Tovább folytatódik Fekete-Afrika világgazdasági marginalizálódása?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tovább folytatódik Fekete-Afrika világgazdasági marginalizálódása?"

Átírás

1 Tovább folytatódik Fekete-Afrika világgazdasági marginalizálódása? Kiss Judit Az elmúlt évtizedekben a globalizálódó világgazdaságban azok az országok értek el jelentős gazdasági növekedést és fejlődést, amelyek sikeresen tudtak bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba, amelyek jelentősen növelték nemzetközi versenyképességüket, s amelyek az elért eredmények egy részét belső gazdasági és társadalmi fejlődéssé tudták konvertálni. Sajnos a fekete-afrikai országok zöme nem ehhez az ország-csoporthoz tartozott. A kérdés az, hogy miért nem: mi magyarázza a lemaradáshoz vezető kimaradást, a növekvő nemzetközi és belső fejlődési szakadékot, a világgazdasági marginalizálódást? Nem csak arra kell válaszolni, hogy milyen okokra vezethetők vissza az előbb említett fejlemények, hanem arra is, hogy milyen következményekkel járnak egyrészt a szubkontinens világgazdasági pozícióját, másrészt az egyes országok gazdasági és társadalmi helyzetét illetően. A legfőbb kérdés természetesen az, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy ez a távolról sem kívánatos állapot ne legyen tartós. A M A R G I N A L I Z Á L Ó D Á S J E L E I Egyes országok, illetve régiók, kontinensek világgazdasági térnyerését, illetve marginalizálódását a nemzetközi tényezőáramlásokban betöltött szerepükkel lehet leginkább érzékeltetni. Ezen belül is kiemelt szerepe van a nemzetközi kereskedelemnek. Ez különösen igaz Afrikára, amelyet a gyarmatosítók (nyerstermék-) export-orientálttá tettek, s amelyet a Bretton Woods-i intézmények (IMF, Világbank) által javasolt Strukturális Kiigazítási Programok (Structural Adjustment Programmes) erőteljes gazdasági liberalizálásra 1 és külkereskedelmi nyitásra bírtak rá a 80-as években. A GATT Uruguayi Fordulójának lezárulása, a WTO 1995-ös létrejötte és az EU-val 2000-ben megkötött Cotonou Megállapodás 2 pedig további liberalizációs kötelezettséget rótt az afrikai országokra. Mindezek eredőjeként az afrikai országok világgazdasági integrációja és gazdasági nyitottsága 3 jelentősen megnőtt: az es 38%-ról re 43%-ra nőtt, vagyis jelenleg az afrikai kontinens GDP-jének több mint 40%-a kerül nemzetközi forgalomba, ami magasabb, mint az OECD-országok átlaga. Ugyanakkor a nagyarányú és növekvő nyitottsága ellenére Afrika súlya nemhogy nőtt volna a világkereskedelmen belül, de drasztikusan csökkent. Míg 1980-ban Afrika világexporton belüli súlya közel 6% volt, addig 2002-re 2,0%-ra csökkent, s a világimporton belüli 4,6%-os részesedése pedig 2,1%-ra 4, vagyis Afrika teljesítménye elmaradt a többi fejlődő régió teljesítményétől. Fekete-Afrika pedig a világexportnak mindössze 1,5%-át adja a 70-es évek elejei 3,5%-kal szemben (a Dél-afrikai Köztársasággal együtt), míg a világimportból is csupán 1,4%-kal részesedik. Fekete-Afrika világexporton belüli súlyvesztése a Világbank számításai szerint (African Economic 230

2 Indicators 2005) évi 70 milliárd dollárnyi veszteséget jelent 5, vagyis ötször akkorát, mint a beáramló segélyek értéke. Afrika természeti adottságai ellenére a turizmusból származó bevétele a világ turizmusból származó bevételeinek csupán 2%-át adja. Ettől valamivel magasabb a világ (nem olaj) nyersanyag-exportjából való részesedése, de ez is csökkenő tendenciát mutat: 1970-ben 9% volt, s jelenleg 3% körül van. (SZIGETVÁRI 2003) Régió a Export Világ Afrika b 5,9 4,2 3,0 2,2 2,2 2,1 2,0 Észak- Afrika c 2,1 1,7 1,0 0,7 0,7 0,6 0,5 Fekete- Afrika d 3,7 2,5 1,9 1,5 1,5 1,5 1,5 Ázsia 17,9 15,6 16,9 21,6 24,3 23,7 23,3 Latin- Amerika 5,5 5,6 4,2 4,4 5,5 5,5 5,9 Import Világ Afrika b 4,6 3,6 2,9 2,5 2,1 2,2 2,1 Észak- Afrika c 1,4 1,6 1,2 0,9 0,7 0,8 0,7 Fekete- Afrika d 3,1 2,1 1,6 1,6 1,3 1,4 1,4 Ázsia 13,1 15,2 15,9 21,9 21,1 21,0 20,8 Latin- Amerika 6,1 4,2 3,7 4,7 5,7 5,8 5,7 1. táblázat. A fejlődő régiók részesedése a világkereskedelemben, (%) Forrás: Handbook of Statistics. UNCTAD a Becslés c Szudánnal együtt b Dél-Afrikával együtt d Fekete-Afrika Szudánnal és Dél-Afrikával együtt A fenti jelenség legfőbb oka, hogy az afrikai országok legtöbbikének exportja továbbra is egy vagy néhány, alapvetően nyerstermék exportjától függ 6, amelyek áralakulása az esetek többségében kedvezőtlen volt az exportőr számára, ami a terms of trade, vagyis a kereskedelmi cserearányok romlásához vezetett. 7 Az alacsony szintű iparosodás és az elégtelen gazdasági növekedés következtében nem tudták exportstruktúrájukat jelentősen diverzifikálni 8, exportjuk hozzáadott értéket és a feldolgozott termékek részarányát növelni 9, s sok esetben még a hagyományos termékek esetében is el kellett szenvedniük a piaci részarány-vesztést. A nyitottság ellenére bekövetkező marginalizálódás alapvetően arra vezethető vissza, hogy Afrika például az ázsiai fejlődő országokkal ellentétben azelőtt nyitott a világgazdaság felé, mielőtt gazdasága fejlődött és versenyképessé vált volna. Ugyanakkor kedvező jelként értékelhető, hogy egyes afrikai országok (például Kenya) új termékekkel jelentek meg a világpiacon (vágott virág, kertészeti termékek, feldolgozott cikkek). 231

