SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM PÉNZÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM PÉNZÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE"

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Nemeskéri Gyula PÉNZÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY Ergofit Kft. Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK Az elemzés célja, tárgya, módszere A kollektív szerződések megoszlása, eljárási elemeinek elemzése Az ágazat szociális partnereinek bemutatása Kollektív szerződések megoszlása, kollektív szerződéses lefedettség áttekintése a pénzügyi és biztosítási szektorban A kollektív szerződések eljárási szabályai (alaki, formai elemeinek) elemzése A szerződéskötés törvényi feltételei A szerződés személyi hatálya A szerződés időbeli hatálya A szerződés hatályba lépésének időpontja A szerződés felülvizsgálata, módosítása A szerződés felmondása A szerződés megszűnése A munkaügyi kapcsolatokra (a szerződő felek együttműködésére, kapcsolatrendszerére) vonatkozó szabályok Az együttműködés alapelvei, tartalma A felek közötti kapcsolattartás és kommunikáció A szakszervezeti jogok szabályozása Szakszervezeti jogokat érintő rendelkezések Szakszervezeti működését érintő rendelkezések Üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések Kollektív munkaügyi vitával kapcsolatos rendelkezések Sztrájk gyakorlására vonatkozó rendelkezések Összefoglaló a szerződések alaki-formai elemeiről és a munkaügyi kapcsolatok szabályozásáról A kollektív szerződések tartalmának jogszerűségi elemzése Bevezető rendelkezések Jognyilatkozatok írásba foglalása A munkaszerződések és a kollektív szerződések viszonya A munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése A munkaviszony létesítése Próbaidő A munkaviszony kezdete Munkaszerződés módosítása A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Megszüntetés Csoportos létszámcsökkentés Végkielégítés Rendkívüli felmondás Jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei Munkavégzés szabályai Munkára képes állapot Titoktartás További munkaviszony bejelentése Képzés Munkaviszonyból származó munkavállalói kötelezettségek vétkes megszegése Munkaidő, pihenőidő A munkaidő mértéke

3 2.7.2 Munkaidőkeret Munkaidő beosztása Osztott munkaidő Munkaközi szünet Napi pihenőidő Pihenőnapok kiadása/heti pihenőidő Munkaszünet napon történő munkavégzés Rendkívüli munkavégzés Távollétek Rendes szabadság kiadása Pótszabadság Fizetés nélküli szabadság Díjazás Bér és bérpótlékok Bérpótlékok Prémium A tizenharmadik havi fizetés A bérfizetés módja Téves munkabér-kifizetés Munkabér előleg Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés Juttatások Törzsgárda Étkezési hozzájárulás Önkéntes pénztárak Segélyek Lakásvásárlási- és egyéb kölcsönök Kölcsön személygépkocsi vásárlásához Kis értékű ajándék Nyugdíjba vonulók jutalmazása Kitüntetések Üdülési hozzájárulás, csekk Kafeteria Munkaruha Kártérítés A gondatlan kártérítés mértéke Leltárfelelősség Közvetlen kártérítésre kötelezés A munkavállaló dolgaiban okozott kár Foglalkoztatás Tanulmányi szerződés Tanulmányi szabadság Kölcsönzött munkavállalók Jogviták Összegző értékelés és javaslatok A kollektív szerződések gyakori hibái Tipikus jogszerűségi hibák De lege ferenda - a jogalkotónak Általános javaslatok Javaslat a szerződések további témaköreire Javaslat ágazati kollektív szerződés tartalmára

4 AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE Vizsgálatunk célja a TEÁOR 65 Pénzügyi közvetítés, 66 Biztosítás, nyugdíjalap és 67 Pénzügyi kiegészítő tevékenység ágazatokba (a továbbiakban: pénzügyi szektor) tartozó, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál nyilvántartott, illetve letétbe helyezett egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések tartalmának összehasonlító, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseihez viszonyított jogszerűségi elemzését, értékelését tartalmazó tanulmány elkészítése volt. A kutatás tárgyát az a 10 egymunkáltatós kollektív szerződés képezte, melyeket a szerződő felek 2007 közepéig regisztráltak és letétbe helyeztek a minisztériumnál. Az elemzés szempontrendszerét elsősorban a 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet 2. sz. melléklete, a Bejelentő adatlap a munkáltatónál (gazdálkodó szervezetnél) 2006 évben megkötött, módosított vagy megszűnt kollektív szerződés nyilvántartásba vételéhez" szempontjai szerint alakítottuk ki, kiegészítve az adatbázis számszerű adatait a szerződések tartalmi elemeivel. A tartalmi elemeket 11 fő csoportba soroltuk, részben megőrizve a Bejelentő adatlap fejezeteit, részben pedig - ahol az elemzés logikája és egységessége megkívánta - a fejezeteket tovább bontottuk vagy éppen egy csoportba vontuk össze. A vizsgálat tényezőcsoportjai: 1. A kollektív szerződések megoszlása, a kollektív szerződéses lefedettség áttekintése az ágazatban 2. A szerződések eljárási szabályai 3. A munkaügyi kapcsolatok 4. A kollektív munkaügyi vita 5. A munkaviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése 6. A munkaidő és a pihenőidő 7. Oktatás és továbbképzés 8. A munka díjazása 9. Szociális és béren kívüli juttatások 10. A kártérítési felelősség 11. A munkaügyi jogvita Kutatásunk eredményeit két különálló fejezetbe foglaltuk össze: 1. A kollektív szerződések tartalmának 2. A kollektív szerződések tartalmának összehasonlító és jogszerűségi elemzése 3. Értékelés, javaslatok Az elemzés, értékelés során felhasznált adatokat, információkat a Szociális Munkaügyi Minisztérium honlapján működő Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer (szmm.gov.hu/mkir) menüpont keretében található a nyilvántartott kollektív szerződések tartalmára vonatkozó online lekérdezés tábláiból, valamint az elemzett kollektív szerződésekből nyertük. A szociális partnerekre vonatkozó adatok, az érdekképviseletek honlapjairól származnak, illetve a velük történt konzultációk során kaptuk. 4

5 1. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK MEGOSZLÁSA, ELJÁRÁSI ELEMEINEK ELEMZÉSE 1.1. Az ágazat szociális partnereinek bemutatása A pénzügyi szektor szakszervezetei: A pénzügyi szektorban jelenleg szerveződő szakszervezetek a rendszerváltás előtt a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete (KPVDSZ) részeként tevékenykedtek. A KPVDSZ pénzintézeti és vendéglátó titkársághoz tartozó alapszervezetek évi döntése, hogy önálló szakszervezetekké alakulva kiválnak a szervezetből, a KPVDSZ december 1-ei megszűnését jelentette. Bankok, Biztosítok Dolgozóinak Szakszervezete A Bankok, Biztosítók Dolgozóinak Szakszervezete (a továbbiakban: BBDSZ) október 27-én alakult meg. A BBDSZ megalakítását a kétszintű bankrendszer létrejötte, a pénzügyi ágazat gyors növekedése követelte meg, amikor a banki és biztosítói szakszervezeti tagok száma jóval negyvenezer fő fölé növekedett. A BBDSZ az évi megfigyelői státus után 1992-ben a Kereskedelmi Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének [FIET, a mai UNI (Union Network International: Egyesült Nemzetközi Hálózat) jogelődje] teljes jogú tagjává vált. A szakszervezet 1995-ben két kb. hasonló létszámú szervezetre szakadt. Az egyik szervezet a BBDSZ néven működött tovább, a másik felvette a Bankok, Biztosítók Dolgozói Szakszervezeteinek Szövetsége (a továbbiakban: BBDSZSZ) nevet. A BBDSZ a nevét később BBDSZ Pénzügyi Ágazat Szakszervezeti Szövetségre módosította. A szervezetnek 13 banki alapszervezet a tagja, kb fő taglétszámmal. Szervezettsége mintegy 30 %-os, 2006-tól a taglétszámában közel 25 %-os növekedés következett be. A szervezet az MSZOSZ konföderáció tagja. A BBDSZ-nek szakmailag fontos támogatást jelentett a nemzetközi szervezeti tagság ben a FIET Budapesten tartotta banki és biztosítós éves ülését. Ez az esemény egyből ismertté tette szervezetet nemzetközi szinten, aminek következtében kialakult a partneri kapcsolat a Magyar Bankszövetséggel (a továbbiakban: Bankszövetség) is (a Bankszövetség meghívott volt, főtitkára fontos előadást tartott az ülésen). A BBDSZ számos, az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi szakszervezeti projektben vett részt az elmúlt időszakban (munkahelyi stressz, flexisecurity, CSR/vállalati társadalmi felelősség) A BBDSZSZ hasonló létszámú, szervezettségű, mint a Pénzügyi Ágazat Szakszervezeti Szövetség. A szervezet nem kapcsolódik országos szövetséghez. Úgy tűnik, hogy napjainkban figyelme csak a munkahelyi szakszervezeti tevékenységre összpontosul. 5

6 Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a KPVDSZ jogutódjaként működő öt önálló tagszervezet egyesülésével jött létre jelenlegi formájában 1993-ban. A KASZ taglétszáma közel 20 ezer fő. Munkahelyi alapszervezeteinek száma mintegy 350. Az ÁFÉSZ-ekkel szoros együttműködést tartó, kapcsolatban lévő (tulajdonosi szerkezetük közös) 30 takarékszövetkezet munkahelyi szintű alapszervezete, mintegy 3000 fő tagsággal a KASZ része maradt. Az ágazati szakszervezet a takarékszövetkezeti érdekek összefogása, képviselete érdekében Takarékszövetkezeti Szakmai Bizottságot működtet, amely folyamatos kapcsolatot tart az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel (a továbbiakban: OTSZ-el). A pénzügyi szektor gazdasági érdekképviseletei: A fejezet főcíme a szociális partnerek bemutatásáról szól. Az alcímben ennek ellenére nem munkáltatói érdekképviseletekről, hanem gazdasági érdekképviseletekről szólunk. A pénzügyi szektorban tevékenykedő érdekképviseletek feltérképezése, áttekintése során azt tapasztaltuk, hogy a szektorban található érdekképviseletek a gazdálkodó szervezetek gazdasági, szakmai érdekeinek képviseletét látják csak el. Magyar Bankszövetség A kétszintű bankrendszer kialakulása követően több hazai kereskedelmi bank kezdeményezte a kereskedelmi bankok szakmai érdek-képviseleti szervezetének megteremtését. A Bankszövetség egyesületi formában történő megalakulására február 17-én került sor. A Bankszövetség megalapításában huszonkét bank és szakosított pénzintézet vett részt. Az elfogadott alapszabály értelmében a tagjai azok a pénzintézetek lehetnek, amelyek rendelkeznek a törvényben előírt minimális alaptőkével, és elfogadják a szövetség alapszabályzatát. A Bankszövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő gazdasági, szakmai érdekek képviselete. Rendszeresen részt vesz mindazoknak a törvényeknek, jogszabályoknak, programoknak a kidolgozásában, véleményezésében és egyeztetésében, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintik a bankszektort, a monetáris szabályozást. Fontos feladatának tekinti, hogy együttműködjön más érdek-képviseleti szervezetekkel, kifejtve a kereskedelmi bankok véleményét az aktuális gazdasági, pénzügyi stb. kérdésekben. A szövetség képviselője tagja az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap igazgatótanácsának. A Bankszövetség 1991 márciusában levelező társult tagként csatlakozott az Európai Unió Bankföderációjához (European Banking Federation), amelynek 1998-ban társult tagjává vált ban együttműködést kötött az Európai Unió Jelzálog Föderációjával. (European Mortgage Federation) január 1-jével az Európai Bankföderáció teljes jogú tagjává vált. A bankszövetség és rajta keresztül a hazai pénzintézetek szakemberei a Bankföderáció valamennyi bizottságának és munkacsoportjának a munkájában részt vehetnek. Az EU Bankföderációjától kapott rendszeres szakmai tájékoztatókkal a szövetség segíti a bankok felzárkózását az integrációs feladatokhoz. Programot dolgoz ki és koordinál a bankszektor működésének tárgyilagos megismertetése érdekében mind a szakmai, mind a szélesebb 6

7 társadalmi közvéleménnyel. A szövetségnek 38 bank, hitelintézet a tagja. A Bankszövetség érvényes alapszabálya nem teszi lehetővé a munkáltatói, munkaadói érdekképviseleti feladatok ellátását, a szektor szakszervezeteivel kollektív tárgyalások folytatását, illetve kollektív szerződések megkötését. Országos Takarékszövetkezeti Szövetség A hazai takarékszövetkezetek versenyképességük fokozása és tevékenységi körük bővítése érdekében 1989-ben megalapították saját bankjukat, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-t (Takarékbank). Szakmai fejlődésük, valamint piaci helyzetük stabilizálása és országos érdekeik képviseletének összehangolása érdekében a takarékszövetkezetek 1990-ben létrehozták országos érdekképviseleti szervezetüket, az OTSZ-t. A rendszerváltást követő évek gazdasági helyzete, a tömeges vállalati csődök hatására a takarékszövetkezetek 94 százaléka az ún. Integrációs szerződés aláírásával 1993-ban létrehozta a Takarékszövetkezeti Integrációt. Az OTSZ a takarékszövetkezetek országos társadalmi, érdekképviseleti szerve, a szövetkezeti és egyesülési jogról szóló törvény alapján társadalmi szervezetként folytatja tevékenységét. Fő feladata az érdekvédelem és érdekérvényesítés, a külkapcsolatok szervezése, a szakmai és jogi tanácsadás, valamint a humán tőke fejlesztése, oktatás, képzés szervezése óta társult tagként, május 1-től teljes jogú tagként rendszeresen részt vesznek az Európai Szövetkezeti Bankok Egyesülete (European Association of Co-operative Banks) munkájában. A takarékszövetkezeti hálózat mintegy 1700 fiók az országban. Az integrált takarékszövetkezetek száma 158. Az OTSZ érvényes alapszabálya nem teszi lehetővé a munkáltatói, munkaadói érdekképviseleti feladatok ellátását, a szektor szakszervezeteivel kollektív tárgyalások folytatását, illetve kollektív szerződések megkötését. Magyar Biztosítók Szövetsége 1986., magyarországi biztosítási monopólium megszűnése óta számos biztosítótársaság alakult Magyarországon, az addig meghatározó állami tulajdonú biztosítóintézetek szerepét átvették az újonnan létrejött részvénytársaságok. Ezzel párhuzamosan a biztosítás jogi környezete is gyökeres változásokon ment keresztül, ami szükségessé tette, hogy a társaságok érdekeik védelmében szakmai szövetségbe tömörüljenek. A Magyar Biztosítók Szövetségét (a továbbiakban: MABISZ) november 14-én nyolc biztosítótársaság alapította. A MABISZ fő célkitűzése a magyar biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme. Feladatának tekinti tagjaink közös érdekkörébe tartozó tevékenységek koordinálását és levezetését (pl. kármegelőzés, oktatás, biztosítási csalások elleni védekezés). A MABISZ kezeli a Kártalanítási Számlát, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás garanciaalapját is

