EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ S E P S I S Z E N T G Y Ö R G Y I. Elővételezett feltámadás

Átírás

1 Új évfolyam 36. szám április S E P S I S Z E N T G Y Ö R G Y I EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Elővételezett feltámadás Az ember lassanként hal meg. Minden nap elhal bennünk valami. Az élet célja a halál, mondták egyes borúlátó filozófusok. Tény, hogy minden nappal közelebb vagyunk a halálhoz. A szentek ereje abban volt, hogy tudták bizonyos fokig elővételezni saját halálukat: meghaltak a világnak, maguknak, azaz úgy éltek, hogy az elmúlást beépítették az életükbe. Ha nem is gondolunk rá, minden döntésünkben benne van egy kis halál. Mert dönteni valami mellett, választani valamit egyben azt is jelenti, hogy sok minden mást kizárunk, sok mindenről lemondunk. Amikor egy fiatal kiválasztja a maga élettársát, ezzel egyúttal lemondott minden más nőről ill. férfiről, aki óly módon belépne életébe. Amikor vaklaki szakma vagy hivatás mellett dönt, kénytelen meghalni minden más szakmának vagy hivatásnak. A halált be kell gyakorolni azáltal, hogy az ember tudatosan elővételezi. Egyre kevesebbek vagyunk: világunk beszűkül, tudásunk lemarad a tudomány fejlődése mögött. Mire jó ez a halálos ízű elmélkedés húsvét föltámadást hirdető allelujái közepette? Ám éppen amikor így egymás mellé állítjuk őket, akkor döbbenünk rá: az életet, a föltámadást is be kell gyakorolni, elő kell vételezni. Teológusok mondják, hogy a végső nagy döntés Isten mellett vagy Isten ellen a halál pillanatában következik be. De ez a döntés nem a semmi függvénye: előtörténete van, apró, mindennapi döntések által szőjük a végső nagy döntést. Aki életében kereste Isten akaratát és igyekezett Krisztus tanítása szerint alakítani életét, még ha időnként el is botlott, az valószinűleg nem fog Isten ellen dönteni utolsó nagy esélye pillanatában sem. Hiszen döntését már valamiképpen begyakorolta. Valahogy így vagyunk a feltámadással is. Föltámadni annyit jelent, mint szembetalálni magunkat Istennel. Ezt a Vele való együttlétet már most begyakorolhatjuk. Példa rá a két emmauszi tanítvány - minden kiábrándult keresztény képe. Amíg úgy mendegéltek, mintha Jézus nem lett volna mellettük, velük, addig halott menetként hatott bandukolásuk. De amikor Jézus hozzájuk szegődött, izzani kezdett szívük, és elkezdték unszolni, hogy maradjon velük: ekkor szinte feltámadtak. Amikor felismerték, hogy az, akit halottnak véltek Szentmártoni Mihály S.J. (folytatása a második oldalon)

2 (folytatás az első oldalról) Elővételezett feltámadás él és velük menetel, azonnal új életre ébredtek. Feltámadtak és rohantak ki a világba, a sötétbe, hogy elmondják: van feltámadás, és mi már részben megtapasztaltuk, nézzétek, élünk, mert Ő él! Mi többet halunk meg mint támadunk fel. Minduntalan elfelejtjük, hogy az Úr követi lépéseinket, velünk vándorol, magyarázgat nekünk. Talán még nehezebb szívüek és értelműek vagyunk, mint a két emmauszi bánatos. Szent Pál is tanúskodik, hogy Krisztusban már elővételezzük az új életet. Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy Vele együtt élünk is. Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. Halálával egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, élve azonban Istennek él. Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban. (Róm. 6, 8-12) Ha tehát Jézus szeretetében - Őáltala, Ővele és Őbenne - teszünk bármit, akkor feltámadásunkat elővételezzők, begyakoroljuk, éljük. Minden ima, minden jótett, minden áldozat hozzáad valamit a végső nagy találkozáshoz Istyennel. Mert: Addig élsz, amíg a lelked mélyén Jézust mondasz. Meghalsz, ha befelé omló falak ezt a nevet eltemetik benned. (Josef A. Pilz) A húsvéti idő ismét egy alkalom arra, hogy egy kicsit feltámadjunk. A Hitélet nyomán Jézus nem csak azzal mutatta meg szeretetét, hogy meghalt, hanem föl is támadt érettünk. Ha részvéttel állunk nagypénteki keresztje alatt, allelujás örömmel tekintünk húsvéti sírjára. Úgy tekintünk Rá, mint egy ellenségein, főleg a halálon diadalmaskodó királyra. Alig három nap feküdt sírjában, hogy azután megdicsőülten örökké éljen. Húsvétkor azonban nemcsak Jézus győzelmének örvendezünk. Annak is örülünk, amit Jézus nekünk is megigért. Vajon hogyan szól ez az ígéret? Így: Aki bennem hisz, ha meghal is, élni fog... Vajon mit jelent ez az ígéret? Talán mi is csak három napig fekszünk a sírban? Tudjuk, nem így történik. Föltámadásunkra várnunk kell a világ végéig. Erről pedig senki sem tudja, mikor következik. Egy azonban biztos. Isten szeret minket és nem csap be. Akik szeretnek, ezt kívánják szeretteiknek: Éljen soká! Isten szeretete azonban hatalmasabb minden emberi szeretetnél és Ő ezt mondja: Éljetek örökké! Az Ő szeretete párosul mindenhatóságával és ez garantálja számunkra az örök életet. Hogy milyen erő rejlik az emberi szeretetben, arról így szól egy beteg kisfiú története. Egy ideig kórházban ápolták, de az orvosok menthetetlennek tartották. Azt javasolták szüleinek, vigyék haza gyermeküket. Így is történt. A fiú sejtette, milyen komoly az állapota. Ezért azzal a különös kéréssel fordult szüleihez, hogy tegyenek közzé egy hirdetést az újságban. Kérjék meg az olvasókat, gondoljanak rá, írjanak neki levelet. Kívánsága teljesült és néhány hónap alatt száz levél és csomag érkezett a címére. A szeretetnek ez a megnyilatkozása olyan nagy hatással volt a betegségre, hogy a fiú meggyógyult. Gyógyulását leközölte az újság, benne a kisfiú vallomását: annyian szerettek, hogy nem halhattam meg. Lám, milyen erő, életmentő erő rejlik az emberi szeretetben. Ám ennél is hatalmasabb Isten szeretete. Erről tett tanúságot Jézus, amikor meghalt és föltámadt érettünk. György Attila 2

3 A KERESZTÉNYEK ÉDESANYJA Minden keresztény számára felejthetetlen a nagypénteki jelenet, amikor a keresztfán haldokló Jézus édesanyját Szent János oltalmába ajánlja: Íme, a te anyád - íme, a te fiad! Azóta úgy tekintünk Máriára, mint minden keresztény közös, égi édesanyjára. Nem véletlen tehát, ha május hónapjában nemcsak testi édesanyánkat ünnepeljük, hanem szeretettel köszöntjük a Boldogságos Szűzanyát is. Ennek a köszöntésnek egyik megnyilatkozása a májusi litánia, amelyet minden este tartunk templomainkban. Az ott mondott imák és énekek hangos megnyilatkozásai Mária iránti gyöngéd szeretetünknek. Ha Máriát a legjobb édesanyának nevezzük, Jézust a legjobb gyermeknek mondhatjuk. Ha valaki, hát ő komolyan vette Isten negyedik parancsát: Atyádat és anyádat tiszteld! Hogyne tisztelte, szerette volna Jézus édesanyját, aki igent mondott egy olyan anyaságra, amelyet nem tudott az emberek előtt igazolni. Neki köszönhette testi, emberi életét. Tőle örökölte nagyszerű képességeit, emberi szépségét. Méltán jegyzik meg a hittudósok: Isten a jelenlegi világnál teremthetett volna jobbat, szebbet, tökéletesebbet, de jobb édesanyát Ő sem teremthetett. Harminc éven át Mária gondoskodott szeretett fiáról. Ő szőtte, varrta, mosta ruháit. Naponta gondoskodott az ételről és az italról. Szent Bonaventura úgy képzeli, hogy amikor Jézus megéhezett a sivatagban, az angyalok Mária konyhájából hoztak a számára ennivalót. Ám a legjobban azért tisztelte Jézus édesanyját, mert hozzá hasonlóan mindig igent mondott a mennyei Atya akaratára. Szerette Jézus Máriát, aki megosztotta vele szenvedéseit is, akinek a szívét hét tör járta át a kereszt alatt. Így lett az emberiség megváltásában is az Isten szolgálója, akit méltán nevezünk a mennyország kincstárnokának. A Jézus által szerzett kegyelmek kiosztásában Mária is részt vehet és ezzel is gyakorolja irántunk táplált anyai szeretetét. György Attila SZOKRATESZ ÉS KRISZTUS Húsvét? Tekintetünk legtöbbször csak a meghalásra irányul, s nem a halálra. Fontosabbnak látszik: hogyan is állunk a meghalással, mint az, hogyan győzzük le a halált. Szokratesz legyőzte a meghalást, Krisztus azonban a halált győzte le, utolsó ellenségét. A meghalást jól intézni nem ugyanaz, mint a halállal készen lenni. A meghalást leküzdeni: emberi képességünk határai közt mozgó dolog, a halált azonban csak a feltámadással lehet legyőzni. Nem a meghalás művészetéből, hanem Krisztus feltámadásából indulhat csak ki az új, a megtisztító szélvihar jelen világunkban. Itt van a válasz erre a mondásra: adj nekem egy szilárd pontot, ahol megvethetem a lábam, és az egész földet megmozgatom. Ha legalább nehány ember ezt valóban hinné, és ez irányítaná földi cselekedeteiben, sok minden másként lenne. A föltámadásból élni: ez a húsvét. 3 Dietrich Bonhoeffer

4 Húsvéti imádság Urunk, Jézus Krisztus, te a halál sötétségébe elküldted világosságodat. A legmélyebb magány örvényében most és mindenkor szereteted elrejtett hatalma lakik, s titkaid közepette a megváltottak allelujáját énekelhetjük. Add meg nekünk a hit alázatos egyszerűségét, mely nem hagy tévelyegni minket, s ha a sötétség és az elhagyatottság óráiba hívsz, amikor minden bizonytalannak látszik, adj abban az időben is, amikor ügyed halálküzdelmet vív, elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk, elegendő fényt, hogy másoknak is fény lehessünk, azoknak, akik még jobban rászorulnak erre. Hadd világítson be húsvéti örömöd titka, mint a hajnalfény, napjainkba, hadd legyünk igazán húsvéti emberek a történelem nagyszombatjain. Add, hogy a világos és a sötét napokban egyaránt, a mai időkben is, vidáman járjuk utunkat, eljövendő dicsőséged felé. Amen. Josef Ratzinger 4

5 Caritas Christi urget nos A kommunikációs eszközök röpítették világgá a fájdalmas és szomorú hírt, hogy a szatmári egyházmegye püspökét, Nagyméltóságú és Főtisztelendő REIZER PÁLT hazahívta az Úr! Püspöki jelmondata jelzés arra az életre, amelyre a JÓ Pásztort követve elindult, s amelyet megélt 12 éves püspöksége alatt. Krisztus szeretete sürgette, hogy a szolgáló szeretet megélője, korunkban bemutatója legyen. Hogy ez mennyire sikerült Püspök atyának, azt az Úr bírálja el. De azok a külső jelek, amelyeket a temetésén észleltem, arra engednek következtetni, hogy ez a szeretet áradt ki püspöktársai felé, s azért volt közel harminc püspök a temetésén. S a hívő sereg? A négyezret megközelítő imádkozó hívek, fiatalok és öregek a megtapasztalt s megélt Krisztusi szeretet tanúját kísérték imával és énekkel a szatmári hídontúli római katolikus temetőbe, ahol azon paptestvérei mellé helyezték el a feltámadás napjáig, akik előtte távoztak el az élők sorából és a béke álmát alusszák. A Pápai Nuncius vezette koncelebrált szentmise, az Esztergom-Budapesti Prímás, Dr. Paskai László bíboros úr vezette temetési szertartás, Erdély érsekének, Dr. Jakubinyi Györgynek igehírdetése, mind mind azt sugallta, hogy a földi életét hamar befejezett főpásztor (csak 59 évet élt) Krisztus szeretetében tovább él, mert a szeretet nem szűnik meg sohasem. Ezért imádkoztunk s imádkozzunk ÉRTE, hogy az a Krisztusi szeretet, amely itt a földön sürgette, örökre az Ővé legyen. Szabó Lajos, plébános Értem Szent Pál azt mondja Jézusról: Értem adta életét (Róm 5, 8). Mindegyikünk elmondhatja az Apostol szavát: értem. Ha Te, Jézusom, meghaltál értem - értem! -, hogy is kételkedhetnék irgalmadban? Ha pedig hihetek benne - olyan hittel, amely arra tanít, hogy Isten halt meg értem -, hogyne tennék kockára mindent ennek a szeretetnek viszonzásául? Értem. - Ez a szó még a legmagányosabb ember elhagyatottságát is feloldja; megistenít minden szegényt, akit az egész világ megvet, csordultig tölt minden szívet és kiárad belőle arra, aki még nem ismeri, vagy már elfelejtette a jó hírt. Értem. - Értem volt minden kínod, Jézusom? Értem az a felkiáltás? Bizonyos, hogy Te nem engedsz elveszni sem engem, sem azt a sok szegény embert, hanem mindent megteszel értünk. Ha nem másért, hát azért, mert túlságosan nagy árat fizettél értünk. Te engem a menny számára teremtettél meg, úgy, ahogy anyám a földi életet adta. Te mindig egyes-egyedűl reám gondolsz, és éppígy minden más emberre. Te jobban bátorítasz keresztény életemben, mintha az egész világmindenség állna mögöttem és ösztönözne. Értem. - Igen, értem. Add hát, Uram, hogy én is ezt mondjam Neked, legalább hátralevő éveimben. Érted. 5