3 Habár a különböző kereskedelmi liberalizációs intézkedések (GATT-WTO, GSP, Loméi Konvenciók, Everything but Arms 10 ) következtében elvileg javult az afrikai országok piacra jutási lehetősége, ezt nem minden esetben tudták kihasználni: például a nem megfelelő infrastruktúra, a raktározási és szállítási kapacitás hiánya, a termékek versenyképessége, minősége stb. következtében. Ráadásul az afrikai országok számára fontos termékek (például az agrártermékek esetében) nem javult nagymértékben a piacra jutás, az agrárvámok továbbra is sok esetben prohíbitívek, s a fejlett országok magasan maradó belső agrártámogatásai továbbra is kizárják a versenyből az afrikai termékeket. A nemzetközi kereskedelem mellett a világgazdasági integráció és a globalizáció másik motorja a nemzetközi működőtőke áramlás. S ez az a terület, ahonnan ugyancsak kimaradt Afrika, illetve népességéhez és GDP-jéhez képest alulreprezentált. Míg 1982 és 1987 között évi 1 milliárd dollárnyi FDI (Foreign Direct Investment) áramlott Fekete-Afrikába, vagyis a fejlődő országokba áramló FDI 5,4%-a, addig 2000-ben 5,8 milliárd dollárnyi 11, vagyis a fejlődő országokba áramló tőkének 2,3%-a, s a világ tőke-exportjának pedig 0,4%-a (!) irányult Fekete-Afrikába. Bár a helyzet azóta némileg javult, de ezzel együtt sem érte el soha a Fekete-Afrikába áramló tőke a világ tőkeexportjának 2%-át sem évi átlag Afrika Világ Fekete- Afrika Fejlődő országok Fekete- Afrika/ Fejlődő országok Fekete- Afrika/ Világ 3,4 3,2 3,7 2,3 6,4 5,2 5,4 1,3 0,9 0,8 0,4 1,7 1,2 1,7 2. táblázat. Az Afrikába irányuló tőkeexport (FDI) alakulása 1992 és 2003 között (millió dollár, illetve %) Forrás: World Investment Report 2004, UNCTAD A fenti fejlemény részben megmagyarázza Fekete-Afrika világkereskedelmi marginalizációját, hiszen egyértelmű a pozitív korreláció a külföldi tőke beáramlása és a kereskedelem növekedése között. Ráadásul az Afrikába áramló tőkének jelentős része nem a gazdasági és exportnövekedést elősegítő zöldmezős beruházásokban öltött testet, hanem részben spekulációs jellegű portfolió beruházásokban, részben pedig az állami vagyon privatizálásában (MKANDAWIRE 2005). Amennyiben termelő beruházásra került sor, az elsősorban a kitermelőiparban 12, a turizmus, valamint a telekommunikáció területén következett be, illetve a feldolgozóipari ágazatok közül a monopóliummal rendelkezőket (sörgyártás, cementipar, bútoripar) részesítette előnyben. Ráadásul a tőkebeáramlás egyenlőtlenül oszlott meg az országok között: 2001-ben a Fekete-Afrikába áramló közvetlen külföldi beruházásnak 48%-a (!) a Dél-afrikai Köztársaságba és 7,8%-a Nigériába áramlott. A legfőbb származási országok, befektetők a volt gyarmatosítók, illetve újabban a távol-keleti (japán, kínai, hongkongi, maláj) befektetők. Afrikának a külföldi tőkeáramlásokból való alacsony részesedése alapvetően a befektetések magas politikai és gazdasági kockázatával magyarázható, hiszen becslések szerint (BHATTACHRYA et 232

