GÁLYARABTÁRS KÖSZÖNTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GÁLYARABTÁRS KÖSZÖNTÉSE"

Átírás

1 GÁLYARABTÁRS KÖSZÖNTÉSE Sokat töprengtem, hogy mit is írjak Oláh János 70. születésnapjára, ami rá is, rám is, kettõnk közös vállalt keresztjére is jellemzõ legyen. Keresgéltem az õsködben: talán 1965-ben találkoztunk elõször, talán 1966-ban. Az biztos, hogy 1967-ben ott volt a felvidéki pinci nyári ifjúsági táborban, ahova engem nem engedtek ki, nem kaptam idejében útlevelet, és Pesten hallgattam meg beszámolóját. Aztán arra is emlékszem, hogy az Eötvös Kollégiumban Nagy László mutatta be a Kilenceket, akiknek mindegyre késett megjelenni az antológiájuk, sem külön-külön, sem együtt valahogyan nem voltak ínyére az akkori hatalomnak, nem fértek bele az irodalmi kánonokba. Arra sem emlékszem pontosan, hogy még egyetemistaként vagy már kezdõ újságíróként szegõdtem Vergiliusuknak, amikor Mezey Katival Erdélyt jöttek birtokba venni. S mert minden érdekelte õket, hát sok mindent igyekeztem megmutatni nekik, de maradt még bõven felfedeznivalójuk. Késõbb is számon tartottuk egymást, több-kevesebb rendszerességgel találkoztunk, bár 1984-ig kétévenként, aztán már egyáltalán nem kaptam útlevelet. A sors szeszélye a 89-es bukfenc után sodort össze, amikor elõbb 1991-ben az én nyakamba szakadt a Bukarestbõl Kolozsvárra költözött, de jó esztendeje csupán hibernáló Mûvelõdés minden gondja-baja, Jánosnak pedig, ha emlékezetem nem csal, nem sokkal utána gyûlt meg a fonnivalója a tengõdõ Magyar Naplóval. Könnyebb is, meg nehezebb is volt az én dolgom. Nekem nem kellett a gályát a kortárs magyar irodalom Szküllái és Kharübdiszei között révbe juttatnom hol szélcsendes, hol ellenszeles vagy viharos idõkben, több-kevesebb sikerrel lavíroznom a költõi és írói szekértáborok között, a szélsõségekig megosztott, majdnem hogy azt mondanám: tudatosan szétvert, szándékosan szétmanipulált, napi rendszerességgel egymásnak feszülõ csoportok között. Mi inkább nem közöltünk irodalmat, visszahúzódva a közmûvelõdés védõsáncai mögé maradt amúgy elég dolgunk. Abban viszont nagy segítségünkre volt a Napló, pontosabban az Oláh János megszervezte Kulturális Folyóiratok Szövetsége (a FOKUSZ), hogy a határon kívül rekedt néhány lapnak, közte a Mûvelõdésnek is, a különféle pályázatoknál lebonyolítóként amolyan kezesféle szerepet vállalt, másképp a megítélt támogatásokhoz nem tudtunk volna hozzájutni. Segített a magyarországi terjesztésben, s több közös laptalálkozón is részt vettünk, bemutatkozhattunk például Debrecenben, Szegeden vagy Pécsett, a pesti rendezvényeken kívül. Amint egyszer éppen a Mûvelõdés kapcsán elmondta: Mintegy tizenöt éve a Kárpátmedencei kulturális mûhelyek együttmûködésének elmélyítése érdekében létrehozott FOKUSZ egyesület keretein belül e méltatlanul háttérbe szorított, mellõzött, a magyar szellem pusztulását lassítani igyekvõ írástudói intézményrendszer polgárjogának visszaszerzéséért próbálunk cselekedni. Ha kell, azzal, hogy lebonyolítóként honi pályázataikat segítjük, közvetítjük lapjaikat, könyveiket, személyes találkozóikat a magyarországi olvasóval, aki a terjesztés nehézségei miatt szegényebb lenne nélkülük. És természetes módon a külhoni mûhelyek is segítenek nekünk: hazamegyünk találkozni az erdélyi, felföldi, délvidéki olvasóinkkal. Ahogyan akkor is számítunk rájuk, amikor szlovák, szerb vagy román író- és költõtársainkkal keressük azokat az irodalmi szálakat, amelyek összekötnek minket a közös sorsú Kárpát-medencében. Abban is az Oláh János és a Magyar Napló nyomdokain haladtunk, hogy az ezredforduló elõtt csupán szórványosan megjelentetett kiadványaink sikerén felbuzdulva, ma már több mint száz könyvvel mi is színesítjük a magyar könyvkiadás kaleidoszkópját, még ha nem is olyan sikeresen, mint a nagyobb testvér, Oláh János a Napló. És abban is próbálunk segíteni, hogy a mai csapnivaló terjesztési viszonyok között az erdélyi magyar olvasókhoz is eljussanak ezek a könyvek legalább a Mûvelõdés olvasói kezébe a hetven évig Csipkerózsika-álmát alvó kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, vagy a kulturális sikertörténelmet író Magyar Napokon. Még két dolgot tanultam az ünnepelttõl. Innen, a nem is olyan messzi távolból legalábbis úgy látszik, hogy két harci feladatot nagyobb sikerrel oldott meg, mint amennyire nekem sikerült. A mindennapi létért való küzdelem, a napi lapátolás-evezés közepette talán jobban szervezte meg szabadidejét, s ha nem is a nyugodt, tehetségéhez mért alkotómunkára, mégis inkább jutott energiája fontos könyvek megírására is. Engem is biztatott, noszogatott, korholt egyelõre adósa vagyok. Másrészt pedig a lap köré olyan fiatalokból álló csapatot sikerült szerveznie, akik képesek lesznek továbbvinni a megkezdett munkát, és Oláh János kényelmesen hátradõlhet a széken, továbbírhatja megkezdett történeteit. Ehhez a nyugodt alkotó korhoz kívánok neki kitartást és fõleg egészséget 70. születésnapjára! Hagyományos Vendégoldal rovatunkban pedig a vele készült, egy kicsit írói-költõi pályájára is visszatekintõ interjút ajánljuk olvasóink figyelmébe a Magyar Naplóból. SZABÓ ZSOLT 3

2 Vendégoldal Új feliratok a magyar hallgatás falán Beszélgetés Oláh Jánossal 4 Oláh János életmûsorozatának tavaly karácsonyra jelent meg az elsõ darabja, a Számûzött történetek, amely összegyûjtött novelláit tartalmazza, s benne a második világháborútól a rendszerváltozásig tartó évtizedek történései elevenednek meg. Oláh János a hábo rúban, téeszesítésben egyaránt a lélek, erkölcs, hagyomány pusztu lását ábrázolja, emberi sorsokban láttatva a túlélés könynyebb és nehezebb lehetõségeit, olykor lehetetlenségét. Elsõ novellafüzére, Az Örvényes partján 1988-ban jelent meg, a második, a Vérszerzõdés pedig 2001-ben. E két kötetnek a darabjaiból áll össze a Számûzött történetek anyaga, amelyben egy új novella is szerepel, a Kutyakomédia. Ezek a korábbi megjelenéshez képest átdolgozott novellák, elbeszélések. Mi indokolta a felülírásukat? A Számûzött történetek egy régi és egy új könyv egyszerre. Miután ezeket a történeteket végre egy kötetbe rendeztem, teljesebb képet rajzoltak ki, mint aminek a kompozíció eredetileg indult. Az Örvényes partján kiadása elõtt kényszerûen ki kellett hagynom bizonyos részleteket. Igyekeztem tehát az akkori elképzeléseimet visszaállítani, rekonstruálni az elbeszéléseim elsõ megjelenésük elõtti változatát mai szemmel persze. Csakhogy a rekonstruálás közben újabb egyensúlytalanságok keletkeztek, amiket fel kellett oldanom. Az Elérhetetlen föld több év után jelenhetett csak meg ben. Hogyan engedélyezhette egyáltalán a cenzúra Az Örvényes partján kiadását? Hiszen a hatalom elvtelen kiszolgálóinak lélekrajzát is megírta benne, és a forradalom is megelevenedik a lapjain. A nyolcvanas évek második felében már nem volt olyan erõs a cenzúra. Ezzel együtt számomra érthetetlen módon mûködött, mert a kötetbõl kihagytak olyan dara bokat, amelyek nem voltak annyi ra kemények és õszinték, mint például Az intézõ háza: ez egy meglehetõsen brutális kínzási jelenet, amit a parasztság egy jó része átélt, aki ellenállt a téeszesítésnek. Ez az elbeszélés például benne maradt, mást kivettek, nem lehetett tudni pontosan, hogy milyen szempontok szerint ítél keztek, akik ítélkeztek. Ha a cen zúra igazán szakszerû lett volna, a kézirat az elsõtõl az utolsó oldalig a szemétkosárban végzi. A Közel sorsa ugyanennyire érthetetlen. Igaz, hogy bonyolultabb fûzésû regény, emlékezésfolyamatba ágyazott történeteket tartalmaz, amelyeket az énkere sés lírai monológjai sokszor elfednek, de így is fölismerhetõk a jelenetek, amelyek többségét az akkori irodalmi etikett szerint nem illethetett volna nyomdafes ték. Mégis megjelent a könyv. Illés Endre pártfogásának kö szönhetõ, hogy ezek a könyvek napvilágot láttak, aki Nagy László ajánlására olvasta el az elsõ ver seskötetemet, majd a Közel címû regényt is, és melléállt. Úgy lát szik, ez elég volt ahhoz, hogy ezek a könyvek napvilágra kerüljenek. Mennyi idõt kellett várni Az Örvényes partján megjelenésére? Ha jól emlékszem, úgy egykét évet. Ahhoz képest, hogy elsõ verseskötetem egészében kézirat ban maradt, a második, a Fordulópont huszonkilenc éves koromban jelent meg, ez az átfutási idõ rövidnek tekinthetõ. Mint már említettem, Illés Endre pártfogásának köszönhettem, hogy a könyveim a hetvenes és a nyolcvanas években viszonylag rendszeresen megjelentek, miközben a folyóiratokban alig közölték az írásaimat. A civil életben meg egyenesen üldözöttnek számítottam. Tizenhét évig, a rendszerváltozás pillanatáig nem volt a végzettségemnek megfelelõ állásom. Mivel a honoráriumokból akkor sem lehetett megélni, néhány évig cselgáncsedzõ voltam, majd tan folyamokat tartottam, ebbõl tar tottam el a családomat. Ambivalens üldöztetésben volt tehát részem: egyrészt a civil életben nem kaptam állást, másrészt a könyveim megjelenése elé nem nagyon gördítettek akadályt igaz, alig írtak róluk. Legújabb könyvének címe (Számûzött történetek) eléggé figye lemfelkeltõ. Ön azt mondta az élet mûinterjújában, hogy tabunak szá mítanak bizonyos témák a magyar jelenbõl, illetve a magyar történelem közelmúltbeli eseményei is a magyar irodalomban. Miért? Valószínûleg ez a politikai vagy irodalmi illemtan. Az elsõ világháború tragédiáiról, Magyarország szétesésérõl nem jelent meg mai magyar irodalmi mû. Az ország szovjet megszállásának tragédiái sem igen vannak jelen napjaink irodalmában. Azért említhetünk kivételeket, vannak tabudöntögetõ írók. Nagy Zoltán Mihály trilógiája (A sátán fattya; A teremtés legnehezebb napja; Tölgyek alkonya) például, amely egy