6 A KERESZTVETÉS Te most keresztet vetsz, még pedig szépen. Nem olyan elnyomorított, öszszekapott keresztet, amelyről nem lehet tudni, hogy mit akar jelenteni. Nem. Te szépen veted a keresztet, nyugodtan, megadva a módját: a homlokodtól a melledig, egyik válladtól a másikig. Megérezted-e, miként fogja át egész lényedet? Szedd össze magad egészen: Minden gondolatodat és egész érzelemvilágodat foglald bele ebbe az egy jelbe, miközben homlokodtól melledig, egyik válladtól a másikig formálod. Akkor majd megtapasztalod, hogy egészen átölel téged, a testedet és lelkedet is: összefog, fölavat, megszentel. Honnan van ez? Onnan, hogy a kereszt mindenünk, a kereszt megváltásunk jele. A kereszten váltott meg minden embert a mi Urunk. A kereszt által szenteli meg az embert lényének legparányibb izéig. Imádság előtt azért vetünk keresztet, hogy elrendezzen és összefogjon minket, hogy fogja össze Istenben gondolatainkat, szívünket és akaratunkat. Imádság után pedig azért, hogy megmaradjon bennünk Isten ajándéka. A kísértés idején, hogy megerősítsen. A veszélyben, hogy oltalmazzon. Áldáskor, hogy Isten életének teljességét fogadjuk lelkünkbe, és ez ott bent mindent megtermékenyítsen és megszenteljen. Gondolj erre, valahányszor keresztet vetsz. Ez a legszentebb jel. Éppen azért vesd szépen: nyugodtan, teljes nagyságában és arra gondolva, amit cselekszel. Akkor azután egész valódat átfogja: kül- MAGUNKRÓL MAGUNKNAK A szent keresztségben részesültek, - Seres Vivien Noémi, Albert Vivien Mónika, Papp Dorottya, Miklósi Boglárka (Szt. József plebánia) Szentségi házasságot kötöttek: - Sárkány Antal Kálmán - Édler Orsolya (Szt. József plebánia) Az Úr hazahívta: - Sághy Ágnes, Boros István, Ferenc Mihály, Duka Ilona, Pozsony János, Herberth Ferenc, Bálint Gyula, Benedek Anna (Szt. József plebánia) Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat! sődet, belsődet, gondolataidat, akaratodat, érzés- és kedélyvilágodat, jártodat-keltedet, és mindent megerősít, lefoglal, megszentel Krisztus erejében, a szentháromságú Isten nevében. Romano Guardini Szeretettel köszöntünk, kedves elsőáldozók! Jézus áldjon mindannyiatokat! 6 Lapunk megjelenését a Communitas Alapítvány támogatta!