4 al. 1997) a befektetések megtérülése amennyiben materializálódik Afrikában magasabb, mint a többi fejlődő régióban. További visszatartó tényezők a belső piacok kis mérete és az importbehatolás hatására bekövetkező szűkülése, a közszolgáltatások elégtelensége, az infrastruktúra fejletlensége és az alacsony gazdasági növekedési ütem. Ráadásul Fekete-Afrika tőkeszegénységét csak fokozza, hogy Afrikát nagy mennyiségű tőke hagyja el: 1970 és 1996 között 193 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki a kontinensről, több mint Afrika 1996-os összes adósságállománya, ami 178 milliárd dollár volt. A nagyarányú tőkemenekítés következtében Afrika nettó tőkeexportőrré, vagyis nettó hitelezővé vált. Igen sok ország esetében a kiáramló tőke nagyobb, mint az illető ország összes adósságállománya. (BOYCE NDIKUMANA 2000). Afrikában tehát az alapvető kérdés nem csak az, hogy hogyan lehetne a külföldi tőkét a kontinensre vonzani, de az is, hogy hogyan lehetne a külföldre menekített hazai tőkét visszacsábítani. Az áru- és tőkeforgalom mellett a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásnak, a világgazdasági integrálódásnak egy további területe a munkaerő-áramlás. Ennek egyik formája a külföldi munkavállalás, amely akkor lehet kedvező hatással a kibocsátó országok gazdasági fejlődésére, ha nem rontja a hazai munkaerő-helyzetet és a külföldön dolgozók hazautalásai javítják az ország fizetési mérlegét. Mivel Afrika esetében elsősorban és nagy tömegében a többnyire képzetlen s otthon munkanélküli munkaerő hagyja el az országot s az esetek többségében nehezen talál legális munkalehetőségét, így a migránsok hazautalásai nem sokat javítanak a kibocsátó ország pénzügyi helyzetén. Más a helyzet a magasan képzettek kivándorlásával: amennyiben munkát találnak, jövedelmük egy részét hazautalják s egy idő után maguk is hazatérnek, akkor pozitív hatással lesznek országuk gazdasági és társadalmi fejlődésére. De amennyiben a brain drain formáját ölti kivándorlásuk, az egyértelműen veszteség az ország számára s tovább növeli a kibocsátó ország képzettségi, szellemi marginalizálódását. Afrika marginalizálódásának legfrissebb jele a világ és Afrika közötti digitális szakadék növekedése. Míg a világon az internetpenetráció 16%-os, s Észak-Amerikában 68%-os, Ausztráliában 53%-os és Európában 36%-os, addig Dél-Amerikában 14%-os, s Afrikában pedig mindössze 3%-os, vagyis meglehetősen reménytelen helyzetben van, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Fekete- Afrikában az ezredfordulón az írástudatlanság 44%-os volt, a gyerekeknek csak 68%-a iratkozott be az elemi iskolába és csak 1/3-uk végezte el, s a korosztálynak csak 18%-a jár középiskolába. Ugyanakkor némi reményre ad okot a tendencia: 2002-ben 12 volt az ezer főre jutó személyi számítógépek száma, 30%-kal több mint két évvel megelőzően (AHWIRING-OBENG 2001). A M A R G I N A L I Z Á C I Ó O K A I É S K Ö V E T K E Z M É N Y E I A fentiekben igen vázlatosan bemutatott világgazdasági marginalizáció egyik következménye, illetve megnyilvánulása, hogy Afrika, s ezen belül is Fekete-Afrika világgazdasági súlya igen csekély. Áru- és Régió GDP Népesség szolgáltatásexport Afrika 3,2 2,1 12,4 Fekete-Afrika 2,5 1,5 11,2 Nigéria és DAK nélkül 1,3 0,7 8,2 Világ 100,0 100,0 100,0 3. táblázat. Afrika világgazdasági súlya, 2003 (%) DAK = Dél-afrikai Köztársaság Forrás: World Economic Outlook, September 2004, IMF adatai alapján 233

5 Mind a világ GDP-jéhez, mind pedig a világexporthoz való csekély hozzájárulás alapvetően az afrikai GDP alacsony szintjének következménye, ami annak tudható be, hogy Afrikában az ezredfordulót megelőzően, vagyis a globalizáció kiteljesedésének időszakában a reál GDP növekedési üteme mind a világátlagtól, mind pedig a fejlődő országok átlagától jelentősen elmaradt, ráadásul erőteljes ingadozást mutatott. Habár az ezredfordulót követően valamelyest emelkedett a GDP növekedési üteme 13 elsősorban a nyerstermékek kedvezőbb áralakulása, a javuló makrogazdasági politikák, a kedvezőbb időjárás (Etiópia, Ruanda) és egyes fegyveres konfliktusok rendezése és a kormányzat teljesítményének javulása következtében s a világátlag körül alakult, de továbbra is jelentősen elmarad a fejlődő országok átlagától. Ugyanakkor kedvező jel, hogy a 90-es évek közepe óta 15 országban tartósan 6% felett volt a GDP növekedési üteme és a prognózisok is optimisták: 2006-ra 5,8%-os s 2007-re pedig 5,5%-os növekedési ütemet jósolnak Fekete-Afrika egészére. 14 A múlthoz hasonlóan elképzelhető, hogy a növekedési ütemek a szerint fognak szórni, hogy olajexportőr, vagy olajimportőr országról van-e szó: 2005-ben az olajexportőr afrikai országok növekedési üteme ugyanis 5,5% volt, míg az importőröké 4,4% Világ 3,4 4,1 Fejlődő országok 4,1 5,8 Afrika 2,3 4,3 Fekete-Afrika 2,3 4,2 4. táblázat. A reál GDP évi növekedési üteme (%) Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján Természetesen a GDP növekedési üteme nem sokat mond az illető régió vagy ország helyzetéről. Szükségszerű, hogy figyelembe vegyük a népesség növekedési ütemét, a GDP abszolút mértékét, vagyis 1 főre eső mértékét, a GDP forrásait és felhasználásának mikéntjét. Ha Afrika esetében megnézzük az l főre eső GDP alakulását, ez már korántsem mutat a fentiekhez hasonló kedvező képet, hiszen például 1973 és 1990 között mindössze évi 0,09%-kal nőtt, s 1990 és 2001 között pedig 0,16%-kal 15, a kontinens magas, 2,8%-os népességnövekedési üteme következtében. Ennek eredőjeként Afrika l főre eső GDP-je az 1990-es 1385 dollárról 2001-re csupán 1410 dollárra emelkedett a világ 5154, illetve 6043 dolláros szintjéhez képest, vagyis a világátlag 26,9%-áról 23,3%-ra csökkent (!) a 10 éves időszak alatt. Ami Fekete-Afrika l főre eső GDP-jét illeti, az 1995-ben a Dél-afrikai Köztársaság nélkül 280 dollár volt, vagyis az akkori világátlag 6%-a, s 2000-ben alacsonyabb volt, mint 1970-ben, vagyis egy átlagos afrikai ma nem él jobban, mint egy generációval korábban. Előrejelzések szerint 2020-ra 359 dollárt érne el a fekete-afrikai l főre eső GDP, vagyis az akkori világátlag 5,2%-át (SZIGETVÁRI 2003). Természetesen az l főre eső jövedelem erőteljes szórást mutat: a Világbank adatai szerint ben amit Afrika évének neveztek az 1 főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income) Burundiban 100 dollár, míg a Seychelles szigeteken 7000 dollár volt. (African Development Indicators 2005). A fenti adatok tudatában aligha lehet csodálkozni azon, hogy jelenleg Fekete-Afrikában a lakosság 44%-a 1 dollárnál kevesebből kénytelen megélni naponta, vagyis a nemzetközi statisztikák szerint is szegénynek, s így a társadalmi és gazdasági folyamatokból kirekesztettnek, marginalizáltnak számít. Ráadásul a szegények abszolút száma 1981 és 2002 között megduplázódott, 164 millióról 314 millióra nőtt a 700 milliós népességen belül. Ugyancsak nem meglepő, hogy a világ 48 legkevésbé 234