3 az orosz katonák által megerõszakolt falusi lány történe tét dolgozza fel. Állítólag két százezer magyar nõt erõszakoltak meg a felszabadító hadsereg kato nái, ezekbõl a frigyekbõl több tízezer fattyú született. Nem tudok róla, hogy ezzel a társadalmi traumával ezen a regényen kívül más szépirodalmi mû is foglalkozott volna. Az ötvenes évektõl a hetvenes évek végéig a hatalom töb bek között papgyilkosságok soro zatával is harcolt az egyház ellen, Nagy Gábor most írt egy regényt errõl (Ki a konkolyt vetette). Azért is gondoltam, hogy könyvemnek a Számûzött történetek címet adom, mert a fentiek alapján ezek felejtésre ítélt történetek. A kom munista hatalom az ötvenes évek tõl kíméletlen hadjáratot indított a hagyományos paraszti társadalom ellen: az anyagi tönkretétel, a lelki terror, a nemzedékek egymás ellen fordítása, a falusi társada lom különbözõ rétegeinek összeugrasztása, a kitelepítés, a fizikai megsemmisítés egyaránt szere pelt a hatalmat gyakorlók eszköz tárában. Szenti Tibornak a ma gyar tanyavilág pusztulását leíró munkáiban, újabban Ö. Kovács Józsefnek A paraszti társadalom felszámolása a kommunista dikta túrában címû átfogó monográfiá jában a téma tudományos feldol gozása elkezdõdött, irodalmi mû vek is foglalkoznak a korral, de az általam megélt és hallott történe tek kíméletlen igazságra törekvé sével eddig sehol nem találkoztam. Ezért próbáltam megmenteni õket. Van közöttük olyan novella, mint például a Nincs Isten, amit egy elejtett mondatból harminc évig hordoztam magamban. Nagyapám egyik ismerõsétõl hal lottam, és csak évtizedekkel utána vetemedtem arra, hogy leírjam. Nem a taktikai megfontolás tartott vissza tõle: sajnos, nem sajnos, ehhez igen kevés érzékem volt, egyrészt a hallgatás mérge ott volt a levegõben, aki lélegzett, min denki beszívta, másrészt talán a történetekben rejlõ irodalmi összefüggések, hogy ne mond jam, távlatok is csak lassan bonta koztak ki elõttem. Pécsi Györgyi irodalomtörténész azt írta az ön elbeszéléseirõl, hogy a háború utáni évtized Magyarországának a kortárs magyar prózában leghitelesebb dokumentumai. Méghozzá szépirodalommá emelt dokumentumai, hiszen kiélezett dramaturgia adja az erejüket: egyfelõl megjelenik bennük az az ember, akinek erköl csi tartása van, és a történelmi megpróbáltatások ellenére sem adja meg magát, vele szemben a hatalomnak felesküdött rendõrök, illetve téeszelnökök viselt tettei a belsõ monológok, természetrajzok plaszticitásával. Drámaiság, lírai ság jellemzi továbbá ezeket az elbeszéléseket. Nagyon jót tesz a mûveknek, ha minden mûnem sajátossága ötvözõdik bennük. Én is azt gondolom, hogy ezek az írások nem csupán dokumentumok. Miközben a megelevenítésükkel foglalkoztam, igyekeztem háttérben maradni. Próbáltam a restaurátor alázatával közelíteni a témához. A népi emlékezetben megõrzött töredé kes történeteket úgy próbáltam kibontakoztatni, hogy minél több eredeti szín, illat, fény, indulat maradjon meg bennük, igyekeztem ugyanakkor kiegészíteni is õket, de úgy, hogy semmit meg ne hamisítsak, ugyanígy próbáltam megidézni azt a miliõt is, amelyben megtörténtek. A kötet egy vidéki közösségben láttatja a kommunizmus sorsfordító pillanatait, tehát egy mikrovilág történésein keresztül szemlélhetjük a magyar valóságot. Ugyanakkor gyermekkori történetek is olvasha tók benne, amelyek szintén morá lis konfliktusokra épülnek. A Közel címû regény a gyermeki érzékelés szintjén próbálta megidézni a kort igaz, felnõtt gondolkodásmóddal. Belõle nõttek ki ezek a gyerektörténetek is. Azonban itt a szemlélet megváltozott, a szélsõségesen, gyermekien individualista szemléletet a közösségi emlékezet perspektíva szabályai váltották fel. A gyermektörténetek is ebben az irányban mozdultak el. Amikor egybeolvastam a kötet darabjait, rájöttem, hogy az elsõ történettõl az utolsóig ugyanaz a dráma vibrál mindegyikben. A fuldokló gyermekszereplõ ugyanazzal a kérlelhetetlen sorssal küzd, amellyel a mindenébõl, ideiglenesen még a hitébõl is kiforgatott gazda. Mindnyájan azt keresik, nemegyszer tudatosan vállalva a nyilvánvaló végsõ vereséget is, hogyan lehet megmaradni embernek az embertelenségben. Örvényes, Avaskér, Várasd: ezek a fõbb helyszínei János történe teinek. Miért a képzelt helyszínek? Ezek létezõ településnevek, de képzelt helyszínt jelölnek. Egy darabig próbálkoztam vele, hogy a magyar földrajzban nem létezõ, de magyar hangzású helyneveket találjak ki, de bármi jutott az eszembe, arról kiderült, egyáltalán nem az én agyszüleményem, a magyar földrajz már réges-régen ismeri. A történetek helyszíneit fõként a gyermekkoromat megha tározó somogyi Nagyberkihez fûzõdõ emlékeimbõl gyúrtam össze. Soroksár, gyermekkorom másik meghatározó helyszíne is sok novella hátteréül szolgál. Soroksár 1952-ig nagyközség volt Budapest határában, ma a fõváros XXIII. kerülete. A környezetrajz tehát valós motívumokból állt össze, de így az együttes kép való ban a képzelet szüleménye. Említette Az intézõ háza címû elbeszélést, méghozzá a brutalitása, naturalizmusa miatt. Kötetében plasztikusan és naturalisztikusan ábrázolja mindazokat a szenvedé- 5

4 6 seket, fájdalmakat, amiket ezek a parasztemberek átéltek. Ehhez az elbeszéléshez kapcsolódik egy felolvasásbeli emléke. Fiatal koromban felolvasó körúton jártunk. Egy ormánsági faluban nagy merészen belekezdtem ebbe a több mint húszperces novellába, és kapkodva olvastam, mert közben rájöttem, hogy talán mégsem kellett volna felolvasnom. Aztán észrevettem, hogy a hallga tóság elkezd figyelni, és egy kicsit lassabban folytattam, hogy jobban kidomborítsam a jelenetet. Az est végén odajött egy hölgy, és azt kér dezte, hogy honnan ismerem az õ apjának a történetét, és ha ez az írás megjelenik, küldjem el neki, mert a gyerekei, õ hiába meséli nekik, nem hiszik el, hogy ugyanez meg történt a nagyapjukkal, talán, ha írásban is olvashatják, majd hisz nek neki. Valószínû tehát, hogy ezek a kínzások másutt is, tehát többször megtörténtek receptszerûen, hiszen Nagyberki elég messze van az Ormánságtól, nem valószí nû, hogy onnan Nagyberkiig, ahol én a történetet hallottam, eljutott volna a szóbeszéd. Az, hogy az írásnak ekkora becsülete volt a hallgatóság szemében, meghatott. És felelõsségérzéssel töltött el. Talán ez is erõt adott ahhoz, hogy végigbírjam azt a kilátástalannak tetszõ küzdelmet, amelyet a könyv megírásáért és megjelentetéséért folytatnom kellett. Az elbeszélés arról szól, hogy a faluban nem akarnak belépni a téeszbe, mert a legtekintélyesebb paraszt ellenáll az agitátoroknak. Ekkor a városból új rendõröket vezényelnek a faluba, akik egy átkártyázott éjszaka végeztével beviszik a rendõrõrsre a parasztembert. Elõször forró krumplit tesznek a hóna alá, lekötözik a kezét, majd amikor ezek után sem akar kötélnek állni, akkor borotvával felhasogatják a talpát, hogy ezzel is megadásra bírják. Amikor végre megadja magát, és alá akarja írni a belépési nyilatkozatot, akkor mondják neki, hogy menjen a köz ségházára de csak négykézláb tud járni, így megy végig mindenki szeme láttára a falun, hogy aláír hassa a belépési ívet. Igyekeztem nem bábokkal elvégeztetni e ször nyûségeket, mert emberek követ ték el ezeket is, és sokszor nagyon kevésen múlt, hogy valaki belecsú szik-e a hatalom kiszolgálásába, vagy sem. Emberi konfliktusok zajlottak azokban is, akik az ilyes mikben részt vettek. Próbáltam tehát megmutatni, hogy milyen bonyolult a gonoszság útja. A kötetben szerepel egy olyan elbeszélés is, amivel eddig nem találkozhattunk: a Kutyakomédia, amely egy színmûvész vesszõfutá sát örökíti meg a hatalom sorai között, és Latinovits Zoltán pályá ja, sorsa szolgál alapjául. Ha jól tudom, ennek is létezett egy elõzõ változata. Ezt miért írta újra? Ez az elbeszélés volt annak idején Az Örvényes partján utolsó darabja, akkor ki kellett hagynom a kötetbõl. Az eredeti kézirat elve szett, pontosabban amikor úgy döntöttünk, hogy átalakítjuk a házunkat, betörtek a garázsba, és elvitték azt a dossziét, amiben ez a kézirat volt és egy használhatatlan fûnyírót. Fogalmam sincs, miért ezekhez a tárgyakhoz nyúltak a betörõk, talán a fûnyíró piros színe tetszett meg nekik, a dossziéban meg valószínûleg pénzt sejtettek. Ezek szerint az irodalomnak mégis van árfolyama. Nem hiszem, hogy ezt az elbeszélést pénzzé lehetne tenni. Mindenesetre újra kellett írnom az egészet, így aztán - bár az alapötlet megmaradt egészen új elbeszélés született. Latinovits Zoltán alakja nem hús-vér valóságában került bele az elbeszélésbe, a fõhõs egészen más figura, más alkat. Azt azonban kár volna tagadnom, hogy az írást a Latinovitsmítosz ihlette. A rend szerváltás elõtti pillanat mûvészeti életének egyik legsugárzóbb jelen sége volt ez a mítosz. Nélküle maga a rendszerváltás sem érthetõ. Bár szerepelnek a történetben Latinovits-idézetek is, igaz, némileg átfo galmazva, valamint néhány életraj zi mozzanat is, de nem Latinovits-életrajzot írtam, hanem kórrajzot, ennek megfelelõen jóval több a köl tött motívum, az önéletrajzi utalás, mint a Latinovits-elem. Ez a novel la egészen más lett, mint az eredeti volt, és a könyv befejezéséhez is jobban illik. Azért használtam fel a színész önéletírásait, mert õ nagyon jól látott bizonyos jelenségeket, és nem tudtam volna jobban jellemezni az akkori közéletet, illetve a magyar vers és magyar hallgatóság közötti viszonyt, mint ahogy õ leírta. Milyen írói tervek foglalkoztatják jelenleg? Több félbe maradt munkám is van, de elõször a megjelenteket szeretném ismét kiadni abban a sorozatban, amiben a Számûzött történetek is helyet kapott. A Közel és a Visszatérés címû regényeimet még senki nem olvasta együtt: két kötetben, különálló mûvekként jelentek meg annak idején. Egy könyvként szeretném kiadni újra, ahogy eredetileg is terveztem. Ez a legközelebbi feladat, talán kará csonyra sikerül megoldanom. Aztán ott van Az õrült címû regé nyem, amelyet Czine Mihály szá momra is meglepõ megértéssel és biztatással üdvözölt annak idején, talán érdemes volna vele is kezde ni valamit, ahogyan szanaszét kal lódó öregkori verseimmel is. Be nem fejezett írásokról nem szívesen beszélek, de annak a re génynek, amely az itt közölt elbe szélésbõl bontakozott ki, és amely nek már nem egy mozaikdarabja megjelent elszórva folyóiratokban, szeretnék a végére járni. BÍRÓ GERGELY

5 Bepillantás Székelybő életébe Könyvespolc Szelek szárnyán, vagyis en érkezett hozzám a kis kötet: A székelybõi kultúrotthon 50 éve címmel. Szente Kiss Kinga, a Székelybõért Egyesület elnöke gyûjtötte az anyagot és szerkesztette egybe Magyari Albert, Kali Elemér, Donkó Loránd, Gábor Borbála, Fekete József, Kövér Ágnes, Varró Gyula, Szakács Csaba, Pupp Ildikó és Sántha Rezsõ írásait. Az elõszót Donkóné Simon Judit írta. A százoldalas könyvecskébõl kisugárzó, a faluért való véghetetlen nagy tenni akarás az, ami lenyûgözött. A falu honlapján is elolvastam, de a kötetbõl is kiderül, hogy 2007 óta iskolabuszt indítottak, felújították a mûvelõdési otthont, Székelybõ címmel könyvet jelentettek meg a faluról, a két világháborúban elesett hõsöknek emlékmûvet állíttattak, Agárd felé megjavították az utat, a református templom elé székely kaput állítottak, új, keresztszemes hímzésû kézimunkával díszítették fel mindkét templomot. Ez most már a második könyv a faluról. Ahogy a címe mutatja, a falu mûvelõdési életének legutóbbi fél évszázadát foglalja össze. Az elõbb felsorolt szerzõk nem mind székelybõiek, de eddig életük során rövidebb-hoszszabb ideig ott dolgoztak. A kötetbe illesztett 111 fénykép és iratmásolatok is arra szolgálnak, hogy színesebbé tegyék a mûvelõdéstörténeti krónikát. A kötetben 44 adatközlõ-emlékezõ jóvoltából a mûvelõdési otthon építésérõl, avatásáról szerezhetünk tudomást, valamint arról, hogy mikor szerezték be a mozigépet, amellyel elõbb fejenkénti 50 bani, majd az évek teltével 1, 2, illetve 4 lejes belépõ ellenében filmeket vetítettek, de olyan is elõfordult, hogy pénz híján a nézõk egy része friss tyúktojással fizetett. Székelybő madártávlatból Igen érdekes írás a Donkó Lorándé, aki Magyarországról bõi nagyszüleihez nyaranta haza-hazatérõ kisfiúként vált filmkritikussá. Az is kiderül, hogy a könyv szerkesztõjét gyermekkorában Fekete József mentette meg a vízbe fulladástól, de azt is megtudjuk, hogy a faluban egykoron tanító pedagógusok kivétel nélkül nagy szeretettel emlékeznek vissza a Székelybõn eltöltött évekre. Olyan, életre szóló emlékek buzognak fel a könyv lapjain, amelyek még engem, a Székelybõtõl teljesen idegent is lenyûgöznek. A tavasszal oda látogatót a virágzó gyümölcsfák pompája fogadta, aminek következtében a helység virágos faluként maradt meg az emlékezetében. A szöveg közé, illetve a majdnem 30 oldalnyi képmellékletbe illesztett felvételek olyan eseményeket örökítenek meg, mint például az elsõ áldozás, illetve a különféle iskolai szereplések. Óvó- és tanítónõk, tanítók arra emlékeznek, hogy a szülõk tisztelték gyermekeik oktatóit, és mindig érdeklõdtek az iskolások tanulmányi elõrehaladása felõl. Óvodások névsorai, fényképek tanúskodnak arról, hogy már az elemi iskola elõtt is szakképzett pedagógusok tanították a kicsiket. Az óvoda megszûntével (1966) az aprók lógóba jártak nagyobb testvéreikkel az iskolába. Szente Kiss Kinga marosvásárhelyi lakásán kereste fel és szólaltatta meg a ma már 77 esztendõs Fancsali Júlia óvó nénit, aki elsõként tanított a székelybõi mûvelõdési otthonban. Szívesen emlékszik vissza falubeli fellépéseikre a volt Állami Székely Népi ma Maros Együttes tagja, Sántha Rezsõ is. A falukrónikából kiderül: 1962 és 2007 között Székelybõn húsz esküvõt-lakodalmat tartottak, a frigyre lépõ ifjú párok névjegyzékét külön lustra rögzíti a kötetben. 7

