során kötött egyezséget. 34 A Vht. 23/C (1) alapján a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, amennyiben az tartalmazza: - a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, - a jogosult és kötelezett nevét, - a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, - a teljesítés módját és határidejét. Ezen kívül említendő, hogy az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, amennyiben a követelés teljesítési határideje letelt A végrehajtás foganatosításának közös szabályai Miután a bíróság végrehajtási lapot állít ki, vagy okiratot végrehajtási záradékkal látott el, azt megküldi a végrehajtónak. A végrehajtási lapot, illetve a végrehajtási záradékot minden esetben a végrehajtó kézbesíti az adósnak. A végrehajtást elrendelő bíróság 33 Vht Vht BDT

15 közvetlenül küldi meg a végrehajtást kérőnek vagy képviselőjének a pénzkövetelésről szóló végrehajtási lapot és záradékot. 36 A végrehajtó illetékessége főszabály szerint az adós lakóhelyéhez vagy székhelyéhez igazodik. Kisegítő szabályként a végrehajtás alá vonható vagyontárgy fekvése szerinti végrehajtó foganatosítja a végrehajtást. Ez utóbbi illetékességi szabályt vagy akkor kell alkalmazni, ha a végrehajtást kérő kéri, vagy ha pedig az adósnak nem ismert a lakóhelye, illetve székhelye. 37 A végrehajtást elrendelő bíróság szeptember 1. óta a végrehajtható okiratot közvetlenül küldheti meg a végrehajtónak, nem kötelező közbeiktatni a végrehajtást foganatosító bíróságot. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara összeállítást készített az önálló bírósági végrehajtók illetékességi területéről, s a bíróságok e nyilvántartás alapján küldik meg a végrehajtható okiratot az illetékes végrehajtónak. 38 A Vht és 255./A -ok tartalmazzák azon szabályokat, melyek definiálják a végrehajtók mely területeken jogosultak helyszíni eljárási cselekményeket foganatosítani, így ebből kitűnik az is, hogy az ingatlan tekintetében valamennyi végrehajtó az ország egész területén jogosult végrehajtást foganatosítani, továbbá egyéb végrehajtási ügyekben a székhely szerinti megye területén foganatosíthat végrehajtást. Külön említendő, hogy a budapesti és Pest megyei székhelyű végrehajtó Budapest és Pest megye területén egyaránt eljárhat. 39 Amennyiben több megye illetve a főváros területén válik szükségessé helyszíni cselekmény végzése, akkor abban az esetben az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát a végrehajtás foganatosítása céljából annak a végrehajtónak, akinek az illetékességi területén helyezkedik el a lefoglalható vagyontárgy A fokozatosság elve A fokozatosság elve nagy szerepet tölt be a bírósági végrehajtásban. Jelen alapelv azt a célt szolgálja, hogy az eljárást elsődlegesen az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt pénzösszegeire, illetve munkabér jellegű összegeire kell foganatosítani. Amennyiben e /2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 37 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 38 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 39 Vht /A. 15

16 vagyontárgyakból aránytalanul hosszú időn belül térülne meg a követelés, akkor lehet az adós ingó, ingatlan vagyonának értékesítése iránt intézkedni. Kivételt képez az az eset, mikor a közjegyző végrehajtási záradékot állít ki és csatolja hozzá a jelzálogjoggal biztosított ingatlan adatait és záradék alapjául szolgáló közjegyzői közokiratot. Ilyenkor megfordul a fokozatosság elve és elsődlegesen jelzálogjoggal biztosított vagyontárgyból kell a követelést kielégíteni. Ez az egyetlen eset, mely felborítja a fokozatosság elvét CSERBA-GÁSPÁRDY-NAGY: A magyar bírósági végrehajtás; Novotni Kiadó, Miskolc o. 16