6 fejlett országa közül 34 Afrikában található s a világ 32 legalacsonyabb Human Development Indexszel rendelkező országából 24 Afrikában van. 16 A globalizáció s az Afrikára kényszerített kereskedelmi liberalizáció, a kereskedelmi korlátok leépítése, az olcsó import beáramlása csak tovább növelte a szegénységét azáltal, hogy több millió farmer és kistermelő ment tönkre s sokan elvesztették állásukat. Kimutatták, hogy a legszegényebb 20% jövedelemcsökkenése sokkal erőteljesebb volt a lakosság többi részénél. Így Afrika világgazdasági marginalizálódása az országon belüli egyenlőtlenségek növekedésével s a lakosság újabb rétegeinek marginalizálódával járt együtt. Ezt csak felgyorsítani fogja az információs és kommunikációs technológia terjedése (még ha lassú is), hiszen az internethozzáférés újabb választófalat fog húzni a haves és a have-nots közé 17, s immáron nemcsak anyagi, de szellemi értelemben is. Ami az afrikai GDP források szerint megoszlását illeti, a világ többi országával, s különösen a fejlődő országokkal (például az újonnan iparosodó országokkal) ellentétben nem következett be az afrikai országok iparosodása, sőt egy bizonyos dezindusztrializáció tanúi is lehetünk. Míg a 60-as és 70-es években nem utolsó sorban az importhelyettesítő iparosítási törekvések következtében az ipari hozzáadott érték a GDP-nél gyorsabban nőtt, a rugalmassági együttható 1,10 és 1,03 volt, addig a 80-as években 0,75-re és a 90-es években pedig 0,65-re csökkent. A dezindusztrializációs folyamat részben a nagyfokú kereskedelem liberalizációnak, a növekvő versenynek, részben az állami vállalatok tönkremenetelének tudható be. Következésképpen Afrika gazdasági növekedése továbbra is alapvetően az agrárszektor teljesítményétől függ, ami még mindig a munkaerő 70%- át foglalkoztatja. A 90-es években Fekete-Afrikában a mezőgazdasági termelés növekedési üteme évi 2,5% volt, vagyis kismértékben elmaradt a 2,6%-os népességnövekedési ütemtől. Az agrárszektor szerény és az ipar meglehetősen csekély teljesítményéből következik, hogy a fekete-afrikai gazdasági növekedés hajtóereje a szolgáltatások voltak, amelyek részaránya a GDP előállításában a 60-as évek 33,6%-áról 1998-ra 49,1%-ra nőtt, míg az agrárszektor részaránya 45,2%-ról 23,9%-ra csökkent az iparé pedig 21,2%-ról 25,1%-ra nőtt. A szolgáltatások részarányának növekedése azonban Afrikában nem a modernizáció és a gazdasági fejlődés következménye volt, hanem sokkal inkább a gazdaság informalizálódásának, a középosztályok pauperizálódásának, a vidéki exodus felgyorsulásának. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Régió Afrika 40,1 20,8 25,8 29,5 34,1 49,7 Fekete- Afrika 45,2 23,9 21,2 25,1 33,6 49,1 5. táblázat. Az afrikai gazdaság strukturális átalakulása és között, a GDP %-ában Forrás: SURÁNYI 2003: 356. Ami a GDP felhasználását illeti, az elégtelen gazdasági teljesítmény következtében s az alacsony l főre jutó GDP eredőjeként meglehetősen alacsony szinten vannak a hazai megtakarítások, amelyek pedig az elégtelen külföldi tőkebeáramlás körülményei között az egyetlen forrását nyújtanák a beruházásoknak. Így a beruházások szintje szintén elégtelen a gazdaság élénkítéséhez. Ráadásul Afrikában mind a megtakarítási, mind pedig a beruházási ráta csökkent a 90-es évek második felében a korábbi időszakhoz képest. 235