8 óta társult, 1998 óta rendes tagja az Európai Biztosító Szövetségek szervezetének. Jelenleg 24 biztosítótársaság és 4 biztosítóegyesület tartozik a MABISZ tagjai sorába. 8

9 A MABISZ érvényes alapszabálya nem teszi lehetővé a munkáltatói, munkaadói érdekképviseleti feladatok ellátását, a szektor szakszervezeteivel kollektív tárgyalások folytatását, illetve kollektív szerződések megkötését. A pénzügyi szektor három gazdasági, szakmai érdekképviselete különböző gazdasági szervezetek képviseletére vállalkozott: társasági formában működő kereskedelmi bankok, pénzintézetek, a szövetkezeti tulajdonú, vidéken működő takarékszövetkezetek, a biztosító társaságok. A képviselt gazdasági szervezetek három jól elkülöníthető körét alkotják a pénzügyi szektornak, amely szerencsésnek mondható, mert a három érdekképviselet nemigen csábíthatja el egymás tagságát. Szociális párbeszéd a pénzügyi szektorban A Pénzügyi szektor kollektív tárgyalásai, megállapodásai a gazdálkodó szervezeteket (munkáltatókat) képviselő érdekképviseletek jellegét tekintve alapvetően csak munkahelyi szinten folynak. A nagyobb pénzintézeteknél lényegében mindenhol található kollektív szerződés. A nyilvántartott kollektív szerződések közel 50 %-nál a KASZ-hoz tartozó szakszervezeti alapszervezet a szerződő fél. Az 1990-es évek közepén a Bankszövetség berkein belül szakértői konzultációk folytak több munkáltatóra kiterjedő hatályú, ágazati jellegű kollektív szerződés előkészítésére, valamint az érdekképviselet feladatainak kibővítésére a munkáltatói érdekképviseleti jogosítványok tekintetében. A szakértői konzultációkat érdekképviseleti szintű lépések, kezdeményezések nem követték. A BBDSZ és a Bankszövetség nemzetközi ismertsége következtében 2000-ben Budapesten, került sor először a régióban szociális párbeszédülésre az UNI részvételével. Ezt követően bekapcsolódtak az uniós szintű banki szociális párbeszédbe, folyamatosan részt vettek az UNI és az Európai Bankföderáció ülésein. A két érdekképviselet az EU, illetve a régiós szociális párbeszéd tekintetében sikereket mutathat fel végén az EU szintű szociális partnerek egy úgynevezett bővítési projektet fogadtak el, amit az Európai Bankföderáció terjesztett be az Európai Bizottság elé. Magyarország, Cseh Köztársaság és Szlovákia szociális partnerei, banki szakszervezetei és bankszövetségei három régi uniós ország vendégeiként tapasztalatcsere-ülésen vehettek részt. A magyar érdekképviseletek Ausztriát kapták partnerül. Az EU szintű szociális párbeszédben való részvételi lehetőség, a szakmai tapasztalatokon túl a hazai párbeszéd fejlesztésében is lehetőséget teremtett. Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése" c. PHARE projekt keretében kormányzati közbejárással - a BBDSZSZ kezdeményezésével június 22-én megbeszélés keretében találkoztak egymással a szektor munkavállalói és munkáltatói oldalának érdekképviseletei és a nagyobb pénzintézetek, biztosító társaságok vezetői. 9

10 A találkozó keretében a felek megvitatták az ágazati párbeszéd bizottság megalakításának és egy középszintű kollektív szerződés megkötésének feltételeit, lehetőségét. A párbeszéd az ágazati" kollektív tárgyalások tekintetében lényegében 2007 végéig újra parkoló pályára került. A partnerek terveinél kissé hosszabb ideig tartott a Bankszövetség belső egyeztetési és felhatalmazási folyamata az ágazati kollektív tárgyalásokra vonatkozóan. A pénzügyi szektor fontos hazai eredménye, hogy a BBDSZ és a Magyar Bankszövetség december 10-én Megállapodást írtak alá az ágazati párbeszéd bizottság megalakítására, működtetésére vonatkozóan. Az érdekképviseletek kinyilvánították, hogy elkötelezettek az ágazati érdekegyeztetés megerősítésében, fejlesztésében, együttműködésük egymás, illetve képviselt szervezeteik kölcsönös elismerésén, érdekeik tiszteletben tartásán alapul. Céljuk, hogy a bizottság segítse elő az ágazati, a munkahelyi kollektív szerződések létrehozását. A megállapodás új távlatot nyit a két szervezet, illetve a pénzügyi szektor többi érdekképviseletei együttműködésében, a közös álláspont kialakításában a szektort érintő fontos kérdésekben, törvény-előkészítésekben. 10

11 1.2. Kollektív szerződések megoszlása, kollektív szerződéses lefedettség áttekintése a pénzügyi és biztosítási szektorban A kollektív szerződés nyilvántartás 27 db a pénzügyi szektorba tartozó szerződést regisztrált. Ebből 26 egy munkáltatóra, 1 több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés. Kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkáltatók megoszlása KSZ Létszám-kategória Az érintett kör TEÁOR kódja, 300 fő alatt fő felett megnevezése E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. E. m. T. m. db db db db db db db db db db Jegybanki tevékenység Egyéb monetáris közvetítés Pénzügyi lízing Egyéb hitelnyújtás Másh. nem sor. egyéb pénzügyi közv Életbiztosítás Csoportos nyugdíjbiztosítás Nem életbiztosítás Pénz-, tőkepiaci szabályozás Értékpapír-ügynöki tevékenys., alapk Másh. nem sor. egyéb pénz. kieg. tev Biztosítást, nyugdíjalapot kieg. tev Pénzügyi szektor összesen: E. m.: egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés T. m.: több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés A táblázatban jól követhető a pénzügyi szektorban kötött egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések alá tartozó munkáltatók megoszlása, a cégek létszám kategória besorolása alapján. A nyilvántartott egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések jelentős többsége (80 %) a Egyéb monetáris közvetítés szakágazatba tartozik. A maradék 20 % négy szakágazat között oszlik meg. Több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződés hét munkáltatót érint a pénzügyi szektorban. Lényegében a szektorban csak egy több munkáltatós szerződés található, de a szektorba besorolt munkáltatókat további két, nem a szektorban kötött, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés érint. Az egyik ipari termelést végző cégcsoport pénzügyi szolgáltatást ellátó társaságára vonatkozik. A másik szerződés pedig a Mezőgazdasági Ágazati Kollektív Szerződés, amely hatálya alá négy, a szektorba tartozó cég, tartozik (az elemzés e szerződésekre nem terjed, tartalmukat nem vizsgálta). Mindent összevetve a szektorban hét munkáltató tartozik több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés alá. 11

12 A pénzügyi szektor területén nincs olyan munkáltató, amely egyszerre több (egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú) szerződés alá tartozik. Az egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések hatálya alá a szektorban összesen 33 munkáltató tartozik. A főtevékenység alapján a szektorba 657 négy fő felett foglalkoztató gazdálkodó szervezet (munkáltató) van besorolva. Ezt figyelembe véve a szektorban a munkáltatók mintegy 5 %-nál található kollektív szerződés. Ha csak az egy munkáltatóra kiterjedő szerződéseket tekintjük, akkor ez a munkáltatók 3,9 %-a. Egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések megoszlása, hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma Az érintett kör TEÁOR kódja, megnevezése KSH létszám Szakágazatban kötött KSZ Létszám-kategória 300 fő alatt fő felett KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám KSZ létszám db fő db fő db fő db fő db fő Jegybanki tevékenység Egyéb monetáris közvetítés Életbiztosítás Nem életbiztosítás Másh. nem sor. egyéb pénz. kieg. tev Pénzügyi szektor összesen: KSH létszám: évi átlagos állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) A táblázat a pénzügyi szektor azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződéseket tekintve a 300 fő alatt foglalkoztató cégeknél található a szerződések 69,2 %-a (18 db), fő között foglalkoztató cégek nem regisztráltattak szerződést, fő között foglalkoztató cégeknél 7,7 %-a (2 db), 1001 fő felett foglalkoztató cégeknél 23,1 %-a (6 db). Ellenkező tendencia figyelhető meg, ha az egy munkáltatóra kiterjedő szerződések hatálya alá tartozó munkavállalókat a szektorban foglalkoztatottakhoz viszonyítjuk. Az 1001 fő felett foglalkoztató cégeknél található szerződések a pénzügyi szektor munkavállalóinak 33,7 %-t, a fő között foglalkoztató cégeknél található szerződések a munkavállalók 2,3 %-t, a 300 fő alatt foglalkoztató cégeknél található szerződések a munkavállalók 1,9 %-t érintik. A több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés alá tartozó munkáltatók közül hat a 300 fő alatt foglalkoztató, egy az 1000 fő felett foglalkoztató létszám kategóriába tartozik. 12

13 Kollektív szerződéssel érintett munkavállalók létszáma, aránya (Lefedettség) Az érintett kör TEÁOR kódja megnevezése KSH létszám Egy munkált, kiterjedő KSZ Több munkált, kiterjedő KSZ Összes KSZ létszám % létszám % létszám % Jegybanki tevékenység Egyéb monetáris közvetítés , , , Pénzügyi lízing ,8 63 3, Egyéb hitelnyújtás Másh. nem sor. egyéb pénzügyi közv Életbiztosítás , , Csoportos nyugdíjbiztosítás Nem életbiztosítás , , Pénz-, tőkepiaci szabályozás Értékpapír-ügynöki tevékenys., alapk Másh. nem sor. egyéb pénz. kieg. tev , , Biztosítást, nyugdíjalapot kieg. tev Pénzügyi szektor összesen: , , ,5 KSH létszám: évi átlagos állományi létszám (4 főnél többet foglalkoztató munkáltatók) Egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések, létszám: Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak száma (4 fő felett). Százalék (%): Az adott TEÁOR területen nyilvántartásba vett és hatályban lévő kollektív szerződések által érintett foglalkoztatottak és az adott TEÁOR terület létszámának aránya. Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések, több munkáltató által kötött: Több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződések. Létszám: A több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó, a munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Százalék (%): A több munkáltató által együttesen kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó foglalkoztatott létszámnak az adott TEÁOR terület létszámához viszonyított aránya. Összes kollektív szerződés: Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú és a több munkáltató által kötött kollektív szerződések. Létszám: Az egy és a több munkáltató által kötött kollektív szerződések hatálya alá tartozó, a munkáltatók (gazdálkodó szervezetek) által foglalkoztatott létszám. Százalék (%): Az egy és a több munkáltató által kötött kollektív szerződés hatálya alá tartozó foglalkoztatott létszámnak az adott TEÁOR terület létszámához viszonyított aránya. A táblázat a pénzügyi szektor azon szakágazatait tartalmazza, amelyben kollektív szerződés található. Az egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések a pénzügyi szektorban a 4 fő felett foglalkoztató cégeknél foglalkoztatott munkavállalók mintegy 38,1 %-ra (22974 fő) terjednek ki. A több munkáltatóra kiterjedő szerződések a foglalkoztatottak kb. 4,3 %-t fedik le (mintegy 2650 munkavállalót érint). Az egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződések együttesen (az átfedéseket kiszűrve) a pénzügyi szektor munkavállalóinak valamivel 42,5 %-t érintik. A pénzügyi szektor lefedettségi aránya megítélésünk szerint magasabb azonos, mint a nemzetgazdasági szintű lefedettség (nem ált évre vonatkozó adat), az egyes szakágazatok tekintetében azonban jelentősen szóródik. A jegybanki tevékenység szakágazattól eltekintve a nem életbiztosítás szakágazatban mintegy 53 %, az egyéb monetáris közvetítés szakágazatban mintegy 50 %, az életbiztosítás szakágazatban 33,7 %, a máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység szakágazatban pedig 6,9 %. A jelen összehasonlító elemzés a kollektív szerződés nyilvántartásba bejelentett 27 kollektív szerződés (26 egy munkáltatóra, 1 több munkáltatóra kiterjedő hatályú) közül 10 egy munkáltatóra kiterjedő hatályú szerződést vizsgált meg. Az elemzett szerződések közül hat a Egyéb monetáris közvetítés, kettő a Nem életbiztosítás, egy-egy pedig a Életbiztosítás, Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység szakágazatokba tartozik. 13

14 1.3. A kollektív szerződések eljárási szabályai (alaki, formai elemeinek) elemzése A kollektív szerződés nyilvántartásban regisztrált szerződések mindegyike tartalmaz a szerződés alaki formai elemeire vonatkozó rendelkezést. A 27 szerződés közül 25 határozatlan, 2 határozott időtartamú. A szerződés felmondásával kapcsolatosan 16, módosításával kapcsolatosan 17 tartalmaz szabályozást. A vizsgált kollektív szerződések tekintetében szerződés eljárási szabályai keretében a szerződés személyi, időbeli hatályát, hatályba lépését, módosítását, felülvizsgálatát, felmondását, megszűnésének módját elemeztük. Erre nézve az elemzett szerződések mindegyike tartalmaz valamilyen előírást, amely az Mt. megfelelő paragrafusaira való hivatkozástól a részletes leírásig terjedhet A szerződéskötés törvényi feltételei A vizsgált tíz egy munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés közül három tartalmazza - az Mt ból következően -, hogy a szerződést reprezentatív, az üzemi tanácsi választáson a szükséges támogatottságot elért szakszervezet kötötte. Megállapítható, hogy a szerződéskötő felek nem fordítanak elegendő figyelmet arra, hogy a szerződéskötési jogosultság igazolva legyen. A szerződések aláírója a munkáltatói oldalon minden esetben a munkáltató vezetője, a szakszervezet esetében pedig az érdekképviselet vezetője. Egy szerződés esetében nem került rögzítésre, hogy mely szakszervezet, mely tisztségviselője írta alá a szerződést. Csak annyi olvasható, hogy a munkavállalók képviseletében. Ez megítélésünk szerint nem elégíti ki az Mt. feltételeit. Három szerződésben meghatározzák, hogy a munkáltató, illetve a szakszervezet nevében ki írhat alá. Véleményünk szerint nem a kollektív szerződés feladata meghatározni, hogy a szerződő felek tekintetében ki van feljogosítva a szerződés aláírására, megkötésére. Ez minden esetben a szerződő felek belső szabályzataira tartozik. Két szerződést a munkáltatónál működő üzemi tanács képviselője is aláírta. Az nem derül ki a szerződésből, hogy ez érvényességi feltétel, vagy csak mint ellenjegyzésként jelenik meg az üzemi tanács szignója. Az Mt július 12-ig hatályos (2) bekezdése lehetővé tette, hogy amennyiben a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet nem volt, a munkáltató és az üzemi tanács a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét üzemi megállapodásban szabályozza. Az üzemi megállapodásra, a kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kellett megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az üzemi megállapodás hatályát vesztette, ha az üzemi tanács megszűnt, vagy szakszervezet közreműködésével kollektív szerződés kötésére került sor. Az üzemi megállapodás megkötésének lehetőségét az Mt. módosításáról szóló évi XIX törvény szüntette meg. E jogszabály átmeneti rendelkezése szerint a július 12-ét megelőzően kötött üzemi megállapodás megszűnéséig (üzemi tanács mandátumának lejártáig, megszűnéséig vagy kollektív szerződés megkötéséig), de legkésőbb július 12-ig a törvény hatálybalépését megelőző hatályos rendelkezést kellet alkalmazni. Az említett szabályozás is azt támasztja alá, hogy az üzemi tanács csak üzemi megállapodást (kvázi kollektív szerződést) köthetett, arra pedig törvényes lehetősége nem volt és jelenleg sincs, hogy a szakszervezettel együtt kössön (aláírjon) szerződést. A szerződéseket minden 14

15 munkáltatónál egy szakszervezet kötötte. Valószínűsíthető, hogy csak egy szakszervezet van jelen ezen munkáltatóknál A szerződés személyi hatálya Általános az is, hogy a kollektív szerződések hatálya valamennyi munkavállalóra kiterjed, attól függetlenül, hogy szakszervezeti tagok, vagy sem. Általános, az, hogy a szerződés nem terjed ki a legfelső vezetésre, de előfordul ellentmondásos rendelkezés is. Van olyan szerződés, amely személyi hatályát egyes juttatások tekintetében a munkaviszonyban nem álló nyugdíjasokra is kiterjeszti. Ez a megoldás megítélésünk szerint nem jogszerű, mivel a kollektív szerződés az Mt és 188/A. rendelkezésein túlmenően nem korlátozhatja a szerződés személyi hatályát, illetve az Mt. 30. a) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket szabályozza és a 36. (4) bekezdése értelmében a munkáltatóval munkaviszonyban lévő munkavállalókra terjed csak ki. Egy szerződés úgy szabályoz, hogy a megállapodás mellékleteiben kell rendezni a különböző településen elhelyezkedő szervezeti egységekre vonatkozó helyi eltéréseket, sajátosságokat. E megoldás megítélésünk szerint megfelel az Mt. 33. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. A tíz kollektív szerződés mindegyike rendelkezik a szerződés személyi hatályáról. Minden szerződés kiemeli, hogy a szerződés hatálya a munkáltató vezetőjére nem terjed ki. Egy szerződés kiemeli, hogy hatálya kiterjed a munkáltatóval főállású munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra a következő kivételekkel", ugyanakkor kivételek nem találhatók a szerződés szövegében. Egy másik szerződés úgy szabályoz, hogy személyi hatálya kiterjed a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra, továbbá nem terjed ki a hatálya a munkáltató vezetőjére és a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján foglalkoztatottakra. Egy harmadik szerződés az Mt aira való hivatkozás mellett, úgy szabályoz, hogy a szerződés a munkáltatói oldalon kiterjed a megállapodást aláíró igazgatóra is. Megítélésünk szerint az említett szerződések e rendelkezései nem felelnek meg a törvényi előírásoknak. A kollektív szerződést a munkáltató valamennyi munkaviszonyban álló munkavállalóira alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben, vagy a nyugdíjjogosultság mellett munkaviszony keretében történik a foglalkoztatásuk, továbbá az igénybe vett közhasznú munkavégzőkre, a külföldi munkavállalókra, a kirendeléssel foglalkoztatottakra és azokra is, akik átmenetileg más munkáltatónál végeznek munkát. Nem tartjuk szerencsésnek a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján foglalkoztatottakra" szöveget sem. A szövegben legalább az egyéb jogviszony" fogalmat kellene használni, mert a hatályos szöveg értelmezése alapján az adott kollektív szerződés hatálya alá lényegében egy munkavállaló sem tartozik. Egy kollektív szerződés személyi hatályát egyes juttatások tekintetében a munkaviszonyban nem álló nyugdíjasokra is kiterjeszti. Egy szerződés arról is rendelkezik, hogy a megállapodás mellékleteiben kell rendezni a különböző településen elhelyezkedő szervezeti egységekre vonatkozó helyi eltéréseket, sajátosságokat. E megoldás megítélésünk szerint megfelel az Mt. 33. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. 15

16 A szerződés időbeli hatálya Nyolc szerződés rendelkezik az időbeli hatályról. Hét szerződés határozatlan, egy pedig határozott időtartamú. Egy szerződés esetében a határozatlan időtartamú időbeli hatály csak az értelmezésből következik. (Érdekes, hogy a kollektív szerződések tartalmára vonatkozó online lekérdezés szerint a szektor mindegyik szerződése rendelkezik időbeli hatályáról. Az elemzés során kézbe vett szerződések nem ezt tanúsítják. Valószínűnek tartjuk, hogy a bejelentő adatlapot kitöltő szerződő felek nem minden esetben tanúsítanak kellő figyelmet saját szerződésük tartalmára.) Jellemző szerződéskötési mód a határozatlan időre szóló megállapodás. Két szerződés semmilyen formában nem rendelkezik a megállapodás időtartamáról. Ez véleményünk szerint nem felel meg a törvényi feltételeknek, mivel egy szerződés érvényességi kelléke az időtartamának meghatározása is. Egy szerződés rendelkezése szerint egyes pontjainak (jellemzően a mellékletek, pl. bérmegállapodás, szociális és jóléti juttatások) időbeli hatálya eltérhet egymástól, az alapszerződéstől. Az alapszerződés határozatlan idejű, az egyes témaköröket szabályozó mellékletek pedig határozott idejűek. E szabályozás jó és követendő gyakorlat, megfelel az Mt. előírásainak A szerződés hatályba lépésének időpontja Hét szerződés rendelkezik a hatályba lépés időpontjáról. A kollektív szerződések hatályba léptetésére vonatkozóan az aláírást követő meghatározott időpontot és a kihirdetés időpontja megoldásokat követik a szerződő felek. Három szerződés hatályba lépését az aláírást követő időpontban határozzák meg. Négy szerződés a hatályba lépés időpontjaként a kihirdetés napját rögzíti. Az egyik esetében a hatályba lépést megelőzően meghatározott időpontig is lehet alkalmazni. Egy kollektív szerződés a megállapodás hatályba lépésének időpontjául a munkáltató (két munkáltató összeolvadását követő) cégbejegyzésének időpontját határozza meg. A szerződéshez nincs csatolva a cégbejegyzés kivonata, ezért hatályba lépésének időpontja nem állapítható meg, felvetődik a kérdés a munkavállalók erről, hogy s mint értesültek. Kérdésesnek tekinthető, hogy e szerződéskötési mód megfelel-e az Mt-nek, mivel a szerződést kötő szakszervezetek az új munkáltatónál még nem szerezték meg a szerződéskötési jogosultságot. Az valószínűsíthető, hogy együttesen az új munkáltatónál is jogosultak a szerződéskötésre, ha az előd munkáltatóknál külön-külön azok voltak. Hét kollektív szerződés rendelkezik a szerződések közzétételéről, a helyben szokásos módon, kifüggesztéssel, vagy a szervezeti egység vezetők, szakszervezeti tisztségviselők, üzemi tanácsi tagok rendelkezésére bocsátásával. Három szerződés mindkét megoldásról rendelkezik. Egy szerződésben a kifüggesztést, a három szerződés tekintetében a rendelkezésre bocsátást választották a szerződő felek. 16

17 A szerződés felülvizsgálata, módosítása A kollektív szerződés rendszeres felülvizsgálatának szabályozására öt szerződés esetében fordítanak figyelmet a szerződő felek. Négy javasolja a teljes szerződés éves felülvizsgálatát. Öt szerződés a munkadíjazás szabályaira és a tárgyévi juttatásokra vonatkozóan írja elő a szerződés felülvizsgálatát. A felülvizsgálat befejezésének határidejét mind az öt szerződésben pontosan meghatározzák, amely legkésőbb az első negyedév, illetve félév vége. Egy szerződés esetében a módosításra vonatkozó tárgyalást, illetve annak előkészítését már az előző év utolsó negyedében meg kell kezdeni. Egy szerződés kitér arra is, ha a módosításra jogszabály változtatás miatt kerül sor, azt a módosítást követő 30 napon belül el kell fogadni. Látható, hogy az évenkénti felülvizsgálatról csak a szerződések fele rendelkezik, ugyanakkor az is megállapítható, hogy a szerződések túlnyomó többségét az utóbbi egy-ét évben módosították. Nyolc szerződés az alábbi szabályok valamelyikét tartalmazza szerződés módosítására vonatkozóan: - módosítás okai, - módosítási eljárás, - módosítás hatályba lépése. A kollektív szerződés módosításának okait hat szerződés szabályozza. A módosítani kell a szerződést, ha a szabályai magasabb szintű jogszabályba ütköznek, illetve jogszabály változás esetén (öt szerződés], bármelyik fél indítványozására (6 szerződés), valamint négy szerződés esetében a munkavállalói kollektíva kezdeményezésére. A módosítási eljárásra vonatkozóan az említett nyolc szerződés tartalmaz rendelkezést. Két szerződés szerint a módosítás, illetve a módosítás kezdeményezése az év meghatározott időpontjában, időszakában történik. Három esetében a módosításra írásos kezdeményezést követően kerülhet sor. Három szerződés rendelkezése szerint a módosítást, illetve annak tervezetét kétoldalú egyeztető bizottság készíti elő. A bizottságba szakértőket is bevonhatnak a felek. Négy szerződés szerint a szerződés módosításánál a munkavállalói kollektíva véleményét is figyelembe kell venni, ebből egy az üzemi tanács véleményének kikérését is rögzíti. Három szerződés rendelkezik a módosítás hatálybalépéséről. Két szerződés esetében a kihirdetés időpontjában lép hatályba. A módosítás visszamenőleges alkalmazásáról egy szerződés rendelkezik. Két szerződés a módosítási javaslatra vonatkozó reagálásra határidőt is meghatároz. Az egyik szerint erre három, a másik szerint tizenöt napon belül kell érdemi választ adni. Véleményünk szerint ezt jó gyakorlatnak kell tekinteni, bár a három napos határidőt rövidnek tartjuk. Egy szerződés rendelkezése alapján a szerződés módosításával járó költségeket a munkáltató viseli. 17

18 A szerződés felmondása A szerződések felmondására vonatkozó szabályozást az alábbi szempontok szerint tekintettük át: - felmondás határideje, - legkorábbi felmondási időpont, - felmondás hatályba lépésének időpontja, - részleges felmondás lehetősége. Hét szerződés tartalmazza a felmondás határidejét. Hat szerződés az Mt. által előírt (39. ) három hónapos határidőt határozza meg felmondási időnek, egy szerződés ezt hat hónapban rögzíti. Három szerződés nem rendelkezik a felmondás határidejéről, ezért e szerződések tekintetében is az Mt. három hónapos felmondási határideje az érvényes. A szerződés legkorábbi lehetséges felmondásáról, amely szerint a szerződés a hatályba lépéstől számított hat hónapig nem mondható fel, három rendelkezik. Egy szerződés ezt kilenc hónapban rögzíti, egy szerződés pedig a bérmegállapodásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a felmondás legkorábbi időpontját 12 hónapban határozza meg. A felmondás lehetséges legkorábbi időpontját a többi szerződés nem szabályozza, így az Mt. hat hónapos szabálya az érvényes. A felmondás hatálybalépésének időpontját egy szerződés szabályozza, amely szerint az a felmondásra vonatkozó írásbeli tájékoztatás átadásától számított 30. napon kezdődik. A kollektív szerződés részleges (egyes pontjai) felmondásának lehetőségéről négy szerződés rendelkezik. A felmondási eljárásra nézve öt szerződés tartalmaz szabályozást, vagyis ismerteti a felmondási eljárást úgy, hogy egészben vagy részben átveszi az Mt. fogalmazását. A felmondási eljárás fellelt elemei: a szerződést írásban lehet felmondani (két szerződés); a szerződést írásban az okok megindokolásával kell felmondani (három szerződés); felmondás esetén egyeztetési vagy tárgyalási kötelezettséget írnak elő (négy szerződés); egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondási ok megvizsgálására (két szerződés). Érdekes, bár nem jogszabályi előírás, hogy csak három szerződés írja elő a felmondás indoklását, amely véleményünk szerint egyik eleme a normális együttműködés szabályainak A szerződés megszűnése A kollektív szerződések megszűnéséről négy szerződés rendelkezik. Egy szerződés esetében megszűnik a felmondási idő lejártával, egy szerződés esetében pedig a határozott időtartam lejártával. Három esetében a szerződés megszűnik a munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén. A jogutódlás esetét egy szerződés említi, amely szerint ezt a jogutódlást rendező okmányban rögzíteni kell. 18

19 1.4. A munkaügyi kapcsolatokra (a szerződő felek együttműködésére, kapcsolatrendszerére) vonatkozó szabályok A nyilvántartott kollektív szerződések közül a szerződő felek együttműködését 23 kollektív szerződés szabályozza. A szakszervezeti jogokkal kapcsolatos rendelkezésekre 19, a szakszervezet működésére, vonatkozó szabályokra 20 kollektív szerződés tér ki. A vizsgált tíz szerződés tekintetében a munkáltató és a szakszervezet közötti együttműködés alapelveit és szabályait az alábbiak szerint tekintettük át: - Az együttműködés alapelvei, tartalma - A felek közötti kapcsolattartás és kommunikáció - A szakszervezeti jogokat érintő szabályozás Nyolc szerződés tartalmaz együttműködésre, a felek közti kapcsolattartásra, a szakszervezeti jogokra, működésre vonatkozóan szabályokat. Három olyan szerződés található, amely részletes szabályozást tartalmaz. A többi lényegében, egy-két részlet szabály kivételével, az Mt. rendelkezéseire utal Az együttműködés alapelvei, tartalma Az együttműködés alapelveiről mind az említett nyolc szerződés rendelkezik valamilyen formában. Alapvetően a rendeltetésszerű jogok gyakorlásáról, a jóhiszemű, tisztességes együttműködésről rendelkeznek. A munkáltató együttműködési szándékának kinyilvánítását hét szerződés, kötelezettségét négy tartalmazza. Öt szerződésben munkáltató kötelezettséget vállal arra is, hogy segíti a szakszervezet működését. Egy szerződésben úgy rendelkeznek, hogy ezt külön megállapodásban szabályozzák. Érdekes, hogy mind a nyolc szerződés tekintetében a szakszervezet kinyilvánítja, hogy a jogait rendeltetésszerűen kívánja gyakorolni. A felek együttműködésének tartalmáról is ugyanazon nyolc szerződés rendelkezik. Az együttműködés legfontosabb területe a foglalkoztatás, a csoportos létszámleépítés, a szociális problémák kezelése, munkáltatón belüli átszervezés, amelyet hat szabályoz. A munkavédelmi kérdésekben történő együttműködés a szerződésekben nem szerepel. Meglepő, hogy a szerződő felek a munkavédelem területét így figyelmen kívül hagyják, de ennek valószínűleg az az oka, hogy a szektor nem termelő szféra A felek közötti kapcsolattartás és kommunikáció A két fél közötti kapcsolattartás formáiról nyolc szerződés rendelkezik. A szerződések kiemelik, hogy az együttműködés formája lehet írásos vagy szóbeli tájékoztatás, továbbá véleményeztetés abban az esetben, ha valamilyen intézkedés a munkavállalók nagyobb csoportját érinti. A felek folyamatos együttműködését öt szerződés írja elő, adott koncepciók, tervezetek véleményezését írásban négy, szóban szintén négy szerződés szabályozza. Egyeztető bizottságok működtetéséről négy, szakértői szintű egyeztetésekről egy szerződés rendelkezik. 19