17 3. Az ingóvégrehajtás általános szabályai Az ingóvégrehajtás a bírósági végrehajtásnak, mint vagyoni végrehajtásnak a pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtásnak egyik leggyakrabban alkalmazott módozata, a pénzügyi intézménynél kezelt pénzösszegre vezetett végrehajtás, a munkabér letiltása és az ingatlan-végrehajtás mellett. 41 Az ingófoglalásra akkor kerülhet sor, ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségének önként nem tett eleget. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy miután a végrehajtást kérő vagy amennyiben a végrehajtást kérő költségmentességet élvez, úgy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala gondoskodott a végrehajtási költségek megelőlegezéséről, abban az esetben a végrehajtó a költségek beérkezésétől számított 30 napon belül a helyszínen, személyesen kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak és felhívja őt az azonnali teljesítésre. A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtható okirat kézbesítése történhet postán is, e kérelmét a végrehajtható okiraton kell feltűntetni. 42 Az ingóság lefoglalásával a végrehajtást kérő olyan sajátos joghoz jut, mely a későbbiekre tekintettel lehetővé teszi, hogy az ingóság értékesítésével követelése kielégítést nyerjen. A Vht. nem határozza meg az ingóság fogalmát, ezért kérdésként merül fel, hogy mi tekinthető ingóságnak. Általában minden olyan vagyontárgy lefoglalható, tehát a fizikai valóságban létező, vagyoni értékkel rendelkező valamilyen vagyontárgy, továbbá a vagyoni értékkel rendelkező követelés, igény vagy jog is. 43 A végrehajtó a helyszíni eljárás alkalmával a Vht. 43. (1) bekezdése alapján a végrehajtás során megtekintheti és átvizsgálhatja az adós - lakását és egyéb helyiségeit - bármely vagyontárgyát - gazdasági tevékenységgel kapcsolatos iratait BALOGH - B. KOREK CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, o (Letöltés ideje: ) 43 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, o. 44 Vht

18 A végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával személymotozást nem végezhet, még rendőr közreműködésével sem; kizárólag vagyoni kényszer alkalmazására jogosult. A végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását, nem lakás céljára szolgáló helyiségét, bútorát, egyéb ingóságait és szükség esetén azokat fel is nyithatja vagy lakatossal felnyittatja. Ebben az esetben a kicserélt zár kulcsát köteles leadni az ingatlan fekvése szerint illetékes rendőrkapitányságon. Az eljáró végrehajtónak viszont nincs jogosultsága arra vonatkozóan, hogy az adóson lévő ruházatot átvizsgálja, adós által viselt ékszert lefoglalja. 45 A törvény alkotmányos alapelvek korlátozását teszi lehetővé, így a végrehajtó eljárása nem minősül magánlaksértésnek és az emberi méltóság megsértésnek, avagy a jó hírnév megsértésének sem. A törvény lehetővé teszi a végrehajtónak, hogy indokolt esetben képfelvételt készítsen, ez nem minősül a képmással való jog megsértésének. 46 A végrehajtó végrehajtási cselekményt foganatosíthat akkor is, ha az adós vagy nagykorú hozzátartozója nem tartózkodik otthon. Ilyen esetben tanú alkalmazása kötelező A foglalási jegyzőkönyv Mint ismeretes a bírósági végrehajtás az adós vagyoni, esetlegesen személyiségi jogait is korlátozó eljárás, fontos, hogy a végrehajtó az eljárási cselekményeket írásban rögzítse. Ezt a célt szolgálja a foglalási jegyzőkönyv is. Foglalási jegyzőkönyv nélkül foglalási cselekményt nem lehet elvégezni. A foglalás időpontjában áll be az elidegenítési és terhelési tilalom a vagyontárgyon. Foglalási jegyzőkönyv készíthető helyszíni eljárás alkalmával illetőleg a végrehajtó más eljárási cselekményéről. Mindkét esetben kötelező formai és tartalmi elemei vannak a jegyzőkönyv elkészítésének. Mindegy egyes alkalommal rögzíteni kell: - az eljárás helyét, időpontját órára és percre pontosan; - adós, végrehajtást kérő adatait, a végrehajtandó követelés jogcímét; - a végrehajtást elrendelő bíróság vagy közjegyző megnevezését, és ügyszámát; - végrehajtási cselekmény leírását; 45 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, o. 46 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, o. 18