7 ,6 17,1 21,0 20,1 18,5 20,5 21,7 23,4 21,1 20,0 19,3 20,0 19,0 20,6 21,6 21,1 6. táblázat. A megtakarítási és beruházási ráta alakulása Afrikában Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján Az alacsony gazdasági növekedési ütem pedig nem teszi lehetővé az export megfelelő bővülését, ami a kereskedelmi cserearányok romlása és az import változatlan szinten maradása, esetleg növekedése esetén csökkenti a kereskedelmi mérleg többletét, kereskedelmi mérleg- és folyó fizetési mérleghiányt idézvén elő és 1997 között Fekete-Afrika exportjának értéke évi 4,5%-kal nőtt, míg importjáé 5,4%-kal, s bár az 1998 és 2007 közötti időszakban javult a helyzet (évi 11,5%-os export-értéknövekedés az évi 9,2%-os importnövekedéssel szemben), mindez nem tette lehetővé a folyó fizetési mérleg egyensúlyba kerülését: az 1998-as 17,7 milliárd dolláros folyó fizetési mérleghiány 2005-re csak 6,6 milliárd dolláros hiánnyá szelídült. A mérleghiányt egyrészt a tőkemérleg többlete, másrészt a külföldi tőkebeáramlás tudta ellensúlyozni. Folyó fizetési mérleg ,7-14,4-0,7-7,4-12,6-12,2-10,8-6,6 Tőkemérleg 1 4,0 4,2 3,4 4,2 4,6 4,0 5,2 3,8 Pénzügyi mérleg 2 15,5 10,8-2,2 3,9 9,1 6,5-6,1 2,9 Fizetési mérleg 1,8 0,6 0,5 0,7 1,1-1,7-11,7 0,1 7. táblázat. Fekete-Afrika fizetési mérlegének alakulása (milliárd USD) Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján 1 Tőkemérleg = az államháztartás és egyéb szektorok viszonzatlan átutalásai 2 Pénzügyi mérleg = a közvetlen és portfolió befektetések, illetve egyéb befektetések egyenlege Habár az utóbbi években javult Afrika pénzügyi helyzete, nőttek a tartalékai (1998 és 2005 között Afrika esetében 41,3 milliárd dollárról 168,6 milliárd dollárra, illetve Fekete-Afrika esetében 27,9 milliárd dollárról 85,9 milliárd dollárra) nem utolsó sorban az olaj és egyéb nyerstermékek áremelkedésének köszönhetően, a kontinens még ma is küzd a 70-es-80-as években felhalmozott adósságállomány kezelésével. 236

8 Afrika 282,7 281,3 269,9 258,5 271,1 294,6 305,8 282,1 Fekete- Afrika 220,0 221,4 215,1 208,3 218,9 238,2 251,1 233,8 8. táblázat. Afrika adósságállománya (milliárd dollár) Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján Habár a fenti táblázat tanúsága szerint Afrika adósságállománya nem nőtt drasztikusan az ezredforduló körül, ez mégis jelentős terhet jelent az afrikai gazdaságra és 2005 között az afrikai országok adósságállománya GDP-jük 67%-át tette ki és exportbevételeik 21-35%-át voltak kénytelenek adósságtörlesztésre fordítani, míg a fejlődő országok mindössze 5-6%-át. A paradoxon, hogy az afrikai országok már régen kamatostól visszafizették a felvett hiteleket, mégis adóssághegyet görgetnek maguk előtt: 1970 és 2002 között az afrikai országok 540 milliárd dollár kölcsönt vettek fel és 550 milliárd dollárt visszafizettek, mégis 295 milliárd dolláros adósságállományuk van. Fekete- Afrika esetében 294 milliárd dollárnyi hitel felvételére került sor, amiből 268 milliárdot visszafizettek, de még mindig 210 milliárd dollárral tartoznak a hitelezőknek (BOYCE NDIKUMANA 2000), vagyis Afrika nettó erőforrás kibocsátó. A hatalmas adósságállomány csökkenti a megtakarításokat, visszafogja az állami és magánberuházásokat s ezáltal a gazdasági növekedést és a szegénység csökkentésének lehetőségét. Csekély vigaszt nyújt, hogy a fekete-afrikai országok adósságállománya a különböző adósságkezelési eljárások következtében viszonylag kedvező szerkezetű, hiszen zöme (2005-ben 94%-a) hosszú lejáratú volt és 76%-ával hivatalos hitelezőknek (kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek) tartozott Afrika. K I Ú T - L E H E T Ő S É G E K Ahhoz, hogy Fekete-Afrika külső (világgazdasági) és belső (társadalmi) marginalizálódását megállítsuk, aligha javasolható a világgazdaságtól való leszakadás, valamilyen fajta delinking, vagy a 60-as évek önerőre támaszkodó gazdaságpolitikai törekvésének felmelegítése. A globalizáció folyamataiból való kimaradás csak további lemaradást eredményez. Ezért olyan irányú gazdaságstratégiára és politikára lenne szükség, ami lehetővé tenné, hogy Afrika is profitálni tudjon a globalizációból. Ehhez elsősorban belső gazdasági és társadalmi fejlődésre lenne szükség, amihez természetesen a külső erőforrásokat is fel kell és lehet használni. Azok az országok, amelyeknek sikerült gyors gazdasági növekedést elérni (például a délkeletázsiai kis tigrisek vagy Kína) alapvetően a beruházásokat helyezték előtérbe. Ehhez egyrészt a hazai erőforrásokat kellene aktivizálni, a magánszektort erősíteni és az országban meglévő vagy külföldre menekített pénzügyi erőforrásokat beruházássá konvertálni. A magánszektort Afrika esetében tágan kellene értelmezni, vagyis nem csak a kitermelőiparban és egyes iparágakban tevékenykedő nagy cégeket kell érteni alatta, de a kisvállalkozókat, a farmereket és a szolgáltatókat is. Ha a külföldi tőke észleli a hazai tőke beruházási kedvét, kevésbé fog bizonytalankodni, pláne ha tudatában lesz az elérhető hozamoknak. Amennyiben a hazai magán és állami beruházásokat a termelő szféra mellett a fizikai infrastruktúra (utak 18, vasutak, kikötők, repterek) kiépítésére, modernizálására és a humán erőforrás fejlesztésére (oktatásra) fordítják, akkor növelhetik Afrika versenyképességi előnyeit. Ezeket az előnyöket ma még akárcsak a gyarmatosítás idején alapvetően a nyerstermékek jelentik, hiszen ezek adják az exportbevételek 70-80%-át. Ezt az adottságot kellene Afrika előnyére 237

9 fordítani: a világgazdaság energia- és nyersanyag-éhsége ugyanis erőteljesen megnőtt az utóbbi évtizedekben, nem utolsó sorban Kína továbbra is igen magasan maradó gazdasági növekedési üteme és beruházási boom-ja következtében. Nem véletlen, hogy Kína egyre aktívabbá válik Afrikában 19. Ezt kellene kihasználni, de nem úgy, hogy a korábbi gyarmatosítóktól, fejlett országoktól való függést egy feltörekvő világhatalomtól való függésre cseréli Afrika. Az alkupozíció erősítéséhez egyrészt a gazdaság fejlesztésére, modernizálására van szükség, amihez természetesen szükségszerű a külföldi tőkét igénybe venni. A tőke vonzása önmagában nem elég, az kell, hogy minél nagyobb része termelő beruházásban, infrastruktúra (utak, kikötők, repterek) építésében öltsön testet. A tőkeforrás diverzifikálása segíthetné újabb egyoldalú függések kialakulását. Másrészt az alkupozíció alakítása nagymértékben függ a politikától, a kormányzás milyenségétől, attól, hogy sikerül-e a korrupciót, ha nem is felszámolni, de legalább is csökkenteni. Ehhez azonban a demokratizálódási folyamat felgyorsulására lenne szükség, ami meglehetősen időigényes folyamat. Ahhoz, hogy Afrika is minél előnyösebben kapcsolódjék be a nemzetközi munkamegosztásba arra lenne szükség, hogy a jelenlegi nyerstermék-exportorientáció, monokultúra némileg átalakuljon. Ennek egyik lehetősége az exporttermékek feldolgozottsági fokának növelése, a hozzáadott érték emelése. A másik az export diverzifikálása. Rövidtávon valószínű, hogy az elsőre van nagyobb lehetőség, következésképpen a külföldi tőkével, a multinacionális vállalatokkal, esetleg Kínával ilyen irányba kellene tárgyalni, a feldolgozott nyerstermék exportot technológia transzferrel kellene összekötni. A sikeres exportnövelés alapvető feltétele egy szelektív liberalizációval párosuló exportorientált gazdaságpolitika megvalósítása, az export WTO konform eszközökkel való támogatása, az infrastruktúra fejlesztése (utak, kikötők) és a vámkezelési eljárások egyszerűsítése. Az exportlehetőségek kihasználásához azonban kedvező nemzetközi környezetre is szükség van, például arra, hogy a fejlett országok csökkentsék agrártámogatásaikat, megnyissák elzárt piacaikat, leépítsék nem-vámjellegű kereskedelmi korlátaikat, s hogy a világkereskedelem tovább liberalizálódják, valamint, hogy a WTO égisze alatt folyó Dohai Forduló a fejlődő országok érdekei figyelembe vételével záródjék, vagyis megvalósuljon speciális és differenciált kezelésük (KISS 2005, KOUSARI 2005). A világgazdaságba való sikeres bekapcsolódásnak további feltétele Afrika pénzügyi helyzetének javítása. Ennek egyik vonulata az exportbevételek növelése, a külföldi tőke vonzása, valamint a fejlesztési segélyek növelése. Jelenleg Afrikában az l főre jutó segélybeáramlás 37 dollár az 1992-es 40 dollárral szemben. A fejlődő országoknak el kellene érniük, hogy a fejlett országok betartsák 0,7%- os ígéretüket, vagyis, hogy mindenkori GDP-jük 0,7%-át segélyként nyújtsák a fejlődő országoknak s a segélyeket ne politikai és gazdasági érdekek mentén, hanem rászorultsági alapon osszák el. Afrika érdeke az lenne, hogy a segélyek felhasználásában szabad kezet kapjon, vagyis hogy azokat olyan területek felé tudja terelni, amelyek fejlesztése alapvető szükségszerűség, de amely területek iránt, mind a hazai, mind a külföldi befektetők kevésbé mutatnak érdeklődést (oktatás 20, egészségügy, ivóvíz-ellátás, vidékfejlesztés). A pénzügyi helyzet javításának másik eleme az afrikai eladósodás kérdésének megoldása, a nettó kiáramlás megakadályozása 21. Átfogó és végleges megoldást kell találni erre a problémára, amely jelentősen akadályozza, hogy Afrika magasan fenntartható gazdasági növekedési ütemet (évi 7-8%) érjen el, hiszen még ha lehetővé is válna a GDP erőteljes növelése, ennek egy jelentős részét elvinné az adósságtörlesztés. Az UNCTAD becslései szerint évi 10 milliárd dollárnyi nettó forrásbeáramolásra lenne szükség FDI és segélyek formájában a magas növekedési ütem fenntartásához. Ugyancsak Afrika világgazdasági marginalizálódását csökkentené, ha Afrika a kontinens országaival való kapcsolatok erősítésén keresztül kapcsolódna be a világgazdaságba. Jelenleg Fekete-Afrikában több regionális integráció is működik, például a CEEAC (Economic Community 238