6 A Ceauºescu-diktatúrában halálra ítélt falu népét Killyén Attilának a Népújság március 31-i lapszámában Székelybõn megállt az idõ? címmel közölt cikke rázta fel a kiábrándultságból, a közönybõl. A cikk hatására alakult meg 2005-ben a Székelybõért Egyesület. Létrehozásában Dászkel László nyárádszeredai polgármester és Nagy Zsigmond jegyzõ is részt vállalt, hiszen maguk is részt vettek az alapító falugyûlésen. Nemsokára a falu a világhálón is látogathatóvá vált, miután létrehozták a elérhetõségû honlapot. Székelybõ 2007-ben ünnepelte elsõ írásos említésének 675. évfordulóját. Az elsõ falutalálkozón a mindössze százlelkes helységben 450-en ünnepeltek, idén tartották a hatodik ilyen találkozót. Megtudjuk továbbá a kis könyvbõl, hogy a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ 2007 õszén indította el a Só útja elnevezésû programot. Az út Marosszentgyörgyöt köti össze Parajddal, és ez Székelybõt is érinti. Ugyanakkor a falukrónika azt a kiemelkedõ eseményt is rögzíti, amikor április 21-én a római katolikusok templombúcsúja alkalmából Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is meglátogatta a falut. VAJNÁR ILONA Könyv a népi építészetről 8 Székely Ferenc legújabb könyvének* elõtörténetéhez az is hozzátartozik, hogy a 2000-ben megjelent Változó népi kultúra. Társadalom-néprajzi vizsgálat Havadon címû kötetben nem esett szó a gazdasági élet két fontos foglalkozási körérõl, a nagyállattartásról és a népi építkezésrõl. Nagy Olga biztatására feldolgozta a két témát. A dolgozatok a Népi gazdálkodás Havadon címû kötetben láttak napvilágot (2002). De a szerzõ nem tekintette lezártnak a vizsgálódást. Nemrég ezt nyilatkozta: Havadon az utóbbi idõben új utcarészek, új épületek jelentek meg, modernebb építkezési technikák alkalmazására került sor. Igyekeztem változásában megragadni a jelenkori építkezést, így összegyûlt adataimat tovább bõvítettem, gazdagítottam mind leírásban, mind fényképanyagban. Hasonló szellemû megfogalmazás olvasható a mostani kötet Bevezetõjében is: Számtalan személyes megfigyelést végeztem a településen, s kijegyzeteltem a helyi református egyház levéltárában fellelhetõ idevágó adatokat is. Tehát: a recens (jelenkori) állapot bemutatása mellett a hozzáférhetõ történeti tényeket is hasznosította. Elsõként három kezdetleges hajlékról szól: a kalibáról, a majorházról és a zsellérházról. A kaliba funkcióját így rajzolta körül: Régebben, de napjainkban is, szinte minden magánbirtokra, kerthelységre tákolnak össze egyegy kalibát, kalyibát, hogy az esõ elõl hajlékot nyújtson a mezõn dolgozóknak, s éjjeli menedéket biztosítson a kint hálóknak. Szót ejt a vadriasztó emberekrõl, a szõlõt õrzõ pásztorokról, és utal az újabban meghonosodó hordozható házikókra. A majorházhajlékot így minõsíti: fatákolmány, amelyben a juhász és családja lakik. A zsellérház egy vagy két helyiségbõl állt, és rendszerint nem övezte kerítés, szabadon lehetett megközelíteni. Használatáért a zsellér 40 napszámot teljesített a gazda földjén. A legkidolgozottabb nyilván a Lakóház címû fejezet. Frappánsan sorakoztatta föl a szerzõ a lakóház fontosabb típusait: kétszobás lakások (elsõ ház és lakószoba), három részbõl álló ház (pitvar, elsõ szoba, lakószoba), manapság pedig négy, sõt több részre tagolódó lakóházakat építenek. Székely Ferenc megjegyzi: A havadi ember, ha módjában állt, sosem fukarkodott az építõanyaggal! De hát nem is kellett, mert Havad, mint az egész Székelyföld, mindig bõvelkedett építõanyagban, fõleg fafélékben és kõben. Érdekes a tégla, a cserép használatának fokozatos meghonosodása: a 20. század elején még a sárral való építkezés volt divatban, ezt lassan-lassan kiszorította a vályogtégla, majd az 1940-es évektõl kezdõdõen szinte csak égetett téglából raktak falat. A szalmafedést pedig az 1930-as években a cseréppel való fedés váltotta föl. Az építkezés technikájának terjedelmes fejezetet szentel a szerzõ, majd rátér a lakás mellékrészeinek taglalására (tornác, pince, nyári konyha). Figyelemre méltónak vélem a tornác régebbi szerepének a taglalását, íme: A tornác nyújt menedéket a ki- és bejáróknak rossz idõ esetén ( ) Itt beszélgetnek, tárgyalnak, továbbítanak ( ) A tornácba kerül a száradni való gabona, paszuly ( ) A tornácban kapnak helyet azok az edények, szerszámok, fahordó kosarak, amelyek jó, ha kézügyben vannak. A legújabb korban egyre ritkábban kerül sor tornácos ház építésére. Ugyanakkor megsûrûsödött a pincék létrehozása, ma már beszélhetünk ún. pincebútorokról is: a nyári konyhából kirostált tálasokról, kredencekrõl,

7 fapolcokról, ládafélékrõl, amelyek az elraktározott télirevalók tárolására szolgálnak. A szerzõ kitér a ház elõtti kapu, kapuszer bemutatására is, amely a falusi udvar egyik legszebb dísze. Az úgynevezett kicsi kapu és a nagykapu megmunkálása nagy hozzáértést igényelt, funkcióját pedig így érzékeltette az egyik régi felirat: Ember, e kapuszer nem akar kizárni, csak azt mutatja meg, merre kell bejárni. Tanulságos adatokat kap az olvasó a Vakolás, meszelés, színezés, valamint a Szalmával való fedés fejezetekben. Ugyanakkor tizenkét, házhoz kapcsolódó hiedelmet is közöl a szerzõ. Íme, az egyik: A rossz szellemek távoltartása végett a ház küszöbére lópatkót szegeztek. Külön jelentõsége van A havadi templom építése címû résznek, amely Függelékként szervesül a kötet anyagához. Megtudjuk, hogy A templom helyét már 1615-ben megvásárolták, és hogy a mai templom építése 1800-ban fejezõdött be. Szó esik az adakozókról, és számszerûen megjelöli, mennyi mindenféle matéria ment fel az építésekor. A kötetet az Irodalom, illetve a Tájszójegyzék két fejezete zárja. Egyik nagy erõssége a kiadványnak a számos rajz, ezeket a vadasdi születésû Molnár Dénes készítette. És több mint harminc jobbára színes fénykép is helyet kapott a kötetben, az archív felvételek mellett Marx József, Gál Éva, Veress Éva, Székely Ferenc fotói díszítik a nem mindennapi kiadványt. RÁDULY JÁNOS *Székely Ferenc: Népi építészet és térkihasználás Havadon. Silver Tek Kiadó, Marosvásárhely, ÉDES IDÁM! Kós Károly levelei feleségéhez Közel tíz esztendeje annak, hogy a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó 2003-ban Sas Péter szerkesztésében kezünkbe adta Kós Károly levelezése címû vaskos kötetet, amely a neves erdélyi irodalomszervezõ, író és építész több évtizedes alkotó munkásságának hátterébe, a korabeli Erdély magyar szellemi életébe nyújtott betekintést. Egy évvel korábban (2002-ben), a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága egy abból kiragadott szelet a Czine Mihállyal folytatott levelezés anyagát tette az olvasók asztalára, fényt vetve a baráti kapcsolat tartalmára, hõfokára. E levelekben az irodalomról, az írói hivatásról vallott nézetei kerültek elõtérbe, nyertek új értelmezést. Kirajzolódik elõttünk a nemzeti közösségéért küzdõ ember arcéle, akit Tompa László oly találóan jellemzett a pályatársnak dedikált versében: Benned, ha szólalsz, Erdély lelke szólal. / Lelke a voltnak, az idõtelennek / Hangodat hallva: kürtöt hallok olykor, / Mely nekem is még életrõl izenget (Õszi üdvözlet, 1933). A kolozsvári kiadó kötete * az alkotó magánéletének három rövid, az alcímben behatárolt periódusát idézi elénk. A leveleket megjelentetõ Benkõ Samu a Kóséletmû kiváló ismerõje. Ezt két elõzõ, irodalomtörténeti értékû könyve igazolja: Benkõ Samu beszélgetései Kós Károllyal (1978) és az általa közzétett Kós Károly életrajz (1991) igen fontos határkõ Kós Károly életében. Ez évben köt házasságot a kalotaszegi Türében szolgáló református lelkész lányával, Balázs Idával, aki hatvanhárom éven át hûséges társa. Ugyanez évben vásárolja meg a sztánai birtokot, ahol megépíti a legendás hírû Varjúvárat. A családalapítás, a gyermekáldás évei egybeesnek az építészi karrier kibontakozásával, az otthonteremtéssel, a gazdaság megalapozásával. Mindhármat beárnyékolják a közeledõ, majd kirobbanó világháború viharfelhõi. Benkõ Samu a kötet bevezetõjeként közölt tanulmányában A levélíró Kós Károly méltatja a hagyatékban maradt igen gazdag levélanyag eszmei értékét: Kós Károly levelei az erdélyi magyar közélet és mûvelõdés 20. századi történetének különleges hitelû bizonyságai. Kitér a Kós Károly és Balázs Ida közti érzelmi kapcsolat szövõdésére, házasságuk elsõ esztendei történéseire. A közreadott családi levelezés számottevõen árnyalja az elõbbi leveles-könyvekbõl megismert Kós Károly-portrét: E levélcsokornak a nyilvánosságra kerülésével valójában Kós Károly magánéletének legmélyebb rétegei is közügyi rangra emelkednek, mégpedig a beléjük épített maradandó erkölcsi, esztétikai általánosíthatóság következtében. Az értékek pedig értékek maradnak akkor is, ha mellettük olykor feltûnnek a minden emberi életben jelentkezõ gyarlóságok. 9

8 10 Gedeon Zoltán: A Carbochim üzem, 1959 A kötet lapjain csak Kós Károly leveleit olvashatjuk, a válaszok nem maradtak fenn. Az olvasónak önkéntelenül Mikes Kelemen jut eszébe. Ez esetben azonban a sorokban benne rejlik a kimondott szavak ellensúlya, az otthon maradt, a családjáért kemény áldozatot hozó feleség küzdelmes élete, aki fia, Kós Balázs szavaival, szeretõ meggyõzõdéssel és hittel járult hozzá egész emberségével gyermekei és férje boldogulásához. Az õ (elveszett) levelei tennék teljessé és igazabbá a képet, amely e házasságot idõben és térben jellemezte. Benne és általa száz évvel ezelõtti polgári miliõ jelenítõdik meg, a középosztály szokásrendje, etikettje, életküzdelme. Már a leánykérés is szokatlan módon történik. Életrajzában olvashatjuk, hogy a már okleveles mérnök, búcsúzáskor, a kiskapuban kérdi a leánykától: Aztán, kisleány, tudja-e, mi az: titulus sine virtulus? Nem tudok latinul. Mert ez magyarul annyit jelent, hogy: a diploma még nem kenyér. Látja, ez nagy igazság. Azért kérdem, tud-é várni? Gondolom, a sietés nem az én dolgom. Értem. Akkor hát ebben megegyeztünk. A magázás a mai humánkapcsolatokból szinte teljesen kiveszett megszólítási mód távolságtartást hordoz, ám száz évvel ezelõtt korántsem volt az, hanem a másik személy iránti tisztelet és megbecsülés kifejezéseként élt a középosztály körében. Polgári jellemvonás volt, amint az a törvény is, az a nézet is, miszerint az asszony tartozik urát követni és segíteni, a férfi tartozik gondoskodni feleségérõl, családjáról. Kós Károlyt ez az egzisztenciateremtés vezette élete során. Életének másik meghatározó tényezõje az a meggyõzõdés volt, miszerint: egyetlen biztos érték és erõ a: föld. Ezt tágabb értelemben Kalotaszeg, közelebbrõl pedig Sztána testesítette meg számára, amelyet maga választott önnön erejébõl megépített otthona a Varjúvár színhelyéül. Az csupa egy meredek oldal volt, fertályholdnyi gondozatlan irtás az úrbéres erdõ alatt: rajta csupáncsak két hatalmas tölgy magfa. De az út felett volt, és az oldalból messzire látott a szem, egyfelé be a szépséges, virágos-ligetes völgyi kaszálókra, másfelé a vasúti töltés cseresznyefás-gyepes oldalára és szemben a patakon túli hegyoldal tölgyes-bükkös erdõjére. S ez a hitvány, meredek irtás erõsen megtetszett nekem akkor olvashatjuk önéletrajzi kötetében. E helyen teremtett magának otthont, éltetõ gazdaságot szántót, gyümölcsöst. Évtizedeken át ez volt a családi élet központja, színhelye. Fenntartása, mûködtetése központi szerepet kap a feleségének küldött leveleiben. A kötetben közölt elsõ leveleket (1 7.) a Budapesten karriert építõ, egzisztenciateremtõ építész írja a sztánai otthonban hagyott feleségnek. A türei parókia minden gondtól megóvott kisaszszonya számára minden bizonynyal súlyos megpróbáltatást jelentett az önálló gazdálkodás gondja, az egymás után születõ gyermekek gondozása. Az jún. 12- én kelt levél tele kifogásokkal, utasításokkal. Írója is beismeri, hogy mérges levelet írt. A másik állandó levéltéma a kibontakozó építészeti karrier küzdelmei, valamint gyermekeinek hogyléte, fejlõdése. Behívják katonának, ahonnan mihamar kikérik. IV. Károly koronázási ceremóniájának elõkészítési és lebonyolítási munkálatait tervezõ csapat tagjaként menekül meg a frontszolgálattól. Az ünnepség lezajlása után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet építészeti munkatársává nevezik ki. Jövendõbeli karrierje építésének érdekében elfogadja. A hosszú hónapokra nyúló távollét alatt küldte haza leveleit, melyek a kötet törzsanyagát (8 52. levél) képezi. Az Édes Idám! megszólítással kezdõdõ, hosszabb-rövidebb levelekben elég szûkszavúan ír a maga életérõl, környezetérõl. A törökökrõl megjegyzi, hogy nyugodt, lassú, tempós nép, udvarias és kivált, ha azt hallja, magyar: mindjárt jó szemmel nézi az embert. Minket szeretnek itt. Jövõje, sorsa jobbra fordulása reményében végzi munkáját. De itt dolgozhatom legalább olyant, amit más nem csinálhat utánam jelenleg, és hát kérhetek aztán olyant, amit remélem, nem mernek majd illetékes helyen megtagadni. ( ) Muszáj dolgoznom: a török mûvészetrõl, amikor otthon talán fáznak a kicsik! Ennek gyümölcse az 1918 nyarán megjelent Stambul címû várostörténeti monográfia. Arról is ír, hogy egyéb építészeti megrendeléseket is kap. Saját sorsa, napi gondjai eltörpülnek, mellékessé válnak. Az otthoniakért érzett aggódás mellett hangsúlyozott szerepet kapnak a gazdálkodási tanácsok, az apró dolgokra is kiterjedõ utasítások. Arról, hogy mindez mily megpróbáltatásokat ró az otthoni gondokkal egymagában küzdõ, a gyakorlatias kérdések megoldásában járatlan feleségnek, Kós Károly leveleibõl következtethetünk. A kérdések és szemrehányások oda-vissza áramlása kölcsönös sebeket ejt. Nemcsak a gyengédségre, gondoskodásra vágyó feleségben, hanem az erõs, munkában edzett férfiban is. És nem gondolja, hogy az nekem fáj, ha látom, hogy magát nem érdeklik az én dolgaim, az én könyveim, az én vágyaim? olvasható az IV. 3-án keltezett konstantinápolyi levélben. A konfliktusforrás oka, hogy Kós Károly úgy érzi, a feleségének teljesség-