19 - felek és más érdekeltek kérelmét. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtási cselekménynél jelen lévő felekkel aláíratja. Amennyiben bárki megtagadja az aláírást pl.: nem írja alá, mert nem adós akkor azt a jegyzőkönyvben fel kell tűntetni. Az aláírás megtagadása nem gátolja a végrehajtás folytatását. A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát átadja a jelenlévő feleknek, amennyiben adós jelenléte nélkül történt a foglalás, akkor azt számára postai úton kézbesíteni kell. Ha a végrehajtó eljárásakor a végrehajtást kérő távol volt, akkor részére is kézbesíteni kell a jegyzőkönyv egy másolati példányát Lefoglalható ingóságok Általános szabály, hogy csakis kizárólag azon vagyontárgyakat lehet lefoglalni, melyekről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Azon ingóságok, melyeket adós birtokol, vélelmezhető, hogy az ő tulajdona. E vélelem alól kivételt képez, ha az ingóságon olyan jelből (pl: raktári szám) vagy más körülményből az állapítható meg, hogy az ingóság nem adósé. A vélelem szerint, ha az adósnál lévő ingóság nem adósé, akkor a tulajdonosnak be kell ezt a tényt bizonyítania. Ezen bizonyítás igen korlátozott, tekintve, hogy ezt a foglalásnál kell megtörténnie, mert a végrehajtó bizonyítási eljárást nem folytat le. Ha ez nem történik meg, akkor a harmadik személy a tulajdonjog igazolására igényperrel élhet. 48 Lefoglalni csak forgalomképes, tehát értékesíthető vagyontárgyat lehet. A végrehajtás megindulásakor a végrehajtást kérő meghatározhatja, hogy milyen jellegű vagyontárgyból kéri a követelésének kielégítését, erre azonban a foglalás időpontjában már nincs lehetősége. 49 Az adós úgyszintén nem határozhatja meg a vagyontárgyak foglalásának sorrendjét. Az ingóságok összeírását addig kell folytatni, amíg előre látható, hogy a vagyontárgyak érétkesítéséből befolyó vételár fedezni fogja a végrehajtási költségeket, a végrehajtást kérő egyéb költségeit, a kamatokat és a főkövetelést. A végrehajtónak arra az esethetőségre is fel kell készülnie, hogyha egyéb igényt jelentenek be, a lefoglalt vagyontárgyak akkor is fedezetet nyújtsanak a végrehajtást kérő követelésére és a végrehajtási költségekre Vht. 33..; 35..; BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac, Budapest, o. 49 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 50 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 19

20 3.3. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak Nem lehet lefoglalni azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít. A törvényalkotó meghatározta a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét, és azok kiválasztását nem bízza sem a végrehajtóra, sem a végrehajtást kérőre, sem pedig az adósra. Főszabály szerint tehát az adós beleegyezésével sem lehet lefoglalni a mentes vagyontárgyakat. 51 A Vht tól 96/B -ig sorolja fel a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét. Ezek közül néhányat sorolnék fel, mely nagyobb fellelhetőséggel fordulnak elő a mindennapokban. Így tehát mentes a végrehajtás alól a Vht ban felsoroltak közül: - rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer, - szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli, - szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal, - az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor, - szükséges fűtő és világító eszköz, - adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép. E felsorolásból is kitűnik, hogy a törvény olyan mentes vagyontárgyakat sorol fel, melyek egy átlag lakás alapvető berendezési tárgyai. Így manapság már nem jellemző, hogy a végrehajtó műszaki cikkeket foglaljon le, tekintve, hogy egy árverés alkalmával az árverési hirdetmény kipostázása akár megközelíti az adott ingóság becsértékét. Vannak azonban olyan esetek, mikor az egyébként mentes ingóságot le kell foglalni. Ezek különösen a nagy értékű, nemesfémből vagy egyéb nemes anyagból 51 PESTOVICS: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 20

21 készültek, továbbá ha a normál használati cikkekhez képest luxus értékűnek számítanak Az ingóság becsértékének megállapítása Az ingóságok becsértékét a végrehajtó állapítja meg az aktuális forgalmi értéket alapul véve a foglalás alkalmával. Ha bármely fél kéri, a végrehajtó szakértő becsüst is bevon az érték megállapításához. Szakértő felkérése a lefoglalás után is megtörténhet, ha a foglalási jegyzőkönyv kézhezvételét követő 8 napon belül a felek ezt kívánják. A szakértő költségét annak a félnek kell megelőlegeznie, aki a becsüs bevonását kéri. A becsérték megállapítása a végrehajtás eredményességét tekintve fontos tényező. A végrehajtónak a foglalás alkalmával és a becsérték megállapításánál figyelemmel kell lennie arra vonatkozóan, hogy a lefoglalt vagyontárgy esetlegesen a követelés kielégítéséhez elegendő legyen. Ha árverésre kerül, az ingóság a végrehajtó vagy a szakértő által meghatározz érték lesz a kikiáltási ár. A becsérték gyakran a felek közti vita tárgyát képezi. Mivel a végrehajtók általánosságban nem vesznek részt olyan képzéseken, ahol a becslés főbb momentumait elsajátíthatják Egyes dolgok lefoglalásának speciális szabályai 54 Arany, platina, ezüst, fizetőeszköz lefoglalása: A végrehajtó a fent említett vagyontárgyakat foglalási jegyzőkönyvben összeírja és lefoglalja aranynak tűnő tárgyként és magához veszi, melyről átvételi elismervényt ad, de kizárólag ő írja alá. 24 órán belül köteles az illetékes Törvényszék Gazdasági Hivatalához letétbe helyeznie. Ha a foglalástól számított 15 nap eltelt és az adós vagy más érdekelt fél jogorvoslati jogával nem élt, akkor a foglalás jogerőssé válik. Fenti vagyontárgyak értékesítésére az ingó árverés szabályai az irányadók. Gépjármű lefoglalása: A gépjárműre, mint ingó vagyonelemre több speciális jogszabályi rendelkezés vonatkozik. A gépjármű gazdasági szempontból is nagy jelentőséggel bír, tekintve, hogy egyrészt relatív magas a forgalmi értéke, így a kényszerértékesítés alkalmával egy adott követelés teljes vagy magas százalékos arányú teljesítést jelenthet. Egyedi vonásként említendő, hogy a gépjárműben viszonylag 52 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, oldal 53 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, o. 54 Vht

22 könnyű kárt okozni, illetve kár következhet be a tulajdonos érdekén kívülálló okból ezért a gépjármű forgalmi értéke csökkenthet. Ennek tekintetében a végrehajtó a foglalás után intézkedik, a gépjármű értékesítése felöl. A törvény külön szabályozza a gépjármű foglalására vonatkozó szabályokat. Főszabályként a végrehajtó a helyszíni eljárása alkalmával köteles a gépjármű forgalmi engedélyét és a törzskönyvét is lefoglalni. Ezen iratokat az illetékes közlekedési hatósághoz küldi meg. Amennyiben a végrehajtó a járműnyilvántartás adataiból szerez tudomást arról, hogy az adós kereskedelmi értéket képező gépjárművel rendelkezik, úgy azt ún. irodai foglalási jegyzőkönyvvel foglalja le, melyet megküld az illetékes közlekedési hatóságnak, azzal a céllal, hogy a gépjárművet haladéktalanul vonja ki a forgalomból. Ilyen esetben a közlekedési hatóság hívja fel az adóst, hogy a gépjármű okmányainak a leadására. Itt kell megemlíteni, hogy ha a gépjárművet a járműnyilvántartó adatai szerint zálogjog/ opciós jog terheli, akkor a végrehajtó a foglalás tényéről tájékoztatja a zálogjogosultat. Muzeális vagy történeti értékű tárgy és könyv, továbbá levéltári anyag lefoglalása 55 : A végrehajtó fentiekben nevezett vagyontárgyakat lefoglalja és magához veszi. a foglalásról értesíteni kell a tárgy jellegének megfelelően illetékes múzeumot vagy levéltárat a foglalási jegyzőkönyv megküldésével. Nyilatkozattételre hívja fel őket, hogy védett-e a műtárgy és az esetleges értékesítéskor pedig az országból elszállíthatóe. Ezen vagyontárgyak becsértékének meghatározásához célszerű szakértő becsüs alkalmazni. Ha a foglalás jogerőssé válik, akkor a végrehajtó árverést tűz ki. Amennyiben az ingóságon korlátozott jog áll fenn, úgy azt az árverési hirdetményen fel kell tüntetni. Dematerializált értékpapír lefoglalása: Jelen ingóságot a végrehajtó jegyzőkönyvben lefoglalja, magához veszi és átadja adós értékpapírját vezető befektetési szolgáltató részére bizományi értékesítésre. Az értékpapírt további intézkedésig a végrehajtó az értékpapírokról szóló törvényi rendelkezésnek megfelelően zárolt alszámlára helyezi. 55 Vht

23 3.6. A lefoglalt ingóság megőrzése A lefoglalt ingóságokat főszabály szerint adós őrizetében kell hagyni, kivételt képeznek ez alól azok az ingóságok, melyekről a törvény eltérően rendelkezik. Az adós a lefoglalt ingóságot azzal a feltétellel használhatja, ha annak állagát megőrzi. A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, ezért az adós köteles azt gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, megsemmisítése, elidegenítése, elzálogosítása vagy a végrehajtás alól bármely más módon történő elvonása, a zár alá vételnél alkalmazott pecsét, vagy zár feltörése a Büntető Törvénykönyvben szabályozott zártörés vétségét vonja maga után. 56 A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelölhet ki ha: - az adós a megőrzést nem vállalja, - az adós huzamosabb ideig távol van, - a végrehajtást kérő külön kéri a zárgondnok kijelölését, és a végrehajtó szerint is indokolt - az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja és ehhez a végrehajtást kérő is hozzájárul Zár alá vétel A lefoglalt ingóság zár alá vételének oka leginkább abban rejlik, hogy a lefoglalt ingóság értékesítése veszélybe kerülne az által, ha az ingóság az adós őrizetében maradna. Ez jellemzően a gépjárművek lefoglalásakor vélelmezhető, így ilyen esetben a végrehajtó az ingóságok elszállítatja az általa kijelölt zárgondok őrizetébe. A zárgondnokot az őrzésért díj illeti meg, és költségeit az ingóság értékesítése után meg kell téríteni Foglalás harmadik személynél A végrehajtási eljárás során gyakran előfordul, hogy az adós tulajdonát képező ingóság harmadik személynél lelhető fel. Ha az ingóság harmadik személy őrizetében, birtokában van, azt azonnal lefoglalni nem lehet, hanem ebben az esetben nyilatkozattételre kell felhívni a harmadik személyt, melyre 8 nap áll rendelkezésre. Ha a harmadik személy elismeri, hogy a nála lévő ingóság az adós tulajdona, abban az 56 BALOGH B. KOREK - CSÁSZTI - JUHÁSZ: A bírósági végrehajtás; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, o. 57 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 23

24 esetben a végrehajtó helyszíni cselekményt foganatosít a harmadik személynél, és lefoglalja nála az ingóságot. 58 Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy nála az adósnak ingósága nincs, úgy a végrehajtó végrehajtási cselekményt ott nem foganatosíthat Követelés lefoglalása Követelés lefoglalásán azt értjük, amikor az adósnak egy harmadik személlyel szemben követelése áll fenn. Ilyen esetben a végrehajtó a harmadik személynek küldött felhívással egyidejűleg lefoglalja a fennálló követelést. A harmadik személy a végrehajtó által küldött felhívásra kézhezvételtől számítva 8 napon belül köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában meg kell adnia, hogy a követelés fennáll-e, annak esedékességi ideje mikorra tehető illetve, hogy másvalaki tart-e igényt rá, ha igen, akkor annak jogcímét is meg kell jelölnie. Amennyiben a harmadik személy a lefoglalt követelést nem fizeti be vagy utalja át a végrehajtó letéti számlájára, a követelés tárgyát nem helyezi bírósági letétbe, hanem kifizeti az adósnak, vagy bárki másnak, úgy saját vagyonával felel a követelés erejéig a végrehajtást kérő felé Zálogjogosult értesítése, bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba Zálogjogosult értesítése Amint a végrehajtó tudomást szerez az adóstól vagy a zálogjogi illetve hitelbiztosítéki nyilvántartásokból arról, hogy az általa lefoglalt vagyontárgyat zálogjog terheli, köteles a zálogjogosultat értesíteni a foglalás tényéről. Ezen értesítéssel köteles felhívni a zálogjogosult figyelmét, hogy zálogjogi igényét, kérelmét érvényesítheti a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül. A kérelmét a végrehajtóhoz kell benyújtania, aki a kézhezvételt követő munkanapon köteles a végrehajtást foganatosító bíróságnak megküldeni Zálogjogosult bekapcsolódása A zálogjogosultnak az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság soron kívül meghozott végzésében állapítja meg a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltat. Ezen végzésében 58 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o 59 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 60 PESTOVICS Ilona: Bírósági végrehajtás; Novissima Kiadó, Budapest, o. 24

25 engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék. Ez természetesen akkor lehetséges, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége nem vitatott. A végrehajtási eljárásban bekapcsolódó félnek a bírósági végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek előlegezése és viselése, valamint a jogosultat az eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályok alkalmazandók. Itt kell megemlíteni, hogy a bekapcsolódás járulékos jellegű, tekintve, hogyha az alapvégrehajtás megszűnik, mert példának okaként az adós kifizette a tartozását, akkor a bekapcsolódás is megszűnik. Így tehát a bekapcsolódás kizárólag addig terjed, amíg a zálogjog Elszállítás Az étékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő szállításról a végrehajtó gondoskodik, ennek költségeit a végrehajtást kérő előlegezi, de végül e költségek az adóst terhelik. 61 KAPA Mátyás: Ha az adós nem fizet ; HVG Orac Lap-és Könyvkiadó, Budapest, o. 25

26 4. Ingóárverés szeptember 1.-én a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény jelentős megújuláson esett át. A változásokat az elmúlt évek gazdasági-pénzügyi válsága, a lakosság és a vállalkozói szféra felhalmozódott adósság állománya következtében megnövekedett végrehajtási ügyszám tette indokolttá. A törvényjavaslat szerint a módosítás fő célja a bírósági végrehajtás hatékonyságának növelése, a kényszerértékesítésekkel kapcsolatos közbizalom erősítése, ennek eszközeként pedig a korszerű informatikai lehetőségeknek kihasználása volt a bírósági árverések hatékonyságának növelése, a transzparencia biztosítása érdekében. A módosításokat az elektronikus árverés folyamatát érintették legjelentősebben (..). 62 Ingóárverés esetében megmaradt a korább ún. hagyományos árverés leginkább a 100 ezer Ft-ot meg nem haladó becsértékű ingóságok esetében, viszont a módosítás óta kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy az elektronikus árverési rendszerben meghirdetett ingóságok értékesítése hatékonyabb január 1-jétől a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett Elektronikus Árverési Rendszer felületén már ingóságokat is lehet árverezni. A végrehajtó az árverést az árverési hirdetménnyel tűzi ki, melyet az árverési hirdetmények nyilvántartásában is közzé tesz, melyhez később, az értékesítés után a jogkövetkezmény fűződni fog. A végrehajtók által kitűzött hirdetmények az interneten keresztül az MBVK honlapján folyamatosan figyelemmel kísérhetők. Az elektronikus árverésen való részvétel előfeltétele egy regisztrációs eljárás lebonyolítása, amelyre bármelyik végrehajtó irodájában lehetőség nyílik. A regisztráló félnek az adatai rögzítését követően és a szabályzat elfogadása után egyszeri Ft regisztrációs díjat kell megfizetnie. Ezután a felhasználó saját, egyedi felhasználónevet és jelszót kap, mellyel könnyedén be tud lépni az online felületre. Adott árverésen az a regisztrált felhasználó jogosult licitálni, aki a meghirdetett vagyontárgy becsértékének a 10%-nyi összegét átutalja, vagy befizeti a végrehajtó letéti bankszámlájára, és az összeg jóvá is íródott a végrehajtónál valamint az ún.: aktiválási kérelmét is előterjesztette. A végrehajtó az 62 TRUNKOS Anita Krisztina: Ismerkedés a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Elektronikus Árverési Rendszerével, (Letöltés ideje: ) 26