10 of Central African States), a CEPGL (Economic Community of the Great Lakes Countries), a COMESA (Common Market for Eastern and Southern Africa), az EAC (East African Community), az ECOWAS (Economic Community of West African States), a SACU (South African Customs Union), a SADC (Southern African Development Cooperation) vagy az UDEAC (The Central African Economic and Customs Union), de mindezekkel együtt Afrikában az intraregionális kereskedelem részaránya mindössze 10%. Az afrikai regionális integrációk sikeres működését ugyanis több tényező akadályozza: az országok közötti fejlettségbeli különbségek; az egymással kapcsolatba lépő országok inkább kompetitív, mint komplementer gazdasági és exportstruktúrája; az egymás közötti infrastrukturális hálózat fejletlensége; az egyes országok befelé forduló, alapvetően importhelyettesítő gazdaságpolitikája; a szabad tényezőáramlás útjában lévő akadályok; a politikai akarat és bizalom hiánya; a helyi konfliktusok és törzsi villongások; az integrációban való részvétel eltérő motivációja; az integrációs előnyök egyenlőtlen megoszlása. 22 A fenti jelenségek legtöbbike a gyarmati múlt következménye. Pedig az integráció sok olyan előnnyel is járna, amely elősegíthetné az afrikai országok sikeres világgazdasági integrációját: nőne a piac nagysága, a gazdasági és politikai stabilitást növelvén vonzóbbá tenné a régiót a külföldi befektetők számára, a közös infrastruktúra-fejlesztés kevésbé költséges lenne, az egységes fellépés növelné a régió alkuerejét. A fentieken túl az afrikai országok egész kontinensre kiterjedő összefogása (például a NEPAD 23 keretében 24 ) esetleg elősegítheti, hogy közösen lépjenek fel nemzetközi fórumokon (például a WTO-ban a kereskedelmi feltételek számukra előnyös alakításáért, vagy további adósság-elengedésért). Amennyiben Afrika világgazdasági marginalizációja a gazdaság megerősödése, modernizációja következtében csökken s a globalizációból Afrika is profitál, akkor ezzel párhuzamosan lesz lehetőség a belső (társadalmi) marginalizálódás csökkentésére. J E G Y Z E T E K 1 Ennek legfőbb elemei az alábbiak voltak: árliberalizálás, bérbefagyasztás, támogatáscsökkentés, valutaleértékelés, néhány alacsony hatékonyságú állami monopólium megszüntetése, állami vállalatok privatizálása, az állam szociális kiadásainak csökkentése, a nem-vámjellegű kereskedelmi akadályok felszámolása, a vámtarifák csökkentése, a pénzügyi tranzakciók liberalizálása stb. 2 A részletekről lásd: KISS Amit az export és import értékének a GDP-hez viszonyított arányával lehet kifejezni. 4 Holott Afrika lakossága az adott évben a világ lakosságának 12,4%-át tette ki (World Economic Outlook September 2004). 5 A regionális GDP 21%-át. 6 Fekete-Afrika 47 országa közül 39-nek két termék adja az export több mint 50%-át: Angola nyers kőolaj és gyémánt = 96%, Botswana gyémánt és nikkel = 82%, Burundi kávé és tea = 87%, Etiópia kávé = 62%, Gabon nyers kőolaj = 78%, Guinea alumínium és gyémánt = 69%, Kongói NK gyémánt = 84%, Malawi dohány 65%, Nigéria nyers kőolaj 91%, Szudán nyers kőolaj 81%, Uganda kávé és dohány 65%, Zambia réz és kobalt 56%. 239

11 7 Az UNCTAD becslései szerint, ha a kereskedelmi cserearányok az 1980-as szinten maradtak volna, akkor Afrika világkereskedelmi súlya a mainak duplája lenne. A Világbank becslése szerint az 1970 és 1997 között elszenvedett cserearány-romlás vesztesége a fekete-afrikai országok összesített GDP-jének 119%-ával egyenlő. 8 Exportjuk 80%-át még mindig az olaj és az olajon kívüli nyerstermékek teszik ki. 9 Az agrártermékek 90%-a még ma is nyerstermék formájában hagyja el Afrikát. 10 Erről részletesen lásd: KISS ben például egyedül Ausztriába áramlott ennyi tőke. 12 Becslések szerint (KOUSARI 2005) az Afrikába irányuló külföldi befektetések 80%-a a kitermelőiparba áramlott ban Fekete-Afrikában 4,2%, 2004-ben 5,1% és 2005-ben 5,2% volt. 14 Becslések szerint (African Development Indicators 2005) tartósan 5%-os növekedési ütemre lenne szükség ahhoz, hogy a szegények száma ne emelkedjék. 15 A megfelelő mutatók a fejlődő országok esetében 1,58% és 1,93%, illetve 1,35% és 1,46% voltak. 16 Az l főre eső egészségügyi kiadás például 13 dollár, s 16 országban 10 dollár alatt van. Az átlagos életkor 47 év, a világ HIV-fertőzötteinek 2/3-a Afrikában él. A lakosság 80%-ának nincs villany a lakásában s a lakosság fele nem jut vezetékes ivóvízhez és egészségügyi ellátáshoz.. 17 Amit Lai Olurode, nigériai szociológus neo-bipolarizmusnak hív (Olurode 2003). 18 Afrikában az utaknak mindössze 20%-a aszfaltozott ban például Kína nyerstermék-importjának 8,1%-át és agrártermék-importjának pedig 5,4%-át szállította Afrika (Mayer Fajarnes 2005) 20 Az oktatás, s különösen a lányok oktatása hozzájárulhat a népességnövekedési ütem csökkenéséhez. 21 Az UNCTAD becslése szerint a Fekete-Afrikából kiáramló összegek 25%-át a kamattörlesztések és a profitrepatriálások teszik ki, 30%-át a tőkemenekítés és a fennmaradó részt, 45%-ot a cserearány-romlás. 22 A regionális integrációkról lásd: Yang Gupta New Economic Partnership for African Development. 24 A NEPAD-ról részletesen lásd: NEPAD F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M AFRICAN DEVELOPMENT INDICATORS, 2005 = AHWIRENG-OBENG, F The Knowledge Revolution and African Development, in Africa Insight 30, 3-4: 3-9. BHATTACHRYA, O. MONTIEL, P. SHARMA, S Can Sub-Saharan Africa Attract Private Capital Flows? in Finance and Development, 3-6. BOYCE, J.K. NDIKUMANA, L Is Africa a Net Creditor? New Estimates of Capital Flight from Severely Indebted Sub-Saharan African Countries, , Political Economy Research Institute, University of Massachusetts, Amherst, Massachusetts. CHOU, Y.K. KHAN, H Explaining Africa s Growth Tragedy: A Theoretical Model of Dictatorship and Kleptocracy, The University of Melbourne, Research Paper No. 922:

12 Economic Development in Africa, Debt Sustainability, Oasis or Mirage? UNCTAD/ GDS/Africa/2004/1 E.o0.II.D.37I KISS, JUDIT 2005 A fejlődő országok a világkereskedelemben, in Külgazdaság, XLIX, 7-8: KISS, JUDIT 2006 Az Európai Unió fejlesztéspolitikája az ezredforduló után, Budapest, kézirat, 27 old. KOUSARI, KAMRAN 2005 Africa s Development and External Constraints, Africa in the World Economy The National, Regional and International Challenges, Fondad, The Hague, LESHABA, MARVIN 2003 A Critical Analysis of Africa s Efforts at Regional Integration, Policy Brief 30, Witwaterstand. MAYER, J. FAJARNES, P Tripling Africa s Primary Exports: What? How? Where?, UNCTAD, Discussion Paper No. 180: 33. MKANDAWIRE, THANDIKA 2005 Maladjusted African Economies and Globalisation, in Africa Development XXX, 1-2: NEPAD 2002 Declaration on Democracy, Political, Economic and Corporate Governance, OLURODE, L Gender, Globalisation and Marginalisation in Africa, in Africa Development XXVII, 3-4: SUBRAMANIAN, A. TAMIRISA, N.T Is Africa Integrated into the Global Economy?, in IMF Staff Papers 50, 3: SURÁNYI SÁNDOR 2003 A demográfiai helyzet és a fejlődés fenntarthatósága Afrikában, in Blahó András (szerk.) Elmaradottság fejlődés átalakulás, BKÁE, Budapest, old. SZIGETVÁRI TAMÁS 2003 Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban, in MAJOROS PÁL (szerk.) Világgazdasági régiók, Perfekt Kiadó, Budapest, old. YANG, Y. GUPTA, S Regional Trade Arrangements in Africa, IMF, Washington, D.C. World Economic Outlook, IMF különböző számai World Economic Situation and Prospects as of mid-2006, UN, New York

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák*

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának nemzetközi tendenciáit

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan

Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

TTIP tárgyalások. Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium. 2016. Február 12.

TTIP tárgyalások. Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium. 2016. Február 12. TTIP tárgyalások Tarpataki Tamás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2016. Február 12. 1 Miért kell(ett) a TTIP? (kiváltó tényezők) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta zajló sikertelen

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

OTP Afrika Részvény Alap értékesítési érvek, befektetési célpontok

OTP Afrika Részvény Alap értékesítési érvek, befektetési célpontok Jelen kiadványunkban az afrikai kontinensben, mint befektetési célpontban rejlő lehetőségeket, illetve az OTP Afrika Részvény Alap számára kiválasztott afrikai cél-országok részvénypiacait mutatjuk be,

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI

A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI A csatlakozástól önmagában nem nő az FDI Stabil, indirekt ösztönzőrendszerrel kell segítenünk a külföldi tőkebefektetések gyarapodását A külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) a kohéziós országokban az unióhoz

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Patkó Szabolcs: A magyar működőtőke-áramlás alakulása

Patkó Szabolcs: A magyar működőtőke-áramlás alakulása PATKÓ SZABOLCS: A MAGYAR MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS ALAKULÁSA KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2003. OKTÓBER TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 II. Háttér: régióbeli azonosságok és különbségek 4 III. A működőtőke-áramlások

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben