A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 1 A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Elfogadta: A Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tantestülete augusztus 31-én. Jóváhagyta: Dr. Pápai Lajos megyéspüspök, az iskola fenntartója Győr, december 22.

2 2 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A KATOLIKUS ISKOLA ALAPELVEI MAGYARORSZÁGON 1. A katolikus iskola 1.1 A katolikus iskola jellemző jegyei 1.2 A katolikus iskola alapelvei 1.3 A katolikus iskolák irányítása 1.4 A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottsága (MKPK IB) I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az OKTATÁSI INTÉZMÉNY 2. Az INTÉZMÉNYT ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ 3. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 4. Az INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 5. Az INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE II. rész Az INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az Igazgató 2. Az Igazgatóhelyettesek 3. Az iskolaplébános 4. A Gazdasági Vezető 5. A Szakmai Munkaközösségek és Vezetőik 6. A Nevelőtestület 7. Az Iskola Dolgozói 8. Az Iskolai Nevelés Szinterei 9. A diákok vélemény-nyilvánításának formái 10. Iskolaszék 11. Külső Kapcsolatok 11. Belső Kapcsolatok III. rész MÜKÖDÉSI SZABÁLYOK I. A MŰKÖDÉS RENDJE B/ Ügyelet A/ Nyitva tartás, munkarend C/ Óraközi szünetek D/ A tanítási óra E/Csengetési rend

3 3 II. A TANÉV RENDJE III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENÖRZÉSÉNEK RENDJE IV. Az ISKOLA FELVÉTELI RENDJE V. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS VI. A LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATA VII. TANÓRÁN KIVÜLI FOGLALKOZÁSOK VIII. EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET IX. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA X. FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK XI. JUTALMAZÁS XII. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA XIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK (TŰZ- ÉS BOMBARIADÓ ESETÉN) SZÜKSÉGES TEENDŐK XIV. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYOZÁSA IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya MELLÉKLETEK

4 4 ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS A KATOLIKUS ISKOLA ALAPELVEI MAGYARORSZÁGON Az alapelvek azokra az oktatási-nevelési intézményekre vonatkoznak, amelyek óvodai, alsóés középfokú oktató-nevelő feladatokat látnak el és nevelési céljaikban, programjukban a Római Katolikus Egyház irányítását fogadják el az alábbi jogszabályok és iránymutatások szerint: Codex Iuris Canonici (CIC Can ) Gravissimum Educationis Momentum (1965.) Schola Catolica (Katolikus Nevelés Kongregációja 1977.) A nevelés vallási dimenziója a katolikus iskolákban (Katolikus Nevelés Kongregációja 1988.) A magyarországi Katolikus Iskola működésének jogi alapját a Magyar Köztársaságban az Alkotmány, az évi IV. törvény a Lelkiismeret és Vallásszabadságról, a Közoktatási Törvény, a Szakképzési, valamint az Önkormányzati Törvény biztosítja. Ezek alapján a Római katolikus Egyház jogi személyei a következő iskolafokon tartanak fenn oktatási-nevelési intézményeket: óvoda, elemi fokú képzés, alsó középfokú képzés, felső középfokú képzés. Ezekben a fokozatokban elismeri a tankötelezettség teljesítésének általános formáit ellátó iskolákat, a szakiskolákat, a szakképző iskolákat, a speciális alapítványi iskolákat, az ezekkel kapcsolatos vagy önálló diákotthonokat, kollégiumokat, akár az állami közoktatási rendszer feladatainak, akár sajátos társadalmi vagy egyházi feladatoknak az ellátására alakulnak (sérültek, tehetségesek, papi vagy szerzetesi hivatás-gondozás), amennyiben az alábbi feltételeknek megfelelnek:

5 5 2. A katolikus iskola 1. Az a nevelési és oktatási intézmény, amelyet egyházi jogi személy hoz létre, vagy amelyet az egyházi hatóság ilyennek ismer el írott okmánnyal. 2. Nevelési programja az egyetemes és katolikus keresztény értékekre épül. 3. Az iskola, nevelési intézmény céljait a nevelők elfogadják, és megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. 1.1 A katolikus iskola jellemző jegyei 1. Szakmai szervezet, amely társadalmi igényt elégít ki (CIC Can. 797.), tehát a társadalom szolgálatát ellátó Állam támogatását igényli (Grav. Ed. M. 8.). 2. Egyházi intézmény a katolikus családok szolgálatában (CIC Can. 798.). 3. Nevelési céljában a teljes ember formálását valósítja meg: az értelmi képzést, az erkölcsi formálást és az egészséges testi fejlődést a katolikus egyház tanításának megfelelően A katolikus iskola alapelvei A katolikus iskola a nemzetközi konvenciók és a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai által megkívánt lelkiismereti és evangéliumi szabadságot az alábbi elvek szerint biztosítja: 1. Elsősorban a katolikus családok szolgálatában áll. 2. Nyitott kíván lenni (nemre, származásra és vallási felekezetre való megkülönböztetés nélkül) mindazok iránt, akik a katolikus szellemű nevelést igénylik. 3. Nevelőit és oktatóit a lelkiismereti szabadságuk birtokában hozott döntés alapján alkalmazza. 4. Biztosítja az iskolafenntartó, a nevelőtestület és a szülők szervezett együttműködési formáit (CIC. Can ). 5. Lehetővé teszi, hogy az iskolában nevelői célú és politikai elkötelezettségtől mentes evangéliumi szervezetek, mozgalmak segítsék a nevelői munkát. 6. Megteremti a feltételeket, hogy az iskola életében részt vevő személyek lelkipásztori gondoskodásra épülő közösséget alkothassanak, és hitüket tevékenyen megélhessék (hitoktatás, liturgia, lelkigyakorlat, apostolkodási formák).

6 6 1.3 A katolikus iskolák irányítása A magyar katolikus iskolák legfőbb, irányítója a Magyar Katolikus Püspöki Kar (CIC. Can. 806.). Gondoskodik arról, hogy a katolikus iskolákban letett vizsgák, a bizonyítványok, oklevelek a hasonló jellegű állami intézményekben letett vizsgákkal és bizonyítványokkal, oklevelekkel egyenértékűek legyenek. Gondoskodik arról, hogy az illetékes állami és önkormányzati szervek a feladat ellátásához szükséges támogatásban részesítsék a katolikus iskolákat. 1.4 A Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottsága (MKPK IB) Az egyes egyházmegyékben a megyéspüspök joga és kötelessége a felügyelet és az ellenőrzés (CIC 806.). Az ő munkáját segíti az egyházmegyei EKIF igazgató. A MKPK IB élén a püspök-elnök áll: Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök Az iskolafenntartó: egyházi jogi személy, az oktatási-nevelési intézmény tanügyi főhatósága. Felelőssége kiterjed az alábbiakra: a/ Anyagi felelősség az intézmény megalapításakor és működtetésekor olyan színvonalon, mint a vele egyenrangú állami, illetve önkormányzati iskolák. b./ Pénzügyi felelőség, amelynek keretében irányítja az intézmény gazdálkodását. Jóváhagyja a költségvetést és az elszámolást: c./ Munkajogi felelősség, amelynek keretében ellenőrzi a pedagógusok és munkatársak alkalmazásakor a munkaügyi és pénzügyi előírások megtartását. Kinevezi az igazgatót, jóváhagyja a munkaszerződéseket és kinevezéseket. d./ Ellenőrzési jog, amelynek keretében adminisztratív ellenőrzéseket végez: az iskolai anyakönyvek, értekezleti Jegyzőkönyvek és tanulmányi kimutatások iratai felett. e./ Fellebbezési hatóság az igazgató és a nevelőtestület fölött., f./ Jóváhagyja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a tantestület határozatait. A katolikus iskola nélkülözhetetlen szerepet tölt be az egész nemzet iskolarendszerében. Ennek tudatában a Magyar Katolikus Püspöki Kar ezeket az Alapelveket az egyház, a magyar ifjúság jövője iránt érzett felelősségének tudatában jóváhagyta és közzéteszi. 1. A MKPK pedagógiai szolgáltató intézménye a KPSZTI, a Magyar Katolikus Szervezési és Továbbképzési Intézet. Székhelye: 1071 Budapest Városliget fasor 45. tel.: 06-1/ Vezetője: Bajzák M. Eszter nővér, igazgató

7 7 I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A működési szabályzat a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A működési szabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára, tanulójára. 6. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY Elnevezése: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Székhelye: 9400 Sopron Orsolya tér 2-3. (2. sz. telephely: 9400 Sopron Széchenyi tér 21.) Levelezési címe: 9400 Sopron Orsolya tér AZ INTÉZMÉNYT ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ Alapító: Fenntartó: Római Unióhoz tartozó soproni Szent Orsolya Rend Egyházmegyei Hatóság Győr (Dr. Pápai Lajos püspök) Címe: 9022 Győr Káptalandomb 1. EKIF igazgató: Főtisztelendő Dékány Ferenc Címe: 9022 Győr Káptalandomb 5/b. A fenntartó: jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot

8 8 működteti az iskolát jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését kinevezi az igazgatót az igazgató közvetítésével gyakorolja a munkáltatói jogokat - felügyeleti jogokkal rendelkezik vitás kérdésekben dönt 8. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Kelte: július 1.(általános iskola) Száma: 219/1991. Módosítás: március 3. (8 osztályos gimnázium) Módosítás: január 26. (kollégium) Módosítás: november 1954/1993.sz. (Egyházmegyei Hatóság) január 1. (4 osztályos gimnázium) Egységbe foglalás: április /1994. Módosítás: március /1997. Módosítás: március IF-47/2000 Módosítás és egységbe foglalás: augusztus IF-47/2002. Átvizsgálás: március IF-47/2004. Módosítás: június IF-47/2005. Költségvetési törvény beépítése: szeptember IF-47/2005. Tagiskola megszűnése: július IF-47/2006. Módosítás: augusztus / AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Az iskola az Egyházon belül működő jogi személy, képviselője az igazgató. /A Magyar Katolikus Egyházat a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság nyilvántartásba a PK (1990.) 2. lajstromszámmal vette föl./ Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodás szempontjából önálló. 10. Az INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGE Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint: A/ Alapfokú iskolai nevelés és oktatás, melynek keretében a tanulók alapfokú iskolai végzettséget szereznek. Engedélyezve: 390 fő.

9 9 B/ Középfokú iskolai nevelés és oktatás nyolc- illetve négyosztályos szerkezeti típusokban. Ebben a keretben a diákok a 12. évfolyam végén középfokú iskolai végzettséget szereznek, továbbá jogosultságot az érettségi vizsga letételére. Engedélyezve: 370 fő. a/ 8 osztályos típusban: évfolyamonként 2-2 osztály (25-25 fő) b/ 4 osztályos típusban: évfolyamonként 2-2 osztály (30-30fő) C/ Kollégiumi ellátás: a éves fiúk és lányok számára. Engedélyezve: 25 fő. II. rész Az INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény vezetési szerkezete: IGAZGATÓ IG. HELYETTES I. IG. HELYETTES II. ISKOLAPLÉBÁNOS GAZDASÁGI VEZETŐ munkaközösségvezetők I. Gimnázium, Kollégium munkaközösségvezetők II. általános iskola, ifjúságvédelem hitoktatók hitoktatás vallási élet ügyviteli és technikai dolgozók Operatív vezetési ügyekben az igazgató, helyettesei, az iskolaplébános és a gazdasági vezető heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. 1. Az Igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az IGAZGATÓ. Az igazgató vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a szakképzett gazdasági vezető közreműködésével látja el.