9 gel idegen az a világ, amelybe õ vezette. Én tudom, hogy Maga mindig utálta (beszéljünk nyíltan) Sztánát, minden bennevalóval együtt. ( ) Ez az élet Magát ki nem elégíti. Maga megcsaltnak tudja magát és meglopottnak, aki sohasem élhetett még. De tud õ más is lenni! A család hiánya, a távollét olykor benne is gyöngéd érzelmeket ébreszt: Írja meg, nyílik-e már a mogyoró és mit csinál az én legkedvesebb fám: a som. És a gyermekek. Hogy a kis Zsófit nem láthatom tötyögni kis szoknyában! És a kis sánta fiamat a nagy hajával és nagy szemével. És azt a kis szõke tatárt! A kacagó apró szemeivel! Írjon róluk és magáról is. És tegye félre a gondot és a bosszankodást. Késõbb: Az eszem mindig csak ott mozog. Akármirõl gondolkodom, csak oda tér vissza. A családhoz, mely oly nagyon hiányzott neki: csak lehetnék otthon, láthatnám a gyermekeket és Magával veszekedhetném egy kicsit! Ugye, Ida, mert ez az én fõszenvedélyem! Veszekedni és bántani és idegesíteni Magát. Az újabb levélben mintegy váltólázként a napi gond mellett igen hamar elfogyott a széna, a kukorica fogytán van, venni kell a tejet, az újabb tanácsok sorjáznak, mellettük ott a lélek mélyébõl kiszakadó kérés: Ne hagyja el azt a kis földet, édes Idám, és ne sajnálja attól a gondját és szeresse egy kicsit január 1-jén, nemcsak az elmúlt évre tekint vissza, mármár poétikai hangnemben: Hét esztendeje elmúlt immár, hogy együtt éljük az életet láttunk szép és csúnya napokat együtt, kínlódtunk és keservesen róttuk az élet útját, de azért én nem bántam meg semmit. Mert hát mégis-mégis csak magát teremtette az Úristen nekem, és sohasem tudom elfelejteni azokat a régi, réges-régi szép napos napokat, amikor még gyermekek voltunk mind a ketten. És minden olyan fiatal, ragyogó volt még akkor. És hát azokat a bimbós tavaszi esztendõket nem tudom kitörölni az emlékeimbõl és nem is akarom. És nem akarom a késõbbieket sem. A szép újesztendei gondolatokat azonban újabb sötét felhõk árnyékolják. Számonkérések, szemrehányások És bölcs felismerés: az Úristen is azért teremtett minket, hogy egymást gyötörjük. Higgye el: az élet is úgy szép, ha zajlik. (Bár én éppen szeretném, ha már nyugodna egy kicsit.) Utolsó levele záró soraiban írja: Remélem, 2 3 hét múlva otthon lehetek, és aztán veszekedhetünk tovább. De hát az még nem baj, a fõ, hogy egészségesek legyünk. A kiküldetés lejártával hazakerül. Az életrajzból ismeretes, hogy Kós Károly hazatérése után kinevezést kapott az Iparmûvészeti Fõiskola építészeti tanszékére. A világháború végkimenetele, az impériumváltás azonban keresztülhúzta terveit. Választania kellett. A fõiskola igazgatójának címzett levélben közölte: hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz reám, mint Budapesten. Erdélyben maradt. Életrajzában a választás indítékaira is fény derül. Ez az elhatározásom egyúttal pontosan meghatározta a továbbiakban kettõs feladatomat az új helyzetben, a semmibõl, a magam új és lehetõleg független egzisztenciájának kiverekedését és passzivitásba ájult népünk életre ébresztésének s emberi és nemzeti jogaiért kiállásának munkálását. Az 1945 után berendezkedõ új román hatalom demokratikus parlamentjének tagjaként írja a kötetben harmadik blokként közölt olvasható (53 55.) leveleket. Új idõk, új gondok, új gondolatok. Hol van már a hajdani küzdésre termett ember?! E levelek hangvétele nyugodt, soraiból az idõsödõ ember rezignált hangja árad: érzem, tudom, hogy már rokkant vagyok testileg és a szellemembõl nem bírom kiirtani a múltat, mert a vén fát átültetni nem lehet. ( ) Sok mindennel le kell számolnom hamarosan, érzem. Le kell számolnom az egész eddigi életemmel: mit csináltam, hogy sáfárkodtam az életemmel. Nehéz számadás, de azt hiszem, én nem tartozom, nem maradtam adós talán inkább az élet maradt és marad az én adósom. Még azt (is) elvette tõlem és tõlünk, amiért egy hosszú emberi életen át küszködtem, kínlódtam, veszekedtem, sõt kegyetlenkedtem: hogy vénségemre hajlék legyen a Takács Gábor: A ferencesek temploma, fejem felett és a falat kenyerünk legyen meg. A veszteség nem más, mint az 1944-ben feldúlt és teljesen kifosztott sztánai Varjúvár. Vágya nagyon is emberi: Csak dolgozni tudnék még egy kicsit. Dolgozni, alkotni. Tudjuk, megadatott neki. Hosszú életet élt, 1977-ben halt meg. Az e kötetben közölt levelek jóval túlmutatnak a levelek írója és címzettje varázskörén. Az életrajz, a házasság belsõ szegmentumába engednek betekintést. Kós Károly lelkületének, jellemvonásának jobb megismerésén túl nekünk, a mai és eljövendõ idõknek is érvényes, meggondolkoztató üzenetet hordoznak. Benkõ Samu szavait idézzük: Oly idõben, amikor végveszélyt jelzõen reánk telepszik a családellenes közvélekedés, s ezt még mûvészi álruhába öltöztetett otrombaságok is tetézik, és amikor szókészletünkben a férj és a feleség helyét elfoglalja a barát és a barátnõ, a gyermek pedig említésre sem kerül, a kétségtelenül nehéz de végsõ elemzésben felemelõen szép családi élet képeinek levélbeli feltárulkozása nemzedékek számára szolgálhat tanulságul. MÁRIÁS JÓZSEF * Édes Idám! Kós Károly levelei feleségéhez , Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Benkõ Samu. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár,

10 A tízéves KözMag antológiája január 19-én páratlan, a sajtótörténetben is feljegyzésre méltó esemény történt a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban. Az õsszel megindított közgazdasági IX. osztály tanulói bemutatták a közgazdasági brassais diáklapot, mely a KözMag (vagyis közgazdasági magazin) fõcímet viselte. Pleºa Róbert volt a fõszerkesztõje, Tukács Fábián Zsolt a fõszerkesztõ-helyettese, a szerkesztést támogatta az osztály szaktanára, Páll Gyöngyi s a gazdasági újságíróként dolgozó Krajnik Nagy Károly. A megjelentetést az iskola vezetõsége vállalta. A lap célkitûzéseként a közgazdasági ismeretek iskolai szintû terjesztése, a szórakoztatva nevelés, sõt a gazdasági gondolkodás kialakítása szerepelt. A diáklapok általában osztályhoz és tanárhoz kötöttek. Ha valamely osztály végez, a lapja is rövidesen megszûnik. Új nemzedék új lapot alapít. Nem ez történt a KözMaggal. Ezt a lelkes és kitartó fõszerkesztõ, ahogy kinõtt az iskola szárnyai alól, magával vitte és fejlesztette. Osztálya 2004-ben elballagott, tagjainak jó része az egyetemen folytatta tanulmányait. Ugyanakkor a Brassaiban 2003-tól nem indítottak újabb közgazdász osztályokat. Úgyhogy a lap alcímet változtatott: Ifjúsági közgazdasági lappá vált. S mintegy búcsúként az elsõ 12 szám rangosabb anyagából egy antológiát is kihozott. Ezután az Apáczai Gimnáziumban továbbra is mûködõ közgazdasági osztályok diákjai, de Erdély más városainak tanulói is írtak a lapba. Egyre sokasodtak a fõiskolás munkatársak s a tollaikból származó igényesebb kis tanulmányok, melyek gyakran szemináriumi munkák eredményét tükrözték. Általában évi egy-két összevont számot sikerült megjelentetni ben a Brassai sem tudta a lap megjelentetését vállalni, úgyhogy a közben egyetemi tanulmányait végzõ fõszerkesztõ tagja lévén a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, átvitte a kiadványt ennek szárnyai alá, s Közérdekû gazdasági magazin alcímmel hozta ki legutóbbi nyolc számát. Most határkõhöz érkezett a KözMag. Tízéves fennállását ünnepli. Összesen 23 száma jelent meg 1505 nyomtatott oldalon. Mivel kétségessé vált, hogy a továbbiakban ki lehet-e adni nyomtatott formában a lapot, a fõszerkesztõ elérkezettnek látta az idõt, hogy a tíz év termésébõl egy átfogó antológiát hozzon ki közel 400 oldalon. Az RMKT kiadásában a Communitas Alapítványtól és a Nemzeti Kulturális Alaptól támogatva megjelent kötetet* Pleºa Róbert doktorandus fõszerkesztõ vezeti be. Leszögezi: Célunk az, hogy gyakorlati, közérdekû gazdasági kérdésekkel foglalkozó magazint mûködtessünk, amely azokhoz a fiatalokhoz szólhat, akik érdekeltek gazdasági kérdésekben, és szeretnének anyanyelvükön napra kész gazdasági információkat kapni, továbbá azokhoz a vállalkozókhoz, akik gyakorlati kérdéseikre keresnek választ, végsõ soron pedig mindazoknak, akik a gazdaság különbözõ területérõl szeretnének minél több információt megtudni. A kötet elején és végén a Köz- Mag történetére vonatkozó írások és adatok találhatók. Ezek jórészt a lap brassais korszakára vonatkoznak, a szerkesztõség által 2001-ben létesített Berde Árondíj jutalmazottainak névsorát is megtaláljuk, s a tízéves fennállás torockói ünneplésérõl szintén hírt kapunk. A megjelent számok borítóinak sorát az egyes számok könyvészeti leírása követi. Ez már bibliográfiai szempontból fontos, mert aligha található meg sok helyen a KözMag teljes sorozata. Még egy fénykép-összeállítás is betekintést nyújt a lap történetének fontosabb mozzanataiba. A törzsanyag hét fejezetre tagolódik. A Vállalkozási útmutató fõképp azokat igazítja el, akik valamilyen vállalkozásba kezdenének, céget akarnak alapítani. Így megismerjük egy vállalat alapításának lépéseit, a vállalkozás lehetséges motivációit, a siker lehetõségeit. Olvashatunk a munkamorálról, a fõnök és munkatársai viszonyáról, a fogyasztó személyiségérõl és az üzleti tanácsadásról. Veress Enikõ a kockázat és biztonság kérdését taglalja a döntéshozatallal kapcsolatban. A Marketing menedzsment fejezet középpontjában az imázsépítés áll, a cégek kommunikációs kapcsolatainak kialakítása, a reklám típusai, a marketing eszközei. Kiderül, hogy napjainkban nem csak a kereskedelmi vagy ipari vállalatoknak, hanem az iskoláknak, a sportkluboknak is számolniuk kell a marketing munkával. A legfõbb döntéshozó mindig a vezetõ, de munkakörének részfeladatait megbízásos alapon másokra ruházhatja, s igénybe veheti szaktanácsadók szolgálatait is. A Pénzügy számvitel cím alá csoportosított írások a magánember számára is igen tanulságosak. Egyrészt betekintést kap az országos pénzügyek intézésébe, másrészt jobban átlátja a bankok tevékenységét, s nem utolsó sorban ötleteket kap saját megtakarításai kezelésére. A legajánlottabbnak a kamatos kamat tûnik, de az ingatlan-befektetés és a tõzsde is kínálhat nyereséget. A hétköznapi bevásárlás szintén tudatos közgazdasági tevékenység kell hogy legyen. Az olyan kifejezé-