20 A szerződő felek részvételét egymás vezető testületeinek tárgyalásain, illetve a vezetők konzultációit egy szerződés sem említi. Ezt furcsának tartjuk, mivel a tájékoztatóknak, illetve a véleménycseréknek ez az egyik legjobb formája. Tájékoztatási, vélemény kikérési kötelezettséget ír elő nyolc szerződés, ha a munkáltató a munkavállalók nagyobb csoportját érintő jelentősebb intézkedést tervez, valósít meg. Két szerződés konkrétan meghatározza a munkavállalók nagyobb csoportjának mértékét, nagyságát (létszám %-ban vagy konkrét főben). Nagy hiányosság, hogy a szerződések túlnyomó többsége nem határozza meg, hogy milyen létszám minősül nagyobb csoportnak. Ez adott helyzetben vita tárgya lehet. Három szerződés szerint jelentős intézkedésnek minősül: a munkáltató szervezeti átalakítása, a csoportos létszámcsökkentés, a munkarend módosítása, a bérfejlesztés, a bérezési rendszer megváltoztatása, a béren kívüli juttatások körének és mértékének megváltoztatása, a teljesítménykövetelmény-rendszer megváltoztatása. A szakszervezet tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági- és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató köteles a szakszervezet által írásban előterjesztett kérdésre (észrevételre), annak kézhezvételét követően írásban kell választ adni (egy szerződés meghatározza az időtartamot is, ere 15 napot ír elő). Hat szerződés részletezi a csoportos létszámleépítést, az érdekképviseleti szervek (szakszervezet, üzemi tanács) bevonásával létrehozandó létszám-leépítési bizottságot, amely meghatározza a leépítés végrehajtásának elveit, ütemezését. A csoportos létszámleépítés szabályozása kiemelten fontos szerepet kap egy szerződésben. A munkáltató egészére, illetve az egyes területi szervezeteire (szervezeti egységeire) lebontott tervet kell készíteni. A tervekben külön ki kell térni a felmondási korlátozás alá eső, a jogi állományban lévő és a nyugdíjjogosultságot elérő munkavállalók esetében követendő eljárásra. A létszámleépítés csak akkor hajtható végre, ha a létszám-leépítési bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben már döntött. Az átadott információk kezelésére vonatkozóan két szerződés írja elő a szakszervezet titoktartási, adatvédelmi kötelezettségét. De nem részletezik, hogy milyen adatok, információk védelméről van szó. Nem tartalmaznak részletesebb szabályozást, mint amit az Mt. előír. Az egyik szerződés szerint a munkáltató is kötelezettséget vállal a szakszervezet adatainak a védelmére A szakszervezeti jogok szabályozása A kollektív szerződések közül hat rendelkezik a szakszervezeti jogokat (tájékozódás, konzultáció, véleményezési, képviseleti, kifogás), működését (támogatás, munkaidőkedvezmény, munkajogi védelem) érintő rendelkezésekről. Szakszervezeti jogokat érintő rendelkezések: Hat kollektív szerződés az Mt-ben rögzített jogosítványokat alapul véve részletezi a szakszervezeti jogokat érintő rendelkezéseket. Öt szerződés rendelkezik a szakszervezet szervezkedési, egyesülési törvény alapján történő szervezetalakítási lehetőségéről. Az egyik szerződés részben az egyesülési törvény, részben az Mt. rendelkezéseit alapul véve rendelkezik a szervezetalakítás, a szervezkedés jogáról. Kiemeli, hogy a szakszervezet a munkáltatótól független társadalmi szervezet és jogosult a nem szervezett munkavállalók között is szervező, tájékozató tevékenységet folytatni. 20

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A tanulmány véglegesítése folyamatban! KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE (villamosgép és járműgyártás) Készítette: ergofit Kft. 1111 Budapest Lágymányosi utca 7. Tel: 235

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1 A.. Zártkörűen Működő részvénytársaság.. (Megyei Törvényszék mint Cégbíróság Cg.: ) Megjegyzés [A1]: szervezeti forma adott munkáltatóé, ez csak példa 201. napján kelt EGYSÉGES

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Hatályos: 2005. december 15-től. Tartalom 1. A szabályzat célja 2. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat ereje 4. Speciális szabályok 5. A szabályzat

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23.

A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon. Tarsoly Imréné szeptember 23. A kollektív szerződéskötés szerepe, jelentősége és lehetséges tartalma Magyarországon Tarsoly Imréné 2016. szeptember 23. Bratislava Kollektív szerződés A KSZ a munkabéke eszköze, kiszámítható, szabályozott

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

Közalkalmazotti Szabályzat

Közalkalmazotti Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat HODÁSZI ESZTERLÁNC EGYSÉGES ÓVODA- BÖLCSŐDE 2013. Tóthné Darabánt Anikó óvodavezető 1 Intézmény neve: Hodászi Eszterlánc Egységes Óvoda-Bölcsőde Szabályzat típusa: Közalkalmazotti

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

TÁMOP A-13/

TÁMOP A-13/ 1 TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0043 Helyfoglalás aktív jelenlét, aktív együttműködés TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0043 Helyfoglalás aktív jelenlét, aktív együttműködés Ágazati kollektív szerződés előkészítése című

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ több költségvetési intézményre kiterjedő hatályú kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlaphoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ több költségvetési intézményre kiterjedő hatályú kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlaphoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ több költségvetési intézményre kiterjedő hatályú kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlaphoz ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. FOGALMAK AZ EGYSÉGES ÉRTELMEZÉS ÉRDEKÉBEN Költségvetési

Részletesebben

Előadó: dr. Takács Gábor

Előadó: dr. Takács Gábor Kollektív munkajog a közalkalmazotti jogviszonyban Előadó: dr. Takács Gábor gabor.takacs@opussimplex.com Szabályozott területek 2012. évi I. tv. munkaviszony 1992. évi XXXIII. tv. közalkalmazotti jogviszony

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Dr. Ungi Noémi KOHÁSZATI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ERGOFIT KFT Budapest, 2006. TARTALOMJEGYZÉK AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE...7

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM GÉPIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM GÉPIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Nemeskéri Gyula GÉPIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ERGOFIT KFT Budapest, 2006. TARTALOMJEGYZÉK AZ ELEMZÉS CÉLJA, TÁRGYA, MÓDSZERE...7

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a több költségvetési intézményre (munkáltatóra) kiterjedő hatályú kollektív szerződés nyilvántartásba vételére szolgáló adatlaphoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a több költségvetési intézményre (munkáltatóra) kiterjedő hatályú kollektív szerződés nyilvántartásba vételére szolgáló adatlaphoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a több költségvetési intézményre (munkáltatóra) kiterjedő hatályú kollektív szerződés nyilvántartásba vételére szolgáló adatlaphoz ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. FOGALMAK AZ EGYSÉGES ÉRTELMEZÉS

Részletesebben

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén

Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén Kiemelt kérdések a kollektív szerződés megszűnése esetén 1. Kell külön értesíteni a munkavállalót a KSZ megszűnéséről? Ok: A KSZ határozott időre került megkötésre, december 31-én automatikusan lejár.

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

A Kollektív Szerződés alkalmazásának elősegítése

A Kollektív Szerződés alkalmazásának elősegítése TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT A Kollektív Szerződés alkalmazásának elősegítése A vasúttársaságoknál alkalmazott Kollektív Szerződések ismertetése KSZ kötési technikák és szabályozási kérdések Előadó:

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

Munkaügyi kapcsolatok az új Mt.-ben. dr. Horváth-Lénárt Szilvia VDSZ

Munkaügyi kapcsolatok az új Mt.-ben. dr. Horváth-Lénárt Szilvia VDSZ Munkaügyi kapcsolatok az új Mt.-ben dr. Horváth-Lénárt Szilvia VDSZ Előzmények 1992. évi XXII. Több mint 60 módosítás Megváltozott gazdasági környezet 2006: Tézisek az új Mt-ről Széll Kálmán terv bürokráciacsökkentő

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ közigazgatási szervnél kötött kollektív szerződés nyilvántartásba vételére szolgáló adatlaphoz ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ közigazgatási szervnél kötött kollektív szerződés nyilvántartásba vételére szolgáló adatlaphoz ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ közigazgatási szervnél kötött kollektív szerződés nyilvántartásba vételére szolgáló adatlaphoz 1. FOGALMAK ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Közigazgatási szervnél kötött kollektív szerződés: minden

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,

Részletesebben

1. Az MVM Paks II Zrt. küldetése. 2. Foglalkoztatás. 3. Vezető tisztségviselők

1. Az MVM Paks II Zrt. küldetése. 2. Foglalkoztatás. 3. Vezető tisztségviselők Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján az MVM Paks II Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai, továbbá a

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12 Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem

Részletesebben

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 5. sz. melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (A BKV Zrt. és a Társaság területén működő szakszervezetek között) Együttműködési megállapodás mely létrejött a Budapesti Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN. A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók Április 01.

MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN. A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók Április 01. MUNKAVÉDELEM A SZÍNHÁZBAN A legfontosabb munkaügyi tudnivalók és tennivalók 2010. Április 01. Miről lesz szó? Milyen a munkaügyi kapcsolatok színvonala? Együttműködés hiánya konfliktushoz vezet! Rendezett

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Kollektív szerződés mi az és mire jó? A munkajog magánjogi jellegű jogág, ahol nagy jelentősége van a szerződéseknek, a szabad és közös megegyezéseknek, amelyekkel a felek rendezhetik jogviszonyukat. Ez

Részletesebben

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA

A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSA SZMSZ 8 számú melléklet ök Regionális hivatalvezető Kirendeltség-vezető hivatal vezető-helyettes 1) Kinevezés, kinevezés

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék

TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév. MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. Szak: jogász Neptun kódja: 30702 Helye a mintatantervben:

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS KÖZGAZDASÁGI, KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész Általános rendelkezés

NÁDASDY TAMÁS KÖZGAZDASÁGI, KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész Általános rendelkezés I. rész Általános rendelkezés 1. A közalkalmazotti szabályzatot létrehozó felek A Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium vezetője (a továbbiakban munkáltató) és az intézmény

Részletesebben

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított energetikai társaságcsoport tagja a Vértesi Erőmű Zrt.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított energetikai társaságcsoport tagja a Vértesi Erőmű Zrt. Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Vértesi Erőmű Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, továbbá

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett. Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,

Részletesebben

Ausztriai munkajogi kisokos

Ausztriai munkajogi kisokos Ausztriai munkajogi kisokos Minden országban más munkajogi szabályok vannak életben. A Munkaügyi Kisokossal abban szeretnénk segíteni téged, hogy a legfontosabb kérdésekre megkapjad válaszaid munkába állás

Részletesebben

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám, nyilvántartási szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Telephely:

Részletesebben

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( )

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( ) A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke (2012 2016) Lezárva: 2016. szeptember A A foglalkoztatást meghatározó jogszabályok A 1 A nemzeti köznevelési

Részletesebben

MKTB (BA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK június. I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog

MKTB (BA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK június. I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog I. Témakör Munkajog, Munkaügyi igazgatás és Szociális jog 1) A munkajog nemzetközi történeti kialakulása, fejlődési szakaszai. A magyar munkajog fejlődése, fogalma és tárgya. 2) A magyar munkajog forrásai,

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA 2014. szeptember 25. 1 Közalkalmazotti Szabályzat A Debreceni Egyetem (DE) és az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa (KT) a Közalkalmazottak jogállásáról szóló

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 14. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSÁNAK SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár szerződés száma :./... MUNKÁLTATÓI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár (1138 Budapest, Váci út 193.) továbbiakban a Pénztár, valamint Név:... Cím:...

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A Közalkalmazotti Tanács működési feltételei A Közalkalmazotti Tanács tagjainak védelme A munkáltató és a Közalkalmazo

TARTALOMJEGYZÉK A Közalkalmazotti Tanács működési feltételei A Közalkalmazotti Tanács tagjainak védelme A munkáltató és a Közalkalmazo 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 6. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2013/31. SZÁM TARTALOM

2013/31. SZÁM TARTALOM 2013/31. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 40/2013. (XI. 07. MÁV-START Ért. 31.) sz. i utasítás a MÁV-START Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának szabályozásáról (egységes szerkezetben)... 2 Utasítások ÉRTESÍTŐ

Részletesebben

VEZETŐI JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT

VEZETŐI JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT UV Újpesti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság VEZETŐI JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Budapest, 2012. Jóváhagyta a Tulajdonos...számú határozatával Az UV Újpesti Vagyonkezelő

Részletesebben

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan.

Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET Ellensége - e a munkáltatónak a munkavédelmi képviselő? Gyakorlati tudnivalók a munkavédelmi érdekképviselet működésével kapcsolatosan. BUDAPEST 2015. március 4. BORHIDI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő kérdésekről

ELŐTERJESZTÉS. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Egészségügyi

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Munkáltatói szerződés

Munkáltatói szerződés Munkáltatói szerződés Nyilvántartási szám: amely létrejöt egyrészről a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár székhelye: Budapest, XIII. Váci út 110. II. em. Levelezési címe: 1525 Budapest, Pf. 85. e-mail cím:

Részletesebben

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy

A azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Foglalkoztatás II. tantárgy A 11499-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. 1. A 11499-12 azonosító számú, megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész. Általános rendelkezések

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész. Általános rendelkezések KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT I. rész Általános rendelkezések 1. A közalkalmazotti szabályzatot létrehozó felek A Balassi Bálint Megyei Könyvtár vezetője (a továbbiakban munkáltató) és az intézmény Közalkalmazotti

Részletesebben

A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A TECHNOLÓGIAIPARTNER-KERESŐ SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységként

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

2015/27. SZÁM TARTALOM

2015/27. SZÁM TARTALOM 2015/27. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 27.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

2013/36. SZÁM TARTALOM

2013/36. SZÁM TARTALOM 2013/36. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 46/2013. (XII. 20. MÁV-START Ért. 36.) sz. i utasítás a MÁV-START Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának szabályozásáról (egységes szerkezetben)... 2 Egyéb közlemények

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított energetikai társaságcsoport tagja a Vértesi Erőmű Zrt.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított energetikai társaságcsoport tagja a Vértesi Erőmű Zrt. Tájékoztatás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Vértesi Erőmű Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, továbbá

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére. Tárgy: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlata közfoglalkoztatásra

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére. Tárgy: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlata közfoglalkoztatásra 12.075/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2010. október 27-i ülésére Tárgy: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlata közfoglalkoztatásra Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Szerződés Munkáltatói hozzájárulás megadásáról

Szerződés Munkáltatói hozzájárulás megadásáról 1037 Budapest, Montevideo utca 5. Tel: (06 1) 248-2270, Fax: 319-5333 E-mail: egeszsegpenztar@medicinapenztar.hu Honlap: www.medicinapenztar.hu Bankszámlaszám: 12100011-10014932 Szerződés Munkáltatói hozzájárulás

Részletesebben