10 10 Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a munkaszerződésben rögzített munkaköri leírás és a Közoktatási Törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jog (a fenntartó előzetes egyetértésével); munkaszerződések megkötése és a felmondás; az SZMSZ és a pedagógiai program elkészítése; a tanév beosztása; a tantárgyfelosztás elkészítése; az órarend jóváhagyása; döntés a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben; beiskolázás; kapcsolatok a szülőkkel, iskolaszékkel, diákönkormányzattal; nevelőtestületi értekezletek; hogy a bizonyítványokat, hivatalos iratokat aláírja; felelősség a vizsgák szabályszerű megtartásáért; fegyelmi, kitüntetési, jutalmazási ügyekben döntés; dönt a munkaügyi vitákban és kérdésekben; a helyettesek és a gazdasági vezető megválasztása; utalványozási jogkör; költségvetés elkészíttetése és felterjesztése; a karbantartási és beruházási terv elkészítése; iskola jogi képviselete; a hatályos törvények és rendelkezések megismerése és megtartása; órák látogatása, azok megbeszélése a pedagógusokkal; támogatja a pedagógiai kísérletező munkát; ösztönzi a nevelőtestület szakmai és lelki továbbképzését, önképzését; engedélyezi a vendégek iskola-, illetve óralátogatását; ünnepélyek, évfordulók iskolaszintű megtartásának engedélyezése. 2. Az Igazgatóhelyettesek A vezetőbeosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

11 11 Az igazgatóhelyetteseket az igazgató nevezi ki és menti fel. Munkájukat az igazgatóval egységben végzik. o Intézkedéseikről, tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. o Az igazgatót akadályoztatása esetén helyettesítik. Tartós távollét (legalább 2 hét) esetén ha az igazgató másként nem rendelkezik - teljes jogkörrel a rangidős igazgatóhelyettes helyettesíti az igazgatót. Ha ő is tartósan távol van, a másik igazgatóhelyettes lép elő. o Munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A munkaköri leírásban szereplő tárgykörökben önálló döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek. o Közreműködnek a tantárgyfelosztás, illetve az órarend előkészítésében. o Felelősek a statisztikák hitelességéért, továbbításáért. A változásokat nyomon követik. o Óralátogatást végeznek, értékelnek. o Folyamatosan ellenőrzik az anyakönyveket, naplókat. o Havonta összegzik a túlórákat, helyettesítési órákat. o Gondoskodnak a hiányzó nevelők helyettesítéséről. o Ellenőrzik a technikai dolgozók munkáját. o Szervezik és lebonyolítják az osztályozó, javító, felvételi, érettségi és egyéb vizsgákat, versenyeket. o Teljesítik az igazgató esetenkénti megbízatásait. 3. Az iskolaplébános Tiszteletben tartva és megőrizve az iskola hagyományait - az igazgatóval együttműködve -, a tantestület és a tanulóifjúság hitéletének, vallási nevelésének irányítója, szervezője. o A hitoktatás felelős vezetője. o Gondoskodik vallási ünnepeink méltó megünnepléséről. o Felkészíti az ifjúságot a szentségek vételére.

12 12 o Kapcsolatot tart fenn a tanulók szüleivel, tájékoztatja őket feladataikról a vallási nevelés területén. o Bevezeti a tanulókat a templomi szolgálatba, karitatív tevékenységekbe. o Az iskola dolgozóit lelkigyakorlatra szólítja. o Irányítja és segíti a világi hitoktatók munkáját, feladatait velük megosztva végzi. o Kapcsolatot tart fenn a helyi egyházzal, a testvéregyházakkal, a megyéspüspökkel. 4. A Gazdasági Vezető Irányítja és ellenőrzi az ügyviteli-adminisztratív dolgozók, továbbá a takarító-, konyhai személyzet, portások, fűtők, karbantartók munkáját. Munkaterületén naponta bejárást tart, tájékozódik. Tapasztalatairól, a szükséges intézkedésekről tájékoztatja az igazgatót. A tatarozási, felújítási munkálatokhoz állandó, megbízható szakembergárdát szervez. Az intézmény anyagi eszközeivel takarékosan gazdálkodik, beosztottait, munkatársait is erre serkenti. Elkészíti a költségvetés tervezetét, elvégzi a zárszámadásokat, beszámolókat, adatszolgáltatásokat. Betartja és betartatja a pénzügyi, számviteli, adó, társadalombiztosítási jogszabályokat. Intézkedik vagyonvédelmi ügyekben. Ellenőrzi a térítési díjak befizetését. Gazdálkodik az intézmény pénzeszközeivel. Közvetlenül szervezi a munka- és tűzvédelmi követelmények teljesítését. Feladatait a Horváth-házi (Széchenyi tér 21.) gondnokkal/élelmezési-gazdasági ügyintézővel osztja meg. A tantestület tagja.

13 13 5. A Szakmai Munkaközösségek és Vezetőik Az azonos vagy rokon tárgyakat tanító pedagógusok szakmai munkaközösséget alkotnak. A munkaközösségek élén a munkaközösség-vezetők állnak, akiket a tagok egyszerű szótöbbséggel választanak. (Indokolt esetben az igazgató is felkérheti, illetve javaslatot tehet a munkaközösség-vezető személyére.) A munkaközösség-vezetők összehangolják a csoport szakmai tevékenységét (szakkörök, tankönyvválasztás, továbbképzések, versenyek, stb.). A munkaközösség-vezető az igazgató első szakmai tanácsadója. o A tagok fegyelmi, jutalmazási, kitüntetési ügyeiben véleményezési joggal rendelkezik. o Óralátogatásokat végez - tanévenként minimum 6 órát. Tapasztalatait írásos feljegyzés formájában rögzíti. Kérésre az igazgatót tájékoztatja. o Bemutató órákat, szakmai megbeszéléseket szervez. o Javaslatot tesz eszköztáruk fejlesztésére. A munkaközösség-vezetőt munkájáért pótlék illeti meg. A munkaközösségek javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra. A munkaközösségek munkaterv alapján működnek. A munkatervek elkészítési határideje szeptember 15. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje Munkaközösség-vezetők egyeztetése a tanév során legalább kétszer: o Tanév elején, illetve a tanév végén o Rendkívüli esetben az igazgató vagy bármelyik munkaközösség-vezető kezdeményezheti 6. A Nevelőtestület A nevelőtestület az intézményben működő pedagógusok közössége - kiegészülve a gazdasági vezetővel. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény , valamint a Vhr. utasítás határozza meg.

14 14 Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével - szolgálati titkok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A nevelőtestület döntéseit értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályban, illetőleg a rendeletben meghatározott esetek. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: o tanévnyitó, o tanévzáró, o osztályozó, o nevelési, o havi munkaértekezletek. A nevelőtestület értekezleteit az iskola éves munkatervében meghatározott renddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend legkésőbb három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint tárgy megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettesei) készíti(k) elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja és dönt a következőkben: Szervezeti- és Működési Szabályzat, o a pedagógiai program, o a házirend, o a munkaterv, a tanév rendje elfogadásában (tanévnyitó értekezlet) o a különösen magas tanulói kitüntetések ügyében (Szent Angéla-díj) o a különösen súlyos tanulói fegyelmi ügyekben, o a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása, o a szülőkkel való kapcsolatteremtés rendjének megállapítása, o az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadása, o a diákönkormányzat SZMSZ ének elfogadása,

15 15 o nevelőtestületi jogkörök elfogadása. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg lehet hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnök feladatait az igazgató, általános igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén a másik igazgatóhelyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület erre felkért tagja (vagy az iskolatitkár) vezeti. 7. Az Iskola Dolgozói Az iskola minden dolgozója annak tudatában végzi munkáját, hogy intézményünk a katolikus egyház tanítását, a keresztény értékrendet követi. Minden dolgozónk elsősorban a saját élete példájával nevel - akár munkaidejében, akár az iskolán kívül. Az iskola alkalmazottjait javadalmazásukban megilletik mindazok a jogok, mint az önkormányzati iskolák alkalmazottjait. Munkakörük alapján a dolgozók a következő kategóriákba sorolhatók: o pedagógusok, o ügyviteli alkalmazottak (gazdasági vezető, gondnok-raktáros, pénzügyi előadó, pénztáros, iskolatitkár, főszakács - konyhafőnök), o fűtők, karbantartók, o konyhai dolgozók, o takarítók, o portások-telefonkezelők.

16 16 Minden alkalmazott munkaköri leírás szerint végzi munkáját. A pedagógus munkakörök a következő differenciáltságot mutatják: o tanító, o szaktanár, o napközis nevelő, o kollégiumi nevelő. Az oktató-nevelő munka közvetlen irányítói, szervezői a tanulók körében az osztályfőnökök, napközis és kollégiumi csoportvezetők. E feladatkörök pontos meghatározása a munkaköri leírásokban található. 8. Az Iskolai Nevelés Szinterei Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások (napközi otthon, kollégium, szakkörök, tömegsport, versenyek, vetélkedők, társas-szórakoztató rendezvények, vallási rendezvények, könyvtár, ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások, városi kulturális rendezvények) 9. A diákok vélemény-nyilvánításának formái 10. Iskolaszék Az iskolai életet érintő valamennyi kérdésben az alsó tagozaton a tanulók és szüleik elsődlegesen az osztálytanítóhoz fordulhatnak, aki véleményüket, javaslatukat, kérésüket az illetékesekhez továbbítja (igazgatóság, iskolaszék, nevelőtestület). A felső tagozaton és a gimnazistáknál osztályszintű diákönkormányzat működik (3 fő). A diákönkormányzat csúcsszerve az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat 1 elnökkel és 2-2 taggal. A diákönkormányzat működésének alapelveit a diák-önkormányzati SZMSZ tartalmazza (ld. melléklet). Az Iskolaszékben a fenntartói 2, a nevelőtestületi 3 (2 + a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus) és a szülői oldal 4 fővel képviselteti magát.

17 17 Az Iskolaszéknek önálló működési rendje van (ld. melléklet). 11. Külső Kapcsolatok Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető és a püspöki biztos (iskolaplébános) képviseli. Az igazgató feladatonként, esetenként mást is megbízhat a képviselettel. A vezetői munkamegosztásnak megfelelően rendszeres (folyamatos) kapcsolatot tartunk fenn a következő külső intézményekkel: KPSZTI, Győri Egyházmegyei Hatóság, mint fenntartó, plébániák, 11. Belső Kapcsolatok Szent Orsolya Rend Magyarországi Rendtartománya (Győr, Sopron), Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, önkormányzati iskolák, evangélikus iskolák, városi óvodák, más települések katolikus iskolái, közművelődési intézmények, gyermek- és ifjúságvédelmi szervek, A Gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje: o A gyermek és ifjúságvédelemmel megbízott pedagógus félévente, illetve szükség esetén egyeztet az illetékes szervek képviselőivel. o A Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatos a kapcsolattartás. o A kapcsolattartó személye az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. o A tanév során a felmerülő problémákkal kapcsolatban eseti megbeszélések, konzultációk a nevelőtestület tagjai munkaközösség-, illetve tagozatvezetőieken keresztül kapcsolódnak az iskola vezetőségéhez, de közvetlenül is fordulhatnak az igazgatóhoz. a technikai dolgozók a gazdasági vezető irányítása alá tartoznak, de közvetlenül is megkereshetik az intézmény igazgatóját.

18 18 a diákok, szülők választott képviselőiken keresztül (DÖK, Szülői Választmány, Iskolaszék), illetve közvetlenül is fordulhatnak az iskola vezetőségéhez. Pedagógusok és munkaközösség vezetőik, pedagógusok és pedagógusok, pedagógusok és tanulók, pedagógusok és szülők. Pedagógusok, tanulók, szülők és az adminisztratív munkatársak.

19 19 III. rész MÜKÖDÉSI SZABÁLYOK I. A MŰKÖDÉS RENDJE A/ Nyitva tartás, munkarend A nyitva tartás ideje szorgalmi időben: Orsolya tér 2-3.: óra Széchenyi tér 21.: óra Telefonszolgálat: Orsolya tér 2-3.: óra Széchenyi tér 21.: óra A tanítás ig tart, a Házirendben foglalt időbeosztás szerint. Az igazgató az 5. évfolyamtól kezdődően - különösen indokolt esetekben az iskolaszék hozzájárulásával 7 10 órás kezdést is engedélyezhet. A délutáni órák, foglalkozások idejét az érdekeltek a tanév elején határozzák meg. A napközi otthon működésének kezdete a délelőtti tanítás rendjéhez igazodik és legkésőbb 17 órakor fejeződik be. A kollégium augusztus 31-től a tanév befejezéséig működik. Az őszi, a karácsonyi, a húsvéti és nyári szünetekben a működés szünetel (illetve a tanév rendjéhez igazodik). Az igazgató és helyettesei munkaideje óráig, pénteken óráig tart. A tanítás befejezése után legalább egyikük köteles a munkaidő végéig az épületben tartózkodni. Az iskolai programok, a vezetők munkaköre és alkalmi feladataik, megbízatásaik a fentieket módosíthatják. Szülők, vendégek fogadása a szülői értekezleteken, fogadóórákon kívül: A nevelőtestület tagjaival történő találkozásokat célszerű előzetesen egyeztetni. Általános szabályként szorgalmi időben 7 45 és között fogadjuk a vendégeket. A napközis nevelők , illetve között, a kollégiumi nevelők között kereshetők fel.

20 20 Az ügyviteli és adminisztratív dolgozók munkaideje óra, (iskolatitkár: ), a takarítók, fűtők, karbantartóké (két műszak) , a konyhai dolgozóké ig, illetve óráig, a gazdasági-élelmezési ügyintézőé óráig tart. Egyedi esetekben, illetve a szorgalmi időn kívül (szünetek, tanítás nélküli munkanapok, lelki napok, egyéb) az igazgató az általánostól eltérő nyitva tartást és munkarendet vezethet be. Az egyházi szertartások rendjét a Házirendben, illetve alkalmanként szabályozzuk. B/ Ügyelet Óraközi tanári ügyelet: mindkét épületben mindhárom szinten minimum 1-1 fő. Az ügyelet a tanításkezdete előtt kor kezdődik. A beosztást az igazgatóhelyettesek készítik el. Menzai ügyelet: óráig, 2-2 fő pontos időbeosztás szerint. A tanulók az utolsó órájuk után az órát tartó tanárral, illetve annak felszólítására együtt vonulnak ebédelni. A napközis tanulók a csoportvezetőjükkel ebédelnek. C/ Óraközi szünetek A 2. és 3. óra utáni szünet 15 percig, a többi 10 percig, illetve a 7. és 8. óra között 5 percig tart. D/A tanítási óra 45 percig tart (az igazgató esetenként rövidítést rendelhet el). A tanítási órát, a tanítás menetét senki nem zavarhatja meg. A tanulók az iskolaépületet a délelőtti tanítás befejezése előtt csak engedéllyel hagyhatják el. A délelőtti tanítás végén rendezetten távoznak. E/Csengetési rend 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra:

21 21 II. A TANÉV RENDJE Évente munkaterv rögzíti. A tanítási szünetekben az igazgató a dolgozók munkarendjét az évközitől eltérően is meghatározhatja. A nyári, téli és tavaszi szünetben az igazgató vagy helyettesei amennyiben indokolt - ügyeletet tartanak. Ennek rendjét a szünetek kezdete előtt kihirdetik, írásban rögzítik. III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENÖRZÉSÉNEK RENDJE a/ A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. A szaktanár a dolgozatokat két héten belül kijavítja, a tapasztalatokat értékeli. A tanév közben érdemjegyekkel történik, mely osztályzatokat a szaktanár az osztályozónaplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe is köteles bevezetni. Félévenként és tantárgyanként legalább három osztályzattal kell rendelkeznie minden tanulónak. Az osztályozó értekezleteket a munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök vezeti. Ez dönt a tanulók magatartás és szorgalmi jegyeiről, valamint a magasabb osztályba lépésről. Az osztályban tanító tanárokon kívül az igazgató vagy helyettese vesz részt rajta. b/ Nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felel. Az ellenőrzés területeit és tartalmát, módszereit és ütemezését a félévenként készülő ütemezési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. c/ Belső ellenőrzésre jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök

22 22 EKIF megbízottak Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját, és ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők megbízásukból adódó területen végzik az ellenőrzést. d/ Az ellenőrzés módszerei: a tanórák látogatása (óraelemzési szempontok és értékelőlap a ld. mellékletben), írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban es írásban. e/ Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. A tapasztalatokat e célra rendszeresített értékelőlapon rögzítik, aláírásokkal nyomatékosítják. f/ Az általánosítható tapasztalatokat tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. IV. Az ISKOLA FELVÉTELI RENDJE Az iskola nincs kötelezve körzeti beiskolázásra A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. A.) Általános Iskola 1. Az elemi iskola 1. osztályába való felvétel legfontosabb szempontjai: iskolaérettség, egyházközséghez tartozás, idősebb testvér már az iskola tanulója, szülői nyilatkozat (szóban vagy írásban) az együttműködésre a vallásos nevelésben. A jelentkező tanulók regisztrálását és a tájékoztatást az iskola vezetősége végzi. A felvételről az igazgató dönt. A beiratkozás időpontja az Önkormányzat döntéséhez igazodik.

23 23 2. Matematika tagozat: Az elemi iskola 4. osztályába járó tanulók jelentkezhetnek - saját iskolánkból és más iskolából. A felvétel szempontjai: jeles (vagy jó ) matematika osztályzat a 4. osztály első félévében, matematikai érdeklődés, jó tanulmányi eredmény. Felvételi irányszám: 15 fő. Jelentkezési határidő és a felvételi eljárás ideje tanév rendjéhez igazodik. 3. Emelt szintű német és angol nyelv: E csoportba (felvételi irányszám: fő) az elemi iskola 4. osztályát végzett tanulók kérhetik felvételüket - más iskolából is. A felvételnél figyelembe vesszük a nyelvi érdeklődést, általános tanulmányi eredményt és a keresztény elkötelezettséget. Jelentkezési határidő és a felvételi eljárás ideje tanév rendjéhez igazodik. Emeltszintű osztályok, illetve csoportok (az alapóraszámú osztályokon belül) csak megfelelő létszám esetén indulnak. B.) Gimnázium 4. Nyolcosztályos gimnázium: Az elemi iskola 4. osztályát jó és jeles eredménnyel végző diákok jelentkezését várjuk - belülről és más iskolákból. Követelmény: vallásosság, hitélet illetve ennek elhatározása. A felvételi döntés alapja a tanulmányi eredmény. Felvételi irányszám 50 fő (két osztály). Jelentkezés: saját lapon, gimnáziumban állami lap is szükséges. Jelentkezési határidő és a felvételi eljárás ideje tanév rendjéhez igazodik. 5. Négyosztályos gimnázium: Az általános iskola 8. osztályát végzett tanulókat vesszük fel. Választható matematika és angol vagy német emelt szint (heti 5 óra).