11 sek, mint a cash-flow (készpénzáramlás), fundraising (forrásteremtés), faktoring (finanszírozásátvállalás) csak a szakemberek számára szükséges fogalmakat jelölnek, nincs is még közhasználatú magyar megfelelõjük. Külön fejezetet érdemeltek ki az interjúk. Nyolcat válogatott öszsze a szerkesztõ. Valamennyi az elmúlt évtized egy-egy közismert személyiségével készült, s látlelet az akkori gazdasági-közéleti viszonyokra. Dumitrescu Erzsébet a Kereskedelmi és Iparkamarával ismertet meg, Boros János a polgármesteri hivatal, Kerekes Sándor a megyei tanács munkájába nyújt bepillantást. Kerekes László a vállalkozások, Roska Tamás a számítástechnika, Balló Áron a lapszerkesztés, Kallós Zoltán az alapítványvezetés titkairól beszél, s még két filmszínész is megszólal a filmgyártás anyagi vonzataival kapcsolatban. A Gazdasági kilátó civil szféra címû fejezet igen változatos kérdéseket vet fel, talán csak az közös bennük, hogy mindegyik a gazdasággal is kapcsolatos. Értesülünk róla, hogy 2010-ben újjáalakult a Romániai Magyar Közgazdász Társaság ifjúsági frakciója, a RIF, s ennek mi a célkitûzése, kik a vezetõi. Aztán szó esik a globalizációról, a Coca-cola cég és márka világsikerérõl, Törökország európai uniós esélyeirõl, a romániai rendszerváltás vonzatairól, az iskolai osztályozásról, a turizmusról és vidékfejlesztésrõl, valamint az állandóan fel-felbukkanó Verespatak-jelenségrõl. A Gazdaság és kultúra fejezet már címével is azt sugallja, hogy napjainkra a kultúra csak a gazdaságra épülhet, ez biztosíthatja mûködésének hátterét. Megtudjuk, hogyan kommunikálnak a különbözõ nemzetekhez, kultúrákhoz tartozó üzletemberek egymással, milyen mellékszolgáltatásokat kap a kultúrintézményekben az odalátogató. Különösen érdekes Pleºa Róbert 2009-ben Kolozsvár nagy mûvészeti intézményeinek, a román színháznak, operának, a filharmóniának, a bábszínháznak valamint a magyar színháznak és operának az erõsségeirõl, gyengeségeirõl és jövõbeli lehetõségeirõl készített felmérése. Érezhetõ, hogy a szerzõ nem csak kívülálló közgazdászként, de az operában fellépõ mûvész szemével is közelíti meg ezen intézményeket. Szó esik még a kulturális turizmusban és a szépirodalomban felbukkanó gazdasági lehetõségekrõl. A Magazin címû fejezet õriz meg legtöbbet az egykori diáklap színes világából. Némileg a gazdasághoz is kapcsolódó humoros törvények, furcsaságok, viccek, idézetek, mottók olvashatók itt, sõt még egy versike is a kockázatról. Ezek voltak egykor azok az írások, amelyek mindenkinek kedvet adtak a KözMag lapozgatásához. A KözMag kétségtelenül felnõtt. A mostani antológia nagy részét is egyetemi hallgatók, sõt doktorandusok és oktatók írják. Nem egy szerzõ már bibliográfiát ad, s érezhetõen tudományos megközelítéssel tárgyalja témáját. Az elmúlt évtizedben nagykorúvá lett egy olyan közgazdász nemzedék, amely nemcsak ismeri a magyar szaknyelvet, de mûveli is tudományágát. S ami talán még nehezebb: igyekszik magyar nyelven a közgazdasági ismereteket népszerû, közérthetõ formában továbbadni. Ezért van szükség a KözMagra. Ez a folyóirat már nemzedékeket fog át, hisz munkatársa volt a romániai közgazdászok elsõ szervezõi közül Kerekes Jenõ, Somai József és ír bele Colþea Tibor, Fodor Alpár és Szabó Árpád, hasznos felvilágosításokkal szolgál Bitai László, s szinte valamennyi közgazdasági kar, tagozat mai magyar diákjai helyet kapnak oldalain. Megállapítható a most megjelent kötet alapján is, hogy a magyar közgazdászképzés egyenesbe jutott, lesz szakember-utánpótlás. GAAL GYÖRGY *KözMag antológia ( ). Fõszerkesztõ: drd. Pleºa Róbert. Szerkesztõbizottság: Bekõ Levente István, Bogdán Mircea, Kerekes Boróka, Pálfi András, dr. Szabó Árpád, Tasnádi Zsolt. Számítógépes tördelés: Balázs Bence. Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, Magyar zenei olvasókönyv Arad külvárosában, a Választó utcai kistisztviselõk, gyári munkások gyermekeivel jártam óvodába, majd a Kossuth utcai állami elemibe, de mi is ezeket a gyermekdalokat énekeltük: Lánc, lánc, eszterlánc Erdõ mellett nem jó lakni Nemzeti múltunk tragikus múltjából megsejtek valamit: Esik esõ karikára, Kossuth Lajos kalapjára Mint egyetemista még egy igen kedves udvarlásra alkalmas népdalt is sokat dúdoltam magamban: Két szál pünkösdrózsa, kihajlott az útra A harmincas évek végén csak a rádió jelentette a kapcsot a magyar mûvelõdéssel nekünk, aradiaknak. Lelkesen fogadtuk a Kodály Bartók-féle zenei forradalmat. Elfogadtuk a népdal magasabbrendûségét, úgy tartottuk, hogy a népdal az egyetlen hiteles zenei magyar örökség, és gyönyörködve hallgattuk, énekeltük a Háry János és a Székely fonó népdal betéteit, amint Palló Imre remek hangján megtanultuk azokat. Öröm és felfrissülés a Kodály és a Bartók által gyûjtött sok népdal, köztük számtalan olyan varsolci, krasznai, perecsenyi, szilágysámsoni, amelyeket gyûjteményes kötetében* Gáspár Attila is közzétesz. Hiába, mindenkinek szülõ- 13

12 14 földem szép határa a legkedvesebb. Olvasom, hogy a Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani címû kedves, alliteráló dalt Szilágyborzáson jegyezték le 1975-ben. Csakhogy én ezt a népdalt egész kisfiú koromban, 9-10 évesen, a harmincas évek legelején hallottam, és szüleimmel énekeltem. A szerelmi dalokat hallgatva már gyermekként is megsejtettem, hogy mennyi csendes tragédia van eltemetve bennük. Mennyi teljesületlen szerelem, csalódott udvarlás, elrontott élet. Milyen fájdalmas késõi beismerés: Édesanyám sok szép szava, Kit fogadtam, kit nem soha. Megfogadnám, de már késõ, Hull a könnyem, mint az esõ. Micsoda tömör, súlyos költészet! Mint mondám, én is harcos híve voltam a népdalozásnak. Mennyire tévedett a nagy Liszt, mikor a cigány-dzsentri nótát tartotta a magyar nép hiteles zenéjének. Azután múltak az évtizedek, a népdalok nem veszítettek vonzásukból, de valahonnan a múltból elõszivárogtak az elfeledettnek hitt nóták és mûdalok. Nagyapám, õ is Sándor, a tisztes hajdani csizmadia, évente kétszer, disznóvágáskor és Sándor József napon ott ült az asztalfõn és három lánya, vejei, fia (apám) és négy unokája által körülvéve mulattunk. Ez azt jelentette, hogy kifogyhatatlanok voltunk a nótázásban. Többnyire hallgatókat énekeltek. Háborús katonanótákat, Doberdó, Isonzó nevét itt hallottam elõször. Elõttem van máskor hallgatag nagyapám, amint lelkesen mondja a vén betyár nevében: száz szál gyertyát, száz icce bort, ide az asztalra. Itt fedezem fel a magyar nóták között édesapám kedves nótáját: Eltörött a hegedûm, nem akar szólani, Rózsi, Rózsi mi bajod?. Balázs Árpád, Fráter Loránd nótáit van, aki ma is kedveli, énekli. Azt tudtam, hogy a Rózsabokor a domboldalon Petõfi verse, de most látom, hogy Balázs Árpád zenéje. Sok hangulatos zeneileg, költészetileg értékes magyar nóta van. Miért szegényítenõk meg magunkat feledésre ítélve õket? A népdalzsoltárokkal még barátkoznom kell, figyelemre méltó kezdeményezés. Népünk nagy ragaszkodásának a jele az ószövetségi zsoltárokhoz. És tünedezik az énekek folyamatos olvasása, éneklése során még valami. Nem csak személyes életem szakaszai sejlenek fel, hanem magyar népünk fájdalmas, próbás, vereséges múltja is. Hisz maguk a népdalok jó része is õsi, meghatározhatatlan múltba nyúlnak vissza. De bennük van nemzeti mûvelõdéstörténetünk is. A csángó énekek, a genfi zsoltárok, a Cantus Catholiciból átvett római katolikus egyházi énekek, népünk ezredéves keresztény áhítatát tükrözik. A balladák, a bujdosóénekek, a regösénekek a török elleni 150 éves harc emlékét rögzítették. Hányszor és hánynak kellett vesztes csata után menekülni idegenbe. Mekkora szomorúság árad bujdosóénekeinkbõl: Amerre én járok, még a fák is sírnak Bartók Béla gyûjtése. Elindultam szép hazámból szemembõl a könny kicsordul. Tinódi Lantos Sebestyén regösénekeihez szervesen csatlakozik szép imája: Imádkozzatok és buzgón kérjetek a török harcok idejébõl, ból. Milyen fájdalmas szép fohász népünk megõrzéséért: Boldogasszony Anyánk. Kodálynak a Psalmus Hungaricusa is az õsi zsoltáros hagyományba nyúlik vissza. A kuruc énekek szereplõi: Tyukodi pajtás, Csinom Palkó, Balogh Ádám, Buga Jakab mind személyes ismerõseim. Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek címû énekgyûjteményét 1813-ból az irodalomtörténet is sokra értékeli. Gáspár Attila sokat idéz belõle. Most jövök rá, hogy ez a szép virágének: Ej haj gyöngyvirág, / Teljes szegfû, szarkaláb, ez is Pálóczi Horváth éneke. Milyen ildomos, tapintatos udvarlás, gyengéd szerelmi vallomás: Ha kertészed lehetnék / Mindjárt meggyógyulnék. Csokonai Vitéz Mihály, a magyar barokk költészet csúcsa, az Ó Tihanynak, riadó leánya és a Csikóbõrös kulacsom címû költeményeivel van jelen a válogatásban. A magyar és angol ifi énekek az Istent keresõ, dicsõítõ ifjak énekei táborozásokon, lelki gyakorlatok alkalmával, hála Istennek egyre nagyobb az igény az ütemes, modern lelki énekekre. Nem folytatom, pedig szeretném. De félek, hogy túlfeszítem egy könyvismertetés kereteit. Csak még búcsúzásként egy Kodály által gyûjtött, népi eredetû esti éneket említenék. A lesi völgyzáró gát (Biharfüred mellett szerk.) feletti tisztáson, az evangelizáló tábor készül lefeküdni. 50 városi srác, néhány bakfis leány, nevelõk, lelkipásztorok a tábortûz körül énekelnek. Napközben volt sok játék, labdázás, kirándulás, az evangélium gyógyító, nevelõ üzenetével töltekezés. Összerázódva és fáradtan, az ózondús fenyõerdõk illatával a tüdejükben, a csillagos ég takarójával felettük zárnak egy ajándékokban gazdag napot, ezzel az imádságos lelkületû, Kodálygyûjtötte népdallal. Halkan, áhítatosan hangzik a szép népdal: Erdõ mellett estvéledtem, Subám fejem alá tettem, Összetettem két kezemet, Úgy kértem jó Istenemet: Adjon Isten jó éjszakát, Küldje hozzám szent angyalát, Bátorítsa szívünk álmát, Adjon Isten jó éjszakát. Zenei énekeskönyv gyermekeknek, serdülõknek? Hát akkor én a 90 évemmel a serdülõkhöz csatlakozom. Ezt tanácsolom néked is kedves olvasó. KARCZAGI SÁNDOR *Gáspár Attila (szerk.): Csak ez nékünk vigasságunk. Zenei olvasókönyv gyermekeknek és serdülõknek, Zilah, 2012.

