Az egyház közösségi istentisztelete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyház közösségi istentisztelete"

Átírás

1 Az egyház közösségi istentisztelete Előadások a liturgia teológiájából, fejlődéséből, tartalmának és gyakorlatának témáiból Dr. Kiss Imre teológiai tanár kézirat 2007/2008 Szeged

2 A liturgia az egyház életében Ahhoz, hogy az Egyház liturgiáját megértsük, meg kell ismernünk a liturgia szó eredetét, jelentését. Érdekes módon a liturgia szó korábban nem fordult elő a katekizmusban, sőt egész egész életünkben sem volt igazán használatos. Ha mégis, akkor a liturgiát azonosították a nyilvános istentisztelet összes külső megnyilvánulásai -val. Az istentisztelet szertartását, végzésének szabályait jelentette, egyszerűen rubrikológia volt. A liturgia fogalma a liturgikus mozgalomnak köszönhetően egyre jobban tisztázódott és a II. Vatikáni zsinaton véglegesült jelentése, s a zsinat után a keresztény hitéletben közhasználatúvá, otthonossá vált. A liturgiát vallásos szabálytannak leszűkítő, elszegényítő szemléletet XII. Pius pápa a Mediator Dei encilikájában (1947) súlyos tévedésnek nevezte. A II. Vatikáni Zsinat pedig azt tanította, hogy a liturgia Krisztusnak, mint főpapnak és titokzatos testének, az egyháznak a műve (vö. LK 7). Végső soron az értékét ezekkel a szavakkal fejezi ki: A liturgia az a csúcs, amelyre az egyház tevékenysége irányul; ugyanakkor az a forrás, amelyből a hívek az igazi krisztusi szellemet merítik (LK 10). A liturgia etimológiája A liturgia szó görög eredetű. A leiton és ergon szavak összetétele. Általános, profán használatú, később azonban szakrális vonatkozásban is használják. Leiton = népi, néphez tartozó (közösségi); laosz = nép. Ergon = munka, szolgálat, mű, tett (konkrét tevékenység, cselekmény). Ezek alapján is elmondhatjuk, hogy a liturgia sohasem privát, egyéni (egyéni érdekeket szolgáló) és nem pusztán gondolati vagy verbális valóság. Leitourgia = a nép, a közösség érdekében végzett munka, közszolgálat, amelyet általában választott vagy kinevezett tisztviselők szoktak ellátni. Alapjelentése tehát: a közösség nevében végzett közszolgálat. A liturgia szó az általános, profán értelmében a Szentírásban is előfordul: - A Róm 13,6 leituorgoi-nak nevezi az adószedőket. - A Fil 2.25 és 2.30 versekben azt olvassuk, hogy Epafroditosz leituorgiát végez azzal, hogy a filippeik adomyánát eljuttatja Pálnak. A liturgia szó vallásos használatban: papi szolgálat A liturgia szó a Bibliában vallási jelentéssel, tartalommal gazdagodott, vallásos használatba ment át. Már az Ószövetség görög nyelvű fordításában, a Hetvenes fordításban (Septuaginta) ilyen tartalommal rendelkezik. A Kiv 28,43 és 29,30 helyeken a Szövetség sátrában végzett papi funkciót leitourgia-nak nevezi. Teljes értelmében pedig a választott nép istentiszteleti cselekményét jelenti, amelyet a papság vezetésével végez. Az Újszövetség ugyanezzel a jelentéssel használja a következő helyeken 2

3 - Zakariás papi szolgálata: leitourgia (Lk 1,23) - Az antióchiai egyház tanítóinak és prófétáinak istenszolgálata: leitourgia (ApCsel 13,2) - Pál, aki az evangéliumot hirdeti, leitourgosz-nak hívja magát (Róm 15,16) A Zsidókhoz írt levél és a páli teológia értelemben A liturgia Krisztus főpapi tevékenysége, Krisztusnak, mint az emberiség főpapjának istentisztelete. E szerint Jézus a Szentek Szentjének leitorugosz-a, aki az örök mennyei szentélyben folytatja közbenjáró szolgálatát (vö. Zsid 8,2). Krisztus közvetítői, papi szolgálatát, amely minden ószövetségi és földi papságot felülmúl, a levél szerzője leitourgia-nak nevezi (vö. 8,6). Pál apostol azt tanítja, hogy Krisztus az ő megváltói művét nem magánszemélyként, hanem második Ádámként végezte. Az egész emberiség nevében dicsőítette meg az Atyát, és az egész emberiségért áldozta föl magát. Mint ilyen, az egész emberi nem egyedüli főpapja. Az Újszövetség Krisztusnak ezt a főpapi közszolgálatát nevezi leitourgia-nak. Tehát a liturgia: Krisztus főpapi tevékenysége, amellyel teljesítette megváltói szolgálatát minden ember javára. A liturgia szó az egyházban Ehhez a bibliai és krisztológiai értelmezéshez tért vissza XII. Pius a Mediator Dei et hominum kezdetű enciklikájával és ezt véglegesítette a II Vatikáni Zsinat a következő, meghatározásnak is tekinthető kijelentésével: Méltán foghatjuk föl tehát a liturgiát úgy, mint Jézus Krisztus papi szolgálatának (hivatalának) gyakorlását, melyben érzékelhető jelek jelzik és a maguk sajátos módján meg is valósítják az ember megszentelését, és Jézus Krisztus misztikus teste, vagyis a fő és a tagok együtt, teljes értékű, nyilvános istentiszteletet mutatnak be. (SC 7. p.) Ezért minden liturgikus ünneplés, mint a pap Krisztus és az Ő teste, az Egyház műve, kimagaslóan szent cselekmény, melynek hatékonyságát az egyház semmi más cselekedete nem éri el (7. pont folytatása). Liturgia vagy liturgika? A teológia tudományának azt az ágát, mely a liturgiával foglalkozik theologia liturgica-nak nevezzük, röviden Liturgicanak, magyarosan írva Liturgikának. A liturgika fő témája: a szentségtan, a szakramentális teológia, mely a szentségeket dogmatikai szempontból vizsgálja, ezért a liturgikát gyakran a szisztematikus teológiába sorolják, és szentségek dogmatikai tárgyalását gyakran a dogmatika kézikönyvekben találjuk. Vannak viszont olyan dogmatika kézikönyvek, jegyzetek melyek egyáltalán nem foglalkoznak a szentségekkel, mert a liturgika tárgyába utalják. A liturgika további témái: a szentelmények, az egyházi év, az imaórák liturgiája (liturgia horarum). A liturgika foglalkozik még a liturgikus énekkel és zenével, a szakrális művészettel (templomépítészet) és a templom berendezési tárgyaival. 3

4 Liturgiatörténet A liturgia reformja Trienttől a II. Vatikáni Zsinatig A liturgikus reform végigkíséri az Egyház történetét. Az első liturgikus reformot az ószövetségi kultusztól elszakadó Egyház hozta meg. A következő nagy reform a 4. század elején az üldözésből kiszabadult Egyház liturgiájának fölépítése volt. Az európai népek megtérése és a középkori szerzetesrendek liturgiáinak kialakulás után a Trienti zsinat alakította ki az új, egységesített, római liturgiát. I. A Tridentinum liturgia-reformja ( ) Egységesítő törekvések. A rubricisztika térhódítása. Előzmény A 15. sz. második felében elképzelhetetlenül sokszínű az egyház liturgikus élete egyházmegyénként, rendenként más és más. Szinte minden egyházmegyének saját misekönyve volt. Ez a túlzott és indokolatlan sokféleség (szinte már ellenőrizhetetlen) a korábbi liturgikus élet hanyatlásának tartható, főleg hogy visszaélések is mutatkoztak. Úgy tűnik, hogy nagyon eltértek az Utolsóvacsora egyszerűségétől. A reformáció éppen ezt a liturgiát, misét támadta, mint emberi találmányt. A tridenti zsinaton külön bizottság: Az abusus missae kivizsgálására. Jellemző, hogy akkor még nem voltak ismeretesek a misére vonatkozó legrégibb források: Didakhé, Római Szent Kelemen levele, Justinus mártír apológiája. Visszaélések: - a mise szertartásainak önkényes változtatása - egyes részeinek egyszerű kihagyása (még a kánont is!!) - rengeteg új ünnep bevezetése: pl. Töviskorona ünnepe (és miséje), a Szent lándzsa ünnepe, A Szegek ünnepe - a szentek ünnepeinek ugrásszerű növekedése között 50, között 200! Következmény: az egyházi év tartalmának elvesztése. Vannak misekönyvek ebből az időből, ahol a Pünkösd utáni vasárnapok egyszerűen hiányoznak. - Votívmisék babonás túlbecsülése és mise mondatások halmozása. - Anyagiasság, üzérkedés a misepénzekkel. - Általában a magánérdek előtérbe kerülése volt jellemző, ami elnyomta az egyházi évet és az üdvösség misztériumának ünneplését. - Hívek mise alatti viselkedése. Bekapcsolódás: csak úrfelmutatás és húsvéti áldozás. (A templom különböző részein végezték egyéni ájtatosságukat, vagy fegyelmezetlenül és hangosan viselkedtek. A reform szükségessé vált! 4

5 1.) A reform szükségessége Próbálkozások, lehetőségek: a) Teljes megszüntetés reformáció b) Gyökeres megújítás: a mise jézusi alapítású lényegének érintetlenül hagyása mellett teljesen új, korszerű formában történő gyökeres megújítás zsinaton voltak szószólói, de nem valósult meg. c) A régi forma visszaállítása. Zsinat emellett döntött, de nem tudta következetesen megvalósítani. Ami átment: egy egységes Missale (világ-misszálé) javaslata. 1 Zsinati rendelkezés: Amit a zsinati atyák végeztek, a római pápára kell bízni. Az ő ítélete alapján és az ő tekintélyével adják ki a misekönyvet és a breviáriumot. Ezzel eldőlt, hogy nem a püspökök, hanem Róma hajtsa végre a liturgikus reformot. Római központi kiadás tervével, adva volt az egységesség. (Missale Romanum, Római Misekönyv) Ezzel érvényesült az az elv, hogy liturgikus dolgokban kizárólagos törvényhozó és intézkedési joga a kúriának van. Ezzel véget ért a püspökök liturgikus önállóságának kora, mely az őskeresztény időkre nyúlt vissza. Intézkedések: - a 200 évnél fiatalabb saját liturgiák mind megszűnnek - kötelezően átveszik az új, egységeset - még azok az egyházmegyék is elfogadták az újat, ahol kimutathatták volna a 200 évnél régebbi eredetet 1570: Missale Romanum (Szent V. Pius) Egységesítés előnye: biztosítékot jelentett a középkori helyi elfajulásokkal szemben. Hátránya: leállás liturgikus mozgásban, fejlődésben, egészséges sokszínűségben, megmerevedés. 2.) A Tridentinum misekönyv-reformjának jellegzetességei Nagy elterjedtsége miatt a misereform alapja a római kúria misekönyve lett. (A központi egyházaknak mindnek saját misekönyvük volt.) Az új, központi kiadású, egységes világ-misszálé azonban inkább csak rendeltetésében volt világegyházi, amennyiben az egész egyház számára készült, de valójában nagyon római volt (eredete, tartalma). Nem az egyetemes egyház részeiből és értékeiből állították össze. És nem is az ősi, tiszta stílusú római liturgiát állították vissza, hanem a Tridentinumnál néhány századdal korábbi, középkori mise külső formáját. Az új liturgia ideálja VII. Gergely korának liturgiája volt. A rómaiságot mutatja: az összes ünnepelt szent 40%-a római, viszont kimarad mindazok ünneplése, akik az örök Városban nem váltak eléggé ismertté. Milyen elvek érvényesültek? - szigorú kiválasztás a votív (fogadalmi, különleges szándékú) misékben - különféle ünnepek nagymérvű csökkentése - rítus egysége - rubrikák világossága - visszaélések, visszásságok megszűntetése 5

6 Hátrány: - a keresztény népek sajátos, gazdag liturgikus értékeinek visszaszorítása - sok kreatív erő elnyomása - a liturgia változtathatatlansága, gipszkötésbe került Az egész liturgia hivatalos nyelve szigorúan a latin maradt, amit a protestantizmus elleni védőbástyának gondoltak A kor nem volt képes a nyelvek különbözőségén túl a lényeget, a tartalom azonosságát fölfedezni ez a tevékeny részvétel egyik legnagyobb akadálya lett! 3.) V. Sixtus pápa létrehozta a RÍTUSKONGREGÁCÓT (1588) Központi, felügyelő szerv. Jogforrása: zsinati könyvekben található liturgikus szabályok, rubrikák összessége és a hagyomány (=római praxis!). Megkezdődött a rubricisztika kora Rubricista = liturgikus jog szakértője Ez a kor nem vette figyelembe, hogy a liturgia történelmi fejlődés eredménye, és hogy vizsgálni kell, hogy mi a liturgikus szertatások eredete, értelme, mondanivalója, szerepe. II. A barokk kor liturgiája A barokk nem mondható liturgikus érzékű kornak. A hívek lelki életét nem a liturgia határozta meg és táplálta, hanem a különféle áhítatgyakorlatok. A liturgia továbbra is kizárólagosan papi feladat, mint a késő középkorban. Nem a misén való részvétel, hanem az eucharisztia misén kívüli kultusza a fontos. A misén is mindenki egyéni áhítatát végezte. Egy 16. századi misemagyarázat címe: Ha egy mise mögött állsz, akkor így imádkozz! Reformátorok által hangsúlyozott általános papságra válaszul még nagyobb hangsúlyt kap az áldozati papság, a nép pedig nem kap szerepet. (VII. Sándor pápa exkommunikációval sújtja a misszálé népnyelvre fordítását is! 1661) Eucharisztikus szemlélet apologetikus jellegű: Hangsúlyt kap az áldozat, jelenlét, imádás, és háttérbe szorul az igeliturgia, a lakomajelleg, a közös ünneplés. Lehetőség és eszközök a részvételre: imakönyvek miseájtatosságokkal, közös ima (rózsafűzér), népnyelvű énekek. Érdekes jelenségek, furcsaságok: - a mise egyes részei önállósulnak, önmagukban zárt egységgé fejlődnek. - a prédikáicó nem a mise része. Mise előtt, misén kívül. Olyan hosszú, hogy szét is feszítené a mise kereteit. Szószék messze az oltártól, a hajóba kerül. Tartalma: nem igemagyarázat, igehirdetés, hanem tematikus beszéd, moralizálás. - áldozás: mise után, misén kívül. Az Oltáriszentség vétele, és nem a szentmise áldozati lakomájából való részesedés! 6

7 - zene: zenekar, több kórus, győzelmi hangulat, a szöveg értésének háttérbe szorulása, mise legterjedelmesebb része. Egyházi koncertezés a liturgia jelenlétében. Helyváltozás: énekesek az oltár közeléből a legtávolabbi helyre, a bejárat fölötti orgonaemelvényre. - építészetben: a barokk templomépület hatalmas ünnepi terem a fény, a pompa látványában. A főoltáron a fölépítmény (retableau) emelkedik ki az Oltáriszentség kihelyezésének trónusával, vagy a tabernákulummal. (Őskeresztény kor: faliszekrény, pasztofórium.) És főleg az oltár asztala (mensa) szinte eltűnik, alárendelt szerepet játszik. Egyedül az átváltoztatás és az úrfelmutatás a mindent fölülmúló központ. Az egész misét a Szentség jelenléte és tisztelete és imádása szempontjából tekintették: szentségkitételes misék. III. Az újkor liturgiája - a liturgikus mozgalom elindulása - A középkori liturgikus intézkedések a bajt (visszásságok, torzulások) tüneteiben kezelték, rendet teremtettek, de gyökereiben nem orvosolták. A reformáció kiváltotta a liturgia történeti forrásainak vizsgálatát. Különböző mozgalmak keletkeztek, melyek a kor liturgia gyakorlatának sok gyengéjét, helytelenségét föltárták és törekedtek megszüntetni. Ezek a reformkísérletek kudarcra voltak ítélve, mert egyéni kezdeményezések voltak, és olykor téveszmékkel is összefonódtak. a) Felvilágosodás kora Ahogy a korabeli művészet az eszményt az antik, klasszikus művészetben kereste, úgy az egyház letében is az ideál az őskeresztények élete és liturgiája lett. A kor túlságosan emberközpontú volt. Ami pozitívat előhozott: a liturgia nemcsak Isten tisztelete, hanem az ember megszentelése is. A kor liturgikus mozgalmának kívánalmai: - egyszerűsítés - tevékeny részvétel - érthetőség (népnyelv). Népéneklés előmozdítása meg is történt. Már nemcsak a fölajánláskor és áldozáskor énekelnek népnyelven, hanem az állandó részeket is (ordinarium), bár parafrázis szerűen. Pistojai egyházmegyei zsinat (1783): - egy templomban egy oltár - ünnepek csökkentése, - a vasárnap kiemelése - a nép részvétele - áldozás mise alatt - a Szentírás fontossága - a miseszövegek népnyelvre fordítása és magyarázata - (Jozefinizmus: a felvilágosodott uralkodó beleszól a liturgiába) 7

8 b) A romantika Ellenhatás a felvilágosodás eszméire: Vissza a tekintélyhez, a hagyományhoz, a dogmához, a természetfölöttihez, az engedelmességhez, a szervezett egyházhoz. (Katolikus restauráció) Lelkesedtek a latin imákért, a szertartások szépségéért, a gergoriánért. Zenei tekintetben sok pozitív érték és előrehaladás figyelhető meg. A színházi ízlésű zene helyett egyházias stílusút hoztak. Ennek a kornak nagy alakjai: - Johann Adam Möhler ( ) 1 Möhler a 19. század egyik legnagyobb teológusa. Az ekkleziológiának a hagyomány szellemében való elmélyítésével készítette elő az utat a liturgikus mozgalom számára. Ez lett a liturgia teológiájának fundamentuma: az egyház mint közösség, a hívek általános papsága, a nép részvétele az egyház életében és feladataiban. - John Henry Newman ( ), aki Möhler utódjának tekinthető 2 1 Möhler (1796, Igersheim , München): német katolikus teológus, filozófus és egyháztörténész, egyházmegyés pap, tübingeni, majd müncheni egyetemi tanár, a 19. századi romantikus katolikus megújulás tübingeni iskolájának vezető alakja, J. S. von Drey tanítványa, majd kollégája, a modern katolikus ökumenikus teológia megteremtője. Már első munkáiban érvényre juttatta azokat az elveket, amelyek a tübingeni iskola sajátjai: a történeti fejlődés elvét, a patrisztikus hagyományhoz való visszatérés igényét, a felekezetek közötti közeledés és kiengesztelődés szándékát. M. a katolicizmus fogalma alatt nem mást értett, mint az ősegyház osztatlan hagyományát, amelyet Athanasziosz-könyvében történeti anyagon is bizonyítani igyekezett és ugyanezt a történeti érdeklődését érvényesítette Szent Anzelm életművét elemző munkájában is. M. legjelentősebb munkája, az ben megjelent Symbolik a katolikus és protestáns dogmatikai hagyomány összehasonlító elemzése, amely a tanítás néhány fő kérdése köré csoportosítva veszi sorra mindazt, ami "elválaszt" és ami "összeköt" és arra a következtetésre jut, hogy a Krisztus-központúság olyan összetartó erőt jelent, amely mellett a konfesszionális eltérések eltörpülnek. Protestáns és katolikus oldalról is élénk vita fogadta ezt a nézetét, főképpen pedig a keresztény egység gondolatára épülő egyháztanát és a skolasztikus hagyománytól eltérő szellemi alapokra épülő antropológiáját. Összefoglaló munkái közül patrológiai és egyháztörténeti szintézise csak korai halála után látott napvilágot, ám nézetei széles körben, így a római iskola felfogásában és az I. Vatikáni Zsinat döntéseiben is meghatározónak bizonyultak. Későbbi utókora főleg ökumenikus működését értékelte: a nevét viselő Möhler- Institut ma is a felekezetközi párbeszéd egyik legfontosabb fóruma a keresztény világban. Fő művei: Die Einheit der Kirche oder das Prinzip des Katholizismus, Manz, Regensburg: 1825.; Athanasius der Grosse und die Kirche seiner Zeit, Manz, Regensburg: 1827.; Anselm, Erzbischof von Canterbury, Manz, Regensburg: (TThQ 1827.); Symbolik oder Darstellung der dogmatischenn Gegensatze der Katholikern und Protestanten nach ihren öffentlichen Bekenntnisschriften, Manz, Regensburg: John Henry Newman ( ), az angol katolicizmus büszkesége, a XIX. század egyik legnagyobb vallásos gondolkodója. Atyja anglikán, anyjának ősei francia protestánsok, Oxfordban tanul, s anglikán pappá lesz. Az egyházatyák tanulmányozása után egyre fokozódó bizonyossággal jön rá az ősegyház és a mai katolikus egyház azonosságára, hogy az ősegyház nem az anglikán, hanem a római katolikus egyházzá fejlődött organikusan ben katolicizált és egy évre rá pappá szentelték. Hatalmas irodalmi művet hagyott hátra. Az általános ítélet szerint felülmúlhatatlan mint a kereszténység és a katolikus egyház apologétája. Az ész és hit harmóniájának eleven megtestesülése volt egy olyan korban, amikor ezek ellenmondása szinte dogmája volt a közvéleménynek. Newman minden írásáról el lehet mondani, hogy fennmarad, amíg csak tévely és igazság között fennáll a harc. Célja az, hogy felrázza a tépelődő lelkeket, megindítsa őket, nyissa meg a szívüket az isteni szó meghallására, hogy hagyják magukat vezettetni a szelíd fény, lelkiismeretük szava által az Isten színe elé, hogy felkeltse és erősítse szeretetünket anyaszentegyházunk iránt, 8

9 - Prosper Guéranger ( ), a liturgikus mozgalom első, nagy kezdeményezője, akinek munkásságával alább szólunk. IV. LITURGIKUS MOZGALOM A liturgikus mozgalom nevet Ildefons Herwegen ( ) OSB Maria Laach-i apát használta először, de nyilván egy olyan folyamatot jelölt vele, ami már korábban kezdődött. Megfogalmazása szerint a liturgikus mozgalom célja, hogy oldja a feszültséget, ami a liturgia örök és változatlan magva (a liturgiából mint forrásból élni Krisztus Egyházában), ill. a változó világ jogos igényei között rendszeresen jelentkezik. XII. Pius pápa szerint a liturgikus mozgalom az isteni Gondviselés intézkedésének jele és a Szentlélek átvonulása az Egyházon (Liturgikus kongresszus, Assisi, és vö. SC 43). Egyesek szerint a reform-mozgalmak Prosper Guéranger-val érkeztek el a tulajdonképpeni liturgikus mozgalomhoz, amely a II. Vatikáni zsinat liturgikus megújulásának előkészítője lett. Egy évszázados nagy mozgalomról van szó, melyet előzetes eszmeáramlatok és munkások egész sora készített elő. 1.) A liturgikus mozgalom, a liturgikus megújulás atyja: Prosper Guéranger ( ) Francia nemzetiségű egyházmegyés pap, aki megvásárolja az ősi Solesmes-i bencés kolostort ban társaival bencésként bevonul oda, és 1837-ben mint a közösség apátja elkezdi tevékenységét. Az egyház misztériumainak megértésében rendkívül fogékony volt. Programja: századát a liturgiához vezetni és ezzel katolikussá tenni. Ő maga az ősi római liturgia elfogadtatásáért küzdött. Számára természetes, sőt szükséges volt a latin nyelv, mint szent nyelv, amely a misztikumhoz tartozott. Érdemei: az ősi liturgiát feltáró munkájával hozzájárult a liturgiatörténeti és egyháztörténeti kutatásokhoz. Továbbá ő és társai az ősi egyházi zenét, a gregoriánt az egész egyház közkincsévé tették. Solesmes-ből számos alapítás indult ki Franciaországban és a bencés szerzetesek a megújulás fő mozgatói voltak. Mégis Guéranger legnagyobb hatású kisugárzása Németországban és Belgiumban volt. Németországban is a bencés kolostorok a lituriga legfőbb kutatói és ápolói. Mindenekelőtt a beuroni kongregáció, ahol a Wolter testvérpár Guéranger örökségét folytatja 1863-tól. 2.) A liturgikus mozgalom ig 2.1.) X. Szent Pius 1903-ban kiadja az egyházi zenéről szóló Motu proprio -ját. (Tra le sollecituduni = lelkipásztori gondok között kezdettel). A pápai dokumentumban az egyház egész belső életét megújító lelkipásztori reform gondolata húzódik meg, amit már szentpáli jelmondatával is gyermeki ragaszkodásunkat hozzá, hogy elősegítse kereszténységünk öntudatosodását és mélyítését, a gyakorlati keresztény élet, a keresztény lelkület kialakítását. 9

10 kifejezett a pápa: mindent megújítani Krisztusban!. Az egyházi zene mint eszköz hivatott elősegíteni a híveknek az egyház misztériumaiba való bekapcsolódását. A liturgia és a benne való tevékeny részvétel az igazi keresztény szellem első és nélkülözhetetlen forrása írja X. Pius. Sürgeti a forráshoz való visszatérést. Fölismeri az eucharisztiának központi jelentőségű helyét. Kiad két eucharisztikus dekrétumot: Sacra Tridentina Synodus Gyakori szentáldozás sürgetése Quam Singulari Korai szentáldozás előmozdításáról Kiad még egy pápai bullát Divino Afflatu Elindítja a Breviárium és a Missale reformját. (A Tridentinum óta ezek a liutrgikus könyvek változatlanul álltak.) 2.2.) Lambert Beauduin X. Pius szándékainak elterjesztésében megvalósításában kiemelkedő szerepe volt Lambert Beauduin ( ) belga bencés szerzetesnek Löwenben. Jelentősek voltak a liurgia szellemében tartott lelkigyakorlatai és liturgiáról írt könyvei. Fő gondja az volt, hogy a liturgiát a legegyszerűbb hívekhez is közel vigye. Táplálékul kell azt adni az egész világnak. Demokratizálni kellene a liturgiát. A liturgia és a liturgikus lelkiség nem lehet csak egy kis elit (szerzetesség, papság) kiváltsága. 2.3.) Ildefons Herwegen OSB ( ) X. Pius felhívása és Beauduin lelkes tevékenységének híre Németországba is eljutott és jó talajra talált. Róma és Belgium után a németországi Maria Laach is a liturgikus megújulás fontos központja lesz. Herwegen apát tudja, hogy a liturgia ősibb, tisztább, eredetibb formáiért a múltba kell viszszamennie. Egyik kötetének is ez a címe: Alte Quellen neuer Kraft =Régi forrás új erő! Társaival tudományos kutatást és népszerűsítő munkát egyaránt végeznek. 2.4.) Odo Casel ( ) Casel a liutrgiát mint misztérium-ünneplést állítja be. Központi kérdése, hogy Krisztus megváltó műve hogyan van hatékonyan és valóságosan jelen a szentségi történésben. Casel misztérium-teóriája szakít a skolasztikus filozófia fogalmaival és inkább az ősi misztériumok terminológiájára nyúl vissza. Casel érdeme, hogy ismét fölélesztette a szentatyáknál és még Szent Tamásnál is megtalálhaltó misztérium-elmélet magvait. 2.5.) Romano Guardini ( ) Olasz származású, német földön élő világi pap, egyetemi tanár. Fiatal káplánként kerül kapcsolatban Herwegen apáttal. A liturgikus mozgalomban való tevékenysége elsősorban a két világháború közé esik. Jelentős a német katolikus ifjúsági mozgalomban vállalt részvétele. Számára a liturgia az egyetemes katolikus közösség életformálója Pius Parsch ( ) Osztrák földön élt. Felnőtt közösségnek először bibliakört vezet, majd liturgia magyarázatot tart. Hallgatói igazi liturgikus közösséggé kovácsolódnak ben a klosterneuburgi Szent Gertrúd kápolnában megkezdi a liturgikus miséket a közösség tevékeny részvételével. Mise előtt zsolozsmát végeznek, utána agapét tartanak őskeresztény szellemben. A nép nyelvén, 10

11 németül végzik a liturgiát!! Pius Parsch célkitűzése, hogy a nép széles rétegeit vigye közelebb a liutrgiához. Megindítja a heti misefüzeteket a vasárnapi mise változó részeivel és magyarázatokkal. 3. Róma és a liturgikus mozgalom X. Pius pápa után XI. és XII. Pius pápák is mellé álltak a liturgikus mozgalomnak. XI. Pius pápa 1928-ban kiadta a Divini cultus kezdetű apostoli konstitúciót. A dokumentum X. Pius Motu propriojának 25. évfordulójára jelent meg. XII. Pius pápa 1943-ban a Mystici Corporis enciklikával megadja a liturgikus mozgalom dogmatikus megalapozását. Az egyházfogalom átértékelésének folyamatában fontos állomás ez a körlevél. A 19. század szervezeti és jogi egyház-fogalmával szemben most előtérbe kerül a titokzatos test, a közösségi egyházszámlélete. 4. A liturgikus mozgalom ig Az 1947-ben megjelent Mediator Dei körlevél a liutrgikus mozgalom szabadságának okmányának fogható föl. Ez az enciklika határozottan a liturgikus mozgalom mellé állt. Ettől kezdve maga Róma lesz a liturgikus reformok legfőbb ösztönzője. E nagyszabású megnyilatkozásuk után jelent meg a húsvét vigíliájának reformja (1951) és az egész nagyhét megújított rendje (1955). Természetesen nem hiányoznak az ellenzők és a különféle vádak, értetlenségek s. A következőket róják fel a liturgikus mozgalomnak: - a nép felé miséznek, a rózsafűzért eltiltják a mise alatt, a Miatyánkot Üdvözlégy nélkül imádkozzák - mise alatti áldozás, biretum nélküli misézés, miseruhában szószékről prédikálnak - a patrisztika túlzott hangsúlyozása, új egyházfogalom - általános papság, protestantizmus A tömegek évszázadok alatt felejtették és vesztették el a liturgiát. Hosszú időre lesz tehát szükség, mire újból elsajátítják. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy voltak túlzások, szélsőséges megoldások és egyéni túlkapások is. De olyan higgadt szellemek, mint Guardini és olyan tárgyilagos tudósok, mint Jungmann áthidalták a nehézségeket. A liturgikus mozgalom beérését segítette, hogy a német püspökök legnagyobb része határozottan kiállt a mozgalom mellett. Róma bölcs magatartásával ha kellett várakozással, intéssel, figyelmeztetéssel vagy dicsérettel és ösztönzéssel - végül is megoldotta a problémákat. Jelentős esemény volt még a nemzeti - liturgikus intézetek felállítása, - liturgikus kongresszusok megszervezése. Az 1956-ban Assisi-ben tartott kongreszszuson részt vett a Rítuskongregáció prefektusa, 3 bíboros, 600 püspök, 20 apát, 1300 pap és 200 világi. A reformkívánságok a liturgia lelkipásztori szempontok szerinti megújítására vonatkoztak. 11

12 5. A liturgikus mozgalom és a II. Vatikáni zsinat Így érkezünk el a II. Vatikáni zsinathoz. A zsinat témáihoz beérkezett püspöki javaslatok közel negyed része liturgikus tárgyú volt október 22-én a liturgikus tervezettel indul meg a tulajdonképpen zsinati tárgyalás. A tervezet megtárgyalásakor az egész zsinat alapkérdései merültek fel: a világi hívek szerepe az egyház életében, a helyi egyház, a decentralizáció, a kollegialitás, az Isten igéjének fontossága, az ökumenikus szempontok. A tárgyalás egyre inkább a praktikus pasztorális problémák megoldása felé mutatott: népnyelv, Szentírás előtérbe helyezése, koncelebráció, két szín alatti áldozás és főleg a tevékeny részvétel. 3 hét munka után november 14-én az első szavazásnál 2162 igen és 47 nem volt az eredmény. A tárgyalásokat a püspökök és teológusok páratlan együttműködése jellemezte. A liturgikus mozgalom nagy öregjei közül egyedül Josef Andreas Jungmann SJ ( ) érte meg a zsinatot, sőt a zsinat utáni nemzetközi liturgikus élet vezető tekintélye volt. Az Innsbrucki-e egyetemen tanított. Különösen a szentmise történetének tanulmányozására szentelte magát. Magyarul is megjelent könyve. (Jungmann: A szentmise. Prugg Verlag, Eisenstadt, Történelmi, teológiai és lelkipásztori áttekintés). A Liturgikus Konstitúció létrejöttében oroszlánrésze volt. II. János Pál pápa a Liturgikus Konstitúció 25. évi jubileumára írt enciklikájában (1988. XII. 4.) ezt mondja: Aki a II. Vatikáni zsinat liturgikus megújulását nem fogadja el, az nem tradicionalista, ellenkezőleg, a hagyomány, a tradíció elárulója, mert V. Pius, X. Pius, XII. Pius, XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápáknak tagadja meg a hűséget. nem szabad elfelejteni, hogy a lelkipásztorok és a keresztény nép többségében a liturgikus reformot az engedelmesség szellemében, sőt örvendező buzgósággal fogadta. A ZSINAT LITURGIKUS REFORMJÁNAK HANGSÚLYOZOTT ÉRTÉKEI - A Biblia előtérbe helyezése - a mysterium paschale kiemelése - az eucharisztikus ünneplés központi hangsúlyozása (nem az eucharisztia misén kívüli kultusza) - a klérus liturgiájának az egész közösség liturgiájává való átalakítása - a világia szerepének kiemelése - a tevékeny részvétel szorgalmazása - a népnyelv és népének bevezetése, kiszélesítése - az eddigi merev egyformaság helyett a változatosság és választási lehetőségek engedélyezése - az inkulturáció (a liturgia különböző kultúrákba való alkalmazása, a kultúrák kincseinek befogadása) 12

13 Általános szentségtani bevezető Mi a keresztény misztérium? A korai teológiában a misztérium és a szakramentum szinonim szavak voltak. Később ezek a szavak elváltak, önállósodtak. A szakramentum, szentség szó a kultikus misztériumok kifejezésévé vált, a misztérium szó pedig megőrizte tágabb jelentését. A szentségek és a szentségtan megértéséhez azonban szükséges a misztérium fogalmában, a misztérium-tanban elmélyedni. A misztérium fogalma A misztérium szónak vallások és kultúrák szerint több jelentése van. Szótári és köznapi értelemben: myó, myein = bezár, bezárkózik; szájat, szemet bezár; mysterion = titok, rejtelem. I. Misztérium az Ószövetségben A misztérium ószövetségi értelme: a) titok, titokzatos kultusz (vö. Tób 12,7; Bölcs 14,15) b) A misztérium a Bölcsesség lényegéről és eredetéről szóló tanítás, az isteni titok kinyilatkoztatása, amit nem kell elrejteni, inkább meg kell ismertetni (vö. Bölcs 6,23 kk). Az ószövetség későbbi könyveiben szerepel, a LXX a héber sod raz szavakat fordítja müsztérion-nal. Az Ószövetségen kívül a zsidó irodalomban a Qumrani iratokban fordul elő. Ezekben a misztériumok Isten tervei, határozatai, különösen a végső időkre vonatkozóan. II. Misztérium a pogány kultúrában 1. Pogány misztériumvallásokban: titkos beavatási rítust jelent, amelyeken keresztül az üdvösséget keresték. 2. A gnosztikusoknál: titkos, isteni kinyilatkoztatás 3. Platonnál: homályos, titkos tan III. A misztérium szó előfordulása az Újszövetségben 1. Az evangéliumokban: Mt 13,11 (párh.: Mk 4,11; Lk 8,10) Nektek jutott, hogy megértsétek a mennyek országának misztériumait. A misztérium itt Isten Országát jelöli, amely köztünk van, de még eljövendő. 2. Szent Pál leveleiben: tizennyolcszor(!) a következő jelentésekkel. A misztérium: - isteni titok, amely csak kinyilatkoztatás által ismerhető meg - Isten üdvösség-terve, amely Krisztus halála által valósul meg - amit hirdetni kell - aminek hívő elfogadásábólé fakad a keresztény élet - a válsztott nép szerepe a világ üdvözítésében - a világvégének kibontakozása 13

14 3. Jelenések könyve: 1,20; 10,7, 17,5; 17,7. Ezeken a helyeken a misztérium Isten tervének világvégi megvalósulását, Isten végső győzelmét jelenti. Ez a misztérium szó eszkatologikus jelentése. Többi könyvben nem szerepel. Összesen huszonötször fordul elő az Újszövetségben. IV. Misztérium a keresztény telológiában 1. Dogmatikában: (főleg a XIX. századtól) hittitok, dogma. Vagyis olyan vallási igazságok, amelyek felülmúlják a természetes megismerést, és amelyekről csak a kinyilatkoztatás értesít. Továbbá, ha meg is tudjuk ismerni ezeket az igazságokat, tartalmukat nem tudjuk átfogni. Ilyen pl. a Szentháromság misztériuma. Ez merőben ismeretelméleti szemlélet, amely a misztérium tartalmát csak a megismerés felől közelíti meg. 2. Liturgikában: a szentségek, szakramentumok. Ezek kultikus misztériumok, melyekben látható jelek által a láthatatlan kegyelemben részesülünk. 3. A mai, II. Vatikáni Zsinat utáni teológia fölelevenítette, és továbbfejlesztette a biblikus misztérium-tant, mely a páli szövegeken alapul, és ami a középkori skolasztikában még érvényesült (Szent Tamásnál, Suareznél). Ez a szemlélet többek között a misztérium ontológiai mibenlétét tartja szem előtt. E szerint a misztérium Isten világához tartozó valóság, ami mindig a hit tárgya marad. Az új biblikus-liturgikus misztérium-teológia kidolgozói: Odo Casel, Pius Parsch, Romano Guardini, E. Schillebeeckx. V. Misztérium Szent Pálnál az Ef 3,8-12 alapján Nekem az össszes szentek közt a legkisebbnek jutott az a kegyelem, hogy hirdessem Krisztus fölfoghatatlan gazdagságát a pogányok közt, és fölvilágosítsak mindenkit, miben áll az a misztérium, amely kezdettől fogva el volt rejtve a mindent teremtő Istenben. Így legyen nyilvánvaló az Egyház által Isten sokszoros bölcsessége a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt. Ez volt az ő örök szándéka, amelyet Krisztus Jézusban valósított meg. Benne, a belé vetett hit által járulhatunk bátran és teljes bizalommal Isten elé. Tehát a misztériumot így írhatjuk le: A misztérium Isten örök, egyetemes üdvözítő terve, amely Jézus Krisztusban valósult meg és az Egyház által válik nyilvánvalóvá. 1.) Tehát elsősorban Jézus személye és életének eseményei a misztériumok. Jézus maga az Ősmisztérium! Az ő életének csúcsa és összefoglalása pedig halála és föltámadása volt, amelyben megvalósult Isten örök, egyetemes üdvözítő terve. Ez a húsvéti misztérium, mely a zsinati tanítás lényegi témája, és a liturgikus megújulás legfontosabb alapja. 2.) Az Egyház is misztérium. Benne tovább él a Krisztus misztérium. Folytatódik Isten egyetemes üdvözítő terve. Az Egyház Krisztusban mintegy szakramentuma, vagyis jele és 14

15 eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének (LG 1.) A kereszten elszenderült Krisztus oldalából fakadt az a csodálatos szentség, szakramentum, amely maga az egyház (SC 5). 3.) Az Egyház folytatja az üdvözítés művét, amit Alapítója rábízott elsősorban az egész liturgikus élet központját jelentő áldozat és szentségek útján. Minden szentség Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának húsvéti misztériumából kapja a maga erejét. (vö. SC 61) A szentségekben, mint kultikus misztériumokban a Krisztus-misztérium ténylegesen hatékony, és az Egyház is, mint Krisztus akarta alap szakramentum (gyökér-szentség) kifejti hatását. Tágabb értelemben misztérium mindaz, amiről elmondható, hogy Isten örök, egyetemes üdvözítő tervének látható (jelekben, eseményekben való) megnyilvánulása. Ilyen értelemben maga a teremtett világ is ilyen misztérium. Ami ugyanis Istenről megismerhető, az világos előttünk, mert Isten nyilvánvalóvá tette számunkra. Hiszen, ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, a világ teremtése óta művei alapján értelmmel fölismerhető (Róm 1,19k) Az üdvösségtörténet nagy eseményei is misztériumok: Isten szabadító ereje, terve valósul meg bennük. Ilyen Ábrahám kiválasztása: benned nyer áldást a föld minden nemzetsége. Ilyen Jahve megjelenése és önkinyilatkoztatása az égő csipkebokorban (a láthatatlan Isten látható jelben megnyilvánul). Ilyen a szövetségkötés: a választott nép általa Isten oltalmában részesül. Ilyen a Széder vacsora, melyen által átélik a Kivonulást, Jahve szabadító tettét. Pál apostol szerint ezek a történések Krisztussal kapcsolatban vannak, sőt titokzatosan Krisztus működött ezekben az eseményekben. Testvérek, nem szeretném, ha elkerülné figyelmeteket, hogy atyáink mind ott voltak a felhő alatt, mind átkeltek a tengeren, s mind megkeresztelkedtek Mózesre a felhőben és a tengerben. Mind ugyanazt a lelki ételt ették, s mind ugyanazt a lelki italt itták. Ittak ugyanis az őket követő lelki szilából: a szikla Krisztus volt. (1Kor 10,1-5) A II. Vatikáni Zsinat pedig ezt mondja: Az emberek megváltásának és Isten tökéletes dicsőítésének ezt a művét, amelyet az ószövetség népénél az Isten hatalmának nagy csodajelei előzték meg, az Úr Krisztus teljesítette be elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való feltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által. (SC 5). A misztérium és az idő, a misztérium ideje Szentpáli értelemben - a misztérium Isten örök üdvözítő akarata, tehát az örökkévalósában indul. - történeti megvalósulása Krisztus tettei, tehát: történelmi tény - mivel egyben üdvtörténeti ténynek, ezért továbbélnek, jelenvalóságok, - sőt bennük van a jövő, az eszkatologikus kiteljesedés. A misztérium egybefogja Isten örök tervét, annak időbeni, történelmi megvalósulását és eszkatologikus kiteljesedését. A misztériumban benne van a múlt, a jelen és a jövő. Krisztus tette a jelenben valóságosan működik a jövő érdekében. Vagy, ahogy Cullmann mondja: A misztériumban megvalósul a jövő a jelenben a múlt alapján. 15

16 A misztérium szó a Bibliában olyan történést jelöl, amelyben Istennel vagy Isten erejével találkozik az ember, és részt kap az isteni erőből. Mindez értelmileg felfoghatatlan, titokzatos módon, valami érzékelhető (külső) szertartás, esemény keretében. A misztérium: Isten föltárulkozása vagy erejének megnyilatkozása az ember számára érzékelhető módon. Mivel Isten mindig az ember üdvössége érdekében tárulkozik föl, ezért a misztérium Isten üdvözítő akaratának a megnyilvánulása. Istennek ez az üdvözítő terve Krisztusban valósult meg teljességgel, ezért Krisztus az ősmisztérium (ősszakramentum, ősszentség). Mennybemenetele óta Krisztus megszűnt látható jel lenni, pedig misztériuma (küldetése) nemcsak kortársainak szólt, hanem minden embernek. Ezért Isten úgy határozott, hogy a Krisztusban megvalósult örök megváltói misztérium most az Egyház által legyen nyilvánvalóvá (Ef 3,9-11). Ezért az Egyház is (analóg értelemben) misztériumnak mondható. Amint Krisztus az Atya misztériuma, mert üdvösségtervét látható, érzékelhető módon megvalósítja, úgy az Egyház Krisztus misztériuma, mert Krisztus teste(!), amelyben érzékelhető módon folytatódik a Krisztusban megvalósult üdvösség. 3 Az, amit hét szentségnek nevezünk, szintén misztériumok, az Egyház misztériumai, mert látható jelek formájában bekapcsolnak az Egyház üdvözítő tevékenységébe. Ezek az Egyház legfőbb életmegnyilvánulásai. Tehát Isten látható formában megnyilvánuló üdvözítő tettei a misztériumok. Ezek teljességüket Krisztusban érték el. Tág értelemben az Egyház minden életmegnyilvánulása, megszentelő tevékenysége misztérium, hisz az Istennel való találkozást látható módon eszközli. A XII. századtól azonban tudatosult és megfogalmazódott, hogy ősidők óta hét olyan megszentelő tevékenységgel él az Egyház, amely a többitől eltérő módon, és azoknál hatékonyabban eszközli az Istennel való találkozást. Ezeket azóta a szó legszűkebb értelmében nevezzük misztériumnak, sacramentumnak, szentségnek. 4 A misztérium érvényesülése az üdvtörténetben Ebben a pontban röviden azt vizsgáljuk, hogy Isten ereje, üdvözítő szeretete miképpen nyilvánult meg az anyagvilág felhasználásával az emberiség történetében. Az első, maga a teremtés. Isten a teremtésbe mintegy önmagát mondta bele, a teremtett dolgokban önmagát nyilatkoztatja ki. Mindenható lényegéből feltár valamit a gondolkodó ember előtt, aki így felismerheti az isteni erőt, bölcsességet, szeretetet. Az ember válasza lehet a hálás hódolat, szeretet vagy ennek megtagadása. 5 A második, Isten erejének és üdvözítő szeretetének látható megnyilvánulása a választott nép történetében. Gondoljunk arra, hogy Isten népet választ magának, szövetségre lép vele, kivezeti Egyiptomból, jutalmazza, bünteti; tehát állandó dialógusban van vele. Állandóan jelét adja üdvözíteni akaró szeretetének, és várja a nép viszont szeretetét. Végül, Isten üdvözítő akarata Jézus személyében és művében mutatkozott meg a legmagasabb fokon, mert Isten úgy szeretette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen (Jn 3,16). 6 Tehát Isten teremtői ereje és üdvözítő szeretete az anyagvilág felhasználásával jelent meg a történelemben. Ennek folytatása a látható Egyház. 3 Vö. Babos István: Az egyház szentségei. (Teol. zsebkönyvtár/13) Távlatok-Agapé, o. kk. 4 Vö. Ibid. 41. o. 5 Ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk (Róm 1,20). 6 Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte a Fiát, aki asszonytól született, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, s az Isten fiaivá lehessünk. Mivel az Isten fiai vagytok, a Fia Lelkét árasztotta szívünkben az Isten, aki őt így szólítja: Abb, Atya! (Gal 4,4-6). 16

17 Isten a vele való találkozást (=kegyelmi élet) megtestesíti. Ezt értjük a szakramentalitás vagy misztérium érvényesülésén az üdvtörténetben. Isten nemcsak belső meglátások és felbuzdulások formájában akar szólni az emberekhez. A szentségek klasszikus meghatározása: A szentségek Krisztus által rendelt látható jelek, amelyek kegyelmet jelölnek és közölnek. A kegyelemközlést újabban szeretjük kegyelmi találkozásnak nevezni. Ha ez a szentségek útján történik, akkor szentségi találkozásnak. A találkozás szó azért szerencsésebb, mert kifejezi a szentségek kettős mozzanatát: az egyik, Isten fölajánlja kegyelmét, a másik, az ember szabadon elfogadja, válaszol rá. Egy újabb szentség meghatározás figyelembe veszi a szentségeknek ezt a személyi, személyes vonatkozását, illetve a közösségi, egyháztani szempontját. E szerint: A szentségek az Istennel való találkozás (vagy az isteni életben való részesülés) eszközlői az egyház közösségében. Az egyház nemcsak teret, keretet ad a szentségek ünneplésének, hanem megalapozza azt, hiszen az egyház az alapszentség. Az egyház jel! Az egyház Krisztusban - szakramentuma, vagyis jele és eszköze az Istennel való bensőséges egyesülésnek és az egész emberiség egységének. LG 1. A szentségek mint jelek három irányba mutatnak - Minden szentség emlékeztető jel. Emlékeztet: a megváltásra, Jézus megváltó halálára és feltámadására. - A múlt felidézésén kívül az állandóan folytatódó megváltói tevékenységet is jelzi a szentség. Hisz éppen ebbe kapcsol be. Tehát a jelenben végbemenő történésre rámutató jel. - Megváltásunk célja az eszkatonban (világvégi megdicsőülés) fog teljesen megvalósulni. ennek záoga, biztosítéka a szentség, így előremutató jel is. A szentségek alkotó elemei A szentségek összetevői: matéria és forma (anyag és szavak), ezek együtt adják a szentségi jelet. A skolasztikus filozófia szerint minden létező anyagi (matéria) és szellemi (forma) princípiumból tevődik össze. Ezt az elméletet átvették a teológusok és a szentségekre is alkalmazták. Anyagi összetevő: matéria (kenyér, bor, víz, olaj, stb., illetve az (anyagi jellegű) cselekmény Szellemi forma: kiejtett szavak. Mára vitatottá vált ez a megközelítés, a Katolikus Egyház Katekizmusa pl. nem használja a szentségi jel, illetve a matéria és forma fogalmait, helyett lényegi rítusról vagy lényegi szer- 17

18 tartásról szól. A skolasztikus megközelítés előnyének tartható, hogy ennek a tannak az alkalmazása megkönnyíti a szentségek érvényességének megítélését. (Tökéletes anyag és forma garantálja a tökéletesen érvénye szentséget. Hozzáértve a megfelelő kiszolgáltatót és a szándékot!) De ez a magyarázat tárgyiasította a szentségeket, és azok ünneplését mechanikus cselekménnyé alakított át. Megfeledkezett arról, hogy a szentségek ünneplése elsősorban találkozás Krisztussal. 7 Bár a két összetevő az atyák írásaiban is szerepel, de ők nem mint matériát és formát értelmezik. Az egyik elem a földi, mely magában foglalja az egész szertartást; a másik a természetfeletti, hitből fakadó könyörgés, a Szentlélek segítségül hívása, mely epiklésis néven volt ismeretes. A földi, teremetett elemek és a természetfeletti (beavatkozás) találkozása hozza létre a szentségi hatást. Accedit verbum ad elementum, et fit sacramentum (Szent Ágoston). A korai skolasztikusok vezették be a matéria és forma kifejezést a teológiába mint a szentségi jel részeit. Ha elfelejtjük, hogy a matéria és forma csak analóg módon érthetjük a szentségtanban, akkor fennáll annak veszélye, hogy a szentségeket mint tárgyakat, személytelen kegyelmi forrásokat kezljük. A szentségek hatása, célja A szentségek feladat, hogy a megváltásban, illetve a megváltás hatásában részesítsenek bennünket. A trentói zsinat szerint a megváltás fő hatása a megigazulás. Így a szentségek útján a megigazulás vagy létrejön, vagy gyarapodik, vagy az elveszített megigazulás visszaszerezhető. A megigazulás a megszentelő kegyelem közlésével történik. A megszentelő kegyelem lelkünket kedvessé teszi Isten előtt. Létrejön az Istennel való személyes kapcsolat, részesülünk az isteni természetből, bekapcsolódunk a Szentháromság életébe. Ezt nevezzük megigazulásnak vagy megszentelésnek. A szentségek legfontosabb hatása tehát a megszentelés (megigazulás), mely a megszentelő kegyelem közlésével történik. A hagyományos teológia a megszentelő kegyelem mellett megkülönbözteti a szentségi kegyelmet (gratia sacramentalis). Mit nevezünk szentségi kegyelemnek? Az egyes szentségek különféle feladatokra avatnak fel bennünket (bérmálás, házasság, egyházi rend, betegek kenete). A szentségi kegyelem ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez segít hozzá. Az eltörölhetetlen jegy (character indelebilis) Három szentség: a keresztség, a bérmálás és az egyházi rend különleges hatást is eredményez, ezt nevezzük eltörölhetetlen jegy -nek. A character eredetileg a rómaiaknak a rabszolgákra, katonákra rásütött bélyeget, ismertető jegyet jelentette. Szent Ágoston: Isten az említett három szentséggel ilyen eltörölhetetlen bélyeget nyom a lelkünkre. Ezekkel a szentségekkel örökre lefoglalja lelkünket az egyházban betöltendő feladatok számára, és alkalmassá teszi az embert az illető feladatok ellátására. Bibliai alapok: Jel 7,2-10 a választottak megjelölése; Róm 4,11 a megigazulás pecsétje; stb. 7 Babos: i.m. 89. o. 18

19 A firenzei zsinat és a trentói zsinat hittételként mondta ki, hogy ez a három szentség eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekbe, és ennek következtében ezek a szentségek nem ismételhetők meg. A szentségek hatásának módja A katolikus tanítás szerint az érvényesen kiszolgáltatott szentségek objektíve hatnak, vagyis a megcselekedett cselekményből kifolyólag: ex opere operato. A szentség hatása független a kiszolgáltató hitétől, etikai elveitől és viselkedésétől, továbbá életszentségétől. Ennek a tételnek az igazolásánál abból az elvből szoktak kiindulni, hogy a kiszolgáltató egyén Krisztusnak és egyházának kegyelmet osztogató kezében pusztán eszköz, és Isten tökéleteln eszközökkel is képes tökéletes eredményt elérni. Aki a kiszolgáltatásnál azt szándékozik végezni, amit az Egyház szokott, abban az Egyház mint egyeteme szentség tevékenykedik, még ha maga bűnös is vagy hitetlen. (Vö. Szent Ágoston: Ha valaki keresztel, Krisztus keresztel. ) Annál inkább így van ez, mert a kiszolgáltató belső lelki állapotát a legtöbb esetben nem lehet kívülről megállapítani. Ha tehát ezen fordulna a szentség érvényessége (hatása), akkor teljes bizonytalanságban élnének a szentség felvevői, vajon érvényes-e a szentség. Ezeket az érveket már Ágoston felhasználta a donatisták ellen. A skolasztika hozzátette, hogy mivel a kegyelmet teljesen ingyen kapjuk Istentől, a kegyelemnek a Krisztus által jelek útján való közvetítését a kiszolgáltató bűne éppúgy nem akadályozhatja, ahogyan életszentsége ki nem érdemelheti. Más kérdés azonban, hogy egyénileg milyen elbírálást érdemel az, aki súlyos bűneivel Krisztussal szembe fordul, és mégis Krisztus helyetteseként és Egyháza képviselőjeként szolgáltatja ki valamelyik szentséget. A trentói zsinat dogmának nyilvánította azt az igazságot, hogy a szentség olyen eszköz, amely magában foglalj, tartalmazza (continet) a kegyelmet és a felvevőre átviszi (confert) az Egyház által megcselekedett cselekményből kifolyólag (opus ab Ecclesia operatum). Az Egyházon keresztül Krisztus cselekszik, mert az Egyház Krisztus teste. Ezért a kegyelmi hatást Krisztus és az Egyház garantálja. A hatás nem a kiszolgáltató lelkiállapotán fordul. Ugyanakkor nem mellékes a személyes oldal a szentségeknél. Ahhoz, hogy gyümölcsöző legyen a szentségfelvétel, szükséges, hogy az illető fölkészült legyen, tudatában legyen a szentség jelentésének, és hogy ő mit vállal azzal a szentséggel. Szükséges a megfelelő szándék, nemcsak a kiszolgáltató, hanem a felvevő részéről is. Legfőként pedig szükséges a tudatos hit, mellyel velejár az egyházhoz tartozás (közösségi élet) és a szeretetben elköteleződő élet. A II. Vatikáni zsinat hangsúlyozta, hogy a szentségek a hit szentségei. Ez azt jelenti, hogy feltételezik a keresztény hit valamilyen ismeretét, a tudatos egyházhoz tartozást. Jézus azt mondta: Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül. Tehát nem elegendő a szertartás, hanem élő hitre, Istenbe vetett bizalomra van szükség a keresztséghez, és minden szentség felvételéhez. A szentségek nem automatizmusok, nem varázslások, hogy valamilyen ceremóniát elvégzünk, és kijön egy lelki hatás (keresztény élet, tartós házasság, üdvösség ). A szentségek találkozási események Istennel az Egyház közösségében. 19

20 A keresztség A szentségek sorában az első. Általa leszünk Krisztus Testének, az Egyháznak tagjai. A keresztség szentsége a vízben való alámerítés (vízzel való lemosás) és a Szentháromság neveinek említésével a lelki újjászületés kegyelmét közli. Szent Pál szerint a víz fürdője az igétől kísérve eszközli ezt az újjászületést (vö. Ef 5,26). 1.) Nevei: Hivatalos latin neve: baptismus. A görög baptizein igéből származik: vízbe merít, lemos. A magyar keresztség szó a szláv Krst = Krisztus szóból származik: krisztusivá tenni. Nevei: újjászületés szentsége 2.) Előképei: a víz szentsége szent forrás szent kút szülő hullám a Szentháromság szentsége a hit szentsége pecsét megvilágosítás (Zsid 10,32 és Jusztinosz) a) Ószövetségben (A liturgiában jól összefoglalja a vízszentelési ima, vö. Ordo Baptismi Parvulorum, a Gyermek keresztelés szertartáskönyve) A teremtéskor Isten lelke lebegett a vizek fölött és Isten szavára a sötétségből világosság lett, a puszta és üres földön élet fakadt. A második teremtéstörténetben: Az Úristen forrást fakasztott a földből, hogy megáztassa a föld felszínét. Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. (Vö. Ter 2,6-14). A vízözön, amikor a víz által elpusztult az ami bűnös, és egy új, tiszta, Istennel tetsző élet kezdődött egy szövetségkötéssel. (vö. 1 Pét 3,20-21) Vörös-tengeren való átkelés, szabadulás a megalázó rabságból, nyomorúságból, a biztos halálból (1 Kor 10,1-2), és a bűnös világ elpusztulása a vízben. A víz által szabadultak meg. 20

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m

H I T T A N. 7-8. é v f o l y a m Hittan H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 7-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában

A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában A II. Vatikáni zsinat aktualitása a ma egyházában Lukács László Piarista húsvét, Kecskemét, 2013. márc. 30. II. János Pál: Az egyház iránytűje a 3. évezredre Mára a zsinat eseménye: történelem: 50 éve

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

Bibliaismereti alapok

Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok Bibliaismereti alapok 1. Isten 2. Jézus Krisztus 3. Szent Szellem Szentháromság 4. A Biblia 5. Az Ember 6. Bűn megváltás 7. Újjászületés, megszentelődés 8. Betöltekezés Szent Szellemmel

Részletesebben

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban

FELNŐTTEK KATEKUMENÁTUSA. Amikor a felnőttek keresztény életbe való beavatásának közelmúltban Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Dolhai Lajos Cím Felnőttek katekumenátusa Megjelenés JEL 9 (1999) 301-303 Tárgyszavak Keresztség, liturgikus teológia, OICA, katekumenátus Dolhai Lajos FELNŐTTEK

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M

H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H E L Y I T A N T E R V H I T T A N 9-1 2. É V F O L Y A M H I T T A N 9. é v f o l y a m Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével)

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

TÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában

TÉZISFÜZET. Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR TÉZISFÜZET Az ember élete mint liturgikus egzisztencia Salavatore Marsili teológiájában Dissertatio ad Doctoratum Készítette: Kulcsár Sándor Konzulens:

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,

Részletesebben

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp.

NEM MINDENKI. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. Budapest, 2015. november 29. Vasárnap 10 óra Somogyi Péter lp. NEM MINDENKI Lekció: Mt 7,21 23 Alapige: Mt 7,21 Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az,

Részletesebben

Tételek hittanból (2016. május 20.)

Tételek hittanból (2016. május 20.) Tételek hittanból (2016. május 20.) 1. Kinyilatkoztatás Biblia (jelentése, részei, felosztása, keresés benne, sugalmazás) 2. Egy XX. századi magyar boldog élete, jelentősége 3. Teremtéstörténet - bűnbeesés

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11

A Ko m á r o m i. 2016. f e b r u á r 7. IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 2016. f e b r u á r 7. A Ko m á r o m i plébánia hírlevele IV/6. szám Iz 6,1-2a.3-8; 1Kor 15,1-11; Lk 5,1-11 Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam. Sokféleképpen lehet látni az Urat: látomásban,

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint!

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint! Kedves Olvasó! Ez az írás nem a katolikus emberek bántására született. Az Isten mentő szeretete hozta létre. Jézusnak fáj, hogy Máriát követő milliók nem ismerik az Isten valódi beszédét, a bibliát. Fáj

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O

S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O S U M M O R U M P O N T I F I C U M M O T U P R O P R I O Őszentsége XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu propriója az 1970-es reform előtti római liturgia használatáról XVI. BENEDEK PÁPA A pápák

Részletesebben

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Felnőtt Katekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 14. Az Eucharisztia liturgiája és

Részletesebben

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad.

lehetek. Hogy ebben az ellentmondásos világban Ti vállaltátok a családi életetekkel azt a tanúságtételt, ami mások számára is eligazítást ad. Kedves Testvéreim! A Húsvét ünneplésében hangsúlyt kap az a gondolat, hogy az Egyház évről évre új nemzedékkel gazdagodik. Elsősorban a keresztségre vonatkoztatjuk ezt a megállapítást, ezt a bátorítást,

Részletesebben

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Káposztássy Béla Cím Bűnbánat és közösség Megjelenés Új Ember 2002. 03. 24. Tárgyszavak bűnbánattartás gyakorlata, közösségi bűnbánattartás, magángyónás Káposztássy

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG, DÉL-DUNAMENTI ISTENI IRGALMASSÁG ÉS A BÉKE KIRÁLYNőJE IMACSOPORT

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG, DÉL-DUNAMENTI ISTENI IRGALMASSÁG ÉS A BÉKE KIRÁLYNőJE IMACSOPORT KÖZÉP-MAGYARORSZÁG, DÉL-DUNAMENTI ISTENI IRGALMASSÁG ÉS A BÉKE KIRÁLYNőJE IMACSOPORT 2014 AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜZENETEI "Az Egyháznak a legfontosabb teendői között kell számon tartania, hogy hirdesse

Részletesebben

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI

AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI avagy A KERESZTÉNY VALLÁS GYÖKEREI Egészen bizonyos, hogy azok az apostolok, akik korábban Jézus közvetlen tanítványai voltak (tehát a 12-höz tartoztak), tanításaik alkalmával

Részletesebben

Az Országba vezető királyi út

Az Országba vezető királyi út XII. évfolyam különszám 2014. április Az Országba vezető királyi út A Szent napokban a Szentírás olyan közeggé válik, amelyen keresztül találkozunk Istenünkkel. Kinyilatkoztatják számunkra, hogy Isten

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

FELNŐTT HITTAN 11-12. TALÁLKOZÓ (2015. január 20. és február 3.)

FELNŐTT HITTAN 11-12. TALÁLKOZÓ (2015. január 20. és február 3.) FELNŐTT HITTAN 11-12. TALÁLKOZÓ (2015. január 20. és február 3.) 1. Egy Egyház: - görög: εκκλησία [ejtsd: ekkleszía] - görög: κύριος [ejtsd: kűriosz] (Úr) + οίκος [ejtsd: ojkosz] (ház) - latin: ecclesia

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

A MISE RENDJE MAGYARUL

A MISE RENDJE MAGYARUL BEVEZETŐ SZERTARTÁS KEZDŐÉNEK Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A MISE RENDJE MAGYARUL A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal.

Részletesebben

Gondolatok a bérmálás szentségéről

Gondolatok a bérmálás szentségéről P. Leszkovszky Pál O.P. Gondolatok a bérmálás szentségéről A bérmálás a szentségek közé tartozik, vagyis az egyik a Krisztus által alapított jelek és eszközök közül, amelyek kifejezik és erősítik a hitet,

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

Hittan tanmenet 5. osztály

Hittan tanmenet 5. osztály Hittan tanmenet 5. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Könyvek Könyve című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél 1. I. Ószövetség Mi a Biblia? 2-3.

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus. tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014

BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus. tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014 BIBLIA-TANULMÁNYOK 2014/3. Jézus tanításai BIK KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2014 A tanulmányokat összeállította: Fürjné Simon Edina, Horváth Sándorné, Korbeák Sándorné, Szabó Attila Tartalom Bevezetés....................................................................................

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Legyenek eggyé kezedben

Legyenek eggyé kezedben Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In

Részletesebben

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38.

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. (New Testament Salvation) Az üdvösség témája mindenkiben érdeklodést kell, hogy keltsen, különösen hívo keresztényekben és azokban, akik szeretik az Urat. Számtalan

Részletesebben

Szent Imre Katolikus Óvoda

Szent Imre Katolikus Óvoda Szent Imre Katolikus Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA DERÜS VAGYOK, LEGYETEK AZOK TI IS! (II. János Pál pápa) 2013 TÖRVÉNYI HÁTTÉR Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények A nemzeti köznevelésről

Részletesebben

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei V. OSZTÁLY L I T U R G I K A A keresztény istentisztelet Keresztény (gör. chrisztianosz = krisztusi) Istentisztelet = szentmise Az istentisztelet helyes módját a kinyilatkoztatásból ismerjük meg. A kinyilatkoztatás

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

MISZTÉRIUM ÉVE 2009 2010

MISZTÉRIUM ÉVE 2009 2010 A GYULAFEHÉRVÁRI FŐEGYHÁZMEGYE PASZTORÁLIS TERVE MISZTÉRIUM ÉVE 2009 2010 ISTEN A SZERETET (1 Jn 4,8b) Gyulafehérvári Pasztorációs Iroda 2009 Kiadja a Gyulafehérvári Egyházmegyei Pasztorációs Iroda 540053

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1] Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk

Részletesebben

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Az Újszövetség megbízhatósága? autográf MBT, 1990 Biztosan kihagyták azokat, amik nem illettek az Egyház elképzelésébe! Alapfogalmak

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL

Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL MBS051 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK Isten az Atya Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETÉS I. ISTEN ATYASÁGA A. A Messiás Atyja 1. Az Atya

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

Liturgika I. év. Ünneplésünk alapjai Bevezetés a liturgiába Jegyzet

Liturgika I. év. Ünneplésünk alapjai Bevezetés a liturgiába Jegyzet Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet Harmat Artúr Központi Kántorképző Tanfolyam Liturgika I. év Ünneplésünk alapjai Bevezetés a liturgiába Jegyzet Összeállította: Dr. Verbényi István Kiegészítette:

Részletesebben

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki.

25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Irgalmas volt az Úr Erzsébethez. Együtt örült vele mindenki. Biblia-kor 2011-2012 1 BB 25. alkalom 2012. június 21. Keresztelő János születése Lk 1,57-66. 80 Átismételni mindazt, amit János családjáról tudunk. LÁSD Biblia-kör 3. Jegyzet. A megjelölt szakasz elemzése

Részletesebben

Tanmenetek 2014/2015-ös tanév

Tanmenetek 2014/2015-ös tanév Tanmenetek 2014/2015-ös tanév Tanév: 2014/2015 Tantárgy: katolikus hit- és erkölcstan Tanár: Hunyadi László hitoktató Intézmény: Kiliti, Ságvár iskolák Osztályok: 1-8. évfolyamok Hitoktató Plébános 1 Általános

Részletesebben

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn

ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn . ffirnrnillrn [UJU [ ll[]j rn A BIBLIA LEGSZEBB SZÖVEGEI Összeállította és jegyzetekkel ellátta: SZABÓ FERENC és PUSKELY MÁRIA '. r-- ', ::, ".' '.: :. i'.:'. Michelangelo: Pieta, részlet. Firenzei dóm.

Részletesebben

Liturgika segédlet a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez Levelezı tagozat

Liturgika segédlet a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez Levelezı tagozat PPKE HTK Liturgika és Lelkipásztorkodástan Tanszék Liturgika segédlet a skabellumokra és a vizsgára való felkészüléshez Levelezı tagozat A diákság belsı használatára készítette Dr. Füzes Ádám mb. ea. 2007-2008.

Részletesebben

938. szám 2013. május 19.

938. szám 2013. május 19. A SZEGED-FELSŐVÁROSI SZENT MIKLÓS PLÉBÁNIA LAPJA 938. szám 2013. május 19. Pünkösdvasárnap Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek ApCsel 2,1-11 Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Dr. Egresits Ferenc Dogmatika tankör 1, Az Istenről szóló beszéd /teológia/ nehézségei és lehetőségei a 2. és 3. évezred határán 2, A felvilágosodás révén elindított

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. REGGELI IMÁDSÁG

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. REGGELI IMÁDSÁG Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. IMA SZENT JÓZSEFHEZ Szent József, légy házunk ura, Kis családunk pátrónusa, Egyetértés, hű szeretet Egyesítse

Részletesebben

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett

megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett Félreértett rtett tanítások? Ugyanazon alapról eltérő tanítások? Fordítások A Biblia eredeti nyelve nem a magyar Összehasonlító fordítások,

Részletesebben

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki

Drága Gyülekezet! 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet. 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki 2014. június 15. Mandabokor, Kálmánháza, Felsősima Istentisztelet 3 Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban. 4 Mert

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai

Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai 1 Egy lelkipásztori megújulás lelkiségi forrásai Várnai Jakab OFM Hogyan evangelizáljunk? Mi az evangelizációs megújulások spirituális háttere? Mit tudunk ebből levonni a mai helyzetre nézve? Bármennyire

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN 2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN SzentMihályFőplébánia 2014. ÁPRILIS 11. FÁJDALMAS PÉNTEK 18.00 Élő keresztút a Károly templomtól a Bazilikáig 10.30 Érseki szentmise, barkaszentelés,

Részletesebben