13 Galéria Kolozsvár képekben A 2012 augusztusában harmadik alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napok egyik kiemelkedõ képzõmûvészeti eseménye volt a fõtéri Rhédey-palotában levõ Quadro Galériában a Kolozsvár a képzõmûvészetben címû kiállítás. A rendezvény ötlete a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság (KLMT) berkeibõl indult, ehhez társult a közismert, rangos galéria. Õk tették közzé a felhívást a Szabadság napilapban, hónapokkal a Magyar Napok elõtt. Gazdag anyag gyûlt össze a mûvészektõl, mûgyûjtõktõl, galériáktól, hagyatékok ápolóitól, az elhunyt mûvészek családjai részérõl, rokonoktól, örökösöktõl. Ebbõl végül 55 kortárs vagy már elhunyt mester 68 képe került bemutatásra, multikulturális válogatásban, a Quadro Galéria négy helyiségében, ugyanakkor szakszerûen társítva is a kiállító felületeken. A hangsúlyt megpróbálták a város olyan részleteire tenni, amik már eltûntek a városképbõl, illetve lebontották vagy átépítették ezeket, vagyis a régi, egykor volt Kolozsvár részleteit feltáró munkákra. Külön kiemelném, hogy a szervezõk, rendezõk dicséretére vált az igényes és változatos válogatás a begyûlt munkákból. Figyelmük arra is kiterjedt, hogy a kincses város arca lehetõleg minél sokrétûbben legyen bemutatva, a különbözõ városrészek, negyedek, emblematikus helyszínek, épületek, különbözõ napszakokban, évszakokban, különbözõ évtizedekben A tárlatot Székely Sebestyén György mûkritikus, a galéria igazgatója és Gaal György, a KLMT elnöke nyitotta meg, rámutatva a rendezvény fontosságára, egyediségére, kuriózumára, kihangsúlyozva, hogy pusztuló világunkban ez is a mûemlékvédelem és -ápolás hathatós formája lehet. Azaz felhívni a figyelmet Kolozsvár, a kincses város múltjára, különlegességére, egyediségére, mûkincseire, kivételes értékeire és persze turisztikai potenciáljára. A kiállító mûvészek szép számban jelen voltak a megnyitón, kár, hogy nem készült közös fotó a kortárs kiállítókkal ben volt egy hasonló témájú kiállítás a Mûvészeti Múzeumban. Ennek fehér-fekete katalógu- A kiállítás plakátja. Készült Tasnádi József rézkarcának felhasználásával. Orbán István: A Rudolf út este,

14 Szolnay Sándor: A sétatéri tó sában fedeztem fel Gedeon Zoltán A Carbochim üzem címû linómetszetét, mely a szerencsés összjáték folytán itt is, 53 év után újra kiállításra került. A rendezvény fontosságát, sikerét az sem csorbította, hogy nem a legszerencsésebben volt kijelölve a megnyitás idõpontja, mert az egy óra eltolódással egybeesett egy másik fontos képzõmûvészeti eseménnyel, hisz a Györkös Mányi Albert Emlékházban, a névadó mûvész születésének 80. évfordulóját ünnepeltük, ami aztán a tervezettnél kissé tovább húzódott. Dicséretes volt az a szakszerû rendezés, melyet Sebestyén is kiemelt megnyitó beszédében, köszönetet mondva munkatársainak. Az már nem a rendezésen múlt, hogy néhányan régebbiek, maiak hiányoztak, akiknek itt lett volna a helyük bár egy-egy munkával. Kiállítók, tárlatlátogatók csöppnyi hiányérzettel vettük tudomásul azt is, hogy ezúttal nem készült katalógus, de még csak egy egyszerû szórólap sem, emlékeztetõül az utókor számára. Pedig kivételesen rangos felhozatala volt a tárlatnak. Ezt próbáljuk most azzal pótolni, hogy itt közöljük a kiállító mûvészek névjegyzékét és a kiállított mûtárgyjegyzéket, helyenként a készítés évét is feltüntetve. Ezt a lapszámot a kiállítás anyagából válogatott reprókkal illusztráltuk. Mircea Vremir: A Kolozsvári sörgyár, 1959 Műtárgyjegyzék Albert Árpád: Hóstát a Kül-Magyar utca, 1877 András László: A Malomárok, 1940-es évek Andrássy Zoltán: Szabók bástyája, 1947 Andrássy Zoltán: A Szamos-híd, 1956 Aranyossy György: Kolozsvár panoráma, 1984 Ács Ferenc: A Szabók bástyája Ács Ferenc: A Kossuth Lajos utcai vásár Ács Ferenc: A Sétatér Ács Ferenc: A sétatéri Kaszinó Balázs Ernõ Péter: Éj, 2011 Balázs Péter: A Tûzoltó torony, 1958 Balázs Péter: Kétvízközi utcarészlet ªtefan Boca: A Szamos a Magyar Színház környékén Teodor Botiº: Kolozsvári tél, 2012 Sorin Câmpan: A malom és a Szent Péter-templom Emil Cornea: Kilátás a Szent Mihály-templom felé, 1951 Emil Cornea: Kolozsvári tetõk, 1958 Aurel Ciupe: Téli tájkép lila harmóniákban Cs. Erdõs Tibor: A Farkas utcai református templom Darkó László: A Kismester utca Darkó László: Õszi reggel Darkó László: Őszi reggel Veress Pál: Vasárnap délután,

15 Dóczyné Berde Amál: A Farkas utcai református templom Essig Klára: A Szent György-szobor Fülöp Antal Andor: Mátyás-ház, 1960 Fülöp Antal Andor: A Szent Mihály-templom, 1943 Gedeon Zoltán: Kolozsvári építkezések. A Györgyfalvi negyed, 1966 Gedeon Zoltán: A Carbochim üzem, 1959 Györkös Mányi Albert: A Kálvária Gy. Szabó Béla: Monostori házak, 1937 Gy. Szabó Béla: A Farkas utcai református templom, 1957 Teodor Harºia: Kolozsvári utca Heim András: Áhítat, 2009 Incze Ferenc: Kilátás a mûterembõl, 1954 Incze János Dés: Kolozsvári híd Ismeretlen mûvész: Kolozsvár panoráma, 1734 Jánosi Andrea: Habsburg uralom alatt, 18. század, 2007 Karácsony Emmy: A cigányok sora Kovács Zoltán: Fellegvári részletek Kovács Zoltán: Félelem, 1987 Kusztos Endre: Az Irisztelepi fahíd, 1967 Lõrincz Lehel: A Farkas utcai református templom, 2002 Mohy Sándor: Kolozsvári régi malom Nagy Albert: Dohány utca, 1942 Nagy Albert: Kolozsvári utcák, 1942 Nagy Endre: Kolozsvári házak a Szentlélek utca 21. Grigore Negoºanu: A Kálvária Orbán István: A Rudolf út este, 1972 Oriold György: A Tanítók Háza mögött, 1934 Pallos Sch. Jutta: Monostori házak, 1971 Maria Salvanu: A régi Kolozsvár, 1988 Soó Zöld Margit: A Gilovics ház Székely Géza: Gótika II., 2012 Szolnay Sándor: A sétatéri tó Szolnay Sándor: Fák õsszel Szopos Sándor: A kolozsvári régi malom, 1944 Takács Gábor: A Ferencesek temploma, 1988 Takáts Zoltán: Vásárosok a kolozsvári Kossuth Lajos utcában Rodica Tarþa: Kolozsvár látképe Tasnádi József: Kolozsvár látképe Toºa Szilágyi Katalin: Mátyás Tóth István: A Hegyvölgy utca, 1928 Alexandru T. Þion: Kolozsvári látkép, 1966 Valovits László: A Mátyás király szoborcsoport Váczy Margit: A piarista templom Vámszer Imre: A Szabók bástyája Veress Pál: Vasárnap délután, 1968 Liviu Vlad: A Szent Péter-templom, 1990 Mircea Vremir: A kolozsvári sörgyár, 1959 Fülöp Antal Andor: Mátyás-ház Györkös Mányi Albert: A Kálvária ORBÁN ISTVÁN A reprodukciókat Feleki István, Feleki Szabolcs, Maksay Ádám és a szerzõ készítette. 17

16 Vadrózsa Anyakönyvek vizsgálata Magyarbikalon 18 A társadalomnéprajz fontos forrásai lehetnek az anyakönyvek, hiszen a bennük levõ adatok feldolgozása során következtetni lehet népességmozgásra, falvak közötti kapcsolatrendszerre, egy falu közösségének változásaira, alakulására. Alkalmas ún. longitudinális vizsgálatok végzésére, hiszen szerencsés esetben, ha megmaradtak a vizsgált falu anyakönyvei, több évszázad eseményeit követhetjük nyomon. Kalotaszegi, alszegi falvak anyakönyveit vizsgálom kutatásom során, az alábbiakban egy falura, Magyarbikalra térnék ki, és azokra az anyakönyvi adatokra, amelyek az özvegyek újraházasodására, illetve az ún. törvénytelen gyermekekre vonatkoznak. A falu bemutatása Magyarbikal Bánffyhunyad közelében, tõle északkeletre fekvõ település, közigazgatásilag ma Bánffyhunyadhoz tartozik. A két település szoros kapcsolatát az anyakönyvek is bizonyítják. Az alszegi falvak közül Magyarbikal az egyetlen, amelyik a mai Kolozs megyéhez tartozik. A falu elnevezését a bikkalj, bükkalj kifejezésre vezetik vissza ben említik elõször oklevélben, Bekaly alakban. A birtokot IV. Béla király Pál országbírónak adományozta. (Vistai I., 112.) 1393-ban Sebesvár tartozéka volt, majd 1397-ben Zsigmond király a Tamásfalviaknak adományozta. A falu történetét Sebestyén Kálmán írta meg, munkájában kitérve a falu kialakulására, középkori történetére, a birtokosokra, az egyházra és a templomra, a falu lakosaira. Gálffy Mózes nyelvészeti szempontból végzett vizsgálatokat (A kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótövei). A lakosok alapvetõ foglalkozása évszázadok óta a földmûvelés. A falu ismert volt kertészetérõl és gyümölcstermesztésérõl, erre utalhat a falu Jankó János által lejegyzett gúnyneve: Cseresznyés. (Jankó 1993, 129.) Hagyománya volt a szõlõtermesztésnek is. (Sebestyén 1996, ) Mindez kedvezõ fekvésével magyarázható, ugyanis védett völgyben, nem túl magasan helyezkedik el. Az 1857-es népszámlálás adatai szerint a faluban 87 ház, 129 lakás és 591 lélek volt. (KSH 1992, ) Elég nagy az eltérés a házak és lakások száma között, a többi alszegi településhez képest itt a legnagyobb, ami arra utal, hogy egy telken több család, feltételezhetõen több nemzedékhez tartozó rokonok éltek. Magas, 103 volt a földbirtokosok (tulajdonosok sz. m.) száma, rajtuk kívül 24 napszámos, 41 mezõgazdasági segédmunkás is élt a faluban abban az idõben. A település templomáról 1400-ból van adat, amikor is Tamásfalvi Illés fia, Gergely IX. Bonifác pápához fordult, hogy plébániatemplom építését engedélyezze (Lestyán 2000), amelyet meg is kaptak, és 1401-ben hozzákezdtek a templomépítéshez. A templom több átalakításon és újításon ment keresztül. [ ] 1697-ben a hajót és a szentélyt kazettás menynyezettel fedik be, Asztalos János és Umling Lõrinc készítette. (Lestyán 2000) Eredetileg a templom mellett faharangláb állott, e helyett építettek kõtornyot 1922-ben. Az anyakönyvek tanúsága szerint a település szorosabb kapcsolatot tartott fenn Bánffyhunyad Csergõ nevû határrészével, amely a város határának Bikal felé esõ részén elterülõ szõlõhegy volt, és valószínûleg tanyaszerû lakások is lehettek itt. Keresztelni Magyarbikalra jártak az itt élõ emberek, valószínûleg közelebb esett hozzájuk, mint Bánffyhunyad, bár közigazgatásilag ide tartoztak. A magyarbikali református egyházközség naprakész honlapot üzemeltet. Itt a látogató információkat kaphat a falu, illetve a templom történetérõl, az óvodáról, testvérgyülekezetrõl, és tájékozódhat az egyházközségben történtekrõl. A honlap elérhetõsége: A naprakész információk, a tevékenységek, a technika adta lehetõségek kihasználása azt bizonyítja, hogy sikeres közösséggel, gyülekezettel van dolgunk, amelyet a lelkész igyekszik összefogni. A Magyarbikalra vonatkozó népszámlálási adatok (Varga E. 1998):

17 A falu elsöprõ többségben magyarok által lakott település, a magyarok aránya csak kis mértékben ingadozott az évtizedek során óta népességében folyamatosan gyarapodó egészen 1956-ig, ekkor érte el a lakosság száma a csúcspontot. Akkortól kezdve csökkenõ irány figyelhetõ meg, míg 2002-ben elérte az eddigi legalacsonyabb, 406 fõs létszámot. A román lakosok száma 1910-ben volt a legnagyobb, de aránya általában alig haladta meg az egy százalékot. Népességmozgás A keresztelési és temetési anyakönyvek adatainak összevetésébõl következtetni lehet egy település természetes szaporulatára. Ha mindehhez hozzávesszük a népszámlálási adatokat is, már nemcsak a lakosság számának növekedésére vagy csökkenésére lehet következtetni, hanem azoknak a számára is, akik betelepedtek, vagy éppen kiköltöztek a faluból. Ennek az összefoglalása a következõ táblázat: A magyarbikali, 1950-ig terjedõ halotti anyakönyveket, tehát a temetési bejegyzéseket tartalmazó forrásokat az állami levéltárban õrzik, a fenti táblázat 20. századi adatai ezért hiányosak. A faluban lejátszódó folyamatok hasonlóak más alszegi településéhez. A 19. század második felében a falu lélekszáma még növekvõ irányt mutatott, egy évszázaddal késõbb azonban a szocialista típusú mezõgazdaságnak és iparosításnak köszönhetõen az elvándorlás nagy méreteket öltött, s ez az 1990-es években éppen a szocialista gazdaság összeomlásának eredményeként mérséklõdött. A század fordulóján csökkent, illetve állandósult a lakosság száma, ami az akkoriban általánossá vált kivándorlási hullámmal magyarázható. Ezt a feltevést erõsítheti az a tény, hogy nem elzárt faluról van szó. Ehhez hasonló kimutatás található az elsõ anyakönyvben az 1700-as évek végérõl ( ). Ebben a bejegyzõ összegzi a születések, az elhalálozások és az esketések számát, változását. A házasságok esetében megfigyelhetõ, hogy nem csak az anyakönyvben bejegyzett házasságokat veszi számba, hanem valószínûleg azokat is, amelyekben érintettek a falubeliek, így a népességmozgásra is következtetni lehet. Egy év kivételével mindegyikben több házasság szerepel, mint ahány az anyakönyvbe be van jegyezve, ami azt jelzi, hogy ha a házasság más településen köttetett is, a házasfelek a faluban telepedtek le. Özvegyek Magyarbikalon 1794 óta vezetnek anyakönyvet. Egyszerre kezdték meg a születések, az esketések és a temetések anyakönyvezését. Kezdetben még pontatlan, a lelkész belátása szerinti adatokat rögzítenek a források, 1860-ban azonban már megjelentek az elõre nyomtatott, rovátkolt anyakönyvek, amelyeknek elõnye, hogy minden bejegyzett esetnél rögzültek ugyanazok az alapadatok. A régebbi anyakönyveket az Állami Levéltárak Kolozsvári Szolgálata õrzi, itt az adatok 1911-ig kutathatók. Az általam vizsgált és bemutatott idõszak ezért terjed 1860-tól 1911-ig. A házastárs halálával megbomlik az egyensúly a családban, gazdasági, érzelmi szempontból. Ezt igyekeznek helyreállítani úgy, hogy az özvegy újra házasságra lép, s ez férfiakra, nõkre egyaránt jellemzõ. Ebbõl következik, hogy Magyarbikalon általában magas az özvegyek újraházasodási aránya. (Tárkány Szücs 1981, 278.) Pontos adataim nincsenek arról, hogy milyen életkorban milyen arányban házasodtak újra az özvegyek, de az idõintervallum igen széles: a huszonévesektõl az ötvenes hatvanas korosztályig minden esetre találhatunk példát. Magyarbikalon a 19. században 150 olyan házasságot kötöttek, amelyben az egyik vagy mindkét fél özvegy volt. Leggyakoribb eset, hogy özvegyember vett feleségül hajadon lányt. 58 esetben történt ez meg (38,66%), 54 esetben (36%) mindkét fél özvegy volt, legkevesebb volt a legények és özvegy nõk házassága, szám szerint 35 (23,33%). Az anyakönyvekben azt is rögzítették, ha a leány megesett. A 19. században ez összesen két alkalommal fordult elõ, 1838-ban és 1888-ban, egy alkalommal pedig a hitetlenül élt megjegyzés olvasható (1863). Az ilyen esetek elenyészõ száma azt jelzi, hogy a faluban szigorúan vették és elítélték ezt a jelenséget, bár nem teljesen elszigetelt, hiszen a keresztelési anyakönyvekbõl látszik az ún. törvénytelen gyermekek aránya. A 19. század végén jelenik meg elõször, és több esetben is elõfordul a törvényesen elvált megjegyzés. Elõször egy 1883-ban kötött házasság esetében olvasható, a férfinál van feltüntetve. A század végéig összesen 11 alkalommal fordult elõ, hogy egyik vagy mindkét fél elvált lenne. A többszöri elõfordulás ilyen rövid idõ alatt azt is jelezheti, hogy az elváltak rövid idõn belül újraházasodtak. A férfiak hamarabb, a nõk egy kicsit késõbb. (Tárkány Szücs 1981, 279.) Az elváltak esetében minden lehetséges változata elõfordul a házasságoknak: elvált hajadon (3 alkalommal), nõtlen elvált (4 alkalommal), elvált özvegy (3 alkalommal), elvált elvált (egy alkalommal). A nõk és férfiak között a válások aránya 7:5, több nõ házasodott újra válás után, esetleg a férfiak más faluban kerestek új társat maguknak. Ezek a házasságok csak egy esetben exogámok lokális szempontból, tehát válás után az új házastárs a falubeliek közül került ki. A válások viszonylag nagy száma azzal magyarázható, hogy ezzel a jelenséggel a református egyház elnézõbb volt, mint a katolikus, Kalotaszeg pedig jellegzetesen református vidék. A vizsgált házasságok esetében a lokális exogámia aránya (csak az özvegyekre vonatkozóan) 19

18 20 24,66%, ami nem tér el az általános iránytól, hiszen az összes házasságra vetítve is hasonló (22,76%) a lokálisan exogám házasságok aránya. Megfigyelhetõ, hogy az újraházasodások aránya nagyobb a férfiak körében (114 alkalommal), mint a nõk esetében (90 alkalommal). Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a reproduktív idõszak alatt (20 40 év) a megözvegyülési arányszám értéke magasabb a férfiak, mint a nõk körében. Mindennek a gyermekvállalással és a szüléssel kapcsolatos magasabb nõi halandósági kockázat állhat a hátterében. A reproduktív idõszakot követõen a nõk megözvegyülési arányszáma a férfiak közel kétszeresére emelkedik. (Pakot 2009, 67.) A férfiak valószínûleg igyekeztek új házastársat találni, aki felneveli gyermekeiket, de az általános tendencia is ez. (Errõl bõvebben lásd Pakot Levente idézett munkáját.) A 20. században a helyzet másképp alakul. Csökken azoknak a házasságoknak a száma, amelyekben az egyik vagy mindkét fél özvegy, viszont drasztikusan megnõ az elváltak aránya az elõzõ évszázadhoz képest. Az elõbbiekhez hasonlóan, nem lehet általános tendenciát leírni, összesen 49 esetben fordul elõ ilyen házasság. Leggyakrabban özvegy férfi lépett házasságra hajadonnal (17 alkalommal), ezt követi gyakoriságban a nõtlen férfi özvegy nõvel kötött házassága. 11 alkalommal özvegyek között, 9 alkalommal pedig özvegy és elvált között jött létre házasság. Az özvegyek újraházasodásának kisebb mértékére több magyarázat is lehet: nõtt az emberek átlagéletkora, sok fiatal a faluban lépett házasságra, de nem ott élték le életüket, ha újra megházasodtak. A hagyományos falu erkölcsi rendjének, szigorú ellenõrzésének felbomlását mutatja, hogy jelentõsen megnõtt az elvált emberek száma, akik újraházasodtak. 34 ilyen esetrõl beszélhetünk, ha nem számoljuk ide azt az elõzõekben már említett kilenc házasságot, amelyekben az egyik fél özvegy, másik pedig elvált. Nincs számottevõ különbség az elvált férfiak (22) és nõk (23) számában, és újraházasodási szándékuk tekintetében. Az özvegyek és elváltak körében 44,57%-ra nõtt a lokálisan exogám házasságok száma az elõzõ évszázadhoz képest. Az összes házasságokhoz képest az exogámia aránya 35,3%, így megállapítható, hogy az özvegyek és elváltak többször kötöttek lokálisan exogám házasságot, mint a nõtlenek és a hajadonok. A 19. évszázadhoz hasonlóan az özvegy férfiak körében nagyobb az újraházasodás aránya (35 alkalommal), mint a nõk esetében (25 alkalommal). Törvénytelen gyermek A rovátkolt anyakönyvek 1860-tól kezdve tartalmaznak a keresztelésekre vonatkozó bejegyzéseket. E szerint kötelezõ módon fel kellett tüntetni, hogy a keresztelt gyermek törvényes vagy törvénytelen ig lehet követni ezeket a bejegyzéseket, amelyek alapján megállapítható, hogy szinte évenként született egy-egy törvénytelen gyermek. Az õ esetükben csak az anya nevét tüntették fel. Olyan eset is elõfordult, hogy utólag törvényesítették õket, miután az apaság elismerésével a gyermeket nevére vette valaki. A faluközösség éberségét mutatja, hogy olyan bejegyzés is van, amely szerint a gyermek a házasság után 50 napra született (1881- ben); nem írták be törvénytelennek, de az esetet számon tartották. Az ilyen gyermek sorsa általában rendkívül nehéz, megbélyegzett, életpályája rögös volt, és sok bizonytalan tényezõtõl függött. (Tárkány Szücs 1981, 141.) A vizsgált idõszakban Magyarbikalon 80 törvénytelen gyermek született, összesen pedig 1506 (5,31%). Arányuk nem kiemelkedõen nagy, de jelenlétük állandó, ami azt jelenti, hogy volt egy réteg a faluban, aki nem házasságban, hanem úgymond törvényen kívül élt, ilyenformán kívül esett a faluban elfogadott normarendszeren. Tárkány Szücs Ernõ szerint a leányanyák rendszerint háztartási alkalmazottak, gyári és mezõgazdasági munkásnõk voltak, tehát akik leginkább ki voltak szolgáltatva a megélhetés gondjainak, gazdáik vagy fõnökeik önkényének. (Tárkány Szücs 1981, 140.) Nem gyakori jelenség, de több példa is akad rá, hogy a szülõk nem Magyarbikalon laktak, a gyermek mégis ott született, ott keresztelték meg, és így a bikali anyakönyvben szerepel. Az egyik lehetséges magyarázat erre az, hogy az anya bikali, házasság útján egy másik faluba került, de a szülés idejére visszatért a faluba; és mivel a keresztelés a szüléstõl számított egy-két napon belül megtörtént, az eseményt és a gyermek adatait a bikali anyakönyv örökítette meg. A születés utáni gyors keresztelés szokásáról monográfiájában Jankó János azt írja, hogy a gyermek megkeresztelésének a kalotaszegi népszokás szerint a legrövidebb idõ alatt meg kell történnie; rendesen a második vagy harmadik napon meg is történik. (Jankó 1993, 133.) A gyakorlat hátterében a 19. század végéig, a 20. század elejéig jellemzõ igen gyakori gyermekhalandóság állhatott. A másik lehetséges magyarázat, hogy munkájukból adódóan a szülõk gyakran váltogatták lakhelyüket. Ha például az apa vasúti alkalmazott volt, az új lakhelyükhöz legközelebb esõ templomban keresztelték meg a gyermeket. ÁGOSTON PALKÓ EMESE Könyvészet Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Erdély évi népszámlálása. Budapest, Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Gyulafehérvár, Pakot Levente: Megözvegyülés és újraházasodás székelyföldi rurális közösségekben, In Demográfia, 52. évf., 1. szám Sebestyén Kálmán: Magyarbikal története. Magyarbikal, Tárkány Szücs Ernõ: Magyar jogi népszokások. Budapest, Vistai András János: Tekintõ. Erdélyi helynévkönyv, kotet_i-p.pdf Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II., Budapest Csíkszereda, erdely/erd2002.htm (letöltés idõpontja )

19 Enciklopédia Szemelvények 1956 erdélyi magyar sajtójából A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) 1956 februárjában lezajlott kongresszusa nem várt hullámokat vetett a kommunista világban. A kommunizmus, ezen belül a sztálini terror súlyos túlkapásainak néhányát feltáró, egyben a személyi, értelemszerûen a sztálini kultuszt legalább a kinyilatkoztatás szintjén elítélõ Hruscsov-beszéd bár titkosnak minõsítették, és a kelet-közép európai szocialistakommunista tömbben mindenképp belsõ használatra szánták a lengyelek jóvoltából hamar kijutott Nyugatra és a tengeren túlra, ahol francia és angol nyelven többmilliós példányszámú lapok közölték. Az említett kongresszus és Hruscsov-jelentés a bõ évtizeden át pórázon tartott magyarországi sajtóban és a közvéleményben egyre élénkülõ pezsgést váltott ki, egyebek mellett ez a Rákosi-vezetés súlyos túlkapásait számon kérõ, valamint a reformokat egyre bátrabban követelõ-sürgetõ folyamat vezetett a magyar forradalomhoz. Hasonló jelenség, illetve lassú olvadási folyamat ment végbe Lengyelországban is mint ismeretes, október 23-án a magyar forradalom éppen a lengyelországi reformtörekvésekkel azonosuló budapesti szimpátia-tüntetésbõl robbant ki az ÁVH sortüze nyomán, és a Sztálinéhoz, a Rákosiéhoz hasonlóan merev és durva Gheorghiu-Dej-féle szemlélet dacára pártgyûléseken, de még a sajtóban is el-elhangzottak bíráló vélemények áprilisában felülrõl irányított pártgyûléseken kezdték értelmezni a XX. szovjet pártkongresszus nyomán kialakult helyzetet, természetesen a párt felsõ vezetésének útmutatásai alapján. Ezeken legalábbis a fellelhetõ jegyzõkönyvekben rögzített szövegek szerint alig esett szó például az éppen a Dej-vezetés legdurvább idõszakában elkövetett túlkapásokról: az erõszakos államosítás és a mezõgazdaság szocialista alapokra való helyezése, ezen belül a kulákosítás során elkövetett, emberáldozatok sokaságát követelõ atrocitásokról és tömeges deportálásokról. A sajtó csak olyan témákhoz nyúlt, amelyek a párt által megszabott mozgástérben szóvá tehetõknek bizonyultak. Ilyenek voltak például a mûvelõdéssel, általában a nemzetiségi kultúrával, valamint a társadalmi helyzettel kapcsolatos cikkek. Írásomban az 1956 sajtója Romániában címû, szerkesztés alatt álló cikkválogatásból adok közre néhány szemelvényt az akkori idõk jobb megismerése szándékával (egyelõre) magyar szemszögbõl. Az idézett részletekben egyértelmûen nyomon követhetõ a közbeszédben is tapasztalható olvadás, ezzel együtt például a magyar történelemmel, oktatással és mûvelõdéssel kapcsolatos igények egy része megfogalmazásának és részbeni sikerre vitelének, és nem mellékesen a rendszer megfricskázásának a felfelé ívelõ görbéje. Az, hogy november 4-én, a második szovjet támadás elindításával egy idõben mekkorát zuhan ez a görbe, hogyan vált hangot a magyar forradalmat és szabadságharcot e naptól kezdõdõen gyalázó sajtó. A reménykedés időszaka június 6-i számában az Elõre hasábjain Murádin László az anyanyelv ápolásának szükséges voltát tette szóvá, amikor egyebek mellett azt írta, hogy az idegen szavak feleslegesek a nyelvben, már meglévõ magyar szók rovására terjednek el, például regisztrál»összeír«, plán»terv«, attitûd»magatartás«stb. Ugyanebben a kérdéskörben az Elõre július 25-i számában Szabó Zoltán, a Bolyai Egyetem nyelvtudományi tanszékének tanársegéde arról ír, hogy választékos anyanyelv-használathoz szükséges legszámottevõbb segítséget egy szinonimaszótár (a rokon értelmû szavak szótára) jelentené. Nagy kár, hogy ilyen szótárunk nincs. ( ) Nagyon idõszerû és nagy hiányt pótló volna egy ilyen szótár. Reméljük, a magyar nyelvtudomány nem sokáig lesz adós vele, és viszonylag rövid idõ múlva gazdag anyagú szótárt ad majd az olvasóközönség kezébe. Szintén az Elõrében, július 11-én Újlaki Márton arról cikkezett, hogy miért nincs Petõfi-múzeum Koltón. A Teleki-kastélyban tett látogatása nyomán egyebek mellett azt írta: Petõfi dolgozószobája a kastély északkeleti sarkán volt, ahol most a falu kultúrotthona van. A terem déli falát kiütötték, ide állították fel a színpadot. Az emelet nyugati oldalát ahol a»feleségek felesége«lakott a kollektivisták foglalták le, a földszintre pedig a szomszédos falvakból idetévedett lakók költöztek be, anélkül, hogy valakit is megkérdeztek volna. ( ) Petõfi emlékszoba, múzeum az épületben nincs! Az 1848-as idõkbõl megmaradt nagy üveges szekrénnyel, faragott tölgyfaasztallal, amit az internátus konyhájában használnak, a rózsafaággyal, ami a vendégszobában hányódik s más, a faluban található emléktárgyakkal ugyan berendezhetnének egy kis múzeumot, a rajon és a tartomány illetékes szerveit azonban egyelõre nem foglalkoztatja a kérdés. S ki gondozza a jelenlegi lakók közül a kastélyt? Egyik sem. ( ) Egy év múlva 110 esztendeje lesz annak, hogy Petõfi Sándor kis feleségével megérkezett Koltóra. Hat 21

20 22 boldog hetet töltött itt a fiatal házaspár, s ez idõ alatt a szabadság és a szerelem lánglelkû dalnoka olyan verseket írt, mint a Szeptember végén, A rab, Beszél a fákkal a bús õszi szél. S ennek a megalkuvást nem tûrõ forradalmár költõnek az emlékét egy kis kõbe vésett feliraton kívül, amit Czampó Ferenc molnár készített el az idén Koltón semmi sem õrzi. Az évi magyar forradalomhoz és szabadságharchoz, általában a magyarság történetéhez s a törlesztendõ adóssághoz kapcsolódott az a cikk is, amelyben az Elõre október 19-i lapszámában Károly Sándor országgá röpítette a hírt, miszerint visszaállítják az aradi vértanúk emlékszobrát. A Szabadság-szobor alakjait és az 1920 utáni lerombolását is magába foglaló történetét is bemutatva egyebek mellett azt írta: 1956-ban elérkeztünk oda, hogy a vértanúk szobrának felállítását is napirendre tûzzük. A gondolatot a párt érlelte és õ is indította útjára. Zala Béla, az aradi múzeum lelkes igazgatója vette kézbe az ügyet. Mindenfelõl megnyilatkozott a jóakarat és megértés. Szocialista fejlõdésünk mai szakában már természetesnek vesszük, hogy egy mûvészi alkotás, amely a népek szabadságharcának gyõzelmét, legyõzhetetlen erejét hirdeti, nem porosodhatik sötét raktárban. Egy ilyen szobornak a csillogó napfényben kell állnia, hogy tanítsa a dolgozókat: szeressétek a hazát, tiszteljétek azokat, akik meghaltak érte. A hivatalos formaságok, pénzügyi és egyéb kérdések elintézõdtek. Törik az aszfaltot, hogy szabaddá tegyék az alapot, az ódon lovardában tisztogatják a szobrot, szakértõ szemek tanulmányozzák a tervrajzot. A néptanács Varjas Lajos mérnököt bízta meg a munkálatok irányításával. Megint állni fog a nagyszerû szobor. Magyarok és románok együtt idézhetik a vértanúk elõtt Petõfi Sándor halhatatlan szavait: Kik érted haltak, szent világszabadság. Ugyanebben az idõszakban a Magyar Autonóm Tartomány pártbizottsági lapjában, a Vörös Zászlóban Ferenczi Géza Orbán Balázs szejke-fürdõi elhagyatott sírjának helyreállításáról cikkezett. Azt írta: Már ez év tavasza óta komoly munka folyt Orbán Balázs, a nagy székely kutató, író s politikus síremlékénél. Kovács Lajos tanár vezetése alatt tanulói kitakarították a sír körül található gyomot, bokrokat, elvadult növényeket. Orbán Balázs emlékének felelevenítése tulajdonképpen ezzel a munkával indult el A Székelyudvarhely melletti egykori Szejkefürdõvel szemben levõ sírt már hosszú esztendõk óta senki sem ápolta. Kopjafája elrothadt, kerítése szintén, míg más részét tüzelõnek hordták szét. Orbán Balázs emléke már csak az idõsebb nemzedék körében élt, már csak õk tudtak környékük nagy szülötte munkásságáról. Az ifjúság, egyes ifjak kivételével, már mit sem tud róla, habár Orbán Balázsról utcát és vállalatot is neveztek el. Ennek az állapotnak [a] megváltoztatására törekednek mostan helyi szerveink. A megalakult Orbán Balázs emlékbizottság felhívására vállalatok vezetõségei is minden lehetõt megtettek. Faanyagot, szekereket és más szükséges anyagot biztosítottak a kezdeményezés sikeres végrehajtása érdekében. A lelkes munka eredménye: a nyár végére a sírt teljesen rendbe szedték. De még sok mindent el kellett végezni, csinosítani kellett a sír környékét, újakkal kellett kicserélni a kupola korhadt zsindelyeit, új kopjafát kellett készíteni. Szeptember végére az új kopjafa elkészült Telekfalván. Székely Lajos és fiai munkáját dicséri. (A régi kopjafa a Székelyudvarhelyi Rajoni Múzeumba került.) Az Orbán Balázs emlékbizottság ünnepély keretében ismertette az ifjúsággal Orbán Balázs életét és munkásságát. A székelyudvarhelyi esemény márpedig egyértelmûen sikerre vitt civil kezdeményezésrõl tanúskodik! Október 20-i lapszámában az Elõre azt is hírül adta, hogy újrakezdte mûködését a kolozsvári Mezõgazdasági Fõiskola magyar nyelvû tagozatának elsõ és második évfolyama, miután az illetékes szakminisztériumok bürokratikus intézkedései miatt tavaly és tavalyelõtt a kolozsvári Mezõgazdasági Fõiskola magyar nyelvû tagozatán megszüntették az elsõ- és másodévet. Mint írta: Pártunk Központi Vezetõsége felülvizsgálta a szakminisztériumok intézkedéseit, és megállapította, hogy azok nem felelnek meg a párt nemzeti politikája szellemének, nem felelnek meg az ország magyar lakossága reális szükségleteinek. A Központi Vezetõség elhatározta a bürokratikus intézkedés azonnali megszüntetését és a Mezõgazdasági Fõiskola magyar tagozata elsõ és második évfolyamának újraindítását. Október 24-i számában a Vörös Zászló Kocziány László Iskola és hagyomány címû írását tette közzé. Ebben a szerzõ arról írt, hogy a kommunista hatalom átvétele óta a magyar iskolai és mûvelõdéstörténeti hagyományok legszebbjeit a pártvezetés és -politika teljesen feleslegesen és oktalanul számûzte az iskolákból. Kocziány egyértelmûen letette a garast amellett, hogy a tarthatatlan helyzetet felül kell vizsgálni. Egyebek mellett azt írta: nyíltan meg kell vallanunk, talán túllõttünk a célon: mindent el akartunk vetni a múltból, ami pedig nemcsak a tanulás éveire, hanem egy életre odaláncolta a tanulót iskolájához, ami valóban»alma mater«-ré, édesanyává tette az iskolát. Megszûntek a költõinket ringató, vagy az irodalom szeretetére nevelõ önképzõkörök; elhagytuk a százados hagyományokon alapuló tréfás vagy komoly ünnepségeket, a majálisokat; nem említettük többé azoknak a költõknek, tudósoknak, harcosoknak nevét, akik iskoláinkban tanultak, vagy tanítottak és mûködésük, alakjuk százados fénnyel övezte iskoláink nevét; véget értek az életre szóló élményt jelentõ ballagások; a többéves közös munka emlékét õrzõ tablók; elfelejtkeztünk a véndiák találkozókról stb. Nem vonjuk kétségbe, hogy ezekbe a formákba évtizedek során nem lopakodtak kispolgári vonások, de nem ezek adták a hagyományok lényegét, hanem az a ragaszkodás, vonzódás az iskolához, amely felejthetetlenné tette a diákéveket. Szerencsére idejében felismertük, hogy a vízzel együtt a gyermeket is kiöntöttük. A ballagás, a baráti találkozók, a tablókészítés újra visszakapta jogait, de ezek inkább az iskoláinkból már kikerült növendékeket érintik. Az iskolai életet élõ ifjúság még na-

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idei évben rendhagyó beszélgetésre került sor az Ő is móriczos diák volt interjú keretében. Az íróként, költőként, illetve műfordítóként tevékenykedő Mezey Katalint s lányát,

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól

A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól KÖNYV A Borda Antikvárium szakmai kiadványairól Ha egyszer valaki megírja a magyarországi antikváriumok történetét, minden bizonnyal a legjelentősebbek között fogja tárgyalni a Borda házaspár, Borda Lajos

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék*

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék* Sütő Ãndrás Földi ºsztºl, égi szék* Adventi szelek fújnak maholnap a Hargitán, menni, menni kéne Sikaszóba! Nyár eleje rég volt, hogy arra járhattam, káplánszoknyás fenyőfáim alatt megülhettem. Fülemben

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Államfői látogatás Bogyiszlón

Államfői látogatás Bogyiszlón VII.ÉVFOLYAM 4. SZÁM Bogyiszló község polgárainak lapja 2016. április Államfői látogatás Bogyiszlón Áder János köztársasági elnök a Víz Világnapján március 22-én a dunai jeges árvíz 60. évfordulójának

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet Tárgy: Javaslat a Hagar országa" című

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

11 Mindig van két lehetőség. Vagy nincs. Kacs RETTEGJETEK ÉRETTSÉGIZŐK A cikk szerzője, Kercsó Katalin búcsúbeszéde a ballagási ünnepségen. A ballagók névsorát megtalálod az utolsó oldalon! Most ezzel

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

LIPPAI JÁNOS MEZŐ GAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Lippai Lapok. Élményekben gazdag félév

LIPPAI JÁNOS MEZŐ GAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Lippai Lapok. Élményekben gazdag félév LIPPAI JÁNOS MEZŐ GAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Lippai Lapok III. évfolyam, I. szám Élményekben gazdag félév A tartalomból: A jövő a tét Ilosvay Emlékverseny Karácsony Agrárbál Impresszum: Kiadó: Lippai János

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

KÖZEGELLENÁLLÁS ÉS VÁLLALÁS

KÖZEGELLENÁLLÁS ÉS VÁLLALÁS KÖZEGELLENÁLLÁS ÉS VÁLLALÁS Nem írok le többet egy sort sem. Legalábbis vajdasági magyar sajtószervbe nem. Cselekvő értelmiség nélkül minden nemzetrész a világon elvész. Minőség nélkül pedig esély sincs

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt ESETTANULMÁNY 10-es csoport Módszertani nap 2006 február 14 Készítette: Kovács Zsolt Személyi adatok: Név: B Tamás Szül: Sz., 1987. október 31 Iskolai végzettség 8 osztály Ítélete: B Tamás növendék 10-es

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Név Végzettség szintje Szakképzettségek

Név Végzettség szintje Szakképzettségek Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettségei Név Végzettség szintje Szakképzettségek 1 Aradi Katalin Judit egyetem 2 Barna Judit mesterfokozat MA 3 Benkovich András egyetem 4 Bíró Adrienn egyetem

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért.

Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért. Kiss Alexandra II. Rákóczi Ferenc Főiskola, Beregszász II./B Magyarnak maradni Egy település (város/község) közösségének küzdelme napjainkban iskolái, kulturális élete szinten tartásáért. Kiss Alexandrának

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Márai Sándor Márai Sándor

Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik

Részletesebben

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós.

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós. <reklám> Mottó A harcsahorgász egy olyan különleges élőlény, amely viselkedésének megértésére a normális embereknek még kísérletet sem érdemes tenniük. Az olyan lehetetlen lenne, mint a televízió működési elvét

Részletesebben

Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012.

Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012. Nagykőrös Országos Levelező Verseny Döntő helyezések 2011/2012. Tantárgy Évf. Helyezés Neve Város/Iskola neve Bibliaismeret 2. I. Czagány Lotti Mezőcsát, Dr. Enyedy Andor Ref.Ált.Isk. II. Szabó Petra Mezőcsát,

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005 Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KÉZIKÖNYVEK Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2005 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsõoktatási Pályázatok Irodája

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek. Gondolatok Maurits Ferencről

Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek. Gondolatok Maurits Ferencről Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek Gondolatok Maurits Ferencről Bevezető Skiccek, rajzok, pálcikababák, kusza vonalkák. Ha rákérdezünk a gyermekkép alkotójára, hogy ez épp most mit ábrázol,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről

Jegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter Szerző Szauer Ágoston Illusztráció Papp Eszter Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu Internet:

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január

A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január A Mi újság? unk Általános Iskola Hantos 2002. január VENDÉGÜNK VOLT BUDAI GYŐZŐ, ISKOLÁNK IGAZGATÓJA - Hol született? - Lajoskomáromban. - Mikor jött Hantosra, és hány évesen kezdett tanítani? - 19 éves

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben